Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-28 / 302. szám
1981. DECEMBER 28., HÉTFŐ Mwrr W Kannán 3 Kapun belül gazdasági közösség Alaptőkével vagy anélkül? Több munkáért nagyobb jövedelem Jí Beszélünk róla, vitatjuk magyarázzuk előnyeit, s ^ kétkedünk is derekasan; nem rejt-e előre nem látható | veszélyeket a jövő esztendő első napjától jogilag is | szabályozott kis vállalkozások életrehívása. Vannak í olyanok is — és ennek örülnünk kell —, akik a filoy ^ zofálgatás helyett azt fontolgatják, hogy fölös energia- ^ jukat, igényüket a magasabb jövedelemre melyik szak- ^ csoportban, gazdasági munkaközösségben kamatoztathat- £ ják. A Pest megyei termelőszövetkezetek közül minden 4. bizonnyal elsőként reagált az ócsai Vörös Október Tsz. A témával kapcsolatosan Timár Gyulát, a tsz fo- 4, könyvelőjét kérdeztük. Hiányzik a vertikum ? A kezük nincs már megkötve Felmérések után — Mi tette szükségessé, hogy a közös gazdaság napirendre tűzte a kis vállalatok kérdését? — Az új jogszabályok megjelenése után mi is felmértük, melyek azok a termelési feladatok, amelyek nagyüzemi feltételek között nem gazdaságosak vagy kapacitáshiány miatt nem vállalkozhatunk megoldásukra. Munkaidőn túl ugyanis csak egy bizonyos határig foglalkoztathatjuk dolgozóinkat, mert a túlóráztatáshoz korlátozott bérszínvonal áll rendelkezésünkre. — Hogyan kezdtek hozzá az előkészítéshez? — Megvizsgáltuk a lakossági és közületi keresletet, valamint az ipari és szolgáltató ágazatban dolgozók szakképesítését. Kiderült, hogy legalább 1000—1500 ember lenne hajlandó többletmunkát vállalni szövetkezetünkben, valamint az általunk alapított közös vállalatoknál. — Milyen szervezeti forma kialakítását tervezik? — Mielőtt erre válaszolnék, elöljáróban hangsúlyozni szeretném, hogy a tsz a szóban forgó kisüzem termelési integrálását kívánja megvalósítani, erről a későbbiekben még beszélni szeretnék. Ami a szervezeti kereteket illeti a kisvállalkozásoknak három formáját alakítjuk ki: az általánydíjas részlegeket, az ipari szolgáltató szakcsoportot és a gazdasági munkaközösséget. Érdekeltségi alapon — Kérem ismertesse azokat részletesebben. — Kezdjük a sort az általánydíjas részlegekkel. Hogy egészen konkrét és világos legyen a kérdés, vegyük példaként a takarító ágazatot. A jövőben lehetősége nyílik dolgozóinknak, hogy munkaidőn túl olyan feladatokat oldjanak meg, amelyeket nem szabunk meg központilag. E forMár csattognak az utolsó csákányütések a solymárvölgyi téglagyár ódon épületén. A pontosan egy évszázados, s most leomló falak mellett azonban már ott magasodik az új gyárépület. A hétezer négyzetméter alapterületű, kétha- jós termelőcsarnokban már a kemencét építik, s az új esztendő elején kezdik, meg a legkorszerűbb automatizált gépsorok szerelését. Évente 40 millió darab szabványméretű tégla kerül majd le ezekről a gépsorokról. Az úgynevezett Conder elemekből összeszerelt új téglagyár vizonylag igen gyorsan épült fel — alig másfél év alatt. ma lényege, hogy az emberek vállalják egy meghatározott árbevétel éves teljesítését illetve egy előre kikötött összegű általány befizetését a tsz számlájára. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor az alapmunkabért sem kapják meg, amit a szerződéskötéskor számukra megállapítottunk. Erre a szigorú előírásra azért van szükség, mert fiaskó esetén a termelőszövetkezetnek is számolnia kell a nyereség- kieséssel. Rendkívül fontos, a közös érdekeltség: az éves többletárbevételen — a ráfordítások levonása után — a tsz és a részleg dolgozói 60— 40 százalékban osztoznak. Az eddigi gyakorlattól eltérően a jövőben érdektelen lesz a közös gazdaság szempontjából, hogy egy takarítási munkát vagy egyéb szolgáltatást hányán hány óra alatt végeznek el. Belépés letéttel — Miben különbözik az ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoport az előbbitől? — A legfőbb különbség, hogy míg az általánydíjas részlegek csak év végén kapnak a többletmunka eredményéből, addig a szakcsoportok tevékenységében résztvevők azonnal pénzhez jutnak. Létüket, működésüket az az igény indokolja, hogy bizonyos közületi megrendelésekben — például egy főiskola épületeinek kifestésében — a nagy- vállalatok nem érdekeltek gyakran a felvonulás is többe kerülne, mint amsnnyj. hasznuk a szakmunkán lehetne. *A szövetkezet biztosítja az eszközöket a szakcsoport tagjainak, ugyanakkor a minőséget szakembereivel ellenőrizteti. — Valamit a belépés feltételeiről. .. — Ha tsz-tag hkar csatlakozni akikor 5 ezer, ha kívülálló szakember akkor 20 ezer forintot kell letétbe helyeznie. Kivételt képeznek a diákok; egyetemisták, főiskolások, ök A most bontás alatt álló épületrész helyére 1983 közepére felépítik a 3 ezer négyzetméter alapterületű nyersanyagtárolót, s itt helyezik el a legkorszerűbb igényeket is kielégítő szociális épületeket is. A megnövekedett termelés fogadására kétezer négyzetméter alapterületű fedett szabadtéri készárutárolót is kialakítanak. A kapacitás növekedéséhez növelni kell a nyersanyagtermelést is, ezért az újonnan épülő gyárépület szomszédságában korszerűen felszerelt" agyagbányát is nyitnak. K. Z. alaptőke nélkül társulhatnak. Egyébként már felvettük a kapcsolatot jó néhány felsőoktatási intézmény KlSZ-bizott- ságával és úgy véljük bőven lesz majd jelentkező. Szellemi szolgáltatás — A harmadik formáról is szeretnénk hallani. — Mivel a termelőszövetkezetben sok a diplomás és a magasan képzett specialista, ezért előlük sem akarjuk elzárni a jobb és több munkával szerzett nagyobb jövedelem lehetőségét, őket tömöríti majd a gazdasági munkaközösség. Nehéz lenne felsorolni mi mindenre vállalkozhatnak. Annál is inkább, mert rendkívül különböző szakterületek képviselőit várjuk ide. Néhányat hadd említsek e munkák közül, amire a társadalom igényt tart: szaktanács, költségvetések elkészítése, ügyviteli munkák szervezése. Röviden fogalmazva önálló szellemi tevékenységekről van szó, amelyet a tsz szervez meg. — Létrehoznak-e kis szövetkezetei? — Nem, megalakulásukat nem támogatjuk. — Miért döntöttek így? — Mert jelenlegi termelési szerkezetünk változatossága eredményeképpen képesek vagyunk az ilyenfajta igényeket kielégíteni, és nem látjuk értelmét külön jogi személyiségű szervezet létrejöttének. Integrátió — Kérem, foglalja össze a tsz januárban életbe lépő kisüzemi termelési tevékenységének lényegét. — Mint beszélgetésünk elején is említettem mi integrálni kívánjuk ezeket a kis vállalkozásokat, amelyek jól beilleszkednek termelőszövetkezetünk nagyüzemi kereteibe és szervesen kapcsolódnak középtávú törekvéseinkhez. Törekvésünk egyebek között a munkaerővándorlás lelassítása. Bízunk abban, hogy tagjaink nem hagyják el a gazdaságot átmeneti kedvezőbb bérekért, ha itt helyben megtalálják számításukat: többlet- munkájukért a korábbinál nagyobb jövedelemhez jutnak. Valkó Béla Oj típusú — egyenrangú partneri kapcsolatokon alapuló, egymás érdekeit figyelembe vevő — szerződéstervezetekkel kopogtat a Pest megyei Zöldért a termelőknél, most, a jövő évi szállítások előkészítésekor. Partnereik, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az áfészek ötféle szerződés közül választhatnak. Az ötből kettő teljesen új forma. Már az előkészítéssel is eddig járatlan utat választottak. Temelőcentrikusan A Pest megyei Zöldért most bevezetett reformjairól beszélgettünk Szokodi Sándor igazgatóval, Gémesi Istvánná termelésszervezési osztályvezetővel és Tóth Ferenc osztályvezető-helyettessel. — Elhatároztuk: termelőcentrikus vállalat leszünk. A munkánk a termelés szerves folytatása, s bizonyos fokig értéknövelő tevékenység. Az árban ezt az értéknövelést, vagyis a szállítás, az osztályozás, a tárolás, a csomagolás költségeit realizáljuk és 1, de legfeljebb 2 százalékos nyereségre törekszünk — mondta a Zöldért igazgatója. A koncepció valóraváltásá- nak egyik feltétele az önállóság már adott. Egyéb új körülmények — például a kereskedelmi verseny — igen határozottan az új utak keresésére késztetik a Zöldértet. Korábban kötelező érvényű volt a felvásárlási és értékesítési keret, s persze a dotáció is. Kölcsönösség — Korábbi gyakorlatunkkal ellentétben értékesítési lehetőségeinkből indultunk' ki. Felmértük a piacot, s amit lehetett, a mi vevőinkkel, a Budapesti Zöldérttel és más megyei Zöldértekkel, az élelmiszer-kiskereskedelemmel, a feldolgozóiparral szerződésben rögzítettünk. A Budapesti Zöldért például az eddigi átlagosan 3 ezer tonnával szemben jövőre 14 ezer tonna árut vásárol tőlünk. Előreláthatóan burgonyából és zöldségből 57 ezer, terményből, tápból 60 ezer tonnát tudunk eladni. (Ez egyébként nagyjából megegyezik az eddigi tényleges forgalommal.) Ezt a mennyiséget kell most a termelőknél lekötnünk. A szerződés kölcsönös kötöttség. Ez rendjén is van. Ám mi lesz akkor, ha kevesebb ami megtermett? — Természetesen a partner hibájából károsult fél kötbé- rezhet, s kell is kötbéreznie, de ettől még nem lesz több áru. A vevőt ki kell szolgálni. Ha például a ceglédi Lenin és az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezettől a lekö- töttnél netán kevesebb dinnyét kapunk, akkor megvásároljuk Szabolcs-Szatmár megyében. Akár drágábban is, de vevőinket meg akarjuk tartani. Társulhatnak — S mi lesz az I. osztályúnál gyengébb minőségű áruval? — Ha a piac igényli, akkor átvesszük, de csak akkor! S ha nem igényli? Akkor menjen veszendőbe, vagy adják áron alul, mint például az idén az almát? Ez is megoldás, de nem a legjobb. S a fogyasztónak is csak látszólag jó, hiszen a többletet jobban is lehetne hasznosítani. Rossz a termelőnek, mert az áruját kénytelen blcsón adni, amiből pedig az következik, hogy csökkenti a termelést. S ekkor már károsodik a fogyasztó, de közvetve úgy is károsodik, hogy a többlettermést nem dolgozzák fel (például a burgonyát pehellyé), s ugyan olcsón és esetleg szükségle+e felett vesz natúr terméket, de nem jut elegendő feldolgozott áruhoz. Hiányzik a vertikum vagyis még nem beszélhetünk a termelés és értékesítés egységes folyamatáról. Szerződéstípusok A Zöldért mindenesetre az Új szerződésváltozatokkal elindult ezen az úton. Erről Gémesi Istvánná és Tóth Ferenc beszélt. Az egyes szerződéstípusok lényege a következő: az árut a Csökkent az érdeklődés az osztályozott dolomit iránt, ezért a tervezettnél kevesebbet szállítottak ki november végéig — a pilisvörösvári egységből. Egyéb oka is volt azonban ennek, állapította meg Győri Zsigmondné, az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Művek megbízott értékesítési osztályvezetője. Főként az őszi mezőgazdasági csúcs idején nem jutott ugyanis elegendő vagonhoz a bánya. A termelést, ennek ellenére, a számított szinten tartották, osztályozott dolomtiból több mint 414 ezer, dolomitlisztből pedig 74 ezer tonna várt eladásra. Utóbbit zömében szocialista exportra szánták — 43 ezer tonnát indítottak útnak az NDK-ba. helyszínen, a termelő telephelyén veszik át, s a Zöldért ekkor felvásárlási árat fizet, a Zöldért a saját telephelyén veszi át az árut, a szállítás a termelő feladata, aki ezért átalányt kap; áruátvétel a boltban, ahol a felvásárlási ár megegyezik a 20 százalékkal csökkentett fogyasztói árral; a termelő a Zöldért diszpozíciója alapján a vevő (az élelmiszer-kiskereskedelem, a feldolgozóipar stb.) telephelyére szállítja az árut, s ezért 4 százalékkal csökkentett átvételi árat kap. A 4 százalék a Zöldérté lesz költségfedezetként, mert ő keres ugyanis partnert, szerződést köt, kockázatot vállal, s ha kell, akkor gondoskodik vetőmagról, göngyölegről. és adminisztrál. Az ötödik változat: a Pest megyei és a Budapesti Zöldért együttműködési megállapodása szerint a termelőnek a fővárosi fogyasztói árnál az árufajtától és annak fogyasztói árától függően 20—35 százalékkal kisebb összeget fizetnek. A termelő az árut a Budapesti Zöldért bázisteleoén adja át a Pest megvei Zöldért közreműködésével. Megkötötték A szerződéstípusok közül a 4. és az 5. változat az új, de a többi is tartalmaz úi vagy módosított elemeket. Természetesen árucikkenként másmás szerződést köthetnek. A termelők többsége örömmel fogadta a Zöldért ajánlatát. s viszonylag sokan az új változatok mellett döntöttek. Szente Pál Az üzem teljesítőképességét ugyan korántsem tudták teljes mértékben kihasználni idén sem, ám a gyártott, csaknem 10 ezer tonna nemesvakolat értékesítése nem okozott gondot. A színes felületképző habarcsok keresletét már elfogadhatónak tartják, viszont harcot indítottak új termékük, a hőszigetelő alapvakolat meg- kedveltetéséért. Ebből a korszerű építőanyagból mostanig 2 ezer 200 köbméternyi készült Optimisták, s azt remélik, hogy a kötelező lakáshőszigetelések miatt hamarabb tért hódít majd, mint a TER- RANOVA nemesvakolat. A két anyag együttes felhasználásával a családi- és a társasházépítők jelentős fűtési energiát takaríthatnak majd meg, amellett, hogy az esztétikai hatás és a tartósság sem lebecsülendő. Figyelemre érdemes még valami: a hőszigetelő vakolat ára alig több, mint a hagyományos alapvakolaté. És még mindig Pilisvörös- váron maradva, megtudtuk, hogy tisztítószereik változatlanul kelendők, nem is tudták mindig kielégíteni az igényeket. A nagyon munkaigényes kiszereléshez és csomagoláshz nem jutott elegendő ember. A művek zebegényi bányájában év elején még úgy tűnt, vissza kell fogniuk a termelést. Később azonban, mégis kedvezően alakultak számukra a megrendelések, s így a tervezettnél több — 25 ezer 600 tonna — fehér őrlemény, takarmányozási mészkőliszt, hegyikréta és bécsi fehér készült. Utóbbiból, miután az olcsó építési anyagok közé tartozik, igyekeztek minél többet adni. Sikeres esztendőt zár előreláthatóan a sóskúti bánya is. Náluk az előirányzott 322 ezer tonnával szemben, az év tizenegy hónapja során. 379 ezer tonnát termeltek ki — a víztisztító berendezésekhez nélkülözhetetlen szűrőkavicsból, az öntödei homokból, valamint az építkezésekhez szükséges homokból és bányakavicsból. Mi a legfontosabb? Czéles körű felmérést ^ készít Gömöri András vállalati szociológus a Budakalászi Lenfonó- és Szövőgyár harmincévesnél fiatalabb dolgozóiról. A másfél ezer fiatal szociális helyzetére és gondolkodás- módjára egyaránt kiterjedő vizsgálatról vaskos tanulmány készül. Nagyon érdekes az a kérdőíves tapasztalatszerzés, melyen egyebek között azt próbálja feltérképezni. milyen munkavállalói tulajdonságokat értékelnek legtöbbre a fiatalok. A válaszok alapján a következő sorrend alakult ki: legfontosabbnak a megbízhatóságot tartják, rögtön utána az önállóság, majd a szakmai gyakorlat következik. Csak a negyedik helyre került készség a különleges feladatok elvégzésére. utolsóelőtti az iskolai végzettség és legkevésbé fontosnak a beosztást tartották a kérdőív kitöltői. A kérdést úgy szerkesztették meg, hogy nem egyszerűen sorrendet kellett felállítani a hat tényező között. hanem mindegyiket mindegyikkel párba állítva, a számottevőbbeket kellett megjelölni, és így alakult ki a sorrend. A módszer lehetővé tesz ellentmondásos döntéseket is, és az összes válaszok harmincnyolc százaléka tartalmazott ellentmondást. Valóban, nemcsak a fiatalok, az idősebbek gondolkodását is próbára tenné, a legfontosabb munkavállalói tulajdonságok őszinte értékelése, A felsorolt tényezők mindegyike fontos, és csak igazat lehet adni azoknak, akik a megbízhatóságot többre tartják, mint a különleges feladatok elvégzésére való készséget. Egy munkahelyen viszonylag ritkán adódnak különleges feladatok, és többet ér a hétköznapi megbízhatóság. Kár, hogy az iskolai végzettségnek a jelek szerint nincs elég nagy becsülete (a vizsgálatban részt vevők 58,3 százaléka nyolc általánost végzett, 18,5 százaléka ennél kevesebbet, 13 százaléka szakközépiskolát, 7,2 százaléka gimnáziumot, 2,9 százaléka technikumot, 1,4 százaléka főiskolát, 1,4 százaléka egyetemet). Érdekes, és minden bizonnyal alaposabb elemzést érdemel, hogy a rangsorban utolsó helyre került a beosztás. Valóban nem elég vonzók a fiatalok előtt a sok munkával és felelősséggel járó vezetői beosztások. Nagyra értékelik ezzel szemben (második helyen szerepel) a vezetésnél elengedhetetlen önállóságot. Néhány összefüggés a sok közül, része a most készülő szociológiai felmérésnek, melynek első tapasztalatairól is szó volt az ifjúsági parlamenten. G. J. Új gyárépület Solymárvölgyben Negyvenmillió tégla Jól vizsgáznak Pest megye bányái Hőszigetelő vakolat D. Gy.
