Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-28 / 302. szám

LLÖI A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Vili. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1981. DECEMBER 38., HÉTFŐ Turisták, vendégvárók Kedveitek a kétnapos utak Szoveftfesevetf, vállalatuk a megrendelők Idegenforgalom, vendégfoga­dás; kirándulni, utazni, vilá­got látni, megismerkedni más emberekkel, más tájakkal, or­szágokkal — ugyanannak a jelenségnek a megközelítése különböző oldalakról. Az uta­zás belföldön és külföldön, a turistáskodás ma világjelenség, abban az értelemben is, hogy fejlettebb országokban jófor­mán a lakosság minden réte­gére kiterjed. Olyanok is ki­mozdulnak nálunk, akiknek sorstársai egy-két nemzedék­kel korábban gondolni sem mertek ilyesmire. Képviseletek A turisták látványra vágy­nak, érdekesre, szokatlanra. Tájban, emberekben, viselet­ben, építkezésben, életmódban egyaránt. Időről időre újabb országokat, vidékeket, termé­szeti jelenségeket fedeznek fel, illetve fedeztetnek fel ve­lük. Amelyik ország bekerül a nemzetközi idegenforgalom vérkeringésébe, annak előbb- utóbb minden zugát bejárják, megnézik a külhonból érkezők. Felismerve gazdasági és egyéb jelentőségét, a helybe­liek siettetik lakhelyük, váro­suk, községük felfedezését, igyekeznek megteremteni az oít-tartózkodás feLtétéleit, sőt mindent elkövetnek, hogy jól érezze magát a vendég, más­kor is menjen oda. Az idegenforgalom szövevé­nyes intézményrendszerben zajlik. Mi ezúttal az IBUSZ- szal, a legrégibb és legnagyobb magyar idegenforgalmi válla­lattal foglalkozunk, egysze­rűen azért, mert városunkban és járásunkban ez a cég fele löse ennek a területnek. Az idegenforgalmi vállalatok és szervezetek által elért bevétel­nek az ötven százalékát adja az IBUSZ, alkalmazottainak száma háromezer. Tizenöt kül­képviselete van, határ- és szálloda-kirendeltségekkel ren­delkezik, szerteágazó hazai há­lózattal bír. Szállásadók Hálózati főosztálya működ­teti az országos irodarend­szert, melynek egyik kisebb forgalmú kirendeltsége a gö­döllői. Tevékenységéről nem­rég a városi párt-végrehajtó- blzottságna-k is beszámoltak az illetékesek, s ekkor szó esett vidékünk idegenforgalmának növeléséről, annak lehetőségei­ről is. Megnyitása óta jelentős fej­lődésen ment át az iroda, hal­lottuk Ökrösné Illés Erzsébet­től, az iroda vezetőjétől. Eb­ben az évben elsősorban a díj­szabások emelkedése jelentette a forgalomnövekedést. Ami másképp fogalmazva, azt mu­tatja, hogy a belföldi és kül­földi egyéni, szervezett társas- utazás, szállásfoglalás, fizető­vendég-szolgálat méretei nagy­jából megegyeztek a korábbi­val. Bevételük hatvan százaléka a fizetővendég-szolgálatból ered. Gödöllőn pillanatnyilag negyvennégy szállásadóval áll­nak szerződésben, ami száz­negyven helyet jelent. Az igaz­sághoz tartozik, hogy ennek jelentékeny hányada vállalati bérlemény, a szoros értelmé­ben vett idegenforgalmat csak szerény mértékben szolgálja. A belföldi utazások közül a kétnaposak voltak a legnépsze­rűbbek ebben az évben. Szá­mos vállalat és szövetkezet, egyebek között a Ganz Áram­mérőgyár, a Gödöllő és Vidé­ke Áfész, a veresegyházi költ­ségvetési üzem szervezett dol­gozóinak csoportos kétnapos kirándulásokat. Ugyancsak vállalatok és in­tézmények megrendelésére szerveztek külföldi utakat. Hu­szonhét csoportot indítottak Gödöllőről és a város környé­kéről, amelyekben körülbelül 1500 személy vett részt. Or­szágcsoportonként szemügyre véve az idei utazásokat, meg­figyelhetjük, hogy elsősorban a szocialista államokba tartot­tak a mi vidékünkről, hisz ide megfelelő árban és választék­ban kínálhattak programokat az iroda munkatársai. A nyu­gatra és Jugoszláviába vezető utakra kevesebben vállalkoz­tak, a jelentős áremelkedések miatt. Mint az eddigiekből kitűnik, az iroda révén városunkból és a járásból többnyire elutaz­nak, nemigen jellemző az ide­irányuló idegenforgalom. Ezt érzékelhettük a fizetővendég­szolgálat adatait ismertetve is. Az idén is csak elvétve fordult elő, hogy az irodának idegen országból érkező turistákról kellett volna gondoskodni, szállással, programmal. Érthe­tő, hogy a testületi ülésen a vendégek idecsalogatásának lehetőségei és módjai szóba kerültek. Néhány napja láttak nap­világot az IBUSZ 1982-re érvé­nyes programfüzetei, sok érde­kes külföldi és hazai úttal, kí­nálattal. Föltehetően ezeket a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények illetékesei már ta­nulmányozzák, nem kevésbé a dolgozók, a szocialista brigá­dok, akik és amelyek a gödöl­lői iroda révén az új éviben is sok szép kirándulást szervez­hetnek. K. P. Jubileum előtt lég és rendelet Olvasom a gödöllői városi tanács 1981. évi 1. számú ren­deletét a köztisztaságról és a környezet tisztaságának védel­méről. Egyéves lesz ez május­ban, s most jövök rá, hogy egyes paragrafusai — úgy­mond — még nem eshettek át a tűzkeresztségen. Vagy _ in­kább úgy mondanám: az érin­tettek közül kevesen vették figyelembe a benne közölt egynémely tudnivalót. A rendelet általános részé­ben ugyanis, egyebek mellett ez áll: Az ingatlan előtt levő járdaszakasz állandó tisztán­tartásáról, a hó eltakarítá­sáról, a síkos járdarész hintéséről... a tulajdonos köteles gondoskodni. Mondom, először ezen a té­len kellett volna alkalmazni, betartani a rendelet ilyen és ehhez hasonló paragrafusait, de sok helyütt ezt nem tették meg. Vajon ki kire várt s vár ez ügyben? Városi moziműsor János vitéz. Színes, zenés magyar rajzfilm. Csak 4 óra­kor. Óvakodj a törpétől. Színes, szinkronizált amerikai bűn­ügyi filmvígjáték, 6 és 8 óra­kor. Csak 16 éven felülieknek. Vonzerő A szakemberek szerint ehhez valamilyen vonzerővel kell rendelkeznie az adott város­nak, tájegységnek, területnek, A gödöllői kastély ilyen szem­pontból ma már nem jöhet szóba, holott valamikor itt mindig megálltak az átutazó csoportok. Marad az egyetem, a művelődési központ, a hely- történeti gyűjtemény bemuta­tói, a Galga menti néphagyo­mányok. Nyilván elképzelhető más is, lehet rajta gondolkod­ni. A gyerekek példája Gyertyagyújtó felnőttek egy-egy szál gyertyát, aki mindennapos becsületes mun­kája elvégzése után tett vala­mit az iskoláért, az osztály­társaiért. Ekkor arra gondoltam, jó volna, ha az egész országnak, a felnőtteknek is lenne egy nagy-nagy fenyőfájuk, és Ilyenkor, év végén, a szeretet, béke ünnepének előestéjén egy szál viaszgyertyát hozhatna az ágak feldíszítésére. Vajon meg­telne-e a hatalmas fa? Vajon többségben vannak-e azok, akik. mindennapi becsületes munkájuk mellett és után nem restek tenni az üzemért, a la­kóhelyért, munkatársaikért? Át tudná-e melegíteni a sok­sok gyertya az egész országot? Csillognának-e úgy a felnőttek szemei, mint az úttörőké? Legyünk bizakodóak, vála­szoljunk igennel erre a kérdés- csoportra. Még azok is vála szóljanak így, akik a gyertya- gyújtáshoz való jogukat majd csak az új évben szerzik meg, érdemlik ki. A ma és a hol­nap ezt kéri, követeli mind­annyiunktól. Takács Pál Napközisek a művelődési házban Irodalom, zene, játékkészítés Bem az iskolák, sem a mű­velődési ház nincsenek elra­gadtatva Gödöllőn az együtt­működéstől, pedig azt min­denki tudja, hogy milyen fon­tos lenne a gyerekeket ideje­korán beszoktatni a házba. Ez a pedagógusok munkáját is se­gítené, de megalapozhatná a népművelők későbbi tevé­kenységét is. Éppen ezért örvendetes, hogy az egyik területen már sikerült jó példával szolgálni. Azokról a napközis foglalko­zásokról van szó, amelyekről magunk is meggyőződhettünk: érdemes volt a szervezésükkel bajlódni. Egymás után Pedig ez sem ment egysze­rűen. De előbb halljuk a lé­nyeget dr. Szécsi Lászlónétól, a művelődési ház előadójától: — Sok napközis van a vá­rosban s arra nem is gondol­hatunk, hogy valamennyit rendszeresen behozzuk a ház­ba. Ezért kísérletképpen, he­tente kétszer, hétfőn és csü­törtökön két helyszínen terem­tettünk lehetőséget arra, hogy a napközisek egy csoportja birtokba vegye a házat. A Pe­tőfi iskolások kezdték októ­berben, aztán novemberben az Erkel Ferenc iskolából jöttek kis vendégeink, majd a Dam­janich zárta az idei sort. Ja­nuárban pedig folytatása kö­vetkezik. Azt is megtudtuk, hogy a kísérletben a harmadik és ne­gyedik osztályos napközisek vesznek részt. Ők azok, akik már elég érettek ahhoz, hogy elmenjenek a házba, s még elég kicsik, hogy ne tekin­gessenek a kevesebb kötöttsé­get jelentő tanulószoba felé. De a szervezés nem is ment olyan könnyen, hiszen sokat kellett vitatkozni. Voltak, akik azt mondták, hogy ezt nehéz lesz gördülékenyen megcsinál­ni, hiszen igazodni kell az ebédidőhöz, mások attól fél­tek, hogy a tanulás rovására megy a dolog. Az eltelt fél év, a foglalkozásvezetők hozzáér­tése, lelkesedése, a gyerekek öröme viszont az ellenkezőjét bizonyította. Két teremben Hogyan is zajlanak a nap­közis foglalkozások? Ottjár- tunkkor két termet foglaltak el a gyermekek. Az egyikben éppen Hintalan László, a ház munkatársa tanította régi gyermekjátékokra a ficánkoló közreműködőket, akiket még­is egy intéssel a széksorokba lehetett vezényelni azzal, hogy filmvetítés következik. A diákon népszokások nép­viseletek elevenedtek meg, s Hintalan László ért ahhoz is, hogy minden tanárosság nél­kül csöpögtessen új tudományt az ilyenformán különösen fo­gékony nebulók fejecskéjébe. Nem unatkoztak A másik teremben Nagy Mari népművész köré' gyűltek a napközisek, akik rafinált, de mégis egyszerű módját tanul­hatták meg a labdakészítés­nek. Ezeken a foglalkozásokon sem kell biztatni igazi részvé­telre a gyerekeeket s ez is bi­zonyítéka annak, hogy nincse­nek rossz, csak unatkozó gye­rekek. Itt senki sem unatko­zott, következésképpen nem is rosszalkodott. Ez volt a program csütörtö­könként, amelybe a játék- és tánctanításban besegített Csasztvan András, a játékké­szítésben pedig Vidák István váltogatta a foglalkozásokat feleségével, Nagy Marival. Hétfőnként más jellegű elfog­laltságot kínáltak: Csikász Ju­dit zenei, Szemethy Olga iro­dalmi délutánokat tartott. S ha a szervezők az ősz ele­jén még féltek attól; nehogy érdektelenségbe fúljon a pró­Képek a l@té történetéből Január 15-ig tart nyitva Gödöllőn, a művelődési központ emeleti galériájában a Gödöllői Stúdió által rendezett fotótör­téneti kiállítás. Láthatók itt a fotózás kezdetétől 1945-ig készült, különböző típusú fényképezőgépek és ezekkel a szerkezetekkel készített felvételek. Barcza Zsolt felvétele Évadzáró értékelés Szakosztályok, tervek Megtartotta évzáró ülését a Galgamácsai Összefogás Tsz SE vezetősége. Négy szakosz­tály munkáját értékelték ba­rátságos hangulatban. A labdarúgó-szakosztály megbeszélésén a játékosok is valamennyien jelen voltak. Negyela László társedző adott részletes értékelést, majd ki­jelölték az új szakosztályi ve­zetőséget. A labdarúgó-szak­osztály vezetője Nagy Mihály lett, technikai vezető Bobkó Barna, társedzők: Negyela László a felnőtt-, Puskás Já­nos az ificsapatnál. Jó sze­replést vártak a tavasszal a csapattól. Az edzések január 8-án kezdődnek az általános iskola tornatermében, és ha az idő engedi, a szabadban is. Az eddigi legjobban dolgo­zókat könyvjutalomban része­sítették, a felnőtt csapatból: Hajdú István, Molnár István, Kiss Attila, Szuhánszki Mi­hály, valamint Negyela Lász­ló. Az ifik közül Király Zol­tán, Bobó Gábor, a jutalmazott. A tömegsportszakosztály az új évben több versenyt kí­ván rendezni, mint eddig, s ebbe a társközségek lakóit is bevonják. A most készülő program szinte > egész évben kínál majd lehetőséget min­den korosztály számára. E szakosztály vezetője Borna István, a sportegyesület elnök- helyettese lett, segítőtársai: id. Kiss Gyula és Király Kál­mán. A sakkszakosztály munkáját értékelve elhangzott, hogy a megyei II. osztályban bajnok­ságot nyert csapat részt vett és jól szerepelt a Budapesten bálkozás, mára meggyőződhet­tek róla, érdemes volt kísérle­tezni. A gyerekek szívesen jönnek, s a pedagógusok sem érzik úgy, hogy ezzel munká­juk válik feleslegessé. A napközis nevelők, úgy látszik, tudják; érdemes' részt venni azokon a módszertani foglalkozásokon is, amelyeket a ház szervezett. A többi meg­hirdetett program viszont be­fulladt: külön szerveztek ha­sonlót az alsós, a felsős és a szakos tanároknak, de úgy lát­szik, ők azt hitték, hogy itt ki akarják őket oktatni arra, amit egyébként is jobban tudnak. Pedig erről szó sincs: a mű­velődési ház természetesen nem avatkozik bele a szakmai kérdésekbe s egy percig sem kívánja elvitatni, hogy a ne­velés, a tanítás a pedagógu­sok dolga. Csak a maga mód­ján, a napközis foglalkozá­sokká! éppen úgy, mint a szak­értők bevonásával tervezett módszertani bemutatókkal se­gíteni akar. Fórumot teremte­ni ahhoz, hogy például a pe­dagógusok egymás tapaszta­latait is megismerjék. Erjesztő sorozat A napközis foglalkozások si­kerén fellelkesedve azt terve­zik, amint dr. Szécsi Lászlóné elmondta, hogy jövőre még több egyereket fogadhassanak be a házba. S a ház és az is­kolák együttműködésének to­vábbi erjesztő je legyen ez a sorozat. G. Z. tartott eredményhirdetésen, il­letve az azt követő villámtor­nán. A szakosztály vezetője Pesti László, játékosedző Fó- thy László lett. Az edzés á sakkozóknál is január 8-án kezdődik el. Az asztalitenisz-szakosztály csapata ezüstérmet szerzett a járási I. osztályú csapatbaj­nokságon, így érthető, hogy megbeszélésük jó hangulatban telt. A szakosztály vezetőjévé* Könczöl Józsefet választották, aki egyúttal az edzői tisztet is ellátja. Fontos célként jelöl­ték meg, hogy újjászervezik a női csapatot, többet törődnek ennek utánpótlásával. Kézilabda Szulsoék villogtak Ritka csemegében volt ré­sze annak a néhány érdeklő­dőnek, aki végignézte a GSC- önegfiúk kézilabdamérkőzést a gödöllői Karikás Frigyes ál­talános iskola tornacsarnoká­ban. A valamikor a Budapesti Spartacusban szereplő Sza­bó testvérek, Miklós és Ist­ván ezúttal egymás ellen játszott. A tíz éve a váloga­tottban is szereplő Szabó Ist­vánt ugyanis leigazolta a GSC. Üj csapatában kimagasló já­tékkal mutatkozott be. Az öregfiúk együttesében a más'ik Szabó bizonyult a leg­jobbnak, mellette a kapusok, Csitári és Hóka, valamint Csombor és a két Dudás ját­szott jól. Most is a fiatalok nyertek, 25-19-re, de az idősebbek is megmutatták, még. most is csillogtatják tudásukat A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Victor Hugo: A királyasz- szony lovagja. A kaposvári Csiky Gergely Színház ven­dégjátéka, 19 órakor a szín­házteremben. Erdőkertes, művelődési ház: Asztalitenisz körzeti kupa — általános iskolásoknak, egész napos program. Hévízgyörk, művelődési ház: Nyugdíjasok előszilvesztere, 20 órától. Minden évben Segítik a táncegyüttest A Gödöllő és Vidéke Áfész rendezvényein sok esetben fel­lép a nagytarcsai szlovák nem­zetiségi együttes kiváló pro­dukcióival. Különösen tánc­csoportjuk kedvelt az áfész tagsága körében. A szövetke­zet anyagilag is támogatja az együttest: két év alatt csak­nem nyolcvanezer forintot fordítottak a rendezvényeik megtartására. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Kedves hagyomány a túrái általános iskolában, hogy a téli szünet előtti napok egyi­kében télapó-teadélutánokat rendeznek a rajok. Ezekre a bensőséges, de ugyanakkor vi­dám hangulatú összejövetelek­re meghívják a szülőket is, no meg a patronáló szocialista brigádokat, KlSZ-alapszerve- zeteket. Nótázással fogadják a télapót, majd neki és a vendé­geknek bemutatják műsoru­kat. Szokás az is, hogy a fel­sősök alsós társaikat is gyö­nyörködtetik műsorukkal. Részt vettem a 4. B-sek tea­délutánján. Bizony, szegény öreg télapó alig fért be a te­rembe, melyet zsúfolásig meg­töltöttek a vendégek. A sok vidám nóta és szavalat után érdekes pásztorjátékot mutat­tak be a negyedikeseknek. És ezután következett vala­mi, amire azóta is szívesen emlékszem vissza. A műsor az­zal ért véget, hogy behoztak egy teljesen csupasz kará­csonyfát, majd közösen feldí- I szítették. Utána gyertyákat gyújtottak a karcsú fenyőgaly- • lyakon. Az gyújthatott meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents