Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

s m 1982. JANÜÄR 30., SZOMBAT Tűzharc a mezőn Rapskok, vadak, kompániák Rajnai ál Capone Későre járt már azon a ta­valy novemberi estén, amikor az egyik nyugatnémet kisváros, Bensheim elüagyatott utcáján egy férfi ballagott. Kutyáját sétáltatta, s eközben elhaladt a takarékpénztár épülete előtt is. Majd gyanús zörejt hal­lott: mintha fűrészeltek volna odabent. Egy szőke nőt is meg­pillantott, aki a forgalmasabb városközpont irányába for­dulva figyelt. Betörés! — villant át rögtön a kutyasétáltató polgár agyán; a nő falazik. A legközelebbi telefonfülkéből felhívta a rend­őrséget. Nem sokkal később négy rendőr közelítette meg óvatosan az épületet. Gyanút­lannak hitték a betörőt, azon­ban súlyosan tévedtek. Pár méterre voltak már csak a bankfióktól, amikor lövések dördültek. Rövid piszíolypár- baj után a betörőnek sikerült elmenekülnie, a véres tűzharc­cal végződött akció aktájára azonban nem került rá a „tet­tes ismeretlen” felirat. A rendőrség ugyanis elfogta a szőke nőt, aki percek alatt be­vallotta, hogy a takarékban az Észak-Rajna-Vesztfália rendőr­sége számára régtől fogva is­mert nehézsúlyú bűnöző, a 46 éves Bernhard Kimmel „dol­gozott”, akit vagy húsz esz­tendeje „rajnai A1 Caponénak” neveztek. Hírnevéhez méltó fogadtatás várta a gengsztert még azon a hajnalon a laká­sán: különleges rendőrségi kommandó szállta meg az egész épületet. Kimmel elfogásához azonban nem volt szükség újabb lövöldözésre., A betörő két helyen is megsebesült, s a súlyos vérveszteség annyira le­gyengítette, hogy ellenállás nélkül megadta magát. Kimmel, aki már tízéves ko­rában vonzódott a fegyverek­hez és a robbanóanyagokhoz, még kiskorú volt, amikor ban­dát szervezett pajtásaiból. So­rozatban követte el társaival a betöréseket, bankrablásokat. 1958 és 1961 között több mint kétszáz (!) súlyos bűncselek­ményt követtek el, több száz ezer márkát zsákmányolva. „A! Capone-bandának” nevez­ték magukat, s a rendőrség, no meg a sajtó is átvette a nevet. Kimmel még ügyes propagandát is csináít, mert a rablott pénzből időnként né­hány ezret bedobáltak szegény családok kertjéibe. így a pí'alzi erdő környékén lassan a „gaz­dagokat fosztogató szegényle­gények” nimbusza alakult ki a banda körül. A rendőrséget ezért nem nagyon segítette nyomozásában a lakosság. 1960 szilveszterén azonban műhibát követtek el. Az egyik rablás­nál valamelyik ideges banda­tag lelőtt egy nyomdászt. Rablógyilkosság! Ezzel már nem lehetett elrejtőzni, hiszen jó néhányan tudták, hogy az éjszakai bandavezér a napköz­ben rendesen dolgozó lamb- rechti posztószövő, Bernhard Kimmel. Barátnőjével, „Revol­ver Tilly”-vel együtt letartóz­tatták, pár nap múlva azon­ban vakmerő húzással meg­szöktek, s napokig bújócskáz- tak a rendőrökkel Végül csak bíróság elé ke­rültek. Kimmel 14 évet kapott, de csak tízet ült le. A börtön­ben példásan viselkedett, ezért 1970-ben feltételesen szabadult. = „A határból való lopás amúgy H sem volt bűn, de a vacjorzás, az = már majdnem erénynek szá- = mított.” = (Veres Péter: = Falusi krónika, 1941) Özagancs a megyeháza pán­célszekrényében. Friss bűnjel, még érezni a kifőzött kopo­nyacsont szagát. Aztán az öreg Wertheimből a főtaná­csos kihúz egy hosszú drótot is. Acélhurok. Sunyi, de lele­ményes fegyver. Szegény em­ber puskája. A becserkészés szépségétől, at elejtés örömé­től, a zsákmány büszkeségétől megfosztja az erdőkerülőt, de megkíméli őt többnyire a le­bukás hiábavalóságától is. Lőhet varjút Évszázadok óta. Merthogy az erdei osztályharc ember- emlékezet óta tart. Városi és megyei- statútumok, országos érvényű törvénycikkek mond­ták ki számtalanszor már a középkorban, hogy közember­nek vadászni nincs joga. Ha a paraszt mindenképpen ügyes­kedni akar, lőhet varjút, vagy szedhet verébtojást, s ha úgy adódott, kölcsönfegyverrel farkast is irtott. Minden más tabu volt. Nyúl, fácán, fogoly, őz, szarvas, vaddisznó — min­den. Hiába kínálta a termé­szet tálcán a szabadon kószá­ló uratlan jószágokat, az nem a tanyasiaké, falusiaké, ha­nem a hintóval, lóháton érke­ző puskás embereké volt. Előbb a nemesek, később ilyen-olyan kiváltságos kom­pániák, társaságok osztoztak a vadászterületeken. Legalábbis törvény szerint. Mert a valóság azért kicsit más volt. És más ma is. Ve­res Péter 40 éves hetyke mon­datát egyáltalán nem fogad­ta csodálkozással Balázs Ist­ván osztályvezető a megyei ta­nácson. . — A régi mentalitás tovább él, néhány vidéken ma is úgy­szólván érdem az orvvadászás. Vadhús ilyen helyen mindig akad. A helyzet az utóbbi idő­ben talán rosszabbodott is. Is­merünk Dunaharaszti környé­kén egy mankós rapsicot, aki a második bírósági pere után azt mondta a tanúskodó vad­őrnek, „Na, Pista, akkor én most újra kimegyek hurkoz- ni”. Az alsónémedi fővadász pedig pár hete menekült meg a tűzharcból. Szerencséjére, amikor föltartóztatta az ide­geneket, kialudt kezében a ha­logén lámpa, alighanem csak ennek köszönheti, hogy mel­lette süvített el a golyó. Ez a Somogyi különben is egy vi­lághírű ember, Pest megyében az összes vadőr és vadász együtt nem fog el annyi vad­orzót', mint ő arrafelé, Felső- rádán egymaga. Évről évre harmincöt-negyven tettenéré­se van, de volt már ötven­kettő is. Csúzli, acélgolyókkal Az E5-ÖS mellett, mint szá­rítókötélen a megfagyott ru­hák, mozdulatlanok a beha­vazott tanyák. A busztól há­rom kilométer . a pusztán a Somogyi ház. Kukoricatáblák rongyos serege zizegi körbe a csikorgó bekötő utat.... A fő­vadász kék Wartburgjával in­dulunk neki a határnak. — Lehet, hogy fanatikus vagyok, tudja fene. Nem mondanám sérthetetlennek magam, de nem félek a pus­kagolyótól. Nemrég össze kellett írnom, hány fegyvert koboztam el öt év alatt. Négy kispuska volt, harminckilenc légpuska, három sörétes fegy­ver meg ugyanannyi légpisz­toly. Felírtam még tizenegy csúzlit meg egy csapdát is. Rengeteg traktoros jár ki pa­rittyával a határba. Acélgo­lyókkal meg vascsavarokkal a levegőben leszedik a fácánt. De ha fején találják el, leterír tik az őzet is, hiszen egy^ ilyen csúzli az egycentis fenyődesz­kát' is átlyukasztja. Éhes varjak guberálnak a hóban. Somogyi kiszáll a ko­csiból, közibük lő, de- nem ta­lál. Kicsoszog viszont a dörre­nésre a közeli tanya kerítésé­hez egy öreg. Most adta el a házat, készülődik befelé gye­rekeihez a faluba. Hamis rendszámmal — ö Is nagy rápsic volt va­lamikor, de már nem csinál­ja. A tanyasi ember különben azt tartja, a vad mindenkié. Isten adta. Amikor idekerül­tem, megtörtént, hogy kétszáz hurkot szedtem össze egyetlen nap. Van, akiről biztosan, ezer százalékra tudom, hogy kijár vadászni, mégsem tu­dom évek óta megfogni. A fal­vak népe nem adja ki az orv­vadászt, errefelé főként Felső- babádira és Sárira áll, egy mindenkiért, mindenki egyért. Az erdők, mezők világa fölött Damoklész kardjaként függ tehát a törvény, mégis „lenn” az életet egészen más normák igazgatják. A tételes jog bünteti, egyszerűen lopás­nak tekinti az engedély nélkü­li vadászást, ám az évszáza­dos népi szokásjog nem tekin­ti vétségnek a hivatalos elő­írások kijátszását. Az ellen­mondást érzékelik a bíróságok is, orvvadászügyekben a bün­tetőtanácsok többnyire liberá­lisak. Ülök a megyei tanácson és olvasom a rapsicokról szóló legfrissebb aktairodalmat. Ne­kem, városi embernek min­dennapos ügyeknek látsza­nak ... Karácsony másnapján zsákjában három fácánnal ér­tek tetten .egy légpuskás fér­fit az abonyi tanyavilágban. Jászkarajenő határában két mezei nyállal bukott le egy halőr. A Csemő környéki er­dőkben hamisított rendszámú kocsival érkeztek a vadorzók, és csak akkor álltak meg, amikor a vadász a Zsiguli elé dobta a motorját. Cegléden a Hörömpöly tónál puskás fér­fiakat fogtak el, akik a nádas túlsó felére küldtek két gye­reket meg egy vadászkutyát, hogy felriasszák a kacsákat. Bahason a napokban állítottak bíróság elé és ítéltek tizen­négy hónapi bércsökkentésre egy férfit, aki hurokkal egyet­len nap alatt 12 fácánt fogott. Fenn a magaslesen Hogyan is mondta a világ­hírű Somogyi Sándor a babádi turjánnál, fenn a magaslesen? Köd ült a tanyák közt, táv­csővel is nehezen lehetett el­látni a határba. Különböző irányban így is három csoport őzet fedeztünk fel, rudliban álltak, mozdulatlanul, mintha patájuk az alföldi homokhoz fagyott volna. Arrébb a szóró- útón rendesen pusztítottak a fácánok, a tengericsöveken egyetlen szem sem maradt. A fővadász büszke volt a nyolc­ezer hektáros gazdag biroda­lomra. — De akárhogy is — szólalt meg egyszercsak —, amíg két ember van a világon,' az egyik közülük csak rapsic lesz. Mert aki vadászni akar, hiába bün­teti a törvény, kimegy a ha­tárba, ha a vadőr ráül, akkor is. Ennyiben maradtunk. Babus Endre imé'ihiii ii "i'imiiwn i -ssasnEMiA» EGYÜTT AZ UTAKON Bár az elmúlt hét időjárása sem kedvezett túlságosan az autósoknak, biztató jel mégiscsak akad. Elég a naptárra néz­nünk: január végén járunk, így lassan már gondolhatunk a tavaszra. A rövid február majd csak elszalad. Kifelé tartunk a télből. S hogy mi várható a hét végére? Nézzük az Űtinform tájékoztatóját! AZ ŰTINFORM JELENTI Rarády László: Enyhült az idő, és hét közepére ismét megjött a hó Pest megye nagy részén havazott. Am ez csak ijesztgette az autó­sokat, hiszen hamar eltűnt a főutakról és az alsóbbrendű utakról is a hóréteg. A tél tegnap újra próbálkozott, havas cső és hó tormájában, de csak a kisforgalmú utak kaptak hosszabb-rövidebb időre fehér kön­töst. Ugyanis a forgalom hatására, no meg a szórógépek nyomán eltűnt a hó az utakról. Az autópályák és főutak nedvesek, síkosak. A Börzsöny és a Pilis kirándulóhelyei és síterepei felé vezető utakon a burkolat hókásás, oly­kor jégbordás. Ezért a téli feltételeket tiszteletben tartva keli autózni. Az éjszakai és a hajnali órákban továbbra is gyakori a köd. Elmek veszélyei közismertek. Jó hír, hogy pénteken a Dunán megkezdődött a kompforgalom. A szobi, szentendrei, ercsi és dunaújvárosi kompok kivételével mindenütt menetrend szerintiek a járatok, személyeket szállítanak. A váci komp már gépkocsikat is visz, így a hét végére kompátkeléses autós túrát is lehet tervezni a Dunakanyarba. ÚJ KOCSI - HASZNÁLT KOCSI öt-tíz évvel ezelőtt sokan még úgy gondolták, hogy a kocsit nem érdemes két évnél tovább tartani. Akkoriban ennek a szemléletnek megvolt a létjogosultsága, pontosabban: gazdasági alapja. Az arány­lag új, alig használt autókon nem kis haszonnal túl lehetett adni, s A pluszból — jogtalanul szerzett pénzből — könnyebb volt befizetni az újabbra. A szabad értékesítés lehetőségét jó néhányan spekulációs cé­lokra használták fel. Azóta gyökeresen megváltozott a helyzet. Előlegként a vételár öt- ven százalékát keli befizetni, emelkedtek az autóárak, s a három év­nél fiatalabb gépkocsikat csak a Merkur, illetve a kijelölt vállalatok közreműködésével lehet értékesíteni. Mindezek következtében meg­szűnt a spekuláció; reális kép alakult ki a tényleges keresletről. (A növekvő értékesítés ellenére még mindig 270 ezernél többen várakoz­nak új autóra: legtöbben Ladát, Wartburgot és Trabantot szeretnének vásárolni.) A használt autók értékesítése is kockázatmentesebb lett. Minthogy egyre több a használt kocsi, azok eladása és vétele is nagyobb súlyt kapott. Ma már az országban tíz telepen foglalkoznak ezzel az üzletággal, s bizony, még több, korszerűen felszerelt telepre is szükség lenne. Olyanokra, ahol a műszerek egész sora segíti a gép­járművek pontos diagnosztizálását. Mert a gyakorlat bebizonyította, hogy mind az eladó, mind a vevő számára legjobb megoldás, ha szak­emberek közreműködésével történik az adásvétel. Ez mindkét fél szá­mára garanciát jelent. Az árak így is igazodnak a piaci viszonyokhoz, sőt, az évszakokhoz is. Télen nyilván nehezebb eladni egy kocsit, mint nyáron. Am lassan közeledik a tavaszi Időszak, amikor az autópiac meg szokott élénkülni. Már most lehet érdeklődni, tájékozódni, mi várható? ELVESZETT RENDSZÁMTÁBLA A minap azt panaszolta egyiü autóstársunk, hogy elve­szett — vagy ellopták? — a rendszámtábláját. Mi a teendő? Nos, rendszámtáblát nemigen szoktak lopni, mert semmi ér­telme. Annál gyakoribb, hogy a csavarok kilazulnak, s menet közben, észrevétlenül elhagyjuk; vagy kutyák, macskák elgá- zolásakor leesik a rendszámtábla. Enélkül pedig tilos a for­galomban részt venni. Az előírások szerint ugyancsak tilos az elveszett vagy megrongálódott rendszámtáblát házilag kijavítani, vagy pótol­ni. A rendszámtábla' a rendőrhatóság tulajdona, ezért annak megrongálódását, illetve elvesztését legkésőbb 48 órán belül be kell jelenteni a területileg illetékes rendőrségen. A rend­számtábla újbóli legyártásáról a rendőrhatóság gondoskodik, Jó tudni, hogy ugyanolyan betüjelű és számú táblát kapunk, mint az elveszett volt. A fiktív elvesztéseknek tehát semmi értelme. Régebben néhány ügyeskedő autós ugyanis azért je­lentette elveszettnek a rendszámtáblát, hogy a legújabb betű­jelű és számú táblából kaphassanak, s így a valódinál újabb­nak tüntethessék fel kocsijukat. Ha valaki leesett, elveszett rendszámtáblát talál az utakon, kérjük, ne sajnálja a fáradságot, vegye fel, és adja le a legkö­zelebbi rendőrségen. MATRICÁK ÉS REKLÁM Egyedülálló kezdeményezés Családvédelmi szolgálat Gyálon Régóta foglalkozom a fiatal­korúak bűnelkövetésének vizs­gálatával, s egyértelmű ta­pasztalatom : az úgynevezett veszélyeztetettségi állapot gyakran a fiatalkori bűnözés első stádiuma. A gyámható­ság egyik feladata, hogy minél előbb beavatkozzék, minél ko­rábbi stádiumában lépjen közbe, megakadályozva a sú­lyosabb helyzet kialakulását. Sajnos, sok esetben, a ható­sági intézkedés megkésik, mi­vel a gyámhatóság a súlyosan veszélyeztetett kiskorúról ké­sőn szerez tudomást. A veszé­lyeztetettség korai megelő­zése érdekében szükséges a családon belül veszélyeztetett helyzetben élő gyermekek fel­kutatása és nyilvántartásba vétele. Ebben sokat segíthet a társadalom, a környezet is. Sok a közömbös Gyálon az ifjúkori bűnözés ügyészi felméréséről készült tanulmány megállapította, hogy a megelőzés érdekében szükség lenne, hogy a kör­nyékbeli lakók, a szomszédok és ismerősök jeleznék a gyám­hatóságnak, ha kiskorú veszé- lyeztetéttsége jut tudomásuk­ra. Ugyanis a bejelentések száma elenyésző, s azt mutat­ja, hogy sokan közömbösek a gyermekek sorsa iránt. A köz­ismert Csapánszky Orsolya- ügyben például az elkövető úgy élt és mozgott a kislány­nyal Gyálon másfél hónapig, hogy — a közlemények és fel­hívások ellenére — senkinek sem tűnt fel. Összefogással E tanulságokból következik, hogy megfelelő szakemberek bevonásával olyan fórumra lenne szükség, ahová taná­csért, felvilágosításért, beje­lentés céljából fordulhatnának szülők, hozzátartozók,, vagy olyan állampolgárok, akik ve­szélyeztetett családokon, kis­korúakon kívánnak segíteni. Köztudomású ugyanis, hogy a hatóságokhoz, így a rendőr­séghez, a gyámügyi szervek­hez nem szívesen fordulnak az emberek, mert nem szeretnek „feljelentők” lenni. A Vöröskereszt Pest megyei szervezetének kezdeményezé­sére a megyében elsőként Gyálon családvédelmi szolgá­latot szerveznek. Az intéz­mény célja a helyi álla­mi, társadalmi és tömegszer­vezetekkel, valamint a gazda­sági egységekkel együttműköd­ve a komplexebb, szélesebb körű családvédelmi munka feltételeinek megteremtése és a tennivalók összehangolása. A szolgálat feladata kiter­jed — többek között — a ve­szélyeztetett helyzetű csalá­dok és Ott élő gyermekek tár­sadalmi segítésére, gondozásá­ra, patronálására e ievékeny- ,ség szervezésére, irányítására, valamint a veszélyeztetett helyzetbe került családok és gyermekek felkutatására. Részt vállalnak a nevelőszü­lőknél elhelyezett állami gon­dozott gyermekek fejlődésének támogatásában, társadalmi el­lenőrzésében. Említésre mél­tó az anya- és csecsemővéde- lemben tervezett közreműkö­désük, továbbá feladatvállalá­suk a veszélyeztetett terhes anyák segítésében, a fiatalko­rúak családi életre való felké­szítésében. Társadalmi összefogás alap­ján biztosítják a szervezet sze­mélyi és tárgyi feltételeit, így a működéshez szükséges he­lyiséget, fűtést és világítást. A további anyagi eszközöket a szocialista brigádok felaján­lásai útján, munkaakciók be­vételeiből, valamint a gazdál­kodó szervek támogatásával kívánják megteremteni. Létre­hoznak pedagógusokból, egész­ségügyi dolgozókból, társadal­mi pártfogókból, ifjúságvédel­mi önkéntes rendőrökből egy 30 tagú aktívahálózsrtot. A je­lentkezőknek a megyei Vörös- kereszt harmincórás felkészí­tő tanfolyamot szervez. A családvédelmi szolgálat a községben meghatározott idő­ben és helyen — például isko­lákban és egészségügyi intéz­ményekben — társadalmi ta­nácsadói, segítségkérő és be­jelentést felvevő ügyeletet szervez majd. A szolgálat tár­sadalmi aktivistái hetenként kétszer, munkaidőn kívül fo­gadják a lakosság bejelenté­seit, tanáccsal, felvilágosítás­sal látják a hozzájuk forduló­kat. Szükség esetén a panasz­ról tájékoztatják az illetékes szervet. Amikor indokolt, csa­ládlátogatással, személyes be­szélgetésekkel próbálják meg­előzni a súlyosabb következ­ményeket. A Magyar Vöröskereszt or­szágos vezetősége a családvé­delmi szolgálat működéséhez hozzájárult, így az, a szerve­zeti feltételek biztosítása, va­lamint a társadalmi aktivis­ták felkészítése után, a közel­jövőben megkezdi tevékeny­ségét. Közös felelősség A tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a bűnül­döző szervek munkáján kívül mindannyiunknak — az isko­lák, a vöröskeresztes szerveze­tek, a tanácsok, a gyámható­ságok, a szülői munkaközös­ségek, a pályaválasztási ta­nácsadók, az úttörő- és KISZ-szervezetek — figyel­mére, erőfeszítésére és segít­ségére is szükség van a fiatal­kori bűnözés visszaszorításá­ban. Ebben a munkában lehet hasznos segítőeszköz a majdan működő családvédelmi szol­gálat. Dr. Orell Ferenc János ügyész, a Vöröskereszt Pest megyei szervezetének társadalmi munkatársa Érdekes kérdést tett fel egy másik autós kollégánk. Egy rutinel­lenőrzés során az intézkedő rendőr szóvá tette, hogy miért van tele­ragasztva vadonatúj Trabantja mindenféle matricával? Már ezt sem szabad? Ütánanéztünk a dolognak. Néhány éve még a dallamkürtök használata körül folyt a vita: miért nem lehet a változó hangmagasságú, csodálatos kürtöket hasz­nálni? Ez a kérdés hamar eldőlt: a dallamkürtök használata tilos. M n»ár nem is igen hiányolja senki. Ehhez hasonlatos a mostani matri­cadivat. Mintha a matricáktól szebb, előkelőbb, feltűnőbb lenne a ko­csi. A matricák ugyan nem sértik a fület — legfeljebb a szemünk^ bántja a, sok ízléstelen, bárgyú rajz —, ára néha valóban elvonhatja mások figyelmét a vezetéstől. A tiltás fő oka azonban mégsem ez. Hanem: a rendelkezés tiltja minden olyan eszköz használatát, ami reklámcélokat szolgál. Márpedig a matricák nagy többsége ilyen. Nem szabad valamilyen árut — például benzint, olajat — reklámozó címkét, rajzot felragasztani. Ha szükséges és indokolt, a területileg illetékei: rendőrhatóság engedélyt adhat reklámozásra Például: hangszórók, fel­iratok, matricák használatára. Akinek ilyen engedélye nincs, a jövőben is számíthat arra, hogy a közúti ellenőrzések során a matricák ellen is fellépnek a rend őrei. MILYEN AZ ©LTOT? Az autósok egy része kíváncsian várja: milyen lesz az Öltéit, a román autóipar legújabb terméke? Melyik Citroenre fog leginkább hasonlítani? Valamennyire, és egyikre sem. A tervezők a korábbi tapasztalatok alapján alakították ki az új, impozáns kiskocsit, amely valójában két változatban készül. Az Oltcit Special 652 köbcentiméteres, kéthengeres; léghű­téses, teljesítménye 24,5 kW (34 lóerő), fordulatszáma 5250 má­sodpercenként. Az Oltcit Club 1129 köbcentiméteres, négyhen­geres, léghűtéses, teljesítménye 41,4 kW (56,5 lóerő), fordulat­száma 6250 másodpercenként. A Special száz kilométeren — 90-es tempó mellett — hat liter benzint fogyaszt, míg városban 7,3 litert. A Club fogyasz­tása 7,2, illetve 9,7 liter. A háromajtós kocsi öt személy Szál­lítására alkalmas. Elöl-hátul hidraulikus tárcsafék lesz. A ko­csi rugózását torziós tengely végzi, nagy teljesítményű lengés- csillapítók közreműködésével. A craiovai üzemben ez év elején kezdődött meg a terme­lés, s ha felfut a teljes kapacitásra, évente 130yezer Oltcitet ké­szítenek majd. Behozataláról a tárgyalások tovább folynak. KALEIDOSZKÓP Az amerikai Ford- és Chrysler-autógyárak - tavaly több gépkocsit gyártottak, mint 1980-ban. A Chrysler termelése csaknem 750 ezer gép­kocsi volt, szemben az előző évi 440 ezerrel. A Ford 1 millió 307 ezerről 1 millió 320 ezerre növelte termelését. A legnagyobb amerikai autó­gyár, a General Motors viszont arról számol be, hogy az elmúlt évben csökkent a termelfise. Januárban 300 ezer amerikai autóipari munkást küldtek egyhetes kényszerszabadságra, mivel az eladások újabb visszaesése miatt az autógyárak csökkentették termelésüket. Január közenén naponta alig több mint 13 ezer amerikai kocsit adtak el az Egyesült Államokban, Balesetmentes, türelmes közlekedést kíván Palád! József

Next

/
Thumbnails
Contents