Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 3. szäm Ára: 1,40 forint 1982. JANUÁR 5., KEDD r MimkásgyuEések a Ganz Árammérőgyárban és a Pestvidéki Gépgyárban Mérce a világszínvonal legyen Az új év második munkanapjának reggelén mun­kásgyűlést tartottak a gödöllői Ganz Árammérőgyárban és a Pestvidéki Gépgyárban. A gödöllői kollektíva ta­nácskozásán részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizott­ság első titkára és Herczenik Gyula, a gödöllői párt- bizottság első titkára. A Pestvidéki Gépgyár munkás­gyűlésének résztvevői között volt Jónás Zoltán, a rác­kevei járási pártbizottság első titkára is. A belső és külső piacot maradéktalanul kielégítették A mérlegkészítés havában Számvetés előtt a gazdaságok Kihasználták-e az adott lehetőségeket? Almássy Sándorné szakszer­vezeti titkár üdvözlő szavai után Szabó István igazgató Ismertette az egy esztendeje önálló gyár gazdasági ered­ményeit és az idei célokat, feladatokat. Miként az igazgató hangsú­lyozta, a gyártmányfejlesztés eredményességének fokozása volt és marad az egyik leg­fontosabb feladat. Mivel a vállalat termékeinek nagy többsége külpiacokon talál ve­vőre, minőségben és gazda­ságosságban kizárólag a világ- színvonal lehet a mérce. Ép­pen ezért a kvarc vezérlésű kapcsolóóra meghonosítása és az új típusú árammérőórák sorozatgyártásának elindítása ennek az évnek a legfonto­sabb célkitűzései közé tarto­zik. Tavaly a Ganz Árammérő- gyár 7,2 millió dollár értékű terméket szállított tőkés meg­rendelőinek; maradéktalanul eleget tett az államközi szer­ződésekben előirt kötelezettse- geinek a szocialista országok irányában, s ugyanakkor a belföldi igényeket is teljes mértékben kí tudta elégíteni, amire a korábbi években nemigen akadt példa. Mindez azt is jelenti, hogy a Ganz Árammérőgyár kollektívája megfelelően élni tudott az önállóság­gal. Az idei év azonban még a tavalyinál is nagyobb erőpró­bát jelent a 3 ezres kollektí­vának — hangsúlyozta az igazgató. Az utóbbi hónapok­ban életbe léptetett közgazda- sági szabályozómódosítások a számítások szerint 34 száza­lékkal csökkentik idén a nye­reséget és ennek ellensúlyozá­Csordás Imre, a Pestvidékj Gépgyár igazgatója ismertette az elmúlt évben elért eredmé­nyeket, így azt, hogy a válla­lat a terveknek megfelelően 780 millió forint értékű árut adott piacra, tíz százalékkal többet, mint 1980-ban. A javí­tó gyáregység annak ellenére is túlteljesítette tervét, hogy gyakran alkatrészhiánnyal kellett küszködniök. Az álta­lános gyáregység tervfeladata az előző évinek kétszerese volt, a belső átszervezésekkel, a legjobb szocialista brigádok áthelyezésével végül sikeresen oldották meg a feladatot. Az úgynevezett kalória-gyáregy­ség az országos energiaracio­nalizálási program jegyében eredményes kísérleteket foly­tat a ma még műszaki újdon­ságot jelentő padlófűtés be­rendezések gyártásával, sőt, ebből kisebb mennyiséget már tőkés exportra is szállítanak. A vállalati nyereség igen nagy mértékben, közel negy­ven százalékkal nőtt az előző évihez képest. A bérfejlesz­tés a tervezett 5 százalékos­sal szemben 5,5 százalékos sára az intézkedések sorozatát kellett és kell megtenni. Az ötnapos munkahét beve­zetése miatt 8,3 százalékkal csökkent a munkaidőalap, az árutermelést viszont 6 száza­lékkal kell növelni a múlt évi eredményhez képest. Nyilván­való ennyiből is, hogy idén a termelékenységnek több mint 10 százalékkal kell növekednie. Biztató tény, hogy a tőkés országokból érkezett megren­delések a 8,3 millió dolláros értékesítési terv teljesítését a piac oldaláról lehetővé teszik. A szocialista országokba ter­vezett kivitelt pedig szintén már 100 százalékban megren­delték. A belföldi igények sem maradnak el a várako­zástól. Lesz tehát munkájuk a Ganz Árammérőgyár dolgo­zó'nák, s ha céljaikat valóra váltják, bérszínvonaluk átla­gosan 4 százalékkal növeked­het az idén. A munkásgyűlés kilenc fel­szólalója között volt Cser­venka Ferencné is, aki a fo­kozott takarékosság fontossá­gára hívta fel a figyelmet. Amiként magától értetődő, hogy senki sem dobálja el ! pénzét és értéktárgyait, le­gyen végre ugyanúgy termé­szetes az is, hegy közömbösségével, fegyel­mezetlenségével senki se okozzon veszteséget a kö­zösségnek — mondotta. — Ha kevesebb anyag kerül hulladékba, ha minden szinten szigorúbb lesz a fegyelem, akkor a jövedel­mek növelésének is bővebbek lesznek a forrásai. A jó hangulatú munkásgyű­lés Szabó István igazgató zár­szavával ért véget. volt. Bár idén 4,5 százalékos bérfejlesztést tervezhetnek, vizsgálják annak lehetőségét, mi módon emelhetnék hat szá­zalékra. Erre azonban csak akkor lesz mód, ha nem osz­tanak nyereségrészesedést. A vállalat vezetése a közeljövő­ben az egész kollektíva véle­ményét kéri arról, hogy me­lyik lehetőséget válasszák. Az 1982-es év alapvető termelési feladatait a már megkötött szerződések ha­tározzák meg. Emellett tovább fejlesztik a földgáz hasznosítását szolgáló égőket, a kábelipari gépgyár­tás keretén belül megkezd­ték a korszerűbb, automati­zált. az eddigieknél nagyobb sebességgel dolgozó huzalzo­máncozó gépek gyártását is. Az előttük álló évben mind­össze négyszázalékos terme­lésnövekedést terveznek, in­kább a termékszerkezet kor­szerűsítését, a minőségi mun­ka hatékonyságát tűzve célul. Tavaly két kiemelten fon­tos beruházást fejezett be a gyár. Bővült az alkatrészgyár­tó kapacitás, illetve több új típusú gép gyártására készül­tek fel. Az 1981-ben munká­ba állított három számítógé­pes vezérlésű forgácsológép­pel tovább nőtt a korszerű számítástechnika alkalma­zásának jelentősége. A munkásgyűlés befejezése­ként a vállalat igazgatója kö­szönetét mondott a nehéz időkben is jól dolgozó kollek­tívának, valamint a vállala­ti politikai, társadalmi és gaz­dasági vezetésnek. Cseri Sándor Kolossá Tamás Pest megye szélsőséges dóm- i borzati, vízrajzi, talaj- és I éghajlati adottságai, valamint különleges közgazdasági hely­zete az átlagosnál erőteljeseb­ben húzzák alá a melioráció — területrendezés, talajvéde­lem, talajjavítás és vízrende­zés — jelentőségét. Megerősí­ti a megállapítás érvényessé­gét, hogy éppen ebben a me­gyében csökken a már ismert okok — autópályák, ipartele­pek építése —, miatt a mező­gazdaságilag művelt terület a leggyorsabban. A terrhékeny- ség növelése tehát szinte lét­kérdés. Ez .az oka annak, hogy Pest megye már a IV. és az V. öt- j éves tervben kiemelt felada­taként kezelte a szőlő- és gyümölcsös, valamint a gyep telepítését és az öntözéses zöldségtermesztést megelőző meliorációs munkákat. Így 1976-tól tavalyig, 15 ezer hek­táron végezték el ezt a fel­adatot, a különböző csatornák, patakok rendezését pedig 42 ezer hektáron hajtották végre. Minden fejlesztésre szánt, a központi alapból származó pénz, így a természet átalakí­tásra adható összegek is meg­csappantak az elmúlt években. A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági osztályán dr. Mé­száros Ferencné szakfelügye­lőtől kapott tájékoztatás sze­rint, tavaly 63 millió forintot bocsátottak az érintett nagy­üzemek rendelkezésére, vagyis 25 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A támogatásból egyébként 29 gazdaság részesül. Megválto­zott viszont az arány, mert igaz. hogy a területrendezésre fordított anyagi eszközök mér­Egész évben, amikor a ter­melőszövetkezetekről szót ej­tettünk ezeken a hasábokon, a szántás-vetés-betakarítás ne­héz munkáját, áldozatot köve­telő napjait, heteit vettük na­gyító alá. Kevesebbszer kerül­tek tollvégre a gazdaságok pénzügyminiszterei, a főköny­velők, a közgazdasági, gazdál­kodási kérdések tudói. Most azonban a mérlegkészítés ha­vában egyértelműen övéké a főszerep. Ök összegzik ezek­ben a hetekben, miképpen is gazdálkodott a számok tükré­ben a szövetkezet, kihasznál­ta-e a kínálkozó lehetőségeket, s kellő mértékben gyarapítot- ta-e a kisebb-nagyobb közös­ség vagyonát, a tartozik-köve- tel oldalak közül .melyik javá­ra billen a mérleg nyelve. Most, még az esztendő első napjaiban cseppet sem örül­nek a tollforgató faggatőzásá- nak a szövetkezetek háza tá­ján. Érthető az óvatosság, hi­szen, amit egyszer kimondták, 'eírtak, az számon kérhető. El­hamarkodottan ítélni, s utólag magyarázkodni helytelen ál­láspont ... A MONORI KOSSUTH Tsz- ben Pellion Attila főkönyvelő is csínján bánik a számokkal: — Annak ellenére, hogy a növénytermesztésben jelentős téke kisebb volt, de az üze­men belüli vízrendezésre, ta­lajvédelemre többet költöttek. Az elkövetkező időszak leg­nagyobb szabású vállalkozásá­nak ígérkezik a csepeli síkság, illetve a Csepel-sziget földjei­nek meliorálása. A megyében ugyanis ezt a térséget sújtja a legtöbb vízkár, ugyanakkor itt valósítható meg a legkisebb ráfordítással az öntözés. A rendkívül silány homok­talajokat lápfölddel teszik ter­kieséssel kellett számolnunk, úgy terveztük, jobb, szervezet­tebb munkával nyereséget is elérhetünk 1981-ben. Ez sike­rült is, 20 és fél millió forint­tal számolhatunk, többel az eredetileg tervezettnél. Mi lehet a dolog nyitja? A monoriak úgy vélik, az, hogy a tervezett beruházások ma­radéktalanul valóra váltak az elmúlt időszakhoz képest elő­reléptek a gépesítésben, s bár az alaptevékenység szekere döcögött, a melléküzemek pro­dukáltak a korábbinál jelen­tősebbet. A kínálkozó ötlete­ket megvalósították, a mun­kaidő minden percét igyekez­tek ténylegesen munkával el­tölteni, s az anyaggazdálkodás­ban is megszigorították az ed­digi gyakorlatot... Az elké­szülő mérleg is igazolja majd — megérte! AZ ALSŐNÉMEDI KÖZÖS ÜT Szakszövetkezetben Illés György, a szövetkezet elnöke meglepő választ ad a kérdés­re: A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői hétfőn az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban az Elnöki A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének 11 ipari jellegű egye­sülete az elmúlt évben ered­ményes munkával segítette a kiemelt népgazdasági felada­tok — az energiagazdálkodás ésszerűsítése, az elektronikai alkatrészgyártás, a gyógyszer- ipar fejlesztése, az élelmiszer­mékenyebbé, ezáltal és gyü­mölcstelepítéssel mintegy 1800 hektár terület válik öntözhe- tővé a gyáli Szabadság Tsz- ben a következő három évben. A munkálatok két esztendeje folynak és 85 hektáron ültet­ték el a fákat. Ami az idei tá­mogatások kérdését illeti, a pályázatok beérkeztek, hogy melyik üzem tarthat igényt rá, kap pénzt, azt ezután döntik el az illetékesek. V. B. — Az árbevételi tervet nem teljesítettük száz százaléko­san, s az előző évinél szolidabb tervekkel vágtunk neki a 81- es esztendőnek, mégis úgy ér­zem, jól sikerült időszakot hagytunk magunk mögött az évbúcsúztatón. A magasabb tiszta eredmény elérésére tö­rekedtünk, s ezt valóra is vál­tottuk. Az elmúlt év legna­gyobb hasznának azt tartom, hogy alapos szemléletváltozás zajlott le a vezetők—beosztot­tak körében, megtanultunk igazán gazdálkodni, a „min­denható” költségeket ott csök­kenteni, ahol csak lehet, s amennyivel lehet. Ez termé­szetesen egy sereg szerkezeti, szervezési változást hozott a szakszövetkezet • életébe, amelynek forintban is kife­jezhető hasznát, talán majd csak esztendők múltán, a jövő ilyenkori számvetésnél láthat­juk ... G. M. Tanács elnökének fogadásán részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke és Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára is. A fo­gadás szívélyes légkörben zaj­lott le. gazdaság ipari hátterének biz­tosítása, a szellemi munka hasznosítása, az. innovációs te­vékenység fejlesztése — vég­rehajtását. Tavaly 30 nemzet­közi konferenciát, mintegy 100 országos tanácskozást és 250 szaktanfolyamot rendeztek a hatékonyabb műszaki infor­mációcsere, valamint a szak­emberek továbbképzése, isme­reteik bővítése céljából. Füzessy János, az MTESZ fő­titkárhelyettese elmondta, hogy alapvető feladatuknak tekintik a hazai műszaki ér­telmiség szellemi energiájá­nak, tartalékainak mozgósítá­sát. és azt, hogy az egyesü­letekben a szakemberek közös munkájaként született konst- ruktív, reálisan megvalósít­ható javaslatok valóban el is jussanak az érdekelt vállala­tokhoz, ahol ezeket hasznosí­tani tudják. Éppen ezért az egyesületek, vállalati megbízá­sok alapján is korszerű tech­nológiákat, anyag- és energia- takarékos eljárásokat dolgoz­nak ki. A Gépipari Tudományos Egyesület szakemberei például az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár megbízásából két hónap alatt kidolgoztak egy hegesz­tési eljárást, amely alkalmas a svéd exportra készülő spe­ciális csőszerelvények előállí­tására. Az MTESZ vidéki szerveze­teiben különösen az oktatás területén jelentős a munka. Sok olyan tanfolyamot szer­veztek az elmúlt évben is, ahol több vállalat és szövet­kezet szakemberei kaptak — sokszor a munkakörükhöz el­engedhetetlenül szükséges — képzést. A minőségi ellenőrök képzése például országszerte az MTESZ egyesületeinek kere­tében folyik, s a résztvevők a tanfolyam elvégzése után képesítésükről vizsgabizonyít­ványt is kapnak — mondotta a főtitkárhelyettes. KÖZÉLET Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Aczé! György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Túri Ferencet, ha­zánknak az Indiai Köztársaság­ba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állo­máshelyére. (Jj év — új gépeken A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat életébe jelentős változást hoz a korszerű Werner-módszer alkalmazása a termelésben, amely hosszú távon tíz-tizenöt százalékkal is növelheti a ter­melékenységet. Alapvető a termékszerkezet korszerűsítése és a minőség Ma: 3 oldal: Becsengettek Fiatalok — trombitával kulcspozícióban 7. oldal: Foglalkozások Tatai tréningre utaztak és ártalmaik az „ausztrálok" 4. oldal: Gödi labdarúgó-körkép Grafikák, szobrok, 8. oldal: festmények Rend lesz a felszínen is Édenné válik a sívó lianeak Öntözés, kisebb ráfordítással Létkérdés a melioráció Diplomáciai fogadás a Parlamentben Cél: a szellemi tartalékok mozgósítása Korszerű eljárás az ISG-nek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents