Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1982. JANUÁR 10., VASÁRNAP Nem rdcfórra gyártottak Teljesítette tervét az ÉVIG Emelni kell termékeik színvonalát Megnőtt az ázsiója Megpróbálnak ötről Jobbat, mást adni, mint régebben Az új esztendő elején munkásgyűlést tartottak az ÉVIG Villamos Kisgépgyárában. Az elnöki asztalnál ícglalt helyet Vincze József, az ÉVIG műszaki igazgatója, Tankó Zoltán, a Villamos Kisgépgyár gyárigazgatója, Sápi Károly, a gyár pártszervezetének titkára, Balázs Sándor, az üzemi szak- szervezeti bizottság titkára és Szabados Istvánná, a gyári KISZ-bizottság titkára. Külpiaci gondok A politikai, gazdasági és társadalmi vezetés nevében Balázs Sándor szakszervezeti ítitkár üdvözlő szavai után Tankó Zoltán igazgató ismertette az elmúlt év eredményeit, szólt az idő közben felmerült gondokról és az előttük álló esztendő termelési terveiről. A vállalat tavalyi tevékenységét általában eredményesnek mondta, annak ellenére, hogy év közben nem kevés piaci nehézséggel kellett szembenézniük. így a termelési tervet módosítani kellett — követve a piaci igényeket. A piaci változások főként a tőkés exportot érintették, így a vállalat az előirányzott ex- p orttervet nem tudta teljes egészében, teljesíteni. A rubelelszámolású országokban: a piaci igények nem változtak, így a tervezett exportot teljesíthették. A piaci nehézségek ellenére az egész vállalat pénzügyi helyzete rendezettnek mondható, a vállalat összlét- száma megfelelő. Igen nagy jelentőségű a vállalat életében az ÉVIG—SFERO üzem létrehozása. A VI. ötéves terv első évének terveit a ceglédi gyár minden vonatkozásban teljesítette, tehát az 1981-es esztendőt sikeresen zárták. Az árutermelési terv 407 millió forint volt, amelynek — az ismertetett nehézségek ellenére — maradéktalanul eleget tettek. Ez nagy erőfeszítést jelentett, mert a tőkés export visszaesett. A piacot a jelenlegi érdektelenségből lényeges minőségjavítással lehet kimozdítani, amit mindenképpen szorgalmazni kell — hangsúlyozta Tankó Zoltán gyárigazgató. — A belföldi piac nem változott, azonban törekedni kell Itt is a minőségjavításra. Nem raktárra termeltünk a tavalyi évben, s ezt a jelenlegi gazdasági helyzetünkben csak a jó minőségű, a piacon keresett áruval tudjuk ebben az évben elérni. A műszakiak feladata A centrifugamotorokat a Hajdúsági Iparmüveknek gyártjuk kooperációban. Több éven keresztül évi 200 ezer centrifugát vettek a hazai vásárlók, ami azt jelenti, hogy a háztartások telítődtek — jelenlegi formájukban azonban ezek a gépek exportra nem alkalmasak. Itt is a minőségjavításra, tökéletesítésre kell törekedni. _ A kismotorüzemünk, amely tavaly 240 millió forintos árbevétellel dicséretre méltó teljesítményt ért el, igen nehéz körülmények között indult. Az üzem vezetősége nagyrészt kicserélődött, de nemcsak a jó termelést sikerült megvalósítani, hanem a vezetés és a kollektíva közötti jó kapcsolat is kialakult. — A kéziszerszámüzem termékeinek minősége és fogyasztói ára összhangban van. A folyamatos piacszerzést itt is 1 csak úgy tudjuk megoldani, ha a vásárló a minőséggel elége I dett. A magyar ipar keresi kéziszerszámainkat, ez ideig 50—55 ezer darabra kaptunk megrendelést 1982-re. Kézi- szerszámaink minősége alapvetően javult. 1981-ben az F 10 Lk-f típusú barkácsfúrógépünk elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma megjelölést. Erre nagyon büszkék vagyunk és szeretnénk ezt a kitüntető címet meg is tartani. A termelés segítéséhez lényegesen hozzájrult a szerszámműhely és az üzemfenntartás is. Az 1981. évi bérgazdálkodásról Tankó Zoltán elmondta, hogy az az 1930-as bérszínvonalhoz képest 9,64 százalékkal emelkedett. Tavaly sikerült műszaki értelmiségieket toborozni, így a megfelelő létszámmal rendelkező műszakiaktól joggal várhatják el a meglevő termékék tökéletesítését, új termékek tervezését, létrehozását. A vállalati és gyári elképzelések összhangban vannak a piaci igényekkel és a népgazdasági tervekkel. Mind a vállalati, mind a gyári tervek a- szintentartást irányozzák elő. így fokozni kell a termelékenységet, állandóan szem előtt tartva a gazdaságosságot is. A piaci változásokra érzékenyén és rugalmasan kell reagálni, mert nem szabad raktárra termelni. Belső átcsoportosítás — Az idei terv 411 millió forintos árbevétel és 11 milliós értékben dolgozunk kooperációban — folytatta az igazgató. — Létszámgondunk nincs, bár egyes helyeken a fizikai létszám több, máshol kevesebb a tervszerű gyártáshoz szükségesnél. Ezt belső átcsoportosítással megoldjuk. Felesleges dolgozónk nincs, bár bizonyos területeken jó lenne, ha többen szereznének szakképzettséget. Gépi kapacitásunk rendezett. Lényeges feladat lesz a kismotorüzem rekonstrukciója. — Törekednünk kell az anyagellátás folyamatosságára, szociálpolitikai terveink megvalósítására, a helyes üzem- és munkaszervezésre, a szigorúan takarékos anyaggazdálkodásra, a fogyóeszközökkel való takarékoskodásra, a megfelelő költséggazdálkodásra. Fokozottan ügyelni kell a szállítási kapacitás kihasználására, mert a szállítási költségek emelkednek. Az előirányzott bérfejlesztés az idén 7 százalék, de ehhez egész évben kifogástalan munkára van szükség. — Nagy erőfeszítést jelent az ötnapos munkahét bevezetése gyárunkban. Az emiatt kiesett idő 90 ezer órának felel meg, ami az»t jelenti, mintha 45 emberrel kevesebb dolgozónk lenne, tervünk teljesítéséhez ezért a hatékonyság és a munkafegyelem növekedésére van szükség. Legfontosabb a kismotor — A műszaki fejlesztés vonalán megfelelő létszámmal rendelkezünk. Minden energiát a kismotorok tökéletesítésére kell fordítani, mert a kismotorgyártás a gyár termelési tervének felénél is nagyobb részét adja — megfelelő minőség esetén. Tervezzük a sarokcsiszoló gép fejlesztését, az aluházas aszinkron generátor fejlesztését, gyártását. Lényeges feladat a hulladékanyagok tárolása és az üzemfenntartási terv teljesítése — fejezte be beszámolóját Tankó Zoltán gyárigazgató. Bubonyi Mária Választói névjegyzék a városházán A városi tanács épületében, az első emelet 9. szobájában közzétették a 22-es és a 40-es tanácstagi választókörzetben lakók választói névjegyzékét, amely január 11-től naponta 8-tól 16 óra 30 percig tekinthető meg. A választási névjegyzékben nem szereplők választói jogosultságukat a városi tanács titkárságán jelenthetik be. Jókora hirdetés a Pest megyei Hírlap január elejei számában: „A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat verseny- pályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit’’, — és utána három oszlopban megannyi boltnév, szám, cím olvasható. Ezek közül tizenhárom a ceglédi igazgatósághoz tartozik. Hasonló pályázat tavaly is volt. Az első, mint általában minden újszerű kezdeményezés, nagy érdeklődést váltott ki. A ceglédi igazgatóság területén 33 kisebb vendéglátó egységet, büfét, falatozót, presszót vettek át vállalkozó szellemű emberek, üzemeltetésre. Munka árán — Milyen tapasztalataik vannak a szerződéses üzletekkel kapcsolatban? —tettük fel a kérdést Kárt Jánosnak, a ceglédi terület igazgatójának. — Néhány hete, hogy összefoglaló jelentést készítettem a szerződéses üzleteinkről, működésükkel kapcsolatos tapasztalatainkról, megyei igazgatóságunknak. Általános tapasztalat az, hogy szerződéseseink valamennyien tudatában voltak, hogy milyen feladatra vállalkoznak. Tulajdonosi szemléletük egészséges. Valóban munka árán igyekeznek ötről a hatra jutni. Az üzletek legtöbbjének üzemeltetésén jó irányú változást lehet tapasztalni. Kezdődik ez ott, hogy azt, ami a birtokukba jutott a pénzükért, azt igyekeznek jó karban tartani, megbecsülni, megóvni. Most, hogy nem lehet minden javíttatást, fogyóeszköz pótlást amúgy közületi alapon, egy stemplivel, aláírással elintézni, megnőtt mindennek az ázsiója. Berendezési tárgyra, bútorra, pohárra, kellékekre jobban vigyáznak a szerződéses helyeken, ez a tapasztalat. Ez vonatkozik a munkaruhákra, nem különben az energiafelhasználásra is: villanyra, fűtőolajra, egyébre. Vendégmarasztaló — A vendégek mit vesznek észre mindebből? — Sok mindent. Az üzemeltetőnek — nevezzük akár tulajdonosnak — érdeke, hogy szívesen visszatérő és elégedett vendégekkel legyen dolga, akik jó hírét keltik a helynek és ezzel újabb vendégsereget verbuválnak. Ezért törekszenek arra, hogy jobbat, mást adjanak, mint ami régebben a nevezett hely jellegzetessége volt, vagy amiért épp nem lehetett jelllegzetesnek mondani. Az adott profilon belül szélesítették például az áruválasztékot. A falatozókban nőtt az egytál ételek forgalmazása, igyekeznek népszerű jó falatokat, például ízes gulyást, pacalt mérni a vendég kedvére. Választékosabb lett a néhány harapásnyi büféáru, a virsli, hurka, kolbász. — Néhány üzlet foglalkozik a déligyümölcs, dobozos sör, palackozott ital értékesítésével. Van a területünkön olyan eszpresszó is, ahol nem a cukrászsüteménytől és büféárutól remélték a forgalom fellendülését, hanem az italoktól. .. Tapasztalat, hogy a vendég nem rejti az észrevételeit véka alá. Kifogásolja, ha a választék szűkül, a kínálat romlik. Ha nem az üzlet- politika igazodik az ő „hullámhosszához”, hanem neki kell tudomásul venni, hogy tőle, mint fogyasztótól, mit várna el a vendéglátóhely. — A vállalat segít-e a szer. ződéseseknek? — Ami hatáskörbe tartozik, abban igen. Az emberi, munkatársi kapcsolatok sem rosszak, hiszen majd’ minden szerződéses üzletet saját vállalatunk dolgozója, alkalmazottja pályázott meg s vett át. Az elszámoltatással kapcsolatos problémák minden bizonnyal csökkennek most az új ügyviteli utasítások és a havi rendszeres egyeztetések kapcsán. Az első év tapasztalatait levonva, már könnyebb lesz az' együttműködés. Tapasztalat, hogy az utóbbi időben a szerződéses vállalkozási kedv nőtt. A gebines üzletvezetők legtöbbje ragaszkodik üzletéhez és szerződésbe veszi azt. Észre lehet venni azt is, hogy a munkát szinte mindenütt kisebb létszámmal igyekeznek elvégezni és ez sikerül is, ha ki-ki érti a feladatát, A Ceglédi Hírlap 1981-ben már közölte Gubody Ferenc rövid életrajzát, Hídvégi Lajos helytörténész írását. Most mégis szükségét érezzük annak, hogy újra szót ejtsünk Cegléd nevezetes polgármesteréről, lévén születésének idén a 130. évfordulója, 1852-ben született Nagykőrösön. Jogot végzett, Ceglédre a járásbíróság aljegyzőiéként került. 1884-ben választották először polgármesterré (háborúskodó, nehéz esztendő volt ez a városban) és Cegléd történetében példa nélkül, 23 évig, 1907-ig, haláláig viselte ezt a tisztséget. Személyében azt a modern, polgári szemléletű vezetőt kell tisztelnünk, aki korában talán a legtöbbet tette Cegléd felvirágoztatásáért. Az irányítása és kezdeményezése alatt megvalósult városháza, gimnázium, városrendezés, utcakövezés, villanyvilágítás stb. más, akkori városokhoz viszonyítva nem különösen érdekesek, de Cegléd addigi történetéhez képest igen fontos vívmányok voltak. Városfejlesztő tevékenységét mégis sokan figyelték idegenkedve, sőt ellenségesen városbeli kortársai közül. „Akadnak ugyan még Cegléden is olyanok — de hála az Égnek, igen kevés ezeknek a száma —. akik a város e fejlődésében nem képesek a közérdeket és a kor kívánalmait föllelni’’ — panaszkodik 1896-ban Földváry János, Cegléd az 1000. évben című könyvében. Ha számuk kevés is volt — higgyük el a szerzőnek —, övék volt a gazdasági hatalom és a politikai tekintély régtől fogva: a birtokos parasztságról. a város hagyományos vezetőiről van szó. Hogy Gubody munkáját értetlenül és ellenállással fogadták, annak az a magyarázata, hogy a polgármester kezdeményezéseivel a városi társadalom többi rétegének érdekeit is hajlandó volt figyelembe venni. A vezetése alatt létrejött városi művek pedig azért hatra jutni ha valóban becsületes úton akar jó jövedelemre szert tenni. Újabb szerződések — A ceglédi igazgatósághoz tartozó területen a vállalatnak még több mint kilencven, különböző vendéglátó helye van. Számukra nem konkur- rencia egy-egy közeli szerződéses üzlet? — Lehet, hogy az, de kettőn áll a vásár. Nekünk, ha kevesebb a kis üzletünk, kevesebb a gondunk. Több energiát lehet fordítani a meglévő nagyobbak felújítására, erősítésére, hogy azok is vendégma- rasztalóbbak legyenek. Tavaly arra futotta, hogy felújítottuk másfél millió forint költséggel a nagykőrösi Cifracsárdát, egymillióért a mono- ri gyorsbüfét. Dánszentmikló- son új üzletet nyitottunk, fenntartási munkálatokra 9 millió forintot költöttünk. Ebben az évben a monori Vigadó, az autóscsárda, a gyömrői és a vecsési halászkert, illetve halászcsárda kerül sorra. A ceglédi Magyar étterem épületén a tetőfedők dolgoznak. Nagykőrösön a cifrakerti szállórész felújításával, Mona- ron a Vigadó teljes felújításával folytatódik a munkák sora. És természetesen folytatódnak a szerződéskötések is. A most meghirdetett versenypályázat-tárgyalás ezzel kapcsolatban február 5-én lesz, március elején a következő. A vállalat éves szintű nyereségébe a szerződések is beleszámítanak. E. K. értékesek, mert beilleszkedtek a városi fejlődés addigi irányvonalába. (S az utcakövezés, csatornázás, villanyvilágitáe elengedhetetlen feltétele a városi létnek.) A viharos belpolitikai viszonyok közt, a gyakori kormányválságok alatt Gubody Ferenc sikerrel szervezte meg a gimnáziumot, a végzettekben remélte művének folytatóit: olyan művelt embereket, akik felismerik az urbanizáció korszakalkotó előnyeit és áldásait, versenyképessé teszik a le-lemaradozó Ceglédet. Gubody emlékére 1909-ben szobrot állítottak tisztelői a róla elnevezett, mai Lenin- parkban. Erről a szoborról (Horvay J. alkotása) mesélték a régi gimnazisták, hogy érettségi idején háttal fordították a gimnáziumnak, ne lássa az ilyenkor szokásos pajkosságokat. Az emlékmű nem nyerte el a város tetszését: „Látjuk a szobron Gubody kalapját, nyakkendőjét, bajuszát (s mért nem cvi’ckerjét is), de nem látjuk Gubodyt” — csúfoló- dott a Ceglédi Hírlap az avatás után. Ma a Kossuth Múzeumban található a szobor. Az idő és a háborús károk bizony látható nyomokat hagytak rajta. Ugyancsak a múzeum egyik helyiségében van nagy méretű, Thury Gyula festette portréja, mely a tanácsházáról került át, hasonlóan a szoborhoz, az ötvenes években. Emlékét a nyilvánosság előtt már csak a róla elnevezett utca őrzi. Sírja a református öregtemetőben elhanyagolt, gondozatlan, utódja nem lévén ma már a városban Gu- bodynak, nincs, aki ápolja. Megérdemli a nevezetes polgármester, hogy születésének 130. évében felidézzük emlékét. Reznák Erzsébet, a Kossuth Múzeum közművelődési munkatársa ISSN 01 S3—aSQQ (Ceglédi Hírlap» A többit új helyen gyártják Utolsó szállítmányát Indítja Kossuth Ferenc utcai telepéről Irakba a Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet elektromos részlege. Az üzem dolgozói új telephelyükön korszerű körülmények között tehetnek ezentúl eleget megrendelőik igényeinek. Apáti-Tótb Sándor felvétele A városiasodás kezdete Százharminc éve született Gubody Ferenc
