Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA *X. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1982. JANUÄR 17., VASÁRNAP A háziipariad megújulása A kockázatvállalás eredménye Év végi gazdasági körké­pünk egyik szereplője volt a Gödöllői Háziipari Szövetkezet s az akkori pár szavas érté­kelésből is kitetszett: 1981-et különösen sikeres esztendőnek tartják a vezetők és a mun­kások egyaránt. De vajon mi van a siker mögött? A gaz­dasági kérdésekben egyébként meglehetősen járatlan érdek­lődő, mint amilyen ebben az esetben a krónikás is, abból indul ki, hogy két évvel ez­előtt inkább az elkeseredett­ség, a bizonytalan jövőtől való félelem jellemezte a han­gulatot. De ami akkor hát­ránynak tűnt, például a szö­vetkezet kis mérete, az mára előnyre változott. Alapos előkészítés Kezdjük a legfontosabbal, azzal a rekonstrukcióval, amely régi vágya volt a szö­vetkezetieknek, hiszen évről évre mostoha körülmények kö­zött dolgoztak műhelyben, iro­dában egyaránt. Köteles Im­réké, a szövetkezet elnöke így összegezte a megújulást: — Nem csak arról volt szó, hogy felújítjuk a műhelyeket, és az irodákat, a dolog ennél sokkal összetettebb, s a ter- mék-piac-termelési szerkezet összefüggéseiben kell vizsgál­nunk. Először arra volt szük­ség, hogy a gazdasági környe­zet, a piac elemzésével meg­találjuk azokat a leggazdasá­gosabb termékeket, amelyekre a rekonstrukciót építhettük Emellett arról is gondoskod­nunk kellett, hogy munkás- gárdánk szakmai felkészültsé­gét is hozzáigazítsuk a jövő termékeihez. Az így megte­remtett feltételek szabták meg azt a technológiát, amihez a felújítás, a rekonstrukció konkrét menete, formája kel­lett. De még így elmondva is egyszerűbb a rekonstrukció, mint a valóságban volt. Hi­szen aligha férhet bele egy cikkbe például a sokféle szem­pont, amire figyelemmel kel­lett lenni. Például a dolgozók szociális körülményeire, a Az elmúlt években igen nép­szerű sportág lett Aszódon a teke. A helyi Spartacus Sport­egyesület versenyzői szinte minden fontos versenyt meg­nyertek ahhoz, hogy teljesül­jön a régi vágyuk: bejutni a Nemzeti Bajnokság harmadik vonalába. Ez sikerült is, ta- tavasszal másodízben indul­hattak az NB Ill-ban, ahol a vártnál sokkal jobban, tisztes­ségesen szerepeltek. Ahogy erről Kiss Pál edző beszámolt: a felkészülést a hajdúszoboszlói edzőtáborozás­sal kezdték meg, azzal a cél­lal, hogy a csapat másodszor is jól helytálljon az NB Ill- ban, ahol a tizenhat résztvevő között olyanokat találunk, mint a régi hagyományokkal ren­delkező Erzsébeti SMTK, a MOM, a Danuvia, a Kőbányai Sörgyár, a Kőbányai Porcelán csapata. A félévi, vagyis a tavaszi szereplés alatt az aszódi teké- zők a tervezett tízzel szemben tizenhat pontot gyűjtöttek és a 9. helyen végeztek. Hat hellyel rukkoltak előre az előző évi­hez képest. Azután menet köz­ben jött meg az étvágyuk. Bizakodásunk nem volt alaptalan — hangoztatta Ond- rik Pál, a tekeosztály Vezető­je. — Csapatunkat a 10-11. helyre vártuk, végül a 6-t si­került megszerezni, 34 pont tisztálkodásra, a világításra, a fűtésre s még sok mindenre. Ahogy az elnöknő elmondta, a felújításban különösen az utóbbiak kerültek sokba. Selső képzés Külön fejezete a tavalyi esz­tendőnek ez a sokoldalú koc­kázat is, amit a változások je­lentettek. Baranyaitxé Selinga Ilona, műszaki vezető ezekből sorolt példákat. — Dolgozóink többsége részt vett az említett szakmai kép­zésben. Kockázat volt, hogy miközben szakmát szereznek, új technikákkal ismerkednek meg, csak ígérni tudjuk szá­mukra a jobb munkakörülmé­nyeket, a magasabb bért. De szerencsére ezeken a terüle­teken is lépést tudtunk tar­tani, így az általunk kiképzett dolgozóink nem kerestek más munkahelyet. A kockázat nem kisebb eleme volt az sem, hogy az építkezés alatt nem­egyszer területünk 70 százalé­kán uralkodtak ostromállapo­tok s különlegesen rugalmas és szigorú szervezésre volt szükségünk. S hogy ez is milyen jól si­került azt a még nem teljesen végleges adatok is tanúsítják. Ä kellően nem is ecsetelhető nehézségek ellenére 5 millió forintos többlet árbevételre tettek szert s nőtt a nyeresé­gük is. Részint ennek is kö­szönhető, hogy már január 1- ,.től megkapták a dolgozók az 'i<jei bérfejlesztést,. Ezzel együtt új, a korábbiaknál ösztön­zőbb, bátrabb rendszert hono­sítanak meg a termelésért fe­lelős dolgozók körében. Az sem utolsó szempont, hogy a rekonstrukció költségét maga a szövetkezet gazdái- kodta ki, az elmúlt három év fejlesztési alapjából. S a mun­ka tovább folytatódik. A kö­zös műhely újjászületése után most a kiszolgáló részlegen a sor, az idén például a raktá­rak, az anyagszállítás újul meg, s korszerűsítik az irodá­kat is. Eddig jobbára arról beszél­tünk, hogy miként dolgoznak összegyűjtésével. Mind a ti­zenkét versenyzőnk derekasan helytállt a küzdelemben. Őszi felkészülésünket jól szolgálták a nyári versenyek, amelyek közül például az Al­kotmány Kupa rendezési jogát is megkapták az aszódiak. Ezt a versenyt megnyerték, majd a Cegléden rendezett Kossuth Kupa vetélkedőn, NB I-es csa­patok társaságában szerepel­tek, itt a kilencedik helyen vé­geztek. Sokat jelentett számuk­ra a műanyag borítású pályá­kon való szereplés is. Az őszi bajnoki mérkőzése­ken, hazai pályán Búzás László, Agócs István, Gyebnár Sándor szerepelt a legjobban. Az idegen találkozókon Kiss Sándor és ugyancsak Búzás és Agócs tett ki magáért. A szak­osztályban a legjobb ered­ményt 1981-ben Agócs István érte el, otthon százszázalékos­nak bizonyult. Az új idényre való felkészü­lés idején szólni kell a gondok­ról is. Az utánpótlás néhány tagjának nem tudtak tavaly folyamatos játéklehetőséget biztosítani, s emiatt nem fej­lődhetnek a kellő ütemben. Az aszódi tekézők megkezd­ték felkészülésüket az új idényre. Az alapozás idősza­kában hetente két erőnléti és két technikai edzést tartanak. F. M. a Háziipari Szövetkezetben. Most nézzük meg azt is, hogy mit. Az elnöknő és a műszaki vezető elmondta, hogy a ter­mékszerkezet váltásakor felső női finom konfekció került előtérbe, például szoknya, kosztüm, blúz, nadrág. A meg­alakulásuk — 1951 — óta ha­gyományos termékük a fehér­nemű, amelynek részesedése azonban most csökkent az össztermelésből. Ez például a bedolgozókat is érintette, akik­ről külön is érdemes szólni: A fej’ődés feltételei — Nyolcvanon felüli szám­ban foglalkoztatunk bedolgo­zókat, akiket itt a helyszínen is betanítunk s akiktől újab­ban szintén nehezebb, szebb munkákat várunk. Különösen ügyelnünk kell a folyamatos szállításra, az anyagellátásra — mondta Baranyainé. — Tö­rekvéseink eredményeképpen nem egy olyan bedolgozónk van, aki már estélyi ruhát is -tud otthon varrni. Továbbra is jelentős szere­pet szánnak a kooperációs te­vékenységnek, amely a maguk végezte és a nekik végzett bérmunkákból tevődik össze. Külön cikket érdemelne tőkés exportjuk, amelynek további bővítésén fáradoznak. Természetesen még e bővebb bemutatás is csak töredékét .tudta felvillantani a szövetke­zetiek teljes tevékenységének, amelynek a divathoz való gyors alkalmazkodás, a rugal­mas termékszerkezet, a bátor kockázatvállalás, az ésszerű takarékosság, a bátor ter­vezés, az ösztönző bérrend­szer, a magasabb feldolgozott­ságé, értékesebb termékek a legfontosabb jellemzői. Csupa olyan dolog, amelyről manap­ság annyit beszélünk, s ame­lyeket a fejlődés feltételeinek tartunk. A gödöllői háziipar bizonyította, nem alaptalanul. G. Z. omnannaBBBuanBDMsa Negyedszázada alakult meg a munkásőrség. Az alapítók között volt Magyaróvári Pál, a Gödöllő és Vidéke Áf-ész el­nöke. Ma is aktív munkásőr. Huszonöt év acélkékben. Mi­lyen volt, hogyan telt a ne­gyedszázad, erről beszélget­tünk a jubileum alkalmából. A két és fél évtized megérté­séhez távolabbra kellett men­nünk, térben és időben egy­aránt. Mezőhegyesen kezdődött, a felszabadulás előtt. Uradalmi cseléd apja beszerezte az ál­lami gazdaság gépműhelyébe bognártanulónak. Tekintélyes dolgozói gárdával működött ez a műhely, lehettek hatszázan- nyolcszázan. A legkülönbözőbb szakmájú férfiak: esztergályo­sok, lakatosok, vasöntők; fa­ipariak, asztalosak, bognárok. Ugyatinszki Mátyás js ott dol­gozott, régi baloldali ember. Baloldaliságáról persze nem tudott akkor semmit Magyar­óvári Pál. Annyit vett észre, hogy a gyereksorból alig ki­nőtt ifjak Matyi bácsija sze­retettel foglalkozik velük, ki­alakított maga -körül egy négy­öt tagú kis csoportot. Biztatás, jó szó Ezeket a fiúkat vezette be az elet rejtelmeibe, el-elejtve néhány szót fontos társadalmi kérdésékről. Lehetne nálunk is szocializmust építeni, mondta például egy cigarettaszünet­ben, kapcsolódva valamilyen időszerű beszédtémához. Magyaróvári Pál 1944-ben kapta meg a segédlevelet, az ország egy évvel később sza­badult fel. Ugyatinszki most már nyíltabban beszélt: igen fiatal vagy, apád gazdasági cseléd, a kommunisták között Népszerűek lettek a tekézők Jól szereplő aszódiak Nagyobb hozamú fajfák Hazai gyártmányú eszközökkel Iiscafayi viliázó ember helyett A tartósítóipar elmúlt évek­beli fejlesztése is hozzájárult ahhoz, hogy a zöldborsó-ké­szítmények ma már egész éven át fontos népélelmezési cikkek lettek.. Megyénkben két konzervgyár is foglalkozik e mezőgazdasági termék feldol­gozásával, nyaranta vagon­számra érkeznek a friss zöld­borsó-szállítmányok a hatva­ni és a nagykőrösi konzerv­gyárba. Jobb átlag A termelés technikai olda­lának fejlesztése, a régebbiek­nél nagyobb termőképességű fajták elterjesztése révén eb­ből a konzervféléből bősége­sen van- A mi vidékünkről — nagyrészt a gödöllői búza- és borsótermelési rendszer tag­gazdaságaiból — a Hatvani Konzervgyárat látják el a nagyüzemek. Az időjárástól függően éven­ként 'változik ugyan a ter­més mennyisége, de a megfe­lelő szakértelem és a gépesí­tés eredményeként egyre job­bak az átlagok. A MÉM Mű­szaki Intézet kilenc évvel ez­előtt dolgozta ki először a zöldborsótermelés gépesített technológiáját. Azóta viszont a jobb fajták, újabb növényvé­dő szerek, s újabb gépek ke­rültek a termelésbe, ezért az eljárás korszerűsítését — a mai kívánalmaknak megfelelően — ismét elvégezték a kutatók. Berci László, Bakos Ferenc és dr. Borszéki Éva tudomá­nyos főmunkatársak kutató, fejlesztő és vizsgálati munká­jukat a GBBR taggazdaságai­ban, mindenekelőtt a gödöllői tangazdaságban fejtették ki. és persze régebbi, máshonnan szerzett tapasztalataikat is összegezték. Kétféle megoldás Figyelemre méltó, hogy a borsótermelés technológiájá­hoz szükséges legfontosabb eszközök szinte kizárólag ha­zai gyártmányok. Ilyen az úgynévezett betakarító vezér­gépek közül a Szolnoki Me­zőgép Vállalat által gyártott RAE—3,6 jelű rendrearató, amely a kétmenetes betakarí­tás nélkülözhetetlen eszköze. A rendfelszedő adapterrel el­látott speciális pótkocsit a hódmezővásárhelyiek gyártják. Ahogy ebből kiderül, a beta­karítás kétféle módon történ­het: az egyik gépsorral a ren­den levő borsót a gazdaságok majorjaiban elhelyezett sta­bil cseplogepekre hordjak; a másik megoldásnál — csakúgy, mint például a gabonát —ma­gajáró zöldborsókombájnnal csépelik ki. Mindkét eljárással megment­hető a fehérjében igen gazdag melléktermék, a zöldborsó­szár, amely kiváló tömegta­karmány. A növény betakarí­tását, cséplését nagyban könnyítette, illetve tovább mo dernizálta az, hogy néhány éve forgalmazzák, illetve gyártják a szálastakarmány-etető gé­pet. Ez a stabil cséplőgépek kiszolgálására hivatott, még­hozzá úgy, hogy a tábláról be­hozott terményt erre borítják a pótkocsikról, ami azután a cséplőgépekre továbbítja. Egy ilyen eszközön, két cséplőt etet egyszerre, óránként tíz-tizenöt tonna termény halad át rajta. Tucatnyi viliázó ember mun­káját helyetesíti ez a nagysze­rű találmány, s noha haszná­lata emeli a beruházás költsé­geit, meg az üzemeltetését is, de ez bőségesen megtérül, hi­Gödöllő, művelődési központ, vasárnap: Játsszunk együtt! Népi gyer­mekjátékokat tanít Hintalan László, 10-től 12 óráig a 13­14-es teremben. Divatbemutató a színházte­remben, 10 órától. Népművészeti bemutató és vásár, 10 órától áz előtérben. Hóemberépítés — hószobrá­szat a művelődési központ kö­rül, 14 órakor. Visszapillantó. Székely Ist­ván: Hyppolit, a lakáj. A film­vetítés után lemezhallgatás és beszélgetés, 16 órakor. Az utca másik oldalán, Bró- dy János estje, 18 órakor a színházteremben. A Fiatalok pódiuma második előadása. Hétfő: Fuszenecker Ferenc fotómű­vész kiállításának megnyitója, 18 órakor. Bag, művelődési ház, vasár­nap: Az idős kor pszichológiai problémái'. Előadó: Várady Gé­za, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár osztály- vezetője, 16 órakor, a nyugdí­jasklubban. Hévizgyörk, művelődési ház, vasárnap: szén a gyorsabb, egyenletesebb etetés révén a cséplőgépek tel­jesítménye növekszik, az élő­munka-megtakarítás pedig mintegy 40—60 százalékos. Teljes technológia Az intézet munkatársai ter­mészetesen nemcsak a gépso­rok vizsgálatát végezték el, hi­szen szokásos gyakorlatuk sze­rint a talaj-előkészítéstől, a vetőmag-kiválasztáson át a be­takarításig számos követel­mény betartására ügyeltek: vagyis a termelés teljes tech­nológiáját kidolgozták- Ide értve a jövedelmezőség szá­mítását, a munkaszervezési és a munkavédelmi kérdések tisz­tázását is. A vizsgálatokról —> teljes technológia leírásával — még az Agrotröszttel közösen szakmai közleményt adtak ki, amelyhez bármely gazdaság, társintézet, gépgyár vagy ép­pen oktatási intézmény szak­emberei hozzájuthatnak. F. I. Picos-diszkó lézerbemutatő- val és filmvetítéssel, 20 órakor. Veresegyház, művelődési központ, vasárnap: A nyulászklub farsangi ba- tyúsbálja, 19 órakor. Erdőkertes, művelődési ház, hétfő: Író—olvasó találkozó. Vendé­gük: Bárány Tamás író. Mogyoród, művelődési ház, hétfő: A GT 80 színházi csoport előadása. Robert Burns: Vi­dám koldusok, 19 órakor. Hét végén Családi mozi Családi mozit tervez a Pető­fi Filmszínház és a művelődési központ Gödöllőn, a szabad szombatokhoz kapcsolódva. Az elképzelések szerint egy idő­ben két helyiségben vetítenek majd filmeket, s így szülők és gyerekek egyszerre járhatnak moziba. Mert az egyik előadás a felnőtteknek, a másik a gye­rekeknek szól majd, s így nem kell külön gondoskodni a gyer­mekmegőrzésről. A nap kulturális programja Alapítók negyedszázada kezek kísérték útját Oltalmazó a helyed. — Így verődtem a párthoz — emlékezik a szö­vetkezeti elnök. Életútja későbbi szakaszai­ban, fordulópontokon, nehe­zebb döntések idején mindig akadt Ugyatinszkihez hasonló pártfogója, aki biztatással, jó szóval, iránymutatással meg­könnyítette számára a kérdé­sek megválaszolását. Mezőhegyesen hamarosan kiemelték, majd a fővárosba küldték, egy állami gazdasági vezetőket képző gyorstalpaló­ra, ahonnan a Földművelés- ügyi Minisztériumba helyez­ték, ahol Kállai Kornél vette oltalmába. — Sokat lehetett tőle tanulni, foglalkozott ve­lem. Ö a rizstermesztésért volt felelős. Vele jártam az orszá­got, a rizstermelő vidékeket. Embereket, tájakat, gazdasá­gokat ismertem meg. Fordulatos útján, mint ak­koriban valamennyi kiemelt fiatalén, újabb állomások kö­vetkeztek. A Máriabesnyőre telepített zsámbéki Mezőgaz­dasági Akadémiára került, melynek elvégzése után ott tartották tanársegédnek. Ettől kezdve kötődik életsorsa és politikai pályája Gödöllőhöz, minden valószínűség szerint végérvényesen. Az iskola visz- szaköltöztetése után a járási pártapparátusban találjuk. E megbízatása is kapcsolatos egy személlyel. Akadémiai igazga­tója lett a pártbizottság első titkára, Magyaróvári pedig a mezőgazdasági osztály vezető­je, függetlenített munkatárs­ként. E helyén 1957-ig dolgo­zott. Fölösleges kérdés A szigorú években és a tra­gikus hetekben. A felgyorsult események és a töprengés, gondolkodás napjai. Életve­szélyben. — Ügy tanultuk, az új rendszer megdönthetetlen. És most úgy tűnt, mégis meg­semmisülhet A felsőbb párt­szervtől már nem kaptunk vá­laszt kérésünkre, kérdéseink­re. Annyira elvadult a hely­zet, hogy nem kaphattunk. Érezték, tudták? Védték a szerintük védeni valót. A ki­egészítő parancsnokságon le­vőkkel együtt a postát. Napo­kig tartották ott a szolgálatot, míg meg nem érkezett az el­ső tank. A kérdés: miért lépett be a munkásőrségbe — fölösleges. Magyarázatra az szorulna, ha nem teszi. Az első csaknem tíz esztendőben anyagi helyet­tese volt az egységnek, mi­közben civil életét a fogyasz­tási szövetkezeti mozgalomban folytatta. Az anyagi helyettes a kiképzéshez és a szolgálat­hoz nélkülözhetetlen eszkö­zökről gondoskodik. Az első évtizedre emlékszik a legszívesebben Magyaróvári Pál. Azt mondja, forradalmi hangulatban zajlottak azok az évek, a kiképzésben, a szolgá­latban egyaránt. És minden más területen. Ekkor volt a nagy fordulat a magyar me­zőgazdaságban. A szövetkeze­tek szervezésében jó néhány járási községben vezető szere­pet játszott. A hatvanas évtized derekán, 1966-ban megbízzák a Gödöl­lő és Vidéke Áfész megszer­vezésével. Ettől kezdve a munkásőrségben az a dolga, ami a döntő többségnek: ki­képzésre jár, szolgálatot tel­jesít. Észrevenni a változást Ezek már más évek. A helyzet nem éles. Ennek meg­felelően alakultak át a mun­kásőrség tennivalói is. A ki­képzés oldottabb, a hangulat kedélyesebb, fesztelenebb. A feladatokat persze most is el kell végezni, maradéktalanul. A gödöllői járási-városi Kob- zi János munkásőregység el­végzi, kitűnően. Erről tanús­kodik az évi értékeléseken ka­pott elismerések sora. Egysé­geket és személyeket tüntet­nek ki. Magyaróvári Pál is dicsekedhetne velük. Ehelyett, miközben kinéz az ablakon, messzire, azt mondja: — Tudja, az a legfonto­sabb, hogy az ember észreve­gye az idők változását, más­képp nem tud létezni. Jó, ha kap néhány pofont, úgy a leg­könnyebb ráébredni az új idők új szavára. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) •i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents