Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-24 / 20. szám
I 1982. JANUAR 24.. VASÄRNAP %MritW Belépés csak steril cipeben Csak steril, erre a célra készített műanyag cipőkben léphetnek be január 27-től Budapesten a Tétényi úti kórház A, B, és C-pavilonjába a látogatók, valamint mindazok, akik a kórháznak ezekbe az épületeibe utókezelésre járnak. A fővároSi egészségnevelési intézet tájékoztatása szerint a kórház igazgatójának ez a rendelkezése az intézmény tisztaságának megóvását, a betegek egészséges, fertőzésmentes környezetét hivatott, elősegíteni. A védőcipőket a pavilonok előcsarnokaiban találják majd a látogatók. Eoiporf széfé I, fehérjét pótol A napraforgóolaj-előállitás során keletkező mellékterméket, a napraforgódarát is hasznosítja a Martfűi Növényolajgyár. A gyártás folyamán létrejövő nagy tömegű hulladék sok emészthető fehérjét tartalmaz, az állattenyésztésben való felhasználásával tetemes mennyiségű importszója vagy más drága fehérje pótolható. A gyár 1981-ben, az első teljes termelési évében 120 ezer tonna darát állított elő és értékesített a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat útján. A gyár szakemberei az idén tovább fejlesztik a napraforgófeldolgozás technológiáját, ezzel szeretnék elérni, hogy 80- ról 90 százalékra emeljék az első osztályú dara arányát. A kevésbé jó minőségű dara ugyanis csak kérődzőkkel etethető, a kisebb rosttartalmú abrakalapanyag viszont a sertés- és baromfiágazatban is kitűnően hasznosítható. Gépkocsivezetők a Rákosvölgyéhen Bevált az önelszámoló-rendszer Nem lehet azt mondani, hogy igazi nagyüzem van a péceli Rákosvölgye Termelő- szövetkezet gépjavító műhelyeiben. Ennélfogva nincs kapkodás sem, ha valami ezt indokolná, az lenne, hogy feszített javítási tervet készítettek, amit aztán nehezít, hogy egyes géptípusokra kevés a pótalkatrész. Mondom: nincs így, hiszen azt tartják, hogy el lehet osztani egész évre úgy a gépek mindenfajta kis- és nagyjavítását, hogy a műhelyeseknek egész évben egyenlő leterhelést nyújtsanak, foglalkoztatásuk mindenféle hajrá munkától mentes legyen, de azért minden traktor, munkagép és magajáró masina idejében a szántóföldi munkákra készen álljon. Új érdekeltség — Javítás, felújítás természetesen azért most is van — magyarázza Zombori József gépcsoportvezető. — December közepén négy, traktorvontatású műtrágyaszóró reparálásához láttak a munkagépjavítók. Mi tagadás, olyan gépek ezek, amelyekről már lényegében lemondtunk, selejtezésre érettek, de nem kaptuk meg helyettük az újakat. Közben megérkezik Mikló- sy Ervin, a gazdaság gépellátó üzemegységének vezetője, aki további magyarázatát adja annak, hogyan, miképpen szervezik a gépek és a szállítóeszközök üzemeltetését. — Csaknem egy éve új rendszert vezettünk be a tehergépkocsik használatában — mondja Miklósy Ervin. — Ennek az a lényege, hogy a csaknem Eltérítik a jégtáblákat A zajló Duna nehezíti, de nem zavarja a főváros és környékének vízellátását. Szentendre és Leányfalu határában csák- lyával tisztítják a vízkivételi mű gyorsan eljegesedő szűrőrácsait, így „térítve el” a nyílások felé úszó jégtáblákat. Hogyan segít a tájbizottság? Gazdagodó üdülőterületek A Dunakanyarban és a Ráckevei-Soroksári Duna-ágban a Közép-dunavidéki Intéző Bizottság segít az egyes települések területfejlesztési munkájának összehangolásában. Az elnökség idei első, ráckevei megbeszéléséről több javaslatot terjesztettek a márciusi intéző bizottsági ülés elé. A területi bizottságok átszervezéséről szóló tervezet célja; hogy a jövőben egységesen irányítsák mind az északi, mind a déli terület fejlesztését. Az elképzelések szerint Ráckeve térségében kettő, Soroksáron egy, a Dunakanyarban öt területi bizottság lesz. Sajátos feladatokat látnak majcj el a kulturális és propaganda, a kereskedelmi és idegenforgalmi, a fejlesztési és környezetvédelmi, a sport, valamint az apajpusz- tai szakbizottságok. száz, kisebb-nagyobb gépkocsit lényegében gebines formában bíztuk a gépkocsivezetőinkre. — A gépkocsivezetők, akiknek nagy része egyébként szakképzett gépszerelő, gyakran a legfontosabb javításokat is maguk végzik a járműveken, a karbantartás rendszeresen végzendő feladatairól nem is szólva. Az eredmény; hiszen most már csaknem egyéves tapasztalat áll rendelkezésünkre: ha hiszi, ha nem, kilencven százalékkal csökkent a saját gépkocsik javítására fordított idő. — Azt gondolom, világos, hogy ez miért következett be, azért, mert egyrészt a gépkocsivezetők ma már nem állnak be minden apró-cseprő problémával a műhelybe, hanem igyekeznek- maguk kiküszöbölni, másrészt a hiba elhárításában ők is részt vesznek a műhelyben is. Takarékos üzem Érdekes az is, hogy Miklósy Ervin szerint nem használtak fel több alkatrészt, s például gumiköpenyt sem tavaly, mint annak előtte. De nemcsak ezekkel gazdálkodnak okosabban, hanem például a hajtóanyagokkal, az energiával is a sofőrök. — Mi, a benzinüzemű gépkocsik vezetőit, minthogy üzemegységen belül önelszá- molóak, annak rendje és módja szerint a benzin minden egyes literje után 13 forint 30 fillérrel terheljük meg. Minden teherkocsinak ismerjük a fogyasztási normáját. ennek alapján utólag elszámoltatjuk a felhasználást. Ha a normához képest megtakarítása van, a megtakarított benzin értékének nyolcvan százalékát visz- szafizetjük, ha hiánya van a gépkocsivezetőnek, akkor azt literenként 13 forint 30 fillérrel levonjuk havi fizetéséből. Így szól a megállapodás. — Nem érdeke tehát az üzemanyaggal való visszaélés gépkocsivezetőinknek, de hát ehhez — s persze az igazságos állapot fenntartásához — ahogy mondani szoktuk: a mindkét fél számára elfogadható megoldást ki kellett dolgozniuk a gazdaságban. Egyébként, hogy példát is mondjunk: a múlt év negyedik negyedében tizenhat gépkocsivezetőtől összesen 10 ezer 500 forintot vontak le ilyen címen, viszont a többieknek együttvéve 65 ezer forintot fizettek ki az üzemanyag-megtakarításért. Nagyobb teljesítmény — S hogyan állnak a teljesítésekkel a gebinrendszerben dolgozó gépkocsivezetők, hiszen érdekük a többletmunka, a rendszeres elfoglaltság? — Ezt is értékeltük — folytatja az üzemegység vezetője. — Tavaly hét gépkocsivezető teljesített hatvanezer kilométer felett. Szabó István 71 ezer, Fazekas József 70 ezer, míg Baranyi György csaknem 69 ezer kilométer teljesítményre tett szert egy év alatt, azelőtt a legjobbak értek el 50—55 ezer kilométert évente, most egyébként 88 gépkocsi átlagában -r hiszen tavaly még ennyi volt a számuk — 40 ezer 895 kilométer volt a teljesítés. F. I. Fő profiljuk a tankönyv Az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a Da- basi Nyomda, amelyet annak idején a jobb tankönyvellátás céljából létesítettek. A fő profil ma is a tankönyv és a különböző jegyzetek készítése. Általános és középiskolai, valamint felsőfokú tankönyveket és különböző iskolai jegyzeteket készítenek. Innen kerülnek ki a nemzetiségi — a szerb-horvát, a szlovák, a német és a román — iskolák tankönyvei, de nyomnak szépiro- 1 dalmi és műszaki könyveket is. Zsebórák, magnók, drága bőrkabátok Egy hétig volt munkaviszonya Olvasgatom Szlama Tibor váci lakos vádiratát, amely tizenkilenc oldalon át sorolja, hogy mi mindent lopott el 1981 júniusától szeptember 30- ig. A vádlottnak 1980-ban mindössze egy heti munkaviszonya volt az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában. Hatvanegy esetben tört be hétvégi házakba Dunakeszi és Nagymaros között. Különösen Verőcemaros környékét kedvelte. Hogy miket lopott? Lehetetlen felsorolni. Ízelítőül csak néhány tárgyat a lajstromból: mintás konyharuha, Belsőn típusú 3 hulíámsávos A tájbizottság természetesen továbbra is számít az őslakosok és az üdülők társadalmi munkájára. Az elkövetkező években folyamatosan gazdagodik a két üdülőterület. Nyárig, várhatóan befejezik az 1981-ben elkezdett beruházások közül a szentendrei parti sétány, a szi- getszentmiklósi biológiai partvédőmű, a délegyházi és a tököli strand építését. Sziget- szentmártonban ez utóbbira és a közvilágítás javítására az idén még 640 ezer forintot használnak fel. A Dunakanyar térségében elkezdődik a verőcemaros—kós- pallag—királyréti vízellátó rendszer építése. Nagy-Hideg- hegyen síliftet állítanak. B. G. Autók — télikabátban A TÉL VISZONTAGSÁGAI elleni védelemnek elterjedt és jól ismert módja: a kocsikat takaróval borítják. Ennek azonban van néhány buktatója. A műanyag borítók télen megmerevednek, nehezen hajthatók össze, s nedvesen bepiszkítják a kocsi belsejét. Ezért inkább vászontakarót alkalmazzunk. A másik hiba, hogy a műanyag rátapad a kocsi fémfelületére, főként a tetőre. Ezért előnyös, hogy ha a rendszeresen műanyagtakaróval borítandó kocsi tetejére tetőcsomagtartót (esetleg csak egyszerű síléctartó rudakat) szerelünk, úgy alatta levegő marad, kevésbé rongálódik a lakkozás, a fényezés. Télen különösen fontos a hátra néző ablak hótól-jégtől való óvása. Ha nem az egész kocsit borítjuk takaróval, az ablakra szabott, pontosan illeszkedő plexi-, vagy celluloidlap is tisztán tartja az üveget. A lap belső pereme alá ragasszunk epokittal 1 cm széles gumi- vagy műanyag-csíkot, két oldalsó végére pedig erős gumiszalagot erősítünk. A gumiszalag műanyagcsíkból forró vízben a kívánt alakúra hajlított karmokhoz csatlakozzék, melyek az esőcsatorna (vagy más alkalmas alkatrész) pereméhez legyenek akaszthatok. Ha várakozás közben a műanyag védőlemez behavasodna — s gyorsan kell indulni —, a tisztítása helyett egyszerűen levehetjük. Sátorvászonból olyan kucsma is készíthető a kocsira, mely valamennyi üveget védi és könnyen le- és felszerelhető. Ha ezt alkalmazzuk a kocsink védelmére, ugyancsak előnyös a tetőcsomagtartó felszerelése. A legfontosabb, előre néző üvegre pedig még nem havas időben is érdemes szemellenzőt készíteni. Megvédi az üveget a városokban állandóan hulló koromtól, szennytől, a verebek pecsétjeitől, az üvegen végigszánkózó piszkos falevelek nyomaitól, az álló autó mellett elhaladó járművek felverte latyaktól. A sátorvászonból készíthető, az első szélvédő méreténél alig valamivel nagyobb borítást gumiszalagok és horgok segítségével a kilincshez, illetve a karosszérialemezek alsó pere- mezett éléhez lehet rögzíteni. A páraképződés a hűvösebb és fagyos időben elkerülhetetlen. Ellene való védekezésként sokféle szer van forgalomban. Azokat tiszta ronggyal, vékonyan vigyük fel a páramentesítendő felületre. A kocsik ablakainak befagyása ellen magunk is készíthetünk egy keveréket, ha 50 súlyrész etilénglikolt (fagyállót) összekeverünk 50 súlyrész vízzel, vagy 70 súlyrész glicerint 30 súlyrész vízzel. Ebbe az elegybe mártsunk egy tiszta rongyot, és azzal az ablakokat — mielőtt magára hagynánk a kocsit — kívüíről töröljük át. Másnap, illetve a kocsi használatba vétele előtt, a látási viszonyok biztosítása érdekében ismét jól töröljük át az üvegfelületet. Az etilénglikol, illetve a glicerin nem engedi az ablakra hulló havat megtapadni, s ezzel megakadályozza az üveg eljegesedését. Gondoljunk arra, hogy a fényszórókat, az irányjelzö lámpákat, a külső tükröket is üveg, illetve műanyag borítja, amely éppúgy ki van téve a jegesedésnek. Az említett vagy a szaküzletekben vásárolt fagymentesítő keverékekből tehát ezekre is juttassunk egy keveset. HA FELKÉSZÜLETLENÜL ÉRT bennünket a fagy vagy a nagy havazás, az az egyszerű megoldás is megvédi a szélvédő üvegeinket a vastag ráhagyástól, ha egyszerű újságpapírt terítünk rájuk. * B. I. magnós rádió, 12 kötet Üj Idők lexikona, 1 kukoricakon- zerv, 1 nagy méretű tollduny- ha, szovjet tv. De szerepel a listán férfi bőrkabáttól kon- zervnyitóig minden. Az okozott kár 82 938.— forint, ebből megtérült 3839.— forint. Dr. Birksteiner Alfréd városi-járási vezető ügyésszel beszélgetünk az esetről. Arra kérem, hogy néhány általános tanulságot mondjon el az olvasók számára. Lopott holmik — Szlama Tibor betöréssorozata ismét rámutatott arra, hogy az üdülőházak tulajdonosai minden rábeszélés és propaganda ellenére nagyon sok értékes tárgyat tartanak őrizetlenül. Én tudom, hogy bizonyos kényelemnek ezekben a házakban is lenni kell. de nem szükséges ezüst zsebórákat, drága bőrkabátokat, japán magnókat, két-háromezer forintot érő távcsöveket otthagyni. A hétvégi házak döntő többségén kezdetlegesek a zárak, a bejutás nem igényel különös szakértelmet. Feltűnő az is, hogy a nyomozás során a kár csak ritkán térül meg, a betörő tovább tudja adni a lopott holmikat. Pedig a Szlama esetében teherautónyi tárgyról volt szó. A rendőrség munkáját a tulajdonosok azzal segíthetnék, hogy értékes holmikat nem hagynak olyan helyeken, ahová kéthetenként ruccannak ki. A 82 ezer 938 forint nem tükrözi a valódi kár értékét. A behatolás közbeni rongálások, a nyomozás, tárgyalások költségei sokkal többre rúgnak, s egyben mutatják e bűncselekmény társadalmi veszélyességét. Iskoíafosztogató Iskolavárosunkban jó lesz felfigyelni Szúnyog Sándor besurranó tolvaj módszerére. Tőle egyelőre nem kell tartani, de félő, hogy nemcsak egyedül él az iskolák fosztogatásának módszerével. Ő is munkaképes váci lakos, és munkakerülő, mint Szlama Tibor. 1981 februárjában a nyitott bejárati kapun át bement a Petőfi Sándor Általános Iskolába, há borítatlanul járkált, majd a tornaterem melletti szertárból futócipőt, stopperórát és egyebeket emelt el. Nemsokára a Sztáron Sándor Gimnáziumba sétált be a nyitott kapun át, megkereshette a tanulók öltözőjét és három karórával távozott. Szúnyog Sándor rájött, hogy I az iskolák nyitva vannak, s senki nem figyel az idegenekre. Márciusban a Dunakeszi gyártelepen levő gimnáziumba ment be — természetesen nyitott kapun —. s az öltözőből öt kvarcórát, egy ezüstgyűrűt és egy bőrkabátot emelt el. A tanulságról nem is kell az ügyészt kérdezni. Az eset önmagáról beszél. A példának harmadikként kiragadott bűnügy ismét más természetű. „Csak” abban egyezik a másik kettővel, hogy az elkövető váci lakos, fiatal, munkaképes, - ám sehol nem dolgozott. Hármójuk -közül ő a legvakmerőbb. Csámpai Sándor Pálffy út 47. szám alatti lakos H. Gy-né váci lakos kezéből az utcán kirántotta a nylonszatyrot, s elszaladt vele. Alig két hónap múlva B. G.-t nyitott zsebkéssel kényszerítette arra, hogy a pénzét és óráját átadja neki. A sértett a mozi pénztárából telefonált a rendőrségre, s tizenöt perc múlva Csámpai Sándort elfogták. — Szűkebb hazánkban milyen bűncselekmények a gyakoriak? — kérdezzük ismét a vezető ügyészt. — A vagyon elleni és a devizabűntettek. De gyakran fordul elő a testi sértés is. Ez utóbbi sajnos a családokon belül, a gyermekek szeme láttára. S még azt sem mondhatom, hogy csak a társadalom perifériáján élők körében. A megromlott családi élet, az alkohol hatására az egyébként normális életet élők is megvadulnak. Inkább a börtön — A börtön sem rettenti vissza a bűnözőket? — Sokuk számára kulturáltabb környezetet nyújt, mint a szabad élet. Távol áll tőlem a cinizmus, de tényleg meleg ételt ehetnek, fedél van a felük fölött, ágyban alhatnak. Többen tudatosan buknak meg egy piaci „balhén” ősszel, hogy télen a börtönben húzhassák meg magukat. 1980-ban a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények által okozott kár Vác városában \ 2 millió 377 ezer forint volt. Megtérült belőle 1 millió 55 ezer. 44,4 százalék. A tárásban 2 millió hatszázhat- vanegyezer, 565 ezer és 24,7 a három szám. Félő, hogy az 1981-es adatok, melyek 1982 áprilisában jönnek ki. magasabb számot fognak mutatni. — Milyen ügyirat fekszik most az asztalán? — Egy súlyos testi sértésé. Az apa megverte az anyát, aki eközben egy fiókból kikapott egy kést, hátbaszúrta vele, a kés átjárta a férfi tüdejét. Ugye nem kell kommentár a riporthoz? Vicsotka Mihály
