Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM Ára: 1,40 forint 1982. JANUÁR 6., SZERDA Ma 3. oldal: A verseny tekintélyt is ad 4. oldal: Mit ér az ember, ha népművész 6. oldal: Mészöly és csapata az európai élmezőnyben 8. oldal: Gyermekgyilkosság Cegléden Reagan-Schmidt találkozó Washingtonban Ellentétek a szövetségben Amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozó kezdődött ked­den délelőtt Washingtonban. Reagan elnök és Schmidt kan­cellár megbeszélésén részt vesz Haig amerikai és Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszter is. Washingtoni hiva­talos szóvivők szerint a meg­beszélések fő témája a len­gyelországi fejleményekre való nyugati reagálás Schmidt a Fehér Házba való érkezése előtt találkozott az amerikai szenátus külügyi bi­zottságával és George Bush alelnökkel. A kancellár kerte­lés nélkül kimondta a szená­toroknak: rossz néven veszi, KÉZFOGÁS mit a stílusról. A kézfogás ellenére még akadhat sok zavar vezető és vezetettek viszonyában, ám kézfogás híján már az indulásnak, a kezdetnek zavaró mellék- zöngéi támadnak. ' Aligha véletlen tehát: a kézfogást megjegyezték, számon tart­ják művezetők éppúgy, mint brigádvezetők, mun­kások, említést tesznek ró­la, mivel fontosnak vélik. Hajlamosak vagyunk pusztán a -nagy, a rendkí­vül jelentős tényezőket úgy értékelni, mint alapvetőe­ket a termelés emberi kör­nyezetének alakításában, eközben viszont elsikkad­nak azok az apróságok, amelyek összegeződve sok­kal többet számítanak egy- egy, valóban kiemelkedő elemnél. Ezek az aprósá­gok ugyanis elsősorban érzelmileg érintik az em­bereket. ezen a módon sok­kal hatásosabban, mint a tudati befolyásolások! Gyakran tévesztünk utat, úgy gondolva, a sorrend fordított, a tudatosság előbbre áll. mint az érzel­mek, holott tapasztalatok bizonyítják — így a me­gye több nagyüzemében a töizsgárda-tagság körében folytatott vizsgálatok —, hogy a munkahelyhez, a közösséghez való érzelmi kötődés minden más ténye­zőt megelőz! Ez a kötődés szinte föllelhetetlen, mert annyira apró részecskékből tevődik össze, hiszen egy brigádban nem azért érzi otthon, közösségben valaki magát, mert ő öntudatosan belátta, a kollektív cselek­vésnek ez jó terepe, ha­nem azért, mert szívesen van együtt a többiekkel, mert azok társaságában — munka közben éppúgy, mint gyárkapun kívül — jól érzi magát. O kos belátásra vall te­hát az a mind több helyen látott, s tények­ben is tapasztalható törek­vés, ami szerint az eddi­gieknél nagyobb figyelmet kapnak az apróságok a termelés emberi tényezői­nek sorában, a nagyobb fi­gyelmet azonosítva a foko­zott megbecsüléssel. Ter­mészetes: a valóságos és képletes kézfogások nem he'yettesítik, nem pótolják a cselekvés, a figyelem ezerféle más módját, ám annak is természetesnek kell lennie, hogy ha hiá­nyoznak a valóságos és képletes kézfogások, akkor sok minden más értelmét veszti, mert nem lesz hite­le. Ezért, hatásait fölmérve válik igazán fontossá egy- egy kézfogás, egy-egy őszinte gesztus, a közös sors kívánta kölcsönös tisztelet kinyilvánítása. Mészáros Ottó E gyszerűbb szólni vala­miről, mint a valóság­ban ahhoz igazodva cselekedni. Ezért azután semmi meglepő nincs ben­ne: a rengeteg tudományos dolgozat, újságcikk, rádiós, televíziós vitaműsor ellené­re sokféle gond sűrűsödik a termelés emberi tényezői körül. A gondok már- csak azért is nehezek, mert a szakemberek sem egysége­sek annak megítélésében, mit kell, mit lehet érteni ezeken a tényezőkön, van­nak, akik a fogalmat szűk­keblűén határozzák meg, mások pedig belegyömö­szölnek mindent, a műhe­lyek festésének színétől a bizalmi testület tanácsko­zásáig. A túlzás éppen olyan hiba, mint a leegye- szerűsítés. Mint sok más­ban, itt is valahol középen kell az igazság után kutat­ni, azaz ott, hogy minden munkahelyen különböz­nek az emberi tényezők konkrét viszonyai, mert ahol erős, jó szellemű a közösség, ott aligha szüksé­ges azt. az első helyre állí­tani, hogy — például, mert erre is akad indok — az emberek egyáltalán megis­merjék egymást, így össze­jöjjenek egyszer-egyszer a brigádvezetők, a műveze­tők, a műszakiak. Természetes: az emberi tényezők fontosságát ta­nulni is lehet —■; tantárgy a vezetőképzésben! —, ám ugyanúgy természetes, hogy nem lehet mindent megta­nulni ebből, hanem érzék, tapintat szintén kell a tu­domány mellé, azaz elen­gedhetetlen ráérezni arra, most, itt mi a helyes, a szükséges, a célravezető. A tudatosságnak tehát tár­sulnia illik a jó értelmű ösztönösséggel; nem min­denkinek sikerül ez. Első hallásra jelentékte­len apróságot említenek többen a Közúti Gépellá­tó Vállalat ceglédi gyárá­ban. Űj igazgató került a cég élére, s érthető, ismer­kedett mindázoikkal, akik közvetlen vagy közvetett munkatársai lesznek. Az ismerkedésnek volt egy mozzanata, amit kivétel nélkül megjegyeztek az érintettek. Ez pedig az volt, hogy az új vezető minden­kivel kezet fogott, nemcsak körbeköszönt a műhelyek­ben, nem bólogatott, nem integetett, hanem kezet szorított kivétel nélkül mindenkivel. Ne tulajdonítsunk nem létező fontosságot egy kéz­fogásnak, ám azt a hibát se kövessük el, hogy lebecsül­jük egy képletes, de hatá­sában nagyon is . valóságos gesztus súlyát. A kézfogás nem minősít egyetlen veze­tőt sem, viszont jelez vala­hogy az amerikai kormány egy árva szóval sem konzul­tált v?le a Lengyelország, majd a. Szovjeturiió ellen Be­vezetett szankcióiról, utána vi­szont engedelmes csatlakozást vár a nyugat-európai szövet­ségesektől. Azt a véleményét sem rejtette véka alá, hogy eleve hatástalannak tekinti a washingtoni szankciókat. A két ország közötti ellenté­teket washingtoni források szerint különösen kiélezte a Szibéria—Nyugat-Európa gáz­vezeték építésével kapcsolat­ban tanúsított agresszív ame­rikai magatartás. Az Egyesült Államok változatlanul hibá­nak tartja a gázvezeték építé­sét. A washingtoni amerikai- nyugatnémet csúcstalálkozó célja így az ellentétek lehető legnagyobb fokú elsimítása, és annak biztosítása, hogy a NATO jövő hétfőn Brüsszel­ben tartandó külügyminiszteri értekezletén elkerüljék a konfliktusok éleződését. MuiikásgyüBésel ci SosicsJiői Gépgyárban és es D€M-ben Alapvető követelmény a minőség Tovább folytatódlak Pest megyében a munkásgyűlé­sek. így a Gödöllői Gépgyárban, valamint a Dunai Ce­ment- és Mészművckben. A gödöllői tanácskozáson ott volt Hcrczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára. A DCM munkáskollektívájának ülésén részt vett Fordán Tibor, az MSZMP váci városi végrehajtó bizottságának tagja. Kisebb anyag- és energiafelhasználással A Gödöllői Gépgyár kollek­tívája a hatodik. ötéves terv első esztendejében, a piaci gondok, a szerződésváltozások ellenére megvalósította elkép­zeléseit. A módoístott ter­melési tervet 100,4 százalékra teljesítették, háromszázalékos létszámcsökkenés mellett öt százalékkal növelték termelé­kenységüket. Kevesebb volt az üzemben a veszteségidő, ezen belül is az állásidő mérséklő­dött a legnagyobb mértékben. Változatlanul nagy viszont még az anyagráfordítás — hangzott el Siska András igaz­gató rendkívül kritikus, önkri­tikus beszámolójában. Emiatt tavaly nem sikerült elnyerni­ük azt a pályázátot, aminek az anyagfelhasználás csökken­tése is feltétele volt, s amely­nek révén, további bérfejlesz­tési lehetőséghez jutottak vol­na. A múlt évet elemezve az igazgató ezután sorra vette az üzemeket. Az alkatrész- gyártók alapvetően megfelel­tek a követelményeknek. Saj­nos, az előző évinél jóval töb­ben sérültek meg, s az emiatt kiesett idő is tetemes volt. Eleget tettek az elvárásoknak a szerelőüzembeliek is, noha a második félévben bajok vol­tak a minőséggel, főleg az alu- míniumhegesztésben vetődtek fel problémák. Zavarok mu­tatkoztak, a műszaki előkészí­tésben; késtek a szerszámok, készülékek. Hullámzó volt a technológiai fegyelem. Sajnos, az anyagellátásról is csak kritikus hangnemben szólhatott az igazgató. Mind a külföldről érkező, mind a belföldről beszerzett anyagok­kal problémák jelentkeztek, hol nem a kellő időben, hol ütemtelenül szállították a partnerek. A Gödöllői Gépgyár pénz­ügyi helyzete a múlt évben stabilnak bizonyult, eleget tet­tek a szállítókkal és az állam­mal szembeni kötelezettségeik­nek. Megközelítőleg 46 ezer forint volt az év végi átlag­bér 1980-ban. Tavaly, mintegy hat százalékkal sikerült nö­velni. A nyereségterv túltelje­sítése révén az idei bér- és termelésfejlesztésnek is meg van a fedezete,' s várhatóan 9—10 napi nyereségrészesedés fizetésére is lehetőségük lesz. Befejezésül a műszaki fej­lesztésről és a beruházási te­vékenységről szólt az igazgató. Kiemelte, a múlt év volt az első, amikor a megrendelők minden műszaki kérésének eleget tudtak tenni. Javult a beruházási tevékenység is. Az első zárszámadás Abonyban lesz Tervezés bizakodó hangulatban Békés, téli határ, elnéptelene­dett mezők. Ezek a képek jel­zik a külső szemlélő számára a január elejei mezőgazdasági nagyüzemeket. Valójában na­gyon is serény munka, gyako­ri viták színhelye ez idő tájt valamennyi termelőszövetke­zet. Javában folyik a tervké­szítés, amelyből a közhiede­lemmel ellentétben nemcsak a pénzügyi szakemberek, a köz­gazdászok veszik ki részüket, hanem a termelés különböző szintjén irányító szakvezetők, mérnökök, technikusok is. Az abonyi József Attila Tsz- ben, ahol a fent említett mun­ka már december elején meg­kezdődött, elkészültek az úgy­nevezett műveleti és technoló­giai tervek. Magyarán, meg­határozták, milyen kézi és gé­pi feladatok elvégzésére lesz szükség, s ezekhez műtrágyá­ból, vegyszerekből és egyéb anyagokból mennyit használ­nak majd fel. Milyen kérdéseken vitáznak gazdaságon belül? — érdek­lődtünk Kiss Mihály üzemgaz­dásztól. Az ágazatvezetők sok­szor az indokoltnál nagyobb költségeket akarnak elismer­tetni — hangzott a válasz. — A pénzügy természetesen en­nek az ellenkezőjét bizonygat-" ja: a végeredmény többnyire egészséges kompromisszum. Azt is megtudtuk, hogy sze­retnék legalább a tavalyi nye­reséget elérni és bizakodóak 1982-őt illetően. Kitűnőén zárt állattenyésztésük. Növényter­mesztésük 1981-ben közepes eredményt ért el ugyan, de az őszi vetések jól sikerültek. A tervet és a zárszámadási mér­leget egy időben terjesztik majd a közgyűlés elé. S ha már zárszámadásról esett szó, a szomszédos abonyi Üj Világ Tsz portájáról, a mon­danivalók közül első helyre kí­vánkozik: január 26-án — legalábbis az eddigi informá­ciók szerint — itt rendezik meg a megye első közgyűlését. Mészáros Gyula, a tsz elnöke elmondta, hogy tavalyi tapasz­talataik alapján — ez kerül be a tervekbe is — nincs szándé­kukban változtatni a zöldség- termesztés szerkezetén: o 110 hektárnyi paradicsomon kívül továbbra is a káposzta és a sárgarépa lesz kertészetük fő növc'aye. Az 1700 hektáron gazdálkodó, a kisebb üzemek közé tartozó Újvilág Tsz be­vételeinek növelése érdekében édesipari tevékenységének kö­rét, kívánja az idén szélesíteni. A kiskunlacházi Kiskun Tsz- ben január 8-án ülnek össze az illetékesek, hogy tervegyezte­tő tárgyalás keretében megbe­széljék idei feladataikat. A Friss zöldbab — télen A még nyári—őszi időszakban tartósított termékeket gondosan válogatják és csomagolják a ráckevei hütőházban. Képünkön: a közkedvelt zöldbabot válogatják a szorgos asszonykezek. Érdösi Agnes felvétele vetésszerkezeten, az alaptevé­kenység profilján itt sem akar­nak változtatni, a megújulás a kiegészítő ágazatokban várha­tó. Mint Kiss János elnök tá­jékoztatott bennünket, az el­múlt esztendőben bedolgozó rendszert szerveztek, a január elsejével életbe lépett a kis vállalkozásokat szabályozó ren­deletek azonban további lehe­tőségeket jelentenek számukra. Célszerűnek látszik a korábbi szisztéma módosítása. Kisszö­vetkezet, munkaközösség for­májában szeretnék konkrétab­ban megfogalmazni az egyes ágazatok felelősségét. A sza­bályozó módosítás egyébként 4—5 millió forintos kiesést je­lentene nyereségükből, s most azon dolgoznak, ésszerűbb ta­karékoskodással, újabb ipari tevékenységek beindításával kompenzálják a nyereségelvo­nást. V. B. Az idén is az elvárásoknak megfelelően állították össze tervüket a gépgyáriak. Terme­lésüket 2—3 százalékkal nö­velik, nyereségüket pedig úgy, hogy pénzügyi kötelezettségei­ket teljesítsék, illetve teremt­sék meg a 4,5 százalékos bér- fejlesztés fedezetét. Ehhez egyebek között tovább kell csökkenteni az anyag- és ener­giafelhasználást. Jelentős ered­ményeket várnak a hulladék új rahasznosításától. Rugalmasan alkalmazkodva a piachoz Pintér Sándor, a DCM igaz­gatója emlékeztetett a múlí esztendő elejének bizonytalan­ságokkal terhes időszakára, ar­ra, hogy a népgazdaság, illet­ve a piac változó igényei kö­vetkeztében csökkenteni kel­lett a tervet, szűkültek a be­ruházás lehetőségei és gondot okozott a kapacitás kihasz­nálatlansága is. Ám a váci üzem jól alkalmazkodott a ké­sőbbi változásokhoz, amikor az import szállításokban kése­delem mutatkozott, a lábat- laniakkal együtt pótolta a ki­eső mennyiséget. A rugalmas alkalmazkodás meghozta ered­ményét: 900 ezer tonna he­lyett 1 millió 17 ezer tonnát továbbított a. gyár tranzitüze­me. Az idén az országos vállalat terve 4,3—4,6 millió tonna, amiből a DCM előreláthatólag 950 ezer tonnával részesedik. A kieső termelési érték pót­lásába azonban beleszólhat a jobb minőség, és a piaci munka még eredményesebb megszervezése, valamint a technológiai fegyelem erősí­tése. I Hasonló a helyzet a mész­gyártásban is, ez az ágazat 145 ezer tonna terméket állít elő. Az iparág teljes igényé­nek kielégítése érdekében 40—42 millió cementeszsák ké­szül a gyári segédüzemben, i Mintegy 650 millió forintot költenek 1982-ben olajra, gáz­ra, ipari vízre, villamos áram­ra, ami egyben azt jelenti, egy-két százalékos megtaka­rítás is nagy összeget jelent. A legtöbbet természetesen fű­tőolajra költenek, s hogy ez a jövőben kisebb pénzösszeget tegyen ki, a drága energiahor­dozót gázzal váltják fel. E program megvalósítása érde­kében már hozzákezdtek a beruházáshoz. A hozzászólók közül többen foglalkoztak a szociális körül­mények egyre javuló feltéte­leivel, a munkakörülmények javításával, amelyek mind fontos szerepet játszanak, a dolgozók közérzetének ala­kításában. Kör Fái Kovács T. István ló alap a tavalyi Import helyett hazai Előfordult, hogy hétvégeken sem pihentek a nagy teljesít­ményű gépek, a cipőalkatré­szek gyártói mindent megtet­tek, hogy teljesítsék a cipő­gyárak váratlan, soron kívüli igényeit is. Megvonva a múlt év mérlegét, úgy tapasztalják, a sok erőfeszítés nem volt eredménytelen: 503 millió fo­rint árbevételt könyvelhet­nek el, mondja Zubonyai Fe­renc, a PEMÜ cipőipari gyá­rának főmérnöke. S ebben az összegben nincs az a 14 mil­lió forint értékű termék, ame­lyet saját — ceglédi — cipő­gyáruk használt fel tavaly Elkészült hazai polipropilén­ből és szovjet polisztirólból 8 millió pár sarok; járófoltból pedig 10 millió 300 ezer pár. Nem csökkent az igény a thermokaucsuk (TR) talpak iránt sem. Belőlük 2 millió 100 ezer párat értékesítettek. A tervezettnél valamivel keve­sebb, 605 ezer pár PVC-talp kelt el, viszont a poliuretán- talpból (PU) több, 4 millió 650 ezer pár. Jól előkészített programmal vághatnak az idei feladatok­nak, a gyár teljes termelőka­pacitását sikerült lekötni. Mi­után nincs hiány megrendelé­sekben, 1982-re 11 százalékos termelésnövekedést határozott el a vállalatvezetés. Elsősor­ban a PU-talpak iránt nőtt a kereslet, egyelőre 5 millió 280 ezer pár előállítását tervezik. Több járófolt gyártásának te­remtették meg a műszaki fel­tételeit tavaly, s ennek alapján 13 millió pár előállításával számolnak. Bár, szükség ese­tén többre is vállalkozhat­nak, jegyezte meg a főmér­nök. A cipőalkatrészek divat­cikkek is egyúttal, ezt figye­lembe veszik a PEMÜ irányí­tói. Számítottak például arra, hogy ismét kevesebb PVC-tal- pat kérnek idén a cipőgyár­tók, viszont csaknem 3 millió TR-talpat várnak. Már tavaly is több módon igyekeztek csökkenteni a tő- késalapanyag-felhasználást, s ahol lehetett, hazaival helyet­tesítették az adalékokat is. Az év vége felé a vállalat zsám- béki gyárában olyan berende­zéseket vásároltak és helyez­tek üzembe, amelyeken ma­guk készíthetik elő a thermo- kaucsukot. Az új módszerrel, az előzetes számítások szerint is, ismét jelentős tőkés deviza­megtakarításhoz jut a válla­lat. D. Gyk \

Next

/
Thumbnails
Contents