Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-20 / 16. szám
6 "K^ßaism 1982. JANUÁR 20., SZERDA ■ Heti jogi tanácsoké Tíz nap rendeletéiből Tallózás — ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Nyugdíjasok pótszabadságának alakulása Az új rendelkezés nem lehet hátrányosabb a korábbinál • Hogyan változott a továbbdolgozó nyugdíjas pótszabadsága. Több nyugdíjas olvasónk érdeklődött a január elsejével hatályba lépett, szabadságra vonatkozó rendelkezésekről. Fiatalok, gyermekes anyák, és gyermekét egyedül nevelő apák is fordultak szerkesztőségünkhöz. Nézzük tehát sorjában a kérdéseket. A korábbi rendelkezés szerint, azt a dolgozót, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után — a nyugdíj megállapítása nélkül 1— teljes munkaidőben továbbdolgozott, az első naptári évben három, a másodikban hat, a harmadikban kilenc, a negyedik és minden tqvábbi naptári évben tizenkét munkanap pótszabadság illette meg. Az új rendelkezés szerint, a nyugdíjasok pótszabadsága csak akkor illeti meg a dolgozót, ha öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után, fizikai munkával teljes munkidőben tovább dolgozik. Megilleti ez azt a dolgozót Is, aki korábbat! nem dolgozott fizikai munkakörben. A pótszabadság mértéke is változott. Az első naptári évben három, a második és minden további naptári évben 5 munkanap pótszabadság jár, a fizikai munkakörben to- vábbdolgozónak. A fiatalkorú dolgozók pót- szabadsága is megváltozott, úgyszintén a dolgozó gyermekes anyát megillető pótszabadság mértéke is. A gyermekét egyedül nevelő apát is megilleti pótszabadság. Január 1-től a fiatalkorú dolg'ozónak tizenhat éves koráig évi tíz,, azon túl évi öt munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság utoljára abban az évben illeti meg a dolgozót, amelyben a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik életévét betölti. A dolgozó nőt és' a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb — egy gyermeke után kettő, — két gyermeke után öt, —- legalább három gyermeke után kilenc munkanap pótszabadság illeti meg. A dolgozó nőnek az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló három gyermeke után — az előbbiekben meghatározott pótszabadságon felül — évi két, minden további ilyen gyermeke után ugyancsak két- két, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. • Hogyan alakul annak a szabadsága, akinek a régi rendelkezés szerint, több szabadság jár, mint az új rendelkezés szerint. Egyik olvasónk osztályvezető-helyettesi «munkakörben dolgozik a tanácsnál, ötéves munkaviszonnyal rendelkezik. A régi rendelkezés szerint tizenhat nap alapszabadsághoz a munkaviszonyban töltött évek alapján két náp pótszabadságot kapott, munkaköre alapján további kilenc nap pótszabadság illette meg. Ez összesen huszonhárom nap, amelyből egy napot a szabad szombat címén levont a munkáltató, így összesen huszonkét nap rendes szabadság iljette meg. Az új rendelkezés szerint, a tizenöt nap alapszabadsághoz három nap munkaköri szabadság és egy nap, a munkaviszonyban eltöltött idő után illeti meg. Ez összesen tizenkilenc nap. Olvasónk azt hallotta, hogy a szabadsággal szerzett jogok megmaradnak, és ha a régi rendelkezés reá nézve kedvezőbb, azt kell alkalmazni továbbra is. Minthogy reá nézve kedvezőbb a huszonkét nap, mint a tizenkilenc, és ez nyilvánvaló — írja olvasónk — őt hátrány nem érheti. Munkahelyén azonban nem ezt a felvilágosítást adták. Olvasónk tőlünk kér tanácsot, adjunk magyarázatot. A Munka Törvénykönyve módosításáról szóló, 1981. évi 332. sz. törvényerejű rendelet a szabadságokról, a Miniszter- tanács 74/1981. (XII. 29.) sz. rendelete, és a szabadságra vonatkozó egyes előírások megállapításáról az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH. számú rendelkezése rendelkezik. A jogszabály kimondja, ha az 1982. január 1. előtt érvényes szabályok szerint a dolgozó alapszabadságának és a munkakör alapján járó pót- szabadságának együttes mértéke — a szabadnapok beszámításával — nagyobb, mint az e rendelet szeript őt megillető szabadság, munkakörének változatlansága esetén a kedvezőbb mértékű, legfeljebb huszonnégy munkanap szabadságra való jogosultságot megtartja. A renedelkezés értelmében, illetve annak figyelembe vételével olvasónknak január 1. előtt tizenkét nap alap, és kilenc nap munkaköri szabadság, összesen huszonkét nap szabadság járt, amelybe három szabad napot lehet beszámolni, így tizenkilenc nap lesz a tényleges szabadsága. Ez pedig ugyanannyi, mint a jelenlegi tizenkilenc nap, ennélfogva olvasónkra nincs kedvezőbb rendelkezés, ezért az új jogszabály az alkalmazandó reá. A Minisztertanács a múlt esztendőben úgy döntött, hogy 1980. július 1-től differenciáltan felemeli a kétgyermekes egyedülállók, a három- és több gyermekes családok, valamint a tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg súlyosan fogyatékos gyermeket eltartó szülők családi pótlékát. A családi pótlékra jogosultak köre nem változott. Ez a juttatás továbbra is azoknak jár, akiknek a háztartásában két vagy több gyermek van, illetve egy gyermekük van, de azt egyedül nevelik, vagy a gyermek tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos. Kik tekinthetők egyedülállónak? A hajadonok, nőtlenek, özvegyek, elváltak, valamint a házastársuktól külön élők, kivéve, ha élettársuk orvosszakértői vélemény szerint — a lábában föllépett keringési zavarok miatt ülőmunkát csak erejének különös megfeszítésével tudna végezni. A lakáscseréhez szükséges összeg iránti igényét azonban - mint idő előttit — elutasították. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: a nem vagyoni kárpótlásnak az a rendeltetése, hogy a súlyosan sérültet ért hátrányokat enyhítse, életét megköny- nyítse. Az orvosszakértői vélemény hiányos, mert nem tért ki arra, hogy az asszony milyen munka végzésére alkalmas. Amennyiben a baleset előtti jövedelmét nem, vagy csak rendkívüli munkateljesítménnyel érheti el, keresetveszteségének járadékként való megítélését kérheti. Bár állapota a rokkantaknak szolgáló autó használatát nem indokolja, közlekedési többletköltség megállapítása iránti igénye megalapozott, mert csak keveset tud járni. Az orvosszakértő is szükségesnek tartotta a lakáscserét és az ezzel járó költségeket az asszony még a lebonyolítás előtt indokoltan kérte. Az eljárt bíróságoknak tehát meg kellett volna álla- pftaniok, hogy a csere milyen kiadásokkal jár. Mindezek tisztázására a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította. A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzésről szóló 6/1879. ÁH. sz. rendelkezés és ennek módosításait egységes szerkezetbe foglalt, 1981. dec. 31-ével hatályos szövegét az érdekeltek, az Árszabályozás és Termékforgalmazás 49. számában találják meg. A biztosítási szervezők, üzletkötők és díjbeszedők munkabéréről a 112/1981. PM. sz. utasítás rendelkezik, amely a Pénzügyi Közlöny 22. számában jelént meg. A lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) MT számú, valamint az 54/1981. (XI. 19.) PM számú rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Pénzügyi Közlöny 23. száma tartalmazza. Ugyanebben a Pénzügyi Közlönyben jelent meg az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. sz., valamint a 38/1980. (XI. 22.) PM. számú, és az ezeket módosító és kiegészítő rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövege. A szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 35/1980. (XI. 5.) PM. számú rendelet módosítását a 64/1981. (XII. 27.) PM. sz. rendelet tartalmazza. (Tanácsok Közlönye 41. sz.). van. Egyedülállónak számít a családi pótlék folyósítása szempontjából az a nő is, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít. Ugyancsak egyedülállónak minősül az a szülő, akinek házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, illetve akinek házastársa a háztartásukban levő gyermekekről a gyámügyi hatóság igazolása szerint már legalább két hónapja nem gondoskodik. Egyedülállóként kell figyelembe venni azt is, akinek a házastársa orvosi igazolás szerint munkaképességét kétharmad részben elvesztette és ez az állapota előreláthatóan legalább hat hónapon át fennáll, továbbá akinek a házastársa nyugellátásban, átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban részesül, esetleg kényszergyógykezelés alatt áll. Fontos azonban felhívni arra a figyelmet, hogy az ilyen esetekben csak akkor lehet elismerni az egyedülállóságot, ha a nyugdíjas vagy rokkant házastárs havi keresete, jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét — ez 1980-ban 1560 forint — nem érte el. A Minisztertanács rendelkezése szerint a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg súlyosan fogyatékos, állandó felügyeletre Szoruló gyermek után havi 810 forint összegű családi pótlék jár. Továbbra is érvényben maradt az az általános szabály, hogy a családi pótlékra jogosultságnál azt a gyermeket lehet figyelembe venni, aki IS évesnél fiatalabb, vagy idősebb ugyan, de 19 évesnél fiatalabb és alsó vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Hozzájuk jönnek még a tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekek. Az egyedülálló szülő az árvaellátásban részesülő gyermeke után is jogosult családi pótlékra. Természetesen nem jár viszont a családi pótlék az állami gondozásba vett, illetve térítés nélküli ifjúságvédő, illetve szociális intézetben levő gyermek után. Sokszor nem is olyan egyszerű megállapítani a családi pótlékra jogosító gyermekek számát. Általában a szülő háztartásában levő gyermekként kell figyelembe venni azt is. 'aki átmenetileg nem lakik otthon, tehát például diákotthonban él, vagy intézetben, nevelőotthonban van, ahova azonban a szülő érte térítést fizet. Az ilyen gyermek után tehát jár a családi pótlék. Nem jár viszont például az a vér szerinti gyermek után, akit örökbefogadtak. Dr. Deák András Jogtalan áthelyezés érvénytelenítése Egy intézet tisztviselőjét a központtól jóval távolabb eső munkaterületre helyezték át. Az illető ezt sérelmesnek találta, ezért az intézkedés hatályon kívül helyezéséért pert indított. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az áthelyezést érvénytelennek mondta ki. A határozat indoklása szerint az áthelyezés a központi épülettől távolabb eső, más épületben lévő osztályra történt. A munkáltató a dolgozót, annak hozzájárulása nélkül. egyoldalú intézkedéssel, csak azonos telephelyen belül oszthatja be más munkahelyre. Beleegyezés nélkül ilyen intézkedést csak akkor tehet, ha a dolgozót változó munkakörben alkalmazták, vagy ha az csupán ideiglenes jellegű Téríthető-e az özvegy kára? Egy házaspár motorkerékpáron haladt az országúton, amikor egy szabálytalanul közlekedő teherautó elütötte őket. A férj nyombán meghalt, az asszony olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy munkaképességének ötven százalékát elvesztette, s korábbi munkakörét nem képes ellátni. Az Állami Biztosító az özvegy kárát részben megtérítette, az asszony azonban százezer forint kártérítés, valamint 5500 forint havi járadék fizetéséért pert indított ellene. Ebben egyebek közt 50 ezer forintot kért, mert liftnélküli ház negyedik emeletén munkát vállalt. Ebben az esetben e feltételek egyike sem áll fenn. Ilyen körülmények között az áthelyezés a munkaszerződés módosítását jelenti. , amihez a két fél közös megegyezése szükséges. A tisztviselő azonban a munkaadójával ebben nem egyezett meg, sőt, utólag sem járult hozzá. Tény, hogy az intézet munkaügyi szabályzata olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint a másik épületben elhelyezett osztály, ahová a tisztviselőt beosztották, a központival egy telephelynek minősül — hangzik tovább a határozat. — Ez a szabályzat azonban jogszabálysértő, ezért érvénytelen, tehát a vita eldöntésénél nem lehet figyelembe venni. lakik, lábsérülése miatt pedig lépcsőket járni alig tud, ezért lakását földszintire kell elcserélnie. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság 80 ezer forint nem vagyoni kárt és havi 4200 forint járadékot ítélt meg neki. Megállapították, hogy sérülései a mindennapi életvitelhez szükséges mozgásban jelentősen korlátozzák. Férje elvesztése miatt két kiskorú gyermekét egyedül kell nevelnie. Mindezek a társadalmi életben való részvételét, életének alakulását jelentősen befolyásolják. Bár gimnáziumi érettségije van — Dr. M. J. Ä családi pótlékról Differenciált juttatás Feltárni a tartalékokat. E címszó alatt is összefoglalhatnánk e heti tallózásunk tartalmát. Az új esztendőben — erről tanúskodnak a frissen megjelent üzemi szövetkezeti újságok, híradók —, valóban alaposan utánanéznek a gazdálkodó egységek vezetői, hogyan lehet olcsóbban, kisebb költséggel, gazdaságosabban termelni. Tmk-e a tmk? — kérdezi a Herceghalomi Kísérleti Gazdaság minden bizonnyal vitaindítónak is szánt írása. A tmk ugyebár tervszerű, megelőző karbantartást jelent, azaz azt a feladatot, hogy a nagy értékű gépek és berendezések állandóan üzemkészek, működőképesek legyenek, ne várjuk meg amíg elromlanák, tönkremennek. A cikkíró megállapítja, hogy ma még nem beszélhetünk megelőző, s különösen nem tervszerű karbantartásról, hanem csak „tűzoltásról”. Gyanúnk szerint e tétel nemcsak Herceghalmon igaz, ezért érdemesek a közfigyelemre a tmk-üzemben dolgozó Csordás László és Czin- ner László tapasztalatait. „A tmk-s munkában előbbre lehetne lépni, de sokszor más jellegű munkára használja őket a telepvezető. Vagyis a vége az, mint volt az eleje: ezeket a kérdéseket nekünk kell megoldanunk, de ehhez elsősorban több munkáskéz kell, meg sok minden más.” Ez a sok minden más is szerepel az írásban. így például a már korábban kihangsúlyozott szervezésen kívül jobb alkatrészellátás, tágasabb műhely és korszerűbb felszerelés. Szóvá teszik a tmk-sok, hogy a most használatos teljesítménybérezés nem szolgálja a minőségi munkát. A hibaelhárítást és a tervszerű megelőző karbantartást, aligha lehet normázni. Az itt dolgozók munkáját ugyanis, végül is az minősíti, hogy fennakadás nélkül működnek-e a gépek és berendezések. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak lapja sorozatban foglalkozik azzal a sajnos, nemcsak a környékünkön aktuális kérdésekkel, hogy vajon, miért olyan rossz a nagyüzemi technológiával épített (lapos tetejű) házak tetőtér-szigetelése. Sokan elmondták, hinnünk kell benne, hogy a szigetelő- anyag minősége nem tökéletes. Ez az egyik ok. De baj van a munkák szervezettségével, üzemezésével, kivitelezésével is, mondták el a riporternek, Füzesi Lászlónak, az illetékesek, a szigeteléssel foglalkozó munkások. „Ha a szellőzőmotor nem jön meg időben, akkor biztos, hogy a beszerelés közben, nagy súlyánál fogva betépi, átvágja a szigetelési rétegeket. A másik eset, amikor bizonyos utólagos javítási munkák miatt, muszáj fönnt dolgozni a tetőn... Gyakori probléma, csakis technológiai jellegű hiba, hogy elkészítik az épület szerkezetét, még nincs meg a végleges tetőbeton, hiányoznak a felépítmények, de már szigetelnünk kell, nehogy beázzon az egész ház. Aztán még 6—8 hónapig mindenfélét művelnek, több tonnás vasszerkezetet cipelnek végig a tetőn — el lehet képzelni az eredményt. Akik együttérez- nek velünk — panaszkodik Halló János, a szigetelő-bádogos üzem vezetője —, azt mondják, legyek karakán, csak akkor vállaljuk el a munkát, ha minden készen áll a szigeteléshez. Hát lehet ezt komolyan venni? Gyűjtsük a fáradtolajat! E felhívás a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet híradójában jelent meg, s azt juttatta eszünkbe, hogy fáradtolaj ügyben, már vagy harminc éve alig sikerül az ötről a hatra jutni. Pedig most, amikor oly sokba kerül a szén- hidrogének minden cseppje érdemes lenne mindenütt megszívlelni a takarékosságnak ezt a nem is olyan bonyolult formáját. A vecsési szövetkezet traktorosainak, gépkocsivezetőinek szóló jó tanácsokat, mások is megszívlelhetik. „Szövetkezetünkben áprilisban a szállítási és szolgáltató főágazat szervizüzemében, megszervezték a fáradtolaj begyűjtését. Egyszerű szivaty- tyúkkal két hektoliteres hordókba gyűjtik össze az olajcseréknél keletkező elhasznált kenőanyagot. Igaz, nem milliós tételekről van sző, de hát a milliók sok tízezer összeadódásából alakulnak ki. Ezek viszont hamarabb összejönnének, ha a javítóműhelyek is gyűjtenék a fáradtolajat, s gépparkunk dolgozói szereléskor a gépekbe már vissza nem tölthető kenőanyagot hordókban gyűjtenék össze. híradó Jó kezdeményezésről számol be a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet dolgozóinak lapja is. A növénytermesztésben dolgozók úgy osztották el a munkát, hogy az a traktoros, aki elveti a magot, az ápolja a növényt, a maga takarítja be a termést is. Hogy mi ennek a munka- módszernek a haszna? Nos, aki tavasszal lelkiismeretesen készítette elő a talajt, annak év közben könnyebb a növényápolás, később a betakarítás is eredményesebb. Nagy István traktoros véleménye szerint, azért is eredményesebb az új módszer, mert az egy- egy kultúrával foglalkozó traktorosok megismerik a növénytermesztés csínját-bínját, s úgy alakítják a talajmunkát, amilyet az adott fajta kíván. Jó ötlet,‘hasznos kezdeményezés, érdemes lenne máshol is kipróbálni. Az újság legutóbbi számában két Pest megyei üzemről is olvashatunk figyelemre szóló beszámolót. Monoron megkezdték a TERMONOR névre keresztelt rendkívül energiatakarékos kazán gyártását. A berendezés előre beállítható, a kívánt hőmérsékletre. Működését elegendő 10—12 óránként ellenőrizni. Az új kazán elsősorban családi házak, kisebb közintézmények fűtésére megfelelő. Az első széria rövid időn belül az üzletekbe kerül, s remélhetőleg sok pénzt takarít majd meg a háztartásoknak. A másik hír, az érdi ME- ZöGÉP-gyáregységből származik, ahol 85 milliós költséggel még az idén befejezik a kovácsolóüzem rekonstrukcióját. Az új nagy teljesítményű gépek lehetővé teszik, hogy a gyár szélesítse termékskáláját, s hogy eddigi termékeit is jobb minőségben készíthesse. Cs. A.
