Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

1982. JANUAR 14., CSÜTÖRTÖK Betörnek uz liSZK piucuira is Minőség, rugalmas üzletpolitika lOoszor ss munkúsokro gondoltuk Visegrád szélén a gya­nútlan utas számára meg­fejthetetlen értelmű táblát lát. VIFA — hirdeti a fel­irat. Mögötte kényelmes, tágas autóparkoló, mellette egy vadonatúj, modern emeletes épület, s kicsit ar­rébb, a hegyoldal völgyében fáktól takartan egy másik új, nagy csarnokszerű épü­let. Mi lehet itt? A bennfentesnek egyszerű a rejtély nyitja: ez itt a Visegrá­di Faipari Szövetkezet új te­lephelye. Még a bennfetest is meglepi mindez, hiszen alig két esztendővel ezelőtt a szö­vetkezet Visegrád nagyközség főutcájában, két őmlatag házban, rossz munkakörül­mények között, ám mégis szép eredményeket produkálva üze­melt. Múlt és jelen A szövetkezet 1951. április 4-én hét taggal alakult meg, s egyszerű fajátékokat, sakk­figurákat készítettek. Ma nyolcvantagú a szövetkezet, kolóniái bútorokat gyártanak a hazai és a tőkés piacokra egyaránt. Gyártmányaik kere­settek Ausztriában, Svájcban és Finnországban. Az új telephely — részben saját erőből, részben kölcsö­nökből — megépítése jól jelzi azt az utat, amit a Visegrádi Faipari Szövetkezet megtett. Az építkezés is példamutató volt. Először a szerelőcsarno­kot építették meg, s adták át munkásaiknak 1980 májusá­ban, s miután jó munkakörül­ményeket teremtettek dolgo­zóiknak, csak akkor fogtak hozzá az irodaépület felhúzá­sához, amelyet 1981 októberé­ben adtak át. ötlet, ötlet és ötlet Mi kell a gazdaságos keres­kedelemhez? Jó minőségű, piacképes áru, rugalmas üz­leti szemlélet és ötlet, ötlet, ötlet! A szövetkezet termékei ke­resettek, szívesen vásárolják mind a hazai, mind a külföl­di piacokon, de vajon mindig ugyanaz a forma, a fazon. Szó sincs róla. Lépést tarta­nak a divattal, az újabb és újabb világpiaci követelmé­nyekkel. Nem azt várják, hogy a piac alkalmazkodjon gyártási struktúrájukhoz, ha­nem fordítva. Négyajtós szek­rény kell? Azt gyártják. Két­ajtós szekrény kell? Átállnak, méghozzá gyorsan. Vagyis mindig piacképes árut bocsá­tanak ki. És hol az ötlet? Az ötlet há­romszor? Még régebben egyik vá­sárlójuk külföldön járt. Látott ott egy egyedi darabot: koló­niái sarok-bárgarnitúrát. No­sza, a szövetkezet nem volt rest, megérezte az üzletet, s elkezdte gyártani ezt a fajta Azt beszélik... m Nemzeti ajándék * Saját zsebből • Károm ütemben Azt beszélik a városban, hogy sok embernek fő még majd a feje az energiata­karékosság miatt. Főleg ott, ahol a korábbi hírve­rés alapján olajtüzelésre rendezkedtek be. Kérdezik a Füzesparki és a Vasvári lakótelepein: mikor érkezik oda a gáz? Egyáltalán odaérkezik-e? Sokan csak lemondóan le­gyintenek, mások meg tud­ni vélik: 1983-ban. Vajon mi az igazság? Kétségtelen, hogy az ötö­dik ötéves tervidőszak vé­gén a gázvezeték eljutott a város pereméig. Nos, az ed­dig megépített gázvezeték, amit a város kapott: nem­zeti ajándék! Mint ismere­tes, a vezetéket a budapes­ti körgyűrűről ágaztatták le. s az öt kilométer hosszú csővezeték 17 millió forint­ba került, mely összeget a T1GÁZ vállalt. Tudni kell azt is. hogy a VI. ötéves tervidőszakban új gázvezeték csak Pécsett fog épülni, sehol másutt. Ennyire telik a népgazda­ság pénztárcájából. Igen ám. csakhogy a 293 rózsa­kerti lakás gazdái, de a PEVDI és az ÉTI is állít­ják: a gázfűtés kényelmes, tiszta és aránylag — a töb­bi energiahordozóhoz vi­szonyítva olcsó is. Éopen ezért ma már mindenki ilyen főzési, fűtési lehető­séget szeretne Szentendrén. Evés közben jött meg az étvágy, csakhosy amint ír­tuk, köznonti alapból csak Pécsett építenek új vezeté­ket ebben a tervidőszak­ban, és talán Szentendrén is. Igaz, saját zsebből. A város vezetői, miután az elmúlt tervidőszakban a gázvezeték már elérte a város peremét, most szeret­nék azt tovább nyújtani, ezért háromlépcsős tervet készítettek. y Az első lépcsőben a már meglevő Dózsa György úti vezetékről leágazva menne a csőhálózat a Kőzúzó ut­cába, s onnan leágaztatva az ott üzemelő ipari üze­mekbe. Igen ám, de ez a munka 21 millió forintba kerülne, s hol van ennyi pénz? Megvan! A Kőzúzó utcai ipari üzemek elhatá­rozták: összefognak. Meg­állapodtak, hogy mindegyik vállalat saját fejlesztési le­hetőségét igénybe véve zsebbe nyúl, s közösen ad­ják össze a pénzt. A válla­latok vezetői rájöttek: sok­kal gazdaságosabb most egy tekintélyesebb summát befektetni, hogy a jövőben biztosíthassák az olcsóbb energiát. A második lépcsőben a gázvezeték innen tovább haladna a Felszabadulás la­kótelepre, a fűtőműig. Ak­kor az a költséges olajtü­zelésről átállna a lényege­sen olcsóbb gáztüzelésre, s a jelenlegi fűtési rend­szer sok hibaforrását is kiküszöbölhetnék. A má­sodik lépcső költségeit a Városgazdálkodási Vállalat­tal közösen a városi ta­nács viselné. A harmadik lépcső: a Vasvári és a Füzesparki la­kótelep lenne. Ez mintegy 15 millió forint kiadást je­lentene, de 1500 lakás fűté­sét oldaná meg közvetve vagy közvetlenül. Erre a nagy jelentőségű munkára pénzügyi fedezet még nincs, de a kérdés állandóan na­pirenden van. Ebben az esztendőben a fő feladat a pénzügyi ler hetőségek biztosítása, vala­mint a tervek elkészítteté­se. Örömmel írjuk le: a tervezés már folyamatban van! A lakosság körében sok szó esik a jövendő, s újabb gázvezeték nyomvonaláról is. Érthető, hogy sok ma­gánház-tulajdonos is szí­vesen bevezettetné a gázt. Sajnos, erről írni ma még korai volna, de a második félévben már pontos infor­mációt tudunk majd adni. Nem fogjuk szem elől té­veszteni ezt a fontos, köz­érdekű kérdést. Azt is beszélik a város­ban, hogy az új postaépü­let elkészülte után a tele­fonhálózat is ..., de erről majd a jövő héten. garnitúrát. Esztendőkön ke­resztül kedvelt és keresett cikkük volt. Persze, ne feled­jük, más négy- vagy kétajtós szekrényeket készíteni és megint más sarok-bárgarnitú­rát gyártani. Más a technoló­gia, más a gyártási eljárás. Ám, ha a piac így kívánja ... S nem fizetnek rá! Idén például Hamburgba utaznak, hogy ott, a március­ban megrendezendő magyar héten árusítással egybekötött kiállításon mutassák be ter­mékeiket. Az NSZK-ban ugyanis még nincs piacuk. A kolonial ülőkékkel szeretnék meghódítani az ottani kö­zönséget. S ha már va­laki vesz egy ilyen ülő­két, megtetszik a stílus, feltételezhető, hogy más, ha­sonló jellegű bútort is vásá­rolni akar majd. Persze a szövetkezeti vezető előtt nem titok, van róla, jelzésük, hogy az NSZK-ban most kezd di­vatba jönni a kolóniái. Derült égből, villámcsapás mi fő­— Akkor pedig inkább szállítsuk, ne más cég mondja Jung Andrásáé könyvelő. Igaza van! És még egy érdekesség. A Visegrádi Faipari Szövetke­zetnek van egy svájci partne­re. Esztendőkön át gyümölcsö­ző üzleti kapcsolat alakult ki a két cég között, amikor egy- szercsak, derült égből villám- csapásként egyik napról a másikra megszakadt a kapcso­lat. A svájci partner ugyanis tönkrement. És csodák csodá­ja most újra jelentkezett a régi üzlettárs: ár- és fajta­ajánlatot kért. Ogy lehet, az ismét feléledő svájci cég a Visegrádi Faipari Szövetkezet piacképes termékeivel akar ismét talapra állni. Hogyan írtuk az előbb? Mi kell a kereskedelemhez? Meg­ismételjük: Jó minőségű, piac­képes áru, rugalmas üzleti szemlélet és sok, sok ötlet. Ügy tűnik, a VIFA mindezek­nek birtokában van. SZENTENDREI ^/chíctp Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁS» A pult másik oldala ki eladó, a vevő igaza Az első ötnapos munkahét tapasztalatai Senkit nem ért váratlanul: idén, januártól már ötnapos munkahétrendszerben dolgoz­nak a vállalatok, intézmé­nyek. Kimondani — ötnapos munkahét — könnyű; ám zök­kenőmentesen, úgy, hogy az mindenkinek, például eladó­nak, vevőnek is jó legyen, azt hiszem nem túlzók, ha azt ál­lítom: nehéz feladat! Alaptétel: az ötnapos mun­kahétre való átállás minde­nekelőtt nagyobb tervszerűsé­get, jobb szervezettséget köve­tel a kereskedelemtől, no, meg a vásárlótól is. Például a hét végi élelmiszermennyiséget nemcsak szombaton lehet be­szerezni, de szombaton, is kell nyitva tartó üzlet, s benne megfelelő választékú áru! — Jól mondja — kardosko­dik egy nő Csobánkán. — Mit csináljon az a fiatalasz- szony, akinek még nincs hű­tőszekrénye? ... Valóban, mit? Tény: ez is szempont. — Nem vitatom — így egy szentendrei eladó — sok igaz­ság van abban, amit a vevők mondanak. Csakhogy az a pult másik oldala. Nézze, há­rom éve vagyok asszony, van egy kisfiam, szeretek a csalá­dommal lenni. — De most többet lehet ve­lük — akadékoskodom. — Azelőtt jobban eloszlott a munka- és a szabad idő is. Már azt szoktuk meg. Foly­tassam ?.., Ne, ne folytassa. Hiszen ez egy másik' szempont. Igazsága tagadhatatlan. Csakhogy az imént említett vevő szempont­ja sem hamis. Hát akkor?... Próbáljunk rendet teremte­ni. Az ötnapos munkahét — kormányrendelet, végrehajtása viszont vállalati feladat. Igazolást adnak Amatőr filmesek, figyelem! A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár amatőr filmstúdiója január 23-tól kéthetenkénti rendszerességgel amatőr filmes tanfolyamot in­dít, amelynek első foglalko­zása január 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor lesz. He­lye: Pomáz, művelődési ház; stúdió, I. emelet. A tanfo­lyam tízszer 2 órás. A nyitás után a további fog­lalkozások Budapesten lesz­nek, a Fővárosi Filmintézet­ben, Bródy Sándor utca 14. szám alatt. A tanfolyam részvételi díja 200 forint, amely a nyers­anyag és a laborálás költségeit is tartalmazza. A tanfolyam hallgatói az előadások, s gya­korlati foglalkozások befejezé­se után igazolást is kapnak. Szórókkal, Metrókkal ■ ' is ■ III Az első téli rohamot enyhe időjárás követte, de mindenki tud­ta, hogy az csalóka. A Városgazdálkodási Vállalat is felké­szült a második rohamra. A vállalat szóró- és hókotró gépek­kel teszi csúszásmentessé a város útvonalai közül először azo­kat, amelyeken a tömegközlekedést lebonyolító autóbuszok járnak. A Szentendrei Áfész a vá­rosban öt, a járásban 33 élel­miszerüzletet mondhat a ma­gáénak. Jó ez vagy nem? Ki tudja. De az biztos, sok üzle­tük egy-, illetve kétszemélyes. Ugyanez a helyzet a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnál is. Nyilván egy ABC-rendszerű áruházban, ahol sok eladó dolgozik, mindent könnyebb megoldani, mint a kis boltok­ban. Hogyan lesz úrrá a nehéz­ségeken az Áfész? Először is, a járásban a nyit­vatartási rendet a helyi ta­nács és a bolt együttesen ala­kította ki, természetesen — állítják —, szem előtt tartva a vevő érdekeit. Másodszor, az 1—2 személyes üzletekben a nyitvatartás szűkítésével tudták csak megoldani a kér­dést. Harmadszor, most va­lóban. meg kellett keresni az oly sokat hangoztatott belső szervezésben rejlő tartaléko­kat. Sok vásárlótól kértünk vé­leményt, s azok zöme így hangzott: — Korai még véleményt mondani. Adjuk meg a lehető­séget a kereskedelemnek, hogy megmutassa, mit tud ... Ügy véljük, ez tárgyilagos vélemény. Adjunk egy kis időt... Automata palackoz Mint már jeleztük, az ün­nepek alatt kiürültek a Pest megyei Pincegazdaság Duna­kanyar Márka üzemének rak­tárak Az új esztendőben, az első munkanaptól kezdve, okos, teljesen automatizált gé­pekkel palackoznak. Holnap Ki ufer ma? Azaz nem ma, hanem hol­nap, január 15-én, pénteken 12 órakor a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tárban, a Magyar Rádió nép­szerű, komoly zenei vetélke­dőjének nyilvános adásán. A Magyar Rádió és a Mű­velődési Központ játékosokat és érdeklődőket szeretettel vár, a nyilvános adásra. Egy kisvállalkozás elindul Gazdára talált az étterein Megújul a sokat próbált egység Tavaly, a tovatűnő nyár vé­gén híre ment — elárverezik a tahitótfalui Vöröskő Éttermet és Szállodát. A szóbeszéd nem volt alaptalan, mert szeptem­berben valóban megperdült a dob az oly sokat próbált, ad­dig az ÁFÉSZ üzemelésében működő vendéglátóipari egy­ség fölött. Szándékosan fogalmaztam így, az oly sokat próbált jel­zővel illetve a Vöröskő étter­met. mert talán fennállása óta egyszer sem volt nyereséges, csak ráfizetéses. A licit nyertese, Pálmai László üzletvezető energikus, határozott fiatalember. Érzem a kézszorításán. Tudja mit akar. De mielőtt vele talál­koztam volna, egyik ámulat­ból a másikba estem. Belül minden új. Minden ragyog a tisztaságtól. A mellékhelyisé­gek is, természetesen. (Nem ilyen volt régebben.) Az étte­rembe, a sörözőbe csak a por­tán keresztül lehet belépni. — A portás feladata — mondja az új üzletvezető — a ruhatár kezelése és a szű­rés... — Szűrés? ... Pálmai László csodálkozá­somat látva elneveti magát, s aztán megmagyarázza: — Igen, a szűrés. Részeg vendégeket nem fogadunk! Nézzen körül. Kár volna, ha ez a szép, kulturált hely lezülle- ne. Egyetértünk. De újabb kér­déseim is vannak. — Tervek? Árak? Pálmai Lászlótól hamar megtudom, hogy a tervek egy része már tény. Szerda, pén­tek és szombat a videodisco napja. Pénteken és szombaton éjfél után kettőig vannak nyit­va. (Azt hiszem, ez telitalá­lat. Nem is annyira most, té­len, hanem nyáron. A sze­zonban.) Minden hétfőn film­vetítés. A filmeket és a gé­pészt a MOKÉP adja, a helyi­séget a Vöröskő. (Úgy gondo­lom, ez is közel jár a tízes kör­höz.) És... borjűpaprikás! Bor­júpaprikás 39,20-ért állandóan szerepel az étlapon. — És ami még valóban csak terv? — A sörözőből presszó ki­alakítása. Cukrászsütemény­nyel, fagylalttal. Ilyen jellegű létesítmény még nincs a kör­nyéken. Neves előadóművészek közreműködésével műsoros es­tek rendezése... Ahogy hallgatom az ener­gikus fiatalembert, egyre job­ban megerősödik az érzésem: végre gazdára talált a Vörös­kő Étterem és Szállodai Remél­hetőleg nem fogok csalódni. Az oldalt irta: Karácsonyi István Fotó: Barcza Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents