Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

1981. DECEMBER 29., KEDD Munkaalkalom — helyben Az eljárókat pótolják a bejárók? Nem csábít a folyamatos műszak Hinné-e valaki, hogy Száz­halombattán egyszerre van munkaerő- és munkahely­hiány? Hogy míg egyesek na­ponta máshová, más település­re vagy a fővárosba járnak dolgozni, addig mások más­honnan, vagy éppen a fővá­rosból járnak ide dolgozni. így aztán az a sajátos helyzet ala­kult ki, hogy miközben Száz­halombatta Eudapest agglo­merációjába tartozik, neki is kialakult egy úgynevezett mikro-agglomerációja. Mind­ennek természetesen érthető indoka s magyarázata van. Ez a város gyors kialakulásával, sajátos fejlődésével és földraj­zi elhelyezkedésével kapcsola­tos. Az elmúlt évtizedben sza­bályosan megkétszereződött a város lakossága; az ipartelepí­téstől a hetvenes évek köze­péig tömegesen idetelepülő családoknak azonban nem minden tagja tudott a két nagyvállalatnál elhelyezkedni. Ugyanakkor az újabb beruhá­zások újabb szerelő-, illetve építőipari vállalatok közremű­ködését kívánták meg, me­lyeknek dolgozói nagyrészt a környező településekről tobo- rozódtak. A harmadik szekta Ezt az ellentmondást csak lassan — s nem is véglegesen — lehetett feloldani. Minde­nekelőtt olyan munkahelyeket kellett létrehozni, ahol a ke­vésbé szakképzett családtagok is el tudtak helyezkedni. Kü­lön gond volt a nők foglalkoz­tatása, főként addig, míg a városban a harmadik szektor ki nem alakult. Így az el­múlt fél évtized alatt ugrás­szerűen megnőtt az új munka- alkalmak száma: egymás után nyíltak meg az újabb és újabb kereskedelmi, vendéglátói és szolgáltató egységek. Ma már a keresőképes lakosság mint­egy 23 százaléka itt dolgozik. Ezzel párhuzamosan a város- vezetés ösztönzésére számos vállalat — így például a Gel- ka, a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár, a Műveit Nép Könyv- terjesztő, a Pest megyei Cso­magoló és Szolgáltató Vállalat — Százhalombattára telepítet­te egy-egy részlegét, s nyolc­száz — zömében nőknek való — munkakör betöltésére te­remtett alkalmat. Napjainkban mintegy 60 munkáltató körülbelül 8 ezer 800 dolgozót foglalkoztat Száz­halombattán. Ebből a két nagyüzem, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű eleve 4 ezer 200 dol­gozót alkalmaz. Majd ezren az építőiparban, 500-an az egész­ségügyi és kulturális ágazat­ban, több mint 500-an pedig a kereskedelemben és vendéglá­tásban lelték meg mindennapi munkájukat. A szállítás és a hírközlés majd 300, a közössé­gi, közigazgatási, valamint személyi és gazdasági szolgál­tatás pedig több mint ezer embernek ad elfoglaltságot. Mindezzel szemben Százha­lombattán jelenleg 8 ezer 160 keresőképes lakos van, s ebből megközelítően 1800-an a kör­nyező városokba, főleg Buda­pestre járnak dolgozni. Számolni az igazsággal kezet, a TEHAG, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, valamint több kereskedelmi és szolgál­tató cég is; összesen 500 újabb állást, munkaalkalmat kínálva. De szükség lesz 100— 150 fiatal, szakképzett mun­kásra a most épülő katalitikus krakküzemben is. Azt mondhatnánk tehát, hogy a majdani munkaerő s munkahely kereslet-kínálat egyensúlyba kerül. Úgy általá­ban igen. Csakhogy az ingá­zással mint tartós, sőt állan­dó tényezővel továbbra is szá­molni kell. S mert folyvást javulnak a közlekedési viszo­nyok, ugyanakkor megrövidül a munkaidő is, az ingázással járó hátrányok is mérséklőd­nek. Ez pedig növeli a kedvet, hogy mind többen a főváros­ban keressenek — az igen sok munkaalkalom között válogat­va — megélhetési lehetőséget. S talán még egy motivált té­nyező: a VI. ótéves tervben felépülő mintegy 1000 lakás jelentős hányadát olyan csalá­dok kapják, ahol csupán az egyik házastárs dolgozik Száz­halombattán — a másik (s ez rendszerint a feleség) munka­helyet keres a végleges letele­pülés után helyben. Mindezeken túl még sajátos problémaként jelentkezik, hogy a két nagyüzem, a DKV és a DHV immár rendszeres létszámgonddal küzd. A szak­emberek ezt úgy togalmazzák meg, hogy tervszerűtlenül csökken, főként a folyamatos műszakban dolgozók száma. A DKV-ban például a közeljövő­ben három kisberuházás való­sul meg, ezeknek azonban úgymond létszámháttere még nincs. Kritikus munkaeszközök Tény, hogy a város foglal­koztatási struktúrája nagyon bonyolult és összetett. Ekkép­pen vizsgálta a városi pártbi­zottság is legutóbbi ülésén, megszabva a VI. ötéves terv­ben a soros teendőket. Min­denekelőtt — szögezte le a tes­tület — a vállalatok indokolt munkaerőigényének biztonsá­gos kielégítése a legfontosabb feladat. A megoldás pedig: részben a műszaki fejlesztés, részben pedig a kritikus mun­kakörök iránti érdeklődés, vagy ha úgy tetszik, vonzódás elősegítése anyagi és erkölcsi ösztönzéssel egyaránt. A má­sik teendő pedig: szorgalmaz­ni olyan kisebb létszámú rész­legek, munkahelyek idetelepí tését, melyek szakképzett munkaerőt foglalkoztatnának, ugyanakkor a környezetet is kímélnék. Korcsolyapálya és karnevál Bizonyára sokan emlékez­nek még, mennyi hercehurcá­val járt tavaly télen a gye­rekeknek szánt korcsolyapá­lya elkészítése. A gondot, s az egyébként népszerű felada­tot végül is a DHV fiataljai oldották, fófSx. „„olyannyira, hogy' az idén, a keményebb tél beköszöntével önkéntele­nül is mindenki az erőműves fiatalok felé fordult várako­zóan: mikor csinálják meg? Előrebocsátva, hogy az úgymond városi korcsolyapá­lya egyáltalán nem az említet­tek kibérelt feladata, a DHV dolgozói, kik valamennyien a Turbina KISZ-alapszervezet, s ifjúsági brigád tagjai, már a karácsonyi ünnepek előtt hozzáláttak a pálya létrehozá­sához,. Akárcsak tavaly, az idén is a Ságvári Endre álta­lános iskola kézilabdapályá­ja szolgált alapul: hajnali öt­kor a brigád kivonult, s elta­karítván a havat, elkezdte a jég hizlalását. A továbbiak már a tartósan fagyos időtől függenek. S ha ez nem hiányzik, alkalmat te­remtenek arra is — még a szünidőben —, hogy a kisisko­lások számára jelmezes kar nevált rendezzenek a jégen. SZÁZHAUDMBATTAI Újog A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Felelősség és feladat Védnökség Az új esztendő új feladato­kat állít Százhalombatta fia­talsága, ezen belül szervezett ifjúsága elé is. Az 1981-es év eredményednek összegzésével .egy időben a napokban került sor a következő esztendő teen­dőinek felvázolására a városi KISZ-bizottság legutóbbi ülé­sén. A fiatalokra a korábbiak­nál is nagyobb felelősség és munka vár az új esztendő­ben: a szokásos mozgalmi cél­kitűzések mellett két védnök­ség szabja meg soros teendői­det. — Az egyik — tájékoztat Sinka László, a KISZ városi bizottságának titkára — a Dunai Kőolajipari Vállalat ne­gyedik beruházási ütemében felépülő katalitikus krakk- üzem érdekében vállalt véd­nökség. Hasonlóan, mint a harmadik beruházási ütemnél, ennél is igen komoly felelős­ség hárul ifjúkommunistáink jelentős részére, elsősorban a DKV, valamint a kőolajipari beruházáson dolgozó kivitele­ző vállalatok KISZ-eseire. Most még a szervezés és a felkészülés időszakát éljük, de a jövő év közepétől várhatóan megkezdődik a konkrét mun­kálatok sora is. — És a másik védnökség? — A város strandjának meg­építése fölött vállaltuk, s eh­hez már hozzá is láttunk. Az Játékcsamok épül kétszer elmúlt hónapokban több száz óra társadalmi munkát végez­tünk, elsősorban az alapozá­soknál, illetve a kerítésépítés­nél. Kötöttünk egy szerződést is az együttműködésre a vá­rosi tanács műszaki osztályá­val, aminek érteiméiben meg­kaptuk a pontos terveket, illet­ve elképzeléseket az elvégzen­dő munkákra. — Két védnökség egyszerre: nem túl nagy vállalkozás? — Reméljük, hogy nem. bíz­va tagságunk aktivitásában. Létrehoztunk egyébként egy védnökségi szervező bizottsá­got, mely a feladatok és a munkák koordinálását, vala­mint a mozgósítást és az irányítást hivatott szolgálni. — Mindemellett mire vál­lalkoztak még az új esztendő­ben? — Szeretnénk nagy figyel­met fordítani a fiatalok egy korosztályának — a 18 és 24 év közöttiek — foglalkoztatá­sára. A korábbi tapasztalatok szerint ez a réteg kissé kalló­dott a városban. Az a célunk, hogy szórakoztató, ugyanak­kor hasznos programokat kí­nálva mind többjüket meg­nyerjük a mozgalom számára. Ennek érdekében igen sok szabadidős programot szerve­zünk a 82-es évben. Ugyancsak az új esztendő fel­adata, növelni az alapszerve­zetek önállóságát, aminek lé­nyege : eltekintve a régebbi módszerektől szabad kezet kapnak programjaik, szabad­idős tevékenységük megszerve­zésénél — a tagság kívánsága szerint S vajon mi lesz a jövőben? Egy biztos: a most még tanuló fiatalokból néhány év múlva munkavállaló lesz, s nem is kevés. A becslések szerint 5 év teltével több mint ezerkét­száz munkahelyet kereső fia­tallal lehet számolni — ezzel szemben fél évtized alatt a nyugdíjba vonulók ennek csu- pá« negyedrésze. A VI. ötéves tervben meg­valósuló tanácsi beruházáson és fejlesztések körülbelül száz szakképzett ember elhelyezke­dését teszik majd lehetővé kommunális, városigazgatási, egészségügyi és kulturális munkakörökben. Bővít, illetve fejleszt a Ruhaipari Szövet­Százhalombatta sportlétesítmény-hálózata évről évre bővül, gyarapodik. Most újabb objektum épül, ezúttal Dunaiüreden, a Vasút utca bal oldalán. A hatalmas épület Játékcsarnok néven rangos és országos sportrendezvények színhelye lesz majd. Azok közé az emberek közé tartozom, akik egy filmet, szín­darabot elsősorban nem a szí­nészek, hanem a film, a szín­darab kedvéért néznek meg. Legutóbb sem Bitskey Tibor kedvéért mentem el, hanem kíváncsiságból: vajon mit tud nyújtani egy ilyen önálló iro­dalmi este. Nos, elmondani, leírni nem lehet, milyen hatással volt rám, s az egész közönségre Bitskey Tibor és kísérője, Lel­kes Péter zongoraművész mű­sora. Ezért a csodálatos él­ményért csak a köszönet jár. Hanem mindannyian, az ott levők, ugyanakkor szégyelltük magunkat. Szégyelltük. Száz­halombatta lakosai nevében. A városi tanács nagyterme ugyanis tátongott az üresség­től: a tizenkilenc felnőtt, s a körülbelül ugyanennyi, iskolá­ból „kirendelt” gyermek nem tudta megtölteni. Ezek után ön­kéntelenül az jut az ember eszébe: vajon kinek, s minek építjük Százhalombattán azt a gyönyörű kultúrházat? Vincze Dezsőné ★ Természetes, hogy egy német asszony, aki magyar férje ol­dalán vállalta, hogv Magyaror­szágon, s ezen belül i« Százba­Olvasóink — munkatársaink lombattán él, saját bőrén ta­pasztalja a közmondás igazsá­gát: „más ház — más szokás”. Vannak azonban olyan jelen­ségek is, melyek megléte nem szükségszerűen a szokások, ha­gyományok természetszerű kö­vetkezménye. Százhalombatta a modernség jegyeit viseli ma­gán. Gondoljunk csak az épülő művelődési centrumra, a mo­dern szakrendelőre, az iskolák­ra, az új lakótelepekre. Mégis, valahogy hiányérzete támad az embernek, ha bizonyos jelen­ségeket nem észlel, vagy né­mely dolgokat nélkülözni kényszerül, ami (bocsánat az összehasonlításért) NDK-ban például magától értetődőnek tűnik. Azt hiszem, nem vagyok teljesen egyedül ezekkel a gon­dolatokkal. Barátokkal, mun­katársakkal beszélgetve kide­rül, hogy ők is nélkülözik azt a „bizonyos valamit”. Mert hová mehet például hét végén egy házaspár Százhalombattán — ha úgy tetszik — szórakoz­ni? Hol van valamilyen szolid, kellemes hely, halk zenével, elegáns vendéglátói kiszolgá­lással, s jó magyar konyhával, mely egyébként méltán szerzett magának megbecsülést és hír­nevet az egész világon!? Hol van egy kellemes atmoszférát árasztó vendéglő, egy hangula­tos kis „sarok”, egy klub, ahol az „érettebb ifjúságnak" a 30-asoknak hétvégeken az ün­nepnapokon netán „zenei-iro­dalmi koktélt” szervíroznak? Hányán vannak, akik írnak, festenek, kerámiával, hímzés­sel varrással foglalkoznak, vagy más hobbinak hódolnak, mely örömöt jelent szívnek, szellemnek egyaránt? Hol rej­tőzködnek, s miért bújnak el? Miért rejtjük el saját értéke­inket mások elől? Miért nincs, aki ezeket az értékeket a nyil­vánosság elé tárja? Miért nincs egy meghitt kör. ahol ezek az emberek találkozhatnának? Csak a munkát ismerjük, a la­kást és a családunkat? Vegyünk hát egy „nagyvilá­gi” lélegzetet, s próbáljuk rá­lehelni a mi kis világunkra, hogy ott mielőbb megleljük a hétköznapok apró örömeit. Mayer Dagmar Tollhegyen Volt már, aki azt állította, sokkal célszerűbb (s főként egyszerűbb) beszerezni egy jo menetrendet, mintsem a helyi szórakozási lehetősé­gekre hagyatkozni. Nos, bizonyára túlzó vagy túlzottan eliogull ítélet ez, hiszen Százhalombattán se szeri, se száma azoknak az alkalmaknak, melyek prak­tikus, vagy hasznos szóra­kozást kínálnak a város pol­gárainak. S aki netán ismeri a különböző műsorok, ren­dezvények statisztikai ada tait, az nagyon jól tudja, hogy a kulturális progra' mok egy főre jutó száma messze meghaladja aligha­nem még a megyei átlagot is. Mi több: merész becslők középeurópai rekordról be­szélnek, amikor olyan szél­sőséges adatot emlegetnek, hogy egy-egy rendezvényt (filmvetítést, előadást) négy­öt résztvevőnek tartanak. Lehet, hogy így van, s az is lehet, hogy Százhalombat­tán eszerint kulturális túl­kínálatról van szó. Minek­utána egy-egy kulturális ob­jektum — feltehetően — ke­mény konkurrenciaharcot is vív a közönségért a társin­tézményekkel. Plakát itt, plakát ott, csalogató és biz­tató programkínálat amott, a városlakó pedig nem győ zi kapkodni a fejét, hiába, legszebb zavar a bőség za­vara ... Van azonban egy intéz­mény, mely fittyet hány az efféle reklámozásra. Gon dől ja bizonyára: a jó bor­nak nem kell cégér, így hát ki sem akasztja. Vagy ha mégis, hát hébe-hóba. így aztán aki olykor- olykor el olvashatja a moziplakátot, tudomást szerezhet (decem­berben), hogy milyen mű­sorról maradt le (november' ben). Nem rossz fogás. Régi szokás szerint ugyanis hat­ványozott az érdeklődés minden iránt, amit valami, féle titok övez. Nos, klubok, körök és művelődési házak á'"filmpropagandától csak tanulni leheti Mit, hol, mikor? Rendezvények. Január 4-ón a Lakóklub lesz a színhelye annak az előadásnak, melyet a Matrica honismereti szak­kör rendez este 6 órai kezdet­tel. A téli napforduló ünne­peiről Raffai Anna tart elő­adást minden idelátogató ér­deklődőnek. Ugyancsak ezen a napon — a korábbi, pénteki időponton változtatva — tartja összejö­vetelét az információs köz­pontban az irodalmi kör, este 8 órai kezdettel. Január 5-én, a Spektrum klub rendezvényeként kerül sor este 8 órai kezdettel Le­szerelési tárgyalások címmel, Oltványi Tamás előadására az információs központban. Január 6-án délután 4 órai kezdettel tartja a kismama klub újabb foglalkozását a la­kóklubban. Ez alkalommal a hajápolásról Koritsánszky Er­vinné előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Január 7-én, a DKV iroda­házában tartja a Politikai Akadémia újabb előadását délután 4 órai kezdettel Gaz­dasági növekedés és egyensúly címmel. Január 8-án az ifjúsági klub rendezvényeként ismét je­lentkezik a rock-színpad mű­sorával a Dunamenti Műve­lődési Házban. Január 11-én, este 6 órai kezdettel a pedagógusok hely­zetéről hangzik el előadás az információs központban. Elő­adó: dr. Salamon Zoltán, az ELTE neveléstudományi tan­székének vezetője. Kiállítás. Január 4-én kiállí­tás nyílik Kovács Johanna grafikusművész alkotásaiból az Iskolagalériában. A tárlatot — melyet Ferenczi Illés ta­nácselnökhelyettes nyit meg — január 24-ig tekintheti meg a művészetkedvelő közönség hétköznapokon délelőtt 10-től este 6 óráig. Mozi. Az óvárosi mozi mű­során: január 3-án: Vérvonal — NSZK bűnügyi film. Ja­nuár 4-én: Dédelgetett ked­venceink — magyar film. Az előadások este 6 órakor kez­dődnek. A DHV-klubmozi műsorán: December 30-án: Tecumseh — NDK kalandfilm. Január 3- án: Lövések holdfénynél — román film. Január 4-én: A halál magnószalagon érkezik — román film. Január 6-án: Majmok bolygója — amerikai film. Az előadások este 6 óra­kor kezdődnek. Korszerűsítik az ABC-t Hoszabb-rövidebb időre — mint arrpl lapunkban már tájékoztattuk olvasóinkat — a város egyik legnagyobb ABC-áruházát nélkülözni kényszerül a vásárlóközönség Január első hetében ugyanis megkezdődik az Ifjúság és a Damjanich utca sarkán lévő élelmiszerbolt korszerűsítése, belső felújítása. Az üzlet, mely korábban jelentős téte­lekben forgalmazott iparcikke­ket is, a korszerűsítés után nagyrészt élelmiszert árusít majd. Többek között ez is szükségessé tette ideiglenes bezárását. A munkálatokat a városi ta­nács kommunális és költség- vetési üzemének építőrészlege végzi, s várhatóan gyorsított ütemben. így — remélhetőleg — körülbelül két hónap alatt lezajlik a korszerűsítés, tehát a környék ABC-áruházaira át­háruló forgalom negyedévnél tovább nem tart. Az oldalt írta: Tamási István Fotó: Bozsán Péter I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents