Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-28 / 302. szám
1981. DECEMBER 28., HÉTFŐ TiMtap Budavári paSeta rekonstrukciója Több mint 1,6 milliárd forintot költöttek eddig a budavári palota rekonstrukciójára. Épületek sorát állították helyre, melyekben köz- és kulturális életünk néhány igen fontos létesítménye kapott helyet, így a Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és a Várszínház. A hátralévő rekonstrukciós építkezések még további hosszú éveket vesznek igénybe. A mind nehezebbé váló gazdasági helyzet ellenére az Állami Tervbizottság úgy döntött, hogy az elmúlt időszakénál gyorsabb ütemben kell folytatni a budavári palota helyreállítását. s határozatot hozott a további teendőkről. A Tervbizottság határozata alapján a VI. ötéves tervidőszakban kereken 500 millió forintot lehet felhasználni a nagyberuházás folytatására. Az erőket elsősorban az Országos Széchényi Könyvtárat magába foglaló épület felújítására összpontosítják. Annál Is inkább sürgető ez a feladat, mivel a nemzeti könyvtár könyvállományának jelentős része szétszórtan, rossz körülmények között van elhelyezve, s ez nem teszi lehetővé a könyvtár rendeltetésszerű használatát. A könyvek mintegy 35—40 százalékát már az új helyen tárolják, s beszerezték azokat a nagy értékű könyvszállító berendezéseket is, amelyeket majd az új könyvtárban fognak használni. A VI. ötéves tervidőszakban kerül sor a volt Sándor-palota külső rekonstrukciójára, a belső felújításokra — az ÁTB határozata nyomán — a VII. ötéves tervidőszakban fejezik be. Ha elkészül, építészeti múzeumot és kiállítást rendeznek be termeiben. Az építkezésekkel párhuzamosan gondoskodnak arról, hogy a munkaterületek környéke rendezett legyen, a múzeumok és a Népszínház látogatói kulturált körülmények között közelíthessék meg a budavári palotát. A felújításra nem kerülő épületek külső megjelenését a műemléki környezetbe illően alakítják át. A Várba látogatók közlekedésének megkönnyítésére a Dózsa György téri oldalon gyorslifteket helyeznek majd üzembe, felújítják a Palota utat, s autóparkolókat építenek a Várban és a Várhegy oldalán. A tömegközlekedést autóbuszokkal oldják meg. Fiatalon fontos szerepben Kern ártott meg a vargabetű A csengőszóra egy hosszúra nyúlt, szemüveges, kamaszkülsejű fiatalember jelent meg az ajtóban. — Szakács Gyulát keresem, Leányfalu vb-titkárát. — Én vagyok. Tessék, fáradjon be. — Már ne haragudjon, — de hány éves? — kérdezem önkéntelenül. — Pontosan huszonhét és fél — nevette el magát, és egy szobába vezetett. Popzenész — Jól értettem amit a telefonba mondott? Magamból kellett fölkészülnöm? Gyerekkor, iskola, pályaválasztás, munka, hivatás. Voltam első osztályú sakkozó, bolti eladó, postai segédtiszt gyakornok, de mindenekelőtt hosszú ideig megszállott popzenész. Ugyanis zenei általánosba jártam, ott hat évig hegedültem, aztán doboltam, majd öten, barátok — külön engedéllyel — tizenhat éves korunktól jártuk az országot. A történelem. a jog, a társadalmak működési mechanizmusa ugyan már tizenhat-tizenhét évesen is érdekelt, titkos célom a jogi egyetem volt, de a zene egyelőre háttérbe szorította a komoly tanulást, így aztán érettségi után nem is gondolhattam a felvételire. Igaz akkor még nem volt határozott elképzelésem önmagámról, a jövőről, jó volt folytatni azt amit addig is csináltam, a zenélést. Ehhez meg, gondoltam, a legjobb kiegészítő foglalkozás elmenni a hangszer- boltba elárusítónak. Két kemény hónapig dolgoztam a boltban, aztán rájöttem, hogy ez így mégsem lesz jó, kezdett bennem mocorogni a régi érdeklődés. De hogyan tovább? S akkor, Szakács Gyula életében későbbi pályája alakulása szempontjából, döntő fontosságú lépés következett. — A véletleneknek, ha azok valahol érintkeznek titkos elképzeléseinkkel, óriási szerepük van sorsunk alakulásában. 1973-ban vezették be az államigazgatási gyakornoki rendszert, a kvalifikált munkaerő-utánpótlás kinevelésére. Én 1972-ben érettségiztem. Amikor meghallottam ezt a lehetőséget, azonnal jelentkeztem. Sikerült. A XIII. kerületi Tanácsra kerültem, mint gyakornok. Ekkor kezdődött el felnőtté Az Express utazási ajánlataiból KIJEV-5ZOC5I-KIJEV június 18-tól 25-ig. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 5500 Ft. MOSZKVA-LENINGRÁD DREZDA július 7-től 14-ig. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 58SÓ Ft DREZDA április 12-től 18-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 1800 Ft BAD SCHANDAU- SZÁSZ SVÁJC-DREZDA április 18-tól 23-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 1700 Ft A lakossági valutakeret utazásokat is szervezünk. KEDVEZMÉNYEINK Diákoknak: 2500 Ft-os részvételi díjig 100 Ft 5000 Ft-os részvételi díjig 200 Ft 5000 Ft-nál nagyobb részvételi díjig 350 Ft Teljes létszámú csoport jelentkezése és az előleg egy összegben, határidőre való befizetése esetén: 2500 Ft-os részvételi díjig, személyenként 150 Ft 5000 Ft-os részvételi díjig, személyenként 250 Ft 5000 Ft-nál nagyobb részvételi díjig, személyenként 400 Ft Egyéni utasaink ajándékkönyvet, állandó utasaink pedig árkedvezményt kapnak. Vegyen részt a 25 éves Express utazásain! Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Budaoest III., Szentendrei út 22. 1035 Tel.: 686-666. BERUN-KONIGSTESN április 30-tól május 7-ig. Utazás: repülőgéppel és vonattal. Részvételi díj: 260Cj Ft CHOPOK április 22-től 28-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 2140 Ft PRÁGA június 3-tól 7-ig. Utazás: vonattal. Részvételi díj: 1740 Ft KORCSULA június 17-től 24-ig. Utazás: repülőgéppel. Részvételi díj: 79ÖÓ Ft terhére európai és Európán kívüli válásom, és elmondhatom, legalulról kezdtem a pályámat, képletesen is valóságosan is, mert majdnem egy évig, egy poros pincében borítékokat címeztem. — És ez nem vette el a kedvét? — Nem. Tudtam, hogy az államigazgatási munka nem ebből áll. Egy év volt a gya- komokoskodás, utána felvételizni kellett a 2 éves Tanács- akadémiára. El is végeztem, jeles eredménnyel. Főelőadó lettem, először a lakásügyekkel bíztak meg, aztán átkerültem Zuglóba és lassan a tanácsi munka majd valamennyi ágába belekóstoltam. Amióta 1978-ban kineveztek Leányfalura vb-titkárnak, már nem köti le időmet egy-egy kis részterület munkája, ha kicsiben is, de az egész hatósági tevékenységet összefogom, irányítom. 1979-ben jelent meg első tanulmányom az Állam és Igazgatás című szak- folyóiratban. Azóta több kisebb írásom is napvilágot látott különböző folyóiratokban, napilapokban. — És a jogi egyetem? —* Közben megszereztem az államigazgatási főiskolai diplomát, sokat dolgozom és persze semmit nem adtam föl. Érzem és tudom, hogy szükségem lesz stabil jogi ismeretekre, de nem rajtam múlik. Egyelőre a munkahelyemen nem tartják fontosnak, hogy, mint mondják, további diplomákat gyűjtsék. Tudományos munka — Megfogalmazható a cél, ami felé törekszik? — Mindenképpen tudományos munkát szeretnékl folytatni, de úgy, hogy közben soha ne szakadjanak el a gyakorlattól. Elképzelhetetlen elefántcsonttoronyban megbízható, a gyakorlatban igazolható, hasznos szellemi produktumokat létrehozni. — Még távoli ez, a tudományos munkára vonatkozó elképzelés? — Talán nem. Például szerződésem van az Államigazgatási Szervezési Intézettel, két témára, társszerzőként. Az egyik a budapesti agglomeráció körzethatárainak felülvizsgálata, a másik: közigazgatásunk szervezetrendszerének továbbfejlesztése. — Innét Pestről jár ki mindennap Leányfalura, itt a család, a kisfia. Mikor tud a napi munkán túl mindezekkel foglalkozni? — Szerencsés alkat vagyok, bárhol, bármikor — akár a HÉV-en is — nagyon gyorsan írok, dolgozom. — Mint a legfiatalabb felnőtt korosztály tagja, milyennek látja saját generációját? — A fiataloknál általában két veszély áll fenn. Vagy értelmetlenül, az összefüggések ismeretének hiányában hőbö- rögnek, fejjel mennek a falnak, vagy közönyösen, sőt számítóan beállnak a sorba, konformistává válnak. Megtisztelés — A popzenész végleg megszűnt? — Azt hiszem igen. Ha visz- szagondolok azokra az időkre csak úgy, ahogy az ember a gyerekkorára szokott, anélkül, hogy újra 4—5 éves akarna lenni. De szép volt. És jó, hogy volt egy-két vargabetű, míg idáig jutottam. — És a sakk? — Az van! Főként nyáron, jó időben, le-lefutok este a Mechwart-ligetbe a kőlapokhoz, aztán megy a játék. Szakács Gyulát a KISZ KB értelmiségi fiatalok tanácsa, 1981. november 4-én kinevezte a fiatal jogászok munkabizottsága tagjává- Ezt a pozíciót (ő az egyetlen nem jogász a bizottságban!! komoly tudásának, átfogó érdeklődésének, cselekvőkészségánek, munkabírásának, és elkötelezettségének köszönheti, — huszonhét és fél évesen. S. Horváth Klára Jó ütemben halad a gépjavítás Tétidében—műhelyek táján Ez idő tájt természetesen nem a mezőn kell keresni a kombájnosokat, erőgép vezetőket. Nekik, az állandó szerelőkkel egyetemben műhelyek adnak ezernyi teendőt. Serény munka folyt a Zsámbéki Medence Tsz kitűnően felszerelt, igen korszerű javítóbázisán is. Kérdésünkre Bartos Dénes gépészmérnök elmondta, az idei téli gépjavítás egybeesik a masináik műszaki vizsgára való felkészítésével. A szerelőcsarnokban négy John Deer és 15 MTZ traktor várt arra, hogy kicseréljék a tönkrement vagy elkopott alkatrészeket Schélgl Ferenc, aki 15 éve járja a határt gépével, saját traktorán kívül még három másik John Deer javítását is feladatul kapta. A műhelyben rajta kívül még 28 traktoros és szerelő tevékenykedett, s megtaláltuk a szakma legfiatalabb képviselőit: a Biatorbágyi Szakmunkásképző Intézet 15 tanulóját. A gazdaság elnöke, Szín Béla arról tájékoztatott bennünket, hogy az alkatrészeket időben, megfelelő mennyiségben és választékban beszerezték. A tervek szerint a jövő esztendő március 15-ig kell befejezni az összes gép javítását és csatasorba állítását. A közös gazdaság egyébként igen jó évet zárt, szépek az őszi vetéseik is. Ez azért is fontos, íaiskolazárás Több csemete légyott Befejeződött a szezon a faiskolai lerakatokban, a szaporítóanyagot termelő vállalatoknál s a gazdaságokban elkészültek a gyorsjelentések. Az adatok szerint az idei őszön az elmúlt év azonos időszakához képest mintegy 20 százalékkal több kertészeti szaporítóanyag fogyott. A kis- kerttulaj donosok alaposan kihasználták azt a lehetőséget, hogy hosszúra nyúlt az ősz és a meleg időjárás kedvezett a növények, fák és oltványok kiültetésének. Az elmúlt hetekben-hóna- pokban a faiskolákban és a szaporítóanyag-telepeken ösz- szesen 15,5 millió .szőlőoltványt értékesítettek. Mindent egybevetve 8,4 millió szőlőszaporító anyagot vettek át a mezőgazdasági nagyüzemek és 1,3 millió talált gazdára a lakossági forgalmazásban. A fennmaradó készletet exportálták. Még több oltványt is adhattak volna a telepek, ám többre nem volt igény. Ezt a készletet továbbra is a telepeken tárolják, a télen gondosan védik és a tavaszi szezonban értékesítik. A szőlőszaporító anyag választéka is jobb volt az elmúlt évinél, mindössze néhány fajtából volt hiány, ezeket csak nemrég fogadta el az Országos Fajtaminősítő Tanács, és szaporításuk még jó ideig eltart. A lakosság a tavalyinál több gyümölcsfacsemetét vásárolt, a mezőgazdasági nagyüzemek viszont a vártnál kevesebbet vittek el a telepekről. Az értékesítés mindvégig zavartalan volt. mert a tavalyinál 300 hektárral több kalászost vetettek. A tsz várhatóan jelentős többlet- jövedelemhez jut a gabonaprémium révén. Teherautók, pótkocsik, műtrágyaszórók és különböző szántáselmunkáló gépek várakoznak a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság műhelyében. A megye magas termésátlagairól ismert gazdaságában a két ünnep közötti időszakban a szerelőknek mintegy fele dolgozik, a többiek szabadságra mentek, hogy január 3-án teljes létszámban lássanak hozzá a gépek tavaszi felkészítéséhez. Mint említettük, a teherautók is felújítást igényelnek: ezekhez és sajnos más masinákhoz is jó néhány alkatrész hiányzik. Petes Pál gépműhelyvezető tájékoztatása szerint ismét az NDK-ból származó IFA gépkocsik rendbehozatala okozza a legtöbb problémát. A tervszerűség Herceghalmon is jellemző, előre kimunkált program szerint reparálják a gépeket, berendezéseket. Ami szintén nagyon lényeges, a szerelők norma alapján dolgoznak, így például egy MTZ traktor teljes kijavítására 150 munkaórát számolhatnak el. A fejlesztést illetően sincs okuk panaszra, már az idén, év végére hat Skoda teherautót és négy MTZ 80-as traktort szereztek be. A 7300 hektáros tápióbicskei Április 4-e Tsz-ben elvégezték valamennyi, az idei esztendőre tervezett javítási munkát. Így már most startra készre állnak a műtrágyaszórók és szerves tápanyag-ki juttató gépek. A műhelyben egyelőre néhány napos szünetet tartanak. 1 A csarnok egyébként nagygépek javítására is alkalmas, aknák teszik lehetővé az óriás berendezések szerelését. Rendkívül sokat jelent a 7,5 millió forintból megépült javítóbázis működése szempontjából, hogy azt fogyasztásmérőkkel, speciális diagnosztizáló műszerekkel is ellátták. A közös gazdaságban már ott találhatók az előre leszállított munkagépek és vetőgépek. V. B. 'Tudom, az a legszörnyűbb, amikor az orvos beteg — mondta B. L. orvos barátom, amikor a felesége egy pillanatra ismét belibbent hozzánk, hogy kiöntse a harmadik csésze feketét. — Az orvos is ember — mondtam élcelődve, mert szerettem volna, ha megint visszatérünk Hajdúdorog problémáinak analizálásához. Én csak vendég vagyok már, ezért faggatok mindenkit, hogy mi történt a faluban az elmúlt esztendők alatt. — Az, valóban az, de másmilyen, mint a többi. Ha nem utazom el valahová pihenni, akkor vasárnap, ünnepnap, éjjel-nappal mennem kell, mert jönnek értem. Nincs megállás. Beleszaladt a kis gyerek. Apja ölébe bújik, aztán anyjához sündörög. Megmutatja kis csinos bocskorát. Szép, nagyon szép, dicsérem, aztán megsimogatom a gyerek haját. Felkapja fejét, rámnéz. Huncutkodva elmosolyodik és kiszalad tévét nézni. — De nem is magamról akartam én beszélni. Ismerted az öreg B.-t? Hát hogyne ismerted volna. Az anyósa trafikja ... — A Hangya mellett volt. Tudom, tudom. — Akkor még Hangya volt. — Nagyon megváltozott itt minden. — Meg. — Kivágták a nyárfákat. A piacon azokat a hatalmas fákat. — Láttad. — Most olyan kopár, sivár minden — mondom. — Hát... — karját széttárja. — Iszol még egy kávét. — Köszönöm. — Én félliterszámra iszom ... Szóval ... öregebb volt nálunk vagy húsz évvel, de mint kollégák jól megértettük egymást. Szókimondó ember volt. Könnyen kiröppent a száján a legcifrább káromkodás is. De ez érthető... — Azért még lehetett jó orvos. — Éppen végeztem egy délután, amikor bejön a rendelőbe. „Csak intézd el a betegét” — mondja és leült. Felírtam a receptet, a jótanácsokkal együtt átnyújtottam a betegnek és útjára bocsátottam. — Sok a beteged? — kérdezte fáradtan. — Sok, ma ötven volt. Erre azt mondja: ötvenegy. Kivesz a zsebéből egy fiolát, átnyújtja. Vágj már a faromba egy tűt és nyomd belém. Nézem az arcát, megfogom a csuklóját. Egy perc az egész és már be is adtam neki az orvosságot. — Pihenned kellene — mondom neki. Utazz el a gyerekedhez. — Adj egy pohár vizet! — Kettővel ivott meg. Felállt. — Na, szervusz. Reggel megint eljövök, hozom az orvosságot — mondta és elment. — Mi baja volt? — kérdeztem és cukrot tettem a kávéba, mert közben B.-né ismét teletöltötte a csészémet. — Tulajdonképpen semmi. Mi baja annak a motornak, amelyiket kíméletlenül hajt a gazdája? Semmi. Csak hirtelen, váratlanul leáll. Mert a gépnek is kell pihenés: időközönként le kell állítani a motort, meg kell olajozni, a meglazult csavarokat meg kell húzni, egyszóval... karban kell tartani. Ö ezt elmulasztotta, ö, az orvos, aki másoknak szüntelenül azt prédikálta, hogy pihenni kell, nem szabad túlhajtani a motort. Persze a legszörnyűbb, amikor egy orvos beteg, és ezt tudja. Nagyon beteg volt, de még akkor is dolgozott, gyógyította azokat, akik hozza képest makkegészségesek és bivalyerősek voltak. B. L. elgondolkozva nézett maga elé. A jegesmedve bundájára emlékez tető szőnyegen előre-hátra csúsztatta talpát. Lábszárán felcsúszott a nadrág szára. Bal lába kétszer olyan vastag volt, mint a jobb. Tenyérnyi kék foltok tarkították. Észrevette tekintetemet. Rácsapott a térdére. — Trombózis. Ittam a kávémból. Orvost nem lehel vigasztalni. Sőt: nem szabad... — Hallottad mi történt vele? — Nem, még nem. Tegnap jöttem. — Igaz... Egy este vacsoráznak otthon. Kettesben a feleségével. Tulajdonképpen be is fejezték a vacsorát, mert felvette a szalvétát, biztosan azért, hogy megtörölje a száját. És akkor szó nélkül lefordult a székről. A felesége felugrik, segíteni akar neki. Már késő volt. A motor leállt, felmondta a szolgálatot. Már csak azt állapítottam meg... Meddig maradsz? Néhány pillanat eltelt, mire megértettem a kérdést. — Itthon? Még egy napig. Különben — széttártam a karomat — ki tudja, meddig maradok az élők között! — Azt még egy orvos sem tudja — mosolygott titokzatosan. |V1 ilyen jók az asszonyok, ösztönösen megérzik, hogy a szakadék széléhez jutunk és akkor játékosan visszatérítenek bennünket. B.-né felém fordult. — Egy pohár szódát? — kérdezte és már nyújtotta is felém. — Tudja, hogv milyen jól éreztük magunkat a szomszédoknál. Elmegyünk, még egyszer el megyünk — mondta és reménnyel teli tekintettel pillantott férjére. Bába Mihály _^z on/oá