Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-19 / 15. szám
1982. JANUAR 19., KEDD «* ért? '‘Éfljr W x/lnmv Tízezer baromfipalánta A háztáji húscsirkenevelés megkönnyítésére vállalkozást alakítottak Szigetszentmlklóson a helyi tsz támogatásával. 10 ezer csibe előnevelése folyik a jól felszerelt és gazdaságosan üzemeltethető épületben. 3 hét eltelte után a baromfikat a kisgazdaságokba szállítják, ahol vágósúlyuk eléréséig nevelik őket. Erdősi Agnes felvétele Az évfordulón Koszorúzás A Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a budapesti izraelita hitközség elnöksége —a budapesti gettó felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából — hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Wesselényi és a Kertész utca sarkán levő iskola falán elhelyezett emléktáblánál. A kegyeletes megemlékezésen, melyen állami, párt-, tanácsi és társadalmi szervek képviselői is jelen voltak, Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet, majd koszorúkat helyeztek el. Ezt követően ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait a hősök templomának Wesselényi utcai árkádsorán levő emléktáblánál. Gondok a hazai szállítókkal Importkiváltás — nem mindenáron Nem csupán a szándékon és az ügyességen múlik, mikor, mennyi tőkés import alapanyagot helyettesíthetnek egy vállalatnál — hazaival, vagy KGST-országból származóval. Hiszen a felhasználási szükségleteket eleve a termékösszetétel határozza meg. Mert mit kell gyártani? Amit a vevők rendelnek, kérnek, keresnek. Teljes kapacitás így adódott, hogy míg 1980- ban népgazdasági szinten is jelentős, 2 millió 300 ezer dollár devizát takarítottak meg! á solymári központú Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál — 74 millió forint értékű anyaggal pótolva a drága importot — tavaly, a legnagyobb gOTidosság mellett is, 60 millió forint tőkés importanyag kiváltást értek el. Nem lebecsülendő összeg ez természetesen, és sok erőfeszítés, fejtörés eredménye, állapítja meg Cs. Horváth István anyaggazdálkodási és kereskedelmi főosztályvezető. S hozzáteszi: az sem a vállalaton múlt, hogy nem értek el még jobb eredményt. Mert a PEMÜ hiába vásárolna szívesen a Tiszai és a Borsodi Vegyi Kombináttól, ha a két szállítási üzem csorbát szenved, s ha a minőség sem megfelelő. Nem szorul különösebb bizonygatásra: e téren nincs helye a kockázatnak. Ami évekkel ezelőtt távoli, remélt cél volt, valósággá vált most december végére: másfél milliárdos vállalattá nőtt a solymáriaké. Az 1 milliárd 590 millió forintos termelési érték előállításához 14 ezer tonna alapanyagra volt szükségük, s kifizettek érte csaknem 780 millió forintot. Az újabb, idei termelésfelfutás sem csupán elhatározás kérdése, az igények befolyásolják a gyártási kedvet, készséget. Amire korábban még nem volt példa, már január elején a vállalat teljes teljesítőképessége lekötött, sőt fejtörést okoz, hogy minden keresletet ki tudnak-e majd elégíteni. Feladatot jelent ez a gyár piackutatóinak is, az egész országban fölmérik, hol találhatnak szabad kapacitást _ — főleg fröccsöntő és fúvógépeket keresnek. Keresnek és találnak A tervezett 1 milliárd 590 milliós termelés egyúttal az anyagszükséglet növekedését is jelenti. A programok készek, mintegy 15 ezer tonna a várható alapanyagigény. S lesz-e elegendő? A főosztály- vezető optimista: hazai és külföldi piacról egyelőre 836 millió forint értékű anyagvásárlást terveztek. Találnak-e módot ismét újabb tőkésimport- megtakarításra? Keresnek és találnak is, állítja a főosztály- vezető, hiszen minden megspórolt milliónak jelentősége van. Népgazdasági szempontból is. Folyamatosan felülvizsgálták a vállalat valamennyi technológiai folyamatát és felbecsülték, hol van mód importkiváltásra. Elsősorban a termo- kaucsük-gyártásnál találtak biztató lehetőséget. Év végéig 360 tonna alapanyagot takaríthatnak meg — szovjet po- lisztirol bedolgozásával — mintegy 23 millió forint értékben. Miután a maguk com- paundált — kevert és feldolgozott — alapanyag kiváló tőkés export is lehet, tervezik, exportfejlesztő hitel felvételét, újabb feldolgozó berendezések vásárlásához. Várhatóan megvalósul az idén a tervezett amerikai— magyar közös vállalat, és az indulás nehézségeit figyelembe véve is elérhetnek legalább 10 millió forint devizamegtakarítást — a tőkés importból származó anyagok hulladékának feldolgozásával és hasznosításával. A sok kicsi — sokra megy elv alapján a vállalati terv mindenesetre 93 millió forint tőkésimport-helyettesí- téssel számol 1982-ben. Készletezés Bizakodó ugyan Cs. Horváth István, ám aggályait sem titkolja. Legfőbb gondjuk, hogy — nyilván gazdasági meggondolásokból — a Tiszai Vegyi Kombinát nem vállalkozik ütemes szállításra. Emiatt féléves készletet, 40— 50 vagon anyagot kénytelenek gyáron belül raktározni, azaz a TVK-nak megfelelő időben átvenni. Ha nem tennék? Hasonló ciklikus termelési rendszer alakult ki viszont másik nagy hazai partnerüknél, a Borsodi Vegyi Kombinátnál is, és a termelés zavartalanságát csak úgy biztosíthatja a PEMÜ, ha több száz tonna PVC- granulátumot maguk készleteznek. Kérdés még, hogy valóban akadálytalan lesz-e a szocialista import, hiszen csak a fent említett polisztirolból 700—800 tonnával nő a vállalat igénye — a tavalyihoz képest. D. Cy. Mezőgazdasági autók Csepelről Új korszak a szállításban? Nem kell élesszemű megfigyelőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, lejárt a traktor vontatta pótkocsik, az ilyesfajta szállítás időszaka a mező- gazdaságban. A terepet aratás, kukorica'oetakarítás idején a teherautók uralják, lévén gyorsabbak, nagyobb teljesítményűek. Ám, ha jobban szemügyre vesszük ezeket a járműveket. feltűnik legfőbb hibájuk, idegenek a mezei világban. Látszik, konstruktőreik nem sáros, nehéz terepre, hanem a közúti forgalom viszonyai közé tervezték őket. Egy szó, mint száz, mind a mai napig megoldatlan kérdés népgazdaságunk e nagyon dinamikusan fejlődő, egyébként korszerűen gépesített ágazatának megfelelő teherautókkal való ellátása. Megoldást ezúttal az import sem jelenthet, hiszen ugyanez a helyzet a többi szocialista országban is, ráadásul bennünket a hozamok magas szintje miatt még fokozottabban érint e probléma. S még egy adalék a témához. A szerelők, mérnökök tudják a legjobban, mit jelent az IFA-teherautó krónikus alkatrészhiánya, mennyi fölösleges utánajárást és főként munkaidő-kiesést okoz a kampányok idején. Mindezeket azért bocsátottuk előre, hogy érzékeltessük a Csepel Autógyár 1981-ben ismertté vált programjának jelentőségét, azt a döntését, hogy speciális teherautókat gyárt majd a mezőgazdaság ré- részére. E vállalkozásról már hírt adtunk lapunk hasábjain, Harangozó Ferenc osztályvezetőt a napokban ezért a legújabb eredményekről kérdeztük, illetve azokról a dolgokról tudakozódtunk, amelyek eddigi cikkeinkből kimaradtak. Szélesre tárt ajtók — Honnan az ötlet a gyártmányskála ilyen méretű kiszélesítésére, mikór kezdtek hozzá a fejlesztéshez? — Arra, hogy a mezőgazdaságnak is dolgozzunk, már a hetvenes évek elején is gondoltunk. Hozzá is kezdtünk a munkához, de néhány év múlva nemcsak erről, hanem magáról az autógyártásról is lemondtunk — pontosabban a gyár más feladatot kapott —, s tértünk át az Ikarus-au- tóbuszok padlóvázának nagy sorozatú előállítására. Az igény I azonban igény maradt tovább- 1 ra is, s később kapacitásunkat sem tudtuk teljes mértékben lekötni a már említett termék kibocsátásával. Ezért is határoztuk el, hogy szélesre tárjuk az ajtót, amikor több növénytermelési rendszer szakemberei kopogtattak nálunk. — Vargabetűnek tekinthető tehát az autóbuszprogramban való részvétel? — Semmiképpen. A Csepel D—750-es járműcsalád főegységei megegyeznek az országban futó Ikarusokéval, s ennek számos előnye van. — Mire gondol? — Elsősorban a jól szervezhető szervizre és a pótalkatrész biztosítására, ami nagyban hozzájárul a gazdaságos üzemeltetéshez. Amire a legbüszkébbek — Járműcsaládról van szó. Bizonyára érdeklődésre tart számot, mennyire népes ez a família. S főként akad-e már felnőtt tagja? — Valódi nagycsaládról van szó, s akad korban mindenféle az együttesben. Eladósorban van, tavasztól megvásárolható számos típus. Sajnos, az úgynevezett mezőgazdasági alap- változatot képviselő, két oldalra billenthető platójú, négy kerék meghajtású teherautó, amelyhez hidraulika közbeiktatásával pótkocsi is csatlakoztatható, csak 1983-ban kerül sorozatgyártásra. A D— 754-es egyébként kiválóan alkalmas kombájnoktól való terményszállításra és annak gyors lerakására is. — Teherbírás? — A kettő együtt 12 tonnát bír el, a pótkocsi külön hat tonna hasznos terhelésű lehet. De az eredeti kérdésre válaszolva arról tájékoztathatjuk a közvéleményt, hogy nagyobb szériában készül már a 4x2-es kerékképletű, normál oldalfalú — ennek önrakodó darus változata, a 750x30-as típusjelű három oldalra billenthető rakfelületű gépkocsi, amelyik felhasználható egyebek között talajjavító anyagok kihordására és a 9200 literes tartálynál felszerelt üzemanyag-szállítónk is. — Melyikre a legbüszkébbek? — A szülő nem lehet elfogult, de, ha mégis válaszolni kell a kérdésre, ez utóbbi a legsikerültebb. — Milyen típusokat fejlesztenek még vagy vizsgáztatnak a sorozatgyártás előtt? Hűséges volt és fáradhatatlan Alpári Gyula születésének centenáriumára S záz évvel ezelőtt, 1882. január 19-én született Du- naföldváron a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló egyénisége, a nagyműveltségű, széles látókörű marxista tudós és forradalmár, a marxista- művek egyik első hazai tolmácsolója, fordítója, propagandistája, a marxizmus—leninizmus egyik korabeli legképzettébb magyarországi képviselője, tanításainak terjesztője, Alpári GyulaMár 16 éves korában — pozsonyi diákként —, megismerkedett Marx műveivel. Nemcsak olvasta, hanem terjesztette is azokat. Ki is zárták az iskolából. Budapestre költözött és házitanítóként kereste meg a létfenntartásához szükségeset. 1902-től jelentek meg írásai a szociáldemokrata párt lapjában, a Népszavában és a Népszava Naptárában. Ekkor már több nyelven beszélt és fordított. Nem véletlen tehát, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége felfigyelt a nagytudású, éles eszű fiatalemberre, és bevonta a párt munkájába, napidíjasként a pártirodán. A következő őszön bevonult katonának és három évet szolgált- Innen is küldte írásait a Népszavának. Beszámolt a kaszárnyákban lejátszódott vér- lázító eseményekről, a kiköpontot jelentett. Itt határozták el egy nemzetközi sajtó- tájékoztató kiadását. Ez a lap az 1NPREKORR (Internationale Presse Korrespondenz), volt. és szerkesztésével Lenin javaslatára Alpári Gyulát bízták meg. E sajtóorgánum megszervezése, majd szerkesztése, fejlesztése, színvonalának emelése volt Alpári Gyula munkásságának gerince az 1921—1940 közötti években. Emellett természetesen részt vett a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom napi küzdelmeiben, harcaiban Berlinben, Bázelban, Párizsban. 1940-ben a francia fővárosban fogta el a Gestapo és Sach- senhausenbe, a hírhedt internálótáborba hurcolták. Sötétzárka, verés, válogatott kínzások vártak rá, de elveit és elvtársait nem árulta el- „Ha a halál és az árulás közt kell választanom, akkor a halált választom” — vallotta. „Életem egész során a munkásmozgalomban álltam, életem alkonyán nem leszek osztályon árulójává” — nyilatkozta. U tolsó percéig hű maradt a párthoz. Egyik elvtársára bízta az utókorhoz szóló üzenetét: „Üdvözöld nevemben a pártot, és mondd el, hogy hűséges voltam és halálomig az maradtam. Kihallgatásom alkalmával senkit el nem árultam ... Ügyünk győzelmébe vetett szilárd hittel halok meg”. Ezerkilencszáznegyvennégy július 17-én, a tábor udvarán kivégezték. V. S. — Személyszállításra, a hús. ipar számára élő állatok, ezenkívül a tej fuvarozására alkalmas, valamint folyékony műtrágyát kijuttató változatokat. Közösen a felhasználóval — Tavalyi üzleti eredmények ? — Az elmúlt esztendő természetszerűleg az előkészületek és a piackutatás éve volt. Az idén viszont már számottevő lesz a forgalmunk. Mintegy 300 járművet exportálunk a fejlődő országokba: Szíriába, Nigériába, Egyiptomba és máshová. Az itthoni eladások ennek egynegyedét teszik ki. — Drágábbak lesznek-e a Csepel teherautói, mint a külföldről behozottak? — Mindenképpen olcsóbbak a világpiaci árnál, de többe kerülnek, mint az NDK- ból származó IFÁ-k. Sokan kérdezték meg tőlünk: nem kalkuláljuk-e bele a költségekbe, illetve a haszonba azt a tényt is, hogy hiánycikkről van szó. Nos, elmondhatom, csak annyit, amennyit a törvényes lehetőségek megengednek. Megint más dolog, hogy az import járművek valójában mekkora kiadást jelentenek a népgazdaságnak, mekkorát a nagyüzemeknek. — Ha ön vásárló, egy tsz vagy állami gazdaság vezetője lenne, vajon figyelembe venné ezeket a szempontokat? — Nem az az igazán olcsó, amiért kevesebb pénzt kell fizetni. Fontos, egyre inkább meghatározó tényező, hogy mennyi a fogyasztás — a mi teherautóinké jóval alacsonyabb —, ezt bizonyítják a MÉM gödöllői Műszaki Intézetének mérései, a gazdaságok tapasztalatai és amint már mondottam, üzembiztosabbak, hiszen garantáljuk, hogy amikor leginkább szükség van rájuk, alkatrészhiány miatt nerti kell tétlenül vesztegelniök. összességében, gazdaságosabb az üzemeltetésük. — Egyéb előny? — Már a fejlesztéseknél is a termelők igényeit vettük figyelembe, de ezt az elvet alkalmazzuk a sorozatgyártás megkezdése előtt is. A módosításokat az ő véleményük kikérése után hajtjuk végre. — Tudna erre konkrét példát is mondani? — Hogyne. A beszélgetésünk elején említett mezőgazdasági alaptípus átalakítható egy-egy idénynek megfelelően. A szem- szállítás, az aratás befejezése után akár műtrágyaszóró szerelhető rá. Nos, éppen azt kifogásolták az érdekeltek, hogy lassú és hosszadalmas művelet az átalakítás. A jövőben nagyobb súlyt fektetünk a cserefelépítményes konstrukciókra. Valkó Béla Háttéripar Növényvédő szerek Növényvédőszer-kutatásra, -fejlesztésre és -gyártásra kötött társasági szerződést a Veszprémi Növény vegyipari Kutató Intézet és a Fűzfői Nitrokémia. A megállapodás célja, hogy az újonnan kifejlesztett szerek és szerkombinációk gyártására mihamarabb sor kerüljön, piacát megteremtsék. A megállapodással a Nehézvegyipari Kutató Intézet — amely a hazai növényvédő- szer-kutatás központja és összehangolója — biztos gyártó háttérrel és tevékenységgel erősödött. Az intézetben a nö- vényvédőszer-gyártási központi fejlesztési program értelmében az ígéretes növényvédő szerként számításba jöhető vegyületek közül másfél ezret vizsgálnak meg évente, s negyven százalékát ezután a kísérleti üzemben állítják elő. Berendezkedtek a toxikológiai és a biológiai hatástani vizsgálatokra, s technológiai kutatásokra is. A széles körű tudományos munka eredményeként egyre több új szer ki- fejlesztésére, szerkombináció előállítására számítanak. nézetei miatt a pártnál nem kapott újra állást, így Szabó Ervin segítségével az egyik kerületi népházban segédkönyvtárosi álláshoz jutott. 1910-ben baloldali tevékenysége és nézetei miatt kizárták a magyarországi szociáldemokrata pártból. A forradalmak idején részt vett a két kommunista lap, az Internationale és a Vörös Újság szerkesztésében is. A Tanácsköztársaság alatt Alpári Gyula Kun Béla külügyi népbiztos helyettese lett. Az áprilisi választásokon a VI. kerületi munkás- és katonatanács tagjává választották meg, a júniusi pártkongresszuson pedig ő fogalmazta meg az egyesült párt programtervezetét. A Tanácsköztársaság leverését követően, néhány heti bujkálás után külföldre ment. Európa számos országában élt és tartózkodott hosz- szabb-rövidebb ideig. Csehszlovákia. Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, a Szovjetunió, Olaszország, Belgium, Svédország útjának egy-egy állomása. Mindenütt a munkásmozgalom, a proletariátus ügyét képviselte, és szolgálta. A Szovjetunióban ott volt a KOMINTERN III. kongresszusánEz a kongresszus Alpári Gyula életében nagy fordulótésekről, vasraverésekről, ön- gyilkosságokról, egyszóval az egész kegyetlen bánásmódról. Leszerelése után, 1906-ban az ifjúmunkás-mozgalomban folytatta tovább baloldali tevékenységét. Szerkesztette az Ifjúmunkás című lapot, amely vezetése alatt hamarosan az ifjúsági mozgalom szervezőjévé vált. Ennek eredménye lett az 1907. márciusi első magyarországi Ifjúmunkás értekezlet, amelyen az egyik előadó Alpári Gyula volt. Indítványára az országos értekezlet kimondta, hogy csatlakozik az alakuló nemzetközi ifjúmunkás szövetséghez, és részt vesz annak Stuttgartban tartandó kongresszusán, és képviselétével Alpári Gyulát bízta meg. Így jutott el Németországba, ahol Mehring és August Bebel előadásait hallgatta- Stuttgartban a II. Iii- ternacionálé kongresszusán ismerte meg Lenint, Rosa Luxemburg, Clara Zetkin és mások nézeteit, a revizionista tanok elleni harcot. Itt, a viták tüzében vált harcos, tudatos baloldali szociáldemokratává. Hazatérése után azonnal csatlakozott a párt baloldali ellenzékéhez, amelynek ekkor olyan képviselői voltak, mint Rudas László, Szántó Béla, Szabó Ervin, Vágó Béla, László Jenő és mások. Ellenzéki
