Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-29 / 24. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1982. JANUÁR 29., PÉNTEK £3 Javuló állategészségügyi helyzet Egy két évvel ezelőtti rendelet — furcsa módon — megszüntette' az egyik kedvenc háziállatunk, a kutya összeírását. Vagyis nem kötelező ma már a hűséges ebek bejelentése. Ez ugyan levett egy terhet a községi és városi tanácsok apparátusáról, megkíméli őket attól, hogy a bejelentést követően házhoz menjenek és lajstromba vegyék a házőrzőket, aminek viszont van egy hátulütője. — Előreláthatóan február végén, március elején kerül sor a járásban és városban az ebek kötelező védőoltására — tájékoztat dr. Kisfaludi Ferenc, járási-városi megbízott főállatorvos. — Csakhogy mivel . nincsenek ezek az állatok ösz- szeírva, nehezebb lesz a jövőben ellenőrizni, hogy mindegyik megkapja-e a védőoltást. Ismétlem: természetesen az oltás/kötelező, a kijelölt helyre mindenkinek el kell vinnie a kutyáját, ha ugyanis adott esetben valaki nem tudja igazolni, hogy a kutya megkapta ezt, változatlanul felelősségre vonható. Kevesebb elhullás — Ezek után térjünk rá arra, milyen a járás és a város állategészségügyi helyzete ? — Úgy vélem, hogy általában elfogadható, megfelelő. Területünkön immár tíz éve nem volt járvány, s örvendetes az, hogy tapasztalataink szerint igen minimális a baromfielhullás, és jelentős mértékbén csökkent a borjú és a sertéselhullás is — mondja dr. Kisfa- ludi Ferenc. — Járásunk egyébként, a megyében, a közepes állattartók közé sorolható. — Milyen gondok vannak mégis? — Az előbbinek nem mond ellent, hogy kényszervágások azért előfordulnak, ami természetes, ilyen mindig is volt. A gondunkat az Jelenti, hogy jelenleg nincs kényszervágóhí- dunk, a nagy vágóhidak pedig csak nehezen akarják vállalni a dolgot, így vagyunk a ceglédiekkel és a váciakkal is. Persze ők is belátják nehéz helyzetünket, így azután megértőek. — Miért volna fontos, hogy a járásban legalább egy kény- tzervágóhíd legyen, s mibe kerülne létesítése, noha ez most bizonyára nehezen lenne kivitelezhető? — Mindenekelőtt azért, mivel, a megfelelő ellenőrzés mellett, az így levágott állatok húsának sakkal nagyobb része lenne hasznosítható, megmenthető a fogyasztás céljaira. Egy ilyen vágóhíd körülbelül tízmillió forintból épülhetne meg, ha azonban valamilyen, elfogadható állapotú épületben kellene berendezni, kétmillió forint is elégséges Volna. Akit közvetelenül nem érint, az nem is tudja, hogy valaha milyen jól kiépített vasúti állatrakodó helyek voltak fontosabb vasútállomásainkon. Ma viszont nincsenek, mert a MÁV szinte egytől egyig lebontotta őket, illetve nem fordítottak gondot a tönkrement rakodók felújítására, tehát az enyészeté, a múlté lettek. Ahogy a megbízott főállatorvos elmondta, jó lenne pedig ezeket visszaállítani legalább Aszódon, Pécelen és Gödöllőn, hogy az átadásnál, a vagonba rakásnál jelenlevő állatorvos meg a bevagonírozók munkája is könnyebb legyen. Sőt: biztonságosabb, veszélytelenebb Is, hiszen ez eléggé balesetveszélyes munka azok számára is, akik értenek a jószág dirigálásához. hajtásához. A járási-városi állategészségügyet egyébként közvetlenül csaknem harminc ember szolgálja, közülük nyolc a hatósági állatorvos, tíz az élelmiszerhigiénikus állatorvos, s ma mar a legtöbb gazdaságunkban is van egy-egy főhivatású állatorvos, a Gödöllői Tangazdaságban, a kerepestarcsai Szilas- menti, a péceli Rákosvölgye és a vácszentlőrinci Zöldmező Tsz-ben két-két ilyen szakembert alkalmaznak. Kell a rakodáhely Szakmai felügyeletüket a jár.ási, illetve a megyei állategészségügyi szervek látják el. Továbbképzésükről is rendszeresen gondoskodnak, így például ők is részt vesznek a TIT megyei szervezete és a Pest megyei Állategészségügyi Központ szabadegyetemi előadássorozatán, és más továbbképzési kurzusokon. — Mint már említettem: valamit, s nem Is akármilyen szinten a mi körzetünkben is elértünk az állategészségügy fejlesztésében, fenntartásában — mondta dr. Kisfaludi Ferenc megbízott főállatorvos. Nagyobb fegyelmet — A feladatunk most az, “hogy ezt a szintet legalább megtartsuk, erre technikai felszereltségünk lényegében adott. — A gondot egyedül az üze- rríi szakemberek körében látom. Nem mindenütt, de az állategészségügyért is sokat tenni képes emberek munkafegyelmét egy kicsit javítanunk kell a jövőben. Mert okulnunk kell a régi hibákból, kezdjük elfelejteni a tíz év előtti veszteségeket, állatkárokat. Most még nincs nagyobb baj belőle, éppen ezért szóltam róla. F- L jrr Tréningruha a FONIX-nek A Galgaparti összefogás Termelőszövetkezet domonyi üzemében havonta csaknem 4 ezer tréningruhát varrnak meg a FŐNIX Háziipari Szövetkezet megrendelésére. A Jelenleg 21 dolgozót foglalkoztató üzemet a nyár közepére bővítik és így újabb 13 embernek biztosítanak még munkát Domonyban. A képen; Ecker Jánosné tréningruha varrása közben. Barcza Zsolt felvétele SCarfali Petőfi Tsz Jól szervezik a továbbképzést Gépkocsivezetők, erőgépkezelők,. gépjavítók, szerelők — a kartali Petőfi Termelőszövetkezet mintegy száz dolgozója — gyűltek össze legutóbb a bagi Dózsa György Művelődési Központban egész napos oktatásra. Az elmúlt évek szövetkezeti rendezvényeit ismerve kitűnik, hogy a téli hónapokban rendszeres a szövetkezeti dolgozók képzése, illetve továbbképzése. A nagyüzemi szervezet kialakulása, a széles körű gépesítés, az agrotechnika és a kemizálás gyors ütemű fejlődése sok tekintetben új követelményeket támaszt a mezőgazdaságban dolgozókkal szemben. Fokozatosan csökkennek a hagyományos mező- gazdasági munka területei — mondja Dolányi Sándor, a szövetkezet személyzeti és oktatási vezetője —, s előtérbe kerülnek a szakmai képzettséget igénylő speciális tevékenységek. A termelési feltételek és követelmények változásaiból adódik, hogy fontos szerepet kap a már végzett dolgozók továbbképzése is. Speciális ismeretek Dolányi Sándor elmondta, hogy a szövetkezeti dolgozók ismereteinek felfrissítése, gazdagítása tulajdonképpen két szinten folyik. A vezetők szakmai továbbképzését a MÉM Mérnök és Vezető Továbbképző Központja biztosítja. A különböző termelési rendszerek, mint például a KITE, a GBBR, a speciális felkészítést segíti. Olyan gazdag választékot kínálnak ezek a tanulási formák, hogy évenként nagyon kevesen vannak, akik ne képezzék magukat. Jelenleg is a GBBR által szervezett tanfolyamon szerez új ismereteket a két növénytermesztési ágazatvezető, de voltak résztvevői a KITE egyhetes tanfolyamának is, ahol a kukorica iparszerű termelésének kérdéseivel ismerkedtek. — A másik továbbképzési lehetőségünk a házi tanfolyamok rendszere, melyet fizikai állományú dolgozóinknak szervezünk. Ennek egyik ösz- szejövetéle a mai, amelyen a gépekkel dolgozók vesznek részt. A dolgozók részéről látható érdeklődéshez valószínű, a gondos előkészítés és a nap gazdag ismeretanyagot adó programja is hozzájárult. Katona Mihály műszaki főága- zatvezető a szervizszerű karbantartás munkahelyi tapasztalatairól, a továbbfejlesztés feladatairól szólt. Diligens Károly energetikus A tsz energiahelyzete és az ágazati energiagazdálkodás összefüggése címmel tartott előadást. Ezután közlekedési ismeretekkel kapcsolatos filmeket vetítettek, aztán Bolcsik Mihály rendőr százados előadását hallgatták meg, majd a közlekedési ismeretekből rendezett úgynevezett házi vizsgán adtak számot tudásukról a jelenlevők. Minden vizsgázó ajándékba megkapta az Autós mindentudó című könyvet, de volt aki rádiót nyert, vagy más értékes ajándékot, s mellé a kollégák elismerő szavait. Dolányi Sándor szívesen megmutatta a termelőszövetkezet munkástovábbképzést szolgáló tanfolyamainak, előadásainak évi programját Adjanak választ Csak úgy, találomra lapoztunk bele a munkatervbe. Traxler Balázs műhelyvezető a mezőgazdaságban újonnan használt erő- és munkagépeket ismerteti. Katona Mihály másik alkalommal tartandó előadásának címe: Funkcionális géprendszerek ismertetése, különös tekintettel a szövetkezet termelésszerkezetére. Lesz szó az új javítástechnológiai rendszerekről és a MÉM Műszaki Intézet munkatársainak segítségével tartanak majd gyakorlati foglalkozást is. — Zömmel a szövetkezet vezetői tartják az előadásokat — mondja a személyzeti vezető. — Ök azok ugyanis, akik ismerik mindazokat a gondokat, amelyekkel az egyes területek dolgozóinak naponként meg kell küzdeniük. Adjanak választ ők a dolgozók kérdéseire. Ugyanez a szemlélet érvényesült más ágazatok dolgozóinál is. Az állattartó telepeken dolgozók szakmai továbbképzésének tematikáját Bo- romisza Károly főállattenyésztő és Dolányi Sándor együtt dolgozta ki. A főállattenyésztő két előadást is tart majd. Dr. Szőke Pál főállatorvos A szakszerű elletés higiéniai követelményeit ismerteti. Erőgépvezetők lesznek — A szövetkezet vezetőinek; az a véleménye, hogy a fizikai dolgozók továbbképzésének különböző formáit általánossá és rendszeressé kell tenni — veszi át a szót Dolányi Sándor. — Szerintünk a szakmunkáshiány csökkentésének reális útja a felnőttoktatás további kiszélesítése lehet. . — A termelőszövetkezet dolgozói számára lehetőséget kell adni gyorsított intenzív tanfolyamok keretében a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére. Ezekben a napokban öt dolgozónk a Dány- ban szervezett traktorostanfolyamon vesz részt, s ha sikerrel vizsgáznak, erőgépvezetői igazolványt kapnak. F. M. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési központ: Mesemozi, a művelődési központ színháztermében, 10 órakor. Bizottság-koncert, 19 órakor. Aszód, művelődési ház: A Petőfi Gimnázium dolgozók iskolája végzős hallgatói szalagavató ünnepsége, bálja 17 órától. Erdőkertes, művelődési ház: Sportbál. Veresegyház, művelődési központ: Klubdiszkó, 19 órakor. ; ;[ Anyakönyvi hírek Született: Meízner Tamás László és Nagy Mária: Tamás; Katona István és Rusznyák Erzsébet: Tünde; Köhler György és Minárovits Magdolna Judit: Ágnes nevű gyermeke. Elhunyt: Pásztor Jánosné Radics Erzsébet, Gödöllő, Dobó Katalin utca 13; Martonosi Istvánné Kovács Mária, Gödöllő, Mosolygó Antal körút 20; Kolozs Istvánné Maros Lídia, Gödöllő, József Attila utca 3; Szarvas Istvánné Gaszt Márta, Gödöllő, kastély; Szőnyi Bélá- né Hunke Julianna, Gödöllő, Fenyvesi főút 16; Szájbéli MáVeresegQjházi nyúifenyészfők Jövedelmező, szórakoztató Egyre több híradást olvashatunk arról, hogy községeinkben sorra rendezik a farsangi bálokat. Legutóbb a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ házinyúl- tenyésztő klubjának tagjai is farsangi bállal zárták az 1981- es esztendő munkáját, értékelő közgyűlésüket. Gyarapodó bevételek Volt okuk a vidámságra, a gondtalan szórakozásra. Pásztor Béla, a nagyközségi tanács elnöke arról a gazdasági szerepről szólt elismerően a közgyűlésen, amellyel a klub hozzájárul a családi költség- vetések emeléséhez és hozzájárul egész népgazdaságunk erősítéséhez. Az elismerés jogos volt, mert mint Vankó Istvánnak, a klub elnökének beszámolójából kiderült, az elmúlt évben a veresegyházi házinyúlte- nyésztők 87 ezer 200 kilónyi nyulat adtak át a Környei Mezőgazdasági Kombinátnak, s ez a szám a nyúltenyésztési kedv fokozódását is jelzi, hiszen 1978-ban még csak 56 ezer 570 kiló volt . az értékesí- ■ tett tapsifülesek súlya. f Természetesen a megemelkedett kilók száma növelte a kifizetett összeget is. 1981-ben 3 millió 800 ezer forintot számoltak le a felvásárlóhelyen a nyúltenyésztők kezeibe, s ez a népgazdaságnak több mint 100 ezer dollár bevételt jelentett. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az egykor lenézett, semmibe vett haszontalan házi- nyulak milyen fontos gazdasági tényezővé lépnek elő ott, ahol tenyésztésüket szorgalmazzák, ellátásukat biztosítják és gondoskodnak a felvásárlás zavartalan megszervezéséről is. A jókora összeg zömét nyugdíjasok, háziasz- szonyok, iskolai tanulók és üzemi dolgozók termelték, akiknek nemcsak munkát, hanem szórakozást, kikapcsolódást is jelent a fehér prémes állatokkal való foglalkozás. Bőséges támogatás A beszámolóban elhangzott a nyúlértókesítési versenyben legtöbb nyulat adók neve is. Veresegyházon Kurucz Károly, Kosztolnik Mihályné, Farkas Ferenc, Szadán Szabó György, Beck Sándor, Nagy Bálint tűnt ki. Hasonló eredményeket értek el a csomádi és őrbottyáni nyúltenyésztők is. Vankó István klubvezető biztosnak látja a további fejlődést. A legfontosabb teendőket így összegezte: — Már ebben az esztendőben elsősorban a minőségi követelmények kerülnek előtérbe. Igaz, a magyar házinyúl tény észtőknek jó piaca van a tőkés államokban, de a jó áruval szerzett jó hírnevet meg kell tartani. Szükséges és fontos a kis nyulak kiszűrése, otthoni felhasználása. Céltudatos szelektálással törekedni kell a gyorsan fejlődő, hústípusú egyedek elszaporí- tására. — Ugyanilyen fontos követelmény a korszerű tenyésztési feltételek, például a téli fialtatás, a rácspadozat, a szúnyoghálók, a jól termelő anyaállomány megteremtése, a higiénia biztosítása. A szakmai fejlődéshez szükséges támogatást, lehetőséget a klub megadja, amikor ismeretter- terjesztő előadásokat szervez vagy tapasztalatcserére viszi tagjait. A fejlődést segítik a tenyésztelepek közös látogatásai, a filmvetítések, a szakkönyvek, a kistenyésztők, újságja, segít a rendszeres állatorvosi szaktanácsadás és a fóti Béke Termelőszövetkezet is. Kivétel nélkül A veresegyházi házinyúlte- nyésztők és a fóti termelőszövetkezet közötti kapcsolatot érdemes közelebbről megismerni, mert Vankó István állítása szerint a fótiakban olyan gazdasági partnerre találtak, amilyenről az országban ma még nagyon sok tenyésztői közösség csak álmodik. Amit a szövetkezet az 1980 őszén megkötött szerződésben vállalt, azt kivétel nélkül teljesítette. Teli batyuval A közgyűlés befejezése után szakmai vetélkedő kezdődött. Két csapat alakult, az egyiket Czinege Mihály, a másikat pedig Tarcsi Imre nyúl- tenyésztő irányította. Remekeltek a nyulászfeleségek is, akik házinyúlból készített hidegtál-remekműveket tettek a zsűri asztalára. Az aszpikos nyúlpástétom, vagy a franciasaláta alapra halmozott töltött hús volt-e a finomabb, nehezen döntötte el a zsűri, amelynek elnöke Hajnal Irén, a TIT járási titkára volt. Lakatos Ernő és népi zenekara — köztük többen is nyúltenyésztők — vidám csárdással nyitotta meg a veresegyházi nyulászok farsangi batyúsbálját, amelynek hangulati előkészítését Béres Ferenc Liszt-díjas népdalénekes biztosította. Az asztalok mellől fel-fel- keltek a feleségek, hogy batyujukból egymást körbek! • nálják. Mintha mindenki rokon, jó barát lett volna. Nem hiszem, hogy pusztán a gazdasági érdekek tartják együtt ezt a közösséget. Fercsik Mihály ria, Gödöllő, Isaszegl űt 90; Győré Lajosné Orbán Erzsébet, Gödöllő, kastély. Szombati óvoda Ka elegendő a jelentkező A Minisztertanács határozata és a Pest megyei művelődés- ügyi osztály által kiadott irányelv alapján a városi tanács művelődésügyi osztálya február 1-től engedélyezte az óvodák 5 napos munkahétre való átállását. A folyamatos munkarendben dolgozó szülők gyermekeinek óvodai elhelyezését szombaton is biztosítják azonban, ha a jelentkezők száma meghaladja a tíz főt. Az ilyenkor ügyeletes óvoda a Stromfeld sétányi lesz. Szombati óvodai elhelyezést csak akkor kérhetnek a szülők, ha mindketten szombaton is dolgoznak, ezt a munkahelyük igazolja, s ha a gyermekek egyébként is óvodások, s a hét többi napján is ellátásban részesülnek. Városi moziműsor A koncert. Színes, magyar zenés film. Rendező: Koltay Gábor. Főszerepben: Illés együttes, Koncz Zsuzsa, Tolcs- vay együttes, 4, 6 és 8 órakor. Vívás GEAC-sikerek Negyedosztályú kardversen; rendeztek az agrártudomány egyetemen, ahol több mint ha van versenyző lépett pástr köztük nagy budapesti egyesi letek képviselői is. A versen; Keményfi Tamás, a GEAC v vója nyerte szép akciók söre zatával, s az ugyancsak GEAC os Juhász Zsolt a döntőben negyedik helyen végzett. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
