Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

1982. JANUAR 28., CSÜTÖRTÖK Nem engednek a színvonalból Cjfenes András a dabasi járásban (Folytatás az 1. oldalról.) juk; hogy például a szemésze­ten szemüvegkeretet is vá­laszthassanak a jogosultak. Nem küldözgetik jobbra-balra az embereket, hogy ezt itt, azt ott kapják meg: az orvosok így is kímélik betegeiket. A gyáli Szabadság Termelőszövetkezet gyártja azt a kádat, amit a fizikoterápiánál tudnak hasz­nosítani. Jelenleg például a be­tegszűrést szervezik meg, meg kell előzni a bajt, a betegek kétharmada nem is tudja, hogy beteg! Jó háttér a gyógyításban a kerepestarcsai és az István kórház. Mindenütt —így a rendelő- intézetben is — emlegették a lakosság készségét, társadalmi megajánlásait. Csupán ehhez az egy létesítményhez egymil­lió forint társadalmi értékkel járult hozzá a lakosság. Ügy érzik az itt dolgozó egészség- ügyiek: ez is kötelez! A vendég betekintett a labo­ratóriumba, a röntgenvizsgá­lóba, a fizikoterápia rendelés­re —, minden érdekelte. Kezdeményezés, lelemény Mint ahogy később szívesen állt meg az ABC áruház tö­mött polcai előtt is. Ebben az áruházban minden olyan árut meg lehet találni, amit a já­rásban termelnek. Ott a gyö­nyörű csirke, a disznóhús, a Dabas-tej —, minden, ami fog­va tartja a vásárlót. És azon túl is: volt banán, narancs, kis­sé csúnyácska grape fruit, ren­geteg mosószer és piperecikk. S az áruház a gyerekek kin­cses kamrája is: szép mese­könyvek, ízlésesen elhelyezett játékok veszélyeztetik a szülők pénztárcáját. A jó kereskedő tudja: ha szépen, ízlésesen tá­lalja portékáját és vásárlás közben ki sem tudja kerülni a vevő a látványos, ízletes áru­kat, nem tud ellenállni a kí­sértésnek ... Dabason jók a kereskedők. Faragó Sándor igazgatóhelyettes 1959 óta dol­gozik a dabasi ÁFÉSZ-nál, nem nehéz neki rábólintani, amikor a ritka vendég kéri: „Ne en­gedjenek a színvonalból!’’ Ha­vi négy-hatmilliós forgalmuk bizonyítja legjobban munká­juk színvonalát. Az 5-ös főút mellett felépült motelben sem győzhette hall­gatni a Központi Bizottság titkára, mi mindent találnak ki a fiatal vezetők a vendég becsalogatására. Most, szom­baton hagyományos disznóvá­gás lesz, disznótoros vacsorá­val, sramlizenekarral: a csepe­li úttörőket is meghívták. Irodalmi presszót szerveztek. Valaha 60 vendéggel kezdték, a bárban. Ma már az étterem­ben kell megtartani az ilyen rendezvényeket, mert a nagy­terem is zsúfolásig megtelik. Nem régen szerepelt egy gö­rög tánccsoport: a vendéglá­tók többször is felemlegették az eseményt, oly nagy sikere volt. Tanintézetekkel tárgyal­nak, téli napokon továbbkép­zést lehet itt tartani, van rá helyük. Kukomaföldcn gyár Lelemény, kezdeményezés nélkül ma nem lehet megélni — ez volt a lényege annak, amit a fiatal vezetőnő, Valkó Gáborné elmondott munká­jukról. Ez a titka annak, hogy a holtszezonban is 72 száza­lékos a szálló-motel telített­sége és a borozó, söröző, ét­terem, bár is sok vendéget fo­gad. Okos az az ötlet is: az ételt alacsony áron kínálják, drágább viszont az ital. Ét­lapjuk változatos: birka, pa­cal, s más finomságok min­dig kaphatók. Másfél millió forint forgalmuk, s az, hogy öt év alatt megtérül a beru­házott összeg, mindennél töb­bet mondott a vendégnek. Fiatal vezetők várták Gye- nes Andrást és kíséretét a Da­basi Nyomdában is. Kukorica­földön épült fel tíz évvel ez­előtt az ofszetnyomda. A Gazdasági Bizottság határoza­ta így szólt: a tankönyvellátás akkori gondjait kellett enyhíte­nie. Több lépcsőben épült a nyomda, létszáma húsz fő volt, ma négyszázan állítják elő a tankönyveket, jegyzete­ket. A munkássá válás minden nehézségét át kellett vészel­niük, iskolákat, szakmunkás- képzőket, továbbképzőket szer­veztek. A ma négyezer ton­na évi kapacitású üzem, amely nagyrészt a tankönyv nyo­másából él meg (de a Móra Kiadó ifjúsági könyveit is nyomják itt), már 1978-ban Kiváló vállalat lett, tavaly és tavalyelőtt a tankönyvet gyár­tók között az első helyet sze­rezte meg. Elsők lettek a Szo­cialista Dabasért mozgalomban is. Évi tízmillió könyvükkel — szép kiállításukról Gyenes András meggyőződhetett — hírnevesek. Két-három hónap egy könyv átfutási ideje — pontosan szállítanak, egyetlen esetben sem késett miattuk középiskolákban, egyetemeken tankönyv vagy jegyzet. Mert a Központi Bizottság titkárát ez is érdekelte: meny­nyiben felelős a nyomda ab­ban, hogy a diákok majdnem minden évben késve, sok ide­geskedés közben kapják meg azt, amiből tanulniok kell? Az egészséges, tágas, mo­dern gépekkel felszerelt üzem­ben minden munkafolyamatot végignézett Gyenes András, s kimondta, amit mások is gon­doltak; jó lenne, ha minden­ki láthatná, hogy csupán egyet­len nagyközségben milyen gazdagodás, fejlődés jellemző, az emberi erőfeszítésnek hány­féle eredménye gyűlik össze! És nincs megállás. A nyom­dában már titokban remélik, idén is kiváló címet nyernek el. Készek a jövő tervei: ho­gyan emelik termelékenységü­ket, miközben létszámuk csökkenőben. Beszéltek arról, hogy 1983—84-ben meglesz a fedezetük a tankönyvgyártás növelésére szükséges beruhá­zásra. Politikai terveik sem lebecsülendők: növelik párt­tagsági létszámukat, most 45 kommunista dolgozik az üzemben, tíz kommunista ké­pezte az indulásnál alakuló atapszervezetet. A KISZ be­folyását Is mindenképpen emelni kell.., Kérdést kérdés követ Gyenes András a nap fo­lyamán sok kérdést tett fel. Amikor Ádori Károly a járás munkáját ecsetelte, akkor is: Hány párttag jár be a fővá­rosba dolgozni? Segítenek-e a közéletben itthon? Másutt az a tapasztalat, hogy a mező- gazdaságban foglalkoztatottak aránya csökken, mi az oka, hogy a járásban épp ellenke­ző a folyamat, négyezerrel többen dolgoznak a tsz-ek- bsn? Kérdezett a rendelőinté­zetben, a. motelben, az ABC- áruházban. A nyomdában is azt tudakolta, hogyan képesek nyereségesen dolgozni. Érde­kelte a .munkafegyelem, a to­vábbképzés lehetősége, a dol­gozók munkakörülménye. Így alakult ki azután végül is olyan kép, amely bepillant tást engedett a járás, s rajta keresztül — valamint Cser- venka Ferencné tájékoztatása alapján — a megye életéről. Gyenes András azt mondot­ta: „Sokszor járt már erre az 5-ös főúton, hiszen Szegedre gyakran visz az útja. Az út­ról azonban semmit nem látni Dabasból. Nem is sejtette, milyen nagy emberi és gazda­sági értékeket rejt ezt a vi­dék is. Ezentúl, ha erre jár, már nem lesz közömbös szá­mára sem a nagyközséget jel­ző tábla. Sok minden eszébe jut erről a napról." Eszébe jut, hogy közel a fő­városhoz, ahová innen is so­kan bejárnak, ott veszik hasz­nukat, de az itthon magadot­tak szintén az ország haszná- , ra élnek. A járás mezőgazdasá­gában dolgozó 17 500 ember, a futóhomokon, az alacsony aranykorona értékű földön is képes a magas színvonalú ter­melésre, képes többet kihozni a földből, mint amit az kínál, hogy a mezőgazdaság alapte­vékenységéhez kapcsolódó háztáji és melléküzemág, ho­gyan növeli az egyén, a cso­port és a népgazdaság va­gyonát. 7,8 miliárd volt a ta­valyi árbevételük 530 millió a nyereségük ... Hogyan alakí­tanak szükség szerint mind'g újabb és újabb társulásokat, s mit jelent, hogy hét év óta egyetlen gazdaságot sem kel­lett szanálni... Az ipar há­romszorosára növelte terme­lési értékét... 4600 liter tej az egy tehén­re jutó átlag. Az egy liter tej előállításához 36 dekagramm takarmányt használnak fel, kevesebbet, mint az országos előirányzat. Szóba került a három ipari szövetkezet, amely .közül kettő a bűvös kockát is gyártja, szóba ke­rült, hogy a kétszáz dolgozó munkája alapján a három ipari szövetkezetnek 100 mil­lió forint volt az árbevétele... Természetesen beszéltek a gondokról, nehézségekről. A legtöbb panasz a közlekedésre van, de gond az ivóvíz, és minden gyarapodás ellenére a gyermekintézmények kis szá­ma. Gond a kommunális ellá­tás, szükség van még új ren­delőintézetre, a melyet a 25 ezer lakosú Gyálon építenek majd fel. 250 óvodai hely, 66 iskolai tanterem, nyolc torna­terem szerepel a tervek kö­zött. Érdemes utódok És még mi minden! A pontos számok nem rög­ződnek meg majd maradan­dóan a kedves vendég, Gye­nes András emlékezetében. Az azonban minden bizonnyal nyomot hagy, hogy a járás 2868 párttagja, á teljes lakos­sággal egyetértésben és közös munkával már eddig is sok értéket alkotott. Biksza Miklóst, a járási pártbizottság első titkárát 1956. december 10-én, negyed századdal ezelőtt ebben a já­rásban gyilkolták meg az el- lenforadalmárok. Itt ölték meg Lengyel Lászlót és Gavló Józsefet. Nevüket munkásőr­ség, szocialista brigádok, isko­lák, úttörőcsapatok őrzik. Anélkül, hogy a. dabasi járás népe naponta érplegetné; mégi^ így Van: errilék'ükéT éppen azzal ápolják igazán, hogy amit a hűséges, nagyszerű pártmunkások nem alkothat­tak meg, ők érdemes utódként magukra vállalják. S. A. Anyanyelv- és bfyomány- ópolás A hazánkban élő románok életszínvonala a magyar lakos­ságéval azonos mértékben emelkedett, javultak a román nemzetiség szociális és kultu­rális körülményei, bővültek az anyanyelv- és a hagyomány- ápolás lehetőségei — állapítot­ták meg a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szövet­sége elnöksége országos vá­lasztmányának szerdán Gyu­lán tartott ülésén. Az idei tervek az eddigi te­vékenység folytatását és kiszé­lesítését ígérik: négy körúton vesznek részt a hazai, vala­mint az anyaországi művész- együttesek, Ékítsünk több nemzedéknek Ülést tartott a T0T elnöksége A Termelőszövetkezetek Or szágos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökle­tével megvitatta a termelő­szövetkezeti . tagokat,. alkalma .zottakat, közvetlenül érintő la­kásépítési, -fenntartási, -gaz­dálkodási és -elosztási kérdé­seket. Az elnökség javasolta, hogy a lakásárak, -hitelek és -tá­mogatások kialakításánál a városi és falusi települések között az infrastruktúrában meglevő különbségeket jobban vegyék figyelembe. A népese­déspolitikai szempontok . is indokolják, hogy vidéken is nagy alapterületű, kétszintes lakások épüljenek, amelyben együtt élhet több nemzedék. Ily módon egyúttal csökken­nek a társadalom terhei is az öregek tartásával és a gyer­mekek gondozásával kapcso­latban. Javasolta az elnökség továb­bá azt • is, hogy ne csak az új lakások építését, hanem a meglevők megvásárlását, fel­újítását városon és falun egy­aránt azonos feltételrendszer­rel ösztönözzék. Legeksóbb oSeijkúf: a takarékosság Energiapályázat, négyszáz mű Az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület 1980 óta négy alkalommal hirdetett pá­lyázatot azzal a céllal, hogy elősegítse az energia ésszerű, takarékos felhasználását. Hogy miért van erre égető szükség, nem kell hosszan fejtegetni. Az olajárak változására csupán egyetlen példát említünk: míg 1973-ban Costa Rica 26 kiló banánt adott egy hordó olajért, 1979-ben már 420 kilogram­mot. Több mint négyszáz Hazánk is jóval drágábban szerzi be az olajat — és egyéb energiahordozókat — mint ko­rábban. A felhasználás racio­nalizálása révén azonban csökkenteni lehet a fogyasz­tást. Ezért szokták mondani: legolcsóbb olajkút a takaré­kosság. Hatodik ötéves ter­vünkben is ez a törekvés rea­lizálódik: a korábbi 6 milliárd forint helyett a következő öt esztendőben 30 milliárdot lehet felhasználni energiamegtakarí­tási célokra. Olyan beruházá­sokra, feljesztésekre, amelyek gyorsan megtérülnek. Varga István, az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egyesü­let főtitkára elmondta, hogy az említett pályázatokra négy­száznál több mű érkezett be, s közülük jó néhány Pest me­gyéből. Az ötleteket, javasla­tokat rangsorolták: melyek azok, amelyek a legnagyobb hasznot hozzák? A 400-ból 120 pályaművet továbbítottak az illetékes minisztériumoknak, felügyeleti szerveknek, s java­solták megvalósításukat. Kísérletek bizonyítják A Pest megyéből érkezett pályamunkák közül egyik leg­érdekesebb és legnagyobb Talán nem árulunk el bizal­mas üzleti titkot: aki barom­fit vesz, galambhoz is hozzá­Az ÁFÉSZ dabasi ABC-boItja előtt piairól jobbra): dr. Mondok Pál, Cscrvenka Ferencné, Gyenes András, Adori Károly Dr. Bodó Agnes, a rendelőintézet igazgató főorvosa tájékoztatja a vendégeket jut. Igaz, ez az áru nem jelent különösebb volument húsex­portunkban. Más kérdés, hogy a kisebb pénz is pénz; külö­nösen az olyan bankó, ame­lyik külkereskedelmi mérle­günk javításához járul hoz­zá! Legalábbis fgy vélekednek 3 külkereskedők, az adott eset­ben a Terimpex illetékesei. Tőlük tudtuk meg, hogy vá­gott galambból az elmúlt esz­tendőben 640 tonnát, élőből pe­dig 110 tonnát vettek meg kül­földi partnereink. A portéka 80 százaléka Olaszországba ta­lált gazdára, de szép mennyi­ség jutott — 46 tonnányi — Kuvaitba is. Az árakkal is elé­gedettek llehetnek eladóink, hi­szen az 'olaszok például 24 százalékkal fizettek többet tonnánként, mint egy évvel korábban. És ez még akkor is dicséretes, ha közben a líra 18 százalékkal lett értéktelenebb. Ami a többi piacot, tehát az NSZK-t, Svájcot és Spanyol- országot illeti, ezekben az ál­lamokban nem növelhető to­vább a felvevőképesség, el­lentétben a már említett két másik országéval, összességé- ben tehát a kereslet a jellem­ző. kár, hogy az árualap ta­valy szűkebb volt a kelleté­nél. Hogy ez milyen okokkal magyarázható, annak elemzé­sére nem vállalkozhat e cikk, de bizonyos, hogy a baromfi- feldolgozó vállalatok önállóso­dásával az élelmiszeripar ru­galmasabban tud majd alkal­mazkodni a termelők és a kül­kereskedelem igényeihez. A galambexport sikere ér­dekében a Terimpex legna­gyobb partnere az 'ócsal Vö­rös Október Tsz, illetve a gesztorságában működő Co­lumba Gazdasági Társaság. A szövetkezet kilenc megyében érdekelt és saját telepét, amely egyidőben 10 ezer tenyészál­lat befogadására alkalmas, el­sősorban arra használ ía fel. hogy ellássa partnereit te- nyészanyaggal. Mint a nagy­üzemben elmondták, a galamb­tenyésztés a tervezettnek meg­felelően. eredményes tevé­kenységnek bizonyult 1981- ben. megtakarítást ígérő a duna- varsányi Petőfi Tsz-é. Ez a kukorica nedves tárolására vo­natkozik, s rövid idő alatt or­szágosan ismertté vált. A ha­zánkban megtermelt évi 7 millió tonna kukoricából mintegy 4 milliót használnak fel takarmányozásra, s ezt fö­lösleges — drága energiával — megszárítani. Kísérletek igazolták, hogy légmentesen lezárva: tartályokban, vagy vermekben, 30 százalékos nedvességtartalom mellett — a kukoricának húsz százalékkal jobb az emészthetősége, eny- nyivel kevesebb is kell az ál­latok etetéséhez. Eddig körül­belül 50 tsz és gazdaság kötött szerződést a nedves tárolásra. Ám ez még csak a kezdet, alig 200 millió forint megtakarítást eredményez. Ha mindenütt al­kalmaznák ezt a módszert, évente 4 milliárd forintot le­het ne megtakarítanii ­A dunavarsányi és hercéb- halmi szakemberek közösen nyújtottak be javaslatot a sertéstartó telepek energiata­karékos üzemeltetésére. Anél­kül, hogy a műszaki leírást is­mertetnénk: kifutók építése, a szellőztetés' megoldása révén istállónként mintegy negyed­millió forintot lehet megtaka­rítani, Az új épületeket már eszerint fogják tervezni, A fáklyaláng haszna Sok hasznot hozhat a MÉM Gödöllői Műszaki Intézetéből érkezett elgondolás is: széles­körűen alkalmazzák a mező- gazdasági üzemekben a gépek műszaki diagnosztikával kibő­vített karbantartását. Ahhoz hasonlóan, ahogy a gépkocsik műszaki vizsgája zajlik nap­jainkban. A Dunai Kőolajipari Válla­lattól négy szakember négy té­mában tett javaslatot, s eze­ket fokozatosan megvalósítják, íme: a csőkemencék füstgázá­nak hasznosítása; a messziről látható, világító, úgynevezett fáklyagázok felhasználása; a gázolaj-kénmentesítő üzem fo­lyamatos fáklyázásának meg­szüntetése; a kondenzvíz hasz­nosítása a propános üzemben. Egy Dunakesziről beadott terv szerint a liszt előállítását hatékonyabbá lehetne tenni gatonaszeletelési technoló­giával, s emellett 20 százalé­kos energiamegtakarítás érhe­tő el. A gabonaiparban kísér­leteket folytatnak majd erre vonatkozóan. Egy érdi pályá­zó szerint a kemény és félke­mény sajtok gyártásakor ke­letkező hulladékhő felhaszná­lásával a tejiparban évente 3 -5 millió forintot lehetne megspórolni, s • a ráfordítás egy-két év alatt megtérülne. Ez is további vizsgálatokat is igényel. Korai lenne még forintok­ban mérhető eredményekről beszélni; ám az tagadhatatlan, hogy a négy fordulóban be­nyújtott energiapályázatok megmozgatták a szakembere­ket, s a jó ötletek, megoldások segítségével néhány éven be­lül jelentős megtakarítások érhetők el. Paládi József A húsgalamb Itáliába, Kuvaitba ',*■« ‘ ,r*‘ '5* ■ * ajw-*i—ík.íj-. viliit, Elkérné beiéi® több is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents