Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-24 / 20. szám

CEGLÉDI xSCíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM 1982. JANUÁR 24., VASÁRNAP Képszerű hitelesség Az adózók többsége öltkéntfizet / Gép könyvel es városházán Nem is oly régen még az volt szokásban, hogy időnként zsibongó embersereg járta a ceglédi városi tanács emeleti folyosóját, a pénzügyi osztály, az adócsoport felé igyekezve. Volt, aki tájékoztatásért jött, fnások az adóív kitöltéséhez kértek segítséget, megint má­sok mentesítésért folyamodtak, indokolták, miért. Az irodákból hangos szó ke­vésszer, ezeregyszer is elismé­telt információ annál többször szivárgott a folyosóra ajtónyi­táskor, a tinta, a nyomdafes­ték és papír illatárjával egye­temben. Első alkalom Az adócsoportnak pontos, fe­lelősségteljes feladatot kell el­látnia. Valljuk be, nem is mindig hálás feladatot. Köte­lességük teljesítését kérik szá­mon az adózó polgároktól, azt nyilvántartják, a mulasztásra figyelmeztetnek, eljárást indí­tanak, ha szükséges, a törvé­nyességi keretek tiszteletben tartásával. Munkájukról legutóbb a ta­nács végrehajtó bizottsága is tájékozódhatott, az adócsoport ugyanis beszámolót tartott munkásságáról. Ez volt az el­ső alkalom, hogy ilyenre sor került. Cegléden 15 fő adónemben állapítják meg az adóterheket. A kisiparosok jövedelemadója ebbe éppúgy beletartozik, mint a járműadó, ebadó, ingatlan után fizetendő, vagy a bor után. Cegléden az adócsoport évente 13—14 ezer adózó ré­szére kell, hogy megállapítsa az adótételeket. Számon tartják az év közben bekövetkező sze­mélyi és tulajdoni változásokat. A tanács postaforgalmának te­temes részét alkotják az adó­csoporttól jövő-menő hivatali levelek. Rutin, ismeret A munkák korszerűsítésében sokat jelentett, amikor a ceg­lédi városi tanácsnál létrejött az ügyi élszolgálati iroda, amely hatáskört kapott kisebb-na- gyobb ügyek intézéséhez. A legtöbb változást azonban a múlt esztendő hozta, amikor megnyílt a földszinti, közpon­ti ügyfélszolgálat és számító- gépes feldolgozási rendszer végzi mindazt, ami régebben aktakörmölgetős, lapozós mun­ka volt. Feladat azért bőven maradt, a felelősség sem kevesebb. A csoport magját nyolcán alkotó ják, kiegészülnek a megalku­vófélben levő helyszínelő cso­porttal. Rengeteget jelent majd, ha a gépi adatfeldolgo­zó is működésbe léphet. így is, akkora feladatot kell ellát­niuk, mint amelyhez egy év­vel ezelőtt tizenheten voltak. A csoportbeliek szakképzett­sége megfelelő, ám ezt emelni szándékoznak, további beisko­lázással. Átszervezés ide, okos gépek oda: kell a szakmai ru­tin és az ismeret. Eladják a szőlőt Házadőt Ceglédek úgy 10 ezren fizetnek. Ez a számadat az utóbbi években különöseb­ben nem változik, mint a me­zőgazdasági tevékenységből származó jövedelemadó sem. Ez arra utal, hogy megtalálja a számítását, aki ily módon keresi a betevő falatra valót. A borforgalmi adó csökkenése utal a városi szőlőkultúra öre­gedésére és arra is, hogy a szőlőtermesztéssel bajmolódó korosztály nincs kinek örökül hagyja a gazdaságot. A fiatalok kévésében éled a kedv a szőlő­munkák iránt. Közrejátszik természetesen az is, hogy so­kan a termett szőlőt értékesítik és így eleve mentesülnek a boradótól. Növekszik az általános jöve­delemadótól érintettek száma, mutatja, hogy több a kisiparos, magánkereskedő, vállalkozó. Emelkedik a gépjárműtulajdo­nért adózók száma is. Kevesebb késlekedő Az adócsoport munkája függvénye a lakosság lelkiis­meretességének, kötelesség­tudásának. A felsőbb hatóság minden téren a pontosságot követeli meg, így elvárja az adócsoporttól joggal, hogy ha­tékonyan dolgozzanak. Tevé­kenységük akkor jó, akkor eredményes, ha mind kevesebb hátralékot kell kimutatni. A város adóbevételi terve 1980- ban valamivel több mint 102 százalékra teljsült. Várhatóan a tavalyi sem lesz rosszabb. Se­regnyi lehetőséghez kellett fo­lyamodni, hogy ez így legyen. Tájékoztatások és hirdetmé­nyek egész sora, a tanulságos, szabályokat szentesítő eljárá­sok megtették majd’ mindig a kellő hatást. A kötelességüket nem teljesítőkkel szemben él­tek a jövedelemből letiltás, az ingó- és ingatlanfoglalás lehe­tőségével. Az adómorál Ceglédén alapi­jában véve nem rossz, ám a hátralékosok szinte notórius hátralékosok és számuk 2—3 ezer. Az adócsoport számos hiva­tallal tart kapcsolatot, részt vesznek ellenőrzéseken. Együtt­működésük jó a termelésellá­tás-felügyeleti osztállyal, a Pest megyei illetékhivatallal, amikor is a kisiparosok, ma­gánkereskedők tevékenységét ellenőrzik, közösen kutatják fel a kontárkodókat. Hason­lóan partnerek egy-egy közös munka során a NEB-el, a pénzügyőrséggel is. A jövőben fő törekvésük, mint a vb előt­ti beszámolóban is hangsúlyoz­ták, az, hogy a város javát szolgálva mind eredményeseb­ben dolgozzanak. E- K. Bsvált program Moziba mennek a gyáriak Rövídebb volt a kelleténél Gyáriakkal, csupa-csupa is­merőssel találkoztam a napok­ban a ceglédi Szabadság Film­színház kamaratermében. KÖZGÉP-esek, családtagjaik­kal, férj, feleség, egy-egy gye­rek, vagy ismerős. Afféle csa­ládi mozi. Hasznos dolog kez­deményezője volt a moziüze­mi vállalat, amikor megterem­tette a lehetőségét, hogy szo­cialista brigádok, munkahelyi kollektívák egy-egy alkalom­mal szinte kibéreljék a mozi kistermét. Kedvezményes je­gyekkel, alig pár forintért lát­hatják az érdeklődők a régi filmsikereket. Még tavaly ősszel, a mozi­üzemi vállalattól kapott lista alapján választhatták ki a kedvükre való műsort a gyá­riak, így a fogadtatás, a siker nem lehetett kétséges: mindig telt ház van és elégedett a né­zősereg, jól szórakoznak a gyárbeliek. A KÖZGÉP-esek köszönik is ezt a mozisoknak. Több szót nem is érdemelne az egész, ha nem hangzott volna el Victor Hugo regényének kétrészes filmfeldolgozása ve­títésének másnapján többször is a következő párbeszéd. — Nos, hogy tetszett a Nyo­morultak? — A film fele nagyon jó volt hangzott az előző napi mo­zinéző válasza. — ? Magyarázatul annyit: a re­gény remekmű, ezt a film is hűséggel adta vissza Jean Ga­bin és a többi színész játéka ismét magkönnyeztette régi és újabb közönségét. No és termé­szetesen levetítették a film mindkét részét. Miért keser­gett, miért lett mégis elégedet­len néhány néző? Azért, mert a legtöbben már látták, esetleg többször is megnézték kedves filmjüket. Akik nem, azok is olvashat­ták, könyvből ismerik a törté­netet. Könnyen észre lehetett venni, hogy epizódok maradtak a vetítés során befejezetlenül, részletek estek ki a történetből, amikor a mozigépész korábban váltotta a két gépet. (Az ava- tottabb mozi nézők tudják, hogy a vetített kép jobb felső sar­kában ott a felvillanó váltójel, egy-egy tekercs kifutásakor.) Többen úgy érezték, hogy a film vetítési idején rövidítettek és ezzel az élményt is szegé­nyebbé tették. Még szerencse, hogy a ké­sőbbiek folyamán vetítésre ke­rülő filmek nem siettetik majd a mozigépészt, mert valameny- nyi egyrészes. S. B. liifcos állatsereglet Pulik, papagájok veszik körül Hosszan eljátszhatnánk a gondolattal, mi mindent lát­hatnánk, ha valami varázslatos módon észrevétlenül be­pillanthatnánk a házak udvarába, az otthonokba. Külö­nös meglepetésekben, meghökkentő látványban lehet­ne részünk. Mert például gondolná-e bárki, hogy Ceglé­den, a Pesti út egyik portájának fészerében órahosszat képes kucorogni egy szakállas fiatalember, lábánál fe­kete pulijával, miközben csivitelő, röpködő papagájok tucatjai veszik körül. Hősünk csak ül és nézdegéli a tar­ka tollazatú, apró madárkákat, s nem tud betelni szépsé­gükkel. Paradicsomi kép tárul a lá­togató elé a madárházban, melynek néhány négyzetmé­ter alapterületű helyiségében vagy nyolcvan tollas perel, kurrog, csattog, üldögél vagy szárnyal a levegőben. Hatfajta szebbnél szebb példányait is­merheti fel a hozzáértő, aro- zellákat, a kecske-, a nimfa-, a hullámos és a verébpapagá­jokat, meg egy odú mélyén a hat tojását költő rózsás fejű törpepapagáj-házaspárt. Gazsi, a szökevény Atyaég, mi lenne itt, ha ez mind tudna beszélni! Szeren­csére csak egyet akart ember­nyelvre fogni a gazda, de Ga­zsi is világgá szállt a résnyire nyíló konyhaajtón, s nyilván e hideg napok fagyhalála várta. Egyébként a többire sem fűte- nek. bizony, nulla fok alatt va­cog a hőmérő higanyszála, s gondolná-e valaki, hogy ezt is vígan állják a kényes afrikai fajták. — Hadd pusztuljon, ame­lyik bengés! — ezt a nézetet vallja ifjú Borda József, a húsz-egynéhány éves kórházi fűtő. — Amelyik ezt kibírja, az biztos egészséges, szívós, hosszú életű lesz, mint általá­ban a papagájok — teszi hozzá magyarázólag, mert igyekezett minél többet megtudni ked­venceiről. — Alig három éve, hogy fel­adtam a galdmbászatot, ami­kor egy pár drága pénzen vett jószágom örökre elillant. Per­sze, itt is meg kellett fizetnem a tanulópénzt. Vannak olyan értékes egyedek, amelyek nem hajlandók kelteni, azokért kár áldozni. A tartásuk, egy kis szakértelemmel megtérül. Nem hiába adom nekik ilyenkor a sok finom eleséget, a kölest, zabot, napraforgót, a csírázta­tott' magvakat, csümizt és al­mát. Vizet ilyenkor, télen nem isznak. Tavaly eladtam vagy száz madárkát. Kinn volt a tábla az ablakban: Papagáj van eladó. Hirdettem a ga­lambtenyésztők lapjában is, és a kereskedők sok hullámost elvittek. A szomszédos házikóban két különösen szép, színes tolla­zatú, hosszú farktollú madár jár izgatottan fel és alá, mint randevún a felültetett férfiú. Az egyik aranyfácán, a másik gyémántfácán kakasa. Ezek nyáron szabadjára sétálhat­nak az udvaron, ők a porta legszebb díszei. Most azonban szerényebb, csetlő-botló lé­nyek ugrándoznak a havon, Tündinek, a nyúlanyónak a csemetéi. Mókásak a nekiru­gaszkodó tapsifülesek. Egy- szercsak megjelenik a színen, két lábra áll és kekszet kér Micike, a kecske. Nem árt kedvezni neki, mert tavasszal kis gidával gyarapítja az állat­seregletet. Telefen a kutyáiknak A felsorolás azonban még korántsem teljes. Igaz, a hat macskára nem sok szót vesz­teget vendéglátónk, de á ku­tyatárt semmiképp sem lehet említés nélkül hagyni. Gon­doskodik erről Betty, a törzs­könyvezett puli szuka, amely a tavasszal hetet kölykedzett. (El is kapkodták jó pénzért egy híján valamennyit, csak a virgonc Ancsa maradt a ház­nál.) Egy hófehér, kezes ku- tyuli — puliban ritkaság —, Böbe zárja a sort. ö is, meg Betty is a híres ceglédi ken­nelből származik, Győré Gyu­la mester tenyésztőtől, aki­nek messze földön nagy tekin­télye van. Közben megjelenik a há­rom kutyus gazdija, a fiatal­ember húga, Arató Istvánná, aki a zsámbéki tanítóképző fő­iskola levelező hallgatója, és éppen vizsgáról jött haza. Ket­tőjük élménybeszámolóját a derék négylábúak viselt dol­gairól öröm hallgatni. — Amikor a konzultációk voltak, egy hétig Pesten lak­tam. Nem tudtam megállni, hogy ne telefonáljak haza. Amint a három lány meghal­lotta a hangomat a telefon­ban, állítólag azt sem tudták, mit csináljanak örömükben, mind ott topogott, forgott a készülék körül, csak azt nem értették, hová bújhattam, hi­szen a hangom hallották, meg­ismerték. — Bettyvel már kiállításo­kon is voltam, Szolnokon, meg a fővárosban. Mindnyájan na­gyon szeretjük őket. Igényte­lenek, kevés koszttal beérik, s akkor sem panaszkodnak, amikor fogyókúrás napot tar­tunk, és csak almát kapnak. (Máskor persze, egy-egy szem kockacukorral kárpótoljuk őket.) A pulikkal való foglalkozás természetük, viselkedésük megismerését is segítette. Ara- ióné állítja, hogy Betty az em­bereket is kutyaszánéba ve­szi. besorolja a falkába, biz­tosan maga mögé, ám falka- vezérnek csak egy férfit fo­gad el, s ez a fiatalasszony férje. Pinty, kanári kalitkában Kiderül, az egész család ál­latbarát. Az emeletes házba költözött báty régebben maga is galambászkodott, de mióta lakást cserélt, erről le kellett mondania. A szülők jó időben gyakran kiülnek az udvarra, gyönyörködnek az állatokban. Tagjai a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének, a ma­darász a Magyar Galambte­nyésztők Szövetségének, ö egyébkként munkahelyén is tart néhány madarat: a kór­házban, ahol dolgozik, kalit­kában egy pár pinty, meg két kanári. Bár nem tartozom a család­hoz, engem is illendőn búcsúz­tat a tiszteletemre felsorako­zott állatsereg. Micike érzel­mesen mekeg, a nyuszik, mint holmi hólabdacsok virgoncán táritoppoznak, és a három puli sem húzza be a farkát, barát­ságuk jeléül formás tappancs- nyomokat hagynak a kabáto­mon. Tamasi Tamás Soron kívüli kiadásban Tájékoztat a Faluhíradó Rendkívüli kiadásként jelent meg a napokban a jászkara- jenői és köröstetétleni Falu­híradó, a közös tanácsú köz­ségek tájékoztatója. Mived so­kakat érint máris az ötnapos munkarendre áttérés, érthe­tően igyekeznek a változáso­kat mindenki tudtára adni. A Faluhíradó erről ad részle­tes tájékoztatást. A közös tanácsú községek szakigazgatási szervének ügy­félszolgálata, félfogadási rendje nem módosul. Az egészségügyi ellátásBan tapasztalni némi változtatást, szombatonként or­vosi ügyeleti szolgálat van és a legszükségesebb gyógysze­rekhez is hozzá lehet jutni. Nem csökken, csak némiképp változik az üzletek nyitvatar­tási rendje a két településen. Az élelmiszerboltok ezt egy­behangolták, részben egymás­sal, részben a szállító partne­Szalagon fut a szárított hagyma Külföldi és hazai megrendelőiknek szárított vöröshagymát készít a Nagykőrösi Konzerv­gyár ceglédi gyáregysége. A feldolgozó gépsoron — képünkön — húsipari vállalatok részére gyártanak szárítmányt, melyet ízesítésre használnak majd. Apáti-Tóth Sándor felvétele rekkel. Alapvető élelemről, tej­ről, tejtermékről, kenyérről, péksüteményről a megszokott időre igyekeznek gondoskodni. Van, ahol a pihenőnapot úgy tudták megoldani, hogy az a hétfő és a szombat délutánból áll össze, vagy csütörtökre ke­rül. A 135. számú kisvendéglő vasárnap és ünnepnapokon reggel fél héttől árusít tejet és kenyeret is, úgy, hogy aki hét végére nem vásárolt elegendőt, az se maradjon hoppon. Jól felöl a jószág Győzik a telet a jószágok a ceglédberceli Egyetértés Tsz tehenészetében és hizlaldájá­ban. A tehenek szabadban ne­velődött, edzett jószágok. A hizlalda állománya a korsze­rűen kialakított telepen csepe­redik. Táplálékuk java a tsz tavalyi takarmányterméséböl kikerül. A tervek szerint eb­ben az évben a sertéstelep ál­lományát tovább szaporítják, gondoskodnak arról, hogy mi­nimális legyen az elhullásból eredő malacveszteség. Februárban kezdődik Kérdések és válaszok Osztják boltokban, bekerült lakóházak seregnyi postaládá­jába, készült s fogyott is há­romezer példányban: Mi kér­dezünk, mi válaszolunk cím­mel vetélkedőt, közösségi játé­kot szervez a Kossuth Műve­lődési Központ Cegléden. Most nemcsak szocialista brigádok, hanem családok, lakóhelyi tár­saságok, baráti körök jelent­kezését is várják. A téma, ami­ről tájékozódni kell: népgaz­daságunk fejlődése és a város története, a mai magyar mű­vészet és a hazai sporttörté­nelem. Február 2-án kezdődik a já­ték, a havi eredményhirdetés­kor a legjobb három csapat jutalmat kap. A döntőt május végére tervezték. ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hfrlap>

Next

/
Thumbnails
Contents