Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

1982. JANUÁR 6., SZERDA K/unav Heti jogi A lakásépítéshez adott állami támogatás visszafizetéséről • Állami támogatással épült lakások (szövetkezeti, illetőleg tanácsi értékesítést! lakások) elidegenítése esetén, mikor nem kell visszafizetni az állami tá­mogatást? Olvasóink komplex kérdést tettek fel, de azért megkísér­lünk válaszolni a lehetősége­ken belül. Nézzük, miről is van szó K. Z. esetében. Nyolc évvel ez­előtt vásárolt egy szövetkezeti lakást, melyet most kíván el­adni, szabad forgalomban, és helyette nagyobb lakást épít, mivel a család szaporodott, a gyerekek felnőttek. Másik olvasónk a tanácsi értékesítésű lakását már egy ízben elcserélte. Ettől a cse­rétől nem telt el még 5 esz­tendő és most ismét cserét akar lebonyolítani, mert ná­luk is szaporodott a család. Ahhoz, hogy olvasóink tá­jékozottak legyenek, több jog­szabályt kellene ismerniük. Alapvetően azonban két jog­szabály ismerete elengedhe­tetlen. Mi is ezek alapján ad­juk meg a választ, különös fi­gyelemmel arra a 330/1981. PM—ÉVM. számú együttes közleményre, amely a múlt év december 17-én a Tanácsok Közlönye 39. számában is megjelent. A 47/1980. (XII. 10.; PM— ÉVM. számú együttes rende­lettel módosított 11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM. számú együt­tes rendelet határozza meg, hogy milyen esetben kell visz- szafizetni az állampolgárok tu­lajdonában álló, állami támo­gatással épült lakások elide­genítése esetén az állami tá­mogatást, s mikor adnak a visszafizetésre halasztást. A jogszabály szerint, ha a tulaj­donos a tanácsi értékesítésű, illetőleg a munkáslakást épí­tés esetén a használatbavéte­li engedély megadását, vásár­lás esetén,' pedig ” a tanácsi vagy* az Országos Takarék- pénztár általi értékesítést kö­vetően 15 éven belül első íz­ben adásvételi, ajándékozási vagy életjáradéki szerződés­sel idegeníti el, adásvételi szerződés estében az eladó, ajándékozási szerződés eseté­ben a megajándékozott, élet- járadéki szerződés esetében pedig a tartásra kötelezett fi­zeti vissza az állami támoga­tást. Ha a tulajdonos a lakást 15 éven belül első ízben másik lakás tulajdonjogának meg­szerzése ellenében csereszerző­déssel idegeníti el, az állami támogatást csak akkor köteles visszafizetni, ha a megszerzett másik lakást öt éven belül adásvételi, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel el­idegeníti. És mikor nem kell visszafi­zetni az állami támogatást, mert hiszen tulajdonképpen ez érdekli olvasóinkat? Nem kell az állami támogatást visz- szafizetni, ha a tanácsi érté­kesítésű lakást a rendelet sze­rint újraelosztásra a lakás­ügyi hatóság rendelkezésére bocsátja az állampolgár, ha a munkáslakást a rendelet sze­rint az OTP útján az állam javára idegeníti el, ha a la­kást az egyeneságbeli rokona, illetőleg az örekbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermeke, vagy az örökbefogadó, és a mostoha- és a nevelő szülője javára idegeníti el, vagy ha a tanácsi értékesítésű lakást a megváltozott jövedelmi, va­gyoni és szociális helyzete miatt tanácsi bérlakás kiuta­lása ellenében a lakásügyi ha­tóságnak újrafelosztásra fel­ajánlja, de az igényét a fel­ajánlástól számított egy éven belül nem tudja kielégíteni, s emiatt a tulajdonos a lakást a szabad forgalom,ban másik lakás bérleti jogának meg­szerzése ellenében idegeníti el. A rendelkezés szerint, ha a tulajdonos a lakást a szabad- forgalomban adásvételi szer­ződéssel idegeníti el, és a la­kás igényét magánlakás építés (vásárlás) útján elégíti ki, az állami támogatás visszafizeté­sével kapcsolatos kötelezettsé­gét, lakásépítési szándék ese­tében hároim, vásárlási szán­dék esetében pedig egy évig fel kell függeszteni. Ha a tu­lajdonos a határidőben az újabb lakás megszerzését iga­zolja, az állami támogatás visszafizetésének kötelezettsé­ge alól mentesíteni kell. Itt válaszolunk annak az ol­vasónknak, aki csere útján szerzett tanácsi értékesítésű lakását idegenítette el. Ugyan­is a rendelkezések egybevetésé­ből következik, és' a lakásfor­galom megkönnyítésére irá­nyuló törekvésekkel is össz­hangban áll, hogy a csere út­ján szerzett tanácsi értékesí­tésű lakás elidegenítésénél is alkalmazni kell a 11/1974. PM—ÉVM. számú rendelet 4. §-át, amely szerint a cserével szerzett másik lakás tulajdo­nosát a lakás öt éven belüli elidegenítésekor szintén meg­illetik a felfüggesztésre, il­letve mentesítésre vonatkozó kedvezmények. Olvasónknál haszonélvezeti joggal kapcsolatban is felve­tődött egy kérdés. Erre vála­szolva: az említett miniszté­riumok együttes közleménye értelmében, ha a tulajdonos lakása elidegenítése után az újabb lakást — haszonélveze­ti jogának az ingatlannyilván­tartásba történő bejegyzése mellett — a vele közös háztar­tásban élő gyermeke nevére vásárolja, akkor az állami tá­mogatást visszafizetnie nem kell. Ügyszintén nem kell az állami támogatást visszafizet­ni. ha az eladó a lakás el­idegenítése előtt már megsze­rezte — tulajdonszerzési kor­látozás alóli felmentés alap­ján — egy másik lakás tu­lajdonjogát. Problémaként vetődött fel olvasóinknál, hogy mi lesz a házasság megszűnése esetén a házastársi vagyonba tartozó lakással. Itt sem kell az ál­lami támogatást visszafizetni, ha a tulajdonos a lakást a há­zasság megszűnése esetén a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat alap­Hatályba lépett Különélési pótlék A fővárosban foglalkoztatott építőipari dolgozók különélé- si pótlékáról az építésügyi és városfejlesztési miniszter adott ki ren-deletet. Eszerint az épí­tőipari dolgozónak különélést pótlék jár, ha munkája miatt az állandó lakhelyétől távol töltött idő a napi 14 órát el­éri, vagy meghaladja, illetve ha a dolgozó a napi bejárás helyett munkásszállást, vagy más szállást vesz igénybe, te­hát éjszakára sem utazik haza. A távoliét időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni a munkaközi szü­nettel megnövelt napi törvé­nyes munkaidőt, az elrendelt túlmunka idejét, a munka utá­ni tisztálkodási időt, továbbá az igénybe vett közlekedési eszköz menetrendje szerint napi utazással és a szükséges várakozással eltöltött időt. Fontos tudnivaló, hogy a dol­gozónak már a 12 órát elérő távoliét esetén is jár a kü­lönélési pótlék, ha munkavi­szonyra vonatkozó szabályok szerint mindenkor érvényes heti munkaideje 42 óra vagy ennél kevesebb. A távoliét időtartamának megállapítá­sánál figyelembe lehet venni a dolgozó lakhelyén a helyi közlekedéshez szükséges időt is, ez azonban napi egy órá­nál hosszabb nem lehet. A különélési pótlék összege napi 10—30 forint között van. A szálláson lakók általában többet kapnak, mint a napon­ként bejárók. A különélési pótlékról szóló rendelet január elsején lépett hatályba. ján idegeníti el. Ha a vagyon­közösség megszüntetése érde­kében (a házasság megszűné­se esetén) a felek a tanácsi értékesítésű lakáson fennálló tulajdonközösségüket úgy szüntetik meg, hogy az egyikük tulajdoni hányadát a másik magához váltja, a tulajdoni illetőségű átadó házastárs az átadott ingatlanrészre eső ál­lami támogatást nem köteles megfizetni. Ha azonban a ki­zárólagos tulajdonossá lett volt házastárs a lakást — az épí­tést, illetve vásárlást követő — 15 éven belül elidegeníti, az eredetileg is tulajdonában állott, 1/2 ingatlanhányad el- első ízben kerül elidegenítés­re, ezért az állami támogatás fele összegét vissza kell fizet­nie. Nem mentesülnek a há­zastársak az állami támogatás visszafizetési kötelezettsége alól, ha a házasság megszün­tetése nélkül szüntetik meg a házastársi vagyonközösséget, és ennek érdekében idegenítik el közösen az ingatlant. Dr. M. J. § Tíz nap rendeletéiből A népköztársaság idei költ­ségvetéséről az 1981. évi III. törvény rendelkezik. (Magyar Közlöny 80. száma.) A nem mezőgazdasági ága­zatba sorolt mezőgazdasági jövedelemszabályozás alá tar­tozó vállalatok évzáró mérleg- beszámolójáról a 842/1981. PM. XII. sz. számviteli közlemény intézkedik, amely a Pénzügyi Közlöny 21. számában jelent meg. Ugyanitt olvashatják az ér­dekeltek, ha a vállalatok és szövetkezetek veszteség vagy alaphiány rendezéséről kíván' nak tájékozódni. A belkereskedelmi beszámo­lási rendszer 1982. évi válto­zásairól kiadott közleményt a Kereskedelmi Értesítő 33. szá­ma tartalmazza. A klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológu­sok szakképzéséről és tovább­képzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) Eü.M. számú rendelet vég­rehajtásáról a 33/1981. Eü.M. sz. utasítás intézkedik. (Egész­ségügyi Közlöny 23. száma.) A Legfelsőbb Bíróság állásfoglaló döntései Jelenléti ívet hamisított Egy vállalat tisztviselője munkahelyéről három napig igazolatlanul távol maradt és ennek palástolására a jelenléti ívnek e napokra vonatkozó be­jegyzéseit meghamisította. Mindezek miatt fegyelmi eljá­rás induilt ellene és büntetésül nyereségrészesedése 60 száza­lékának megvonásával sújtot­ták. A határozat hatályon kívül helyezéséért a tiszviselő a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult. Kérte, hogy a három­napi távollétet rendes szabad­sága terhére, vagy munkabér­rel nem járó, igazolt távolma­radásként számolják el. A bizottság elutasította, mire a munkaügyi bíróságon pert in­dított. A bíróság a kérelmet teljesítette és a büntetést meg­rovásra enyhítette. A jogerős döntés ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a következőket mondta ki: Az óvás alapos. A jelenléti ív fontos okirat, lényeges tár­sadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy abban a valóságnak meg nem felelő bejegyzést senki se tegyen, és a már megtör­tént bejegyzést utólag önké­nyesen, előnyszerzés érdeké­ben ne változtassa még. A ki­szabott fegyelmi büntetést eny­hítő ítélet törvénysértő, mert a büntetéssel elérni kívánt társadalmi célokat — közülük elsősorban a dolgozóknak ha­sonló magatartástól való visz- szatartását — nem szolg'álja. Ezért a munkaügyi bíróság íté­letét hatályon kívül kellett he­lyezni és á tisztségviselő kere­setét elutasítani. Ki volt az újító? Az egyik vidéki gépgyárban a munka technológiájának egyszerűsítésére többen is újí­tási javaslatot nyújtanak be. Közöttük volt egy csoportve- ető, de javaslatát elutasítot­ták és panaszára a vállalati szakszervezeti bizottság is ugyanilyen álláspontra helyez­kedett. Később egy technikus szintén újítási javaslatot nyúj­tott be, amit elfogadtak, és hasznosítási szerződést kötöt­tek vele. A csoportvezető sze­rint azonban ez az újítás azo­nos azzal, *amivel korábban jelentkezett, ezért szerzősé­gének megállapításáért és újí­tási díj fizetéséért a gyár, va­lamint a technikus ellen pert indított. A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei bíróság a ke­resetet elutasította. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára utasította. Az újítás megállapíthatósá gának feltétele a viszonylagos újdonság — hangzik a hatá­rozat. Elsősorban azt kell el dönteni, hogy a szóban forgó újításnak ki a szerzője. Amennyiben a vállalat a cso­portvezető javaslatát: azért uta­sította el, mert nem tartotta hasznosíthatónak, de később mégis alkalmazta, azt a javas- lattevőt kell szerzőnek tekin teni, aki a megoldást először nyújtotta be. Tehát tisztázni kell, hogy a csoportvezető és a technikus újítási javaslata azonos megoldást tartalmaz-e. Ha igen, akkor a csoportveze­tő az újító, amennyiben azon ban az azonosság csak részben állapítható meg, a társszerző ségre vonatkozó rendelkezése két kell alkalmazni. Mindeze két az új eljárásban a szüksé­ges iratok beszerzésével, vala­mint szakértő bevonásával tisztázni kell. A süllyedő ház kálváriája Egy családi ház tulajdonosa bejelentette a tanácsnál, hogy az épület süllyed és emiatt a falak repedeznek. A műszaki vizsgálat megállapította, hogy a ház alatt pincerendszer hú­zódik, amelyről korábban nem tudtak, s amelyet annak idején szakszerűtlenül építettek meg. A tanács feltárási és javítási munkálatokat végeztetett egy vállalattal. Ennek el­lenére az épület állapo­ta tovább romlott. Emiatt a tanács életveszélyesnek nyilvá­nította, használatát megtiltot­ta és elrendelte lebontását. Az Állami Biztosító a háztulajdo­nosnak — 50 százalékos avult- ságot figyelembe véve — 550 ezer forint kártérítést fizetett. Meg nem térült kára megfi­zetéséért a háztulajdonos a ja­vító vállalat és a tanács ellen pert indított, amely a Legfel­sőbb Bíróságon dőlt el. A bí­róság megállapította, hogy a tanács a javítások soron kívüli elvégzését rendelte el, tehát úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben szükséges volt. Ha nem intézkedik, a ház össze­omlott volna. Az Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda, vala­mint a talajmechanikai és a geológus szakértők véleménye szerint a munkálatokat a vál­lalat szakszerűen végezte el. A ház további romlását az okozta, hogy a javítás után a pincé­ben a víz megnövekedett és nagy kiterjedésű felületek el­áztak. A tanács által végezte­tett üregkutatási és javítási munkálatok az épület romlásá­val okozati összefüggésben nincsenek, ezc t a kereset alap­talan és el kellett utasítani. TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Híresnek lenni — valljuk be, irigylésre méltó, remeik dolog — lehet. Jogos a feltételes mód, mert ez a boldo­gító. vagy ki tudja milyen érzés, csak keveseknek jut osztályrészül életük során. Sokan talán nem is vágynak a reflektorfényre, mások irigykedő pillantásaira. Teszik a dolgukat a hétköznapokon, helytállnak a gépek, az író­asztalok mellett. Nehéz fizikai munkát végeznek, több száz ember gondját-baját, egy-egy termelőüzem vezeté­sét vállalják magukra. Nem várnak érte köszönetét, ki­tüntetést, elismerést. Számukra már az is e kategóriák­ba tartozik,, ha látják, az a kisebb-nagyobb közösség, amelyért dolgoznak, amelyért olykor-olykor harcolnak boldogul, gyarapodik. Aztán egyszer mégiscsak híresek lesznek: ki úgy, hogy elismerik, kitüntetik, ki úgy, hogy tetteivel érdemli ki a reflektorfényt. Huszonkét esztendő szövőnő­ként: csak az tudja, mit je­lent, aki maga is ügyelt már a boszorkányosán működő gépek folyamatos munkájára. Lábat, szemet, idegrendszert próbáló foglalkozás. A budakalászi Szövőgyárban Kanalas György- né mégis nagy-nagy szeretet­tel beszél erről a szakmáról, pedig megállás nélkül nyolc órát gyalogol egyik gépétől a másikig. S 12 van ezekből a masinákból. — Aki szeret szőni, az meg­marad a gép mellett — állít­ja. — Olyan munka ez, amit semmi pénzért nem tudnék mással felcserélni. Holott ingázó társnőihez ha­sonlóan, ő sincs irigylésre mél­tó helyzetben. Szentendréről „vonatozik” a gyárbá, de a hajnali negyed ötkor csörgő vekker hangja nemcsak az uta­zást jelenti számára. A regge­likészítést, a tízórai-csomago­lást s az örökös rohanást, hogy hat óra előtt néhány perccel már ott álljon váltásra készen. Kitűnő eredménnyel végez­te el a Werner-tanfolyamot, a gyáregységben állítják — a legjobb szövőnők egyike. Mes­terszakmunkás. Ám hiába az igyekezet, a szakértelem, ha olykor-olykor probléma, ide­geskedés nehezíti az amúgy sem könnyű munkát. — Addig nincs nagy baj, amíg hét—hét és fél ezer forin­tot keresünk — teszi hozzá Kanalasné. — Elégedettek va­gyunk a minőségi bérezéssel is. mert a korábbinál jobban érzékeljük munkánk anyagi megbecsülését. Tíz éve van még hátra a nyugdíjig, s ez sok ezer kilo­méter sétát jelent a zajos gé­pek között. A sajgó lábak fáj­dalmát enyhítheti az elisme­rés: a közelmúltban Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tést kapott. nyű kenyerét, négy éve üzem­vezető. 39 éves. Karrier?- Ta­lán az. De olykor nehézségek- ■ kel. buktatókkal teletűzdelt nehéz helytállást, megfontolt­ságot igénylő munkakör is.. És sok-sok önállóságot. Tóth Ven­del kezét nem kell fogni főnö­keinek, nem is igényli ezt a fajta segítségnyújtást. Sok­kal inkább azt a bizalmat, amelyet vezetőitől, s a hozzá beosztott dolgozóktól naponta megkap. Ez természetesen nem véletlen. Hiszen hogyan is. fogalmazott? — Rendkívüli módon szere­tem a rendet, a fegyelmezett munkát. Ez az elvárás dolgo­zóink cselekvőkészségével is találkozik... Igen lényeges­nek tartom, hogy mint vezető, emberközelben tudjak marad­ni munkatársaimmal. Ez alap­kérdés. rz;y\ SASAD HÍRADÓ 1981. december ' *' 1 Vili, évfolyam 6. _ A budaörsi Sasad Kertészeti és Mezőgazdasági TernHoszövetkent lap}« Híres lehet természetesen valaki oly módon is, ha ide­gen országban gyűjt tapaszta­latokat, próbál ellesni ötlete­ket. Olyan újdonságok birto­kosaként tér meg, amelyeket a helyi körülményekhez iga­zítva — alkalmazva hasznára lehet a közösségnek. A világot látott ember szemével látva az itthoni gyakorlatot értékelése is objektívebb lehet a gazdál­kodás seregnyi kérdésében. Mocsáry Pál, a pompás vi­rágairól híres Sasad Tsz ker­tészmérnöke Hollandiában, a Man-cég nagy múltú és ismert kertészeti üzemében igyeke­zett eltanulni a kertészeti ter­melésben világelső tengerpar­ti nép gazdálkodásának mű­helytitkait ... Tapasztalatai­ról az üzemi lap decemberi számában számolt be a gazda­ság dolgozóinak. Miket is hozott magával a tarsolyában ? Természetesen sok-sok technológiai újítást, ötletet. S még valami, amiről így ír: „A hollandok pontos emberek, a munkát is ponto­san kezdik, késés ritkán for­dul elő. Fél nyolc után 1—2 perccel mindenki a helyén áll. Munkavégzésük folyamatos, csengetéstől csengetésig tart. Közben nincs kávézás — pe­dig ők isszák a legtöbb kávét a világon —, sem telefonálás, stb. Az üzemek vezetői sokat adnak arra, hogy a munkát — amennyire lehet — kelleme­sebbé. tisztábbá tegyék. Tűz- delésekhez például állítható háttámlás székeket alkalmaz­nak. a ládák görgős szállító- szalagon jönnek az asztalok fölé”. Ami a technológiát illeti, no meg a termesztési, gépesítési színvonalat, olykor megold­hatatlannak látszik, s célsze­rűtlen is lenne lemásolni egy az egyben a holland módit — véli beszámolójában Mocsáry Pál. Egy valamit azonban na­gyon is követésre méltónak ítél, s talán nemcsak a mező- gazdaságban alkalmazhatják sikerrel, s ez nem más, mint a szemlélet. Az a szemlélet, amellyel célszerűen, éssze­rűen, gazdaságosan bonyolít­ják a gazdálkodást a facipők, s a szélmalmok hazájában... — Néha rosszallóan meg­jegyzik, hogy esetenként túl erőszakos vagyok az üzem ér­dekében. Bosszant viszont az, ha egyesek mindenáron a sa­ját prémiumukat, pénzüket hajszolják. Hiba, ha a vezető ez által akar elismerést kivív­ni, ha elsősorban ezt tekinti a presztízs forrásának. Ezek ugyanis múlandó dolgok ... — Felidegesít, ha a felada­taimmal kapcsolatos elképze­léseimet nem tudom megva­lósítani. Ilyenkor úgy érzem, láthatatlan falak, akadályok vesznek körül... a termelési tanácskozásokon elhangzó jó és jogos felvetések, javasla­tok ... sokszor ki kell vere­kedni, hogy megvalósuljanak... Tóth Vendel, a diósdi gyár eszterga- és sajtolóüzemének vezetője foglalja így össze az üzemi lap hasábjain vezetői hitvallását, egyben gondjait. Nem tartozik, a vándormada­rak sorába, hiszen 1964 óta a gyár dolgozója, 13 évig ette a művezetők cseppet sem köny­£ A hírességeket irigyeljük — állítottuk a bevezetőben. ^ A tallózásban szereplők közül talán csak Mocsáry Pál -! világlátását irigylik sokan. Aligha cserélnének Kanalas- ^ né kilométereivel, Tóth Vendel álmatlan éjszakáival. Egy valami azonban mégis közös, s elismerésre méltó ; ezekben a cseppet sem egyedüli életutakban: a helytál- ' lás, a gyárhoz, a szakmához, a mesterséghez való ra- ^ gaszkodás. A becsületes munka. Ezt nemcsak irigyelni, í hanem követni is lehet! G. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents