Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-28 / 302. szám

1981. DECEMBER 28., HÉTFŐ TiMtap Budavári paSeta rekonstrukciója Több mint 1,6 milliárd fo­rintot költöttek eddig a buda­vári palota rekonstrukciójá­ra. Épületek sorát állították helyre, melyekben köz- és kulturális életünk néhány igen fontos létesítménye kapott he­lyet, így a Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történe­ti Múzeum és a Várszínház. A hátralévő rekonstrukciós épít­kezések még további hosszú éveket vesznek igénybe. A mind nehezebbé váló gazda­sági helyzet ellenére az Álla­mi Tervbizottság úgy döntött, hogy az elmúlt időszakénál gyorsabb ütemben kell foly­tatni a budavári palota hely­reállítását. s határozatot ho­zott a további teendőkről. A Tervbizottság határozata alapján a VI. ötéves tervidő­szakban kereken 500 millió fo­rintot lehet felhasználni a nagyberuházás folytatására. Az erőket elsősorban az Or­szágos Széchényi Könyvtárat magába foglaló épület felújí­tására összpontosítják. Annál Is inkább sürgető ez a feladat, mivel a nemzeti könyvtár könyvállományának jelentős része szétszórtan, rossz körül­mények között van elhelyezve, s ez nem teszi lehetővé a könyvtár rendeltetésszerű használatát. A könyvek mint­egy 35—40 százalékát már az új helyen tárolják, s beszerez­ték azokat a nagy értékű könyvszállító berendezéseket is, amelyeket majd az új könyvtárban fognak használ­ni. A VI. ötéves tervidőszakban kerül sor a volt Sándor-palota külső rekonstrukciójára, a bel­ső felújításokra — az ÁTB ha­tározata nyomán — a VII. öt­éves tervidőszakban fejezik be. Ha elkészül, építészeti mú­zeumot és kiállítást rendeznek be termeiben. Az építkezésekkel párhuza­mosan gondoskodnak arról, hogy a munkaterületek kör­nyéke rendezett legyen, a mú­zeumok és a Népszínház láto­gatói kulturált körülmények között közelíthessék meg a bu­davári palotát. A felújításra nem kerülő épületek külső megjelenését a műemléki kör­nyezetbe illően alakítják át. A Várba látogatók közlekedé­sének megkönnyítésére a Dó­zsa György téri oldalon gyors­lifteket helyeznek majd üzem­be, felújítják a Palota utat, s autóparkolókat építenek a Várban és a Várhegy oldalán. A tömegközlekedést autóbu­szokkal oldják meg. Fiatalon fontos szerepben Kern ártott meg a vargabetű A csengőszóra egy hosszúra nyúlt, szemüveges, kamaszkül­sejű fiatalember jelent meg az ajtóban. — Szakács Gyulát keresem, Leányfalu vb-titkárát. — Én vagyok. Tessék, fá­radjon be. — Már ne hara­gudjon, — de hány éves? — kérdezem önkéntelenül. — Pontosan huszonhét és fél — nevette el magát, és egy szobába vezetett. Popzenész — Jól értettem amit a te­lefonba mondott? Magamból kellett fölkészülnöm? Gye­rekkor, iskola, pályaválasztás, munka, hivatás. Voltam első osztályú sakkozó, bolti eladó, postai segédtiszt gyakornok, de mindenekelőtt hosszú ideig megszállott popzenész. Ugyanis zenei általánosba jár­tam, ott hat évig hegedültem, aztán doboltam, majd öten, barátok — külön engedéllyel — tizenhat éves korunktól jár­tuk az országot. A történe­lem. a jog, a társadalmak mű­ködési mechanizmusa ugyan már tizenhat-tizenhét évesen is érdekelt, titkos célom a jo­gi egyetem volt, de a zene egyelőre háttérbe szorította a komoly tanulást, így aztán érettségi után nem is gondol­hattam a felvételire. Igaz ak­kor még nem volt határozott elképzelésem önmagámról, a jövőről, jó volt folytatni azt amit addig is csináltam, a zenélést. Ehhez meg, gondol­tam, a legjobb kiegészítő fog­lalkozás elmenni a hangszer- boltba elárusítónak. Két ke­mény hónapig dolgoztam a boltban, aztán rájöttem, hogy ez így mégsem lesz jó, kez­dett bennem mocorogni a ré­gi érdeklődés. De hogyan to­vább? S akkor, Szakács Gyula éle­tében későbbi pályája alaku­lása szempontjából, döntő fon­tosságú lépés következett. — A véletleneknek, ha azok valahol érintkeznek titkos el­képzeléseinkkel, óriási szere­pük van sorsunk alakulásá­ban. 1973-ban vezették be az államigazgatási gyakornoki rendszert, a kvalifikált mun­kaerő-utánpótlás kinevelésé­re. Én 1972-ben érettségiztem. Amikor meghallottam ezt a lehetőséget, azonnal jelent­keztem. Sikerült. A XIII. ke­rületi Tanácsra kerültem, mint gyakornok. Ekkor kezdődött el felnőtté Az Express utazási ajánlataiból KIJEV-5ZOC5I-KIJEV június 18-tól 25-ig. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 5500 Ft. MOSZKVA-LENINGRÁD DREZDA július 7-től 14-ig. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 58SÓ Ft DREZDA április 12-től 18-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 1800 Ft BAD SCHANDAU- SZÁSZ SVÁJC-DREZDA április 18-tól 23-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 1700 Ft A lakossági valutakeret utazásokat is szervezünk. KEDVEZMÉNYEINK Diákoknak: 2500 Ft-os részvételi díjig 100 Ft 5000 Ft-os részvételi díjig 200 Ft 5000 Ft-nál nagyobb részvételi díjig 350 Ft Teljes létszámú csoport jelentkezése és az előleg egy összegben, határidőre való befizetése esetén: 2500 Ft-os részvételi díjig, személyenként 150 Ft 5000 Ft-os részvételi díjig, személyenként 250 Ft 5000 Ft-nál nagyobb részvételi díjig, személyenként 400 Ft Egyéni utasaink ajándékkönyvet, állandó utasaink pedig árkedvezményt kapnak. Vegyen részt a 25 éves Express utazásain! Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Budaoest III., Szentendrei út 22. 1035 Tel.: 686-666. BERUN-KONIGSTESN április 30-tól május 7-ig. Utazás: repülőgéppel és vonattal. Részvételi díj: 260Cj Ft CHOPOK április 22-től 28-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 2140 Ft PRÁGA június 3-tól 7-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 1740 Ft KORCSULA június 17-től 24-ig. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 79ÖÓ Ft terhére európai és Európán kívüli válásom, és elmondhatom, legalulról kezdtem a pályá­mat, képletesen is valóságo­san is, mert majdnem egy évig, egy poros pincében bo­rítékokat címeztem. — És ez nem vette el a ked­vét? — Nem. Tudtam, hogy az államigazgatási munka nem ebből áll. Egy év volt a gya- komokoskodás, utána felvéte­lizni kellett a 2 éves Tanács- akadémiára. El is végeztem, jeles eredménnyel. Főelőadó lettem, először a lakásügyek­kel bíztak meg, aztán átkerül­tem Zuglóba és lassan a taná­csi munka majd valamennyi ágába belekóstoltam. Amióta 1978-ban kineveztek Leányfalura vb-titkárnak, már nem köti le időmet egy-egy kis részterület munkája, ha kicsiben is, de az egész ható­sági tevékenységet összefogom, irányítom. 1979-ben jelent meg első tanulmányom az Ál­lam és Igazgatás című szak- folyóiratban. Azóta több kisebb írásom is napvilágot látott különböző folyóiratok­ban, napilapokban. — És a jogi egyetem? —* Közben megszereztem az államigazgatási főiskolai dip­lomát, sokat dolgozom és per­sze semmit nem adtam föl. Érzem és tudom, hogy szüksé­gem lesz stabil jogi ismeretek­re, de nem rajtam múlik. Egyelőre a munkahelyemen nem tartják fontosnak, hogy, mint mondják, további diplo­mákat gyűjtsék. Tudományos munka — Megfogalmazható a cél, ami felé törekszik? — Mindenképpen tudomá­nyos munkát szeretnékl foly­tatni, de úgy, hogy közben so­ha ne szakadjanak el a gya­korlattól. Elképzelhetetlen ele­fántcsonttoronyban megbíz­ható, a gyakorlatban igazolha­tó, hasznos szellemi produktu­mokat létrehozni. — Még távoli ez, a tudomá­nyos munkára vonatkozó el­képzelés? — Talán nem. Például szer­ződésem van az Államigazga­tási Szervezési Intézettel, két témára, társszerzőként. Az egyik a budapesti agglomerá­ció körzethatárainak felül­vizsgálata, a másik: közigaz­gatásunk szervezetrendszeré­nek továbbfejlesztése. — Innét Pestről jár ki min­dennap Leányfalura, itt a csa­lád, a kisfia. Mikor tud a na­pi munkán túl mindezekkel foglalkozni? — Szerencsés alkat vagyok, bárhol, bármikor — akár a HÉV-en is — nagyon gyorsan írok, dolgozom. — Mint a legfiatalabb fel­nőtt korosztály tagja, milyen­nek látja saját generációját? — A fiataloknál általában két veszély áll fenn. Vagy ér­telmetlenül, az összefüggések ismeretének hiányában hőbö- rögnek, fejjel mennek a fal­nak, vagy közönyösen, sőt számítóan beállnak a sorba, konformistává válnak. Megtisztelés — A popzenész végleg meg­szűnt? — Azt hiszem igen. Ha visz- szagondolok azokra az idők­re csak úgy, ahogy az ember a gyerekkorára szokott, anél­kül, hogy újra 4—5 éves akar­na lenni. De szép volt. És jó, hogy volt egy-két vargabetű, míg idáig jutottam. — És a sakk? — Az van! Főként nyáron, jó időben, le-lefutok este a Mechwart-ligetbe a kőlapok­hoz, aztán megy a játék. Szakács Gyulát a KISZ KB értelmiségi fiatalok tanácsa, 1981. november 4-én kinevez­te a fiatal jogászok munkabi­zottsága tagjává- Ezt a pozí­ciót (ő az egyetlen nem jo­gász a bizottságban!! komoly tudásának, átfogó érdeklődésé­nek, cselekvőkészségánek, munkabírásának, és elkötele­zettségének köszönheti, — hu­szonhét és fél évesen. S. Horváth Klára Jó ütemben halad a gépjavítás Tétidében—műhelyek táján Ez idő tájt természetesen nem a mezőn kell keresni a kombájnosokat, erőgép vezető­ket. Nekik, az állandó szere­lőkkel egyetemben műhelyek adnak ezernyi teendőt. Se­rény munka folyt a Zsámbéki Medence Tsz kitűnően felsze­relt, igen korszerű javítóbázi­sán is. Kérdésünkre Bartos Dénes gépészmérnök elmond­ta, az idei téli gépjavítás egy­beesik a masináik műszaki vizsgára való felkészítésével. A szerelőcsarnokban négy John Deer és 15 MTZ traktor várt arra, hogy kicseréljék a tönkrement vagy elkopott al­katrészeket Schélgl Ferenc, aki 15 éve járja a határt gé­pével, saját traktorán kívül még három másik John Deer javítását is feladatul kapta. A műhelyben rajta kívül még 28 traktoros és szerelő tevékenykedett, s megtaláltuk a szakma legfiatalabb képvi­selőit: a Biatorbágyi Szak­munkásképző Intézet 15 tanu­lóját. A gazdaság elnöke, Szín Bé­la arról tájékoztatott bennün­ket, hogy az alkatrészeket idő­ben, megfelelő mennyiségben és választékban beszerezték. A tervek szerint a jövő esz­tendő március 15-ig kell be­fejezni az összes gép javítá­sát és csatasorba állítását. A közös gazdaság egyébként igen jó évet zárt, szépek az őszi vetéseik is. Ez azért is fontos, íaiskolazárás Több csemete légyott Befejeződött a szezon a faiskolai lerakatokban, a sza­porítóanyagot termelő válla­latoknál s a gazdaságokban el­készültek a gyorsjelentések. Az adatok szerint az idei őszön az elmúlt év azonos időszakához képest mintegy 20 százalékkal több kertészeti szaporítóanyag fogyott. A kis- kerttulaj donosok alaposan ki­használták azt a lehetőséget, hogy hosszúra nyúlt az ősz és a meleg időjárás kedvezett a növények, fák és oltványok kiültetésének. Az elmúlt hetekben-hóna- pokban a faiskolákban és a szaporítóanyag-telepeken ösz- szesen 15,5 millió .szőlőolt­ványt értékesítettek. Mindent egybevetve 8,4 millió szőlő­szaporító anyagot vettek át a mezőgazdasági nagyüzemek és 1,3 millió talált gazdára a lakossági forgalmazásban. A fennmaradó készletet expor­tálták. Még több oltványt is adhattak volna a telepek, ám többre nem volt igény. Ezt a készletet továbbra is a tele­peken tárolják, a télen gon­dosan védik és a tavaszi sze­zonban értékesítik. A szőlő­szaporító anyag választéka is jobb volt az elmúlt évinél, mindössze néhány fajtából volt hiány, ezeket csak nemrég fo­gadta el az Országos Fajta­minősítő Tanács, és szaporítá­suk még jó ideig eltart. A lakosság a tavalyinál több gyümölcsfacsemetét vá­sárolt, a mezőgazdasági nagy­üzemek viszont a vártnál ke­vesebbet vittek el a telepek­ről. Az értékesítés mindvégig zavartalan volt. mert a tavalyinál 300 hektár­ral több kalászost vetettek. A tsz várhatóan jelentős többlet- jövedelemhez jut a gabona­prémium révén. Teherautók, pótkocsik, mű­trágyaszórók és különböző szántáselmunkáló gépek vára­koznak a Herceghalmi Kísér­leti Gazdaság műhelyében. A megye magas termésátlagairól ismert gazdaságában a két ünnep közötti időszakban a szerelőknek mintegy fele dol­gozik, a többiek szabadságra mentek, hogy január 3-án tel­jes létszámban lássanak hoz­zá a gépek tavaszi felkészíté­séhez. Mint említettük, a te­herautók is felújítást igé­nyelnek: ezekhez és sajnos más masinákhoz is jó néhány alkatrész hiányzik. Petes Pál gépműhelyvezető tájékozta­tása szerint ismét az NDK-ból származó IFA gépkocsik rend­behozatala okozza a legtöbb problémát. A tervszerűség Herceghalmon is jellemző, előre kimunkált program sze­rint reparálják a gépeket, be­rendezéseket. Ami szintén na­gyon lényeges, a szerelők nor­ma alapján dolgoznak, így például egy MTZ traktor tel­jes kijavítására 150 munkaórát számolhatnak el. A fejlesztést illetően sincs okuk panaszra, már az idén, év végére hat Skoda teher­autót és négy MTZ 80-as trak­tort szereztek be. A 7300 hektáros tápióbicskei Április 4-e Tsz-ben elvégezték valamennyi, az idei esztendő­re tervezett javítási munkát. Így már most startra készre állnak a műtrágyaszórók és szerves tápanyag-ki juttató gé­pek. A műhelyben egyelőre né­hány napos szünetet tartanak. 1 A csarnok egyébként nagy­gépek javítására is alkalmas, aknák teszik lehetővé az óriás berendezések szerelését. Rendkívül sokat jelent a 7,5 millió forintból megépült ja­vítóbázis működése szem­pontjából, hogy azt fogyasz­tásmérőkkel, speciális diag­nosztizáló műszerekkel is el­látták. A közös gazdaságban már ott találhatók az előre leszállí­tott munkagépek és vetőgépek. V. B. 'Tudom, az a legszörnyűbb, amikor az orvos beteg — mondta B. L. orvos barátom, amikor a felesége egy pillanatra ismét belibbent hozzánk, hogy kiöntse a harmadik csésze feke­tét. — Az orvos is ember — mondtam élcelődve, mert szerettem volna, ha megint visszatérünk Hajdúdorog prob­lémáinak analizálásához. Én csak ven­dég vagyok már, ezért faggatok min­denkit, hogy mi történt a faluban az elmúlt esztendők alatt. — Az, valóban az, de másmilyen, mint a többi. Ha nem utazom el vala­hová pihenni, akkor vasárnap, ünnep­nap, éjjel-nappal mennem kell, mert jönnek értem. Nincs megállás. Beleszaladt a kis gyerek. Apja ölé­be bújik, aztán anyjához sündörög. Megmutatja kis csinos bocskorát. Szép, nagyon szép, dicsérem, aztán megsi­mogatom a gyerek haját. Felkapja fe­jét, rámnéz. Huncutkodva elmosolyo­dik és kiszalad tévét nézni. — De nem is magamról akartam én beszélni. Ismerted az öreg B.-t? Hát hogyne ismerted volna. Az anyósa tra­fikja ... — A Hangya mellett volt. Tudom, tudom. — Akkor még Hangya volt. — Nagyon megváltozott itt minden. — Meg. — Kivágták a nyárfákat. A piacon azokat a hatalmas fákat. — Láttad. — Most olyan kopár, sivár minden — mondom. — Hát... — karját széttárja. — Iszol még egy kávét. — Köszönöm. — Én félliterszámra iszom ... Szó­val ... öregebb volt nálunk vagy húsz évvel, de mint kollégák jól megértettük egymást. Szókimondó ember volt. Könnyen kiröppent a száján a legcif­rább káromkodás is. De ez érthető... — Azért még lehetett jó orvos. — Éppen végeztem egy délután, ami­kor bejön a rendelőbe. „Csak intézd el a betegét” — mondja és leült. Fel­írtam a receptet, a jótanácsokkal együtt átnyújtottam a betegnek és útjára bo­csátottam. — Sok a beteged? — kér­dezte fáradtan. — Sok, ma ötven volt. Erre azt mondja: ötvenegy. Kivesz a zsebéből egy fiolát, átnyújtja. Vágj már a faromba egy tűt és nyomd belém. Nézem az arcát, megfogom a csukló­ját. Egy perc az egész és már be is ad­tam neki az orvosságot. — Pihenned kellene — mondom neki. Utazz el a gyerekedhez. — Adj egy pohár vizet! — Kettővel ivott meg. Felállt. — Na, szervusz. Reggel megint eljövök, hozom az orvosságot — mondta és elment. — Mi baja volt? — kérdeztem és cukrot tettem a kávéba, mert közben B.-né ismét teletöltötte a csészémet. — Tulajdonképpen semmi. Mi baja annak a motornak, amelyiket kímélet­lenül hajt a gazdája? Semmi. Csak hir­telen, váratlanul leáll. Mert a gépnek is kell pihenés: időközönként le kell állítani a motort, meg kell olajozni, a meglazult csavarokat meg kell húzni, egyszóval... karban kell tartani. Ö ezt elmulasztotta, ö, az orvos, aki má­soknak szüntelenül azt prédikálta, hogy pihenni kell, nem szabad túlhajtani a motort. Persze a legszörnyűbb, ami­kor egy orvos beteg, és ezt tudja. Na­gyon beteg volt, de még akkor is dol­gozott, gyógyította azokat, akik hozza képest makkegészségesek és bivalyerő­sek voltak. B. L. elgondolkozva nézett maga elé. A jegesmedve bundájára emlékez tető szőnyegen előre-hátra csúsztatta talpát. Lábszárán felcsúszott a nadrág szára. Bal lába kétszer olyan vastag volt, mint a jobb. Tenyérnyi kék foltok tarkították. Észrevette tekintetemet. Rácsapott a térdére. — Trombózis. Ittam a kávémból. Orvost nem lehel vigasztalni. Sőt: nem szabad... — Hallottad mi történt vele? — Nem, még nem. Tegnap jöttem. — Igaz... Egy este vacsoráznak ott­hon. Kettesben a feleségével. Tulajdon­képpen be is fejezték a vacsorát, mert felvette a szalvétát, biztosan azért, hogy megtörölje a száját. És akkor szó nél­kül lefordult a székről. A felesége fel­ugrik, segíteni akar neki. Már késő volt. A motor leállt, felmondta a szol­gálatot. Már csak azt állapítottam meg... Meddig maradsz? Néhány pillanat eltelt, mire megér­tettem a kérdést. — Itthon? Még egy napig. Különben — széttártam a karomat — ki tudja, meddig maradok az élők között! — Azt még egy orvos sem tudja — mosolygott titokzatosan. |V1 ilyen jók az asszonyok, ösztönösen megérzik, hogy a szakadék szélé­hez jutunk és akkor játékosan vissza­térítenek bennünket. B.-né felém for­dult. — Egy pohár szódát? — kérdezte és már nyújtotta is felém. — Tudja, hogv milyen jól éreztük magunkat a szom­szédoknál. Elmegyünk, még egyszer el megyünk — mondta és reménnyel teli tekintettel pillantott férjére. Bába Mihály _^z on/oá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents