Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
Y \ Púja Frigyes látogatása Púja Frigyes külügyminiszter Lord Carrington brit, illetve Olafur Johe.nnesson izlandi külügyminiszter meghívására a közeljövőben hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába és Izlandra utazik. A jég hálán is? V an, aki megél a jég hátán is, a másik meg orrával szántja — szol a közmondás némi kiegészítéssel. Hányszor, hányán mondogatják ma is ezt az alapvető igazságot arra, aki minden körülmények között feltalálja magát — vagy a sima úton felbukik, egyszerű helyzetből nem talál kiutat. Jó magam az eredeti közmondástól éppúgy, mint a kiegészítéstől óvakodom. Hiszen az első komoly figyelmeztetést még az iskolában kaptam egy bedobott megjegyzés, szellemeskedés miatt. Akkor, amikor Tar Feri hatodik blöffjére azt mondta biológiatanárom: Te fiam megélsz a jcg hátán is. Kivéve, ha nem az, orrával szántja, nem esik hanyatt — imigyen én fennhangon. S a régi, sokat sejtető bölcsesség nem elmélyült gondolkodásra ösztönözte negyvenhárom padtársamat, hanem véget érni nem akaró vihogásra. Csak nekem nem volt nevethetnékem, mert pillanatokon belül a kockából kilógó, szálfaegyenes egyes virított az ellenőrzőmben. S talán e régi élmény, s az általam egyáltalán nem kívánt otthoni következmény miatt eszembe sem jut ilyenkor télvíz idején a jégen hanyatteső- kön vihorászni. Munkába menet-jövet esnek, kelnek az emberek. S jó ha kelnek, nem mentőt kell hívni. Nincs még oly mesze tőlünk december, hogy ne emlékeznénk rá: hányán és hányán nem úszták meg Pest megyében sem kéz- és lábtörés nélkül a buszmegállókba, vagy csak az egyik oldalról a másikra vezető utat. S most újra foga fehérjét mutatja a tél. Aszfalton, földúton tegnap még föd-1 rozódó tócsákat jégpáncél borítja. De mi lesz holnap, ha a fagy mellé tél szele havat is hoz? Üjra letaka- rítatlan járdákon, hóbuckák között botorkálunk? Tisztelet a kivételnek, mert van kivétel is szép számmal — a solymáriak, a szentendreiek, de lehet a felsorolást folytatni —, akiket nem ért váratlanul a tél. De azok tábora sem lebecsülendő. kiket jórészt készületlenül talált. S napokba telt, mire a közlekedés, a járókelők útjából eltakarították a havat. Annak ellenére, hogy szeptember táján úgy érezték, nyilatkoztak, 1981—82- es tél most már igazán nem hozhat meglepetést. De hozott! Nem vagyok meteorológus, sem vészmadár, de jön még a fagyra hó is. ötcentis, féllábszárig érő? Majd meglátjuk. Ez még a holnap titka. Üjra felkészülni azonban már ma kell. Génekkel, hóekékkel, s házfelügyelők, gondnokok, magánporták, társasházak tulajdonosainak újabb és újabb figyelmeztetésével. S a bírságolást sem. árt bevetni ez is a tanácsok, a városgazdálkodási vállalatok eszköztárának nem is lebecsülendő kelléke. S apellálnék — úgy érzem nem is hiába' — az egymásért, a településünkért érzett felelősségünkre. Arra, hogy a bajt ahogy önmagunknak nem. másoknak sem kívánjuk' nem oly nehéz az a lapát, hogy ne ragadhatnánk meg. Mert ugye a tavaszi-őszi kocogás a testedzésnek csak egyik formája. De felbecsülhetetlen értékű a friss levegőn, a szabadban végzett munka is! Hisz szó szerint a jég hátán nem élünk meg — bizonyította december intő példaként — járni is csak az orrabn- kás, a hanyattesés kockázatával tudunk. V. E. JPES1 MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAGS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 8. SZÄM Árat 1-40 forint 1982. JANUÄR 10., VASÁRNAP A MÁV tslkalmazkodóbb menetrendje Villamosítás, iparvágány-építés A Magyar Államvasutak fejlesztési tervei csaknem mindenkit közvetlenül érintenek. Különösen igaz ez Pest megyében, ahol sűrű a vasúti* hálózat, és ahol kétségtelenül legnagyobb a naponta utazók száma. A vállalat e területet érintő és a közeljövőben megvalósuló terveiről dr. Bessenyei Gábortól, a MÁV Vezér- igazgatóság tervgazdasági és műszaki feljesztési szakosztályvezető-helyettesétől kértünk tájékoztatást. A vasút életében a leglényegesebb idei változás — mondta —, hogy január elsejétől alaptevékenységére már nem kap állami támogatást, a fejlesztést és a fenntartást saját forrásaiból kell megoldania. Tennivaló ugyanakkor van elég, a VI. ötéves terv készítése előtt egyes igazgatóságoktól 75 milliárdos — a szükségleteket reálisan tükröző — beruházási igény érkezett a központba. Az Országos Tervhivatal végiül 39,5 milliárdos beruházási keretet hagyott jóMa: Z. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Libatopféle Egyeztetett érdekek alapján 1. oldal: Kísérletező társak között 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Tavaszi tervek az Izzónál 8. oldal: Lángolt az újságosbódé vá. A fejlesztési igényeket tehát nem tudják kielégíteni, de így is jelentős munkálatok színhelye lesz Pest megye. A MÁV egyik kulcsszava a pályafelújítás, a másik a villamosítás. Egy-egy tervidőszakban 1700 kilométeres pályát kellene felújítani, most ebből 1300-ra kerülhet sor. A megyénket érintő vonalak közül a ibudapest—szobi villamosítása már régen befegező- dött, csak az állomások és a megállóhelyek környékén vannak kisebb munkák. Vácott, a tanács aluljáró építését tervezi a vasút alatt. Ezt a munkálatot a MÁV 10 millió forinttal támogatja 1982-ben. Az aszódi—váci vonal reneszánszának első lépéseként Galgamácsáig új sínpárt fektettek le. Az idén elkészül a villamosítás is. Ennek jelentősége országos, mert a Romániából érkező és a Csehszlovákiába tartó teherszerelvénye- ket a főváros elkerülésével, immár Lökösházától Szobig egyetlen elektromos mozdony továbbítja. Budapest és Hatvan közötti szakaszon az elmúlt években Gödöllőtől Hatvanig megtörtént a felépítménycsere. Most a Rákostól Isaszegig vezető, mintegy húsz kilométer a kritikus szakasz, ahol nagyon süppedékes a talaj. Itt a folyamatos, 200 milliós beruházás haszna: a személyvonatok 100 kilométeres sebességgel haladhatnak 1985 végére. A kőbánya-kispest—lajosmi- zsei szárnyvonal korszerűsítésére 9 millió forintot szánnak. Érdekesség, hogy Daba- son a Március 15. Tsz-nek iparvágányt építenek, melynek terveit ingyen készíti el a MÁV Tervező Intézete, és olcsó lesz a vágányfektetés is. A vasút az iparvágányok -felújításával is igyekszik visszahódítani a fuvarozókat. Folytatódik a rekonstrukció Vecsés és Cegléd között, Budafok-Há- rostól Érdig villamosítanak, 120 kilométeres sebességűre építik a székesfehérvári vonalat is. Az 1982—83-as menetrendben, ahol lehet, felemelik az alapsebességet 120 kilométerre. A nagyobb sebesség ugyanakkor megköveteli a távközlési és biztosítóberendezések rendszerének tökéletesítését. Ezért kerül sor Rákos és Hátvan között, valamint Nagykátán, Üllőn és Pilisen ezek korszerűsítésére. B. G. A nyugalom védelme Csillapíthatatlan rezgések Különösen a paneles házak lakói hallották már „énekelni” a vízcsapot, dorombolni az ablaküveget, de a régi, hagyományos épületekben lakók és dolgozók is sokféle kellemetlen rezgésről mesélhetnének. Ahány rezgés — annyi ok, nem csoda hát, hogy a szakemberek máig sem tudtak minden igényt kielégítő megoldást nyújtani. A szentendrei Építéstudományi Intézet akusztikai osztályának kutatói azonban nem adták fel a harcot; meggyőződésük, hogy meg lehet védeni az embert a környezet ártalmas rezgéseitől. A kutatók a főváros számos pontján és több üzemiben — például a Taurusnál, a Csepel Műveknél — mérték a rezgéseket. Az eredményeket összehasonlították a nemzetközi adatokkal, s kiszámították azt a határértéket, amelytől a rezgés már kellemetlen. Vizsgálataikból levonták azt a Kamerák a közlekedésben ÄS«*» A fővárosban már szerelik azt a harminc televíziós kamerát, amellyel a forgalom alakulását figyelik majd a Budapesti Rendőr-főkapitányság irányítóközpontjában. Az új berendezés segítségével az esetleges torlódásokat, dugókat a közlekedési lámpák programjának változtatásával próbálják csökkenteni. következtetést, hogy a rezgések a legkevésbé a paneles épületekben zavarók, viszont a legkellemetlenebbek az acélgerendás téglaházakban. Természetesen nem függetlenül attól, hogy ezek milyen távolságra vannak a rezgésforrástól, mindenekelőtt a legforgalmasabb közlekedési útvonalaktól. Gépben kap színt a keime A felszerelés befejezése után próbaüzembe állítják a váci Kötöttárugyár új, SCHOLL, zártrendszerű textilfestő gépét. Ezzel a textilfestés a duplájára nőhet, egyharmad energia fel- használásával. Erdösi Agnes felvétele Megalakult a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Szombaton az Országház Vadásztermében tartotta országos értekezletét a Magyar Partizán Szövetség. A tanácskozáson a szövetség jogutódjaként megalakították a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségét. Az értekezleten részt vett Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikaki Bizottságának tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, valamint az MSZMP KB, a kormány és a társadalmi szervezetek több képviselője. Az értekezletet Tömpe István, a szövetség alelnöke nyitotta meg. A Magyar Partizán Szövetség Elnökségének beszámolóját az elmúlt évi munkáról és a feladatokról Úszta Gyula főtitkár terjesztette a plénum elé. Egyebek között rámutatott: a szövetség évtizedek óta tartó tevékenységének az alapja mindig az volt, hogy szervezete legyen az ellenállási és az antifasiszta harc volt résztvevőinek, segítségükkel ápolja a magyar és az internacionalista szabadságharcos hagyományokat. Mindezen tevékenységgel hozzájáruljon a szocializmus építéséhez, a szocializmus eszméinek terjesztéséhez. A szövetségnek egyik legfőbb feladata volt és marad a jövőben is az ifjúság szocialista, hazafias és internacionalista szellemben való nevelése. —. A Magyar Partizán Szövetség — betöltve történelmi hivatását — átalakult a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségévé, ami mostantól a magyar partizánok, antifasiszta harcosok és ellenállók, koncentrációs táborok egykori foglyainak egységes szervezeteként folytatja . tevékenységét. A Hazafias Népfront részeként még nagyobb részt vállal hazánk politikai, társadalmi feladatainak megvalósításából. A tagság odaadó munkájára, a haladás ügyének szolgálatára mindig bizton számíthat pártunk, kormányunk, egész népünk — mondotta befejezésül Úszta Gyula. A beszámolót követően nyolJ can szólaltak fel. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Központi Bizottság nevében köszöntötte az értekezlet résztvevőit és átadta Kádár János személyes üdvözletét és jókívánságait. A tanácskozáson jelenlévőkből — a megszűnt Partizán Szövetség választmányi tagjaiból és a területi szervek küldötteiből — megalakult az új szövetség országos bizottsága. A bizottság megválasztotta a szövetség vezető szerveit. A tisztségviselők megválasztását követően az országos bizottság felhívást fogadott eL Megyei diákparlamesif Vácott Reformra vár az ösztöndíj* Novemberben Pest megye minden gimnáziumában, szak- középiskolájában és szakmunkásképző intézetében ifjúsági parlamenteken vitatta meg a diákság az oktatási intézmények vezetőivel az iskolai élet megannyi összetevőjét, a tanulók közösségeit érintő kérdések sorát. A középfokú tanintézetek több mint 17 ezer Pest megyei tanulójának véleményét, javaslatait hozta magával tegnap Vácra a 46 középfokú tanintézet 156 ifjú küldötte, a Pest megyei diákparlamentre. A tanácskozás — amelyen részt vett dr. Csicsay Iván, a Fest megyei Tanács elnök- helyettese és dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára —, a beszámolóval vette kezdetét: a váci Lőwy Sándor Gépipari Szak- középiskola színháztermét zsúfolásig megtöltő fiatal küldötteket dr. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője tájékoztatta a legutóbbi — 1976-os — megyei diákparlamenten született intézkedési tervnek, valamint az ifjúsági törvény előírásainak végrehajtásáról. Szólt arról is: lényeges Változásokon ment át a közelmúltban a középfokú oktatás. bevezették a fakultációt, az új tanterveket. Különös figyelem kíséri a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek előmenetelét, csupán a gimnáziumban és szakközépiskolában közülük továbbtanuló 1200 fiatal évente 3 millió forint értékű ösztöndíjat kap, s nekik szervezik a felvételi előkészítő foglalkozásokat is. Egyre gazdagabb a középiskolák kulturális és sportélete, háromezernél több megyénkben az országjáró diákok körében rendszeresen túrázok száma. Közkedveltek a különböző tanulmányi versenyek is — ezek némelyikében kiváló eredményeket érnek el a megye diákjai —, mégis szembeötlő, hogy szinte minden iskolában van, aki önmagát becsapva, képességeinél gyengébb teljesítményt nyújt. A beszámolóban szó esett még az oktatásügy várható fejlődéséről is: a közeljövő tervei között 38 középiskolai és tíz szakmunkásképző intézeti tanterem építése, a kollégiumi helyek számának gyarapítása szerepel. A beszámolót követő vitában harminchétén kaptak szót. Fiatalos lendülettel szóltak több olyan problémáról, amelyre a vezetőknek figyelniük kell. Első helyen említhetők az ösztöndíjrendszer megreformálására vonatkozó javaslatok. A mostani rendszer elavult, nem sarkallja a diákokat jobb tanulmányi eredmények elérésére. Az elégtelenek is részesülnek kedvezményben, az óvónő-szakközépiskolás lányok pedig semmiféle ösztöndíjat nem kapnak. Igen hangsúlyozottan vetődtek fel a diákigazolványokkal kapcsolatos tapasztalatok. A MÁV pénztárosai ugyanis az esetek többségében mit sem tudnak ezekről, a kedvezményes utazási lehetőséget biztosító jegyet nem adják ki. Többen szóltak a tankönyvekről — a szakmunkásképzők küldöttei —, mert késve, sokszor egyáltalán nem kapják meg e fontos eszközöket. A nyári gyakorlatok szakmásításának lehetőségét is felvetették, s azt, hogy szakmunkásképzők harmadik évében kevés az elméleti óra, s a busz- és vonatjáratok nem mindig igazodnak a tanítás kezdéséhez. A vita után dr. Novák István és dr. Husti István válaszolt az elhangzott kérdésekre, majd a diákparlament szavazott. Elfogadták a fiatalok a beszámolót, a következő időszakra szóló intézkedési tervet — ez a többi között előírja az ösztöndíjak jobb felhasználását, a tanulók pályairányításának tervszerűbbé tételét, az építőtáborok alaposabb előkészítését, a veszélyeztetett fiatalokkal való fokozottabb törődést és a szabad idős tevékenység lehetőségeinek gyarapítását. Végezetül megválasztották azt a nyolc küldöttet, akik — immár mondanivalóval teletömött tarsollyal — képviselik majd megyéhk diákságát az országos ifjúsági parlamenten. \
