Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

CEGLÉDI kJ CMtt A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉD! JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 19S2. JANUÁR 13., SZERDA Haluk is öt munkanap a hél Ki keli használni minden órát •• Összhangban a bér és a termelés A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyárában az emberek de­cember 23-án nemcsak kelle­mes karácsonyt kívántak egy­másnak elköszönőben, hanem eredményes, boldog új esz­tendőt is. Volt okuk a ket­tős köszöntésre, hiszen talál­kozni már csak január első munkanapján találkoztak. A ceglédi gyár jól teljesítette múlt esztendei tervét, vala­mennyi mutatóval kicsit több­re vitték. Mi is jellemezte az elmúlt esztendőt? Igényes kivitelben A korábbi esztendőkhöz vi­szonyítva, több gyártmányuk jutott hazai piacra, közben csökkent a nem rubel elszá­molású exportjuk (ez utóbbi az egész vállalatra érvényes, amelynek része a ceglédi gyár). A dollárbevétel is en­nek arányában alakult. A bel­kereskedelem szívesen fogadta a szép ruhaipari termékeket, a boltokban sem kellett attól tartani, hogy nem lelnek a holmik gazdára. Épp oly igé­nyesen készült minden darab, mint amilyet a külföldi ren­delő vár el, a szalagokon dol­gozóktól. összességében a ceglédi gyár termékeinek 4 százaléka utazott szocialista, 52 százalék tőkés-, exportra és 44 százalék jutott a belkeres­kedelemnek. Darabszámot te­kintve ez 230 ezer 516 kabátot jelentett, amelynek 98,8 szá­zaléka első osztályú volt, 1,2 százalékot értékeltek le anyag­hiba miatt. Selejt nem ké­szült. A magas minőségi igé­nyeket Cegléden azzal sike­| rült kielégíteni, hogy a minő­ségből nemcsak rutin-, hanem szinte lelkiismereti kérdést csináltak. A követelményeket a művezetőkkel, a szalagon dolgozókkal, a minőségi el­lenőrökkel szemben egyaránt megszigorították, erősödött a szalagközi meózás. Az anyagi ösztönzés, a jó munkáért a jutalom nem ma­radt el. Az 1981-es munka­versenyt a szocialista brigá­dok többsége túlteljesítette. Az eredmények alapján számuk­ra 172 ezer forint jutalmat fi­zettek ki. A jó minőségért, a célfeladatok végrehajtásáért, a hiányzók reszortjának átvál­lalásáért, a munkakörülmé­nyeket javító újításokért 190 ezer forint céljutalmat adtak dolgozóiknak. A ceglédi gyárban az év folyamán a szalagok 102,6 szá­zalékra teljesítették norma- óratervüket. Tulajdonképpen 1 százalékos túlteljesítést vár­tak tőlük, de ez 2,6 százalék­ra sikerült, vagyis 9081 nor­maóra-többletet jelentett. Az átlagbérnél 5 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában a régebbi kimuta­tás szerint, az egy dolgozóra jutó átlagbér 1980-ban 3250 forintnyi volt. Az eredmények ismeretében, most bizonyára még több lett. tAz év végére, az előre ledolgozott szomba­tokkal, hat pihenőnap jutott mindannyiuknak. Pénz az idő Ez az esztendő másképp kezdődött, mint az előzők. Nemcsak azért, mert alap­SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Asztalitenisz Négy első helyet szereztek A jó helyezés reményével álltak asztalhoz a ceglédi asz­taliteniszezők Budapesten, a Mechlivich emlékversenyen. A háromfős csapatokat egy-egy ifjúsági, serdülő és újono korú játékos alkotta. A CVSE-ben — Gyúr a és Harczi révén — két válogatott is szerepelt, mégis nem várt, bravúros sikernek számít az első helyezésük, hiszen maguk mögé utasították a két vezető nagy csapat, a DVSC és a Bp. Spartacus legjobb fiataljait is. A döntőben a Bp. Spratacus ellen Gyura és Harczi győzel­mével, illetve Szálkái veresé­gével alakult az eredmény 2-1- re. Az első hely sorsa a Gyura —Sütő összecsapáson dőlt el, illetve fordult meg a ceglé­diek javára, hiszen Sütő már 20-15-re vezetett és onnan vesztett. Harmadik a kettős Cegléden három szakosztály indította el versenyzőit a já­rási ifjúsági, serdülő és újonc egyéni bajnokságon, melyen a CVSE kiemlekedően szerepelt, négy első helyet ^szerzett, ugyanakkor a Nagykőrösi Ki­nizsinek egy aranyérem jutott. Éppen ez a szám, az ifjúsági páros hozta a legtöbb megle­petést, ahol a kiemeltek sorra kiestek, így az első helyre várt kettős csupán harmadik lett. Eredmények: Leány egyéni: 1. Szabó Ad­rien (CVSE), 2. Ottó (Nagykő­rös). Újonc fiú egyéni: 1. Szál­kái Attila, 2. Orosz, 3. Szily Z. és Halmai (mind CVSE). Serdülő fiú egyéni: 1. Türei Ferenc, 2. Szappanos. 3. Nagy M. (mind CVSE) és Iván Cs. Nagykőrös). Ifjúsági fiú egyé­ni: 1. Mester György (CVSE), 2. Iván Cs. (Nagykőrös), 3. Szappanos és Türei (CVSE). Ifjúsági fiú páros: 1. Ruzsányi Tamás-Iván Zoltán (Nagykő­rös), 2. Türei—Palásti (CVSE), 3. Mester—Szegedi (CVSE) és Szakács—Iván Cs. (Nagykő­rös). Vezető szerep A Pest megyei Asztalitenisz Szövetség megküldte az érde­kelteknek az 1981. évi csapat- bajnokság végeredményét. A CVSE jó utánpótlását bizonyít­ja, hogy ezekben a ceglédiek vezető szerepet játszottak, a csapatbajnokságok közül a le­hető négyből háromban a Ceglédi VSE végzett az élen. Újoncok: 1. Ceglédi VSE I. 9 9 ------ 43- 2 18 2. ceglédi VSE II. 9 8 — 1 38- 7 16 3. Ceglédi VSE III. 9 7 — 2 37- 8 14 4. Vecsés SE I. 9 6 — 3 22-23 12 Serdülők: 1. CVSE I. 20 20 ------ 92- 8 40 2. CVSE II. 20 18 — 2 79-21 36 3. CVSE III. 20 13 — 7 68-32 26 4. Nagykőrösi K. 20 12 — 8 63-37 24 Ifjúságiak: 1. Ceglédi VSE 26 24 1 1 213-47 49 2. Váci Izzó I. 26 21 1 4 207- 3 43 3. Tököl 26 20 1 5 186-74 41 Felnőttek: 1. Tápiőszentm. 28 27 — 1 493- 67 54 5. CVSE II. 28 15 3 10 307-253 33 U. L. anyagként tizenkét napi szab­vány — tizenkét napi mun­ka —, várta az embereket, ha­nem azért is, mert a gyár el­kezdte a kétműszakos mun­kahelyeken a heti 41 órás, az egyműszakoson a heti 42 órás, ötnapos munkahetet. Egyelőre a „menetrendet” igyekeznek megszokni. Cseppet sem köny- nyű. Meg kellett értenie min­denkinek, hogy a termelé­kenység nem csökken, az éves terv sem lesz alacsonyabb. Munkaidejüket alaposan ki­használva kell dolgozniuk. A bér a termelékenységgel ma­rad összhangban. A vállalat erre az évre szeretné 4 szá­zalékos bérfejlesztésben ré­szesíteni dolgozóit. A „ho­gyan tovább?” kimunkálását a gazdasági vezetők, a szak- szervezettel és a pártszerve­zettel közösen végzik. Szeretnék, ha az év folya­mán mind kevesebb lenne a munkahelyről egy-két órára hiányzó ember, aki hivatali ügyek, egyebek intézése miatt kér engedélyt távolmaradásá­ra. Folyamatossá kell tenni a munkaellátottságot, csökkente­ni a belső veszteségidőket. Ahol csak mód van erre, kor­szerűsíteni kell a technológiát. Jelezték: 2 százaléknyi nor­makarbantartást hajtottak yégre. ' , Divatos holmit varrnak Egész esztendőre, azon be­lül negyedévenkénti szaka­szokra kiterjed az idei mun­kaverseny. Eredményeinek ho­norálása nem marad el majd. Cegléden most tőkés export megrendelés teljesítése a fel­adat. A munka merőben - eltér a szokásostól: vékony, ballon­anyagból divatos ruhákat varrnak, holott eddig vasta­gabb szöveteken száguldott a varrógép tűje. Az anyag vi­selkedését, a gépkezelés új rutinját meg kell szokni. A vékony anyag gyorsabb üte­met diktál, jó minőségben győzni kell. Bizonyára sike­rül ez, hiszen az utóbbi esz­tendőkben már hozzászokhat­tak a ceglédi ruhagyáriak az igényes munkához. Tavaly volt olyan külföldi partner, akinek a véleményét aggódva várták, ugyanis tengerentúlra utazott a szállítmány, és ha az átvevő hibát talált volna, visszapostázta volna a gyár­tó cégnek, teljes költséggel. Szerencsére ehelyett köszönő, elismerő levelet hozott a pos­ta. A Május 1. Ruhagyár múlt esztendőre 112 millió forint nyereségtervet tervezett. Ab­ban, hogy ezt 116 millióra tud­ták teljesíteni, a ceglédieknek is alapos részük volt. E. K. Hasznossá tehetik magukat Összekötik őket a rádióadók A Vdén Honvédelmi Klub a mozgássérültekért A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Volán Honvédelmi Klubja legutóbbi közgyűlésén Székelyhídi Tibor, a mozgás- sérültek nagykőrösi szerveze­tének vezetőségi tagja el­mondta, nogy a klub által felajánlott segítséget elsősor­ban a gépjárművezetői okta­tásban és a rádiósképzésben igényelnék. A klub vezetése példás gyorsasággal látott a szervezéshez, keresték annak a módját, hogyan segíthetnék a mozgássérültek rehabilitá­cióját. Erről beszélgettünk Ambrus Jánossal, az MHSZ Volán Klub titkárával. Nagyszerű tervek — Hogyan tudták tevékeny­ségükbe beépíteni a mozgás- sérültek segítését, hiszen a hét sportszakosztály sajátos jellegéből adódik, hogy fog­lalkoztatásukra, illetve spor­tolásukra a klub keretében aligha van lehetőség? — Klubunk vezetése nem­rég tárgyalta az előttünk áiió feladatokat. Egyértelműen ál­lást foglaltunk abban, hogy a Volán 20. számú Vállalat er­kölcsi és anyagi támagatása mellett alapvetően továbbra is saját anyagi erőforrásainkra számíthatunk, a klub társa­dalmi munkából származó be­vételeiből kívánjuk elérni céljainkat. Pénzt nem tudtunk adni a mozgássérültek szerve­zetének, de a klubunkban fel­halmozott szellemi energiára, elsősorban rádiós szakembe­reinkre számítva, dolgoztunk ki tervet megsegítésükre. A Volán 20. számú Vállalat ceglédi önálló főnökségén be­vezetendő új területi forgalmi irányítási rendszerből adódó lehetőséget használjuk ki. A főnökség vonzáskörzetében a rádiós szakosztály URH-háló- zatot alakítana ki, melynek működtetését mozgássérültek végeznék. Hólánc, URH-val — A hírlánc kialakítását miként tervezik? - 1 — Az MHSZ Pest megyei vezetősége ajánlotta fél se­gítségét, s a Volán 1/11-es Vállalat együttműködésére is számítunk. A Volán Tröszttől kapunk még jó műszaki álla­potban levő URH adó-vevő készülékeket, melyek átalakí­tását a Budapesti Műszaki Egyetem rádiósklubja vállal­ta, így a készülékek hatósu­gara az egész ország területé­re, sőt az átjátszóállomáso­kon keresztül külföldre is ki­terjed. A hálózatot az 1/11-es Volán működési területén — Pilis—Dabas—Kecskemét— Szolnok—Nagykáta körzetben — alakítanánk ki. Előzetes felméréseink alapján 4085 mozgássérült él ezen a terüle­ten, az ő részükre és a fal­vak, nagyközségek, tanyák la­kói részére is az URH-láncon keresztül elérhető lenne a nap bármely órájában az orvos, mentő, tűzoltóság. Az amatőr URH-készülékek működtetése URH A-vizsgához kötött, melynek elvégzéséhez az em­lített területen 716 mozgássé­rült rendelkezik érettségivel, illetve elektromos képzettség gél. A sikeresen vizsgázóknál száz készüléket tudunk elhe­lyezni, s így egész Dél-Pest megyében sikerülne URH-lán- cot kialakítani. — Ezzel az amatőr rádiózás­ba is bekapcsolnák a mozgás- sérülteket és versenyzői mi­nősítést is szerezhetnének? Ügyeikbsn biztos támpont Jogsegélyben részesülnek Többet törődnek a nyugdíjasokkal Két esztendeje, hogy jog­segélyszolgálatot hozott létre a ceglédi Lenin Tsz vezetősé­ge. Mint kiadványuk legutób­bi számának egyik tudósítá­sából kiderült, tapasztalható, hogy szükség is volt erre. Az eltelt időszak alatt, több mint száz ügyet kellett intéz­nie a jogsegélyszolgálatnak, voltak, kik tanácsot kérni ke­resték fel a rendelkezésükre álló szakembert. A Batthyány utcai székházban rendszeresen tartanak fogadóórát. Mint az összesítés mutatta, az ügyek többsége, amellyel foglalkozni kellett, államigaz­gatási, hatósági jellegű volt. Többen gyermekelhelyezés, gyermektartás, telek átírás, tartási szerződéskötés, társa­dalombiztosítási per miatt ke­resték fel a jogsegélyszolgála­tot,. amely hasonló feladatok megoldására jogosult, mint az ügyvédi munkaközösség. Tervezik, hogy a jövőben még többet törődnek a tsz nyugdíjasainak dolgával, az ismeretterjesztéssel, felvilágo­sítással. — Az URH-rádióforgalma­zási versenyágazatban akár 1. osztályú minősítés is szerez­hető. Annak, hogy kevés az ilyen versenyző, az az oka, hogy nagyon időigényes ez a sport. A II. osztályú minősí­téshez napi 4—5 óra rádiózás szükséges. A sportág fellendü­léséhez vezetne, ha a mozgás- sérülteket is bekapcsolnánk a rádiózásba, hiszen helyhez kö­töttségük miatt ők rendelkez­nek ezzel az idővel. Legna­gyobb jelentőségét ennek ab­ban látom, hogy nemcsak sportolási, kapcsolatteremtési alkalmat nyújtunk számukra, de társadalmilag is hasznosak lehetnek, mint például a se­gélyszolgálatban, Volán-infor­mációban. Közös érdekük — Ez talán munkaalkalmat is jelentene számukra? — Rádiós szakosztályunk­ban tevékenykedő szakembe­rek irányításával a mozgássé­rültek foglalkoztatására rádió- technikai felújító és javító- műhelyt hozunk létre. Ameny- nyiben vállalatunk igényli ezt a tevékenységet, elsősorban az autóbuszok felszereléséhez tartozó hírközlő berendezése­ket — hangszórókat, rádió­kat, erősítőket — javítanák. Számításokat végeztünk, me­lyek szerint az elektromos készülékek javításával foglal­kozó vállalatok, szövetkezetek áraihoz képest több mint 30 százalékkal olcsóbban végez­hetnénk el ezeket a munká­kat. A részünkre adott mun­kát rövid határidőre és ga­ranciával vállalnánk. A tervezett hírlánc kialakí­tásához úgynevezett központi adóra is szükség lesz, mely­nek feladata a hatáskörében működő — mozgássérültek otthonába telepített — adók munkájának irányítása, ellen­őrzése. A központi adó is munkaalkalmat jelentene a mozgássérülteknek. További lehetőségként meg­fontolandó légfegyverjavító műhely felállítása, modellező­egységcsomagok összeállítása, bedolgozói rendszerben. — Gépjárművezetői vizsgá­ra való felkészítésüket is vál­lalja az MHSZ? — Az MHSZ városi-járási szervezésében, Sós Dénes szakoktató vezetésével, társa­dalmi munkában készítik fel a Trabant Hycomat-tulajdn- nosokat a gépjárművezetői vizsgára — mondotta Ambrus János klubtitkár. Győrffy Annamária Szívleljük meg a tanulságokat Balesetek az utcán Nyáron a szállításban, télen a hóeltakarításban segít Cegléden a Városgazdálkodási Vállalat Multicar univerzális kisgép. Cseh István a Koss.uth tér járdáit tisztítja a hótól. Apáti Tóth Sándor felvétele Jelezték a meteorológusok: hamarosan csikorgatja megint a tél a fogát, vége lesz a ja­nuári szokatlan melegnek, ta- vaszias záporoknak. így vol­na rendjén. Ha tél, akkor le­gyen hideg, borítsa hótakaró az ásott földben szunnyadó magvakat kikeletig. Az előrejelzés hallatán so­kaknak eszébe juthat a telelő tanulsága. Hajnalok hajnalán, s napközben is hányán szit­kozódtak a csúszóssá lett, ta- karítatlan járdák miatt? Volt olyan nap, hogy tucatszor szá- guldtak a mentőautók a kór­ház baleseti sebészetére, vitték sorra a póruljártakat, az esés­től csontjukat törteket, bokát, kart ficamitottakat, alaposan zózódottakat. Nem nevetség, hogy kilószám fagyott a rög­zítő kötéshez kellő gipszpor a ceglédi kórházban is, ki-ki érkezési és fontossági sorrend­ben várhatott a szakszerű or­vosi ellátásra. / Az esztendő is néhány pa­naszos telefonhívással, beje­lentéssel kezdődött: kisgyer­mekes szülők említették, hogy még sötétek a hajnalok, a köz­világítást pedig korán meg­szüntetik, az előíráshoz ra­gaszkodva. így azután nehéz a csöpp gyerekeket az ottho­nuktól a bölcsődéig, óvodáig bai nélkül elvinni. Veszélyt rejt, ha gyalogosan igyekeznek, úgyszintén, ha kerékpáron sietnek. Csúszós, sötét az utca, ideges a szülő, nyűgös a gyerek, ráadásul fél is a sötétben. Nem könnyű a dolguk a vá­ros magányosan élő idős la­kóinak sem. A ház körül ten- ni-venni kell, tüzelőt bekészí­teni, fűteni, bevásárolni. Egy rossz mozdulat, figyelmetlen lépés és kész a baj. Szeren­csésebbek, akiknek a közelben élő rokonok, jóindulatú szom­szédok segítenek, s kevesebbet kell kimozdulniuk a házból. Az eddigiek tanulságát máris megszívlelhetjük: kinek-kinek, aki erre illetékes, legyen gond­ja arra, hogy az utca baleset- mentesen járható legyen, ne csak a kapubejáróknál, hanem kerítéshosszán is. Nem elég a sót, homokot, fűrészport el­hinteni. hanem a keletkező latyakot is a járdaszélre kell kotorni, árok közelébe. Lapá­tot ragadni nemcsak Köteles­ségből. hanem társadalmi munkában is lehet. A gyalogosok egymást — fő­ként a gyerekeket, az' időse­ket — segíthetik a közleke­désben, hogy biztonsággal jussanak át az utca túlsó ol­dalára. Ezt az emberséges megnyilvánulást még bőven lesz alkalmunk gyakorolni, hi­szen a tél vége még messze van — s azon túl sem árt. (c. k.) ISSN 0133—2900 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents