Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-28 / 302. szám
/* Az oksó tömegtakarmányra alapozva Tízmillió literrel több tej Á megye állattenyésztésének várható idei mérlege felől érdeklődtünk a Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség Pest megyei Igazgatóságán. Mint megtudtuk, a mérsékelt növekedés jellemezte az 1981- es esztendőt, a magas termelési színvonalat természetszerűleg nehezebb volt túlszárnyalni, mint a korábbi években. Az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és a kisegítő gazdaságokban 47 ezer tehenet tartottak, vagyis négyszázzal többet, mint egy évvel korábban, örvendetes, hogy mintegy ezerrel nőtt a hús- marhaállomány is, amelynek számbeli gyarapodásához nép- gazdasági érdekek fűződnek. Különösen az abonyi József Attila Tsz és a kakucsi Lenin Tsz jeleskedett e tekintetben. Ezek a termelőszövetkezetek olcsó tömegtakarmányra alapozták a húsmarhatenyésztést. Szerény gyarapodás jellemzi a sertéságazatot, az anyakocaállomány 33 ezerre tehető. Hasonlóan szaporodott az anyajuhlétszám, ez jelenleg 101 ezer a megyében. A törzsbaromfiból szűkebb pátriánkban az idén 2,8 milliót tartottak, vagyis 5 százalékkal többet, mint 1980- ban. A baromfitenyésztésben két termelőszövetkezet, a hernádi Március 15. és a gyáli Szabadság ért el kimagasló eredményeket. Utóbbi az étkezési tojás értékesítésében mutatott nagy előremenetelt. Hadházy József a Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója elmondotta, a korábbinál nagyobb mennyiségben exportáltunk vágójuhot, a becslések szerint 11 százalékkal több expressz pecsenye- és tejesbárányt adtunk el a határokon túl. Talán kevesen tudják, hogy Pest megye 178 millió liter tejjel járult hozzá a főváros és a helyi lakosság igényeinek kielégítéséhez. Egyetlen esztendő alatt 10 millió literrel több tejet fejtek a gazdaságok. S még egy érdekes adat: a megye félmilliárd tojást értékesíMódszer K ölcsönkért autóbuszokra ültek nemrég a pártbizottság, a tanácsi testület, a népfrontbizottság tagjai Fát nagyközségben. Aki úgy vélte, hogy a közéleti tisztségviselők szokatlan együttléte valami különlegességnek tudható be, az nem tévedett. A nemes célú kocsikázást hasznos ötlet indította el: az említett testületek tagjai járják körbe a település nagyobb — kétmillió forint érték feletti — beruházásait, a helyszínen szerezve tapasztalatokat mind magáról a munkáról, mind az akadályokról, nehézségekről. Az ötletet a tanács vezetői örömmel fogadták. Nem csináltak titkot belőle a kivitelezők előtt, szóltak előre: lesz egy ilyen látogatás, legyen tehát ott az érintett cég valamelyik felelős vezetője, aki választ tud adni a várható kérdésekre. Több sem kellett azoknak, akik — tisztelet a kivételnek — addig annyiféle okot, magyarázatot soroltak a lassúságra, a miért nem megy- re; amint a nagyközség vezetői mondják, egyszeriben friss buzgalom kerítette hatalmába a kivitelezőket, akadtak, akik a látogatásig visszalévő egy hónap alatt többet tettek, mint korábban fél esztendőt lepergetve. A fura igyekezet természetesen nem maradt véka alá rejtett, már csak azért sem, mert nem egy, nem két, hanem hét beruházás fölkeresése szerepelt a közéleti emberek programjában, azaz sok helyen vált láthatóvá a megváltozott lendület. Ennek fejében sem hallgattak a látogatás napján a pártbizottság, a tanács, a népfrontbizottság tagjai. Seregnyi kérdésük volt a kivitelezőkhöz, akiknek, mi tagadás, olykor kemény próbát kellett kiállniuk, mert ugyan egyetlen nyersen fogalmazott mondat sem hangzott el, ám az udvarias számonkérés talán kellemetlenebb, mintha valaki az asztalt csapkodná. Ráadásul a kérdezők sokan voltak, azaz szinte nem maradt érintetlen a legkisebb, gyenge, érzékeny pont sem, a nagyokról nem beszélve. Mindenkinek egyezett a látogatás végeztével a véleménye: hasznos föltérképezés volt ez, ne maradjon tehát egyszeri, meg nem ismételt eset, hanem legyen belőle módszer, minden esztendőben egyszer kerítsenek rá sort az érintett testületek vezetői. Akik természetesen örömmel mondtak igent, hiszen tapasztalták: a legjobb előterjesztésnél, szóbeli győzködésnél is többet ért a kollektív helyszíni szemle. Talán nem tévedünk a föltételezéssel: a fótiak módszerét szülő ötlet abból a fölismerésből eredt, hogy a megnehezedett gazdálkodási körülmények között a közös felelősség arra is kiterjed, hogyan valósulnak meg a fejlesztési döntések, mit hall a közélet embereitől ilyen ügyekben az állampolgár és mit tapasztal a valóságban. Azaz: mekkora a távolság a szavak és a valóság között, s ha van, ha az elfogadhatónál nagyobb, akkor mi módon csökkenthető? Ennek a fölismerésnek napjainkban nem lehet eléggé tág teret nyitni; a sokat emlegetett gazdálkodás szükségessége korábban sem volt mellékes, most azonban valóban alapvető a tanácsok, a település vezetése tevékenységében. A gazdálkodás azonban nem szűkíthető le a döntésekre, azaz arra, hogy az érintett testületek tagjai kimondják, a rendelkezésre álló pénzből ez meg amaz legyen és ennyiért meg amannyiért valósuljon meg. A gazdálkodás, összefüggő folyamatként átfogja a döntés előkészítésének szakaszát — tehát a különböző lehetőségek mérlegelését — éppúgy, mint magát a döntéshozatalt, azt követően pedig a végrehajtás minden egyes mozzanatát, egészen az átadásig! A mérlegelés, a fejlesztési célok rangsorolása még úgy- ahogy föllelhető a módszerek nem túl gazdag tárházában, ám a legtöbb helyen a döntést követő időszak már nem a testületek tevékenységének része, hanem csupán néhány vezetőé, szakemberé, tisztviselőé. éptek egyet a jó irányban Foton, s szerencse, kezdeményezésük követhető, ötvözhető a másutt megismert próbálkozásokkal, mert vannak ilyen próbálkozások, mintegy bizonyítva: sok helyen érzik a szigorúbb kereteket, a növekvő felelősséget, a gazdálkodás lényegi jegyeinek fontosságát, örvendetes, ha a gondok terhének viselése nem siránkozásban, hanem kellően új, célra vezető módszerek keresésében mutatkozik meg, ám veszélyes önáltatás lenne, ha úgy vélekednénk: most már a fótiak magatartása, módszere a jellemző, az általános. Példájuk azért érdemelt figyelmet, mert vannak ki nem használt lehetőségei, föl nem tárt formái az ellenőrzés szélesebbé, társadalmibbá, közvetlenebbé tételének. Dönteni és számonkérni egyaránt testületileg: erre leltek módszert a Fót utcáin végiggördülő három autóbusz utasai. Mészáros Ottó tett ebben az esztendőben, a növekedés 25 millió, amiben elsősorban a közös gazdaságok játszották a vezető szerepet. A jövő esztendei kilátásokat illetően várható, hogy a vágómarha jövedelmezőségi mutatói jelentős mértékben javulnak és folytatódik a sertés és baromfi kisüzemi tartásának további növekedése. Ebben a szférában ugyanis kisebbek az energiaköltségek. A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztató szerint, egyébként az állattenyésztés idei várható termelési értéke 3,5—4 százalékkal lesz magasabb, mint 1980-ban volt. V. B. VILÁG PROLETÁRÉI, EGYESÜLJETEK! XXV- ÉVFOLYAM, 302- SZÁM 1,40 forint 1981. DECEMBER 28., HÉTFŐ Az év utolsó napján Megnyílik az új metrószakasz Ma: 3. oldal: Alaptőkével vagy anélkül? A kezük nincs már megkötve 4. oldal: Halálra gázolta a mozdony 6 oldal: Villámverseny és gyorsmérleg 7—8. oldal: Heti rádió- és televízió-műsor Az év utolsó napján üzemkezdettől a szerelvények már szállítják az utasokat a Deák tér és Élmunkás tér között, miután december 30-án átadják az építők az üzemeltetőknek a metró észak—déli vonalának új szakaszát — közölte Nagy Rudolf, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának vezetője vasárnap, a városházán tartott sajtótájékoztatóján. A Il/b. jelzésű szakasz hosz- sza 2,4 kilométer, üzembe helyezésével 25,6 kilométerre növekszik a fővárosi metróhálózat kiterjedése. A három új állomást összekötő vpnalrész tehát nem tartozik a leghosz- szabbak közé, jelentősége azonban annál nagyobb, mert így az észak—déli vonal két ponton metszi Budapest egyik legfontosabb útját, a Nagykör- utat. A Deák tér és Kispest között eddig naponta mintegy 4j)0 ezren utaztak, ezután várhatóan 750 ezren szállnak metróra a meghosszabbodott szakaszon; s így — a másik Nagyberuházás az ISG-ben Alapokmány és aláírói Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár Kiss Lajos nevét viselő KISZ-szervezete védnökséget vállalt a gyár most folyó keményfém-gyártási nagyberuházása felett. Az 1981. november 1-én indult építkezések összes költsége 519 millió forintot tesznek ki, a befejezést 1984. közepére tervezik. A fejlesztés első ütame 1978-ban fejeződött be. de a hazai keményfém- szerszámok iránti igényt ezzel még mindig csak negyedrészben elégíthette ki a vállalat. A második ütem befejezése után ez az arány eléri a 86 százalékot. A védnökséggel a gyár fiataljai a kivitelezés összehangolt, jó minőségű, határidőre történő és takarékos megvalósítását kívánják segíteni. A konkrét feladatokat társulási szerződésben rögzítik, amelynek alapján társadalmi munkaakciókat kezdeményez a KISZ-bizottság. A fiatalok részt vállalnak az előkészítő, tereprendezési és takarítási munkákból, az alapszervezetek versenyt hirdetnek egymás - között- A gyár ezzel szemben vállalja, hogy biztosítja a szükséges technikai feltételeket — már a tervezésnél támaszkodik a fiatalokra —, s a kiemelkedő teljesítményeket külön jutalmazza, elismeri. Az ISG KISZ-szervezete a következő mozgalmi év vállalásait is a védnökség céljaihoz igazítja. Az alapokmány aláírói kölcsönösen vállalták, hogy a beruházás folyamán szorosan együttműködnek, s mindent megtesznek a sikeres beruházás érdekében. két földalatti vasúttal együtt — több mint egymillióan választják ezt a tömegközlekedési eszközt úticéljuk eléréséhez. A 4,1 milliárd forint költségű beruházás megvalósítása során a Deák tértől a Csanády utcáig mélyvezetésű, pajzsos- alagútépítő módszerrel készült a pálya, ettől északra pedig a felszínről, nyitott résfalas technológiával dolgoztak az építők, a Marx tértől fokozatosan emelkedve a felszín közelébe. Az Arany János utcai mélyállomásról három mozgólépcső vezet a Bajcsy-Zsilinsz- ky út és az Arany János utca kereszteződésénél lévő felszíni csarnokba. A Nyugati pályaudvari állomás alagútjai a várható nagy forgalom miatt az átlagosnál szélesebbek, s a mélyből két kijáraton át lehet majd a felszínre jutni. Egyelőre csak a Marx tér alatti aluljáró csarnokba csatlakozó négy mozgólépcsőt indítják meg; a Katona József utcai aluljáróhoz — s innen a vasúthoz — kapcsolódó másik kijáratot a jövő év közepén helyezik üzembe. Az Élmunkás téri állomás a kéreg alatt van, s az utasok lépcsőkön át juthatnak a csarnok galériájára, ahonnan a Victor Hugó utca' és 'á Bulcsú utca felé vezet egy-egy gyalogos-aluljáró. A téren egyébként a Csanády utcával párhuzamosan egy harmadik aluljáró is épült. Az Elmunkás térről indulnak vissza a szerelvények Kispest- Kőbánya felé, egészen 1984. őszéig, amikor a tervek szerint átadják az Árpád-hídig tovább épülő metrószakaszt. Számos, az új szakaszhoz kapcsolódó munkálatokat csak az átadást követően lehet elvégezni, így mindenütt hátravan még az alaposan „feldúlt” munkaterületek terep- rendezése, a parkosítás, valamint a Nyugati pályaudvari mély állomás északi kijáratának elkészülte és a Váci út énrintett szakaszának átépítése kétszer három forgalmi sávos útvonallá. Emellett tovább folytatódnak az e terű* létén elkezdődött egyéb beruházási programok is, igya Marx téri Skála áruház az ahhoz kapcsolódó átjárókkal, teraszokkal együtt, várhatóan 1982—83-ban készül el. A Marx tér egyébként ugyancsak 1982. közepéig nyeri el végleges képét, ekkorra fejeződik be a pályaudvart és a metrót összekötő aluljáró rendszer, továbbá a felszíni autóbusz-végállomás építése. A tömegközlekedés rendje azonban már most, az új szakasz átadásával módosul. Megszűnnek az eddigi villamospótló buszok, a Marx téren — egyelőre ideiglenes helyen — lesz a végállomása a 6-os, a piros 6-os, a 26-os, a 91-es és a 191-es busznak, az Arany János utcánál pedig a 72-es és 73-as trolibuszjáratnak. Az Újpest, illetve Rákospalota felé haladó villamosok és autóbuszok végállomása pedig az Élmunkás térre kerül. Az észak—déli vonal meghosz- szabodásával egyébként a Kispest és az Élmunkás tér közötti távolságot 20 perc alatt teszik meg majd az öt egységből álló metrószerelvények. A vonatok csúcsforgalomban két perc tizenöt másodpercenként követik egymást, így egy irányban óránként csaknem- 23 ezer utast szállíthatnak. Éjszaka pedig a 182-es autóbusz „helyettesíti” majd a metrót a teljes vonalon. Tegnap: gyér forgdom a holtokban Zökkenőmentes veit az ellátás A háromnapos ünnep nyugodtan. különösebb fennakadás nélkül telt el Pest megyében. Bár az időjárás próbára tette lámpagyár!® gépsor a> c 4 ' ' | y ■ . Az Egyesült Izzó fényforrásgyárában új, óránként 2600 darabos teljesítményű normál lámpát gyártó gépsor dolgozik. Érdekessége, hogy különféle kiegészítő egységekkel a csomagolás befejezéséig mindent önműködően végez el. a közlekedőket; a vonatok, HÉV-szerelvények és autóbuszok kisebb késéseitől .eltekintve az utazásban sem voltak nagyobb nehézségek. Az Utinform naplója szerint a december 25-re virradó éjszakán a havazás, s a reggeli- délelőtti csúnya, ködös idő a közutak gyér forgalmában kevés bajt okozott. Még a délutáni havas eső, a latyak sem. Annál inkább a 26-án reggel támadt szél és havazás, ami miatt az M7-es autópályán — átmenetileg — csak egy sáv maradt járható; az 1-es számú autóúton pedig hóátfúvások voltak, gok jármű elakadt, árokba csúszott. Egy nyugatnémet kocsit — bár lassan haladt —, a viharos szél egyszerűen letolt az árokba. Gödöllő térségében és a Pilisben néhány út járhatatlanná vált. Tegnap délutánra a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának munkagépei felszabadították a Pilisvörösvár—Csobánka és a Tinnye—Leányvár közötti utakat. Tegnap este minden út járható volt a megyében. A mostoha útviszonyok a közellátásban nem nagyon éreztették hatásukat. December 24-én délelőtt még mindenhová eljutottak az alapvető élelmiszereket szállító járművek; s mindenki igyekezett bőségesen bevásárolni az ünnepekre. A kiskereskedelmi vállalatok tájékoztatása szerint tej, kenyér, húsáru mindenütt kapható volt. Viszont megmaradt sok szaloncukor, fenyőfa, édesáru. A kárt — nem túl jelentős — az ipar és a kereskedelem együtt viseli. Tegnap délelőtt mindenütt kinyitottak az élelmiszerboltok, ám a forgalmuk csekély — 6—8 ezer forintos volt —, néhány kereskedő szerint kár volt kinyitni. A családok többsége ugyanis annyi élelmiszert halmozott fel az ünnepekre, hogy még tegnapra — vasárnapra — is maradt belőle. Bár a karácsony családi ünnep, a vendéglátóipar felkészült a vendégek fogadására. A 24-i este kivételével nyitva tartottak, tejet, pékárut, italt árusítottak, s a konyhákban sütöt- tek-főztek. A nagyobb, .vendéglőkben műsoros esteiket is tartottak. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat az ünnep előtt mintegy 30 üzlet elé „kitelepült”, vagyis a járdán, asztalokról árulták a palackos italokat. süteményeket — és a height. Mindennek volt keletje. A háromnapos eszem-iszom, a pihenés, a kirándulások a legtöbb embernek bizonyára egészségére vált. Végül egy mondat arról, hogy záróra ut-n is akadnak — hívatlan vendégek: tegnapra virradóan betörtek a szigethalmi 133. számú bisztróba. P. J.
