Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-04 / 2. szám
HKCTtt 6 1982. JANUÁR 4., HÉTFŐ Kutatás és fejlesztés Több feladatot a vállalatoknak, hasznosabb tevékenységet az egyetemeknek A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés terü- létén az utóbbi időben jelentős változások mentek vég- ^ be. E változásokról, a soron következő feladatokról és a \ jövő tudománypolitikai terveiről beszélgettünk a kor- ^ mány tudománypolitikai bizottsága titkárságának mun- * katársával, dr. Kábái Vilmossal. Felemelt térítés Földvédelmi alap O Milyen tényezők határozzák meg tudománypolitikánkat? — A jelenlegi helyzetet alapvetően a külső és belső gazdasági feltételváltozások, illetve az 1979-től kibontakozó gazdaságpolitikai, gazdaság- fejlesztési törekvések szabták, illetve szabják meg. A módosuló társadalmi-gazdasági feltételek több lényeges pontban érintették a kutatás és fejlesztés cél-, eszköz-, valamint intézményi rendszerét. A kutató-fejlesztő hálózaton belül nem lehet minden feladatot központilag meghatározni. A főbb irányvonalak megjelölése után, fokozódnia kell a vállalati kutató-műszaki fejlesztő tevékenység, a vállalati innovációs tevékenység iránti figyelemnek. Az irányító testületeknek és természetesen maguknak a vállalatoknak is a korábbinál több konkrét lépést kell tenniük a szabadalmi,! az iparjogvédelmi munka, a vállalati kutató-fejlesztő helyek erősítésére, a feltételek javítására. ® A vállalati kutató-fejlesztő helyeken felhasznált pénzeszközök növekedése az V. ötéves terv első három évében meghaladta az összes kutatásifejlesztési ráfordítások növekedési ütemét, de 1979—80-ban visszaesés következett be. Milyen tendenciák érvényesülnek ma és mi várható a jövőben? 1 — Figyelmünk középpontjában továbbra is o vállalati kutatási-fejlesztési innovációs tevékenység feltételeinek javítása áll. Ezt indokolt esetekben kutatóintézetek, kutatóintézeti részlegek vállalatokhoz történő csatolásával is elő kívánjuk segíteni, hozzátéve, hogy nem ezt tekintjük az egyetlen eszköznek a vállalati műszaki fejlesztési tevékenység erősítésénél. Szeretnénk az egyetemek szellemi kapacitását minőségben fejleszteni, kutatótevékenységét jobban kihasználni a kutatóintézetek és a vállalatok munkájának elősegítéséhez. & Hogyan alakulnak a tudományos kutatás, műszaki fejlesztés feltételei ebben az időszakban? — A gazdasági fejlesztés új, Intenzív növekedési pályára állításával függ össze, hogy hazánkban első ízben a VI, ötéves népgazdasági tervhez kapcsolódóan a kormány országos középtávú kutatási fejlesztési tervet dolgozott ki, és fogadott el. Ez a terv azzal számol, hogy gazdaságfejlesztő törekvéseink eredményeképpen növekedni fog a vállalatok érdekeltsége, a korszerű műszaki, technikai megoldások alkalmazásában. Ennek megfelelően fokozódik az új iránti fogékonyság, az innovációs készség, a vállalatok kockázatvállalása, tevékenységük valós gazdasági teljesítményen nyugvó értékelése. Q Müyen feladatokat szabott meg az ötéves terv a kutatási káder- és munkaerő- gazdálkodásban? — A káderpolitikában középpontba kell állítani a minőségi követelményeket, azaz a tevékenység érdemi megítélését kell előtérbe helyezni. A kutatás-fejlesztés területén dolgozók körében a változó társadalmi-gazdasági követelményeknek, a kutatási-fejlesztési irányoknak megfelelően átcsoportosítás, indokolt esetben létszámcsökkentés válhat szükségessé. A kutatói mobilitás elősegítése érdekében pedig szélesebb körben kell alkalmazni az ideiglenes, átmeneti, egy-egy feladat megoldására irányuló foglalkoztatást, a gyakorlati szakemberek kutatóhelyeken, a kutatóknak pedig a vállalati fejlesztésbe történő bevonását. Fontos feladat az egyetemeken és kutatóintézetekben folyó kutató- képzés közelítése, a továbbképzés fejlesztése, a tervszerű külföldi ösztöndíjak és munkavállalási lehetőségek fel- használása, a tudományos kutatással foglalkozók idegennyelvi felkészítése. • Milyenek a kutatók, a műszaki fejlesztők munkakörülményei, alkotási lehetőségei? — Az intézetekben és az egyetemeken dolgozó kutatók helyzete általában megfelelő, ők lényegesen kedvezőbb tárgyi, jövedelmi-anyagi és egyéb feltételek között dolgoznak, mint a vállalati társaik. Tapasztalataink szerint a vállalati innováció előmozdításában kulcsszerepet betöltő szakemberek munkalehetőségei, jövedelmi helyzete, fel- készültsége sok esetben nem kielégítő. E fontos szakértelmiségi réteg helyzetét ezért a következő időszakban alaposabban áttekintjük, és ahol indokolt, a feltételeken változtatunk. • Hogyan fejleszthetők a nemzetközi tudományos kapcsolataink? — A Magyar Tudományos Akadémia irányításával, a nem kormányközi nemzetközi tudományos együttműködés koordinálására konzultatív bizottság alakult. A nemzetközi műszaki-tudományos együtt. működések koordinálásával azonban mindeddig kevés 'sikert értünk el. A korábbi kötöttségek hatása, a megnehezült gazdasági helyzet következtében nem javultak, hanem esetenként romlottak a nemzetközi tudományos együttműködés, a kutatóhelyek közvetlen kapcsolattartásának az anyagi és engedélyi feltételei. Körültekintően kell megvizsgálnunk és mérlegelnünk: célszerű-e és ha igen, miként lehetne a kutató-, tervezőintézetek, egyetemi kollektívák szellemi exporttevékenységét nagyobb mértékben ösztönözni. A szocialista országokkal megvalósuló együttműködésben alapvetőnek a konkrét célú kooperációt kell tekinteni. Ez elsősorban azokra a területekre irányul, amelyek a hazai társadalmi, gazdasági célok hatékony megvalósítását segítik elő, illetve amelyek a szocialista országok által elhatározott nagyjelentőségű közös, tudományos és műszaki feladatok megoldásához járulnak hozzá. Ám, csökkenteni kell a kevésbé jelentős együttműködési témák számát, és a formális elemeket a nemzetközi kapcsolatokban. A fejlett tőkésországokkal folytatott tudományos, műszaki együttműködés elsődleges célja a tervidőszakban is a hazai gazdaságfejlesztéshez szükséges korszerű technika, technológia és szervezési megoldások átvétele. valamint az ilyen eljárások. módszerek továbbfejlesztéséhez szükséges szakemberek képzésének elősegítése. A Beszéljünk végezetül a kutatómunka, a fejlesztés anyagi forrásairól is. Mennyit fordítunk minderre? — A tervidőszakban a nemzeti jövedelem felhasználásának, mintegy 3 százalékát kitevő 130—140 milliárd forint kutatási-fejlesztési forrásra lehet számítani, amely részben a központi költségvetési forrásból, másrészt a vállalatoknál képződő műszaki-fejlesztési alapból adódik össze. A forrásokból a kutatási terv programjainak végrehajtására, a központi és a vállalati eszközökből együttesen mintegy 17 milliárd forint áll rendelkezésre. A terv úgy fogalmaz, hogy a gazdasági célú kutatási programok esetében központi forrásokra csak abban az esetben lehet számítani, ha a megfelelő vállalati érdekeltséget tükröző anyagi erőforrások is rendelkezésre állnak. Mérő Miklós A mai követelményekhez igazított szabályokat és új előírásokat léptetett hatályba január 1-től az a törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács módosította az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló alapjogszabályt, az 1961. évi VII. törvényt. A témában illetékes tárca, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium vezető szakemberei arról tájékoztattak, hogy a törvénymódosítás alapvetően kettős célt szolgál: egyfelől az eddiginél szigorúbb legyen az erdőterületek védelme, másfelől a törvény — az ágazati irányítás elveivel és jó gyakorlatával összhangban — vertikálisan összefüggő termelési ágként .kezelje és szabályozza az erdőgazdálkodást, az úgy. nevezett elsődleges faipart és a faanyagvédelmet, valamint ezek központi és területi igazgatásának szervezetét. A törvényerejű rendelet a jövőben az erdőtörvény hatályát kiterjeszti a belterületen levő erdőkre is. Itt is alapvető követelmény, hogy a belterületi erdők töltsék be elsősorban közjóléti és környezetvédelmi rendeltetésüket, továbbá, hogy ezekben az erdőkben is a valamennyi erdőre előírt szakszerű erdőgazdálkodást folytassák. Űj rendelkezés, hogy erdőnek más szerv — nemcsak állami szerv — tulajdonába, kezeléséAz agrárszakemberek továbbképzésére az idén is lehetőséget biztosít a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium. A felügyelete alá tartozó egyetemi, főiskolai karok és főiskolák a tavaszi félévben üzemmérnöki képzést szerveznek. A Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi mezőgazdasági főiskolai kara gyepgazdálkodási és halgazdasági szakon, a mezőtúri mezőgazdasági gépészeti kara állattenyésztési gépüzemelési szakon szervez oktatást. A Budapesti Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti főiskoA mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmének törvényi szabályozását — az erről szóló 1961. évi VI. törvényt — most azért módosította az Elnöki Tanács, mert fontos társadalmi, gazdasági érdek annak a folyamatnak a meggyorsítása, amelynek eredményeként a művelés alól kivont területek visszakerülhetnek a termelésbe. A földtémában meghozott, s január 1-től hatályos törvény- erejű rendeletnek ez a lényege és célja. Hoffer István, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője elmondta, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló korábbi jogszabályok 1977. és 1979. évi módosításának eredményeként a földek termelésből kivonásának üteme csökkent ugyan, de nem a tervezett mértékben. Az ipari, kommunális és egyéb be, használatába átadásához, továbbá belterületbe vonásához hozzájárulás szükséges, mégpedig a Minisztertanács hatáskörében kijelölt szervek valamelyike részéről. Előírja a tvr. azt is, hogy az erdők fokozott védelme érdekében minden esetben hatósági engedély szükséges a művelési ág megváltoztatásához, az erdők termelésből kivonása vagy természetben való megosztásához. Az új jogszabályok ezen engedély mellett — a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméhez hasonlóan — a terület és a rajta levő faállomány igénybevételéért járó ellenértéken felül azt is előírja, hogy térítési díjat kell fizetni erdőnek — beruházási célra — termelésből való kivonása, továbbá időleges igény- bevétele esetén. E differenciált térítési összeg fizetésének kötelezettsége — a szakemberek véleménye szerint — ösztönző hatással lesz az egyes gazdálkodó és más szervezetekre, hogy erdőterület-igényüket a legszükségesebb mértékben korlátozzák. Sokakat érintő előírás, hogy egyes esetekben, például természetvédelmi érdekből az erdőben, fásításban — például külterületi fasor, facsoport, kisebb erdőfolt tekintetében — a virág, a gyümölcs és a gomba szedése korlátozható vagy megtiltható. lai kara dísznövény- és park- fenntartás, zöldséghajtató és goynbatenyésztési szakon szervezi meg a továbbképzést. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola élelmiszeripari munka- és üzemszervező szakon, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola pedig energiagazdálkodási szakon ríyújt lehetőséget a továbbtanulásra. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari üzemmérnökök kiegészítő képzését szervezi meg a mérnöki oklevél megszerzéséhez. A jelentkezési kérelmeket az oktatási intézményekhez január 15-ig kell beküldeni. beruházásokhoz még így is jelentős hányadban vesznek igénybe értékes mezőgazdasági rendeltetésű földeket. A legfrissebb adatok szerint az országban jelenleg mintegy 40 ezer hektár olyan terület van, amely — fokozott anyagi támogatással — a mezőgazdasági termelésbe visszaállítható. Kétségtelen, hogy a lakóterületek fejlesztéséhez, új ipari, mezőgazdasági, közlekedési létesítmények, valamint egyéb beruházások elhelyezéséhez — a legszigorúbb korlátozások ellenére — továbbra is elkerülhetetlen mezőgazdasági területek igénybevétele. Sürgetően szükséges meggyorsítani a kihasználatlan területek — jelenleg művelés alatt sem álló földek — visszaállítását a termelésbe. Az ehhez szükséges anyagi feltételeket, pénzügyi fedezetet — miként az Elnöki Tanács ülésén is elhangzott — legcélszerűbben a földvédelmi jogszabályok alapján befizetett térítésekből lehet előteremteni. Ennek érdekében az új tvr előírja, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek művelési kötelezettségének elmulasztásáért, valamint a termelésből időleges vagv végleges kivonásáért fizetendő térítésekből földvédelmi alapot kel! létesíteni, amely egyéb forrásból — például központi költségvetésből — is növelhető. A felemelt térítést azok a beruházók fizetik. akik termelőterületet vesznek igénybe a beruházás megvalósításához, illetve a meglevők területi bővítéséhez. A törvény mostani módosítása — hangsúlyozták a MÉM illetékesei — ilyenformán lehetőséget biztosít a termőföldek fokozottabb védelméhez, illetve a még kihasználatlan területek mielőbbi termelésbe vételéhez. KIJEV-SZOCSI-KIJEV június 18-tól 25-ig. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 5580 Ft. MOSZKVA-LENINGRÁD DREZDA július 7-től 14-ig. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 5880 Ft DREZDA áarilis 12-től 18-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 1800 Ft BAD SCHANDAU- SZASZ SVÁJC-DREZDA április 18-tól 23-ig. Utazás: vonattál. Részvételi díj: 1700 Ft SZTK-t kapnak Munkaszerződés A termelőszövetkezetekben sorra kötik azokat a munka- szerződéseket amelyeknek alapján — a Minisztertanács rendelete szerint — január 1- től társadalom biztosításban részesülnek a mezőgazdasági szövetkezeti tagok közös munkában részit vevő családtagjai is. Amint arról a TOT-ban tájékoztatást adtak, a munkamegállapodást kötött családtagok biztosítása a munkamegállapodás megkötésétől, de legkorábban a munka megkezdésének napjától kezdődik és a munkamegállapodásban meghatározott időtartam utolsó napjáig áll fenn. A munkamegállapodás nélkül foglalkoztatott családtagok biztosítása csak azokra a napokra vonatkozik, amelyeken a szövetkezetekben munkát végeznek. A munkamegállapodást kötött családtagok biztosítása tehát a munka megkezdésétől, legkorábban január 1-től a munkamegállapodás,ban előírt naptári időtartam lejártáig folyamatosan érvényes azokon a napokon is, amelyeken munkát nem végeznek. Munkamegállapodás hiányában azonban csak a munkavégzés napjai számítanak biztosításiban töltött időnek. A munkamegállapodást kötött családtagok tehát a társadalombiztosítási jogosultsághoz (nyugdíj, családi pótlék stb.) szükséges biztosítási idő megszerzése szempontjából lényegesen előnyösebb helyzetben vannak, rr'nt azok, akik munkamegállapodást nem kötöttek. BERLIN-KÖNIGSTEIN április 30-tól május 7-ig. Utazás: repülőgéppel és vonattal. Részvételi díj: 2600 Ft CHOPOK április 22-től 28-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 2140 Ft PRAGA június 3-tól 7-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 1740 Ft KORCSULA június 17-től 24-ig. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 7900 Ft A lakossági valutakeret terhére európai és Európán kívüli utazásokat is szervezünk. KEDVEZMÉNYEINK Diákoknak: 2500 Ft-os részvételi díjig 100 Ft 5000 Ft-os részvételi díjig 200 Ft 5000 Ft-nál nagyobb részvételi díjig 350 Ft Teljes létszámú csoport jelentkezése és az előleg egy összegben, határidőre való befizetése esetén: 2500 Ft-os részvételi díjig, személyenként 150 Ft 5000 Ft-os részvételi díjig, személyenként 250 Ft 5000 Ft-nál nagyobb részvételi díjig, személyenként 400 Ft Egyéni utasaink ajándékkönyvet, állandó utasaink pedig árkedvezményt kapnak. Vegyen részt a 25 éves Express utazásain I Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Budapest III., Szentendrei út 22. 1035 Tel.: 686-666. Kettős cél szolgálatában Módosított erdőtörvény Jelentkezés: január 15-ig Agrárszakemberek továbbképzése Az Express utazási ajánlataiból A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat értesíti kedves vásárlóit, hogy 1982-ben, az ötnapos munkahét bevezetésével boltjai hétfői napokon zárva tartanak. Ez alól kivétel a pilisvörösvári, a szigethalmi, a 2405-ös és a 2409-es váci, valamint a budapesti József nádor téri és a Vörösmarty utcai bolt, amelyek szombaton tartanak zárva.
