Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

1982 JANUÄR 17.. VASÁRNAP %K(d<w Tavasztól ismét Tűsnél ca Góbé-gyér Tavaszra kezdik meg a Góbé típusú vitorlázó repülőgépek gyártását Szombathelyen. A szükséges gépek, berendezé­sek azonban már mind a he­lyükön vannak. Az AFIT XII, számú vállalatának repülőgép- tizemében még tucatnyi, húsz évvel ezelőtt épített Góbé vár felújításra; e munka befejezé­se után fognak hozzá az újak készítéséhez. A kétszemélyes gép oktatá­si célra nagyszerűen bevált, ez indokolja, hogy újból gyárt­sák. Az eredeti típust megerő­sítik, a nemzetközi előírások­nak megfelelővé teszik. Éven­te harminc gép kerül majd ki a szombathelyi Góbé-gyárból. Több millió naposcsibe I Kutatómunka a nők javára Sátorépítményak Textílkcmtércer A jelenleginél évente egy­millió kétszázezer négyzetmé­terrel több szállítókonténer, takaróponyva, tároló és — akár mosodák, sportcsarnokok beborítására alkalmas — sá­tor építmény készül annak a fejlesztésnek eredményeként, amelyhez az idén kezdtek a Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyárban. A fejlesztéssel kapcsolatos döntést körülte­kintő piaci felmérés előzte meg, a termékek iránti keres­let várható változásáról. Esze­rint a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem több, úgy­nevezett konfekcionált mű­szaki árut igényel a követke­ző években; ez indokolja a termelés bővítését. Beszélgetés az Országos Munka- és Üzemegészségügy! Intézet főigazgatójával A saját magunk gyártotta berendezésekben évente 12 mil­lió naposcsirkét keltetnek a hernádi Március 15. Termelőszö­vetkezet baromfiüzemében. Csepregi György keltetésvezető negyven éve dolgozik ebben a szakmában, neki is köszönhető, hogy a szövetkezet nemcsak a saját farmját, hanem a kisterme­lőket is képes ellátni naposcsirkékkel. Erdőst Agnes felvétető A bogi mükelybsn Megkezdték a téli gépjavítást Van annak már hat-hét esz­tendeje, hogy a magyar gyórt- , máhyú DÜTRA-traktorokat so­kan elparentálták. Jöttek he­lyettük ezerszám a valamivel korszerűbbnek, univerzálisabb- nak mondott más típusok. Az­után kiderült, hogy jók lesz­nek még azok. Erről hallhat­tam, ezt láthattam a minap a kartali Petőfi Tsz bagi műhe­lyében is, ahol egy lecsupaszí­tott DUTRA—1000-esen ügy­ködtek a szerelők. Padok, polcok — Tehát még mindig jó az öreg a háznál — céloztam a mondottakra gondolva Traxler Balázs műhelyvezetőnek a kérdéssel. — Nekünk még két ilyen traktorunk van jelenleg is, s ami nemcsak.most fontost de egész évben is számít: szinte minden alkatrészét meg tudjuk szerezni — mondja a fiatal gé­pészmérnök. — Igaz, nézze csak, ebben most éppen olyan motor van, amelyet valójában autóbuszhoz gyártottak, meg az olajszűrője sem az eredeti már. De a motor szinte egy az egyben ugyanaz. Tudjuk, hogy az adagolót és a többi részét hogyan kell -beállítani, átsze­relni ahhoz, hogy a traktorba jó legyen. A szövetkezetben december­ien megkezdték a gépek téli javítását egy-egy DT—75-ös és SITZ traktoron, de igazából csak január első napjaiban .end ültek bele. Mindez nem jelentett átmeneti tétlenséget sem, hiszen a szerelők egy ré­sze a tavaly kialakított, 230 légyzetméteres új műhelycsar- aok munkapadjait, polcait és igyéb berendezéseit készítet­ték el. A kombájnszerel de átadásá­nak/elszabadult a régi műhely, mostantól az a szövetkezet köz­ponti gépkocsijavítója. Míg a szervizműhelybe csak egy na­gyobb testű jármű fért be, eb- oen egyszerre már négyet is ;udnak javítani. Szakemberük s van hozzá, így a jövőben lemcsak a saját tehergépkocsi­jaikat készítik föl vizsgára, ha­nem külső cégektől is vállal­lak. Ezt tették nemrégiben a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat és a kerepestarcsaj ta­nács építési és költségvetési Szemének megbízásából is. Már szót; ejtettünk róla, hogy a DUTRÁ-hoz van elegendő alkatrészünk-; - s 'bár -az IEA-te- hergépkocsik, valamint az MTZ-traktorok ellátása jobb, mint tavaly, de nem zökkenő- mentes. Traxler Balázs szerint ezért, meg azért is, mert vala­melyest biztonságosabbá tehe­tik a folyamatos javítást: már most többet kell törődniük a helyben javítható alkatrészek felújításával, mi több, gyártá­sával! Éppen e törekvés jegyé­ben nemrég egy esztergapadot újíttattak fel a fóti Béke Tsz­szel, s beállítottak egy portél­től téses eljárással működő he­gesztőgépet is. A módszert a MÉM Műszaki Intézetben ajánlották nekik, ahonnét szakemberekét is kaptak ah­hoz, hogy a gép használatát megismertessék szerelőikkel. Kiselejtezett anyagból A közelmúltban több újítás is született gépműhelyükben. Tóth László szerelő ötlete alapján, a kivitelezésben hoz­zá csatlákozó Gubik István ko­vács é& Tőkési András hegesz­tő az IH-ekék után köthető bo­rona és gyűrűshengerhúzó ke­retet készített el, lényegében ócskavasból, a kiselejtezett ve­tőgép vázából. . — Otthon is összehoztam egy újdonságot a családnak: Pan- nónia-moíorral hajtott kerti traktort készítettem — mond­ja Tóth László. — Van hozzá egytengelyes pótkocsim, kulti- vátorom, burgonyasqr-jelölő és töltőkapa is. A kertművelésen kíyül a fűtőolaj hazaszállításá­ra is használom, Masznik Sándor és Tőkést Sándor ugyancsak hasznos szerszámot készített el. — A Rába—Steiger tengely- kapcsolójának hozzáférhetősé­gét javítottuk vele — mondja Tőkési Sándor. — Eszközök hiányában két napig is eltar­tott, amíg a traktor kuplung­jához hozzáférhettünk. Ezzel a készülékkel másfél, két óra alatt elvégezhető a művelet, s nem balesetveszélyes. Töredelmes vallomás Azután Traxler Balázshoz fordul a kérdéssel, hogy mi­kor kapnak érte újítási díjat. A műhelyvezető töredelmesen bevallja: rá vár, hogy elké­szítse a javaslat mellé a szer­kezet műszaki rajzát. Meglesz hamarosan, mondja, és akkor nem-desz akadálya az anyagi elismerésnek sem. Különben Tőkési Sándornak sem ez az egyetlen újítása. Az UNKZ- jelű rakodógépekből öt van a tsz-ben. Ezek hidraulika szi­vattyújában hamar tönkre­megy az egyik gumítömítés, ehelyett készített bőrből valót. Bevált, sokáig nem megy tönk­re. , . Fehér István Hazánkban megvalósult a nők teljes foglalkoztatá­sa. Statisztikák adják hírül, hogy a keresőképes korú nők 80 százalékának van munkaviszonya. Pusztán az iparban 1 millió 400 ezer nő dolgozik, s a mezőgazda­ságban is meghaladja számuk az 1 milliót. Sokan vál­lalnak munkát a kereskedelemben, a közlekedésben és a szolgáltatás különböző területein. A társadalmi mun­kamegosztásban részt vállaló nők egészségvédelme sa­játos feladat, sok tekintetben megkülönböztetett módon történik. A dolgozó nő munkaegészségügyi helyzetéről és üzemegészségügyi ellátásáról beszélgettünk ár. Zsügön Évával, az Országos Munka- és Uzemegészségügyi In­tézet főigazgatójával. A munkaköri jegyzék kidolgo­zásiéba be kell vonni az üzem­orvosokat, a vállalat szakszer­vezetének képviselőjét és szükség esetén a területi Ál­lami Közegészségügyi Fel­ügyelőséget is. Tavaly év ele­jén jelent meg az az egész­ségügyi miniszteri rendelet, amely a munkaköri alkalmas­sággal az időszakos orvosi vizsgálatokkal foglalkozik. Meghatározza a munkába ál­lást megelőző, valamint a munkaviszony alatti orvosi vizsgálatok (klinikai, labora­tóriumi, szakvizsgálatok stb.) rendjét és gyakoriságát. Mind­ennek előfeltétele a munka- körülmények ismerete, ezért a munkahelyek egészségügyi el­lenőrzését rendszeresen, fo­lyamatosan végzik a közegész­ségügyi-járványügyi felügye­lőségek munkaegészségügyi osztályai. Az általános mun­kahigiénés ellenőrzések kere­tében meghatározzák például a levegőben levő vegyi-, por­anyagok koncentrációját, vagy pl. az üzemek zajszintjét. A mérési eredményeket egybe­vetik a megengedett normatí­vakkal, s a továbbiakban azok szerint intézkednek. O Hogyan fejlődött az elmúlt O Ml indokolja, hogy a mun­kaegészségügyi ellátásban kü­lönbséget tegyünk a nemek között? — A tudomány és a techni­ka fejlődésével, az újfajta technológiák bevezetésével, az üzemegészségügy feladata is megváltozott. Több, régebben meglevő ártalom megszűnt, ugyanakkor újak jelentkeztek. A munka, a munkakörülmé­nyek megfelelő, egységes, biz< tonságos kialakításával, meg' szervezésével kapcsolatos egészségügyi előírások, norma­tívák mindkét nemre érvé­nyesek, de egyes, esetekben, külön a nőkre vonatkozó sza­bályok is szükségesek. Alap­vetően a férfi és a női szer­vezet különbsége. — például az anthropometriai, a fizioló­giai eltérések, az utódok vé­delme — indokolják ezeket a külön nőkre vonatkozó előírá­sokat. Például: a fizikai mun­ka nehézségi fokának megíté­lésekor :— nőknél — a férfiak­ra megadott értékek 70 száza­lékát kell figyelembe venni. Eltérőek — férfiak és nők kö­zött — az egyes munkakörök­kel járó foglalkoztatási szabá­lyok is. Q Az e szabályokkal kapcso­latos, most készüld rendelet­tervezet milyen Ismereteket fel­tételez? . —. Az Egészségügyi Minisz­térium felkérésére rendelet­tervezetet készítettünk elő a nők, a terhesek és a fiatalko­rúak egészséges, biztonságos foglalkoztatásának szabályai­ról. A rendelet a jelenleg ér­vényben levő jogszabályt teszi korszerűbbé, meghatározza majd a nők, terhesek, fiatal­korúak számára tiltott mun­kaköröket egyes vállalatoknál. évtizedben az üzemorvosi el­látás? — E tekintetben nagy fel­adat hárul az üzemegészség- ügyi szolgálatainkra, amelyek fejlesztését a Minisztertanács 1974. évi határozata írta elő. Ezt követően az Egészségügyi Minisztérium irányelvet adott ki az üzemorvosi ellátás to­vábbfejlesztéséről. Azóta vál­tozott az üzemorvosok képzé­se, fokozódott erkölcsi és anya­gi megbecsülésük, mindannak köszönhető, hogy egyre több szakorvos választja ezt a pá­N em.gondolt büszkélke­dő szó használatára az a negyven év kö­rüli, községi iskolában ta­nító pedagógus, akivel az elmúlt hetekben együtt utaztam, s beszélgetésünk közben említést tett egyfaj­ta jelenségről. A lokálpat­riotizmus szót pedig már csak azért sem használta a mondottakkal kapcsolatban, mert alighanem nagyképű­ségnek vélte volna. Egysze­rűen csak elmesélte, ho­gyan akadályozták a me­gyében kis ügyességgel és leleménnyel az egyik szép fekvésű falucska elnéptele­nedését. Üdülőhellyé , ké­pezték ki, megvásárolták az apró parasztházakat, fel­újították a kerítéseket, ka­pukat, takarítottak, beren­dezkedtek vendégfogadásra. Magukénak tartották meg, nem adva át sem az enyé­szetnek, sem a hétvégi te­lekre vágyó, ám folyamatos törődést nem vállaló, a megyéért áldozatokra alig­ha hajlandó idegennek, más táj bélieknek. A szőkébb haza szeretete korunkban sokféle új vo­nást, motivációt hordoz. Nevezzük a hely. a locus iránti vonzalomnak, hívjuk esetleg a szőkébb pátria szeretetéríek, egyremegy. Mindenkor egyfajta ragasz­kodás. Érzelmi tartalma mellett azonban — se jelen­ségnek sok városi, megyei, községi tanácsi tisztségvise­lő. népfrontban s másutt tevékenykedő, falugyűlések hangulatát mérni tudó szakember tanúja, nap­jainkban — más töltése is van. Erről is érdemes szól­nunk. A tisztes és egészséges kő­A szűkebb haza tődés a kisebb hazához; a lakóhelyül szolgáló helység, országrész, tájegység iránti ragaszkodás • napjainkban több helyütt fejeződik ki konkrét tőitekkel, kisebb és nagyobb vállalkozásokkal, kezdeményezésekkel. Példaként említenénk né­hány ilyen formát: az egyik fővárosi felsőoktatási in­tézményben nemrég verbu­válódott össze az a har­madévesekből toborozódott kis csapat, amely már je­lezte is megyéjének: mind­annyian otthon akarnak dolgozni. Idejében jelent­keznek munkahelyért, meg­bízásért, vegyék őket elő­jegyzésbe. Nincs munkahelyszűké­ben az említett terület, te­hát nem kizárólag anyagiak utáni vágyakozás foglalkoz­tatja a fiatalokat. Egysze­rűen az történik, hogv vlsz- szakívánkoznak a szülői ház közelébe, mert lehető­séget látnak, hogy ott el­képzeléseik szerint élhet­nek. Feltétlenül a lokálpatrio­tizmus kifejeződésének tarthatjuk azt a — vállal­kozószellemre. a kor igé­nyét értő gondolkodásra is valló — brigádötletet, amelyet a gödöllői egyete­men hallottam. Vagy tíz végzős, barátok — köztük más egyetemről valók is — sajátságos kisvállalkozást terveznek hazatérve megyé­jükbe. Egyazon községben kívánnak megtelepedni, ven­déglőnyitástól, orvosi pra­xis kialakításáig a képzett­ségükhöz mért, legkülönbö­zőbb boldogulási formákat tervezik, egyhelyütt, egy­mást is segítve. S a lehető­séget valóban érdemes fon­tolgatni, hiszen sokféle okos forma segíthet manapság ahhoz, hogy kellő;' kézzel­fogható haszonnal is járjon a kötődés a szűkebb hazá­hoz. Az emberek, a helyi lako­sok java, személyes gond­ja közepette sem zárkózik el általában attól, hogy te­gyen valamit falujáért vá­rosáért — anélkül, hogy ezt így, egyértelműen megfo­galmazná. Az imént emlí­tett példák most inkább azt kívánnák jelezni, hogy — például — nemcsak a tár­sadalmi munka forintok­ban is értékelhető mennyi­sége lehet a szülőfalu, a laltóhcly iránti jó érzelem, kötődés megnyilvánulása. Egy ifjú értelmiségi, bará­ti társasághoz vonzó szelle­miségén. kellemes társaság­beli mivoltán kívül eszével, tudásával, lelkesedésével és jó ötleteivel is gyarÄolthat­ja a városát, a faluját. S okasodnak — örö­münkre — a jelek ki­sebb és nagyobb tele­püléseken : arra mutatva, hogy erősödnek a szűkebb hazához fűződő érzelmi szálak. Gazdasági és politi­kai vezetés dolga is, hogy ki-ki tiszte, hatásköre sze­rint, intézkedéseivel és döntéseivel is további utat adjon ezeknek a kezdemé­nyezéseknek. V. M. lyát. Az üzemek pagy részé­be főfoglalkozású üzemorvo-. sok kerültek, 65 százalékuk táppénzes betegállományba veheti a beteget. A több mint másfél ezer főfoglalkozású üzemorvos mellett 2324 a részfoglalkozású üzemorvosok száma. Folytatódott az üzemi körzetek szervezése is. Az el­látás fejlődésében szerepet játszott az is, hogy az intéz­mények integrációjával az üzemegészségügyi hálózat is a kórházak szervezetébe került. • Milyen funkciót lát el az Országos Munka- és Üzem- egészségügyi Intézet a dolgo­zók, a dolgozó nők egészség­védelmében? \ — Feladataink között sze­repel a dolgozókra, külön a munkát vállaló nőkre vonat­kozó vizsgálatok elvégzése, és ebből adódó szervezési, mód­szertani feladatok megoldása. Az elmúlt években foglalkoz­tunk többek között a textil­iparban dolgozók morbiditási kérdéseivel, vagyis a megbete­gedési arányokkal. Folytattunk toxikológiai, ergonómiai és hygiénés kutatásokat. Részt vettünk számos jogszabály elő­készítésében. Uzemegészség- ügyi főosztályunk koordinálá­sával intézetünkben rehabili­tációs munka is folyik, és ter­mészetesen az üzemi orvosok közreműködésével kapcsolat­ban vagyunk az üzemek reha­bilitációs bizottságaival. Tu­dományos kutatómunkánk és á kutatási eredmények gya­korlati alkalmazása, valamint szervező, szakmai irányító te­vékenységünk azt a célt szol­gálják, hogy a munkakörül­ményekből, a környezetből eredő káros hatások megelőz­hetők legyenek, és a foglalko­zási betegségek csökkenjenek. Nógrádi Tóth Erzsébet Gyermekeknek A neve: Graft! Üjabb hazai gyártmánnyal bővült a gyermekek és a dié­tázók élelmezésére alkahnas termékek választéka. A pely- hesített készítményeket eddig kizárólag tókés importból sze­relték be, a múlt év végén azonban megkezdték az Egye­sült Gyógyszer és Tápszergyár körmendi gyáregységében 4 fajta ilyen termék gyártását. A Gratti néven forgalomba hazott készítmények változa­tosan használhatók fel, fo- gyaszthatók pehelyként, tejjel, joghurttal, vagy kefirrel ke­verve, s különféle tészták ké­szítésére is alkalmasak. Az almás, kakós és szójás készít- ménveket gyermekeknek, a korpával készült — természe­tes növényi rostokban gazdag — pelyhet diétázóknak ajánl­ják a szakemberek. Há áléi zsákmányolt Egérfogó róka Különös esetnek volt a szemtanúja az Ormánságban élő Lovas Béla vadász: tucat­nyi egeret fogott meg a szeme láttára egy kiéhezett róka. Cserkészei közben pillantotta meg ravaszdit egy behavazott lucernatáblán, amint nagy fü­lét a földre helyezve, hallga­tózott. Hamar kiderült, hogy mezei egérre les. Kitűnő hal­lásának köszönhetően a hóré- fegen át is észlelni tudta, hogy rágcsáló mocorog a föld­ben. Ekkor kissé felágasko­dott, és nagy erővel dobta be­le magát a hóba, karmaival áttörve a fagyott réteget, így kaparintotta meg a hó alatt megbújt egeret. Előfordult ugyan, hogy egyszer-egyszer célt tévesztett, vagy a zsák­mány gyorsabbnak bizonyulta vadásznál, de a koma nem csüggedt. Amikor később Lo­vas Béla puskavégre kapta a dúvadnak számító, és emiatt irtandó ragadozót, tizenhat egér maradványait lelte meg a gyomrában. I

Next

/
Thumbnails
Contents