Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

6 stürmt) 1981. DECEMBER 29., KEDD összegező, felmérő szán­dék Íratta az év utolsó he­tében a legtöbb cikket — a Pest megyében megjelenő üzemi lapokban, híradók­ban is. Tallózásunkban ezúttal azt néztük meg hol, mivel gazdagodtak az egységek. Az idei beruhá­zásoknál, lévén alapvető szükségletről szó, már jól megfigyelhetők a takaré­kossági szempontok, pénz­zel, energiával és idővel. I ti 6001 [HIMWEIITl MfiTSZ ÜZEMI LM A gödi Dunamenti Tsz sok­féle tevékenységéről híres, üzemi lapjukban ismét új ol­dalukról mutatkoznak be az olvasóknak, a tagságnak- Meg­tudjuk, hogy a szövetkezet 26 hektáros kukoricásának egy részén bánya nyílt. Nincs té­vedés: bánya nyílt. Kilenc és fél hektáron. S hogy mit ter­melnek ki? Az építőipar szá­mára fontos, mondhatni nél­külözhetetlen anyagokat. Töl­tésanyagot — amelyet például a KÉV-Metróépítő Vállalat a metróállomások építkezései­nél használ; kavicsot, amely­nek fő vevője a Mélyépítő Vállalat és humuszt, megren­delője elsősorban a Kertésze­ti Vállalat. Egyelőre ez kiderül az Üj bánya, új gépek című infor­mációból, csak 25—30 ezer köbméter anyagot bányásznak ki — év végéig y, ám jövőre, ■ha teljes kapacitással dol­goznak, s ez függ a géppark növekedésétől is, 40—50 ezer köbméter homokot és kavicsot tudnak majd kitermelni. És egy érdekes hír még az emlí­tett írásból: a megnyitott bá­nya talpazata 14 méter mély lesz és a sódert a víz alól emelik majd ki a gépek. . DUNRMENTI ? i “ TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK » OV>U StWOStO MtZOO«ll)ASAOI DOHOy „Biztatóak szövetkezetünk eddigi eredményei” — címmel találtunk írást a gyűli Szabad­ság Mgtsz legutóbbi híradó­jában. S hogy jogos-e az op­timizmus? „Termelőszövetke­zetünk idén 145 millió forintot szánt beruházásra — írja dr. Máriássy Miklós. — Az új jér- ce és tojóüzemekben az üte­mezésnek megfelelően megin­dulhatott a termelés... Újjá­született a Dózsa-major is: megvalósult az út- és csator­nahálózat, új épületbe kerül­hetett a fólia és a lyukkár- tyaüzem- Elkészült az edző­műhely és a sörraktár is ha­táridőre, próbaüzemelés előtt áll az ipari csarnok kazán­háza. A vártnál lassabban ugyan, de nemsokára kész lesz a sörpalackozó új szociális épülete és a kazánháza is, az- iparicsarnokot pedig bekötik az elektromos hálózatba.” FEHÉRAKÁC ________híradó A DABASI FEHtRAKAC MGTSE tXXOOZOWAK LAPJA Az energiatakarékos kuko­ricatárolás lehetőségeit terem­tették meg folyamatosan — a dabasi Fehérakác Termelőszö­vetkezetben. Mint Kemény Zoltán megállapítja: a nedves tárolás, mint módszer, nem új eljárás hazánkban, több nagy- gazdaságban sikeresen alkal­mazzák. A Fehérakácban a nedves tárolás fejlesztési program el­sősorban a sertés- és szarvas­marha ágazatot érinti, de kedvező hatást gyakorol a ju­hászaira is. A program kere­tében a sertéstelep mellett épült ki egy bázis. Hat — egyenként ötvenvagonos — vasbeton siló és két műanyag­bevonatú fém toronysiló. A szarvasmarhatelepen két át­hajtás rendszerű vasbeton siló létesült, amelyekben teljes nö­vényzúzalék, illetve csőzúzalék betárolására és silózására nyí­lik lehetőség. A beruházás mintegy 9 millió forintba ke­rült. Megvalósításához külső anyagi támogatást is kapott a dabasi szövetkezet. UTUNK Zöld utat kapott a Rákos­mezeje Tsz gyömrői telepének bővítése is. Farkas Tibor új­ságíró a szövetkezet elnökhe­lyettesét kérdezte, miért hagy­ták jóvá a tervet, így, év vé­ge előtt. A gyömrői- fémipari ága­zat üzemeiben helyhiány, helyszűke miatt, nem tudták megfelelően kihasználni a nagyteljesítményű gépeket. Természetesen a piaci igé­nyekhez is gyorsabban, rugal­masabban alkalmazkodhatnak jövőre- Fontos, hogy javulnak egyúttal az emberek munka- körülményei is, megszűnik a zsúfoltság a megvásárolt te­rületen levő új épületek üzem­bevételével. S mit vár cseré­be a vezetőség a tíz és fél mil­liós költségért? Az idei 50 mil­lióról 70 millióra nő a fém­ipari ágazat termelési terve — 1982-ben. Dodó Györgyi Lehetőségek Otthonteremtők A következő években na­gyobb szerepe lesz a lakosság anyagi erejének, áldozatvál­lalásának, az új otthonok megteremtésében. A sokrétű igények kielégítéséhez ered­ményesebb együttműködést kell kialakítani az építtető, hitelező, tervező és kivitélező szervek között is: olyan mun­kamegosztást, amelybe a tu­lajdonosok döntési szabadsá­ga is belefér, s nem szorul háttérbe a többiek, főként a kivitelezők érdekeltségével szemben a telepszerű építke­zéseknél. Az úgynevezett OTP-laká- soknál mindenki valamennyi részkérdésben egyéni elképze­léseit nem valósíthatja meg, azt M azonban igen, hogy a leendő lakók o felépítendő tí­pusok megválasztására kapja­nak módot. A változatos, így sokaknak ideális otthont nyúj­tó épületegyüttesek elterje­déséhez az építőiparnak is nagyobb vállalkozókedvet kellene mutatnia. Ezért a vál­lalatok érdekeltségi rendsze­rét kívánatos volna úgy mó­dosítani, hogy a kevésbé kon­centrált, kisebb lakónegyedek megteremtése is kifizetődő le­gyen számukra. Az egyedi családi házak gyarapítása ugyancsak fontos része a lakásépítési koncepció megvalósulásának. Jelenleg 135 ajánlott családiház-típus- tervet kínálnak a lakosságnak, s folyamatosan növekszik az ezek alapján készülő házak száma. Ám a választék egy ré­sze ma már kissé elavult, megérett arra, hogy újabbak, a mai igényeknek megfelelők váltsák fel. Fontos, hogy az építőiparban is létrejöjjenek kisvállalkozások, szövetkeze­tek, amelyek képesek az egyé­ni igényeket kielégíteni. Vizek pártján — horgászbottal Zúzmarásem, Legördült a fehér füg­göny a természet nagy sza­badtéri színpadán. De mintha a zsinórpadlás is ránkszalcadt volna a múlt héten: a hatalmas hótömeg, az utána jött szél és zimankó, sok közutat is járhatatlanná tett, nem hogy a vizek partját... Befagytak a tavak, tározók, a las­súbb áramlású csatornák. Csak a mél­tósággal hömpölygő Duna, s a fürgén csörgedező patakok hullámaival nem bírt még a jég. Es persze a meleg vizek­kel. Bár igaz, sem megyén belülről — Százhalombatta környékéről —, sem más hőerőművek tavairól — Lőrinci, Oroszlány —, nem érkeztek biztató hí­rek. Mintha ezeken a helyeken nem­csak a víz, hanem a gazdasági veze­tők és a horgászok kapcsolata is kihű- lőben lenne... Persze erről az étvágytalanná vált ha­lak tehetnek legkevésbé: ők csak a biológiai törvényszerűséghez alkalmaz­kodnak. Vigyázni! Peches ember ne menjen a jégre? Szerintem egyelőre senki se, mert jobb esetben hideg fürdővel és erős megfá­zással, de rosszabb esetben tragédiával is végződhet a korai próbálkozás. Leg­alább öt centiméter vastagnak kell len­nie a jégnek, hogy megbírjon egy fel­nőtt embert. Hárman, négyen még a tíz centiméteres rétegen se tartózkod­junk egymáshoz túl közel. Gyerek, il­letve ifihorgász felügyelet nélkül, nem kísérletezhet a lékhorgászattal a szabá­lyok értelmében. Egyébként számára is hasznosabb, ha téli hónapokat, heteket egyelőre elméleti ismeretei gyarapításá­val. barkácsolással tölti. A jég alatti víz oxigénellátásáról — lékeléssel és a hó lesöprésével —, kizárólag az azzal megbízott, s kellően felkészített sze­mély gondoskodjon. Csábítás Azért persze az igazi télnek is meg­vannak a maga horgászörömei. A lé­ki, és a hűtőtavi horgászatról, majd ké­sőbb, most a Duna csábítása a legígé­retesebb. A „sztár" természetesen a süllő, de nem jV-any-golhatók a „mellékszerep­lök": a csuka, a menyhal, a kösüllő, a sügér, a fejes domolykó és néhány ke­szegféle. Ilyenkor persze nem a meg­szokott helyükön kell keresni őket, a türelmes, sok helyváltoztatással járó próbálkozás vezet csak eredményre. A tapasztalt horgásztársak különösen a makádi 3., 4., és 5. számú kőgátakat ajánlják. Megbeszélés Télen több idő jut a tapasztalatcse­rékre, a továbbképzésre, s persze ilyen­kor jön el a mérlegkészítés időszaka. A közelmúltban tartotta idei utolsó ülését a MOHOSZ megyei intéző bizott­sága. Ezen a megbeszélésen részt vet­tek az egyesületek elnökei és titkárai, s ugyanabban az időben egy másik színhelyen, a fegyelmi bizottságok ve­zetői is tanácskoztak. Az utóbbi fórum elsősorban a ta­pasztalatcserére adott módot, a kibőví­tett IB-ülésen részt vevőket — Stadler Andrásnak, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjének és Gelencsér Endrének, a megyei tanács halászati felügyelőjé­nek jelenlétében —, Miseta János, az intéző bizottság titkára tájékoztatta a testület megalakulása óta eltelt időszak néhány tapasztalatáról, valamint az aktuális feladatokról. Gyarapodunk Az IB kibővített ülésén elhangzottak­ról, az azóta foganatosított esetleges intézkedésekről, rovatunkban folyama­tosan beszámolunk. A jobb tájékozódásban talán segíthet néhány száraz, de annál beszédesebb adat. Míg az alakuló ülésen 54 egyesü­let küldöttje szavazott, az idén április­ban, már 58, jelenleg pedig 62 egyesü­let tartozik az IB irányítása alá. Ha a fővárosi illetékességű sporttár­sakat nem számoljuk, tavaly akkor is több mint 22 ezer 500-an horgásztunk a megye vizein. A felnőttek száma 16 ezer 326 volt. A jövő évre 18 ezer 125 felnőtt, 3 ezer 295 ifi- és 4 ezer 195 gyermekjegyet igényeltek az egyesüle­tek. A horgás-'.’ "''-zám tehát nő, új vízte­rületek pedig nem keletkeznek. Ilyen helyzetben az is fontos eredmény, hogy a halászokkal közös érdekeltségű terü­leteken sikerült békességet teremteni. Igaz, még miniszteri szintű egyeztetés­re is szükség volt, hogy a Duna felső szakaszára — Szentendre, Vác, Viseg- rád térségére —, vonatkozó viták meg­szűnjenek. Megegyezés született az IB és az Óbuda Tsz halászati üzemága között, sikerült rendezni az I.—II.— III. szakaszra kiadott területi jegyek érvényességét. A tervek szerint — feltéve, hogy a horgászok többsége egyetért — 1983- ban olyan általános területi jegyet bo­csátana ki az Óbuda Tsz (mérsékelt áron), amely az Ipoly torkolatától a Déli összekötőhídig (Nagytétényig), len­ne érvényes. Időben Tavaly, pontosabban az év elején sok bosszúságot okozott az egyesületeknek, hogy később kapták meg a nyomtat­ványokat és a különböző területi je­gyeket. Most a nyomtatványok már az in­téző bizottságoknál vannak, a kisebb csomagokat folyamatosan postázzák. Személyesen január 4-e után, minden­nap reggel nyolctól 17 óráig vehetik át az egyesületek képviselői a szükséges papírokat. A megyei halászati felügyelő ígére­tet tett: amennyiben az Óbuda Tsz ál­tal kiadandó, még nyomdában lévő te­rületi jegyek január közepéig nem ké­szülnek el, átjavítva, illetve felülbélye­gezve a régieket adják ki. * §Q/fS * Nincs nyugalom a Duna—Tisza csa­tornán! — mondta az IB ülésén Ko­máromi János, a Bugyi HE elnöke. A csatorna 17 kilométeres szakaszá­ra 700 saját horgászuk váltott jegyet, s ez az engedély érvényes a Kis-Dunára is — és viszont. Ugyanakkor a Halgaz­dálkodási Bizottság is eladott 1 ezer 600 olyan területi jegyet, amellyel a csatornán is lehet horgászni. — A régi horgászaink azzal vádol­nak minket, hogy eladtuk a csatornát — mondta Komáromi János. — A 30- as csatornán évek óta nincs telepítés. Gondoljuk meg, milyen zsúfoltak a par­tok egy-egy kellemesebb hét végén, hi­szen a fővároshoz is túl közel vagyunk. levőre szerdánkén# Ez rovatunk idei utolsó száma. Tájé­koztatjuk olvasóinkat, hogy januártól rovatunk minden második hét szerdá­ján jelenik meg, a lap 6. oldalán. | Vereszki János December 14-től árengedményes csempevásár amíg o készlet tart. Egyes mintás csempéinket darabonként 2 forinttal olcsóbban, 30-40 %-os árengedménnyel árusítjuk. Kérjük, keresse fel Pest, Komárom és Fejér megyei TUZÉP-telepeinketI Budapsst-környéki TÜZÉP Vállalat Budapest Vili., Práter u. 22. Telefon: 340-580. • • Mi hallgatunk 1982-ben azt , amire a BNV-n szavazott, tehát a Szamos I., II. és III., az Apolló, az Asztor, a Malmö, a Kraszna I. és II., valamint a Borneó II. szekrénysorokat, a Bereg II., a Kraszna I. és II., továbbá a Malmö kárpitozott garnitúrákat. Minden igényt kielégítő termékeinket változatlan, kedvező áron kínáljuk. A bútorokat folyamatosan bemutatjuk a televízióban is. 1982-ben is: bútorok közt sztár a Szatmári • V* 0^V°G ve v 0°^ . O0 , ,<Ae\e i

Next

/
Thumbnails
Contents