Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

LLOI Szórakozás, játék, kikapcsolódás Kávéház a művelődési központban Nagyszülők, szülök és a gyerekek A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1982. JANUÁR 12., KEDD KSSZ-es tervek Javítani a fiatalok lakáshelyzetén Nem kell ugyan bizonyítani, de a városi adatok is tanúsít­ják: a lakás társadalmunk egyik égető gondja. S főként a fiatal nemzedék körében. Ezt hallhattuk vissza a KISZ tavaly megtartott kongresszu­sán is, azzal együtt, hogy az ifjúsági szervezetnek is az ed­digieknél többet kell tenni a fiatalok lakáskérdésének meg­oldásáért. De mielőtt az eddi­gi lépésekről és a közeljövő terveiről esne szó, lássuk a jelenlegi helyzetet, amelynek feltárásában Magyart János, az Agrártudományi Egyetem energetikusa, a KISZ városi bizottságának tagja volt se- gítsünkre. Továbbra is gond — A gödöllői városi tanács lakásügyi társadalmi bizottsá­gának KISZ-es tagjaként: mó­dom volt felmérni a városi fiatalok lakásigényét. A kérel­mek megújításakor, 1980 vé­gén 832 igénylést tartottak nyilván a tanácson, ebből 398 volt fiataloké. Tavaly újabb 250 igénylés érkezett, s ennek' több mint a felét nyújtotta be fiatal. A legtöbben tanácsi ér- tékesítésű szövetkezeti lakást, kevesebben tanácsi bérlakást és OTP-öröklakást szeretné­nek kapni. A tanács 6. ötéves tervi lakásépítési programjá­nak ismeretében viszont biz­tosan állíthatjuk, hogy még a jelenlegi kérelmeket sem lehet teljesíteni az elkövetkező öt évben, nem is beszélve a to­vábbi jelentkezőikről. Ezért is sürgető, hogy a KISZ is töb­bet tegyen az ügy érdekében. Aki valamelyest is járatos a lakáskérdésben, tudja: ez nem is olyan könnyű dolog. Amit a városi KISZ-esek ed­dig tenni tudtak, mégsem ke­vés. Formálisan ugyan eddig nem alakult külön munka- csoport, de ellentétben sok bizottsággal, egy kis társaság igyekezett kézbe venni az ügyek intézését. — A legelső teendőnk az volt — tájékoztatott Magyari János, hogy felmértük a lehe­tőségeket, tárgyaltunk a ta­náccsal és az OTP-vel, nem is eredménytelenül. A taná­cson elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy hol és mi­lyen feltételek mellett tudnak telket biztosítani a fiatalok lakásakcióihoz. A megbeszélés értelmében a város négy területén kínálko­zik ilyen lehetőség. A tanács arra is hajlandó, hogy a sor­házak, vagy a Magyar—Szov­jet Barátság lakótelep szom­szédságában felépíthető tömb­ház telkét kedvezményesen, a közművesítés költségeinek felszámolásával bocsássa a fiatalok rendelkezésére. Az OTP pedig a legkedvezőbb hitelfeltételeket adja a fiata­lok lakásépítő szövetkezetei­nek. Jó példák Jó példák máris akadnak. A Műszaki Intézetben már ko­rábban megalakult az Apollo szövetkezet, s a Ganz Áram- mérőgyár KISZ-esei, fiataljai is megalakították már lakás­építő szövetkezetüket. Mind a két társaság önállóan dolgo­zott, a KISZ városi bizottsá­gán a Gépgyár, az 1. számú Volán és a pedagógus fiatalok szövetkezeti próbálkozásához igyekeznek segítséget adni. — Bár a pedagógusok in­dultak a legnagyobb lendület­tel, sajnos mégis megtorpan­tak — mondja Magyari Já­nos. — Náluk az a gond, hogy az iskola, az óvoda nem tud­ja őket készpénzzel támogatni, mint a vállalatoknál, szövet­kezeteknél dolgozókat. A pe- dagógu^kölcsön ugyan hosszú távon jelentős kedvezménye­ket nyújt, de nem segíti eléggé az indulást, mert ki­sebb összegeket jelent, mint az OTP-kölcsön. Márpedig ezek kizárják egymást. Érdekvédslmi bizottság A KISZ-bizottságon a na­pokban formálisan is megala­kul az előbb emlegetett bi­zottság, amely ebben a kér­désben is többet tud tenni. Azt tervezik például, hogy felveszik a kapcsolatot a KISZ Központi Bizottságának illetékes szerveivel. Az új testület, amely az érdekvéde­lem égisze alatt tevékenyke­dik majd, nemcsak a lakás- szövetkezetek megalakítását segíti. Tevékenysége a lakás- gazdálkodás szélesebb körét öleli fel, amiről Hentz Károly, a KISZ városi bizottságának titkára a következőket mond­ta: — A bizottságnak az lesz a feladata, hogy felmérje s fi­gyelemmel kísérje a fiatalok lakáshelyzetét, s hogy folya­matosan felkutassa a lehető­ségeket. Szeretnénk, ha a ia- káselosztásban, az üres laká­sok felmérésében, az építési akciók szervezésében és konk­rét segítésében is előbbre tudnánk lépni. Ehlvtz szoro­sabban együtt kell működ' nünk a tanáccsal is. Azt pedig máris sikerült elérni, hogy a gödöllői ügyvédi munkaközös­ség KSZ-esei társadalmi mun­kában vállalták a lakásszövet­kezetek jogi segítését. De nemcsak ez az egyetlen konkrétum. Amint megtud­tuk, a későbbiekben mód nyílik arra is, hogy olcsóbb, gyorsabb adaptáló terveket tudnak ajánlani. Az eddig el­mondottak természetesen nem oldják meg egycsapásra a fia­talok lakásgondjait, de a leh tőségekhez képest egy kicsi­vel hozzájárulhatnak a meg­gyorsításához. Jelenleg körül­belül 50 fiatalt érintenek csa­ládostul a folyamatban levő akciók. S már ez sem kevés. G. Z. Januárban — márciusra LélekmelegítŐ hír a nagy hidegben: a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem kertészetében január derekán már a hó­napra szánt fokföldi ibolyát s még 1200 cserépnyi virágot ne­velnek az üvegházban. Barcza Zsolt felvétele [ Négyen ötölték ki, négyen szervezik, ők a gazdái, de mel­léjük állt a művelődési .köz­pont teljes munkatársi gár­dája, nélkülük ekkora progra­mot nem valósíthatnának meg- Kettejükkel beszélgettünk, Szécsi Lászlónéval, és Juhász­áé Bankó Erzsébettel. Egy- egyszer Horváth Petemé is beleszólt, aki különben író­asztalánál dolgozott. A ne­gyedik társ Kapuszta Zsuzsa. Mire vállalsozott a gödöllői művelődési ház négy munka­társa? Olyan hétvégi program megszervezésére, amely pén­tek délutántól vasárnap es­tig kínál szórakozást, hasz­nos időtöltést a teljes család­nak. A nagyszülőknek, a szü­lőknek és a gyerekeknek. A műsorról tájékoztató szóróla­pon egészen szokatlan dolgok­kal találkoztunk. Például: varroda, cipészet, szemfelsze­dés. Mi ez? ismert személyiségek Ok társas-háznak (kötőjele­sen), keresztelték el. A kife­jezésről sok minden eszünkbe juthat. Az ember társas lény, véljük tudni, de mind keve­sebben élünk társas életet. A régimódi társasági élet njind a városban, mind a falun megszűnt, de még nem alakult ki az új. Sokasodnak a tár­sasházban lakók, egyetlen fal választja el őket egymástól, de az valóban betonfal: át­hatolhatatlan. A család a le­hető legkisebb egységre zsugo­rodik: férj, feleség, gyerek. A nagyszülők másutt laknak, vasár- és ünnepnapi vendé­gekké válnak, nem pedig a kicsit este a térden lovagolta- tó nagyapává, az ölére bújni jó nagymamává. őket szeretnék egybegyűjte- ni, összehozni egy-egy hét vé­gére, hogy egymással lehesse­nek, de külön-külön is, idő­sebb találkozzon időssel, kö­zéi) körű középkorúval, gye­rek a gyerekkel. Találhatnak alkalmat és helyet a csendes beszélgetésre, nagy a művelő­dési ház. Az élet azonban sok­rétű, sokféle az ember, sok­féle elfoglaltságra vágyik. A családi hétvégeken választ­hat: Szórakozhat, mulathat, játszhat, filmet nézhet, ismert személyiségekkel találkozhat, érdeklődhet, kérdezhet. Fel­szedetheti a harisnyáján lesza­ladt szemet, megjavíttathatja cipőjét, tanácsot kérhet a var­rodában, kiszabhatja a ruhá- nakvalót, meg is varrhatja. Jogi tanácsra van szüksége? Megkaphatja. Erejét, állóké­pességét szeretné javítani? Ott a kondicionálóterem. Elő akarja hívni filmjeit? Fotó­labor is van. És folyóiratolva­só, meseszoba, játékkölcsönző. Szóval, sok minden, amire egy mai embernek szüksége le­het, de amivel senki sem ren dezheti be saját otthonát, há­zát, lakását. Tea és rock No, meg a műsorok, hiszen ez hétvége, a pihenés, a szóra­kozás, a' kikapcsolódás ideje. Kávéház az előtérben. Ügy berendezve, mint annak idején az igaziak, hangsúlyozták, a szervező hölgyek. Ki tudja, milyenek voltak azok az igazi kávéházak? Mindegy, igazi kávéház, teával, kávéval, ze­nével. Muzsikál az Old Boys együttes. Mivel nemcsak iga­zi ez a kávéház, hanem mű­sor is, van házigazdája, még­pedig Tardos Péter. Ne felejt­sük, neve is van a kávéház­nak: Rock and Roll. Rock, Tardos, kávé, tea, meleg szendvics, ajánlva a huszon­éveseknek, és azoknak, akik nem huszonévesek, de kedve­lik ezt a fajta zenét... Mi mindenre nem gondolt ez a négyesfogat! Éjszakai mozira. A vetítővásznon első ízben Koltay Gábor Koncert­je. A mesemoziban A jávor- szarvas. Kézműves-bemutató­ra, vásárral összekötve. Ke­rámiabemutatóra. Csa. Nagy Alice alkotásait a (Jödöllői Galéria állítja ki. Művészbe­járóra. Címe: Zene-szóval. A vendég Bujtor István és Pe- rényi Eszter. Itt ki a házi­gazda? Szilágyi János. Mit lehet még csinálni a meghosszabbodott hétvége­ken? Kirándulni. Lehet Első alkalommal a Kékesre viszi az érdeklődőket a busz. Tél, Mátra, hó, kristálytiszta leve­gő. Felfrissülés, megnyugvás, a tájban, a csendben. És még mindig csak a köze­pén jutottunk túl. Mert lehet együtt játszani, népi játéko­kat megtanulni. Olyanokat, amilyenekét régen a nagypa­pától, nagymamától lehetett, amikor még együtt volt a nagy család a jó meleg szo­bában. A tágas szobában. Iparművészek munkáiból divatbemutató. Ha lesz hó — hószobrászati verseny a mű­velődési ház körül. Visszapillantó, cserebere Visszapillantó. Ez is film, a Hyppolit, a lakáj. Az elnyűhe- tetlen Hyppolit, a megunha­tatlan Kabos. Utána beszélge­tés egy csésze tea mellett. Ha a vendégek régi lemezeket hoznának magukkal, meghall­gathatnának mások is. Együtt. Viszapillantva. Visszahallgat­va?! Mindent meg lehet unni. A játékokat is. Ami azonban az egyiknek levetett holmi, a má­siknak érdekesség, és viszont. Tessék elvinni a családi hét­végére, csereberére. Végül beiktattak a prog­ramba egy bérleti előadást, a Pódium-sorozat újabb estjét, mélynek szerzője és vendége Ijándor György humoralista. Az első alkalom, a próba, a premier január 16-a. Ha sike­rül, hogyha kell a gödöllőiek- nek, ha jól érzik magukat ezekben a napokban, havonta ismétlik, újabb érdekességek­kel, mulattató, szórakoztató programmal. K. P. Januári program Színház, pódium hét végén Bérleti előadás január 17-én Az év első hónapjában is gazdag a gödöllői színházi program. A művelődési köz­pont jóvoltából két nagy elő­adás és több pódium progra­mot láthatnak a városi és köz­ségbeli színházbarátok. Január 19-én, kedden, dél­után három órakor a szolnoki Szigligeti Színház mutatja be, Paál István rendezésében Sha­kespeare Hamletját, a közép- iskolás bérlet harmadik elő­adásaként. Az eredetileg ter­vezett esti előadás technikai okokból elmarad. A következő hét szerdáján, január 27-én, hétfőn este a ka­Povárosi éttermekre építve Az első állattenyésztő szakcsoport Míg Csopják Tiborral, a pé­celi Rákos völgye Tsz háztá­ji üzemegységének vezetőjé­vel beszélgettem, többen be­nyitottak hozzá. Így van ez máshol is, amit a magam ré­széről sohasem bánok, hi­szen mint legtöbbször hivat- lan érkező, munkámnál fog­va óhatatlan, hogy átmeneti zavart okozzak, külön elfog­laltságot adja partnereimnek. Sőt magam szólok ilyenkor, hogy ha nem túl hosszú, amit az érkező munkatárs akar, intézzék el sebtiben, ne le­gyen a napi munkájukban fennakadás. A Rákos völgyében azon­ban tartós vendég érkezett, illetve nem is vendég, hanem az üzemegység egyik termelés- szervezője. Ma már divat — Millen Ferenc vagyok — nyújtotta kezét az érkező. — Feri bácsi nyugdíjas, de hetvenöt évesen is jól bírja, velünk dolgozik... — No, no, Tiborkám! — tiltakozik Feri bácsi — .. .még csak hetvennégy! Az élcelődésnek vége, a be­mutatkozásnak is, gondoltam én, de örömömre még hosz- szabb beszélgetés következett Feri bácsival, aki — mint mon­dani szoktuk -r- korát megha­zudtoló frissességgel mozog, magyaráz, ismerteti életének egy darabját. Munkások, tisztviselők — Mindig a mezőgazdasá­got szolgáltam, s teszem azt most is, ahogy tudom. Tíz éve már annak, hogy a leg­jobban a kistenyésztők, a ház­táji termelés ügye érdekel. Ma már igen divatos, sőt gya­korlati tevékenysége a tsz-ek- nek a háztáji termelés integ­rálása, ami nem volt mindig így. Hiszen járt ez a dolog gyermekcipőben is. Magam legtöbbet a fővárosi tanács mezőgazdasági osztályán dol­goztam, egészen a tanácsok megalakulása óta. Részt vet­tem a tsz-ek szervezésében a pápai járásban, ezt akkor ott a győriek mintájára végeztük, 1961 körül. S ott voltam a tsz alakulásánál is, ha jól emlék­szem, 1959-ben. — A tanácsnál 1972-ig vol­tam, szakmérnöki oklevelet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szereztem. Annak idején felfigyeltünk arra, hogy a főváros X. kerületében sok az állattartó, s nekik megala­kítottunk egy kistenyésztő szakcsoportot. Olyan emberek voltak ezek, akik kimaradtak a tsz-szervezésből, de csatla­koztak a szakcsoporthoz, ipari munkások, tisztviselők és má­sok is. Szerintem ez volt az első állattenyésztő szakcsoport a fővárosban. — Abban az időben még az állatforgalmi vállalat foglal­kozott a moslék kiadásával, a tröszt azonban ezt 1972-ben megszüntette. Egyszóval: ak­kor még úgyszólván moslé- kos hizlalás folyt, igen kevés abrakkal. Én azonban elmen­tem a budapesti állatforgal­mihoz, s azt kérdeztem, mi lenne, ha egy termelőszövet­kezet keretében szerveznénk meg a sertéshizlalást? Ekkor azonban már ötletem is volt, melyik tsz vállalná ezt. Fölke­restem a dabasi Szikra Tsz akkori vezetőit, Herczeg Jó­zsef elnököt, és Liger László főmezőgazdászt, mit szólnának a dologhoz? Rajta voltak a dolgon, s hamarosan megala­kítottuk az önálló háztáji ál­lattartási ágazatot. Ekkor még tanácsi ember voltam, dehát a kettőt különben sem tudtam volna csinálni, így 1972. ja­nuár 1-gyel beléptem a da­basi tsz-be. — A tervünk az volt, hogy a dabasi tsz ágazatát teljes mértékben ráépítjük a fővá­rosi éttermek, intézmények konyhájának moslékjára. Nép- gazdasági érdeknek tekintet­tük a példaadást. Közben megmondhatom, hogy sem ak­kor, sem most nem egyszerű a moslék és más ételmaradék hasznosítása, nemcsak azért, mert összegyűjtését, illetve felhasználását jól meg kell szervezni, hanem például azért is, mert arra szigorú előírások vannak, s nem is kellemes ezzel a kellemetlen illatú anyaggal bánni. Ez utóbbit leginkább a kisterme­lők tudják. Tíz év Ma már persze más a hely­zet: a fővárosi és a környe­ző települések éttermeinek moslékjával több gazdaság hizlal és hizlaltat a háztáji­ban sertést. Feri bácsi pél­dául az elmúlt tíz év alatt a már említett dabasi, továbbá a gyáli Búzakalász és az ócsai Vörös Október Tsz-ben is se­gítette a kistermelés szervezé­sét. Ócsán, 1980-ban például hétezer sertést hizlaltak fel egy év alatt. Itt, a péceli Rá­kos völgyében még nagyobbak a méretek: évi húszezer hízó felnevelését szervezik meg egyéb állatok mellett. Fehér Istvé" posvári Csiky Gergely Szín­ház művészei lépnek a közön­ség elé Ács János rendezésé­ben Peter Weiss: Jean-Paul Marat üldöztetése és meggyil­kolása, ahogy a charentoni el­megyógyintézet színjátszói előadják, de Sade úr betaní­tásában című kétrészes tragi­komédiájával. Január végén, 28-án, csütör­tökön, a Magyar Állami Népi Együttes új műsorát láthatjuk este hét órától Táncra lábam címmel. A Pódium sorozat negyedik bérletes előadása január 17- én, este hatkor kezdődik, ek­kor lesz Sándor György humo­ralista Hintőpor című szerzői estje. Az eredetileg ekkorra tervezett Bródy János estet más időpontban tartják. Előző nap, 16-án, az első szabad szombatos családi hét végi program nagy sikert ígérő ta­lálkozója lesz az, amelyre Bujtor István színművészt és feleségét, Perényi Eszter dzsessz-zenészt hívták meg. A ncp kulturális programja Gödöllő, művelődési központ: Táncház, 18 órakor. Mai magyar irodalom. Szent- pál Mónika előadóművész mű­sora a Gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakkö­zépiskola tanulóinak, 11 óra­kor. Romantikus művek — házi­muzsika. Közreműködnek a gödöllői zeneiskola tanárai, 12 órakor. Veresegyház, művelődési központ: Vetítettképes élménybeszá­moló a nyugdíjasok klubjában. Előadd: Varga Gyula tanár, 19 órakor. Városi moziműsor A kék lagúna. Színes ame­rikai filmdráma, 4, 6 és 8 óra­kor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents