Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-06 / 4. szám
1982. JANUAR 6., SZERDA "kMúov Szőnyegújdonságok Megkezdődött a próbatermelés a Soproni Szőnyeggyár vegyiszálgyártó üzemének új berendezésein, amelyek a Tiszai Vegyikombinát polipro- . pilén granulátumából állítják elő a szintetikus selyemfonalat. A fonal minősége azonos a korábbiakban tőkés piacról beszerzett fonaléval, s a belőle szőtt szőnyeg is hasonlóképpen tartós. Az üzem termékével már tavaly mintegy 2,5 millió dollár értékű importárut pótoltak. A vegyiszálgyártó teljes termelését saját maguk használják fel; több padlószönyeget gyártanak, s egyre kevesebb külföldi fonalat használnak föl. A tisztán hazai alapanyagból készült szőnyegek választékát néhány újdonsággal gazdagítják. Ilyen lesz a Léna fantázianevű szőnyeg, a rövid idő alatt népszerűvé vált Sopilen szőnyegcsalád új tagja, amelyből a tervek szerint az új évben 100 ezer négyzet- méter készül. Nagy dolgok születnek Önálló lett a konzervgyár Az esztendő első munkanapja. Hová menjen az ember kíváncsiskodni Nagykőrösön, ha nem a konzervgyárba. Meg sem kell beszélni a dolgot, any- nyira kézenfekvő. Délelőtt 11 óra, január 3-án a Nagykőrösi Konzervgyárban. Az idő szép. Segítséget adpi Az első látogatáskor a vezetőket illik keresni, ök azonban, a főosztályvezetők és feletteseik értendők ezalatt, már 9 órakor magukra zárták az ajtót. - Értekezlet. Sokáig tart majd, vélekednek a beavatot- tabbak. Nagy dolgokról van szó. A szakszervezeti iroda mindazonáltal forgalmas helynek látszik. Tarjányi Aladár he lyettes titkárral próbálunk be szélgetni a jövőről, de minden második mondatnál félbeszakít Építik a bányát Gyorsított ütemben A Tatabányai Szénbányák dolgozói az idén gyorsított ütemben folytatják a mányi új bánya építését. Egyszerre két lejtősaknát mélyítenek, s mindkét aknából már ezerezer métert kihajtottak. Az év végére készülnek el a széntelepek eléréséhez szükséges ezernyolcszáz, illetve ezerki- lencszáz méter hosszú lejtős- aknák építésével. Ezután kezdik meg — az aknákból kiindulva — a föld alatti bányatérségek, a rakodóállomás és a vízmentesítő telep kialakítását. A mányi medencében rejlő gazdag és jó minőségű barnaszén kiaknázására két ütemben építik fel az új, korszerű bányát. A beruházás első ütemében 1988-ig 4,3 milliárd forintot költenek kiépítésére. Már építés közben megkezdik a folyamatos termelést. Egy ASC kínálata Komolyan veszik a vevő vágyát Megváltozott a törteli kis- áruház belső elrendezése, vették észre nemcsak a létesítményükre joggal büszke törte- liek, de a ritkán erre járó idegenek is. Az ABC belső terének jobb kihasználása érdekében helyet cserélt a pénztár a kirakodó polcokkal. Szebb, áttekinthetőbb, tágasabb lett, pedig az alapterület ugyanakkora maradt. Kényelmesebb a vásárlás és esztétikusabb az elrendezés. Önmagáért beszél — Vajon, mi késztette erre az áruház kollektíváját? — Az igazi kereskedő együtt él és gondolkodik a vásárlókkal — válaszolja Káldi György üzletvezető. — Ez az áruház modern épületével, szolgáltatásaival méltán lett községünk egyik büszkesége. A több mint egyéves tapasztalat azt mutatja, az emberek szeretik, szívesen jönnek ide vásárolni, s jó vélemény alakul ki rólunk, ha megtalálják, amit keresnek. Ehhez azonban áttekinthető árukészlet, megfelelő elrendezés, szabad tér kell és elegendő hely a pénztárak előtt. — Hogyan alakult a bevételük? — Előzetes elképzeléseink szerint húszmillió forintot éves forgalmi tervet készítettünk. Ebből huszonötmilliós teljesítés lett, ami önmagáért beszél. Ez persze nem ment egyik napról a másikra. Ilyen eredményt csak kitartó munkával, lelkesedéssel, igazi kereskedői mentalitással lehet elérni. Figyelünk az emberekre, meghallgatjuk véleményüket, elfogadjuk ésszerű javaslataikat. A lehetőségekhez mérten igyekszünk kielégíteni kívánalmaikat, beszerezni a várt árucikkeket, s egyáltalán biztosítani mindazt, ami ma már természetes igény. Nem törekszünk a luxus igények kielégítésére, ez nem is lehetne feladatunk. De a természetes óhajt, a mindennapi áruk megvásárlásának lehetőségét meg kell teremtenünk. A Dél- Pest megyei Áfész hangsúlyt fektet üzletünkre, elősegíti a folyamatos, fennakadás nélküli működést. Sokféle áru — Mit keresnek leginkább a törteliek, s mennyiben tud megfelelni az áruház a kívánalmaknak? — Egy üzlet akkor megy jól, ha a vevő kívánságát veszik figyelembe elsősorban. Emeleti osztályunkon ruhanemű, méteráru, cipő és papír, írószer kapható. A forgalom jó, igény van ezek iránt. Élelmiszer minden mennyiségben van, ezenkívül kaphatók poharak, porcelánok, játékok is. Ezek leginkább üpnepek előtt ajándékozás céljából keresettek. — Milyen az élelmiszer-ellátás7 — A kenyeret Ahányból és Jászkarajenőről hozatjuk, kiki az ízlésének megfelelőt választhatja. Péksütemény szintén kapható. Tejet délután is vehet a vevő, javult a sajtok választéka. Gombóc helyett borsó Rugalmasság és leleményesség, valamint nagy szakma- szeretet kell hozzá. Nem volt mirelit, most van. Borsóból sok kellene, a szilvásgombóc nem fogy. A teendő egyszerű. Olyat kell szerezni, amire van igény. Nagy mennyiségű üdítő ital fogy. A kedvenc a Pepsi Cola és a Márka-család. Van mindig bőven, s lesz is belőle. Kapható még nálunk a Kecskeméti Konzervgyár bébiétele is. Csirke is van, ami gond viszont, hogy aprólék szinte alig akad. Ezen még van mit javítanunk. Alig fogy a konzerv, kivéve talán az üveges befőtteket. Célunk továbbra is a választékbővítés, és hogy a megszokott, igényelt árufélék mindig kellő mennyiségben és minőségben álljanak a vásárlók rendelkezésére. 1981-et eredményesen zártuk, s reméljük, az idei év sem lesz rosszabb. Rajtunk is áll, hogy így legyen — mondta végül Káldi György. Cs. B. valaki. Fiatalember jön, felhatalmazással a zsebében, szülési segélyt kérni. Valamelyik üzemből megbízott hozza az ebéd hazavitelének engedélyezését kérő irományokat. Gyesen lévő kismama segélyért folyamodik. Az asztalon stencilezett értesítések állnak halomban, az idei szakszervezeti üdülőjegyekről. Az iratcsomó mellett a TURINFORM színes tájékoztatója az utazási irodák ajánlatairól. Ezek között sok a hét végi, szombat-vasárnapi kirándulás. — Hát igen, körülbelül 130 napra gyarapodott az emberek évi szabad ideje, a szakszervezetnek tudni kell arról, hogy miként lehet ezt az időt hasznosan eltölteni. S nemcsak tudni, hanem segítséget adni is kötelességünk — mondja Tarjányi Aladár. Új lapkagyártó Múlik az idő, az értekezletnek nincs vége... Az I-es üzemben nagy a sürgés-forgás. Magyar Ambrus üzemvezető éppen ellenőrző körutat tart. Minden rendben van — újságolja az egyik szalag mellett. — Hogyan kezdődött a napjuk? — Ügy, hogy már tegnap este megkezdődött, mert nyolcán bejöttek előkészíteni a munkát. Ezért aztán reggel hatkor mindenki úgy foghatott a dolgához, mintha nem is állt volna az üzem 10 napot december 23-a óta. A szalagokon egyébként most szárazbabfőzelék készül meg sonkás vagdalt hús, amott pedig különleges vagdalt hús. — Holnap már székelygulyást is és májkrémet is készítünk. Nem is keveset, mert mondjuk, a két nap alatt májkrémből ,J!50, ej^r dobozt, a szárazbábbóf ma 1Ö0 ezer, a székelygulyásból holnap 100 ezer dobozt viszünk a raktárba. A vagdalt húsokból is elkészül a két nap alatt vagy 200 ezer doboz. A sterilezőben régi barátommal, Nagy József szakmunkással kívánunk egymásnak boldog új esztendőt. Jól kezdődött az év — mondja —, van munka, lesz pénz, csak aztán mindig így legyen. A többi üzemben is ég a munka az emberek keze alatt. A IV-es üzemben lekvár, hivatalosan „íz” készül, az V-ös- ben paradicsomlé, a város másik végén, a Il-es üzemben, mint mondják, zakuszkát töltenek az üvegekbe. Egy óra felé jár az idő. Most már gyanítani lehet, hogy lassan vége lesz az értekezletnek, de már fogy a türelmem. Az igazgató titkárnője azzal biztat, hogy majd délután telefonon is le lehet bonyolítani az áhított beszélgetést. Majdnem igaza lett, mert többször is sikerült összeköttetésbe jutnom az igazgatóval a szerkesztőségből, de az áhított nyilatkozatból semmi nem lett. Görbe Ferenc első munkanapja nagyon sokáig tartott, s mert óránként érdeklődtem, tudom, hogy szusszanásnyi ideje sem volt. Eltettük hát a beszélgetést másnapra. — A vállalat az utóbbi esztendőkben évi 6—10 százalék termelékenységnövekedést ért el. Az idén ennek az értéknek el kell érni a 15 százalékot — mondja az igazgató. — Mégpedig azért, mert az ötnapos munkahét bevezetésével csökken a rendelkezésünkre álló időalap, s ezt pótolni kell. — A termelékenység növekedését az teszi lehetővé, hogy tavaly mintegy 130 millió forintba kerülő fejlesztési programot indítottunk meg. Ez az idén fejeződik be, ebből a pénzből állítjuk munkába az új lapkagyártó berendezést, a korszerű dzsemtöltő gépet. Az idén megindított fejlesztési programból pedig palacktöltő gépsort akarunk munkába állítani. A termelékenység növekedését szolgálják a különböző műszaki és szervezési intézkedések, a teljesítmények közvetlen felülvizsgálatának programja és a bérfejlesztési intézkedések is. Ezek alapján a tervünk reálisnak látszik. — Űj helyzetet teremtett az, hogy Vállalatunk a tröszt megszűnése révén önállóvá vált. Ez nagyobb felelősséget ró ránk, de ebben az önállóságban benne rejlik a nagyobb kockázatvállalás és a jobb kezdeményezések lehetősége is. Az önálló gazdálkodás megteremti a reális közép- és hosszú távú tervek készítésének alapjait is, minthogy gazdasági eredményünkkel mi magunk gazdálkodhatunk. — Mit várunk az esztendőtől? Azt, hogy' élni tudunk a lehetőségeinkkel, fegyelmezetten dolgozunk, s azt is. hogy olyan gazdasági szabályozók születnek, melyek ismét fellendítik a zöldségtermelési kedvet. Gyorsabban reagálni — Egyik legfontosabb feladatunk az lesz, hogy a vállalatunknál a közgazdasági munkát erősítsük, különösen ennek elemző részét, hogy gyorsabban tudjunk reagálni a piaci igényekre. — Köszönöm a beszélgetést, s minden jót kívánok az év második és az azt követő valamennyi munkanapjára. Farkas Péter Mindentudó telefonok Az utcai szolgáltató automaták egyik legismertebbike, az érmebedobásra működő telefonkészülék sokat változott az elmúlt évtizedek során. A szerkezeti változtatásokat, tökéletesítéseket az elektronika hatalmas léptű fejlődése hozta magával, a külső formai változtatásokat a vandalizmus világméretű elharapózása tetr te szükségessé. Az első, már a laikusoknak is szembetűnő különbség a régi és az új készülékek között az, hogy ez utóbbiakon nem találjuk az akasztós, mozgó bontókart. Az új készülékeknél a kézibeszé- lö helye a készülékház előlapjában kialakított, mozgó alkatrészek nélküli mélyedésben van; a be- és kikapcsolást és minden ezzel kapcsolatos funkciót állandó mágnesek alkalmazásával oldanak meg a készülékben. A jó öreg telefontárcsa — ez a rongálok számára könnyen hozzáférhető és egyébként is kényes, gyakran elromló alkatrész — lassanként kikerül a készülékekből, átadván a helyét a minden tekintetben megfelelőbb nyomógombos számválasztónak. Ez. a konstrukció az elektronikai fejlődés gyümölcse, mint ahogy az új érmefogadó rendszer is annak köszönheti létrejöttét. Az érmecsatornába bedobott pénzérmék egy adagoló jelfogó segítségével, elektronikus elven működő pénzvizsgáló fejbe jutnak, mely egy időben értékeli a bedobott érme méretét, alakját, anyagát, sőt még a rajzolatát is. A még elfogadható érme tulajdonságait a beépített elektronika őrzi, Képünkön egy olyan,' angö gyártmányú utcai telefont láthatunk. amely ugyancsak rendelkezik minden korszerű konstrukciós elemmel. Ráadásul még antivan- dál kivitelű is, ami azt jelenti, hogy ellenáll a garázdák legbru- tálisabb támadásainak is, és a kézibeszelő leszállításakor, az érmekazetta feszegetésekor erős hangjelzést szólaltat meg. és hasonlítja össze a vizsgálófejből kapott jellemzőkkel. Amennyiben az érmét megfelelőnek találja, engedélyezi az összeköttetés létrehozását, majd a beszélgetés befejezésekor azt a készülék biztonságos mélységében elhelyezett érmekazettába juttatja. Ma már szinte általánosak az olyan készülékek, amelyekbe tetszés szerinti sorrendben négy-ötfajta érmét is be lehet dobni. Nem igazán elhagyatottak Mit szólnak majd a szomszédok? Pándon, ebiben a hangulatos, dámbes-dombos, sok-sok régi paraszt- és új családi házas, 2030-as lélekszámú kiis községben 372 idős, nyugdíjas ember él. Hogyan? Milyen szociális és családi viszonyok között? — Nyugodtan mondhatom, nálunk az öregek nem elhagyatottak, legtöbbjük családban, gyerekeik, unokáik közt él, nincsenek a négy fal közé, reménytelen magányba zárva. Ezt az állításomat a számok is igazolják. Jelenleg az idősek közül mindössze egy férfi és két nő szorul házi szociális gondozásra. — Fábián lstvannéval, a községi tanács igazgatási előadójával, egyben a szociális ügyek intézőjével beszélgetek. Maguktól nem kérnek — Általában milyen anyagi bázissal rendelkeznek az öregek? Kik szorulnak közsegélyre? — A háromszázhetvenkét idős ember közül 302-nek van saját nyugdíja, igaz, 50—55 százalékuknál ez elég alacsony, 1800—2200 forintnyi összeget jelent. Négy idős asz- szony — soha nem volt munkaviszonyuk — rendszeres szociális segélyben részesül, havonta 1700 forintot kapnak. — Nincs hozzátartozójuk? — Mindegyiküknek van gyermeke, unokája, de olyan körülmények között, hogy nem kötelezhetők az idős szülő eltartására. Azonkívül van 35 tsz-járadékosunk, akiknek havi 110 forint kiegészítést adunk. — Tavaly mennyi pénzt fordíthattak szociális segélyre? — Kétszázötvenezer forintunk volt, és ezt az összeget teljes egészében ki is merítettük. — Hogyan ítéli meg? Kevés vagy elég ez az összeg? — Azt hiszem, ez ismét egy kicsit jellemző a pándi öregek helyzetére. A rendkívüli segélyek elosztásánál ugyanis nekünk kell körbe kutatnunk, kinek is adjunk, mert maguktól alig-alig kopognak be hozzánk. — Miért? — Egyrészt, mint már említettem, a családi törődés, az összetartás miatt. Az öregek, ha kevéske is a pénzük, azért elboldogulnak, általában együtt laknak a fiatalokkal, no meg legtöbbjük tesz-vesz a kertben, az állatok körül. A gyerekeknek kuporgatnak — Mi okozza akkor a legnagyobb gondot? — Lőhet, hogy csodálkozni fog, mert például nem a házi gondozás, vagy esetleg olyan szerencsétlen, magatehetetlen öreg, akinek a sorsáról nekünk kellene gondoskodnunk, ilyen jelenleg nincs is a községben. Nem. A legtöbb fejfájást nekünk az öregek napközi otthona okozza, ami félig kihasználatlan. Amikor 1977-ben létrehoztuk, húsz idős ember számára volt benne hely. — És ma? — A hely most is megvan, de mindössze 11-en veszik igénybe. — Idegenkedés? — Elsősorban talán azért, mert a jogszabályok szerint akinek 1400—1600 forint a nyugdíja, már havi 540 forin- tott kell fizetnie, ami ugyan napi háromszori étkezésért, a kellemes környezetért, az egész napos gondozásért, foglalkozásért nem sok. Ám úgy érzik, túl nagy luxus ennyit kifizetni magukért. Mert furcsa ám, de a iqgtöbb öregnek. van spórolt pénze, nem is kevés, és. jószerével, mindent a gyerekeknek, unokáknak ku- porgatnak. Néha lájin a hoppáré... — Hát így élünk mi itt, egy kicsit túl tágasan, ma például csak nyolcán vagyunk — vezet végig az öregek napközi otthonának kényelmes, ízléses és patyolattiszta helyiségein a két kedves, fiatal gondozónő, Kiss Jánosné és Gubó Sán- dorné. — Talán nem jó itt, együtt? — kérdezem az egyik vékonyka. csuparánc nénit, Sáránszki Jánosnét —, és leülök mellé a társalgó puha foteljébe. — Dehogyis nem! — és még sűrűbbre futnak össze arcán az évek véste mély barázdák a nevetéstől. — Egyedül él? — Nem én, az egyik fiammal, csak hát egész nap dolgozik, a másik ketttő meg Pesten él. — Mennyi nyugdíja van a néninek? — Nekem semmi, a férjem után kapok 1265 forintot. Káté Ernőné már sorolja is, hogy hat gyereke, 27 unokája és 10 dédunokája van, az egyik lányával és annak családjával lakik. — Jól megférnek? — Néha rájön a jányomra a hoppáré, akkor nem ad vasárnap ebédet, de köll is nekem, akkor eszem zsíros kenyeret, de itt a legjobb, ugye? — és még mindig szép kreolos arcán széles mosoly vonul végig. — Én szegény vagyok ám, nőm is fizetek itt semmit! — Mi a magyarázata annak, hogy ilyen kevesen veszik igénybe az öregek napközijét? — kérdezem a két gondozónőtől. — Az egyik legnagyobb visszahúzó erő a falu maradi szemlélete. Nem egy családtól hallottuk, dehogy is küldjük a papát vagy a mamát oda, mit szólnak a szomszédok, hogy még enni sem adunk az öregeknek! De magukban az öregekben is él valami furcsa,- belső ellenállás. Az egyik idős férfit például, aki húsz. éve teljesen egyedül él, évekig kellett csalogatnunk, míg rászánta magát, hogy eljöjjön. Most talán ő érzi itt a legjobban magát. Eleinte majdnem titokban lopakodptt be, mert panaszolta: a szomszédok csúfolják, mi az Józsi, mész az óvóba, mész a megőrző-, be?.. .■ A másik ok meg talán az, hogy itt, Pándon olyan igazán elhagyatott öreg nincs. is. A legtöbben már azért sem jönnek, jöhetnek, mert ők látják el. a fiatalok háztartását is, gondozzák az állatokat, amíg azok dolgoznak. Pánd kis község, a falu apra’ja-nagyja is- - meri egymást, itt nem is olyan magányos az ember, még ha öreg is! S. H. K.
