Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-30 / 304. szám
GQDpl LLOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1981. DECEMBER 30., SZERDA Többre képes ágazat Gépészek a mezőgazdaságban Az utóbbi időben sok jót hallunk, olvashatunk arról, hogy a mezőgazdaság egyre inkább teljesíti azt, amit elvárnak tőle. Ha az időjárás is kedvez, különösen elégedettek lehetünk produktumaival, de érezni azt is, hogy a természet szülte viszontagságosabb körülmények között ugyancsak többre képes ez az ágazatunk, mint korábban. A nagyüzemi gazdálkodás keretei, hozzátéve a háztáji megfelelő szervezését, eleve biztosítékát adja annak, hogy bátrabban dicsekedhetünk ezekkel az eredményekkel. A nagyüzemi forma megteremtésén túl azonban kétségkívül nagy szerep jut mindebben annak is, hogy a korábbinál több, s jobb ipari eredetű anyagok használatára, korszerű gépek, berendezések működtetésére van mód. A felsorolásban természetesen az első helyre kellett volna tenni az embert, a maga megszerzett szaktudásával, immár beérett gyakorlatával, amelynek révén az adottságokat képes kihasználni. Az ugyanis régen eldőlt, hogy a biológiai, kémiai, technikai lehetőségek mit sem érnének nélküle. Önálló főiskolaként Nem véletlen, hogy a földek közös tulajdonba vételét követően az egyik legfontosabb teendő az volt, hogy meginduljon a felsőfokú mezőgazdasági szakemberek nagyobb számban való képzése. Egy kicsit késve, de még idejében elkezdődött a mezőgépészek nevelése is, amit éppen a technikai haladás tett szükségessé. — Mezőgazdasági gépész- mérnöki karunk történetét 1951-től számíthatjuk, amikor a gödöllői Agrártudományi Egyetem agronómiái karának harmadik évfolyamán megindult az úgynevezett gépesítőmérnök-képzés — mondja dr. Szabó Béla, a gépész- mérnöki kar docense. — Mint gépesítési kar csak egy év múlva alakult meg, majd néhány évig önálló főiskolaként működött Budapesten, mígnem 1957-ben visszacsatolták az Agrártudományi Egyetemhez, s ekkor indult meg a levelező oktatás is. Szakmérnökök képzése pedig 1969 óta folyik, amikor a kar, az új tanügyi épületek, oktatótermek elkészültével véglegesen Gödöllőre költözött. A kezdetektől mostanáig több ezer mezőgazdasági gépészmérnököt és szakmérnököt bocsátottak útjára, akik nagy részéről szintén elmondhatjuk, hogy valamiképpen a pályán vannak, vagyis a mezőgazda- sági nagyüzemekben, mezőgépgyártó, -tervező vállalatoknál vagy éppen az oktatási, kutatási intézményekben dolgoznak. Sokan vannak azonban felelős, irányító posztokon a mezőgazdaság irányító szervezeteiben, apparátusaiban' is. Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy a végzettek közül jócskán átvándoroltak az iparba, a közlekedésbe, s ki tudja felsorolni, mely népgazdasági ágazatokba. Fantáziát látnak benne Tény, hogy a legtöbben ott is megállják a helyüket. Róluk is kiderült, mint ahogy a mezőgazdaság irányító posztján lévőkről, hogy emelt fővel említhetik, ha kérdik tőlük, gödöllői alma materüket. Ez, itt az egyetemen tulajdonképpen osztatlan örömet okoz, annál inkább meghökkenést vált ki manapság az, hogy a gépészmérnöki karon beiskolázási gondok vannak. — Mi lehet az oka? — kérdezem dr. Szabó Bélát, aki a kar beiskolázási bizottságát vezeti. — Pontos választ ne várjon tőlem. Lehet, hogy nem fejtettünk ki kellő propagandát ed-, dig szakmánk megszerettetésé-'| re, talán az tartja vissza a': fiatalokat, hogy nem könnyű ezt a mesterséget űzni, hiszen a mezőgazdaságban dolgozó műszakiaknak amellett, hogy el kell fogadtatnia magát a mező- és a közgazdászok, meg az állattenyésztők között, a napi munkaideje, különösen egyes időszakokban nem éppen nyolc óra. Ez tény, az utóbbi időben azonban megfigyeltük, hogy a régebben végzettek közül sokan visszamennek a mezőgazdaságba, mert fantáziát látnak benne. Előkészítés a felvételire — Vannak persze jó példák is — mondja dr. Szabó Béla docens- — Engem például lassan harminc éve ismernek az innen kikerült, s ma már a nagyüzemek vezető posztjain lévő gépészek és gazdá- szok is. Ha olykor összefutok régi tanítványainkkal, ismerősökkel. a köszönés utáni első kérdésük gyakran az: Nem tudsz egy jó gépészt ajánlani a végzősök közül? Van tehát igény a kész mérnökökre. A beiskolázásig, a március 31-ig tartó jelentkezési határidőig, még meglehetősen hosszú az idő. A kapcsolatot már felvették a megfelelő középiskolákkal, s az egyetem jól működő megyei diákklubjai, mint például a Békés megyeieké is, bizonyára sokat segít majd azon, hogy szeptembertől a tervezett százhúsz gépész-gólya ott üljön a padban. Tesz ezért az FEB, a felvételi előkészítő bizottság is, amely a fizikai dolgozók gyerekeinek társadalmi munkában, ingyenesen szervezi meg az előkészítő tanfolyamot. De mégis azt gondolom, hiszen szó esett köztünk erről is, a megyei pályaválasztási intézetek is nagyobb, hatékonyabb segítséget nyújthatnának az egyetem gépészkarának. Fehér István Felhívás helyett — Megelőztek bennünket — mondta a városi tanács illetékes osztályvezetője —, arra célozva, hogy néhány sorban foglalkoztunk a téli utak állapotával. Ök, mármint a tanács, felhívást szerettek volna megjelentetni, arra kérve a lakókat meg mindenki mást, akire tartozik, gondoskodjanak a járdák letakarításáról, ha kell, szórásáról, ne törjék kezüket-lábukat az arra járók. Hozzátette még, bírságolnak is, élve a rendelet adta lehetőséggel. Hallgatva szavait, arra gondoltam, miért kell ehhez felhívás? Nem az volna a magától értetődő, hogy havazás idején mindenki megtegye azt, amire a meg nem írt felhívásban kérték volna őket? Gyanítom, ha már erre figyelmeztetni kell a lakókat, meg bírságolni, akkor valami baj van. Valami nem tiszta a fejekben, amit felhívással meg bírsággal nehezen lehet helyrehozni. .. __________ k. p. Fo sdreisgéshlzfos toronysilók Különleges megbízatást kapott az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki kara mechanikai tanszékének kutató és oktatógárdája a Kecskeméti Mezőgép Vállalattól- A cég algériai megrendelésre gyárt hamarosan hengeres torony- siklókat, amelyeknek — így szól a megrendelés — földrengésbiztosnak kell lenniük. A torony lényegében azonos felépítésű lesz a hazánkban már jól ismert kecskeméti tornyokkal, csak ott nem beton, hanem a könnyen szerelhető acéllábazaton állnak majd. Felkészültek a vendéglők /I Gödöllő és Vidéke A fess versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: 4. sz. vegyes bolt, Erdőkertes, Géza u. 52. 62. sz. eszpresszó, Erdőkertes, Felszabadulás u. 52. 70. sz. italbolt, Veresegyház, Szabadság u. 3. 71. sz. eszpresszó, Mogyoród, Gödöllői u. 29. 74. sz. bisztró, Mogyoród, Gödöllői u. 2. 78. sz. italbolt, Nagytarcsa, Rákóczi u. 35. 79. sz. bisztró, Nagytarcsa, Petőfi u. 4. 94. sz. eszpresszó, Gödöllő, Szabadság tér 6., művelődési ház. Az üzletekre vonatkozó tájékoztató adatokat a szövetkezet kereskedelmi főosztályán lehet megtekinteni, január 3-tól (Gödöllő, Kőrösíöi u. 34.). A pályázatokat január 13-ig, írásban lehet benyújtani a szövetkezet kereskedelmi főosztályvezetőjénél, naponta 9 és 12 óra között. A versenytárgyalást január 21-én 13.30 órakor tartjuk a központi irodában. Még egy utolsó roham a boltok, vendéglátóhelyek ellen ebben az évben, amelyek eddig is jól állták a sarat. Ügy gondoljuk: nem panaszkodhatunk' a karácsonyi felkészülésükre sem. Ám itt a szilveszter, akárhol .érdeklődtünk, egyetlen üzlet- veb^>» - sem panaszkodott hiányra. Van elegendő napi fogyasztási cikk, nemkülönben speciális és hagyományos italféle is. A pezsgő annyira fogyott az elmúlt napokban a gödöllői 20-as népboltban, hogy kedden újabb szállítmányt kellett rendelniük. Ugyanott a bort és az üdítő italokat, szokás szerint előre rendelték. A hentesáruikból ugyancsak van elegendő, így például a páros debreceni és a virsli mindenképpen elegendőnek látszik. Sonkát, csülköt várnak még, s bár nem szilveszteri specialitás: baromfihúsból is sokat kínálhatnak. Egyébként az élelmiszerboltok és a dohányüzletek déli egy óráig tartanak nyitva 31-én, a virágüzletek pedig vasárnapi rendjük szerint. A vendéglátóhelyek, mindenekelőtt az éttermek január 1-én reggel öt óráig is nyitva tarthatnak. A Gödöllő^Étteremben Szikszai Ákos üzletvezető-helyettes ugyancsak arról adhatott számot, hogy ételalapanyagokkal, valamint az italfélék beszerzésével nem volt gondjuk. Százhúsz vendéget tudnak fogadni úgy, hogy szükség szerint a presszórészt is berendezik. Tavaly ilyenkor nem, de idén lesz műsoros rendezvényük is, a műsorban Kis György János, Aradi György, Horváth Ágnes, Kerekes Ilona és Tarnay Kiss László, valamint a Maxim Varieté két táncosnőjének fellépésével számolnak. A hely- foglalást már sokan megtették, de még tudnak megrendeléseket elfogadni. Négymillióval többet A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gödöllői kulíúrcikk-szaküzletében a múlt évi 9 millióval szemben az idén eddig 12 millió 700 ezer forintért árusítottak játékokat, sportfelszerelési cikket, papír- és írószert, tapétákat, fotó-optikai cikkeket. Az ezüstvasárnapon 90 ezerért, az aranyvasárnapon 60 ezer forintért vásároltak náluk a város és a környező településekből a vevők. Barcza Zsolt felvételei Az ünnepek programja Gödöllő, művelődési központ, szerda: Rongyosbál a diákklubban, 18 órakor. Csütörtök. Vük. Magyar rajzfilm, 10 órakor. Péntek, szombat egésznap zárva tart a művelődési központ. Hévízgyörk, művelődési ház, csütörtök: Népzenei szilveszteri bál 20 órakor. Bag, művelődési központ, szerda. Picos diszkó lézerfoemuta- tóval 20 órakor. Péntek. Újévi bál, 20 órakor. Veresegyház, művelődési központ, szerda. Gyertek játszani! Szünidei játszónap a művelődési központ előterében: bábkészítés, gyöngyfűzés, fonás, szövés, ügyességi játékok, 15 órakor. Csütörtök. Szilveszteri bál 19 órától. Erdőkertes, művelődési ház, csütörtök: Szilveszteri bál 20 órától. Kbzinuísor Szerda: János vitéz. Színes, zenés magyar rajzfilm. Csak 4 órakor. Óvakodj a törpétől. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték, 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! Csütörtöktől szombatig. Vük. Színes magyar rajzfilm. Csak 4 órakor! A 3-as számú űrbázis. Színes, angol tudományos-fantasztikus film, 6 és 8 órakor. Hág mm késő Jégpályát, ahol csak lehet Ritka ajándék az ilyen tél mifelénk s különösen az, hogy ilyen nagylelkűen a téli szünidőre időzítsen: napról napra vastag hólepellel pótolja az olvadót, s rendre gondoskodik arról is, hogy megfagyjon a jégpályának való víz. Ma ssm olcsó Ajándék ez, elsősorban a gyerekeknek. Mert máskülönben bosszankodunk eleget: csúsznak a járdák, vakmerőség autóval hosszabb útra indulni, s abban sem lehetünk biztosak, hogy nem jön-e olyan hófúvás, amire a legjobb szándékkal sem készülhetünk előre ebben a szelíd telekhez szokott táján a világnak. Északon könnyebb a dolog: ott nem felolvasztják a havat, reménytelen vállalkozás is lenne, inkább letapossák, tömörítik s aztán hóláncokkal, kormos kerekekkel nem gond a közlekedés. Gépük is több van, ami járhatóvá teszi az utakat, s általában is jobban számítanak a télre az emberek: melegebben, célszerűbben öltözködnek. Nálunk például csak mostanában hordunk hócsizmát; egyszerűbbet, csi- csásabbat is többet látni már. De sokan azt mondják, minek költsék a drága holmira, azért az egy-két napért, hétért? Így voltunk sokáig a téli sportokkal is: korcsolyázni, szánkózni, síelni csak kevés természetes lehetőségünk kínálkozik. S ha van rá mód, akkor is inkább csak a gyerekek űzik e gyönyörűséges elfoglaltságokat. De ahogy az elmúlt években egy kicsit megkeményedtek a telek, s ahogy tehetősebbek lettünk s már van annyi pénzünk, hogy többen is áldozhatnak e nagyon is szezonális szórakozás egyébként még ma sem olcsó kellékeire, egyre több fiatalt és idősebbet látunk, amint gyengébb- jobb felszereléssel a hegyekbe igyekszik. Ha nagyobb a hó Szűkebb lakóhelyünk környéke nagyszerű túrákat kínál ősszel és tavasszal, télen valamivel kevesebbet. De aki a HÉV-en utazik, láthatja például, hogy a szilasligeti dombok igazi szánkóparadicsommá válnak ilyenkor, s nem ritkán a sizők is megjelennek. A tél önmagában még nem adottság, azoknak, akik szeretik a jeget, a havat, ma még alapos fejtörést okoz, hogyan tudnák minél olcsóbban, s minél kellemesebben eltölteni szabad idejüket. Ezt látták be azok a szervek is, akik^ országos akciót hirdettek, mondván: építsünk korcsolyapályákat! Valójában egyszerű dologról van szó. A szerencsére mostanában már szépen szaporodó kispályák olcsó és könnyen kihasználható lehetőséget nyújtanak. Nem kell hozzá más, mint egy közeli vízcsap, egy hosszabb tömlő, s főként néhány lelkes vállalkozó. Az iskolák udvarain, a nagyobb játszótereken is meg lehet csinálni ezt, jobbára csak azon múlik, hogy akad-e szervező. Mert azt aligha vitathatjuk, ha mások nem is, de a gyerekek, minden fizetség nélkül és örömmel segédkeznek az alkalmi jégpályák karbantartásában, öntözik, hizlalják a jeget, lesöprik a havat. Cselébe csak egyet várnak: hogy korcsolyázhassanak. De vajon kihasználják-e mindenütt a lehetőségeket? Az úttörőcsapatok terveiben mindenhol szerepelt — s nemcsak a téli szünet idejére —, hogy ha az idő megengedi, szánkótúrákat szerveznek, jégpályákat csinálnak. Félő azonban. hogy nem mindenütt lesz valóság a tervekből. Anélkül, hogy a rossz példákat nevükön neveznénk, megállapíthatjuk: úgy látszik, nemcsak a köztisztasági vállalatok, a közlekedésért felelősek lepődnek meg alkalomadtán, ha nagyobb a hó, ha hidegebb az idő. Hanem azok is, akiknek ilyenkor a gyerekek szórakoztatásáról kellene gondoskodni. A gyerekek hálásak érte Hallottunk olyan esetről is, hogy a társadalmi munkában jégpályát készítő KISZ-eseket, ahelyett, hogy megdicsérték volna, megbírálták: vállalkozásukat lekicsinyelték, elhi- bázottnak titulálták. Másutt meg a szervezők hiányoznak. Talán ők is úgy vannak vele: egy-két napért, hétért nem érdemes fáradozni? Nem kell bizonygatni (vagy mégis?), a gyerekek nemhogy napokért, hetekért, de röpke órákért is hálásak. Fölösleges hát latolgatni; az ilyen befektetéseket nem szabad a gazdaságosság, a jövedelmezőség szempontjai szerint nézni. Erre nincs is idő, hiszen lehet, hogy még egy-két nap, hét s újra enyhül a tél. Meglehet az is.hogy egy szem hó sem esik már. De. ha igen, annál jobb, hiszen tapasztalatokat szereztünk, s készen vannak a pályák. Ahol eddig nem így gondolták, még mindig nem késő. G. Z. ISSN- 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
