Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-22 / 18. szám
LUOI 'S ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐ! JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1983. JANUÁR 33., PÉNTEK Gépkocss^ezstok a RákosvoSgyéhen Bevált az önelszámGjö-rendszer Nem lehet azt mondani, hogy igazi nagyüzem van a péceli Rákosvölgye Termelő- szövetkezet gépjavító műhelyeiben. Ennélfogva nincs kapkodás sem, ha valami ezt indokolná, az lenne, hogy feszített javítási tervet készítettek, amit aztán nehezít, hogy egyes géptípusokra kevés a pótalkatrész. Mondom: nincs így, hiszen azt tartják, hogy el lehet osztani egész évre úgy a gépek mindenfajta kis- és nagyjavítását, hogy a műhelyeseknek egész évben egyenlő leterhelést nyújtsanak, foglalkoztatásuk mindenféle hajrá munkától mentes legyen, de azért minden traktor, munkagép és magajáró masina idejében a szántóföldi munkákra készen álljon. Új érdekeltség alapján utólag elszámoltatjuk a felhasználást. Ha a normához képest megtakarítása van, a megtakarított benzin értékének nyolcvan százalékát visz- szafizetjük, ha hiánya van a gépkocsivezetőnek, akkor azt literenként 13 forint 30 fillérrel levonjuk havi fizetéséből, így szól a megállapodás. Nagyobb teljesítmény — Nem érdeke tehát az üzemanyaggal való visszaélés gépkocsivezetőinknek, de hát ehhez — s persze az igazságos állapot fenntartásához — ahogy mondani szoktuk: a mindkét fél számára elfogadható megoldást ki kellett dolgozniuk a gazdaságban. Egyébként, hogy példát is mondjunk: a múlt év negyedik negyedében tizenhat gépkocsivezetőtől összesen 10 ezer 500 forintot vontak le — Javítás, felújítás természetesen azért most is van — magyarázza Zombori József gépcsoportvezető. — December közepén négy, traktorvontatású műtrágyaszóró reparálásához láttak a munkagépjavítók. Mi tagadás, olyan gépek ezek, amelyekről már lényegében lemondtunk, selejtezésre érettek, de nem kaptuk meg helyettük az újakat. Biztatást kaptunk viszont arra, hogy az IFA-ra szerelhető adapter megérkezik, jó esetben ez még hasznosítható lesz a koratavaszi műtrágyázásban, amiből van néhány száz hektár. Közben megérkezik Mikló- sy Ervin, a gazdaság gépellátó üzemegységének vezetője, aki további magyarázatát adja annak, hogyan, miképpen szervezik a gépek és a szállítóeszközök üzemeltetését. — Csaknem egy éve új rendszert vezettünk be a tehergépkocsik használatában — mondja Miklósy Ervin. — Ennek az a lényege, hogy a csaknem száz, kisebb-nagyobb gépkocsit lényegében gebines formában bíztuk a gépkocsivezetőinkre. Röviden szólva: önelszámolóak lettek, érdiekük, hogy minél több fuvart, minél kisebb költséggel teljesítsenek. Egy-két példa is bizonyítja: megérte bevezetnünk a módszert! — A gépkocsivezetők, akiknek nagy része egyébként szakképzett gépszerelő, gyakran a legfontosabb javításokat is maguk végzik a járműveken, a karbantartás rendszeresen végzendő feladatairól nem is szólva. Az eredmény; hiszen most már csaknem egyéves tapasztalat áll rendelkezésünkre: ha hiszi, ha nem, kilencven százalékkal csökkent a saját gépkocsik javítására fordított idő. — Azt gondolom. világos, hogy ez miért következett be, azért, mert egyrészt a gépkocsivezetők ma már nem állnak be minden apró-cseprő problémával a műhelybe, hanem igyekeznek maguk kiküszöbölni, másrészt a hiba elhárításában ők is részt vesznek a műhelyben »is, íav nem fordulhat elő, hogy ott vesztegeljen a jármű. Takarékos üzem Érdekes az is, hogy Miklósy Ervin szerint nem használtak fel több alkatrészt, s például gumiköpenyt sem tavaly, mint annak előtte. De nemcsak ezekkel gazdálkodnak okosabban, hanem például a hajtóanyagokkal, az energiával, is a sofőrök. — Mi, a benzinüzemű gépkocsik vezetőit, minthogy üzemegységen belül önelszámolóak, annak rendje és módja szerint a benzin minden egyes literje után 13 forint 30 fillérrel terheljük meg. Minden teherkocsinak ismerjük a fogyasztási normáját, ennek ilyen címen; viszont a többieknek együttvéve 65 ezer forintot fizettek ki az üzemanyag-megtakarításért. — S hogyan állnak, a teljesítésekkel a gebinrendszerben dolgozó gépkocsivezetők, hiszen érdekük a többletmunka, a rendszeres elfoglaltság? — Ezt is értékeltük — folytatja az üzemegység vezetője. — Tavaly hét gépkocsivezető teljesített hatvanezer kilométer felett. Szabó István 71 ezer, Fazekas József ,70 ezer, míg Baranyi György csaknem 69 ezer kilométer teljesítményre tett szert egy év alatt, azelőtt a legjobbak értek el 50—55 ezer kilométert évente, most egyébként 88 gépkocsi átlagában — hiszen tavaly még ennyi volt a számuk — 40 ezer 895 kilométer volt a teljesítés. F. I. Egyetemi szervezés Nemzetközi kesiferezidák A Magyar Agrártudományi Egyesület két jelentősebb nemzetközi rendezvényének szervezésében is részt vesz a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. A gépesítési társaság falufejlesztési szakbizottsága A mezőgazdaság és a falusi települések fejlődésének kölcsönhatása címmel szeptember 13—15. között tart konferenciát Budapesten. A részt venni szándékozók Tomory László tanszékvezető egyetemi docensnél, a szervező bizottság elnökénél jelenthetik be, ha az eseményen ott akarnak lenni. / A másik tanácskozást — Budapesten, illetve Csopakon — A mezőgazdasági termékek mozgatásának gépesítése és szervezése címmel tartják meg szeptember 27—29. között. Erre március 1-ig lehet jelente kezni dr. Knoll Imre egyetemi docensnél, ugyancsak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán. Az idén is Vetélkedők a fiatalságnak Az idén is bőven lesz alkalmuk a járás fiataljainak, hogy különböző vetélkedőkön mérjék össze tudásukat. A KISZ járási bizottságának rendez- vénytervében az egész esztendőn átível c Művelt ifjúságért korszerű műveltségért sorozat, amely januártól decemberig tart. Ismét megrendezik ősszel, a járási áfész-vetélkedőt, és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok is lemérhetik majd szakmai-politikai tudásukat. A Zene és ifjúság vetélkedősorozat az alapszervezetekben kezdődik, a járási döntőket a tervek szerint októberben tartják. A forradalmi ifjúsági napok sem maradnak vetélkedők nélkül, s természetesen az idén is folytatódik a középiskolások tanulmányi versenyeinek sora. Hugi terhek Ha mindenki akarja a községben Alig egy éve annak, hogy Kékesi Jánost, a Hazafias Népfront Bag községi bizottságának elnökévé választották. A 37 éves, javakorbeli férfi nagy tervekkel, elképzelésekkel látott munkához. Úgy vélte, hogy baráti körének, volt sporttársainak a segítségével, és a Kékesi családnak a falu előtt kivívott jó hírével nagy dolgokra lesz képes. Amikor megválasztásakor a bizalmat megköszönve azt mcndta, hogy az első esztendő tanulóév lesz számára és az elnökség tagjai számára egyaránt. A bagiak szerint a tanulóév eredményeiről jó bizonyítványt lehetne kiállítani. — A közéletiséget, az emberek szeretetét apámtól tanultam. Az otthonról hozott poli- 'tizálási hajlam korán a mozgalomhoz kapcsolt. Előző munkahelyemen szakszervezeti főbizalmi voltam, ezért amikor a községi népfrontbi- zottság elnökévé választottak, nem mondtam nemet. Természetesen más ez a megbízatás. Egyrészt szélesebb körű, másrészt jellegében különbözik. Közös szervezés Kezdjük a visszapillantást az elején, javasolja Kékesi János. — Amikor megválasztottak, úgy éreztem, hogy a- lakosság és a közéletiség szempontjából is nagyon fontos ügy a népfront és a tanács együttműködése. A népfront a munkáját, akárcsak a tanács, a legszorosabban vett lakóterületen végzi, ezért mindkét szervezet naponta kerül életközelségbe az állampolgárok tömegeivel. — Fontosnak tartottuk, hogy az elnökség tagjaival együtt elősegítsük a tanácsi döntések megalapozottságát, majd a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkák közös szervezését. Az együttműködés nélkül kevesebb lett volna az elvégzett társadalmi munkák értéke. (Ez Bagón és Hévízgyörkön együtt 27 millió forint volt.) — Egyre jelentősebb az együttműködés a környezet- védelemben. A környezetvédelmi tevékenység szervezésére. segítésére és jelentőségének megérttetésére Katona János vezetésével bizottságot hoztunk létre. A bizottság tagjai segítenek a tisztasági akciók szervezésében, a fásításban, parkosításban. Most éppen a témába vágó ismeret- terjesztő előadást szerveznek. A népfront munkája, a mozgalmi jellegéből eredően, a község egész életében jelen van. Szemléletes példája ennek a sportpálya öltözőjének, klubjának az építése, vagy a kézilabdapálya kerítésének elkészítése. Az összefogás példái — A termelőszövetkezetben dolgozom és mivel a szövetkezet négy falu határát műveli, nem minden szövetkezeti tag egyben bagi lakos is, a szocialista brigádok tagjai mégis segítettek. De segíti a termelőszövetkezet egyéb elképzeléseink megvalósítását is. Elnökségi ülésen elhatároztuk, hogy az évtizedekkel ezelőtt olyan sikeres népfrontestékhez hasonlókat szervezünk, s ezeken az estéken közérdeklődésre számító előadások hangzanak el. Az előadássorozatra pénz kellene. Honnan vegyük? A szövetkezet segített, s a TIT így biztosítja az előadássorozatot. Az első év azt igazolja, hogy a népfrontmozgalom is elevenebb, ha a társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint a tanáccsal, a termelőszövetkezettél tervszerűek és szervezettek a kapcsolatok. Kékesi János gyakori vendége a művelődési központnak. Ott van a rendezvényeken. Rendszeresen megfordul a községi könyvtárban. Akkor is benyit az intézmények irodájába, ha nincs semmi intéznivalója. — Ez érthető — magyarázza magatartását az elnök — hiszen a népfrontnak segítenie kell abban is, hogy az átalakulóban levő falu, az ifjúság és a nők művelődési lehetőségei még jobban kiterjedjenek. Azért szorgalmaztuk a Honismereti szakkör megszervezését és beszéltük meg Tóth Mihály szakkörvezetővel, hogy ne csak a kutató- és gyűjtőtevékenységet fejlesz- szék, hanem az egész falu előtt ismertessék a feltárt eredményeket. Ennek az elképzelésnek a jegyében rendeztük meg a községben a helytörténeti vetélkedőt, amelyben hét csapat versenyzett. Jelenlét mindenütt Az 1982-es esztendő munkaterve is elkészült. A tanulóév tapasztalatai és eredményei után még merészebben tervezett a népfront bagi elnökségé: — Az elhanyagolt közterületeken játszótereket építünk. Befejezzük a sportklub építését. Kispályás bajnokságra alkalmas labdarúgópályát építünk. Lakóhelyi bajnokságot szervezünk. A bejáró dolgozók klubjának a programját gazdagabbá tesszük. Ott leszünk mindenütt. — Nem lesz sok? — Ha egy falu akarja, akkor nem. Márpedig a bagiak nagyon akarják, hogy még szebb, gazdagabb, virágosabb legyen lakóhelyük. Fercsik Mihály Külföldi tapasztaltok Milyen Franciaországban a mezőgazdaság vízgazdálkodása? Erről lesz szó egy hét múlva, január 28-án, csütörtökön délután 2 órától egy előadás keretében Budapesten az MTESZ Kossuth Lajos téri székházában. A Magyar Agrártudományi Egyesület vízgazdálkodási szakosztályának rendezvényén dr. Szalai György, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára tart előadást franciaországi tapasztalatairól. Vegyesipari Szövetkezet Bővülő szolgáltatások Mi tagadás: így év elején gyakran feltett kérdés egy- egy gazdálkodó egység vezetőihez, hogy vajon miképpen sikerült az elmúlt esztendő? Szerencsére, nyugodtan tehettük ezt az elmúlt években is, hiszen a legtöbb gyár, üzem. mezőgazdasági szövetkezet jól gazdálkodott. S bár még előtte vagyunk a zárszámadásoknak. a végleges, pontos elszámolásoknak, azért a legtöbb helyen tudják, hányadán állnak. A kérdést föltettük a Péceli Vegyesipari Szövetkezetben is. — Azt mondhatom, hogy jól sikerült a tavalyi év — tájékoztatott Palcsó Istvánná főkönyvélő. — Nettó árbevételünk hatvanhétmillió forint -volt, s ez 36 százalékkal több mint az 1980-as volt. Nyereségünk meghaladja a hétmillió forintot, a korábbi 4,6 millióval szemben, gondolom, ez is szép teljesítmény. Hadd tegyem mindehhez, hogy lényegében, változatlan létszám mellett sikerült jó évet zárni. Azt is elmondotta még Palcsó Istvánná, hogy mintegy Tizennégy év© bizalmi Első a segítséget kéri érdeke Nem könnyű az emberek bizalmát megnyerni, és azt hosszú ideig meg is . tartani. Sokaknak mégis sikerül. így van ezzel Illés Sándorné, az Árammérőgyár sajtóüzemének diszpécsere is, akit 14 esztendővel ezelőtt választottak meg szakszervezeti bizalminak. Ma már főbizalmiként dolgozik, s munkája elismeréseként tavaly SZOT ezüstfokozatú kitüntetésben részesült. . Az Árammérőgyárba 1959 januárjában lépett be. Egy évet kisegítőként dolgozott, majd a sajtolóüzem betanított munkása lett. Kilencévi nehéz fizikai munka után műhelybeíró munkakörbe került. Három évvel ezelőtt vállalkozott a diszpécserségre. Sokoldalú munka Mindennapi munkájáról és a szakszervezetben rábízott feladatokról így beszél: — Nagyon szaladgálás munka a miénk, diszpécsereké. Emellett talán az egyik legnehezebb is, hiszen nem szabad tévedni. Elég egy melléfogás, és leáll a szerelés, ami súlyos következményekkel járhat. Itt az előregyártó üzemben távlatokban kell gondolkoznunk. Amikor 1968-ban szakszervezeti bizalminak választottak, nagy lelkesedéssel láttam a rám váró feladatok megoldá- . sához. Ez a lelkesedés szerencsére ma is megvan. Három helyettes — Két év múltán műhelybizottsági tag lettem, az üdülőjegyekkel és segélyekkel foglalkoztam. 1979-ben a mű- heiybizottsági titkár lemondott, ekkor jelöltek engem a főbizalmi funkcióba először. Tavaly újból megválasztottak és a szociálpolitikai bizottság tagjai közé is bekerültem. — A főbizalmi munkája sokoldalú és változatos. Én két bizalmival és három bizalmihelyettessel dolgozom együtt. Persze rajtuk kívül másoktól is kapok segítséget, így például az elődömtől, Klement József művezetőtől is, aki régi szakszervezeti tag. Legutóbb az éves beszámoló elkészítésénél látott el hasznos tanácsokkal. Több pénzzel — Itt a sajtolóüzemben körülbelül 90 százalékos a szervezettség. A 100 százalékot nemigen tudjuk elérni, hiszen ez a munkahely közismerten igen nehéz üzem, a nagy rajt s a nehéz munkát nem bírja mindenki, s így itt állandó a fluktuáció. A legnagyobb problémánk is ezzel kapcsolatos. Szeretnénk elérni, hogy az alapbérek emelkedjenek. Több pénzzel jobban itt tudnánk tartani a£ embereket. — Nagyon szeretem a szak- szervezeti munkát, ami tőlem telik, megteszem, igyekszem a dolgozók gondjain enyhíteni. Nem mondom, hogy könnyű mindenre időt szakítani. Sokszor előfordul, hogy hazaviszem a papírmunkát. De azért úgy próbálom az időt kihasználni, hogy minden kötelezettségemnek eleget tudjak tenni. A dolgozók bármikor megtalálhatnak ügyes-bajos dolgaikkal. Ha nagyon sürgős megoldásra van szükség, akkor számomra első a segítséget kérő érdeke. — SZOT-kitüntetésről nem is álmodtam. Még az ünnepély előtt felhivatott a vállalati szakszervezeti titkárunk és így szólt: Marika, kitüntetést kapsz. Ügy meglepődtem, hogy szólni sem tudtam. Gazdasági munkámért egyszer kaptam' kiváló dolgozó jelvényt, egyszer igazgatói dicséretét, a szakszervezeti munkáért öt évvel ezelőtt SZOT-oklevelet. De ez az ezüst fokozat most másként hatott rám. Tanulni kell — Arra sarkall, hogy még nagyobb odaadással dolgozzam. Ehhez tanulni is kell. Decemberben főbizalmi-továbbképzésre jártam. Sok olyat is tanultunk, ami elengedhetetlenül szükséges a ézakszervezeti munkához. Otthon a családom is segít. Férjem sokáig dolgozott bizalmiként, tapasztalatait én is hasznosítani tudom. Fiam most 17 éves. Vácon középiskolai tanuló, ö a KISZ-ben tevékenykedik, igyekszik kő vetni a szülei példáját. • G. A. kilencszázalékos bérfejlesz- tcst sikerült elérni. Szövetkezetük bérszínvonala így majdnem elérte a 46 ezer 900 forintot. •Növekedett, méghozzá háromszorosára, az exportból származó* árbevételük. A 9,6 millió forint elsősorban szó-* Cialista exportból származik;' Kubába és főként Csehszlovákiába jutottak el a filmnyomó részlegben készített bőrdíszműves és egyéb áruféleségek. Itt érdemes megemlíteni, hogy ezt az üzemüket több mint másfél millió forirttos beruházással. Budapesten, új központi telepre költöztették tavaly, ami azonban jelentősen nem hátráltatta a folyamatos munkát. Igaz, hogy a helyiségek kialakításában a filmnyomó, az asztalos- és a lakatosüzemek, részlegek dolgozói jelentős társadalmi munkát végeztek. Ennek köszönhető, hogy az átköltözést, az építkezéssel, a bérelt helyiségek átalakításával együtt, mindössze kilencven nap alatt sikerült megoldaniuk. A péceli Vegyesipari Szövetkezet tavaly tovább növelte a helyi szolgáltatást: fodrászaik. kozmetikusaik, a cipőjavító. a festő- és tapétázó részlegük összes árbevétele — változatlan árak mellett — 1 millió 500 ezer forint volt, tizenhat százalékkal több mint egy évvel korábban. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési központ: Alapjelek —, alapjelentések. A népművészet gyökerei című sorozat ötödik előadása. Tartja: Molnár V. József grafikusművész, 11-es teremben 18 órakor. Stúdiómozi a színházteremben. Menzel: Szigorúan ellenőrzött vonatok. Cseh film, készült 1966-ban, 20 órakor. Veresegyház, művelődési központ: A Forrás Színpad előadása, a december 8-i műsor ismétlése, 19 órakor. Városi enaziműsor A macska rejtélyes halála. Színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1S57 (Gödöllői Hírlap) \ I
