Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

1982. JANUAR 21., CSÜTÖRTÖK Helytállás munkában, kiképzésben A párt szavára fogtak fegyvert „Amikor a Központi Bizottság határozata nyomán létrejött ez a testület és az elvtársak ide beléptek, esküt tettek s elkezdték teljesítését, nagy és történelmi dolgot vittek véghez. A munkásőrség puszta léte bátorságot adott a dolgozó embernek, városban és faluban, s elbá­tortalanította, visszavonulásra kényszerítette népi hatal­munk ellenségeit.” (Kádár János) Hűség az elődökhöz Mint lapunk 3. oldalán kö­eölt beszélgetésben beszámol­tunk róla: a munkásőrség a néphatalom fegyveres szervei közül a legfiatalabb. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére, az 1956-os ellenforradalom elleni harc­ban alakult társadalmi testü­let. A munkásőrség soraiban — 8 párt, a forradalmi munkás­paraszt kormány felhívására — a szocializmushoz hű dol­gozók tömörültek és fogtak fegyyert a szocialista rendszer védelmében. Sokan vannak — városunkban, járásunkban ti­zenöten —, akik büszkén vi­selik az acélszürke egyenruhát a testület megalakulása óta, és fáradságos mindennapi mun­kájuk mellett fegyverrel is szolgálják népünket, pártun­kat, hazánkat. Ma már soraik között ősz veteránok, javako­rabeliek és fiatalok, tehát há­rom nemzedék képviselői ta­lálhatók. A munkásőrség büszke ar­ra, hogy folytatója lehet ha­zánk legjobb szabadságharcos hagyományainak. A szabadság kivívásáért népünk , mindig kész volt fegyvert ragadni. A Magyar Tanácsköztársaság idején, 1919-ben, 133 dicsősé­ges napon át valóban népura­lom volt Magyarországon. A mai munkásőrök kegyelettel ápolják fegyvert fogó szabad­ságharcos . elődeik dicső emlé­két és minden vonatkozásban méltóak akarnak lenni hozzá­juk a Magyar Népköztársa­ság, a hatalomra jutott ma­gyar nép vívmányainak védel­mében. Erkölcsi erő „... mert elvtársaim, az a tény, hogy van egy önkéntes szervezetünk, a munkásosz­tály fegyveres ereje, amely olyan emberekből áll, akik mindennapi rendes munkájuk elvégzésével, térítés nélkül látnak el szolgálatot, ez nagy erkölcsi nevelő erő, jelentős mértékben segíti a kommunis­ta közgondolkodás és a kom­munista erkölcs fejlődését.. (Kádár János) A munkásőrség megalakulá­sa óta példamutató fegyelme­zettséggel állt helyt. Ez a vi­Csak az elismerés hangján lehet... Értem, s érted — naponta Csonka Csaba, az MSZMP Szentendre járási Bizottságá­nak első titkára: — A munkásőrség negyed- százados ünnepén fontosnak tartom megemlíteni, hogy a testület politikai, erkölcsi és fegyelmi helyzete szilárd. Ez egyrészt a helyi pártszervek igényes munkájának, másrészt az önálló egység parancsnoká­nak, a törzsnek és az alegysé­gek parancsnokainak mind magasabb színvonalú, ember- központú tevékenységének eredménye. A parancsnoki állomány 75 százaléka elvégezte a mun­kásőrség központi iskoláját, s az állomány több mint há­romnegyed része tagja a párt­nak. Húszán rendelkeznek a Munka Érdemrend különféle fokozatával, huszonkettőn vi­selik büszkén a Szakma Kivá­ló Dolgozója, s 114-en pedig a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Ál­dozatkész, önfeláldozó gazda­sági és társadalmi munkáju­kat széles körű elismerés öve­zi. A munkásőrök az óvodák, az iskolák építésénél, a kör­nyezetvédelmi feladatok meg­oldásánál mindig ott vannak, mindezt osztályöntudatból fa­kadóan vállalják. Szeretik a békés életet, a dolgozó embert, családjukat, s céljuk: azért dolgozni, hogy népünk boldo­gan, kulturáltan éljen. — Itt ragadom meg az al­kalmat, hogy köszönetemet fe­jezzem ki mind az állomány, mind családtagjaiknak -eddigi munkájukért. Dr. Baráth. Endre, az MSZMP Szentendre városi Bi­zottságának első titkára: — A munkásőrség minden ünnepe, így a mostani, fenn­állásuk negyedszázados ünne­pe is, személyes ügyem, hi­szen bátyám, Baráth Ferenc a testület egyik alapító tagja Dunaújvárosban. Ma is mun­kásőr, mert szerinte a gazda­sági munkahelyről el lehet menni nyugdíjba, de a testü­lettől nem! — A „Biksza Miklós” önálló egységnek mintegy a fele - a város lakosságából áll, s el­mondhatom, hogy zömük szor­galommal, becsülettel látja el nehéz, nem mindennapi fel­adatát. Munkásőreink élen­járnak a közösségért végzett társadalmi tevékenységben, de kiválóak a gazdasági mun­kájukban is. Ez, egyébként alapvető követelmény is, mert nem lehet munkásőr az, aki gazdasági munkáját rosszul látja el. — Ma még tizenöt elvtárs van közöttünk, akik a vészteli napokban, a párt szavára ra­gadtak fegyvert a munkásha­talom védelméért. Igaz, min­den esztendőben sok idős, a gazdasági és szolgálati mun­kában megfáradt munkásőr adja át fegyverét a fiatalok­nak azzal — s egyúttal bizo­nyítva a pán politikájának tö­retlen folyamatosságát is —, hogy ugyanolyan hűséggel, el­szántsággal lássák el szolgála­tukat, mint tették azt ők, a leszerelők. Mi, és a pártszer­vezetek mindig tisztelettel te­kintünk a testületre, mert tudjuk: amit tesznek a mun­káshatalomért — az nem ke­vés! szonylag fiatal fegyveres tes­tület kezdettől szerves része annak az erőnek, amelynek célja a békés építőmunka biz tosítása hazánkban, a szocia­lizmus vívmányainak, a Ma­gyar Népköztársaság rendjé­nek védelme. A munkásőrség azonban nem éri be eddigi si­kereivel. Tovább erősíti poli­tikai egységét, fegyelmét, harckészségét. Többségük mesterien kezeli a fegyvert és képes a kapott parancsok ki­váló teljesítésére. A hivatásos és nem hivatásos parancsno kőik szüntelenül tovább javít ják a kiképzési munkát. A párt a fegyvert jó kezekbe adta. A névadóhoz méltón 1957. április első napjai Szentendrén és a járásban. A 2, egység már létezik, telje­síti nehéz feladatát. Méltóan névadójához, Biksza Miklós­hoz, aki 1924-ben született Új­pesten. Apja cipész volt Szü­leivel és nyolc testvérével szegénységben élt. Kitanulta a villanyszerelő szakmát, s már mint kereső segíti a nagy családot. A felszabadulás után belép a Magyar Kommunista Pártba, tovább tanul, majd a járási pártbizottság munka­társa. Elvégezte a központi pártiskolát, majd a dabasi járási pártbizottság első titká­ra lett. Az ellenforradalom le­verése után a fővárosból ki­szoruló fegyveresek a dabasi járás területén garázdálkod­nak. Tatárszentgyörgyön fel­gyújtották a tanácselnök .lá­zát, Kakucson megölték Galvó József szövetkezeti párttitkárt és Bugyin Lengyel József szö­vetkezeti elnököt. Gyón volt a legfertőzöttebb góc, ezért Bik­sza Miklós december 10-én gépkocsival kiutazott Gyón- ra, hogy a nemzeti bizott­mányt feloszlassa és visszahe­lyezze jogaiba a tanácsi szer­veket. Bátor ember volt, nem kért maga mellé védelmet. A Gyónra szorult fegyveresek a tanácsházánál várták. Miután kiszállt az autóból, nekiestek, leteperték a földre, s az egyi­kük Biksza Miklóst tarkón lőtte. A járási-városi munkásőr- egység 1957. augusztus 20-án vette fel a meggyilkolt mártír nevét. SZENTENDREI tycmap A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Tüzelő — minden mennyiségben Az igényeket kielégítették Idén a tél nem kopogtatott, hanem dörömbölt az ajtón, s nem várt a háziak ajtónyitá­sára, hanem .tetszik, nem, be­lépett. S nem a sok esztendeje már megszokott, fokozatos mó­don, hanem váratlanul, tüs­tént kimutatva fogafehérét mínusz tizenkettő-tizenöt fokos hideggel. Ez meg, ugyancsak tetszik, nem tetszik, maga után vonta a fűtési „kedv és kény­szer” fokozódását. \ A Budapest-környéki TU- ZÉP Vállalat szentendrei tele­pe. A bejáratnál ráérő fuvaro­sok fázva toporognak, két kar­ral verik saját hátukat. Hideg van. A hőmérő higanyszála nulla alatt, a tizenötös rovát­kánál állapodott meg. Az em­ber azt hinné, hogy a hideg miatt rengetegen nyüzsögnek itt tüzelőt vásárolva; de nem, alig páran téblábolnak a tele­pen. Pedig az áru, szénfélesé­gek, fa-, briketthalmok ott magasodnak az udvaron. Hát nem kell a tüzelő? Ilyen hi­degben sem? Ugyan, mi lehet ennek az oka? — Egyszerű a magyarázat — világosít föl Dutka Imréné te­lepvezető — szerencsésen túl­jutottunk a nagy decemberi vásárlási lázon. Akkor jött vol­na ... hogy mi volt itt... Valóban, mi? Tulajdonkép­pen semmi különös. Az embe­rek megvették az egész télre számított tüzelőjüket, de a hir­telen jött kemény hideg rájuk ijesztett. Nem is alaptalanul. Világos volt mindenki előtt, hogy a megszokott mennyiség aligha lesz elég. Tehát minden­ki egyszerre akarta pótolni, feltölteni készletét. — A megnövekedett vásár­lási kedv — mondja a telepve­zető — nem okozott gondot: minden igényt kielégítettünk! Sőt, a leltár utáni nyitókészle­tünk is elég még két hónapra. Még ma is tudunk lengyel sze­net adni, persze keverve, és Jogi tudatformálás Ifjúságpolitikai vitakör A fiatalkorú bűnözések okai­ról, társadalmi hátteréről az első előadást dr. Juhász Attila, a járásbíróság vezetője még december 10-én tartotta meg a Szakmunkásképző Intézetben. A nagy érdeklődésre való te­kintettel az előadásokat tovább kellett folytatni, de azt sem hagyományos módon,» hanem attól eltérő formában. Január 10-én például a.Szak- munkásképző Intézet egyik osztálya egy bűnügyben lefoly­tatott tárgyaláson vett részt. Dr. Juhász Attila, a bíróság vezetője elmondta, egyrészt azért választották ezt a mód­szert, hogy o fiatalok a gya­korlatban ismerkedjenek meg az igazságügyi apparátus ne­héz és felelősségteljes munká­jával; másrészt így szeretnék elősegíteni a fiatalok helyes jogi tudatformálását. Érdekes­sége az esetnek még az is, hogy a délelőtti tárgyalásra a fiatalok a háttéranyag teljes megismerése után mentek el, s délután, az ifjúságpolitikai vitakörön viszont megvitatták magát a tárgyalást, értékelték az ott szerzett benyomásaikat, tapasztalataikat. Mindenképpen figyelemre méltó kísérlet ez, hiszen a vi­takörön részt vevő érdeklődő fiatalok nem száraz és elvont jogi előadásokat hallgatnak, hanem a hallottakat a bíróság gyakorlati munkájával szem­besíthetik. A vitakörön részt vevő fiatalok nemcsak a pa­ragrafus szövegével, hanem annak értelmezésével, hatályá­val s megszegése esetén ter­mészetesen az érte kiszabható büntetés mértékével is meg­ismerkednek. A munkásőrflk egy csoportja gyakorlaton Színházi est Játék az élettel Január 27-én, szerdán 19 órakor, a Reflektor Színpad vendégjáték keretében bemu­tatja a Pest megyei Művelődé­si Központ és Könyvtár szín­háztermében Aldo Nicolaj Amokfutó című darabját, melynek alcíme: Játék az élet­tel. A címszerepeket Sütő Irén, Maszlay István és Nagy Anna alakítják. minden más szénféleség és tűzifa is bőven van a telepen. Állták a rohamot. A kiszol­gálásban nem volt fennaka­dás, az ötnapos munkahétre való átállásban sem. Igaz, hogy most hétfőn zárva tart a telep, de helyette pénteken reggel 7- től délután 17.30-ig vannak nyitva. A többi napokon pedig változatlanul reggel 7-től 14.30- ig­Ugyan még zimankós az idő, de eljön a tavasz is, mely az építkezéseknek kedvez. — Arra is felkészültünk már — nyugtat meg a te­lepvezető. — Falazóanyagok, mész, cement minden meny- nyiségben. Nyílászárókból is bőséges a választék. Bevált technológia Betoncsövek A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek szentendrei gyárában ki­tűnően kidolgozott és jól be­vált technológia alapján gyárt­ják a városok és községek köz­művesítéséhez nélkülözhetet­len különféle betoncsöveket. ■ Azt beszélik... s Egy csapás, hét igény • Türelemjáték Ma csak vágyálom • Akkor szüret... Ötjegyű számok Azt beszélik, sőt, azt re­mélik városszerte, de a já­rásban is, hogy az új posta­épület elkészülte után egy csapásra megoldódik min­den telefonprobléma. Lesz bőven magánállomás, s könnyű lesz a távolsági be­szélgetés is. Nos, természe­tesen mindez nem ilyen egyszerű. Egy csapásra nem lehet majd hét igényt kielé­gíteni. Ami igaz, az igaz: jelen­leg Szentendréről Budapest­re telefonálni nehezebb, mint Párizsba, vagy Bécsbe. Ugyanakkor a város járási székhely is, de a községek­kel a kapcsolattartás — szinte lehetetlen! Ezt azok tudják a legjobban, akik hivatalból kívánnak egy- egy falusi tanáccsal beszél­ni. Persze ez fordítva is így van: Leányfaluról Szent­endrét hívni — türelemjá­ték! És sajnos az is tény, s ezt jogosan panaszolják sokan, a lakosok már esz­tendők óta csak várják, várják, hogy magánállo­máshoz jussanak. Ez ma még csak vágyálom! És mindezek eredménye — magam is tudom — tele­fonkísérlet helyett, inkább HÉV-vel, autóval kiutazunk a helyszínre, még mindig gyorsabb... Miért van ez így? Egy­szerű, mert ma még a vá­ros-járás telefonforgalmát egy, az 1930-as években gyártott Rotary típusú ké­zi kapcsolású telefonköz­pont látja el, s erre 700 ál­lomás van bekapcsolva. Mindenki láthatja: épül az új postaépület, s még ebben az esztendőben elké­szül az új telefonközpont is az új épületben, s akkor szüret... minden telefon- igényt kielégítenek. Fájda­lom, de ez így nem igaz! Igaz viszont, hogy az új postaépület átadási határ­ideje idén április 4-e, és az is igaz, hogy a múlt esz­tendő óta folyik az új, há­romezer állomás crossbar rendszerű központ szerelése, különféle erősítőkkel, s más, a hírközlést elősegítő, meggyorsító berendezések­kel. (Ez bonyolult munka, naponta 20—30 ember több ezer kilométer hosszú ká­belköteget szerel, köt ösz- sze az előírások szerint.) A műszakiak ezzel a munká­val idén szeptemberre ké­szülnek el. Akkor kezdődik majd el a régi állomások átkötése az újra. Természe­tesen ide kapcsolódnak majd a járás alközpontjai Visegrádtól Csobánkáig. És most lássuk a lényeget: a magántelefonra várók esé­lyeit. Az igazság az, hogy csak 1933-tól lehet majd fokoza­tosan bekapcsolni új állo­másokat. Persze, előtte még a városban több helyen ki kell építeni a kábelhálóza­tot; nevezetesen a Felszaba­dulás és a Vasvári lakóte­lepeken, hiszen a legtöbb telefonra váró is ott lakik. Gondolom, nem árt, ha ar­ról is tájékoztatjuk az ott lakókat, hogy a lakótelep építői annak idején nem gondoltak a telefonra (ki tudja miért?) ,s ezért nem készültek fogadószintek. Ezt még a jövőben meg kell oldani. Egyszóval: van alapja, ha nem is a legvérmesebb reményeknek. A jövő esz­tendőben elkezdik majd a jogos telefonigények lehető­ségeken belüli kielégítését. Ami viszont biztos, a város bekapcsolódik az országos távhívású rendszerbe, így a községeket is, az új épü­letben elhelyezett fülkék­ből, közvetlen tárcsázással lehet majd hívni. Viszont akkor, minden eddig ér­vényben levő szám megvál­tozik, ötjegyű számok lesz­nek, s ráadásul új telefon­könyvre is szükség lesz. Ugye, nem is olyan egysze­rű dolog ez? ... Persze másról is beszél­nek a Városban, nemcsak a telefonról, hanem arról is, hogy rövidesen átadnak 85 új lakást..., de erről majd a jövő héten. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Barcza Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents