Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

Ismét az iskolapadban Becsöngettek — trombitával KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Grafikák, szobrok, festmények Szünet utáni hétköznapok Téli szünet után nagyszünet: pingpongcsata a jeges iskolaudvaron Földesi Józsefné igazgatónőé a szó: — Volt a tantestület­ben, aki moziba járt, színház­ba, olvasott, volt aki kirán­dulni vitte Dobogókőre a tu­ristakor tagjait, volt aki a napköziben ügyelt, vagy ott­hon készült a szünidő utáni óráira. Egyik kolléganőm a téli szünet első napján ment férjhez, azután nászútra. Né­gyen is tanulással töltöttük az időt, jómagam például az es­ti egyetemen vezetéselemélet- ből vizsgázom, a képesítés nélküliek most végzik a főis­kolát, ők is kollokválnak, szi­gorlatoznak rövidesen. — A gyerekek zöme eluta­zott, a nyolcszázötven közül csak harmincötén kértek nap­közit a szünetre, naponta alig öten-hatan jöttek. Volt azért rajprogram, rajzverseny, já­ték, bábműsor is. Tavaly ilyenkor negyvenöt tanulónk­kal Szlovákiába indultunk sí­táborba, idén erre csak feb­ruárban kerül sor. Addig még rengeteg a feladat: le kell zárnunk az első félévet, érté­kelni a gyerekek teljesítmé­nyét, január 25-én változik az órarend is, s ebben a hónap­ban tartjuk a tudományos technikai úttörőszemle iskolai versenyeit. Ezek már a hét­köznapok. Picasso grafikáit május 15-ig tekinthetik meg az érdeklődőt. Budapesten, a Szépművészet: Múzeumban. Herczeg Kiár; szobrai január végéig, Traune. Sándor képei, díszletei e hóna; végéig várják látogatóikat a Magyar Nemzeti Galériában. Picasso most lenne százéves. Művei kortalanok, túllépik az idő haitárait. Azokban a gra­fikáiban is ezt lehet érezni, amelyek a Szépművészeti Mú­zeum tulajdonában vannak, mint például az artisták és a cirkusz világát idéző hidegtűi 1905-ből. Konstruktív erő Ezek egyike a más tematiká­jú Itatóhely, amely a lovak, emberek, dombok elhelyezésé­vel Kernstok Károly Lovasok a vízparton című vásznának előzetesét jelenti, függetlenül atttól, hogy a hazai Nyolcak csoportosulás vezetője ismer­te-e ezt a Picasso-lapot. Többször látott mű az Anya gyermekével című vízfest­mény, melynek meghittsége konstruktív erővel párosul. Ma már klasszikus értékűnek szá­mít a Szegények-et ábrázoló rézkarc és a Salome, amely Flaubert Heródiásának kép­zőművészeti megformálása. Ora a II/A-ban Haümágyi Péter felvételei Szaloncukor-papíros fenyő­fát görget a szél. Hátukon, ke­zükben táskával ismét iskolá­ba indulnak a gyerekek. A he­tes törli a táblát: a szivacs vi­zes nyoma helyén az imént még szépen rajzolt karácsony­faág mellett virított a felirat: boldog ünnepeket... Akik készülődtek Budakalászon is becsönget­tek reggel. Nem is akárho­gyan, mert a berregést el­nyomta a szilveszterről ma­radt trombita hangja. — Elvégre vidáman kell kezdenünk a tanítást — Indo­kol Csordás Tibor igazgatóhe­lyettes. — Az én szünetem? Az ünnepnapokat leszámítva, csak egyetlen napot pihentem. El kellett készítenem, az idei költségvetést, azután az isko­lavezetés tanácskozott a szü­net utáni feladatokról, ellen­őriztem a téli karbantartást, takarítást, a másik helyettes­sel sorra jártuk az iskola öt épületét, hogy megnézzük: rendben van-e minden az ok­tatás kezdetéhez. Nem volt fennakadás, ma elkezdődhe­tett mindenütt a tanítás. Idén órákkal, ugyanis a félév csak január 31-én zárul, a bizo­nyítványt — a félévi értesítőt —, csak február 5-én kapják meg a gyerekek. Dolgoztak a hivatalsegédek is. Horváth Istvánná hét társa nevében mondja: — Lemos­tuk az ajtókat, lambériákat, eltakarítottuk a havat az is­kola előtt, s ma végétért a nagy csend. A hetedikesek már reggel fél hétkor jöttek a nul­ladik órára... Beái Csaba, a karbantartó az olajkályhákat tisztította, zárakat, csapokat javított, ab­lakot üvegezett — a négyből csak egy pusztult hógolyó ál­tal, többi megrepedt a hideg­ben —, s így fejezi be a sort: — Jó, hogy ma megjöttek a gyerekek, mert a vihar a mel­léképületre döntött egy fát, s ők segítettek leemelni... Pihentek a szünetben Vége az órának. A tanulók az iskola udvarán pingpongoz­nak, csúszkálnak a jéggé tö- mörödött havon, egyikük — John Károly, a hatodik B-ből —, kis piros autót mutat tár­sának. Karácsonyra kapta a Porsche turbo kicsinyített mását, akárcsak a mikroszkó­pot. Visszakérdez: — A szü­net? Olyan volt, mint a töb­bi. Kirándultam, síeltem, na­gyokat aludtam. Ma magyar óra volt az első, feleltünk a regényről, a bonyodalomról, hasonlókról. Nem hiányzott a suli. Ha rajtam állna, három hónapig tartana a téli szü­net ... A nyolcadikos lányok egy­más szavába vágnak .. Én dzsekit... nekem ezt a kabá­tot... a pulóvert.., csiz­mát ... Horváth Krisztina mu­tatja az új fülbevalót, sorolja a többit, a hanglemezt, a monehichi-babát. — Jó volt a karácsony, azután a szánkó­zás, a szilveszter hajnali négyig tartott, azután megjött három napja a barátnőm is külföldről. Nem, nekem sem hiányzott még az iskola... Homonnai Botond testnevelő tanár is csak azért nem fáj­lalja, hogy végétért a pihenés, mert közben elolvadt a hő: — A szünidő minden napján a Szabadsághegyre mentünk síelni a feleségemmel, s a két fiammal. A kisebbik hétéves, most tanult sízni. Voltunk mo­ziban is, megnéztük a Vu- kot. Jólesett ez a két hét, fizi­kailag elfáradtam, szellemileg felfrissültem. így képzelem majd a szabad szombatokat is. Már a hétköznapok A második A-ban órát tart Mária néni, Hanák Ferencné. A gyerekek már leszedték az osztály karácsonyfájáról a dí­szeket, most a téli vakáció él­ményeit mesélik. Mint Sulyok Máté: — Néztem a tévét, ami­kor anyu azt mondta, huny­jam be a szemem. Amikor ki­nyitottam, láttam, hogy apu díszíti a fát. Azután átöltöz­tünk ünneplőbe. Én is adtam ajándékot, a filcterítőt, amit itt készítettünk és két rajzot. Szilveszterkor csak éjfél után tíz perccel feküdtem le ... Horváth Antaléknál nem volt karácsonyfa otthon, mert Tiszakécskére utaztak ünne­pelni két testvérével, s szülei­vel — a nagymamához. A ta­nítónő kérdez: — Ki feküdt le szilveszterkor az esti mese után? A harmincegy gyerek­ből, csak hárman jelentkez­nek. — S éjfél után? Tizen­öten emelik fel a kezüket. — Hányán voltak, akiknek a po­harába pezsgőt töltöttek? Tíz, nyolcéves gyerek keze a ma- i gasban.., Beküldendő: március végéig Közművelődési pályázat A lakótelepi házak kihasz­nálatlan helyiségeinek közmű­velődési célú hasznosítására, továbbá a közösségi művelő­dés egyéb lakótelepi lehetősé­geinek bővítésére, fejlesztésére hirdetett pályázatot az Orszá­gos Közművelődési Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Művelődési Mi­nisztérium. A felhívás szerint olyan kez­deményezésekkel, ötletekkel lehet pályázni, amelyek a la­kótelepeken levő, jelenleg ki­használatlan, de közművelődé- si célokra igénybe vehető he­lyiségek átalakítását szolgálják egy-két lépcsőház vagy ház­tömb klubjává, illetve bar- kács-, fotó-, kerámiaműhely- lyé, játszószobává, vagy más, közösen használható teremmé. Olyan pályamunkákat is vár­nak, amelyek leírják, miként lehet a kisebb lakótelepi kö­zösségek művelődését, szórako­zását segítő programokat meg­valósítani a helyi iskolákban, vendéglátóhelyeken, parkok, ban. A pályázaton valamennyi lakótelepi ház-, illetve lépcső­ház, háztömb — lakóközössége részt vehet. Azoktól kérnek te­hát ötleteket, elképzeléseket, akik fontosnak érzik környe­zetük, a közösségi emberi kap­csolatok formálásit, s készek ezt cselekvőén támogatni is. A pályázatra négy-öt oldal terjedelmű munkáikat várnak, amelyek ismertetik a kezde­ményezés célját, a tervezett tevékenység tartalmát, formá­ját, s a résztvevők körét. Emel­lett arról is számot adnak, hogy a megvalósításhoz mit tudnak saját erejükből, il­letve a helyi szervek támoga­tásával vállalni. Ugyancsak szükséges annak megjelölése is, hogy céljuk eléréséhez mi­lyen szakmai, szervezési segít­séget kémek a helyi tanácstól, illetve a művelődési központ­tól. Miként a felhívás hangoz­tatja, a pályázat meghirdetői nem díjaklzal jutalmazzák a részvevőket: minden olyan kezdeményezést támogatni kí­vánnak, amelynek feltételeit a lakótelepiek nagyobb részt sa­ját erejükből teremtik meg, illetve amelyeket a bíráló bi­zottság hasznosnak és meg- valósithatónak ítél. így a be­nyújtott elképzeléseket elbírál­va az arra érdemes tervek megvalósításához Í0 ezer és 200 ezer forint közötti összeg­gel járulnak hozzá. A pálya­műveket a Hazafias Népfront helyi bizottságainak közremű­ködésével a városi, Budapes­ten a kerületi, illetve a me­gyei művelődési központokhoz kell eljuttatni március 30-ig. A benyújtott elképzeléseket május 15-ig értékeli a bíráló bizottság, s határozza meg az anyagi támogatás összegét. Versnaptár Kézbe simuló, kedvet te­remtő, hangulatot árasztó kis­könyvet jelentetett meg a Magyar Helikon, a Japánban oly népszerű haiku versnaptá­rat. _ A haiku néhány szóból fel­épülő, sajátos szerkezetű köl­tői mondat. A költő élményé­nek tizenhét szótagba foglalt eszenciája. Ezért hát nem magyarázhat, nem is ábrázol­hat részletesen, hanem csak sejtet, sugall, valamilyen gon­dolatsor elindítására ösztönöz, még inkább lelkiállapotot éb­reszt. A haiku verseket gyakran hasonlítják a japán tusfest­ményekhez, amelyeket készí­tőjük egy-két ecsetvonással alkot meg. A színes fametsze­tekkel gazdagított gyűjtemény is csak a költők gondolatainak a vázát tartalmazza. Az olva­sóra bízza, hogy képzeletében tovább gyűrűzzenek a vers keltette asszociációk. Picasso: Anya gyermekével Trauner Sándor: Az elveszett gyerekek szigete Az 1950-es években készült litográfiái saját szintjéhez mérten mérsékeltebb érté­kűek, talán túl gyorsan, ér- lelődés nélkül fogalmazódtak meg. Galambjai azonban jel­képpé magasztosultak, a bé­két szimbolizálják. A gyűjtemény több forrás­ból összegeződött Még 1911- ből vásárolt a Szépművészeti Múzeum egy nagyobb kollek­ciót Clovis Ságot és Henry Kahnweiler műkereskedőktől, 1918-ban pedig Hatvány Fe­renc adományozta a gyűjte­ménynek az Anya gyermeké­vel című akvareWt. Ezen a tárlaton most annyit jegyezhet meg a magyar kö­zönség, hogy valóban a század óriása volt az a Pablo Picasso, akinek nemcsak a főművei, hanem az itt bemutatott lap­jai is megrendülést okoznak. Képzeletbeli falak Művészeti életünk diaszpó­rája évtizedek óta megkezdte a visszakapcsolódását az óha­zához. Ez a folyamat az utób­bi időkben felgyorsult. Trau­ner Sándor azzal emlékezik első budapesti otthonára, ahol 1906-ban született, hogy mun­kásságát gyűjteményes kiállí­táson mutatja be. Trauner baráti köréhez tar­tozott Korniss Dezső, Gold- mann György, Schubert Ernő. Vácott 1926-ban több művével szerepelt, amikor Csók István tanítványaival együtt dolgozott a helyi művésztelepen. Párizs­ban 1929-ben telepedett le. Festő maradt, de filmgrafikus lett René Clair mellett. Jacques Prévert verset is írt költői finomsággal átélt dísz­leteiről, amelyek Prévert, Mar­cel Carné, és Bertrand Taver­nier munnkássáigát, filmjeit erősítették: Trauner díszletei álomból, gipszből és szélből rakott képzeletbeli falak. Festményei is érzékenyek, különösen a Villeneuve-i táj , és a Szerelmek városa. Meg­rendítő is akad közöttük: az 1947-ben készült Elveszett gyermekek szigete, valamint a Valahol Európában című, amely nem a nevezetes film­hez, hanem az akkori árva- gyermek-sorsokhoz kapcsoló­dik. Hibátlan életmű Herczeg Klára szobrászmű­vész megbízható, olykor érdé­Herczeg Klára: Füst Milán-portré Herczeg Klára: Kohut Magda kés, de ritkán rendkívüli, mint Füst Milán és Kfhut Magda fejének mintázásakor. Ebben az esetben a modell jelenséget jelöl, miként remek Van Gogh, portréjában is. Máskor, ami­kor nem éri el ezt a magasla­tot, akkor is alapos, szakmailag hibátlan. Életművének ez a tanulsága és eredménye. Be­csületes készülődés a műre, amelyet komoly összpontosítás­sal valósít meg. Különösen ak­kor, ha mellőzi az irodalmi hatásokat, ha maradéktalanul plasztikai célt tűz ki önmaga elé. Herczeg Klára tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. Faültetője Gö­döllő egyik látnivalója. Losonci Miklós Kelendő a cimbalon Augsburgi orgonaépítők Ha cimbalom pendül meg például egy amerikai vagy ausztrál szimfonikus zenekar­ban. szinte bizonyosan magyar gyártmányú hangszeren csen­dülnek fel Bartók vagy Kodály dallamai. A korszakos jelentő­ségű magyar zeneszerzők mű­vei iránt világszerte megnőtt az érdeklődés, s alkotásaik egy részének hiteles megszólalta­tásához nélkülözhetetlen a cimbalom. A Művészi Kézműves Válla lat évente mintegy 50 koncert­cimbalmot készít exportra, egyedi megrendelésre. Az „egyedi” a szó szoros értelmé­ben is vehető, a nagy zeneka­rokon kívül magánszemélyek is vásárolják ezt a hangszert; akad, aki hobbiból ismerkedik vele, mások — cigányzenész­ként — kenyerüket keresik ál­tala. A nemzetközi piac a je­lenleginek a többszörösét is átvenné a magyar vállalat hangszereiből. Az üzem azon­ban sem cimbalomból, sem az ugyancsak híres pianínóból és ogronáiból szakemberek hiá­nyában a ielenleginél többet nem tud gyártani. Orgonáikat is leginkább NSZK-beli megrendelésre ké­szítik. Jelenleg az augsburgi Szent Pankratius templom ha­talmas orgonáján dolgoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents