Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

\ NAGYKŐRÖSI xJtmm A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1982. JANUAR 3., VASÁRNAP Kisgépek a zártkerfekben Maguk árulják a termést Kása, lepény, puliszka Amíg a kenyér lett az étkünk Kői munkából férfi mesterség 1 1 zik őrléssel és kásakészítéssel, A kertbarátok klubja, úgyis mint az Áfész kertészeti szak­csoportja, a minap tartotta közgyűlését az Arany János Művelődési Központban, me­lyen megjelent Csípő Balázs, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, és Vida János, az Áfész felvásárlási osztályvezetője. A közgyűlést Csikai Pál elnök nyitotta meg, s beszédében visszapillantást nyújtott a klub 10 éves múlt­jára. Zöldségpavilon Kiemelte, hogy a klub te­vékenysége nagyban elősegí­tette Nagykőrösön a fóliás termelést, a Maliga-iéle megy- gyek és az új csemegeszőlők telepítését. A klub az Áfész segítségével, kistraktorokat és motoros permetezőket és egyéb kisgépeket állított be a zárt- és hétvégi kertek meg­munkálására. Kéthetenként szakelőadáso­kat tartottak, megyei és helyi kiállításokat rendeztek, s ta­nulmányi kirándulásokat tar­Egy-egy szép kirándulásról, vagy rendezvényről szívesen viszünk haza valami emléket magunkkal, ami emlékezet zetükbe idézi a kellemesen töltött napokat, órákat. Van, aki képeslapokat gyűjt, váro­sok emblémáit, éttermek szal­vétáit, menükártyákat. Eltesz- szük a különböző rendezvé­nyek meghívóit, az emlékeze­tes színházi esték műsorfüze­teit, gyakran csak azért, mert valami személyes emlék fűző­dik hozzájuk. így voltak ezzel nagy­anyáink, dédanyáink is. Az ilyen limlom kívülállónak megfejthetetlen, értéktelen gu­banc az egész. Kinek jutna eszébe, szemé­lyes jellegén túl valamelyik fontos kortörténeti dokumen­tum is lehet. Például egy megsárgult fénykép, amelyről azt sem tudjuk, ki néz róla ránk, fontos lehet, mert öltöz­ködési szokásainkról tájékoz­tat. Egy-egy meghívó, éttermi menükártya egy korszak ét­kezési szokásairól adhat hírt. Különböző alkalmak ételsor- kínálatait — lakodalmi ebéd, vendéglői fölöstök, szilveszte­ri étrend —, a századforduló újsághirdetéseiből is ismerhet­jük. Melyek ezekben a hirde­tésekben a leggyakrabban elő­forduló ételek? Rántott csir­ke, sertés karaj, vesepecsenye mártással, csirkepörkölt tar­honyával, füstölt hús káposz­tával, alföldi gulyásleves, disz­nótoros hurka, kolbász, ser- penyős rostélyos. Természetesen levest, salá­tát, sajtot és kávét is kínál­nak. Sülttésztának pogácsát és rétest. Milyen következtetést von­hatunk le mindezekből? Ha­zai étkezési szokásaink az el­múlt év alatt nem fejlődtek sokat, legfeljebb finomodtak. Ez a tény étkezési szokásaink konzervativizmusára utal. A bankettek, rendezvények meghívói, menükártyával kom­binálva, érdekesek lehetnek, különösen, ha a hátlapjukon a konyhamester ételreceptje is megtalálható. Láttam már olyan éttermi menükártyát, is, amelyen az ételkínálat mellett a menü­kártya szélén, hemzsegnek a hirdetések, ékszerészek, úri és női divatüzletek, cipészek, szabók hirdetései. Tájékoztat­nak, hol árulnak arcszépítő tottak a pécsi, dánszentmikló- si, szekszárdi és debreceni kiskertesek munkálkodásának tanulmányozására. Közben a vidéki kertbarátok viszontlá- togatásait fogadta, akik közül a debreceniek ez év augusz­tusában jönnek el Nagykőrös­re, amikor a helyi klub gyü­mölcs- és zöldségkiállítást ren­dez, és várják a ceglédi kert­barátok látogatását is. Azután ismertette az elnök a klub 1982. évi szakelőadá­sainak gazdag programját, majd bejelentette, hogy a klub a tagok primőr és értékesebb szőlő-, gyümölcs- és zöldség­termését, maga kívánja fel­vásároltatni, s e célból a tag­sági díjakból gyűlt tőkéjéből, 20 ezer forintért megvásárol­ja a Mészáros János Tsz el­adásra kerülő Széchenyi téri gyümölcs- és zöldségpavilon­ját, amit a közgyűlés jóváha­gyólag vett tudomásul. Utána Szarvas László veze­tőségi tag szólalt fel, hogy a gyümölcs- és zöldségpavilon megvásárlásával kapcsolatosan a klub, illetve a szakcsoport kenőcsöt, de még diákot kor­repetáló ajánlatot is lehet raj­ta találni. Szinte az az érzése az em­bernek, elegendő volt leülni egy vendéglői asztalhoz, kézbe venni egy ilyen menükártyát, és azonnal megoldást talált minden gondjára. Ma egy műsoros szórakozó­helyen az étlap mellé megkap­juk az irodalmi műsort, vagy az elhangzó zeneszámok prog­ramját. Van már olyan étla­punk is, ahol az egyes fogá­sok biológiai értékét is feltün­tetik (kalória, fehérje, szén­hidrát stb.). Érezheti-e jól magát a megszűnt és megújult munka­helyen a régi dolgozó? Mert ez nemcsak anyagi, tárgyi körül­mények függvénye. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat megszűnt telepe dolgozóinak 90 százalé­ka megmaradt az új létesít­ményben. Egy 25 és tizenegy 20 éves törzsgárdatag mun­kálkodik a jelenlegi játék­gyárban. Vajon hogyan érintette őket a változás? Ezek a gondolatok foglal­koztatnak, miközben az új já­téküzem szárítócsarnokában a Hildenbrand típusú osztrák szárítóberendezést, a kisebb csarnokban belga gyártmányú marógépet és az osztrák Festő négy- és ötfejes gyalugépet szemlélem, meg a dolgozók egészségét védő portalanító, elszívó berendezést és a fala­kon körbe kifüggesztett, öles balesetvédelmi plakátokat. Be­nedek Zoltán okleveles faipari mérnök, telepvezető kalauzol. Mindenevő kazán — Dolgozóink száma jelen­leg 110. Fejlesztési tervünk szerint ez az állomány fél év múlva 160-ra fog nőni. — Az elmúlt év hasonló idő­szakában ebben a csarnokban munkásaink még pufajkában dolgoztak. A csarnokban lógott alapszabályába, a kereskedel­mi és feldolgozási tevékeny­séget is bele kell vétetni, ami­hez, néhány hozzászólás után a közgyűlés szintén hozzájá­rult. Meggy helyett barack Az ellenőrző bizottság je­lentését Egressy Tibor bizott­sági elnök terjesztette elő. Kegyelettel emlékezett meg a klub egyik tagja, Papp László tanár, egykori hegybíró elha­lálozásáról. Beszámolt a klub pénzügyeiről, mely szerint kö­zel 32 ezer forint vagyona van. A tagok száma tíz év alatt megháromszorozódott, de a 3 ezer körösi kiskertest tekintve, még mindig kevesen vannak, és kívánatos, hogy sa­ját érdekében mind több kis- kertes lépjen be. A hozzászólások sorában Csípő Balázs arról szólt, hogy a kistermelőknek a világpiac igényeihez kell alkalmazkod­ni. Meggy- és almafa helyett most már inkább kajszit ül­tessenek és csak a gyengén termő Pándy meggyet kere­sik. Most már az egres se jő cikk. Munkaigényes fajták Vida János elmondotta, hogy az Áfész 1981-ben 560 vagon gyümölcs- és zöldség­félét vásárolt fel, és 40 millió forintot fizetett ki a terme­lőknek. A fő cikk az uborka, mely jól elkelne, akkor is, ha az egész határt beültetnék ve­le. Konzervparadicsomot ele­get termelnek a nagyüzemek, a kiskertesek csak munkaigé­nyes minőségi árut termelje­nek. Az Áfész szívesen ad ta­nácsot a termelésre vonatko­zólag, hogy mit lehet kedve­zően eladni. A közgyűlés az elnök mun­kájának segítésére Lajtár Ist­vánt alelnökinek választotta. Kopa László egy hőmérő. Az akkori körül­ményeink között nem tudtunk kellő hőfokot előállítani. Je­lenleg kint a szabadban mí­nusz 12 Celsius fok van, de itt bent ingujjban lehet dol­gozni. — Beruházásunkból 56 mil­lió forintot vitt el a Bertsch típusú osztrák gyártmányú kazán, amely mindenevő; el­nyeli a fűrészport, a fahulla­dékot és gázzal is fűthető. Ez a tulajdonsága a termelést is gazdaságosabbá és olcsóbbá teszi. Ez a kazán nem csupán az egyenletes meleget áraszt­ja, a biztonságot és a folya­matos munkát is jelenti. — Az átállás, a termékvál­tás a telep dolgozóinak átme­neti bizonytalanságot jelen­tett. Ez a Kefe- és Játékgyár keresett, jó minőségű termé­kei és dolgozóinak jó munká­ja miatt nem szűnt meg. A felszámolás alatt lévő PE- CSOV-telep eladófélben volt, és így született 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekév al­kalmából, egy gyermekjáték­gyár létesítésének gondolata. 1980 májusában indult a ter­melés. — 1981-ben az INTERPLAY EXPO kiállításon a gyár ter­mékeit nívódíjjal tüntették ki. Ez bennünket kötelez. Minden termékünket ennek szellemé­ben igyekszünk kivitelezni. Konstrukciós, összerakható játékaink a gyermekek kéz­Ma már minden gyermek tudja, a kenyér úgy készül, hogy a búzát a malomban megőrlik, a lisztből gyúrt kelt tésztát pedig kemencében megsütik. Azt már viszont so­kan nem is gondolják, milyen nagyon sok időnek kellett el­telni ahhoz, míg a maihoz ha­sonló jó kenyeret tudtak elő­állítani. Az ősmagyarok egészen biz­tosan nem ismertek olyan ke­nyeret, mint a mostani. A ke­nyér őse a kásaféle lehetett. Gyűjtögetéssel szerezték a hoz­závaló magvakat. Megtörték, vagy őrlőköveken megőrölték. Fogyasztották a magvakat tű­zön pörkölve is. Hamuban sült pogácsa A palóc bodag talán a ke­nyér egyik őse. Ez úgy készül, hogy a kalászokat a tűznél megpörkölik, a megdagadt sze­meket szétmorzsolják, zúzzák, péppé, dagasztják, pogácsákat alakítanak belőle, s parázsban megsütik. A hamuban sült pogácsa a népmesék gyakori kelléke. Legújabb ételünk tehát a kása lakodalmakkor sok helyen még ma is elmaradhatatlan fogás. Kása. Ez a szokás nagy hagyo­mányra, nagy múltra utal. Ré­gebben a köles, árpa, zab. haj­dinakása volt divatban. A ku­korica meghonosodásával a kukoricakása, a puliszka. Er­délyben a puliszka ma is a legfontosabb táplálék. A kását famozsarakban kéz­zel törték, még ma- is sokfelé találhatunk famozsarakat, amelyekben az aprójószágok­nak törnek kukoricakását. Az egyiptomiak és a görögök is ilyen formájú famozsarakban őröltek. Később kézzel, lábbal hajtott őrlőkkel. Régen sok mindent beleke­vertek, hajdinát, babot, bük­könyt. Az így összetört dará­ból csak lepényfélét lehetett csinálni. A lepény átmenet a kenyér és a kása között, csakhogy a kását főzik, a lepényt meg sü­tik. Európa nagy részén még ma is csak lepényt sütnek. Er­délyben a kelt tésztát forró kőre öntik, amin aztán meg­sütik. Malmok és molnárok Valamikor régen a földmű­velés nők feladata volt Ez ásóval és kapával történt. Ma is vannak olyan falvak, ahol a férfiak soha életükben nem fognak ásót, kapát a ke­üzemben ügyességét, a logikai készsé­gét fejleszti. A hazai és kül­földi vásárlóközönség meg­kedvelte és keresi termékein­ket, amelyek hiányekikkek. Nem tudunk a keresletnek megfelelő mennyiséget előál­lítani. Igényes környezetben — Nagy az érdeklődés a BNV-n bemutatott liliputi já­tékváros modelljei iránt. A földgyalu, a repülőgép, az út­henger, az autóbusz, a troli, a villamos, a versenyautó óvodás korú gyermekek ré­szére tervezett fa konstrukciók iránt. Termékeink gyertyán-, és bükkfából készülnek, ame­lyeket Zala- és Somogy me­gyéből szállítanak ide. Az Iparművészeti Főiskola for­matervezői tervezik gyártmá­nyainkat. Zsiga István szalagfűrészes munka közben a fa finom ere­zetét tapintja, simítja. Nem mondja ki, de érzem és lá-i tóm, hogy ez a mozdulat az alkotás öröméről, az emberi tevékenység legfontosabb haj­tóerejéről beszél. — Két műszakban terme­lünk, dolgozóink átlagbére négyezer forint fölött van — mondja Benedek Zoltán. — Milyen szakképzettség szükséges a munkához? — Dolgozóink nagy része betanított munkás. Az auto­zükbe, mert ezek női munka­eszközök. Az őrlés, a kenyérsütés is a nők feladata volt. A férfi is sütött, pirított elsősorban húst. Érthető, mert a pecsenye öt perc alatt készen van, a férfi nem szeret több időt a tűzhely mellett elfecsérelni. Az álla­tokkal való földművelés már férfifoglalkozás. Közben a kézimalmot fel­váltja a taposómalom. Az em­ber a malomkövek forgatásá­ra mindent befogott, vizet, sze­let, állatot, gőzt, robbanó gázt és a villamos energiát. Vízi­malma Nagykőrösnek is volt — a török időkben kettő a Csíkos szélen és a Gátéren. 1857-ben már 64 szárazmalom működött szerte a városban és volt már ekkor egy gőzmalom is. A szárazmalmokat körbe­járó állatok hajtották. Az alföldi szélmalmokat va­lószínűleg a Hollandiát járt teológusok honosították meg. Hantházán még 1940-ben mű­ködött egy szélmalom. Vi­szonylagos épségben még ma is meg van. A malmokat építő molnárok egyéb faragó mun­kákat is elvégezték, ezért őket faragó molnároknak nevezték. Ma már a pékek dolga 1896-ban már 10 fennálló malom közül csak 5 foglalko­A nagykőrösi férfi asztalite­niszezők idegenbe utaztak me­gyei férfi csapafbajnoki mér­kőzésekre. Zsámbéki Tsz SK—Nagy­kőrösi Kinizsi II. 13-7. A baj­nokjelölt ellen, annak otthoná­ban jól helytálltak a körösi tartalékok. Sok szoros összecsa­pás volt. Papp 2, Ruzsányi 2, Szakács 1 és Iván Z. 1 egyéni, Pörge Gy.—Ruzsányi 1 páros játékot nyert. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Zsám­béki Tsz SK ifi 6-4. A zömmel serdülőkkel felálló kinizsisek- nek nagyon meg kellett küz­deni a győzelemért. Győztesek: Kása (3), Kiss Z. (1), Nagy (1), és Kása—Iván Z. (1). A XVII. téli úttörő-olimpia megyei asztalitenisz-döntőjét Abonyban rendezték a szoká­sos ünnepélyes külsőségek kö­zött. A járási-városi győztesek vehettek részt a viadalon. A sorsolásnál az eddigi megyei mata gépek beállítása és kar­bantartása szakembert igé­nyel, de a többi munkafolya­mat már nem. Az emberek 30 százaléka nem végezte el az általános iskolát. Egy új modern üzem korszerűen mű­velt emberek nélkül nehezen képzelhető el, mert így a KÖJÁL alapvető előírásainak betartása is komoly erőfeszí­tésbe kerül. Szeretnénk be­indítani dolgozóink részére az általános iskola 1—4., majd az 5—8. osztályát. — Van már modern öltö­zőnk és nyitásra készen áll az orvosi rendelőnk. A 3000 kö­tetes szakszervezeti könyvtá­runk szervezés alatt áll, fo­lyamatosan van üzemi újság­olvasónk kialakítása és az üzemtörténeti termékek kiállí­tása, a dokumentumok rende­zése. — Két nagyon lelkes szo­cialista brigádunk van. A Gagarin nevét viselő a váro­si könyvtárral közös rendez­vényeket tart. A Lenin bri­gád a művelődési központban a városi brigádok közötti ve­télkedőket szervezi. Űjabbart sok fiatal nő került ide. Ezért alakulhatott meg az Absolon Sarolta ifjúsági brigád. Ök a környezetszépítésiben tűntek ki. Átfestették a régi gépeket. A gyár udvarán a fákat, virágo­kat gondos kezek ápolják. Hasznos program Benedek Zoltán faipari mér­nök, telepvezető Sopronban végzett, diplomamunkája A Hegyköz népi faépítészete volt. Alig harmincéves. M. E. kettőt szecskavágásra alakítot­tak át, 3 nem működik, a töb­bi elpusztult. Érthető, mert időközben átvette a város őrlé­si szükségletét 3 gőzmalom. Amint fejlődött a technika, vele együtt fejlődtek őrlési és kenyérsütési szokásaink. A há­zi kenyérsütést felváltotta az üzemi. Sorra nyíltak a péksé­gek, sütödék. Az 1930-as évek­ben már 15 pékség működik a városban. A kenyérsütés ma már kimondottan férfimunka, férfifoglalkozás. Változtak étkezési szo­kásaink. Nemrégen még sok kenyeret, főtt tésztát fogyasztó társadalom voltunk. Ma keve­sebb lisztes ételt, több főzelé­ket és friss gyümölcsöt fo­gyasztunk. A kenyér azért ma is nélkülözhetetlen táplálé­kunk. Molnár Elekné Tanácstagi beszámoló Kiss György, a 31-es választó- kerület tanácstagja, január 4-én, hétfőn délután 4 órakor a II. Rákóczi Ferenc általános iskolában (Kecskeméti út 39— I 41), tanácstagi beszámolót tart. úttörő eredményeket figyelem­be vették. A selejtezők csopor­tos körmérkőzéssel folytak, majd a döntők is körmérkőzé­sesek voltak. Hat asztalon négy óra hosszat tartott a küzdelem. Nagyköröst öt pajtás képvisel­te, s közülük hárman dobogós helyen végeztek. A IV. korcsoportos fiúknál 12 induló volt. Iván Csaba (Nk. Petőfi isk.) jól játszott, a se­lejtezőben és a 4-es döntőben minden ellenfelét legyőzte, megyei bajnokságot nyert és ezzel bejutott az országos dön­tőbe, immár másodszor. A III. korcsoportos fiúknál (11 induló) az újonc Kurgyis Zsolt (Nk. Kossuth isk.) ide­gesen versenyzett. A IV. korcsoportos leányok­nál (11 fő) Holló Julianna (Nk. Petőfi isk.) a selejtezőben ki­emelt ellenfelét is legyőzte, jól játszott, s a szoros döntőbeli mérkőzések után végül a har­madik helyen végzett.. A III. korcsoportos leányok­nál (11) két körösi pajtás is szerepelt. Hargitai Bernadett (Nk. Petőfi isk.) szoros mérkő­zések után harmadik lett. Az újonc Ady Julianna (Nk. Arany isk.) mindjárt az elején a vég­ső győztes ellen vesztett, majd egyszer nyert a selejtezőben. összességében a Petőfi-isko­lások igen jól szerepeltek, sha csapatverseny lett volna, 1 el­ső és 2 harmadik helyezésük­kel megnyerték volna. Fővárosi lövészversenyen A fővárosi BKV Kupa lö­vészversenyen 5—5 fővárosi és vidéki klub versenyzői vettek részt. Az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyári Lövöszklubból a minősítés érdekében hatan lép­tek lőállásba. Eredményeik a következők voltak. Légpuska: If júsági leány (8 in­duló): 7.. Papp Gabriella 40/281. Ifjúsági fiú (9): 3. So- modi Zsolt 40/335. MHSZ ezüst­koszorús szintű eredmény. Légpisztoly: Serdülők (4): 2. Lukácsi László 40/283. Junio­rok (5): 3. Farkas Zoltán 60/528 /MHSZ bronzkoszorús szint), 4. Rácz István 60/497. Felnőttek /9): 7. Gállos Sándor 60 '520. S. Z. Moziműsor A vasprefektus. Olasz film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Süni a ködben. Színes mese- filmsorozat, fél 4-kor. A repülés megszállottjai, I— II. Színes, szovjet film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap» Biológiai érték az étlapon M. E. Megváltozott körülmények között Régi emberek az új SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Iván Csaba úttörőbajnok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents