Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA xxv. évfolyam, 301. szám 1981. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Korhű portálok, színes homlokzatok Visszakapja egykori hangulatát Parasztborokk a legrégibb épület városunkban Oszlopos tornáoű udvarházakban, klasszicista kúriákban sohasem bővelkedett Cegléd. Vára nem volt, büszke kastélyáról sincs tudomásunk. A klarissza apácák, később a vallásalapítványi uradalom földjeit művelő jobbágyok és zsellérek lakták jobbára a várost. Földszintes vályogépületekben éltek, majd a múlt század vége felé egymás után megjelentek a téglából emelt, gipszstukkós építmények, a nagygazdák parasztbarokk és szecessziós, módos hajlékai. A hatszázéves városban alig állnak történelmet idéző falak, legfeljebb Kossuthtot, a negyvennyolcas forgatagot, később Táncsicsot láthatta a katolikus templom és még egyrkét vén épület. Tereink védelmében A Magyarország című útikönyv rövid néhány sorban elintézi a két műemléket, a Hild József tervei alapján épült, hatvan méter magas kupolájú református és a klasszicista stílusú katolikus templomot. Pest megye műemlékjegyzéke is soványka összeállítást tartalmaz, az említett templomokon kívül két műemlék jellegű és három városképi jelentőségű létesítményt véve a listára. Kritikus szemmel kell kiválasztanunk azt, ami figyelemre és megőrzésre méltó, mert különben a gyorsan terjeszkedő betonpanel lakótelepek száműzik mindazt, ami 3 egy történelmi városinak ka-, raktert adhat nemcsak a mában, hanem a távolabbi időkben is. Ez a felismerés az utolsó percben született, de még időben ahhoz, hogy megmentsük és feltárjuk meglévő értékeinket. Ilyen szempontból a történelmi városmag, a Szabad- tág, a Kossuth és az Eötvös tér érdemel védelmet, az egységes városképi összhang kialakítását sürgetve. Irtékőrző tervek Három helyen foglalkoznak ezzel az üggyel. Budán, az Országos Műemléki Felügyelőségen, Cegléden, a városi tanács műszaki osztályán és a Kossuth Múzeumban. Ez utóbbi intézmény a Turini Százas Küldöttség Baráti Kör tagjaiból megalakította műemléki albizottságát, a lakóhelyüket jól ismerő tudós tanárokat, mérnököt, fényképészt, szobrászt vonva be a feltárás sok fáradsággal járó, nagy pontosságot igénylő munkájába. A múzeum elkészítette módszertani levelét, amelyben szakmai útmutatást ad a kutatómunkához. Megbeszélésre hívta össze az érintetteket, akik visszaemlékezéseik, adataik alapján idézik fel egy- egy ház, középület történetét. A nagykőrösi levéltárból megszerzik a házak terveit, homlokzati rajzait, fényképeken örökítik meg a jelenlegi állapotot. Vizsgálódásuk kiterjed a népi építészet értékeit őrző épületekre, amelyek a korábbi korok gazdálkodására, a földművesek életmódjára emlékeztetnek. Javaslatot tesznek azokra a házakra, utcasorokra, amelyeket megtartani és eredeti külső formájukra visszaállítani érdemesnek ítélnek. Listájukat megküldik az Országos Műemléki Felügyelőségnek, amely a városi tanáccsal egyeztetve dönti el a további teendőket. Kobstoríedéses kerítés Közben másik vonalon is peregnek az események. A tanács felkérésére a tervezőiroda elkészítette a Kossuth tér átalakításának tervét, amely- lyel korábbi hangulatát kívánja visszaállítani. Készülőben van a színdinamikai terv is, amely javaslatot tesz az építmények színezésére. Az ez idő szerint legrégibbnek tudott ceglédi épület, az 1753- ból származó katolikus parókia visszanyerheti parasztbarokkra emlékeztető küllemét, s a hozzá tartozó szép kerítés kolostorfedést kaphat. A járásbíróság homlokzatát már ennek figyelembevételével renoválják, és a másik oldalon az üzletek portálját is korhűvé formálják. A terveket valószínűleg már januárban megtekintheti a közönség, mint az már megszokott újabban. Az Eötvös téren hozzáláttak az egységes kockakőburkolat elkészítéséhez. Ez csak az első lépés, amelyet további is követ, visszaadván a terecske intim hangulatát. A Szabadság téren most a parkrendezésen a sor. Ott állították fel — a járókelőknek szánt kedves meglepetésként — a mindenki karácsonyfáját. Tamasi Tamás Bőkezű gondoskodás Félezren látják hasznát Nem sajnálják a fiataloknak szánt forintokat ötszáznál több fiatalt foglalkoztat a Ceglédi Állami Tangazdaság. Az ifjúságpolitikai munkát anyagiakkal is támogatják. A következő években esztendőnként 650 ezer forintot fordítanak a harminc éven aluliak céljaira. Jut ebből nevelésükre, képzésükre, kulturális és sportrendezvényekre, szociális juttatásokra. A KISZ- alapszervezetek mozgalmi célkitűzéseit is ebből támogatják. Az összegből félmillió forintot a lakásépítés segítésére szánnak. A fennmaradó 150 ezer forintból és a — szak- szervezeti bizottság jóváhagyása alapján — a jóléti és kulturális alap rájuk eső 30 százalékából szórakoztató és ismeretterjesztő előadásokat, vetélkedőket rendezhetnek. Az ifjúság bel- és külföldi túráihoz, tanulmányútjaihoz anyagilag is hozzájárulnak. A táborozási, üdülési költségek fedezetéről is gondolkodnak. Ami a szórakozást illeti, színházba, hangversenyre, moziba vásárolhatnak bérleteket, az ifjúsági klubok berendezését felfrissítik, kiegészítik. Nem sajnáljuk a rávalót a termelési pályázatok díjazására, a munka melletti tanulás ösztönzésére, előkészítő tanfolyamok költségeire- A pénzt a fiatalok az ifjúsági parlamenten elfogadott elosztási elv szerint használják fel. Fény gyűl az új csarnokban A PEMÜ ceglédi cipőgyára új. kétszintes cpületszárnyá- ban a kivitelezők azon dolgoznak, hogy mielőbb megkezdődhessék a beköltözés, majd a termelés az üzemben. Az alja- kcszitő üzemben — képünkön — az armatúrákba fénycsöveket helyeznek el. Apáti-Tőth Sándor felvétele ¥isszavár a város Ceglédről az évek során a város sok szülöttje elkerült. Pályájuk felfelé ívelt, munkájukkal megbecsülést szereztek. Tevékenyen szólnak közügyeikben, széles látókörű emberek, akiknek szavára, véleményére érdemes figyelni. A városi tánács művelődésügyi osztálya az ősszel számba vette az elszármazottakat. Tavaszra találkozót szerveznek és megalakítják a ceglédi baráti kört. A terv szerint időnként eszmecserét tartanak majd, a város fejlődésével kapcsolatos kérdéseket tűzve napirendre. A felkutatott címekre kérdőívet küldtek, a levél mellékleteként. A válasszal a címzettek legtöbbje nem késlekedett Decemberig félszázan jelentkeztek, többen az ötlet feletti örömüket sem titkolták. Készségesen megírták más, általuk ismert volt ceglédi nevét, címét. Tollat fogott író és zeneiskolai igazgató, táncművész, színész, egyetemi adjunktus és tanár, gyárigazgató, orvos, rendőrkapitány, lelkész, néprajzkutató, politikus és pártmunkás. A címlista tovább bővül a művelődési osztályon, és remélik, tevékeny együttműködést alapoznak meg a kapcsolatok felvételével. Az első találkozót bizonyára követik majd a településfejlesztést előbbre vivő ötletek, tettek, amelyek elől nem zárkóznak el, akik szívük szerint ma is szülővárosuknak érzik Ceglédet. Otfkosira talált a betű Könyvet kínál a központos Mindenkelek ismeri és teljesíti kívánságát De nagy a forgalom ma a telefonközpontos kis szobájában! Mintha a ceglédi városi tanácsnál dolgozók • eltévedtek volna és saját irodájuk helyeit- sorra ide tartanának. Mindenki ajándéka Bekíváncsdskodnak, körülnéznek, mintha életükben sohasem láttak volna irodát, szekrény- fallal, telefonos asztallal^, székekkel. Tekintetük valamit keres, a mondatot pedig, mintha betanulták volna: Jolika, van valami? Amerre a dűlöút kanyarog p'gy etlen szürke lepel most az ég: ráfeszül a tél által megfésült öregszőlő homokhajára, aztán meglazulva lebeg egy öreg háztető peremén. Megritkult közepén — mint ezüst telihold — áttör a délutáni nap fénye. Pislákoló, nappali gyertyaláng. Két apró ember áll a ház időrágta sarka mellett, ruhájuk, mint szürke gyertyaviasz csorog végig karjuk szögletén. Az asszony a nyugat felől szaladó utat kémleli, a férfi a város, Cegléd tornyai alól idáig futó dűlőutakat vigyázza apró szemeivel. ★ A vekker kismutatója a három függőleges vonást simogatta, amikor föllobbant a gyertyaláng. Kinn, az udvar fölött sötétszürkére festette a délutáni eget a szél, s bent a szobában petróleumlámpa kanócába harapott a sárga fény. Kitágult a szoba, faltól falig szaladt a világosság s kitágult szemekkel nézték a csodát a lányok. A „csoda”, a vödörnyi homokba állított fenyőfa ezer és ezer tűlevelén szánká- zott a kacagás, s csak hosszú percek múlva vette át birodalmát — a gyertyafüstös, apró szobát — az ámulat. Négy kerekszemű kislány simogatta pillantásaival a gerendát csókoló fenyőt, a szivárványszínű díszeket, a gyertyákat meggyújtó apuskát s anyuskát, ki az alig esztendős öccsüket ringatta mesébe. El is aludt a drága gyermek, pedig a mesét ott, abban a Budai úti, fehér falú házban írták valóssá örömkönnyekkel a Pálóczi-lá- nyok. Hogy kibomlott a sok gyertyaláng, fölössé vált a petróleumlámpa, s azzá a szent titok: ki-ki fölbonthatta ajándékcsomagját, az apró dobozkákat. Színes ceruza, mesekönyv, kifestő és csokoládé volt azokban. És néhány szaloncukorszem, kóstolónak. Mert a fára aggatott arany- és ezüstvirágok csak hat nap múlva, újévkor váltak szabad prédává... IS inn, a fátyolfehér ud- varon megzörrent a kutyalánc, ismerőst üdvözölt Bundás, a házőrző. Gyarmati Károly bácsi lába alatt ropogott a hó, igen, az örök szomszéd érkezett, szájában az elmaradhatatlan pipájával. Tisztes köszöntés szállt a háziak közé. A lányok vi- songva bújtak az öreg elől, ám ha Karcsi bácsi nem is, pipája füstje meglelte őket. Oda, a vasplatójú spar- helt mellé guggoltak valamennyien Tökmag pirult a vason, s Marika, a legidősebb lányka igazságosan bökdös- te négyfelé a vacsora előtti csemegéket. Lobogtak a gyertyák, gőz bújt a fazékfedő alól, jelezte: megfőtt a krumpli, megsült a hús. Visszakapta becsületét a petróleum- lámpa, az asztal közepén hunyorgott. Tányérok, bögrék, kanalak csörrentek az asztal fölött, s az éhes szájak alatt. Heten köszöntötték a karácsonyi lángot, nyolcán a szerény vacsorát: Károly bácsi ölében is lapult egy tányérka. ★ Csöndes, meghitt köszöntés volt az negyed századdal ezelőtt. Karácsonyok jöttek és mentek, vacsorák illata múlt el nyomtalanul. Eltűnt a petróleumlámpa is, s nem szívja már pipáját Gyarmati Károly bácsi sem. De megmaradtak az anyuskát, apuskát simogató pillantások, a szeretet szavai. Megmaradtak és megsokasodtak — húsz embernek kell ma már hely a régi családi fészekben. Erre gondol a két apró ember — az asszony meg a férfi — itt, a Budai úti ház időrágta sarka mellett. C a nyugatról, kelet fe- lől idáig szaladó dű- lőutak hólepte szalagján föltűnnek <i fénylő szemű autók, a lányok, a vők s az unokák — zsivajgó életek hordozói. Sült tészta illata gurul a földön, s keleten, a tisztuló ég peremén kigyúlt egy csillag... Boldog karácsonyt, kedves Pálóczi család! Besze Imre Jolika, vagyis Szabó László- né telefonközpontos jól tudja, miről van szó. Az a valami, amiért bekukkantanak, amit keresnek: könyv. Jolika ugyanis könyvbizományos. Náluk otthonra talált a betű. Férje az útleírást és a történelmi, politikai köteteket olvassa. A kisebbik lány, Éva a verseket kedveli jobban, Edit szívesen gazdagítja élményanyagát zenei szakirodalommal. Már mindketten kiröppentek a házból, férjhez mentek, ám a szeretet mellett az irodalom is családösszetartó kapocs maradt. Beszédtéma: ki, mit olvasott? Telefontéma: egy-egy gyorsan elkelő könyvcsemege, ritkaság, könyvsláger. A pályaválasztásba is kicsit beleszólhatott ez a családi mánia, mert Éva népművelő-pedagógus, Edit pedagógus-népművelő lett. Mindketten a város lakóinak közművelődéséért serénykednek. — Magam is gyerekkoromtól igen szeretem a könyvet. Mondhatom, családi hagyomány volt és örökség maradt. Nagymamánk, megért kilenc- ven-egynéhány esztendőt, majd’ haláláig olvasott, amikor csak szabad percei akadtak. Nálunk az volt a szokás, és az ma is, hogy családi eseménykor, ünnepeken, mint például most is, a könyv a legszebb ajándék. Az irodalom szerencsére oly gazdag, hogy mindig lehet újat találni. Pakkhórukk Az olvasottság mint könyv- bizományosnak hasznára válik. Segít az ajánlásban, segít emberismeretben. A Dózsa könyvesboltot; ahonnan a szállítmányokat szerzi, kész listával keresi fel rendszeresen. A pakkokat roppant igyekezettel, lelkesedéssel a városi tanácsnál dolgozó férfiak, fiúk segítenek felhórukkolni az emeleti irodába, ahová azután ki- ki bekukkant. A tanácsiak nyolcvan százaléka törzsvevő, visszajárnak a nyugdíjasok. November, a „pénzjutalma« hónap”, 9 ezer forint vásárlást, részlettérítést hozott. Van, aki a lehetőséggel élve 1—2 ezer forint ára könyvet is vesz, azután részletre törleszti tartozását — s közben új köteteket választ. ördögszekér, lexikon Legutóbb gazdádra lelt húsz Életrajzi Lexikon. Jó néhány fogyott Makkai Sándor Ördögszekér című kötetéből. „Itt maradok zálogban, mert már annyit vettem” — jegyezte meg nevetve a tanács egyik dolgozója legutóbb. A másik boldogan köszönte: „Jolika, igen jól ajánlottál! Jöhet a következő!” Van, aki már szinte elvárja, hogy a bizományos beszerezze kedvenc olvasmányait. Más fizetni jön, hitetlenkedik, hogy épp nincsen tartozása. A bizományos mutatja: nem tévedés, mindent cím s összeg szerint jegyez. „Hurrá, akkor keressünk új könyveket” — lelkesedik a vevő. s nem is tétlenkedik. A forgalom önmagáért beszél. December elejéig a tanácsiak 54 ezer forint ára könyvet vettek. Szabóné különben nem varázsló. Roppant csöndes, mosolygós, szőke asszony. Figyelő és figyelmes. Ismeri az embereket. Eszes Katalin A tanácshoz Nagy táskával jár a postás Nagy táskával jár a postás Jászkarajenő és Kőröstetétlen közös tanácsához. Tavaly több mint 2800 ügyiratot kézbesített, s valószínű, az idén sem visz kevesebbet. A fiatalokból álló tíztagú ügyviteli apparátus győzi a munkát, bár maguk is tudják, hogy nem árt még több szakmai jártasságra szert tenniük. Az újonnan bekerülőket nemcsak a jogszabályok ismeretére és helyes alkalmazására tanítják meg. hanem az ügyfelekkel való udvarias, segítőkész bánásmódra is. Fontosnak tartják, hogy olyan hangnem alakuljon ki a polgárok és a hivatalnokok között, amely egyértelműen bizonyítja, hogy mindenkinek az ügye jó kezekben van, és a hatóság minden akta mögött az emberi sorsokat, érdekeket látja. A tanácsiak által hozott határozatokat alig fellebbezik meg, s ez is mutatja, hogy az emberek elégedettek a hivatal munkájával. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap)
