Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
1981. DECEMBER 6., VASÁRNAP-jjTj sfunap Magyar-szovjet Határvízi tárgyalások Budapesten szombaton jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—szovjet határvíz! meghatalmazottak 31. ülésszaka. A szovjet küldöttséget Konsztantyin Hilobo- csenko ukrán meliorációs és vízgazdálkodási miniszterhelyettes, a magyar küldöttségei Szeifert Gyula meghatalmazott helyettes, a nyíregyházi Felső-Tisza-vidékí Vízügyi Igazgatóság igazgatója vezette. Kisiparosok küldöttgyűlése Méhes Lajos felszólalása a tanácskozáson Több mint százezer kisiparos képviseletében 296 küldött részvételével szombaton a MEDOSZ székházában megkezdődött a Kisiparosok Országos Szervezetének VIII. kongresszusa, amelyen értékelik és megvitatják az előző küldöttgyűlés óta végzett munkát, és kijelölik az új, megváltozott körülményekhez és a magasabb követelményekhez igazodó feladatokat. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, az állami és a társadalmi szervezetek több vezetője. Az ünnepi megnyitó után megváAz értelmes életért írta: Soltész István, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese S zerénység vezérel bennünket, ha a magyar sajtó napján nem önmagunkról, betűbillentyűkkel, mikrofonokkal, monitorokkal dolgozó újságírókról és nyomdászokról, rendezőkről és szerkesztőkről, hangmérnökök'» ről és vágókról beszélünk, hanem az ügyről, amit szolgálunk és amelyre önkéntesen, nem formálisan, hanem szocialista kötelességtudattal felesküdtünk. Ez az ügy a szocialista tájékoztatás ügye, melynek hitele van hazánkban és külföldön, mert hitele van pártunk és kormányunk politikájának. Szakadatlan erőfeszítéssel igyekszünk megszabadulni a szellemi konfekciózástól, amely rossz és használhatatlan sablonokkal, leegyszerűsítő, valóságidegen képletekkel próbálja megmutatni az egyáltalán nem egyszerű, formákba, dogmákba nem szorítható életmozgást. Miért beszélünk szakadatlan küzdelemről, amikor tudjuk, hogy a jó politika helyes tájékoztatáspolitikái elveket is vall: sehol és senkinél nem szívesség, hanem kötelesség a nyílt, az őszinte, a kellemetlen dolgokat sem megkerülő informálás, a beavatás. Azért, mert furcsa, elfogadhatatlan, de magyarázható módon még elég sokan vannak olyanok, akik szívesebben és könnyebben fogadják el a kényelmesen használható kész formulákat, semmint maguk is gondolkodásra kényszerüljenek. Jócskán akadnak olyanok is, akik kőnél keményebb anyagba, valami különleges acélba vésett tízparancsolatokat követelnek a szocialista élet, a szocialista munka, magatartás fejlesztése érdekében a politikától, az újságírástól, a tájékoztatástól is. Mintha az élet, a szocialista építés olyan egyszerű volna, hogy idézetekkel, örökkévalónak minősített tételekkel mindent megmagyarázhatnánk, mindent megoldanánk. Pedig így semmit. Ha Lenin ma élne, sok mindent tenne, de egy dolgot aligha, önmagát sohasem idézné. Éppen ő tanít bennünket arra és ebben mutat leginkább példát a leninizmus, hogy a marxizmus nem más, mint tudományos válasz a kor új kérdéseire. Éppen Lenin emelte fel intőén az ujját: A szocializmust nem szabad ünnepi színekkel festett spentképként kezelni. Nincs szégyellnivalónk, de nem is azért dicsekszünk, hogy ezzel pótoljuk vívmányainkat, ország-világ előtt nyilvánvaló sikereinket. Megteremtettük a hont, ahol nem sír a bánat. ahol annyira a népé már az ország, a szocializmus, hogy bárhová indul is. a cél felé halad. Tiszteljük ezeket a sikereket, de nem ragad el bennünket olyan mámorító érzés, miszerint már tökéletesek vagyunk. Nem képzeljük, hogy nincsenek új és nagyon nagy gondjaink, szo- rítóan nehéz feladataink. Nem hisszük, hogy köny- nyedéh áthidaljuk az új feszültségeket, és azt sem gondoljuk, hogy mi vagyunk a követendő csoda- modell. Tudjuk — és ennek szellemében tájékoztatunk —, hogy az halad előre, akinek van képessége, rugalmassága, figyelembe venni a szüntelenül és nem mindig kedvezően változó körülményeket, az eredményekből származó új igényeket, a ma és a holnap reális lehetőségeit. Az tud érdemlegesen tenni, aki nem fojtja el vágyait, nem felejt el ember módjára álmodni, de aki soha nem téveszti össze a valóságot ábrándjaival. A korrekciós lépésekre, az önkontrollra, a hatalom megragadásakor és a' Szocialista építés minden szakaszában ugyanúgy szüksége van a társadalomnak, mint az embernek a természetes mozgásra. Nem felejtjük el azt a történelmi tapasztalatot,^ hogy a baj akkor kezdődik, ha megakad a szocialista építés reformok útján való önfejlődése. A tájékoztatás is abból indul ki, hogy a szocializmus történelmi vitalitása, az emberek tömegeiben, a szocializmusban egyenrangú szövetségesek gondolkodó, vitatkozó és alkotóan cselekvő sokaságában gyökerezik. Hogy a szocializmus igazi megtartója és fejlesztője, az emberek jóra fogott ereje. Minél mélyrehatóbb a forradalmi átalakulás, minél nehezebb és szövevényesebb a feladat, annál alaposabb, pontosabb és gyorsabb tájékoztatás szükséges. Am a tájékoztatás, a sajtó nem akar senki helyett gondolkodni. Korunk új kérdéseire együtt kell keresnünk a választ, a megoldáson együtt kell töprengenünk, fáradoznunk. A tájékoztatás sürgető és nehéz feladata segíteni, információkkal megalapozni, véleménycserével világossá tenni ezt a közös társadalmi gondolkodást, az okos és egységes cselekvés előfeltételét. J ól tudja minden újságíró, szerkesztő, tévé- és rádióriporter, nyomdász és hangtechnikus, újságkézbesítő és tájékoztatási szervező, hogy a cikkek, műsorok önmagukban nem váltják meg a világot, de az élteti hivatás- tudatukat, hogy a hiteles, a jót pártoló szocialista sajtó, az emberközpontú tájékoztatás, ki tudja tágítani az emberek életterét, és segítséget nyújthat ahhoz, hogy mindenki felkészültebbnek, egy kicsit erősebbnek is tudja magát napjaink próbatevő küzdelmeiben. Így mindannyiunk élete érdekesebbé, értelmesebbé válhat. lasztották a küldöttgyűlés munkabizottságait, majd az országos választmány írásos beszámolójához Molnár József, a KIOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította: az elmúlt 5 esztendőben növekedett a kisiparosok társadalmi megbecsülése és a kisiparnak a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepe. A kisiparosok által előállított termelési érték 5 esztendő alatt 87 százalékkal emelkedett, ma már meghaladja az évi 21 milliárd forintot. A lakossági szolgáltatásoknak 50 százalékát elégítették ki. A működő szolgáltató- és felvevőhelyek, műhelyek 85 százalékát a kisipar üzemelteti. A kisiparosok kétharmada kis településeken él és dolgozik, sok helyütt a szolgáltatási igények egyedüli kielégítői. Több mint 30 százalékuk építőipari, javító-karbantartó tevékenységet végez, és a lakossági igények döntő többségét — 84 százalékát — elégítik ki. Építőipari munkájuk értéke csaknem megkétszereződött az elmúlt időszakban, elérte az évi 7 milliárd forintot. Az épülő családi házak 60 százalékának generálkivitelezői vagy közreműködői kisiparosok. Kétszeresére növekedett az elmúlt öt esztendőben a kisipari gépjárműjavító szolgáltatások értéke, 60 százalékkal emelkedett az elektroakusztikai cikkek és háztartási gépek javításában végzett munkájuk értéke. A hagyományos szolgáltatásokban is döntő a kisipar szerepe. A hazai áruválaszték bővítéséhez eredményesen járult hozzá a kisiparosok évi csaknem 2 milliárd forint értékű ipari árutermelő tevékenysége. A szóbeli kiegészítést széles körű vita követte, amelyben felszólalt Méhes Lajos ipari miniszter is. Betöltik azt a feladatkört, amit a társadalom elvár tőlük Méhes Lajos a párt és a kormány nevében köszönötte a kisiparosok küldöttgyűlését, majd a következőket mondotta: A kisipart érintő intézkedések nyomán a jövőben jobban és hatékonyabban tudjuk és kell kielégíteni a lakossági igényeket. A döntések több 100 ezer kisiparosra vonatkoznak, de a velük együtt dolgozó és élő családtagjaikkal együtt ma már több mint negyedmillió állampolgárt érintenek. A magánkisiparosok munkájának hatása még ennél is szélesebb körű, kihat az ország lakosságának egészére. Ebből a felismerésből származnak a kisipar szükségességére, gazdasági és politikai támogatására vonatkozó állás- foglalások, amelyek a párt XII. kongresszusának határozataiban is kifejezésre jutottak. Ismert, hogy a VI. ötéves terv időszakában gazdaságunk az eddigieknél szerényebb, évi 2,5—3 százalékos ütemben fejlődik. A döntő kérdés az, hogy a lassúbb növekedési ütem keretein belül milyen mértékben sikerül gazdaságunk szerkezetét javítani, mennyire tudjuk ellensúlyozni — társadalmi kezdeményezőkészséggel — forrásaink szűkös voltát. A következő években fő szerepe lesz azoknak a minőségi és szerkezeti változásoknak, melyek révén gazdaságunk, pozícióink a nemzetközi áru- és pénzoiacokon. A küldöttgyűlés felszólalásai alapján úgy vélem, a kisiparosok értik miről van szó, keresik és megtalálják helyüket, betöltik azt a szerepkört, amit a társadalom vár tőlük: kez- deményezően és készségese? járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítéséhez. A szolgáltatásokban és a kisárutermelésben nagy a magánkisipar jelentősége. Társadalmi hasznosságát korántsem csak a termelési értékkel, vagy az össz-ipari termeléshez viszonyított arányával mérjük. Kifejezik ezt a kisipart érintő állami intézkedések, amelyek erősítik a kisiparosok létbiztonságát, a társadalom számára hasznos tevékenységre ösztönöznek, s ezzel összhangban hozzák az állammal szembeni kötelezettségeiket is. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a lehetőségek szélesítésével párhuzamosan erősítettük és erősítjük az adózási fegyelmet is. A következőkben röviden utalni szeretnék az új vállalkozási formákra. A társadalmilag hasznos és szabályozott keretek között folytatott kiegészítő tevékenység — amelynek egyik fő célja a szolgáltatási igények kielégítése — jelentős anyagi, szellemi és munkaerő-tartalékokat, mozgósít. A párt XII. kongresszusa is feladatul határozta meg, az életkörülmények javítása érdekében a szolgáltatási igények jobb kielégítését. Rugalmasabb szervezeti formákkal is elő kell mozdítani egyebek között a hatékony kisüzemi termelést és a kisipari munka bővítését. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista üzemek és a kisiparosok közötti együttműködés fejlesztésének, az egymást kiegészítő tevékenységük bővitésének. A gazdaság meghatározó súlyát azonban változatlanul a nagyvállalatok és az élvonalbeli ágazatok sora adja, jelen* tps^giiJs',wem,A<^öJtfeen. A kis- és nagyüzemeket szembeállítani nem szabad. A kisipari munkára vonatkozóan hangsúlyozni szeretném — mondotta a miniszter —, hogy a kisipari vállalkozói munka erősítését, a kontármunka visszaszorítását és az adózási fegyelem megszilárdítását teljes egységben kell végrehajtani. Különös figyelmet érdemelnek azok az itt elhangzott javaslatok, amelyek a műszaki színvonal emelésére, a kisipar gép- és alkatrészellátásának fejlesztésére vonatkoznak. A kisiparosok munkájára a jövőben az eddigieknél nagyobb mértékben számítunk — mondotta befejezésül. A tanácskozás ma folytatja munkáját. A HÉT HIRE jéSZ®B.@Ái.AT O Környezetvédelem-ofctafcsi szemináriu • iá ’terült sor Salgótarjánban, az Országos Pedagógiai Intézet, a Művelődési Minisztérium és a Magyar UNESCO Bizottság rendezésében. • A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága az érintettek bevonásával lakossági fórum keretében tette mérlegre az agglomerációs tel", 'Illések áruellátását. • A homoki kertkultúra nagyjairól, így Weber Edéről, Mathiász Jánosról, Kocsis Pálról emlékeztek meg Kecskeméten. • A hét híre az is, hogy a Szervezési és Vezetési x adományos Társaság a fogyasztási szolgáltatások fejlesztésének időszerű kérdéseiről rendezett vitaülést. Diplomáciai szótárak címszava a jószolgálati küldöttség, a jószolgálat, mint viszályok rendezésére alkalmas tevékenység, ám most kivételesen vegyük kölcsön onnét, vélve: elkelne némelykor, sokszor ez a jószolgálati tevékenység, küldöttségmenesztés a nem átvitt értelmű szolgálatban, a szolgáltatásokban is. A megyében a lakossági szolgáltatások értéke most már túlhaladja az 1,3 milliárd forintot, aminek azonban csak negyede jut a szocialista szektorra, azaz a minisztériumi, a tanácsi vállalatokra, a szövetkezetekre, háromnegyede a kisiparosok teljesítménye. Az arány egyben magyarázat arra, miért annyi és annyiféle a gond a szolgáltatásokkal. Tagadhatatlan annak a véleménynek a jogossága, hogy a szolgáltatások színvonala — amiben a határidők betartása éppúgy helyet kap, mint a minőség, a teljesítménnyel arányos díjszabás — lényeges befolyásolja lehet a lakosság hangulatának. Azaz: szerepe van az életszínvonal szubjektív megítélésében, mert annak, akinek hónapokat kell várnia például a színes televízió képcsövének cseréjére, aligha támad olyan benyomása, milyen jó, hogy neki ilyen készülékre tellett... Amint ugyanez a helyzet némely, csekély értékű, de. hosszú ideje hiányzó gépkocsi-alkatréS2 okán is. i. Nem elég tehát általában növelni a szolgáltatások teljesítményértékét, a látszatra apró tényezők sem sikkadhatnak el, mint amilyen a folyamatos alkatrészellátás, nem általában, hanem minden szükséges alkatrészből, mint amilyen a javítás megbízhatósága, nem általában, hanem mindenkor az adott esetben... Mert általában nincs nagy gond a szolgáltatásokkal. A megyében a hatodik ötéves tervben elérhetőnek látszik a cél: ötven százalékkal növekedjék a lakossági szolgáltatások teljesítményértéke. Változatlanul az eddig is kiemelt területek állnak az élen, a textiltisztítás, az elektroakusztikai cikkek és a háztartási gépek, valamint a gépjárművek javítása, amihez most már kapcsolódik majd a gázkészülékek gondozása és egyre nagyobo súllyal a lakáskarbantartási szolgáltatások — amik hiánya ma elsősorban a lakótelepeken érezhető — széles körének megszervezése. Kedvet derítő az a lista Is, amelyet olyan tervekből állíthatunk össze, mint hogy Nagykátán gépjárműszerviz, Budaörsön, Dabason, Nagykőrösön, Dunakeszin elektroakusztikai és háztartásigép-ja- vító műhely, Budaörsön és Gyálon szolgáltatóház épül fel, mesterek házát, száz kisipari szolgáltatóházat létesítenek tizenegy helyen, a többi között Abonyban, Veresegyházon, Érden, Százhalombattán, Túrán, Cegléden. Mindez és a hasonlók jótékony hatással lesznek a szolgáltatásokra, a lakosság mindennapjaira, ám a jószolgálati munkára, azaz tanácsok és gazdálkodó szervek együttműködésének keresésére, a lakossági észrevételek, javaslatok, panaszok ösz- szegyűjtésére az egyik oldalon, a másikon pedig mindezek értő elemzésére elengedhetetlen a szükség. Nyomós érv a jószolgálat mellett az is, hogy bizonyára többet költünk majd szolgáltatásokra a következő években, mint eddig, mert jobban megnézzük az új dolgok vásárlására kiadandó forintok ellenértékét, azaz vétel helyett inkább a meglevőt javíttatjuk, legyen az televízió, gépkocsi, mosógép. Nem a lakosságnak, hanem a szolgáltatóknak kell fölkészülniük erre a már ma is érezhető irány váltásra, igénymódosulásra. Nem csupán azzal, hogy bővül a felvevő-, a javító- hálózat, hanem a fölszereltség gyarapításával, a határidők tiszteletével és nem utolsósorban a jó modorral úgyszintén szolgálni lehet a más igényeket. A rugalmasság, az ötletesség, ha valamikor, most sokat ér. Erne. Ha lenne. A legtöbb helyen azonban még ott tartanak: kellene valami ötlet... Mészáros Ottó GONDOSAN előkészített takarékos gazdálkodás teremtheti meg annak a feltételeit, hogy a következő esztendőben is képesek legyünk tartani azt a színvonalat, amelyet az utóbbi években elértünk. Ez a tény vonatkozik az egész népgazdaságra, azon belül természetesen Pest megyére is — és nem csupán a nemzeti jövedelmet megtermelő szervezetekre, hanem e jövedelem fogyasztóira, azaz ránk. illetve a mi képviseletünkben gazdálkodó tanácsokra, valamint egyéb költségvetésből élő intézményekre. Az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportjának tegnapi ülésén — amelyet S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Nénfront Országos Tanácsa titkárának, a csoport vezetőjének elnökletével tartottak meg az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában, s amelven jelen volt Kovács Antalné. a HNF megvei bizottságának titkára is — többször is szóba kerültek a fentebb vázolt elvek. A Pest. mi"”“1 Tanács ry?r’Z- ügyi osztályának vezetője, Török Zoltán számolt be a kénviselőknek arról: hol tartanak jelen pillanatban T érveink a jövő évi költségvetési terv készítésében, s arról is, hogy milyen megfontolásokat követnek az elképzelések kialakításában. Mindenképpen mértéktartónak kell lennünk — hangsúlyozta —, az adott s a várható lehetőségekhez igazodva. Továbbra is rugalmasan kell majd gazdálkodni, ezenközben figyelembe venni, hogy az élet- színvonalhoz szorosan hozzátartozik, van-e elég bölcsőde, egészségügyi intézmény, lakás és minden egyéb, amit az alapellátás témakörében kell emlite- tiíItiTc HASZNOS a tervezés előkészítésének különböző szakaszaiban ismertetni a megyei elképzeléseket a kéo- viselőkkel, hiszen így még idejében hozzáteheti mindegyikük mindazt, ami választókörzetben égetően fontos. Ez történt tegnap is. A csoport ülésén dr. Varga János (II. vk.). Ré- ger Antal (25. vk.) Tausz János (22. vk). Kovács László (20. vk.) és Bata János (12. vk.) jelezték Török Zoltán közvetítésével a megyei tanácsnak a területükön jelentkező legsúlyosabb gondokat. Nem mondhatjuk, hogy ezek a gondok — például a monori vízmű bővítése, á pilisszentlászlói ivóvízellátás, a visegrádi műemlékegyüttes felújítása, a budai járás községeinek hiányzó távbeszélőállomásai, a kisebb települések útjainak karbantartása, a meglévő általános iskolai tantermek felújítása vagy az újak építése és így tovább — a jövő esztendőben megoldásra találnak. Egy azonban biztos: a megyei tanács nem hagyja figyelmen kívül semmiképpen a képviselők lelkiismeretes jelzéseit. Mint köztudott azonban, minden attól függ, mire telik abból, amit munkával megtermeltünk. AHHOZ, hogv reális vágyaink teljesüljenek — amint ezt Cservenka Fe- rencné, a megyei pártbizottság első titkára, a megye 4. számú választókerületének képviselője megfogalmazta — ezután is szükség van a megye lakosságának önzetlen segítségére, áldozatvállalására. Az utóbbi évek taoasztala'ai alapján bízvást mondhattuk: ebben nem lesz hiAnv. B. I.
