Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

L.LOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Vin. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM 1981. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK Hosszabb ideje nyereséggel Gépesítés a mezőgazdaságban Összegzés és tervezés így látják a gazdasági vezetők Az esztendők fordulóján könnyen csábítja az embert a számvetés. A kérdések között elsőként többnyire az vetődik fel; vajon miben, mennyit ha­ladtunk előbbre? Ez persze vonatkozhat egyéni elképze­léseink megvalósítására csak­úgy, mint többeket érdeklő, nagyobb tervek teljesülésének mikéntjére. Maradjunk ezúttal az utób­binál, ezen belül pedig annál a kérdésnél, hogyan haladt mezőgazdaságunk és gépesíté­se az elmúlt több mint három évtized alatt. Az ma már tör­ténelmi tény, hogy a felszaba­dulás körül hazánk aktív ke­resőinek mintegy ötven száza­léka dolgozott a mezőgazda­ságban, ma a húsz százalékot sem éri el. Ugyanakkor a me­zőgazdaság hruttó termelése több mint nyolcvan százalék­kal nőtt. Állandó tanulás Nem kell hozzá szakértőnek lenni, hogy belássa bárki: az eredményben rendkívüli sze­rep jut annak a ténynek, hogy létrejöttek azok a nagyüzemek, állami és szövetkezeti gazda­ságok, amelyekben a genetikai, biológiai és technikai fejlesz­tés jó alapokra talált. Elég csak körülnéznünk közvetlen közelünkben, a járás gazdasá­gaiban, amelyekről elmondha­tó, hogy hosszabb ideje egyik sem zárt közülünk vesztesége­sen, s mint hírlik, a most ké­szülő zárszámadások is siker­rel kecsegtetnek. Pedig nincs könnyű év mögöttünk. A sok tényező közül a gé­pesítés fejlesztésében elért eredményeknek nagy a sze­Október elején készült el az 1982-re szóló előterv a Ganz Árammérőgyárban, melyet de­cember közepén véglegesítet­tek, figyelembe véve a tőkés rendelésállományban történt változásokat és a hazai gazda­sági szabályozók módosulását. Külföldön számottevően nőtt a három- és csökkent az egyfá­zisú mérők iránti igény. Eddig évente 130—145 ezer háromfázisú mérőórát gyártot­tak, az előttünk álló esztendő­ben 190—200 ezer darabot ké­szítenek. A gödöllői üzem har­madik jelentős mennyiségben előállított terméke, a kapcsoló­óra iránt változatlan az érdek­lődés. Gyakorlatilag a szocialista országokba irányuló kivitel mennyisége is biztosra vehető, hiszen ennek nagy része ál­lamközi szerződéseken ala­puló, középlejáratú rendelé­sekre épül. A rubelelszámolá­sú export jelentős hányada 1982-ben is a Szovjetunióba irányul. A belföldi szállításokat a Magyar Villamos Művek Tröszt és a Ganz Árammérőgyár ke­retmegállapodása rögzíti. Esze­rint az új évben 95—100 ezer egyfázisú és megközelítőleg 80 ezer háromfázisú fogyasztás- mérőt gyártanak hazai fel- használásra. Energiagazdálko­dási és egyéb műszereket, is készítenek az itthoni vevők­nek. Régi kötelezettségének foko­zottabban eleget téve a válla­lat-csaknem megduplázza a pótalkatrészek gyártását. Előrelépést terveznek a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­ben. A GE és a H új típusú mérőből főleg belföldre szállí­repe. Régen nyilvánvaló, hogy az ember megjelelő szerszá­mokkal egyre többre képes, hát még ha szaktudását is állandóan fejleszti. Öröm az, hogy az elmúlt évtizedek alatt sokat törlesztettünk az évszá­zadok adósságából. Mindez persze nem feledtetheti azt sem, hogy az előbbrelépéshez még további erőfeszítésekre lesz szükség, a termelés szfé­rájában éppúgy, mint a kuta­tásban és az oktatásban. Több lehetőség Nem először körvonalazták már azt, hogy mit is jelent példának okáért az az össze­fogás, amely a város agrár­centrummá válásának érdeké­ben megvalósul. Nem titok, hogy az ebbeli tennivalók so­ra végén nemcsak azt várjuk, hogy kutatási, oktatási intéz­ményeink a nagyobb országos ügyek még hatékonyabb segí­tése mellett, a járás mezőgaz­daságán is lendítsenek. Különösen a műszaki fej­lesztésben, de másban is, még szorosabbá lehetne tenni eze­ket a kapcsolatokat. Néhány példa már van rá, de több, sokkal több az eddig kiak­názatlan lehetőség. Okos hasznosítás A jobb, a. korszerűbb mód­szerekért természetesen már most sam kell messzire men­ni tanulni, mert a helybéli -gyakorlat sok módszere alkal­mas az elterjesztésre. Ha csu­pán a gépjavítás, karbantartás mikéntjét tekintjük, ebben a túrái Galga menti Magyar— Kubai Barátság Tsz-t nem'Vé­letlenül említik járáshatárun­tanak nagyobb mpntiyiségben. A kvarcvezérlpgukapcsolóórát az első időszakban még kül­földi-Alkatrészekből, később itthdh előállítottból szerelik össze. ÖZEK A HÓBAN. A kapta­tőn az őzek megtorpantak. Megállva fülelték. A surrogás mind közelebb ért hozzájuk. A .fehérségbe, a vigyázzban álló fák közé bekúszott a zöld csík. Puhán siklott a vonat, a hóta­karó elnyelte a zúgást, csatto­gást. Az ablakból bámultam a iáját, az őzek merev nyakkal figyelték a vonatot. Szép lát­vány, kedves kép. Vattás csendben guruló vonat, tiszta, puha porhóban négy-öt barna test, szépen fejlett őzek, amint igyekezetükben megzavarja őket a természetbe nem illő hang. Valami feltartja őket. Nekünk öröm. A természettel való találkozás még ha vonat­ablakon keresztül is. Ritka látvány. Nagyon ritka, Hányszor kell erre utaznia va­lakinek, míg része lehet benne. Lehet, hegy csak egyszer. De inkább többször. Tízszer, húsz­szor, százszor. És semmi bizto­síték, hogy találkozik e kedves állatokkal. Ha éppen nincs ar­ra dolguk, amikor a vonat be­húz, nem találkozhatunk Ve­lük. Szép azonban a táj is. Hó­borította dombok, mozdulat­lan, máskor síró-nyögő erdők, száraz ágak hersegése, hópa­macsok hullása. Mogyoródtól Galgamácsáig, Gödöllőtől Val- kóig, Vácszentlászlóig. Aki az ebre vezető utakon végigmegy télidőben, de akár tavasszal, kon túl is mintaszerűnek. Er­ről győződhetett meg több száz szakember az elmúlt őszön Túrán tartott bemutatón. Szükség van, s lesz minden jó ötletre, amely a mértéktar­tó fejlesztés mellett mind na­gyobb eredményeket követel, hiszen a jövőben még inkább értjük, érezzük annak a meg­állapításnak a helyességét, hogy az élelmiszerek fontos stratégiai cikkeink. Termelé­sükhöz a mi természeti adott­ságaink, még ha változóak is, egészében véve kedvezőek. A Szilas menti Tsz példája im­már évtizede bizonyítja, hogy még a gyengébb adottságú földeken is lehet olyan növé­nyeket termeszteni, amelyek meghálálják a gondoskodást. Mindehhez persze szükséges a korszerű termelőeszköz, a munkaerő okos kihasználása, szervezése, az ipari eredetű anyagok hatékony felhaszná­lása. A legnagyobb szerep ter­mészetesen az embernek jut, aki nélkül — hiába a legjob­ban dolgozó gép — egyetlen lépésünk sem visz előre. Fehér István nyáron, ősszel, szép látvány­ban lehet része. De elég érdekesek-e olyan­nak, aki Európa; sőt a világ ritka szép tájait bejárta már? A turistának, akit szeretnénk a mi vidékünkön is minél többször üdvözölni. Természe­tesen nem pusztán emberbará­ti érzelmeink okán, hanem gaz­dasági megfontolások miatt is. A nekünk oly kedves dombok, lankák, völgyek neki mit je­lentenek? Az utazási iroda képviselő­je azt mondta: ha ki tudnak állítani valami attrakciót, mi hozzuk a csoportokat, persze, ha lesz hozzá megfelelő ven­déglátás is. A zsámboki lako­dalmas ilyen attrakció, évek óta vonzza a külföldieket. Má­sutt is lehetne valami hasonlót csinálni. Az alapanyag aligha­nem megvan hozzá. Dramatur­giai rendbe kell szedni, pro­dukcióvá alakítani. Lankáink, dombjaink szóba sem kerültek a tanácskozáson. A szakember tudja, miért. Ne keseredjünk el ezért, örüljünk, hogy tudunk valamit, ami vonzhatja az idegent is a mi kedves, szeretett vidékünkön. FÉNYPONTOK. Veresegy­ház, Hévízgyörk, Túra, Aszód, Verseg. Házak, emberek, isme­Év végi szokásos körkérdé­sünket a gödöllői vállalatok, szövetkezetek vezetőihez in­téztük: hogyan ítélik meg cé­gük idei működését, milyen eredményekkel büszkélkedhet­nek és milyen gondokkal küsz­ködtek, s mit tartanak a kö­vetkező esztendő legfontosabb feladatának. Ezúttal az Áram- mérőgyárban, a Vegyesipari Szövetkezetben hallottakat ad­juk közre. Jövedelmezőbb munka Szabó István, az Árammérő- gyár igazgatója: — 1881 az önállóság próba­éve volt. Gyárunk januártól szervezetileg is megváltozott körülmények közé került, s ki kellett alakítanunk azt az apparátust, amely eredménye­sen tudja irányítani, kiszolgál­ni a termelőmunkát. Ez sike­rült, úgy gondolom, hogy reá­lis az értékelés: gyorsan tud­tunk váltani, s remélhetőleg a mind magasabb követelmé­nyeknek is eleget tudunk ten­ni. — Termelési céljainkat alap­vetően teljesítettük, bár önhi­bánkon kívül akadtak gond­jaink a tőkés exportban. A belföldi megrendeléseknek ma­radék nélkül eleget tettünk, mint ahogy teljesítettük az ál­lamközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinket is. A jöve­delmezőségi tervünket sikerült túlszárnyalni, mint ahogy lé­péselőnyben vagyunk a gyári rekonstrukciót illetően is. Leg­utóbb a gyári oktatóközpont készült el jelentős társadalmi munkával. Mindezek ismereté­ben megérdemelt dolgozóink bérének emelése, amit az idén terv szerint tudtunk biztosíta­ni. — 1982-ben a legfontosabb célunk, hogy tovább javítsuk^ a tőkés export gazdaságosságát, rösök, majdnem barátok. Ha arra járok, okvetlenül betérek hozzájuk. Jól berendezett falu­si házak, vízvezeték, fürdőszo­ba, központi fűtés, cserépkály­ha; Hol rni. A legvonzóbb, hogy rendszerint a könyvtárszobába invitálnak, ott beszélgetünk. Használják a szobát másra is, ők nem is nevezik könyv­társzobának, csupán én, a ma­gam használatára. Könyvek között beszélgetni valahogy más. Mintha környezetükben komolyabbak lennénk, sőt oko­sabbak. Egy könyvekkel zsú­folt szoba levegője jótékonyan hat a széliemre. Talán csupán azzal; hogy úgy érzi az ember, itt nem szabad hebehurgyán, felelőtlenül, ostobán megnyi­latkozni. Gazdáik sem akárkik. Gon­dolkodó emberek. Itt dolgoz­nak a járásban vagy a főváros­ban — mindegy. Valamennyien munkájuk révén is kötődnek községükhöz, a vidékhez, de még ha nem kapcsolódnának is, úgy vélem, ez a környezet, az itteni emberek, azok észjá­rása, szokásai, magatartása beleépül gondolatvilágukba, keveredik a könyvekből merí­tett eszmékkel, s kialakul va­lami új, ismételhetetlen, az er­s folytassuk a rekonstrukciót. | Ehhez arra van szükség, hogy rugalmasan' alkalmazkodjunk a közgazdasági szabályozókhoz, amelyek a tovább nehezülő külső gazdasági feltételeket reprezentálják. További intéz­kedések szükségesek az ener­giatakarékosság, a költségcsök­kentés területén. Dolgozóink jövedelmét 4—4,5 százalékkal kívánjuk emelni. Szávai Tibor, a gödöllői Ve­gyesipari Szövetkezet elnöke: — Kevésbé sikerült jól az 1981-es esztendő, mint a ko­rábbi: a megnehezült gazdasá­gi körülmények között különö­sen nagy erőfeszítések kellet­tek ahhoz, hogy tartani tud­juk a versenyt. Árbevételünk várhatóan kevesebb lesz a ter­vezettnél, de így is 25 millió fo­rint körül mozog, s a nyereség is eléri a 3 millió 200 ezer fo­rintot, ami lehetővé teszi, hogy dolgozóink évi átlagos jövedel­me 43 és fél ezer forint lehes­sen. Központi ipartelep — Jó eredménynek tekint­hetjük, hogy a szolgáltatások, az állami dotáció elmaradása, illetve csökkenése ellenére is túlteljesítette tervét. Annál több gondunk volt az ipari ágazatban. — Fontos feladatunk, ami a jövedelmezőséggel is szorosan Gyakran halljuk, _mondjuk, írjuk, hogy Gödöllő a járás községeivel szerves egységet alkot. A gazdasági, kulturális, politikai élet számos területé­ről hozhatunk erre példát, bi­zonyítva valóságát és szük­ségességét Vegyük szemügyre egy-két mondat erejéig ebből a szempontból a munkaerő- helyzetet. A munkaerőhelyzet, az ismert Intézkedések ha­tásába, 1981. elejétől egészen más. Megszűntek a kötöttsé­gek, amelyek a munkaerő áramlását voltak hivatva a népgazdasági érdekeket figye­lembe véve irányítani. Az ilyen-olyan intézkedések­től a munkaerő nem lesz se több, se kevesebb. Amit te­ltetünk, s ami nagyon lénye­ges, hogy olyan körülménye­ket teremtünk, melyekben a munkáskéz lehetőleg ott le­gyen, oda áramoljon, ahol a leginkább szükség van rá, ahol a legjobban kamatoztat­ható az erő és a tudás. Gödöllőn, a meglévő üzemek, intézmények működtetése el­képzelhetetlen a környező fal­vakból bejáró emberek nélkül. A vállalatoknak éppen ezért fontosak az olyan intézkedé­re lakó emberre jellemző ma­gatartás, megközelítési mód. Felsorolásom esetleges. Nem­csak ezekben a községekben, ezekben a házakban találha­tunk ilyeneket. Én őket isme­rem. Fénypontoknak nevezem őket. ÉVRE ÉV. Forog a világ, év­re év. Tavaly ilyenkor nem vi­lágított esténként Gödöllőn a kerek barnaság a 30-as út mentén, hívogatva időst és fia­talt, lányt és asszonyt, fiút és férfit. Az aluljáró helyén még csak az előmunkálatok foly­tak. A Szabadság téren, a ru­házati bolt helyén még semmi. Az aszódi 12 tantermes iskola barna téglás falai komoran és élettelenül magasodtak a dom­bon. Az ikladi és a galgamá- csai termelőszövetkezet egye­sülni készült. A Ganz Áram­mérőgyár válásra. Forog a világ, évre év. Em­berek készülődtek, emberek készülődnek. Bölcsődébe, óvo­dába, iskolába, gimnáziumba, egyetemre, gyárba, téeszbe. Ki­lépni az életbe, kilépni az élet­ből.­Forog a világ, forgunk a vi­lággal. Alakítva azt, formálva magunkat, társainkat, környe­zetünket. Ma számba vesszük, mivel gyarapodtunk, mik a veszteségeink. Holnap folytat­juk, reményünk szerint a — gyarapítást. Forog a világ. Évre év. , Kör Pál összefügg, hogy be kell fejez­nünk az új profilt jelentő tő­kés exportkooperációs tárgyalá­sokat, s le kell gyártani a min­tadarabokat. Ehhez kapcsolódik az a nagy munka is, amelynek terveit ugyancsak 1982-ben kell elkészíteni, sőt az első ütemét megvalósítani. Ez pe­dig a központi ipartelep, amelynek először a kiszolgáló, energia- és hőellátó berendezé­sei készülnek el. Nincs alvállalkozó Hámori György, a gödöllői Építőipari Szövetkezet elnöke: — Az előzetes számításaink szerint megközelítőleg teljesí­teni tudjuk terveinket, az ár­bevételit és a mintegy négy­millió forintot jelentő _ nyere­séget is. Tizenkét lakást ad­tunk át, s jelenleg is további 83 építése folyik. A János ut­cában sajnos lemaradás van, de anélkül, hogy másra hárí­tanánk minden felelősséget pl kell mondani, hogy ez nemcsak a mi hibánk. — 1982-ben, Gödöllőn a leg­fontosabb feladatunk, hogy a János utcában újabb lakásokat adjunk át, csak az a gond, hogy erre a kötött áras munkára nagyon nehéz alvállalkozókat találni. Általánosabban fogal­mazva a szabályzók módosítá­sa tudjuk, az új évben sem könnyíti meg a dolgunkat. Gáti Zoltán sek, melyek révén a bejárók megtarthatók, hiszen azok nem emberbaráti megfontolá­sokból jönnek naponta a vá­rosba, hanem jól felfogott ér­dekeik miatt. Nem kisebb feladat a jö­vőben a meglévő munkaerő szükséges és tervszerű átcso­portosítása, hiszen szabad munkaerőforrások sem a vá­rosban, sem a községekben nincsenek. A jó munkaerő-gazdálko­dásnak nyilvánvalóan elemi feltétele a munkaidőmérlege­ken alapuló tervezés. A mun­kaügyi tervezés színvonala az elkövetkező években jócskán emelhető és emelendő. Ehhez egyebek között nélkülözhetet­len a tanács munkaügyi szak- igazgatási szervének és a vál­lalatok illetékeseinek a mos­taninál sokkal jobb együttmű­ködése, összhangja. Amikor ezeket a kérdéseket legutóbb a végrehajtó bizott­ság tárgyalta, felmerült, hogy alakuljon a tanács és a terü­letén működő vállalatok kép­viselőiből álló koordináló tes­tület, amely az információ- cserén túl arra is lehetőséget nyújtana, hogy az érdekeltek megismerjék egymás elképze­léseit. gondjait, s hozzájárul­hassanak azok megoldásához. Napsugár utca Állami telkek Családi házak építésére ala­kítottak ki állami telkeket a gödöllői Napsugár és a vele párhuzamos utcában. Harminc ház épülhet fel ebben a tér­ségben. A területre megvan a részletes rendezési terv, a tanács illetékes osztálya azon­ban szükségesnek tartotta a konkrét beépítési terv előírá­sát is, amelyet a végrehajtó bizottság is jóváhagyott. Az előírások szerint a lakó­épületeket a telek bal oldal­határától egy. méterre kell el­helyezni a Napsugár utcában. A vele párhuzamos, jelenleg még névtelen utcában a telek jobb oldalhatárától kell egy méterre elhelyezni. A házak földszintesek, plusz tetőte­resek lehetnek, párkányma­gasságuk nem haladhatja meg a 4 méter negyven centit A nyeregtetős épületek előtti kiskert öt méter széles lehet ISSN 0133—1357 (Gödöllőt Hírlap) Több alkatrészt gyártanak A változó igény szerint Teljesítették a tervet A PEYDI kerepestarcsai üzemében készülő termékek 95 százalékát szocialista országokba exportálják. Ez évi tervüket december 19-én már teljesítették. Képünkön: Baranyi Pétemé táskavarrás közben. Barcza Zsolt felvétele Mindennapi apróságok Ahol szükség van rá A bejárók Jelentősége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents