Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-08 / 287. szám
%Mű(w 1981. DECEMBER 8., KEDD KIÁLLÍTÓTERMEKBŐL Szervezett rend átlátszó közegben f A Madách Imre Művelő- y dési Központban december á 28-ig láthatók Segesdi | György Munkácsy-díjas ér- f. demes művész alkotásai. Segesdi György mindig a kísérletezők, a folyton-folyvást megújulást keresők közé tartozott. A Képzőművészeti Főiskolán végzett 1954-ben, Beck András, Szabó Iván és Kisfaludy Stróbl Zsigmond tanítványaként. önálló anyaggal szerepelt 1964-ben a Velencei Biennálén, műveit Európa több országában bemutatták. Tas- nádi Attila kritikus helyesen összegezte törekvéseit, amikor megállapította, hogy „Szobrá- szatát kiváló anyagérzék és technikai sokoldalúság jellemzi: ő a lemezborítás és -hegesztés egyik hazai meghonosítója'’. Bármilyen anyaghoz is nyúljon Segesdi György — márványhoz, gránithoz, krómacélhoz, bronzhoz, rézlemezhez, plexiüveghez —, az engedelmeskedik szándékának, de legfőképpen gondolatainak. Birtokolja a szobrászat mesterségbeli törvényeit, művei nemcsak egyéni érzelmeket, haEZER SZÁLLAL 26 nap a megyében A Magyar Televízió Reflektor-szerkesztősége 26 napig forgat Pest megyében. A film címe: Ezer szállal. Ez már önmagában is tükrözi, hogy milyen szoros kapcsolatban él> dolgozik az egymilliós Pest megye fővárosunkkal, Budapesttel. A film az együttműködés legfontosabb pontjait rögzíti szalagra. A televíziós stáb ellátogat a megye fővánast ellátó termelőszövetkezeteibe, bemutatja az egyre éiénkebb kulturális életet, a javuló színvonalú oktatást, az egészségügyi ellátás fejlődését. Mai tudósításunkban néhány felvételt mutatunk be a legutóbbi forgatási napokról. Emlékezetes pillanat Barcsay Jena szentendrei alkotőházában, ahol • világhírű művész szeretettel fogadiía a televíziósokat. A Kossuth-űí- jas kiváló művészt Szilágyi Virgil operatőr. Losonczi Gábor gyártásvezető. Itadevszki Teoűor rendező és Regös István szerkesztő-riporter veszik körül. ünnepnapokon munka közben láthatják a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum látogatói az egykori kováczmühely tevékenységét. , , — _I____ , VT * % , » v , v s éT/f 5 * .*# * * *' V- ' '■* ’ ■ «Whm i L..... . Es Íme — a forgatás piUanatában — a legfiatalabb Pest megyei állampolgár. Kanyó Béla felvételei nem közösségi eszméket is tükröznek. Ilyen az Egerben felállított „Daidalos”, amelyben az értelem összpontosításával megvalósított győztes szárnyalást mintázta meg. Tettrekész hőst talált Fidel Castróban is, akit történelmi fellépése után az elsők között érzékelt kitűnő és ma is időszerű portréjában. A forradalmár embertípus mélyreható elemzése avatja Marx—Engels emlékművét követendő példává. Segesdi megálmodja a formát, anyagba hívja, s van türelme a kivitelezés tökélyt igénylő apró munkájához is. Ebben a cizelláltságban érhető tetten leginkább művészetének minősége. A gondolati mélység és szobrász! erő nemes példája az „Anyaság”, ahol a gyermekére boruló anya az új élet védő pajzsa. Segesdi György addig tisztázza a formát, míg az számára egyértelművé nem válik. Ilyen, tovább már nem fejleszthető formagazdagság jellemzi szegedi „Árvíz” emlékművét is, amelyben a Tisza hullámzásától kölcsönzött szobrász] ritmus jelenti — a krómacél ezüstös csillogásában — az emberi értelem, erő összefogását, diadalát a rontó elemek fölött. Az utóbbi években jelentős nyomot hagyott Segesdi művészetében találkozása az üveggel. Az átlátszó közegben olyan jeleket sorakoztat fel, amelyek hármas, kettős ikerpárhuzamokkal megidézik a forma függőleges terjeszkedését, örvénylő, áramló virulenciá- ját. A Vácott kiállított szoborcsalád egy monumentális köztéri szerkezet vázlata. A József Attila-i rend szerveződik Segesdi munkájában. Az üveglapok vízszintes és vertikálisan tagolt szerkezete szemet gyönyörködtető architektúra. Egy olyan szobrász művészi teljesítménye, aki ezzel az anyaggal is képes birtokolni a jövőt. Losonci Miklós A ' f ATORFILMESEK Szemle — kétszázötven percben Az áldozat tisztes családapa. Délelőtt tért haza a munkából, épp az éjszakai műszak fáradalmait pihenné ki, amikor csöngetnek. Az ajtóban piros nyakkendős papírgyűjtő. A pihenni vágyó férfiú egy köteg újságot nyom az úttörő kezébe. Bújik is vissza a takaró alá, amikor újból csöngetnek. Az ajtóban úttörő, papírt kér. Az akció áldozata Mulatunk az ironikus képsorokon. S miközben egyre több papírgyűjtő berregted fel a mind morózusabbá váló éjszakai műszakost, az aláfestő zene hihetetlen optimizmust sugall. Miért is ne, hiszen: Mint a mókus fenn a fán, az úttörő oly vidám ... Ettől derűsebb lesz az a néhány ember is, akik a szentendrei művelődési központban a megyei amatőrfilmesek szemléjét nézik. A Papírgyűjtők című kisfiúnet — a vasárnapi bemutatón szereplő tizennyolc alkotás egyik legjobbikát — tizenkét-tizennégy éves gyerekek készítették. A százhalombattai Mini-montázs filmkör tagjai. — Az ötlet Imre Zitáé volt — magyarázza a vetítés szünetében a nyolcadikos Vogl Gábor. — Aztán összeültünk, s mindenki hozzátett még valamit — Édesapám pedig elvállalta, hogy ő lesz az éjszakai műszakos, a papírgyűjtés áldozata — szólt Erdős Réka. — Az úttörőket mi alakítottuk. Közös munkával készült el ez a film. Cápashow A Mini-montázs filmkör vezetője Gyöngy Kálmán, ű irányítja a báttai felnőtt film* klubot is. A kát csoport több filmmel nevezett be a szemlére. A hetedikes Gyöngy Balázs például a Vau-vau cíművel, Vízi Levente és Vogl Gábor pedig egy animációs filmet készített, a Cápa-show-t. Amíg az előtérben a csuda vidám gyerekeket faggatom, CSÜTÖRTÖKTŐL A hét új filmjei Három új filmet mutatnak be december 10-től, csütörtöktől a mozik. Nemcsak a gyerekek, az idősebb korosztályok is megkedvelték a televíziósorozatban Vukot, a kis rókakölyköt. A Fekete István regénye nyomán készült színes, magyar rajzjátékfilmet Dargay Attila rendezte. A családját vesztett kis főszereplő jóságos öreg rokona fogadja magához, türelmesen tanítja, oktatgatja az erdő törvényeire, a létfenntartáshoz szükséges vadászatra. Sűrű erdőben egy romos kastély, állítólagos szörnytanya a helyszíne a Szűz és a szörnyeteg óímű színes, szinkronizált csehszlovák filmnek. A rendező Juraj Herz, a két főszereplő Zdena Studenková és Vlastinil Harapes. John Turges rendezte az Üj- ra szól a hatlövetű című színes, szinkronizált amerikai westernfilmet. A főszerepeket a világhírű Búrt Lancaster, Kirk Douglas és Dennis Hopper játsszák, a több mint száz év előtti vadnyugati történetben. addig bent, a nagyteremben folyik a családias hangulatú vetítés. A zsűri elnöke Raffai Anna tudományos filmrendező. Tagjai: Pap János operatőr, valamint Váradi Géza és Hangai Lászlót a megyei művelődési központ munkatársai. Raffai Anna az amatőrfilmesek régi ismerőse. Könyveiből többen megismerkedhettek a filmkészítés titkaival, szűkebb pátriánk filmesei előtt pedig különösen ismerősen cseng neve. Hangai Lászlóval ők ketten hozták létre két esztendővel ezelőtt a megyei művelődési központ kebelében működő Pest megyei amatőrfilmes stúdiót. — Ez a csapat a legjobb az országban tevékenykedő hasonló csoportok között — mondja Raffai Anna. — A többiek mélyponton vannak, vagy félprofik a tagjai. — Bárkinek nyújtunk módszertani és technikai segítséget, aki hozzánk fordul — veszi át a szót Hangai László. — Tagjaink megyei filmkörvezetők, egyaránt készítenek egyéni és kollektív alkotásokat, de megrendelésre is dolgoznak. Négyesi Gábort, a stúdió vezetőjét a színpadon, a vászon mögött találom, egy feltaláló műhelyére emlékeztető, csupa gép és vezeték „erődítmény” mellett. Erődítmény — Nálunk ma van a háttérvetítés premierje. Szeretünk kísérletezni, ezért választottuk ezt a megoldást — említi. — Hol van a stáb állandó helye? — A foglalkozásokat a po- mázi művelődési házban tartjuk. Hétfőn és pénteken négy órától bárki fölkereshet bennünket. Szeretnénk, ha többen lennénk. Érthető. Egy megyei filmszemlén tizennyolc film benevezése — közülük több fővárosi — igazán szegényes eredmény. A stúdióért felelősek is ezt a véleményt vallják, ezért január 23-tól amatőrfilmes tanfolyamot indítanak. Remélhetőleg, ez az akció is hozzájárul majd ahhoz, hogy jövőre a megyei szemle ténylegesen az legyen, amit az elnevezés ígér. A százhalombattai, pomázi, nagykőrösi film- körök mellett újabb csoportok is benevezzenek. Kotlán Éva TV-FIGYELO Vadak? A közutak vándorai jól ismerhetik — sőt kötelező megkülönböztetniük — azt a piros keretű jelzőtáblát, amelyben egy szökkenő négylábú vad arra figyelmeztet, miszerint a megcövekelt hely tájékán őzek, szarvasok, mix egyebek felbukkanására lehet számítani. Nos, a gépkocsivezetők remélhetőleg tartják is magukat ehhez a KRESZ által előírt utasításhoz, annál is inkább, mivel az erdőn, mezőn szaladgáló élőlényektől aligha lehet remélni, hogy a közlekedésrendészet szóban forgó piktogramját képesek lesznek agyukba vésni. Nekik másféle alkalmatosság kell. Mondjuk, olyan figyelmeztető prizma, amelyre ha rávillan az autók reflektorának a fénye, akkor „állatként” is megértik: állj, ne tovább; életvédelmi okokból kéretik visszafordulni. Lévén a főváros környéke igencsak gazdag óvásra méltó vadakban, így természetesnek tetszhetett az a kísérlet, amelynek végrehajtói a föntebb említett prizmarendszer Pest megye több útvonalán, jelesen Budakeszi, Perbál és Páty környékén — szolgálatba állították. De mivégre, de mivégre... Amint azt a Hét vasárnap esti adásából ki-ki megtudhatta, ez a tiszteletre méltó igyek- vés teljességgel kudarcot vallott, mégpedig az emberi — A hat fiatalember: Győri Károly, Eredics Gábor, Eredics Ká.mán, Brcán Miroszlav, Szendrődi Ferenc és Borbély Mihály, valamint a közreműködők, az „énekeslányok”: Greges Marica, Gyenics Katalin, Radios Ibolya és Sebestyén Márta lemezét, a Vuji- csics együttes első nagylemezét fölösleges keresgélni a boltokban. Megjelenése után elfogyott, mielőtt még megkapták volna érte az Év lemeze kitüntető címet. Éppen ezért, amikor Eredics Gáborral, az 1974-ben alakult együttes vezetőjével az elmúlt hónapokról, a lemezük megjelenése utáni időről beszélgetünk, az első kérdés azt tudakolja: mikor kerül a Vvjicsics- koror.g ismét a boltokba? — Ezt sokan kérdezik tőlünk. Szinte mindenki, aki szereti a zenénket, s nem tudott hozzájutni lemezünkhöz. Nos. örömmel mondhatom, karácsony előtt ismét a piacra ke"ül a lemez. — Jó év, szép befejezéssel. Mert ez az esztendő sikeres volt, nem? — Valóban. Soha ennél Soha rosszabb évet! rosszabb évet! Kezdődött a lemezünk megjelenésével, majd egy háromhónapos jugoszláv tanulmányúnál folytatódott. Brcán Miroszlav barátommal három szép hónapot töltöttünk déli szomszédainknál. Elméleti előadást hallgattunk a belgrádi Zeneakadémián, aztán jártuk a falvakat, hétórányi magnófelvétellel tértünk haza. Közben az együttesünkkel tévéfelvétel készült Növi Sadon, mostanában kerül majd adásba. Nagy élményünk volt az is, hogy Szabadkán három és fél ezer ember előtt muzsikálhattunk. Ennyien még soha sem hallgatták egyszerre zenénket, eddig ez volt a legnagyobb önálló koncertünk. — A nyáron Franciaországban is szerepelt az együttes ... — Egy nyugat-európai kon- certkörúton voltunk. Felléptünk Franciaországban és Spanyolországban is. A legnagyobb sikerélmény ez utóbbi helyen ért minket. A hangversenyünk éppen egy bikaviadallal egy időben kezdődött. Izgultunk, lesz-e közönség? Lett. Sőt, nagyon sokan otthagyták a torreádor produkcióját, s inkább a mi zenénket hallgatták meg. — Tervek? — Szeretnénk, ha mihamarabb megjelenhetne második nagylemezünk. Persze, ez nemcsak rajtunk múlik. A táncházakban játszott zenénket kívánjuk korongra rögzíteni. Természetesen a készülődés mellett folytatjuk a hazai délszláv dallamok gyűjtését. Jugoszláviába ismét meghívtak minket, jövőre újból fellépünk ott. — A legközelebbi koncert? — Ma lépünk föl Szentendrén, a Pest megyei sajtonapon. A helyszín: a művelődési központ — mondja befejezésül Eredics Gábor. K. É. hogyan is fogalmazzunk? — — oktalanságnak köszönhetően. A fényes, csillogó riasztókat ugyanis bizonyos állampolgárok egyszerűen letépdes- ték, ki tudja miféle célok érdekében eltulajdonították. Egyetlen útszakasz háromszáz figyelmeztetőjéből a felvétel készítésének idejére, írd és mondd, mindössze 32 maradt meg. Kommentár — vélhetőleg — nemigen kell ehhez a közhírré tett panaszhoz. Legföljebb azon lehet még röviden búslakodni, hogy biztosan nem azok orcája pirult a vetítés ideje alatt, akik e rongálásban, lop- kodásban vétkeztek, hanem éppen azoké, akik a vandalizmusnak ezt a legújabb megnyilatkozását kénytelen-kelletlen tudomásul vették. Már ahogyan ez ily esetekben lenni szokott... Fót. Szintén ez a Hét hozakodott elő azzal a beszámolóval, amelyből ismét kiderült, milyen is a a kivert kutya. Igen, az ember leghűségesebb jószágának legkeservesebb sorsfordulóját ismertetitek meg velünk, amikor a gazda mivoltába beleunt gazdi egyszerűen odahagyja puliját, kuvaszát, tacskóját. S teszik ezt nagyon sokan itt is, Pest megyében, annak ellenére, hogy — s ezt országszerte tudják — be lehet adni a nyüszítőket, ugatókat a fóti állatmenhelyreí Ám ezt a kegyelmesebb megoldást csak igen kevesen választják. Kis ügy? Mellékes téma? Nehogy azt higgye bárki is, hiszen — hallhattuk — nem kevesebb, mint egymilliószázezer kutya él most Magyarországon, és ennyi házőrző vagy szobadísz közül nagyon sokan kényszerülnek elszenvedni a fölöslegessé válás keserves állapotát. Netán ez a most emlegetett híradás megriaszt, fölkavar némely érdekeltet? Líra. Ritka vállalkozásba fo. gott a televízió szegedi stúdiója, amikor A határainkon túli magyar líra fesztiválját rögzítette. Ilyen poétái mustrát eleddig nem láthattunk. Van tehát kel'ő ok a dicsérésre. És még több örömünk tellhetett volna a majd másfél órás dalolásban, táncolásban, szavalásban, ha ezen jeles alkalomból nem papírlapokból puskázod: k ki, hanem az agyakból idéződik fel a ve~sek sokasába. Az előfizető igazán megtisztelve érezte volna magát, ha e,gy kicsivel több a szemtől szemben beszed. Akácz László /
