Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

1982. JANUAR 19., KEDD «* ért? '‘Éfljr W x/lnmv Tízezer baromfipalánta A háztáji húscsirkenevelés megkönnyítésére vállalkozást alakítottak Szigetszentmlklóson a helyi tsz támogatásával. 10 ezer csibe előnevelése folyik a jól felszerelt és gazdaságosan üzemeltethető épületben. 3 hét eltelte után a baromfikat a kis­gazdaságokba szállítják, ahol vágósúlyuk eléréséig nevelik őket. Erdősi Agnes felvétele Az évfordulón Koszorúzás A Magyar Izraeliták Or­szágos Képviselete és a buda­pesti izraelita hitközség el­nöksége —a budapesti gettó felszabadulásának 37. évfor­dulója alkalmából — hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepsé­get rendezett a Wesselényi és a Kertész utca sarkán levő iskola falán elhelyezett em­léktáblánál. A kegyeletes megemlékezésen, melyen álla­mi, párt-, tanácsi és társadal­mi szervek képviselői is jelen voltak, Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet, majd koszorúkat helyeztek el. Ezt követően ugyancsak el­helyezték a kegyelet virágait a hősök templomának Wesse­lényi utcai árkádsorán levő emléktáblánál. Gondok a hazai szállítókkal Importkiváltás — nem mindenáron Nem csupán a szándékon és az ügyességen múlik, mi­kor, mennyi tőkés import alapanyagot helyettesíthetnek egy vállalatnál — hazaival, vagy KGST-országból szárma­zóval. Hiszen a felhasználási szükségleteket eleve a ter­mékösszetétel határozza meg. Mert mit kell gyártani? Amit a vevők rendelnek, kérnek, keresnek. Teljes kapacitás így adódott, hogy míg 1980- ban népgazdasági szinten is jelentős, 2 millió 300 ezer dol­lár devizát takarítottak meg! á solymári központú Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat­nál — 74 millió forint értékű anyaggal pótolva a drága im­portot — tavaly, a legnagyobb gOTidosság mellett is, 60 mil­lió forint tőkés importanyag kiváltást értek el. Nem lebe­csülendő összeg ez természe­tesen, és sok erőfeszítés, fejtö­rés eredménye, állapítja meg Cs. Horváth István anyaggaz­dálkodási és kereskedelmi fő­osztályvezető. S hozzáteszi: az sem a vállalaton múlt, hogy nem értek el még jobb ered­ményt. Mert a PEMÜ hiába vásárolna szívesen a Tiszai és a Borsodi Vegyi Kombináttól, ha a két szállítási üzem csor­bát szenved, s ha a minőség sem megfelelő. Nem szorul különösebb bizonygatásra: e téren nincs helye a kockázat­nak. Ami évekkel ezelőtt távoli, remélt cél volt, valósággá vált most december végére: másfél milliárdos vállalattá nőtt a solymáriaké. Az 1 milliárd 590 millió forintos termelési érték előállításához 14 ezer tonna alapanyagra volt szük­ségük, s kifizettek érte csak­nem 780 millió forintot. Az újabb, idei termelésfelfutás sem csupán elhatározás kérdé­se, az igények befolyásolják a gyártási kedvet, készséget. Amire korábban még nem volt példa, már január elején a vállalat teljes teljesítőképessé­ge lekötött, sőt fejtörést okoz, hogy minden keresletet ki tudnak-e majd elégíteni. Fel­adatot jelent ez a gyár piac­kutatóinak is, az egész or­szágban fölmérik, hol talál­hatnak szabad kapacitást _ — főleg fröccsöntő és fúvógépe­ket keresnek. Keresnek és találnak A tervezett 1 milliárd 590 milliós termelés egyúttal az anyagszükséglet növekedését is jelenti. A programok ké­szek, mintegy 15 ezer tonna a várható alapanyagigény. S lesz-e elegendő? A főosztály- vezető optimista: hazai és kül­földi piacról egyelőre 836 mil­lió forint értékű anyagvásár­lást terveztek. Találnak-e mó­dot ismét újabb tőkésimport- megtakarításra? Keresnek és találnak is, állítja a főosztály- vezető, hiszen minden megspó­rolt milliónak jelentősége van. Népgazdasági szempontból is. Folyamatosan felülvizsgálták a vállalat valamennyi techno­lógiai folyamatát és felbecsül­ték, hol van mód importki­váltásra. Elsősorban a termo- kaucsük-gyártásnál találtak biztató lehetőséget. Év végéig 360 tonna alapanyagot taka­ríthatnak meg — szovjet po- lisztirol bedolgozásával — mintegy 23 millió forint ér­tékben. Miután a maguk com- paundált — kevert és feldol­gozott — alapanyag kiváló tő­kés export is lehet, tervezik, exportfejlesztő hitel felvételét, újabb feldolgozó berendezések vásárlásához. Várhatóan megvalósul az idén a tervezett amerikai— magyar közös vállalat, és az indulás nehézségeit figyelem­be véve is elérhetnek legalább 10 millió forint devizamegta­karítást — a tőkés importból származó anyagok hulladéká­nak feldolgozásával és haszno­sításával. A sok kicsi — sok­ra megy elv alapján a vállalati terv mindenesetre 93 millió forint tőkésimport-helyettesí- téssel számol 1982-ben. Készletezés Bizakodó ugyan Cs. Hor­váth István, ám aggályait sem titkolja. Legfőbb gondjuk, hogy — nyilván gazdasági meggondolásokból — a Tiszai Vegyi Kombinát nem vállal­kozik ütemes szállításra. Emiatt féléves készletet, 40— 50 vagon anyagot kénytelenek gyáron belül raktározni, azaz a TVK-nak megfelelő időben átvenni. Ha nem tennék? Ha­sonló ciklikus termelési rend­szer alakult ki viszont másik nagy hazai partnerüknél, a Borsodi Vegyi Kombinátnál is, és a termelés zavartalanságát csak úgy biztosíthatja a PE­MÜ, ha több száz tonna PVC- granulátumot maguk készle­teznek. Kérdés még, hogy va­lóban akadálytalan lesz-e a szocialista import, hiszen csak a fent említett polisztirolból 700—800 tonnával nő a válla­lat igénye — a tavalyihoz ké­pest. D. Cy. Mezőgazdasági autók Csepelről Új korszak a szállításban? Nem kell élesszemű megfi­gyelőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, lejárt a traktor vontatta pótkocsik, az ilyesfaj­ta szállítás időszaka a mező- gazdaságban. A terepet aratás, kukorica'oetakarítás idején a teherautók uralják, lévén gyor­sabbak, nagyobb teljesítmé­nyűek. Ám, ha jobban szem­ügyre vesszük ezeket a jármű­veket. feltűnik legfőbb hibá­juk, idegenek a mezei világ­ban. Látszik, konstruktőreik nem sáros, nehéz terepre, ha­nem a közúti forgalom viszo­nyai közé tervezték őket. Egy szó, mint száz, mind a mai napig megoldatlan kérdés népgazdaságunk e nagyon di­namikusan fejlődő, egyébként korszerűen gépesített ágaza­tának megfelelő teherautók­kal való ellátása. Megoldást ezúttal az import sem jelent­het, hiszen ugyanez a helyzet a többi szocialista országban is, ráadásul bennünket a ho­zamok magas szintje miatt még fokozottabban érint e probléma. S még egy adalék a témához. A szerelők, mérnö­kök tudják a legjobban, mit je­lent az IFA-teherautó krónikus alkatrészhiánya, mennyi fö­lösleges utánajárást és főként munkaidő-kiesést okoz a kam­pányok idején. Mindezeket azért bocsátot­tuk előre, hogy érzékeltessük a Csepel Autógyár 1981-ben is­mertté vált programjának je­lentőségét, azt a döntését, hogy speciális teherautókat gyárt majd a mezőgazdaság ré- részére. E vállalkozásról már hírt adtunk lapunk hasábjain, Harangozó Ferenc osztályve­zetőt a napokban ezért a leg­újabb eredményekről kérdez­tük, illetve azokról a dolgok­ról tudakozódtunk, amelyek eddigi cikkeinkből kimarad­tak. Szélesre tárt ajtók — Honnan az ötlet a gyárt­mányskála ilyen méretű kiszé­lesítésére, mikór kezdtek hoz­zá a fejlesztéshez? — Arra, hogy a mezőgazda­ságnak is dolgozzunk, már a hetvenes évek elején is gon­doltunk. Hozzá is kezdtünk a munkához, de néhány év múl­va nemcsak erről, hanem ma­gáról az autógyártásról is le­mondtunk — pontosabban a gyár más feladatot kapott —, s tértünk át az Ikarus-au- tóbuszok padlóvázának nagy sorozatú előállítására. Az igény I azonban igény maradt tovább- 1 ra is, s később kapacitásunkat sem tudtuk teljes mértékben lekötni a már említett termék kibocsátásával. Ezért is hatá­roztuk el, hogy szélesre tár­juk az ajtót, amikor több nö­vénytermelési rendszer szak­emberei kopogtattak nálunk. — Vargabetűnek tekinthe­tő tehát az autóbuszprogram­ban való részvétel? — Semmiképpen. A Csepel D—750-es járműcsalád főegy­ségei megegyeznek az ország­ban futó Ikarusokéval, s en­nek számos előnye van. — Mire gondol? — Elsősorban a jól szervez­hető szervizre és a pótalkat­rész biztosítására, ami nagy­ban hozzájárul a gazdaságos üzemeltetéshez. Amire a legbüszkébbek — Járműcsaládról van szó. Bizonyára érdeklődésre tart számot, mennyire népes ez a família. S főként akad-e már felnőtt tagja? — Valódi nagycsaládról van szó, s akad korban mindenféle az együttesben. Eladósorban van, tavasztól megvásárolható számos típus. Sajnos, az úgy­nevezett mezőgazdasági alap- változatot képviselő, két ol­dalra billenthető platójú, négy kerék meghajtású teherautó, amelyhez hidraulika közbe­iktatásával pótkocsi is csatla­koztatható, csak 1983-ban ke­rül sorozatgyártásra. A D— 754-es egyébként kiválóan al­kalmas kombájnoktól való ter­ményszállításra és annak gyors lerakására is. — Teherbírás? — A kettő együtt 12 tonnát bír el, a pótkocsi külön hat tonna hasznos terhelésű lehet. De az eredeti kérdésre vála­szolva arról tájékoztathatjuk a közvéleményt, hogy nagyobb szériában készül már a 4x2-es kerékképletű, normál oldalfa­lú — ennek önrakodó darus változata, a 750x30-as típusje­lű három oldalra billenthető rakfelületű gépkocsi, amelyik felhasználható egyebek között talajjavító anyagok kihordá­sára és a 9200 literes tartály­nál felszerelt üzemanyag-szál­lítónk is. — Melyikre a legbüszkéb­bek? — A szülő nem lehet elfo­gult, de, ha mégis válaszolni kell a kérdésre, ez utóbbi a legsikerültebb. — Milyen típusokat fejlesz­tenek még vagy vizsgáztatnak a sorozatgyártás előtt? Hűséges volt és fáradhatatlan Alpári Gyula születésének centenáriumára S záz évvel ezelőtt, 1882. ja­nuár 19-én született Du- naföldváron a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló egyénisége, a nagy­műveltségű, széles látókörű marxista tudós és forradal­már, a marxista- művek egyik első hazai tolmácsolója, for­dítója, propagandistája, a marxizmus—leninizmus egyik korabeli legképzettébb ma­gyarországi képviselője, taní­tásainak terjesztője, Alpári Gyula­Már 16 éves korában — po­zsonyi diákként —, megis­merkedett Marx műveivel. Nemcsak olvasta, hanem ter­jesztette is azokat. Ki is zár­ták az iskolából. Budapestre költözött és házitanítóként ke­reste meg a létfenntartásához szükségeset. 1902-től jelentek meg írásai a szociáldemokra­ta párt lapjában, a Népszavá­ban és a Népszava Naptárá­ban. Ekkor már több nyelven beszélt és fordított. Nem vé­letlen tehát, hogy a szociálde­mokrata párt vezetősége fel­figyelt a nagytudású, éles eszű fiatalemberre, és bevon­ta a párt munkájába, napi­díjasként a pártirodán. A kö­vetkező őszön bevonult kato­nának és három évet szolgált- Innen is küldte írásait a Nép­szavának. Beszámolt a ka­szárnyákban lejátszódott vér- lázító eseményekről, a kikö­pontot jelentett. Itt határoz­ták el egy nemzetközi sajtó- tájékoztató kiadását. Ez a lap az 1NPREKORR (Internatio­nale Presse Korrespondenz), volt. és szerkesztésével Lenin javaslatára Alpári Gyulát bízták meg. E sajtóorgánum megszervezése, majd szerkesz­tése, fejlesztése, színvonalá­nak emelése volt Alpári Gyu­la munkásságának gerince az 1921—1940 közötti években. Emellett természetesen részt vett a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom napi küzdelmeiben, harcaiban Ber­linben, Bázelban, Párizsban. 1940-ben a francia fővárosban fogta el a Gestapo és Sach- senhausenbe, a hírhedt inter­nálótáborba hurcolták. Sötét­zárka, verés, válogatott kín­zások vártak rá, de elveit és elvtársait nem árulta el- „Ha a halál és az árulás közt kell választanom, akkor a halált választom” — vallot­ta. „Életem egész során a munkásmozgalomban álltam, életem alkonyán nem leszek osztályon árulójává” — nyi­latkozta. U tolsó percéig hű maradt a párthoz. Egyik elvtársára bízta az utókorhoz szóló üze­netét: „Üdvözöld nevemben a pártot, és mondd el, hogy hű­séges voltam és halálomig az maradtam. Kihallgatásom al­kalmával senkit el nem árul­tam ... Ügyünk győzelmébe vetett szilárd hittel halok meg”. Ezerkilencszáznegyvennégy július 17-én, a tábor udvarán kivégezték. V. S. — Személyszállításra, a hús. ipar számára élő állatok, ezen­kívül a tej fuvarozására al­kalmas, valamint folyékony műtrágyát kijuttató változa­tokat. Közösen a felhasználóval — Tavalyi üzleti eredmé­nyek ? — Az elmúlt esztendő ter­mészetszerűleg az előkészüle­tek és a piackutatás éve volt. Az idén viszont már számot­tevő lesz a forgalmunk. Mint­egy 300 járművet exportálunk a fejlődő országokba: Szíriá­ba, Nigériába, Egyiptomba és máshová. Az itthoni eladások ennek egynegyedét teszik ki. — Drágábbak lesznek-e a Csepel teherautói, mint a kül­földről behozottak? — Mindenképpen olcsób­bak a világpiaci árnál, de töb­be kerülnek, mint az NDK- ból származó IFÁ-k. Sokan kérdezték meg tőlünk: nem kalkuláljuk-e bele a költsé­gekbe, illetve a haszonba azt a tényt is, hogy hiánycikkről van szó. Nos, elmondhatom, csak annyit, amennyit a tör­vényes lehetőségek megen­gednek. Megint más dolog, hogy az import járművek va­lójában mekkora kiadást je­lentenek a népgazdaságnak, mekkorát a nagyüzemeknek. — Ha ön vásárló, egy tsz vagy állami gazdaság vezető­je lenne, vajon figyelembe venné ezeket a szempontokat? — Nem az az igazán olcsó, amiért kevesebb pénzt kell fizetni. Fontos, egyre inkább meghatározó tényező, hogy mennyi a fogyasztás — a mi teherautóinké jóval alacso­nyabb —, ezt bizonyítják a MÉM gödöllői Műszaki Inté­zetének mérései, a gazdaságok tapasztalatai és amint már mondottam, üzembiztosabbak, hiszen garantáljuk, hogy ami­kor leginkább szükség van rá­juk, alkatrészhiány miatt nerti kell tétlenül vesztegelniök. összességében, gazdaságosabb az üzemeltetésük. — Egyéb előny? — Már a fejlesztéseknél is a termelők igényeit vettük fi­gyelembe, de ezt az elvet al­kalmazzuk a sorozatgyártás megkezdése előtt is. A módo­sításokat az ő véleményük ki­kérése után hajtjuk végre. — Tudna erre konkrét pél­dát is mondani? — Hogyne. A beszélgetésünk elején említett mezőgazdasági alaptípus átalakítható egy-egy idénynek megfelelően. A szem- szállítás, az aratás befejezése után akár műtrágyaszóró sze­relhető rá. Nos, éppen azt ki­fogásolták az érdekeltek, hogy lassú és hosszadalmas műve­let az átalakítás. A jövőben nagyobb súlyt fektetünk a cse­refelépítményes konstrukciók­ra. Valkó Béla Háttéripar Növényvédő szerek Növényvédőszer-kutatásra, -fejlesztésre és -gyártásra kö­tött társasági szerződést a Veszprémi Növény vegyipari Kutató Intézet és a Fűzfői Nitrokémia. A megállapodás célja, hogy az újonnan kifej­lesztett szerek és szer­kombinációk gyártására miha­marabb sor kerüljön, piacát megteremtsék. A megállapodással a Nehéz­vegyipari Kutató Intézet — amely a hazai növényvédő- szer-kutatás központja és összehangolója — biztos gyár­tó háttérrel és tevékenységgel erősödött. Az intézetben a nö- vényvédőszer-gyártási köz­ponti fejlesztési program ér­telmében az ígéretes növény­védő szerként számításba jö­hető vegyületek közül másfél ezret vizsgálnak meg évente, s negyven százalékát ezután a kísérleti üzemben állítják elő. Berendezkedtek a toxikológiai és a biológiai hatástani vizs­gálatokra, s technológiai ku­tatásokra is. A széles körű tu­dományos munka eredménye­ként egyre több új szer ki- fejlesztésére, szerkombináció előállítására számítanak. nézetei miatt a pártnál nem kapott újra állást, így Szabó Ervin segítségével az egyik kerületi népházban segéd­könyvtárosi álláshoz jutott. 1910-ben baloldali tevékeny­sége és nézetei miatt kizár­ták a magyarországi szociál­demokrata pártból. A forradalmak idején részt vett a két kommunista lap, az Internationale és a Vörös Új­ság szerkesztésében is. A Ta­nácsköztársaság alatt Alpári Gyula Kun Béla külügyi nép­biztos helyettese lett. Az áp­rilisi választásokon a VI. ke­rületi munkás- és katonata­nács tagjává választották meg, a júniusi pártkongresszuson pedig ő fogalmazta meg az egyesült párt programterveze­tét. A Tanácsköztársaság leve­rését követően, néhány heti bujkálás után külföldre ment. Európa számos országá­ban élt és tartózkodott hosz- szabb-rövidebb ideig. Cseh­szlovákia. Németország, Auszt­ria, Svájc, Franciaország, a Szovjetunió, Olaszország, Bel­gium, Svédország útjának egy-egy állomása. Mindenütt a munkásmozgalom, a proleta­riátus ügyét képviselte, és szolgálta. A Szovjetunióban ott volt a KOMINTERN III. kongresszusán­Ez a kongresszus Alpári Gyula életében nagy forduló­tésekről, vasraverésekről, ön- gyilkosságokról, egyszóval az egész kegyetlen bánásmódról. Leszerelése után, 1906-ban az ifjúmunkás-mozgalomban folytatta tovább baloldali te­vékenységét. Szerkesztette az Ifjúmunkás című lapot, amely vezetése alatt hamarosan az ifjúsági mozgalom szervezőjé­vé vált. Ennek eredménye lett az 1907. márciusi első ma­gyarországi Ifjúmunkás érte­kezlet, amelyen az egyik elő­adó Alpári Gyula volt. Indít­ványára az országos értekez­let kimondta, hogy csatlako­zik az alakuló nemzetközi if­júmunkás szövetséghez, és részt vesz annak Stuttgartban tartandó kongresszusán, és képviselétével Alpári Gyulát bízta meg. Így jutott el Né­metországba, ahol Mehring és August Bebel előadásait hall­gatta- Stuttgartban a II. Iii- ternacionálé kongresszusán is­merte meg Lenint, Rosa Luxemburg, Clara Zetkin és mások nézeteit, a revizionista tanok elleni harcot. Itt, a vi­ták tüzében vált harcos, tu­datos baloldali szociáldemok­ratává. Hazatérése után azonnal csatlakozott a párt baloldali ellenzékéhez, amelynek ekkor olyan képviselői voltak, mint Rudas László, Szántó Béla, Szabó Ervin, Vágó Béla, Lász­ló Jenő és mások. Ellenzéki

Next

/
Thumbnails
Contents