Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

A Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezel abonyi üzeme termékeinek 63 százaléka exportra megy. A kül­földöm keresett áruik köre a kSsebnúltbaa a fotokémiai labor­sorral bővült. Felvételünkön a termék folóreziszt felvivő része látható, melyen Dinn&r József az ajtó zárszerkezetét szereli. Gyurákl Ferenc felvétele Zárszámadás előtt Mindenb! tudtak újítani Jövedelmezően gazdálkodó tsz-ek A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSÉ ÉS CEGLÉD VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1382. JANUÁR 14.. CSÜTÖRTÖK Bgényebbez Énért feladat Egész évben lasz munkájuk Épületeket tataroznak, újítanak fel Bár a határ ilyenkor csen­des, Abony közös gazdaságai­ban egyetlen ember sem tét­lenkedik. Mindenütt készülnek a tavaszra, mozgalmasak a gépjavító műhelyek, folynak a karbantartások. Rendet tesz­nek a hatalmas portákon, gaz­dasági épületekben, helyenként az építőbrigádoknak is van munkájuk. Lázas tempóban készülnek a szövetkezetek a közelgő zárszámadó közgyű­lésekre: az utolsó simításokat végzik a beszámolókon. 1081- ben is minden abonyi tsz dere­kasan helytállt, ismét gazda­gabbak lettek, jobban dolgoz­tak, minit egy évvel korábban. 5400 liter tej A József Attila Tsz-1, 1980. évi eredményei alapján, az or­szág 1328 közös gazdasága kö-. zül az első tíz között tartot­ták nyilván. Valószínű, hogy a sorrendiségben most sem lesz változás. Igaz, a növényter­mesztésből származó bevétele a tervezett alatt maradt, bár egyes növényekből, például kukoricából rekordtermést ér­tek el, hektáronként átlag 80 mázsát takarítottak be. A be­vétel-kiesést sikerüjt pótolni a többi ágazatnál: részben a melléküzemági tevékenység­ben, részben az állattenyész­tésben. Csak egy példa az utóbbira: az egy tehénre jutó tejtermelés évi 5400 liter volt. A gazdaságos termelés és a nagyobb nyereség reményében elkészült a szövetkezetnél az úgynevezett Agroláng fűtőbe­rendezés, mellyel a termény- szárítót működtetik. Az új ka­zánban kukoricaszárat, szal­mát és egyéb hulladékot éget­nek, ezzel jelentős mennyisé­gű olajat takarítanak meg. A Kőrösietétlenre vezető út mentén új takarmánytároló és tehenészeti telep építését kezd­ték el, 6 millió forintot köl­töttek gépekre. Vasipari iizsm Változatlanul jelentős mel­léküzemági tevékenységük. Gu- miüzemüti és az épicoorigád jól működött, az év loiyamah egy borítékragasztó és fémtömeg­cikkeket gyártó műhelyt he­lyeztek üzembe. Melléküzem­ági termelésük növelése es a nödolgozók folyamatos téli foglalkoztatásának bővítésé ér­dekében előkészítették egy ipari varroda megnyitását, mely ebben a hónapban kezdi meg a termelést. A lányok és asszonyok zömében az iparban és mezőgazdaságban használa­tos textíliákat, zsákokat, gép­kocsiponyvákat készítenek. Egyelőre 30—35 dolgozóval kezdik el a termelést, de szó van a kisüzem további fejlesz­téséről. A Súgván Endre Termelő- szövetkezet vezetői szintén fi­gyelemre érdemes adatokról szólhatnak. Egyebek között napraforgóból 30, cukorrépából 330, szőlőből 45 mázsát takarí­tottak be hektáronként. Az év derekán üzembe helyezett új, szakosított szarvasmarha-tele­pen a legkorszerűbb eszközö­ket alkalmazzák. A kifejt tej emberi kéz érintése nélkül jut el a szállítótartályokba. Az egész munkafolyamat nem igé­nyel többet három embernél. Régebben hasonló állomány egy-egy fejőséhez legalább tíz­szer ennyien kellettek. A nö­vénytermesztésben és az állat- tenyésztésben folytatták a bel­ső anyagmozgatás korszerűsí­tését. Ma már legalább 60—80 ember munkáját végzik a gé­pek. A többi között két kisebb . teljesítményű traktort vásá­roltak, melyekkel főként a ház­táji gazdaságokban dolgoznak. Fejlesztették melléküzemági tevékenységüket. A Lenin üzemegység felesleges gazdasá­gi épületeit rendbehozták, az istállóból szerelőcsarnok, az irodának használt kastélyból szociális célokat szolgáló épü­let, a magtárból raktár lett. A felújított épületekben vasipari üzem létesült, melyben gépal­katrészeket készítenek és javí­tanak, valamint vasipari ter­mékek gyártását tervezik. Savaiiyú káposzta Az Üj Világ Tsz már e hó­nap végén megtartja zár­számadó közgyűlését. A veze­tőség, a másik két gazdasághoz hasonlóan, sok jóról számolhat be. Zöldségtermelőik paradi­csomból 360, káposztából 85, sárgarépából 150 mázsát taka­rítottak be átlagosan hektá­ronként. A káposzta feldolgo­zására is vállalkoztak. Sava­nyító üzemük, melynek fej­lesztése most folyik, az év vé­géig öt vagonnal többet érté­kesített a kedvelt zöldségfélé­ből, mint egy évvel azelőtt. Megnőtt az érdeklődés édes­ipari üzemük terméke, a né­gercsók iránt. A karácsonyi ünnepek előtt annyira keresett lett, hogy nem is tudták min­den megrendelő kívánságát tel­jesíteni. A szőlőoltvány-előÁüí- tás olyan sikeresnek bizonyult, hogy az idén az eddigi terüle­tet növelik. Az abonyi mezőgazdasági üzemek mindegyike eredmé­nyes esztendőnek mondhatja a2 elmúlt gazdasági évet, még akkor is, ha az időjárás nem minden növénynek kedvezett. • Az ebből eredő bevételkiesések pótlására megtalálták a meg­oldást, így várhatóan nem kell nyereségcsökkenéstől tarta­niuk. Gy. F. A társadalmi munkameg­osztás napjainkban azzal a reális igénnyel láp fel, hogy a vállalatok méretüknek, felké­szültségüknek és teljesítőké­pességüknek megfelelő felada­tokat tűzzenek célul maguk elé, figyelembe véve a megrende­lők igényét, ugyanakkor saját nyereséges tevékenységüket is szem előtt tartva. Az építőiparban a nagy lét­számú, jól felszerelt, korszerű technológiával dolgozó cégek a házgyári lakásokat építik, a nagyobb beruházásokat vál­lalják. A kisebbek — így a szövetkezetek is — inkább a nagyságrendjüknek megfelelő foghíjbeépítéseket, korszerű­sítéseket és felújításokat. Az utóbbi időben egyre inkább ez a törekvés jellemzi a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet tevékenységét is. Vagyázsisk a határidőre A korábbi években meglehe­tősen sok gonddal küzdöttek, s az akkori vezetés nem tudta jobbra fordítani a helyzetüket. 1979-ben látott munkához a ma is hivatalban levő új ve­zetőség, amely a párt városi Végrehajtó bizottságának köj zelmúltban tartott ülésén szá­mot adott eddig végzett mun­kájáról, tapasztalatairól és to­vábbi feladatairól. A három évvel ezelőtti hely­zettel kapcsolatban megállapí­totta ' a jelentés, hogy a Szé­chenyi úti 54 lakás, a Posta Központi Járműtelepének épí­tését és a Kossuth Gimnázium t felújítását kellett mielőbb be­fejezniük. Nagy falat volt ez a kis szövetkezetnek, hiszen évi termelési értékük 42 millió fo­rintot tesz ki, és ez a három munka önmagában 70 millió forintos kivitelezési költséget jelentett. A vezetőségváltás meghozta a várt eredményt. Ütemtervet készítettek a folyamatban le­vő munkák gyors befejezésére, a munkaerőt ésszerűen csopor­tosították, s ezzel sikerült fel­gyorsítani az építkezést. A vá­ros vezetői elismeréssel érté­kelték törekvéseiket. A szövet­kezet tagsága megértette az irányítók szándékait, s ennek az összefogásnak köszönhető, hogy határidőre átadták az épületeket. Kisgépeket vettek A várospolitikai céloknak megfelelően alakították ki azóta is tevékenységi körüket, mind nagyobb részt vállalva a középületek felújításából, kar­bantartásából és a lakosságnak végzendő szolgáltatásokból. Igyekeznek a feladatkörüknek megfelelő kisgépeket beszerez­ni, amelyekkel gyorsabbá és könnyebbé tehetik a fizikai munkát. Három év alatt több mint egymillió forintért vásá­roltak ilyen berendezéseket, köztük gépkocsira szerelt ön­rakodót és markológépet, ame­lyeknek jó hasznát veszik. Az építőipari szövetkezet új telephelyét a Mizsei úton ala­kítja ki, azon a telken, ahol egykor a Volán 20-as Vállalat üzemfőnöksége volt. Egyelőre csak anyagtárolásra és gép­kocsijaik elhelyezésére hasz­nálják, de 1983-ban megkezdik igényeiknek megfelelő kiépíté­sét, Erre a célra már most je­lentős fejlesztési alappal ren­delkeznek. A meglevő dolgozók szak­mai továbbképzését sokolda­lúan támogatják és ösztönzik, a többi között tanulmányi szerződésekkel, költségtérítés­sel. 1979 és 1981 között állami oktatásban 24-en vettek részt, szakmai továbbképzésben 35- en, s ezek a számok éppen a duplái a korábbi időszakénak. A jövőbeni munkáslétszám ér­dekében bővítik az iparila- nuló-képzést. Az eddigi 2—3 fiatal helyett az idén már 7-et iskoláznák be. Függetlenített oktatót állítanak melléjük, aki­től alaposan elsajátíthatják az építőipari szakmákat. JavasSt a íegyeíesn A városi párt-végrehajióbi- zottság megállapította, hogy javult a vezetői munka szín­vonala a szövetkezetben. Fo­lyamatosan el vannak látva tennivalóval, így fagyszabad­ságra sem kellett menniük az utóbbi években. A pénzügyi helyzet stabil, az anyaggazdál­kodás fegyelmezett. Bevezet­ték a minőségi bérezést, és valamennyi fizikai dolgozó a teljesítményének megjelelő fi­zetésben részesül. Munkájuk "Nagy szükség van a város­ban a Nívó Ruházati Szövet­kezet új szolgáltatására, ezt jelzi egyre növekvő forgalmuk is. Múlt év augusztusában nyílt meg női ruhaszalonjuk, melyet novembertől keresnek fel egyre többen, nemcsak a ceglédi lányok, asszonyok, ha­nem a környező falvakból is jönnek vendégek. A Károlyi lakótelepen épült 2-es számú szolgáltatóházban levő szalon­hoz nem mutatják az utat irá­nyítótáblák, mégis egy-kettő­re megnőtt a forgalmuk. Hir­telen annyi megrendelő keres­te fel őket, hogy az előtérben alig fértek el a vendégek. Hí­re ment, s így várták, hogy munkába áll Bánkúti László­vá varrónő, az üzlet veze­tője. Követték régi megren­delői, de azóta újabbak is be­térnek szoknyákra, blúzra va­ló ruhaanyaggal. Babaruhával kezdte — Hárman vagyunk itt — mondja Bánkúti Lászlóné. — Mint minden szakmában, ná­lunk is nagyon fontos, hogy a munkatársak megértsék egy­mást, azonos színvonalon dol­gozzanak. Kökény F erencné hosszú évek óta modellező volt szövetkezetünknél, de így a legújabb fazont is meg tud­juk beszélni. Legfiatalabb köztünk Z akar F erencné, ő nemrég tanulta a mesterséget, s most nagy igyekezettel is­merkedik a szakmai fogások­kal. — Előfordul-e még az az anekdotaszámba menő jelen­ség, hogy az ipari tanulók, elől rejtik a szabásmintát. előttük nem szabnak a mesterek? — Néhol van még ilyen, így aztán a frissen végzett szak­munkások, ha nem szalagra kerülnek, hanejn méretes sza­lonba, szinte szívják magukba az új ismereteket. minősége ellen nem merült fel kifogás, és ebben annak is nagy része va'n, hogy jelentős mértékben javult a munkafe­gyelem, sikerült megfékezni a korábbi italozásokat. A kivite­lezési határidők betartásában az is közrejátszik, hogy főleg olyan munkákat vállalnak, amelyekhez nem szükséges al­vállalkozók közreműködése, mert — a tapasztalatok szerint — korábban több alkalommal részben miattuk hiúsultak meg az eredetileg kitűzött munka- befejezési időpontok. Ahhoz, hogy működési terü­letükön még eredményesebben tevékenykedhessenek, további anyag- és energiatakarékos­ságra, az üzem- és munkaszer­vezés folytatására, a lakossági szolgáltatások kiterjesztésére, mind több javítás, felújítás, karbantartás elvállalására van szükség. Ezentúl is átgondolt létszám- és bérgazdálkodást kell folytatniuk, és erősíteni a szocialista brigádversenyt. Lé­nyeges, hogy a szakmai, poli­tikai munka a kívánt színvo­nalra emelkedjen, mert ez megszabja a további fejlődés lehetőségét. ' T. T. — ön hol tanulta a mester­séget? —; Szerencsés voltam, a csa­ládban volt női és férfi szabó is, tőlük már korán megtanul­tam a szakmát. Első munkám babaruha volt, s a legújabb holmik most késiaülnek. Messze még a mini — Mutassuk meg azt az es­télyi ruhát! — veszi át a szót Kökény Ferencné, miközben már elővették a lila bársony nagyestélyit, melyhez boleró is készül. Előkerül a függöny mögül a még csak összeférceít bordó dióién muszlin alkalmi ruha is, s mert nők' beszélget­nek, nem marad el a „Jaj, de szép! Milyen gyönyörű!” fel­kiáltás sem. — Úgy látom, hódít a szok­nyánál a pliszírozás, a lágy felsőrészeknél pedig a redők- be húzott fazon. — Szilveszterre a legtöbb alkalmi ruhát ez jellemezte, de farsangra, már készül nad- rágos összeállítás is. A délutá­ni ruhák anyaga a gyapjú-jer­sey. Sokan kedvelik a pamut- jerseyt, de hoznak flanellt, kockás szövetet is. — Változik-e a szoknyák hossza? — Egyelőre nem, tartja ma­gát a térd alatt négy centimé­terrel. Bár az OKISZ Labor múlt évi divatbemutatóján láttam, és az azt megelőző szakmai konferencián is szó volt a legújabb maxi pulóver- miniszoknya irányzatról, ahol az óriási pulcsi szolgál mini­szoknya gyanánt, de csak hi­bátlan alakú fiataloknak ajánlják a tervezők. — Segíti a vendégeket divat­tanácsokkal is? — Főként az egyéniségük­höz, korukhoz, alakjukhoz leg­inkább illő, legelőnyösebb fa­zon kiválasztásában segítek. Van, aki rám bízza, milyen le­gyen a ruha, sőt olyan ve"*-’? Ä jsártszéküiázfean Előadás Lenifetorsió§pél A ceglédi pártszékház föld­szinti előadótermében hétfőn, január 18-án délután 15 órai kezdettel előadás' hangzik el Lengyelország gazdasági, tár­sadalmi konszolidációjának egyes kérdéseiről. Az előadó ■ Janlach István, a Magyar Kül­ügyi Intézet munkatársa. Az előadásra minden érdeklődőt szívesen látnak a rendezők, a: párt városi bizottsága és a Kossuth Művelődési Központ, Ä méztermelés jövője le cseppenjen: csurrnnfon! Méhészek ^számára tartanak tájékoztató előadást január 19-én délelőtt 9 órai kezdet­tel a Kossuth Művelődési Köz­pont B. épületében arról, hogy a máhészikedési kedv fellendí­tésére milyen tervei vannak a. HUNGARONEKTÁR-nak. Az előadásra a szakcsoporttagok mellett minden más érdeklő­dőt is szívesen látnak, Egészségvédelem Segítő pinkátok Egészségvédelmi plakátki­állítás színhelye januárban a Ceglédi Állami Tangazdaság cifrakerti kerületének köz­pontja, kecskéscsárdai kerü­lete és a íüdai úti általános iskola. A Törődjön többet egészsé­gével! című, önmagáért beszé­lő kiállítást a kecskéscsárdai kerület központjában január 11-től 17-ig, a cifrakertiben január 18-tól 24-ig, a Budai úti általános iskolában január 21-től 25-ig lehet megtekinte­ni, délelőtt 10 órától délután 18 óráig. is van, aki vásárlás előtt kéri a véleményem, menjek • vele az üzletbe megnézni az anya­got, érdemes-e megvenni? Ezt is szívesen teszem. Aki hatá­rozott elképzeléssel jön, annak segítenek a divatlapok, vagy közösen lerajzoljuk, hogyan is lenne jobb? — Mennyi idő alatt készül el az új ruha? — Vállalási határidőnk két hónap. Óriási az igény, sokan hoznak javításra is, cipzár­cserére ruhát. Készítünk sima aljtól kezdve az angol kosz­tümig mindenféle női ruhát. Egyedi öltözékek — Áraik? — Néhány példát említek — eltérés csak az extra méret­nél van —, az alj 230—360 fo­rint, egész ruha 450 forint. Ál­talában azok varratnak ná­lunk, akik szeretnének egy- egy egyedi darabol ruhatá­rukban, de van, aki nem ta­lál megfelelő méretet a kon­fekcióruhák között, s ezért keres fel bennünket. — Készül hát nagyestélyi' s flanellruha, mégis mit varr a legszívesebben? — Mindent — feleli Bán­kúti Lászlóné. — Inkább azt kérdezze, mit nem szeret — mondja moso­lyogva időközben megérkezett férje, s a választ is megadja: —, inggombot. Rég vége a munkaidőnek, elköszönünk az üzletvezetőnő­től, s közben megtudjuk, nem­csak szakmáját szerető varró­nő, de édesanya és nagymama is. Bár egyik lánya sem foly­tatja a szakmát, de a nagyob­bik örökölte a kézügyességet, türelmét és tehetségét: mint óvónő, mes-eszép bábokat ké­szít. Gy. A. ISSN pia—2,500 (Ceglédi Hírlap) flftvatiftoliiii a lakótelepen lérd Elit! a szoknyák kassza Ili® kánmy nagyestélyi, kolerával .

Next

/
Thumbnails
Contents