Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

» A boltok nyitvatartása További változások Teasdale Harold, a városi tanács termelés- és ellátás- felügyeleti osztályvezetője az alábbi tájékoztatást adta lá­punknál^: — Az ötnapos munkahétre történő átállás nem minden zökkenő nélkül történt váro­sunk kereskedelmi életében. Annak ellenére, hogy a szak­emberek már fél éve dolgoz­tak a váci élelmiszerboltok nyitvatartásának módosításán, a problémákat nem mindenütt sikerült megoldaniok. Már január első hetében, hétfőn egymásután érkeztek pana­szok osztályunkra, s utána azonnal a helyszínekre siet­tünk. Megállapítottuk, hogy a panaszok jogosak. Tapasztalatainkról tájékoz­tattuk a Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját és a Vác és Vidéke ÁFÉSZ elnökhe- lyettesét, s meghívtuk őket újabb nyitvatartási idők meg­állapítására. A lakossági panaszok, a ta­nácstagok bejelentései, a bolt­vezetők tapasztalatai alanián január 25-től a hétfői nyitva- tartás az alábbi boltokban a következőképpen módosul: .8. sz. Árpád úti élelmiszerbolt 15. sz. Bacsó Béla u. élelmiszerb. 20. sz. Földváry téri ABC 25. sz. Sirály utcai faház sz. Földváry téri új ABC 138. sz. Kiss u. ABC-áruház 150. sz. Radnóti úti ABC-áruház 200. sz. Ernst Thälmann t. ABC A 128. sz. és 8. sz. bolt szombaton zárva. A 15. sz. bolt szombaton 6.30 órától 13.30 óráig tart nyitva hétfő 6 órától 13 óráig hétfő zárva hétfő 6.30 órától 15 óráig hétfő 6 órától 15 óráig hétfő 8 órától 18 óráig hétfő 6.30 órától 13.30 ó. hétfő 9 órától 19 óráig hétfő 8 órától 18 óráig Továbbra is figyelemmel kísérjük, főként reggel és este az élelmiszerboltok forgalmát és ahol szükséges ott módosí­tást hajtunk végre addig, amíg a lakosságnak az meg nem felel és biztosítja a za­vartalan ellátást. Üj megoldás a TÜZÉP váci építőanyag telepének csütör­töki 7.30-tól 18 óráig történő nyitvatartása. M. Gy. Megkérdeztük Miért késnek az autók ? Amikor a város környéki községeket bekapcsolták az intézményes szemétszállítás­ba, joggal aggódtak elsősor­ban a családi házak lakói, hogy emiatt zavar támad a szemét- szállítás megszokott rendjé­ben. Az első hetek bebizonyí­tották. indokolatlan volt az aggodalmuk. A megnöveke­dett terület nem okozott gon­dot a városi tanács kommuná­lis és költségvetési üzeme köz- tisztasági részlegének, a hetek óta tartó nagy hideg azonban már valóban felborította a rendet. Személyes tapasztalatból és olvasóink jelzéseiből tudjuk, karácsony óta nem állt helyre a hulladékgyűjtő sárga autók szokásos menetrendje. Kedden Deákvárott és a kö­zépvárosban maradt ki a já­rat. Brandt János üzemvezető szerint a rendkívüli időben és az üzemi körülményekben rej­lik az ok. A gyűjtőkocsik a szabad ég alatt éjszakáznak, reggelente, a mínusz 15—20 fo­kos éjszakák után nehezen indulnak el a gépek. Az új sze­méttelep messze van a város­tól, kivilágítatlan, csak a nyár közepére várható a villamos világítás odavezetése, s emiatt csak délután 3 .óráig .járhat­ják a kocsik a várost és a kör­nyező községeket. Lakásépítők figyelmébe Telek, tartós használatra Nemcsak Vácott, hanem or­szágszerte mindennapos be­szédtéma a lakáskérdés. Kü­lönösen érzékenyen érinti ez a gond a családalapítás előtt álló fiatalokat. Bár a város VI. ötéves fejlesztési tervében kiemelt feladatként szerepel a lakásépítés és a hozzá kap­csolódó közműhálózat kiépí­tése, a szűkösebb anyagi lehe­tőségek miatt szükség van ar­ra is, hogy a lakosság egy része saját erejéből teremtsen otthont magának. A tervezett 1 ezer 794 lakás mintegy 40 százalékának ma­gánerőből kell majd felépül­nie. A magánerőből történő építkezések támogatása érde­kében a városi tanács most a Vöröskereszt soron, a Gombá­st úti lakótelepen és a Nagy­körúton építési telkeket ad tartós használatba az építkez­ni kívánók részére. — Mit jelent a tartós hasz­nálatba vétel a gyakorlatban? — kérdeztük Nemeskéri Zsu­zsát, a műszaki osztály főelő­adóját. — Az új rendelkezések ér­telmében a telek használatba adásával a föld tulajdonjoga továbbra is az államot' illeti meg. Az építtetők azzal, hogy megvásárolják a telket, tulaj­donképpen a használati jogot szerzik meg 50 évre szólóan. 50 év elteltével ismét meg kell azt vásárolniuk. — Milyen előnyökkel jár a telekvásárlásnak ez a formá­ja? — A tanács által tartós használatba adott telkek, és a társasház építése céljára adott telkek vásárlásakor a telek­költségek megoszlanak., Más­részt a tanács arra is 'vállal­kozik, hogy a társasház-épít- kezésben részt venni kívánók kapcsolatait megteremti. — Végül megtudhatnánk valamint a konkrét árakról? — A Vöröskereszt soron 2x4 lakásos társasház építé­séhez 670 négyszögöl, a Nagy­körúton családi ház építéséhez Han A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ES VAC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1982. JANUAR 26., KEDD Új utakon A jövő a komplexbrigádoké Tavaly Vác üzemeinek kép­viselői egész napos tanácsko­záson emlékeztek meg a szo­cialista munkaverseny és o szocialista brigádmozgalom 25. évforduló járói. A felszólalók hangsúlyozták, hogy bár a munkaverseny-mozgalom súly­pontja a termelés, aZ ötnapos munkahét bevezetése után még nagyobb szerepet kap a köz- művelődés, a szabad idő hasz-* nos eltöltése. Sok jó kezdeményezést Városunkban a pártkong­resszus és hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója tiszte­letére kezdeményezett munka­verseny — két év átlagában — 380 millió forint többletered­ményt hozott üzemeinkben. A párt városi bizottsága e szép eredmények elérése mellett hangsúlyozta, hogy e nemes kezdeményezés nem lankad­hat, s a VI. ötéves terv továb­bi időszakában is szükséges a kommunisták mozgósítása a munkaversenyben való példa­mutató helytállásra, a tartalé­kok feltárására és hasznosítá­sára. Sok hasznos kezdeményezés bizonyítja, hogy újabb hang­súlyt kapott, új utakra került a szocialista munkaverseny. Az Egyesült Izzó váci gyárában múlt nyáron új múnkaverseny- izottságot választottak, Kurucz Attiláné lett az üzem munka- verseny-felelőse. Tevékenysé­ge kezdetén felmérést végzett a 68 brigádról; egyben keres­te a fehér foltokat, hogy mi­lyen üzemrészekben van lehe­tőség brigádok szervezésére. Ennek alapján került sor az október végi brigádvezetői ta­nácskozásra. Itt már arról vi­táztak, hogyan lehet a brigád­mozgalmat élénkebbé tenni, s kezdtek kibontakozni egy biz­tatóbb jövő körvanalai. A Magyar Hajó- és Daru­gyárban harmincöt szocialista brigád tevékenységét vizsgál­ták meg. Köztük az egyik a vállalat kiváló brigádja cím birtokosa. Húsz kollektíva [ nyerte már el az aranykoszo­rús fokozatot. Kramlik Magdolna, a gyár munkaverseny-felelőse szorgal­mazza a komplexbrigádok megalakulását, ezt egyik fel­adatul tűzte ki a munkaver- seny-felelősök tanácskozása is. A Cement- és Mészművek Vácott működő országos köz­pontjában közzétette a vállala­ti munkaverseny 1982. évi cél­kitűzéseit. Hangsúlyozták, hogy a jövőben — a népgazdaság változó igényeihez való alkal­mazkodás következtében — az eddiginél is fontosabb szerep hárul a szocialista brigádmoz­galomra. Az igények szerint A szocialista munkaversenyr mozgalom idei célkitűzései kö­zött szerepel a mindenkor je­lentkező igények szerinti ter­mékkibocsátás, az évi 38 mil­lió darab nátronzsák elkészíté­se, a technológiai fegyelem minden dolgozóra kiterjedő be­tartása. Fontosnak tartják a többi között a gazdasági veze­tők, társadalmi szervek, vala­mint a szocialista brigádok szorosabb együttműködését, az emberi kapcsolatok javítását. A bizalmi testület A Váci Kötöttárugyár szak- szervezeti bizottsága is átérez- te az ügy jelentőségét, mert a januári vállalati bizalmi tes­tületi ülésen napirendre tűzte az 1982. évi szocialista munka­verseny irányelveit és célkitű­zéseit. A versenyvállalások itt is segítik a feladatok teljesítését, a hatékonyság növelését, az önköltség csökkentését, az ener­giatakarékosságot. Ennek ér­dekében februárban gyáregy­ségenként szocialista brigádve­zetői tanácskozásokat tartanak, ahol szó lesz a többi között — újszerű kezdeményezésként — arról, hogyan valósítsák meg a brigádokon belüli önértékelés módszerét. Papp Rezső Minden hétfőn Velence és San Marino majd tapasztalatcserére hívják meg a váchartyáni nyugdíjas­klub tagjait. Vük, a drága Vük, a szeretni való kis ró­ka először a tv-ben lopta be magát kicsik és kicsit nagyok szívébe. Nem csoda hát, hogy amikor a váci mozi plakátjain megjelent a mozfilm vetítésé­nek ideje a családok ehhez igazították a menetrendet, s a felnőtt tagokra kiosztódott a jegyért való sorbanállás ezen a télen cseppen sem kellemes feladata. Reménytelen próbálkozás volt telefonon rendelni jegyet, mellyel ugyan csak egy utat takarított volna meg a rugal­mas ügyintézésben reményke­dő, ám ha belegondolunk, hogy ezt Deákvárról vagy a Földvári tér túlsó végéről kellett megtennie valakinek a szakadó hóban, máris érthető, miért kísérletezett akár há­romszor is. A vonal túlsó vé­gén rövid elutasítás volt a vá­lasz. Így ki-ki végigállta a sort, majd csemetéit kézenfog­va ismét beállt a sorba, ezút­tal persze boldog jegytulajdo­nosként. A gyerekeknek felhőtlen volt az öröme, a híres nagy­vadász kalandjait látva. Az apukáknak, anyukáknak már kevésbé. Miközben a pergő mese színes képsorait nézték, arra is jutott idejük, hogy el­gondolkodjanak filmforgalma­zásunk rendszerén. Mióta ugyanis bevezették, hogy a a mozifilmeket bizonyos kate­góriákba sorolják, s ennek megfelelően különböző áron nézhetik azokat meg, most elsőször érezték úgy, hogy kissé borsos a jegy ára. Mert ez a film nem giccs (hiszen akkor a filmgyártás illetéke­sei nyilván nem adtak volna pénzt az elkészítésére), nem idegborzoló importált krimi, melyért, ha III-as helyárat kérnek — elfogadják, hanem egy generációkat tanító gyer­mekkönyv nagyszerű film­adaptációja, mely propagan­da nélkül is mozinézővé, kuncsafttá tehetné mindazo­kat, akik látják. S ekkor elhatározzák, hogy legközelebb, mielőtt gyermekei mozijegyért nyúzzák, megnézi: hányas helyárért hirdeti a fil­met a mozi üzemi vállalat. Másodmagával, negyvenkét forintért kicsit drága volt ez a gyermekdélután. Bányász Hédi Hóban, fagyban Napra várnak Zebegényben Kemény próbatétel elé állí­totta a tél a Vác környéki bá­nyák szakembereit is. Az Or­szágos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Műveinek zebegé- nyi ásványbányájában, Fe- renczi Ferenc mérnök, az üzem vezetője mégis derűlátó. — A rendkívülinek számító időjárás valamennyi dolgo­zónknak kemény erőpróbát Amit későn veszünk észre Fölösleges megpróbáltatások energiatakarékosságról tárgya­lunk. Aztán bemegyek egy vas­útállomás várótermébe, lakat fityeg az olajkályhán, s majd megdermedek a hidegben. Egy nagymama azt telefonálja, hogy nézzük meg mi van a Géza király téri szakközépisko­lában, mert ott mínsz 6—8 fok a tantermek hőmérséklete. Kédezem én is telefonon; igaz ez? Azt mondják: mínusz­ról ugyan szó sincs, csak a reggeli plusz tízről és aztán a nagyon lassú felmelegedésről, mert elavultak a kazánok. A másik pillanatban a ven­déglátóipari vállalat cukrász­üzeméből telefonál valaki. El ne áruljam, hogy ő volt, de itt az a helyzet, hogy ők is mínu­szok alatt dolgoznak. Hát kell ez, szükség van erre? Itt tar­tanánk? Nem hiszem. Én még kénytelen voltam el­viselni az ilyen körülménye­ket, mert amikor dolgozni kezd­tem, örültem, ha munkát ad­tak, s még csak nem is dekla­ráltak, később egy ideig meg csak deklarálták, Hogy a leg­főbb érték az ember. Aztán úgy ment tönkre az ember egészsége, hogy észre sem vet­te. Kérdezem a modern újság­pavilon elárusítóját. Nem fá­zik? — Nem — mondja, amíg ég ez a hősugárzó itt oldalt. De a térdem már számon tartja, hogy hatodik éve ülök itt. Di­dereg az áruház üvegvissza- váltója. Irigyli a kolléganőit, akik odabenn a melegben sze­letelik a párizsit, kezelik a pénztárgépet, de neki már csak az utcafrontra nyíló hideg fül­ke, vagy inkább jégverem ju­tott. aminek az ablakán át per­cekig szedegeti a szatyorból a kirámolt üvegeket, s fizeti ér­te az aprópénzt. Odabent meg a huzatra panaszkodnak, hisz percenként nyílik az ajtó. Nem a kákán keresem én a csomót, s megértem, hogy van­nak munkák, termelési folya­matok, amikre ma még nincs más megoldás, mint jól meg­fizetni és tisztelni. Például azt aki metsző hideg szélben fel­mászik a villanypóznára, aki rendbe hozza az ilyenkor is előforduló csőtörést, aki meg­markolja a deres, jeges tár­gyakat. hogy a teherautóra emelje, mert ilyenkor sem áll hat meg az élet. A lelkem mé­lyén, valahol mégis azt érzem kevesebben is fázhatnának. Ív a fűtött szobákban a gazdasá gi gondok, bokros fíavev meg oldásán töprengő főnökeik ar­ra is több időt irányoznának elő naponta a határidőnaplóik ban, hogy töprengienek a kon­cepciót megvalósító emberek egészségvédelméről. Mert a hideg tényleg a csontjainkig hatol, míg máshol többet fűte- nek a kelleténél. Kovács T. István jelent. Munkahelyeink egy ré­sze nyitott, de az épületen be­lülieket sem lehet kifűteni méreteik miatt. A legtöbb gondot járműveink indítása okozza számunkra, a fagy miatt sok a repedés, a hiba. Ilyen feltételek között kell megküzdenünk a csonttá fa­gyott bányával. Ennek ellené­re termelésünk eddig a várt­nál jobban alakult, s valamivel meg is haladja a korábbi évek hasonló idősza­kában termelt mennyiséget. Idei tervünkhöz képest je­lenleg 10—15 százalékos a le­maradás, de ha a termelési szintet tartani tudjuk, s lét­számunk is a mostanihoz ha­sonló lesz (a betegek száma az év egyéb időszakaiban szo­kásosnak megfelelő), ezt az elmaradást az idő megenyhül- tével pótolhatjuk. Molnár János, az ÉSZAK- KÖ szobi bányájának vezető­je ugyancsak nehéz munkáról beszél. A külszíni fejtésű bá­nyában a munka csak a te­rület megtisztítása után kez­dődhet egy-egy kiadósabb ha­vazás után. Az elmúlt hetek havazásait erős fagy követte, ez pedig az amúgy sem köny- nyű munkát tovább nehezítet­te. A gépek is gyakrabban elromlanák, a lefagyott kővel is sokkal nehezebb ) a dolog. A körülmények eddig mint­egy 500 tonnányi termelés- kiesést okoztak, amit rövid idő alatt szeretnének behoz- ,ni. amint az idő felenged. A külső munkákon dolgozók az előírásos védőruházatot vi­selik, s a vállalatnál rendsze­resen főznek nekik forró teát is. B. H. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) is azért, mert még az ízületi bántalmak előtti kora fiatal­ságom emlékeit idézi. Kisdiák koromban a költészet csúcsá­nak tartottam ezt a verset. De most másról szeretnék szólni. A régmúltról még csak annyit, hogy amikor az ötve­nes években mínusz tíz fok­ban is raktuk a falat Pesten a Vág utcai építkezésen, soha­sem gondoltam erre a versre. Akinek a hidegben, a télben is kint a helye, az éppúgy nem szereti azt, mint ahogy a nyá­ri hőségben valaha a tarlón iz­zadó parasztok sem tudták fel­fogni; mi lehet szép azon a délibábos rónán, amiről az urak áradoztak? Sokat írtunk mostanában erről, de nem eleget. Évről év­re, vagy ha úgy tetszik télről télre nagy részvéttel figyelem, mennyi embernek kell fázlód- nia szinte ok nélkül, mert a szakemberek még nem talál­ták ki a megoldást, ami segít­hetne rajtuk, noha bizonyára volna valami, talán nem is túl drága lehetőség. Azt, hogy mi. persze, nem tudom, mert nem én vagyok a szakember. Node komolyra fordítva a szót. Furcsa ellentmondások tanúi lehetünk. Ülünk egy iz- zadásig fűtött teremben és az Az öregeket mi is kinevettük, ha ilyenkor a tél közepén túl­ságosan is felöltöztek. Ha lát- , va könnyű öltözetünket, amiben ki-be szaladgáltunk a fűtött helyiségből, ránk szóltak: — Lesz idő, amikor majd bán­játok ezt a pillanatot. Azt bi­zonygatták, hogy a fiatalkori megpróbáltatások, köztük a hideg ártalmai is, élete delén túl kijönnek az emberen. De ki vette azt akkor komolyan? Mostanában sokat gondolok nagyanyáink egykori figyel­meztetéseire, mert bizony az én csontjaim is megérzik a hi­deg közeledtét, s a téli szépsé­gek látványa, az olyan is mint az elmúlt napok deres, kiboim- lott hajú öregasszonyok képze­tét idéző útmenti fái, sokat ve­szítenek esztétikai értékükből, ha sajog a hajdani huzatos munkahelyek emléke. A nyár­elői hűvös, esős időben térdig ért az elárasztott rizstelep vize, abban gyomláltuk az ötvenes, években oly sok felé meghono­sított növényt, miközben még a lábunk szárára tapadó sekély vizekben élő piócáktól is tar­tanunk kellett. Ügy, hogy bizony Babits gyö­nyörű verse, a Halavány téli rajz is leginkább a meleg szo­bában hat rám igazán, akkor 160 négyszögöl, a Gombási úton 4 lakásos társasházhoz 152 négyszögöl, családi ház felépítéséhez 70 négyszögöles telket lehet tartós használat­ba venni. Az előbbi két he­lyen négyszögölenként ezer fo­rint, a Gombási úton 720 fo­rint a telkek használatba vé­teli díja. Kovács Olga Hatvanhárom tagú a szöd- ligeti művelődési házban mű­ködő nyugdíjas utazók klub­ja, tudtuk meg Kaleta István- né klubvezetőtől. Az idős emberek minden hétfőn meghallgatják TIT- program keretében Angyal Jó- zsefné nyugdíjas pedagógus színes diákkal illusztrált uti- élményeiről szóló előadásait. Svédországról, Hollandiáról, Svájcról, Olaszországról, a Szovjetunióról kaphatnak így ismereteket. Tervezik kétcsoportos olasz- országi útjukat, ahol Velencé­vel, San Marinával ismerked­nek. Szeretnék egy hajóút ke­retében Visegrádot és Eszter­gomot is felkeresni júniusban,

Next

/
Thumbnails
Contents