Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

xMiiap 1981. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Betáplálják a károkat Az Állami Biztosító gépjárműkár-rendezési Igazgatóságán szá­mítógépes táv-adatfeldolgozással gyorsították az ügyintézést. Videoton berendezések segítik a munkát. A kárt szenvedett autó adatait betáplálják a központi tárolóba. Az adat onnan bármikor, azonnal lehívható és ez jelentősen gyorsítja a kár- „ rendezők munkáját. Tovább fejlesztve a hagyományost Az általános agrárpolitikát Pest megyére alkalmazzák Élelmiszer-termelésünk — köztudottan — országhatáron túl is elismerést vívott ki. Pest megyében a termelési ér­ték az utolsó 5 évben 15 mil­liárd forinttal emelkedett. A növekedési ütem az országos átlag kétszerese. A termelé­kenység másfélszeresére emel­kedett. Az eredmények elis­merését fémjelzi, hogy az el­múlt tervidőszakban a ma működő 78 mezőgazdasági termelőszövetkezetből 30 gaz­daság 65 alkalommal nyerte el a kiváló szövetkezet cí­met. A sikereket elsősoriban an­nak köszönhetjük, hogy a me­gyei párt- és állami vezetés a párt általános agrárpolitikai feladatait a mi viszonyaink­ra alkalmazta és nemcsak megkövetelte, hanem segítette is annak végrehajtását. Ez eredményezte, hogy több mint 5 éve nincs veszteséges szövet­kezet megyénkben. A töretlen fejlődésben élen­járó termelőszövetkezetekké váltak azok a gazdaságok, amelyeknek kooperációs kap­csolatai, termelési rendszerei a megye határain túlra is ki­sugároznak. Hadd említsek né­hányat közülük: Megsárgult lapok vaHomása Fonalból nem.építenek hegye­ket, üe azért az ember eljatsza- doziiat a gondolattal; milyen lenne, ha egyszer mégis? Hány évtized alatt érné el összegyűjt­ve a sok ezer tonna puha, fe­hér anyag a Kilimandzsáró ma­gasságát? Akik nem ismerik a szakmát, azok rendszerint cso­dálkoznak, ha egy-egy textil­gyár termelési adataival talál­koznak. Valóban nem tévedés, hogy néhány száz tonna vagy néhány ezer kilométer fonalról van szó? A Váci Fonógyárban idén há­romszáznál kevesebb ember nyolcszáz tonna kártolt fonalat állított elő. Mekkora gyapjú- hegyei építhettek volna itt az alapítás óta éltéit ötvenöt esz­tendő alatt? Kötélfolyosó Ötvenöt év, egy emberöltő, * gyár töríématábein is nagyon sokat jelent. AUlmaik a régi faltaik, de belül minden meg­változott. Igaz, maradt néhány gápmatuzsálem — például a szálfáik torok —, de alllkaiíiré- szeiiket annyiszor cserélték, hogy életkorúikat bajos lenne megállapítani. Két éve tüntet­ték el — munkavédelmi szem­pontok miatt — a gépeik tijainszimíissiziiós meghajtását, és annak minden kellékét. Hová került a bransizmiissziid óriáskereke? Egyesek úgy vé­lik, múzeumi tárgy lett, má­sok szerint egyszerűen ©Lvilt- Séik a MÉH-iteiepre. És mi lett a sorsa az elva­rázsolt kastélyra emlékeztető egykori szűk, sötét kötélfolyo- sának? Nos, azt megnézheti bárki, aki aírt jár, milyen cél­szerűen áMakítottálk; iroda meg büfé került a helyére. Délben bezár a büfé. Ma la nagy forgalmat bonyolított le. Változnak a szokások, mosta­nában már kevesebb asszony pakol magának tízórait, mint azelőtt. Inkább megveszik a büfében. Kalla Tibor technológust, a gyár legrégibb dolgozóját is kiérem, hogy beszéljen az em­lékeiről: — Tizenhárom éves korom­ban kerültem a gyárba, és en­nek ma már töblb mint negy­ven esztendeje. KiifutőEiú vol­tam, ami aat jelenítette, hogy én vittetn a postát Jekli Fe­renc igazgatónak meg a tiszt­viselőknek. öt nő volt akkori­ban az irodában, az uzsonná­jukat is én vásároltam. Az irodában vidáman zajlott az élet, de a műhelybein nagy fegyelmet tartottak. A rend­bontó, a lazsáló akkoriban könnyen az utcára került. Tízezer orsó Az emlékezet csak mozadk- kiápeket őriz az elmúlt évti­zedekről, de az irattárban fennmaradt dokumentumok segítő égével nyomon lehet kö­vetni az üzem történetét. Az első világháború befejez-- tóig a magyar textilioar na­gyón elmaradott volt. Fejlesz­tésére csak a húszas években került sor. Az állaim ekkor adómentességet, vámvédelmet biztosított a gyárakat létesítő tőkéseknek. A Váci Fonógyárat két cseh-német származású, ké­sőbb svájci állampolgárságot szerzett csatád alapította. Rei­ser Theodor és felesége, Par­ma Stephanie? valamint Par­ma Leopold és feleségé, Rei­ser Mariann 1927 novemberé­ben négyezer darab száz pen­gő értékű részvényt bocsátott lói. Ettől az időponttól számít­juk a használt régi gépekkel felszerelt gyár születését. . Tizenöt évig tartó adómen­tesség fejében kötelezettséget vállaltaik, hogy az első év vé: gén 5000, a harmadik év vé­gén pedig már 10 ezer orsót üzemeltetnek. A gyáralapítóik: Vác városá­tól 1927-lben 3198 négyszögöl telket kaptak ingyen, 695 ölet pedig 4 pengős egységáron. A munikáslakások építésére 1943- bam 1145 ölet adtak, 20 pen­gős áriban. A korabeli sajtóból magya­rázatot kaphatunk arra, mi in­dokolta a városi képviselőtes­tület nagylelkűségét? Népsza­va, 1930. január 15. ... Sok­ezer ember nyomorog, mert nincs munkája. Éhezik a csa­lád, mert nincs kenyere ... Népszava, ,1930. január 18. ... N égy száz ' textilmunkást akarnak kenyértelenné tenni Békéscsabán. Meg akarják szüntetni a békéscsabai Mer­kúr szövődét... / Ilyen körülmények között nagyon sokat jelenthetett Vác városának egy textilgyár ala­pítása, új munkalehetőségek teremtése még akkor is, ha'— mint ahogy korabeli lapok ta­núsítják — 67—104 óra volt a heti munkaidő, és egy fonó- munkás húsz pengő havi fize­tésért dolgozott. Családi RT Visszatérve a Váci Fonógyár történetére, a családi rész­vénytársaság igénybe vette ugyan a biztosított kedvezmé­nyeket, de nem tudott eleget tenni vállalt kötelezettségének, hogy az alapítás után három esztendővel 10 ezer orsóval dolgoztasson. A korabeli ira­tok szerint többször is kérvé­nyeztek erre vonatkozólag ha­táridőm ódosítást. 1939. szeptember 1-én kitört, a második világháború. A gyártulajdonos Reiser—Parma család vagyonának egy részét is átmentve, Svájcba költö­zött. A Váci Fonógyár berende­zései csak kevéssé szenveditek meg a háborút, és így hat nappal a város felszabadula- sa után már megkezdődhetett a termelés. A szovjet katonai parancsnokság biztosította a gyár nyersanyag- és üzem­anyag-szükségletét, a dolgo­zók élelmezését. A háború utáni, legnehezebb időszakot így sikerült átvészelni. A folytatás A következő éveikben sokai: költöttek az elmaradott szo­ciális körülményei javítására. Az öltözők területét az erede­tinek ötszörösére növeltek 1948 és 50 között, 1932-iben üzemi konyhát építettek. Egy ével később adták át' azt a napközi otthont, amelynek .bő­vítésére és Ikoszarűsííésere 1978-lban került sor. Az 195o- es években a Váci Fonógyár huszonfkíát&zer nyerte el az El­űzöm kitüntetést Mi a helyzet jelenleg? Pttz András főmérnök mondja; — A berendezések korsze­rűsítését 1983—84-re tervez­zük, és most tanulmányozzuk a Textilipari Kutató Intézel szakembereivel közösen, a Magyarországon még új, fon­va cérnázó eljárást. A VI. öt­éves terv végére, a jelenlegi 800 tonnás évi kapacitást 1200 tonnára alkarjuk növelni. Fonónőkikel ibeszélgeitek. a munkájukról, és az egymástól gyakran nagyon eltérő életfcö- rülmiényeikrőil. Sok a környe­ző községekből bejáró dolgo­zó, akik műszak után kertet gondoznak, állatokat tartanak. Czimmer Mihályné, aki Penc községből jár dolgozni, évente hat-hót mázsa málnát is megtermel, ami tisztes hasz­not hoz, de elviszi a szabad idejét. BottUk Tibómé, aki kom­fortos tanácsi bérlakásban Vá­con íakiifk, gyakran jár szó­rakozni a férjével, pesti szín­házi előadásokra például rend­szeresen. Amit fél-retesz öt­ezer forintos keresetéből, azt utazásra költi. Bejárta Euró­pát, és talán még távolabbra is eljut egysz-er. És az Utánpótlás? Tavaly augusztusiban adták át ünne­pélyes keretek között a Váci Fonógyár első leányszállását. Szép, kényelmes, kát- és há­romágyas szobákban laknak, tanulnak a nőik. Az ő pályá­jukkal együtt alakul majd a Váci Fonógyár krónikájának a folytatása... Gál Judit a dánszentmiklósi Micsurin termelőszövetkezet, az ország­ban egyedülálló csonthéjas-te­lepítéseik termelési rendszerét hozta létre. A hernádi Már­cius 15. Termelőszövetkezet a Hunnia—Hibrid rendszer szervezői hálózatával a ba­romfihús-termelés teljes ver­tikumát átfogja. A vácszent- lászlái Zöldmező Termelőszö­vetkezet a főváros tej ellátását szolgáló úgynevezett tej.gyűrű egyik fontos láncszeme (csak­úgy, mint mi is). A csepeli Duna Termelőszövetkezet amellett, hogy a főváros friss zöldségtára, az ország legna­gyobb gombatermelője, expor­tőre is. A szövetkezeti vezetők kö­zül többen azt mondják, köny- nyű nekünk, hiszen közel va­gyunk a főhatóságokhoz, egye­temekhez, különböző intézetek működnek területünkön, ame­lyekkel eredményes együttmű­ködést valósíthatunk meg. Az a véleményem, hogy minden megyének, termőhelynek van előnye és hátránya. Ezeket kell mielőbb megismerni és a lehetőségekkel kell élni. Mi erre törekedtünk és tesszük ezt a jövőben is. A mezőgazdasági szövet­kezeteknek a napokban tartott kongresszusán, töb­bek között — mint megír­tuk —, felszólalt dr. Tres­se r Pál, a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. Az alábbiakban is­mertetjük az elhangzotta­kat. Bevonják a tudományt a termelésbe Egyre világosabbá válik, hogy az élelmiszertermelést is mind nagyobb arányú ipari eredetű anyag-, eszköz- és energiaköltség terheli. Egyre nehezebb a növekvő ráfordí­tások pénzügyi fedezetét meg­teremteni. Tartós tendenciá­nak létszak, hogy az inflációt gyorsabban követik a terme­léshez szükséges eszközök árai, mint a mezőgazdasági termékeké. Ezért tartom fon­tosnak, hogy a fejlesztési le­hetőséget ott keressük, ahol nagy tartalékaink vannak. Az agrárfejlődés intenzív szaka­szában a termelés további nö­vekedésének, a hatékonyság, a jövedelmezőség javításának egyik jelentős forrása a tudo­mány bevonása a termelésbe. Példaként említhetem az energiataltarákos módszerek, technológiák megvalósításét, ezek közül is a szárítás nél­küli szemestermény-tárolást, mely módszer nemcsak jelen­tős tüzelőolaj-megtakarítást, hanem mintegy 20 százalékkal nagyobb emészthető fehérje elérését is lehetővé teszi. Ugyanúgy a csepegtető öntö­zési módszer, amely sajnos világviszonylatban nagyobb arányban terjed, mint nálunk. Ugyanide tartozik a Spmos- féle fólia, amely . az elmúlt, években igen elterjedt, előse­gítve különösen a háztáji gaz­daságokban a zöldségtermesz­tést. Vagy az olcsóbb faszer­kezetes építési irányzatot, amely a pavilon rendszerű mezőgazdasági építkezéseket helyettesíti. A biológia és technika tudo­mányos eredményei mellett szólnunk kell azokról a tár­sadalomtudományi vizsgáló­dásokról is. amelyek közvet­lenül szolgálták' agrár- és szö- vetikezetpolitikánk fejlődését. EfütélkereEsek Elegendő, ha csak az Erdei Ferenc által megalapozott bel- terjességi kutatásokra, az ér­dekeltségi viszonyok és meg­oldások feltárását célzó vizs­gálódásokra utalok. Célszerű, ha az ökonómia és a szervezés művelői ezt a kitűnő hagyo­mányt gazdagítják tovább, mert ezt külföldről importálni nem lehet. Egyetlen termelpszövetke- zettői sincsenek elérhetétlen távolságra a tudományos in­tézmények. A mi szövetkeze­tünk gyakorlatából több pél­dát tudok említeni. Elsőként azt. hogy milyen előnyt jelent az Állattenyésztési és Takar­mányozási Kutatóközponttal való együttműködés, melynek bázisgazdasága vagyunk. De az ÉGI. a MÉM—MI, a GATE, DATE s ennek szarvasi főis­kolai karával kiépített kapcso­latunk is jelentős. Fejlesztő üzemmérnökeink 35 témá­ban kísérleteztek, Illetve dol­goztak együtt a tudományos kutatókkal. Ennek tulajdoní­tom, hogy üzemünkben több korszerű termelőiberendezés, termelési módszer, új techno­lógia valósulhatott meg, (illet­ve van a megvalósítás stádiu­mában), amelyeket eredmé­nyeink forrásának tartunk. A népgazdaság exportárualapjá-. nak növelése céljából létre­hozott nyúlhústermelésben to- nyészbázisunkra alapozva^ 25 ezer kisgazdaság integrálását rendszerszerveződ szinten biz­tosítjuk. Célunk az eddigi évi 3000' tonna vágónyúl mennyi­ségének megduplázása. Az ismert energiahelyzet hatása kénysaerített bennün­ket az energiatakarékos sze- mestermény-tárolási és -fel­használási módszer kidolgozá­sára. Ebben az évben 17 gaz­daságban összesen 65 000 ton­na nedves termény tárolásá­nak megoldásában működtünk közre, ezáltal 15,5 millió fo­rint értékű tüzelőolaj megta­karítása vált lehetővé. A szarvasmarha-ága?atban a leg­korszerűbb szaporodásbioló­giai eljárás, az embrióátültetés módszerének általános üzemi alkalmazására gazdasági tár­saságot hoztunk létre. Célunk; a tej- és hústermelésben ' leg­értékesebb genetikai tulajdon­ságokkal rendelkező egyedek gyors ütemű szaporítása. A ha­gyományos módszerrel egy te­héntől elérhető 4—5 borjú he­lyett, 20—30 utód elérése. Bekapcsolódtunk a biogáz- program megvalósítását célzó országos kísérlet üzemi mo­delljének kialakításába is. Ügy gondoljuk, hogy a hígtrágyá­ból biogázt gyártani már jö­vőre kénytelenek leszünk, mert a környezet szennyezésé­nek fokozását mi sem tűrhet­jük tovább. Részben ilyen he­lyi . energia felhasználásval tervezzük a kukoricanövény­ből elsődlegesen előállítható Etanol, vagy egyéb imoortki- váltó primer termék gyártását, míg az üzem szekundér ter­mékének hasznosítására ex­portárualap-növelő szarvas­marha-hizlaló ágazatot társí­tunk. Ne kutassuk, amit már feltaláltak A maglódi Rákosmezeje Tsz gyömrői fémipari ágazatában különféle termékeket gyárta­nak a MÄV-nak. A képünkön látható kötélkerekeket a fel­sővezetékek feszítésénél hasz­nálják a vasút szakemberei. Eredményeink értékelését — bevallóim — hibásnak tartom, mert figyelmen kívül hagyjuk a világszínvonalat, de saját lehetőségeinket is. Nagyobb lehetőséget kellene biztosítani az országok közötti kooperá­ciónak, együttműködésnek. Nem reális; ha mindent hazai bázison akarunk megoldani. Ne kutatgassuk azt, amit má­sutt már rég feltaláltak. Él­jünk a licencvásárlás lehető­ségével is. Mint tudjuk, nemegyszer a döntések megalapozásához is üzemi kísérletekre van szük­ség. Következésképpen éssze­rűsíteni kell a kutatóhelyek és a szövetkezetek közötti mun­kamegosztást. Kapjanak a ku­tatók kísérleti teret közvetle­nül a gazdaságban. A kutató­kat a tudományos eredmény széles körű alkalmazásában is érdekeltté kell tenni. Mind­ezek elősegítenék, hogy az új felismerését mielőbb a meg­valósítás követné. Ilyen igé­nyek kielégítésére törekedve hoztuk létre az Agrinnov vál­lalkozásunkat, melynek induló vagyona 40 olyan kidolgozott kutatást eredmény, amelynek megvalósítását az adaptálás­ban való közreműködéssel együtt ajánlunk nagyüzemek­nek. A mezőgazdaság VI. ötéves terve a kiegyensúlyozott hazai ellátás mellett a versenyképes, gazdaságos export gyarapítá­sát határozza meg. Ez bővített újratermelést tételez fel. A szövetkezetek többsége bizo­nyította vállalkozási szándé­kát. A cél és a megvalósítás lehetősége azonban nincs össz­hangban. mert a tudomány az újítás, a találékonyság ugyan csökkenti, de nem küszöböl­heti ki a tőkebefektetést. A téma nagypbb figyelmet igé­nyel érdekképviseletünk ré­széről is. Mint ahogy az új szabályzóik esetében sem biz­tos, hogy elégséges lesz csak a gabonatermesztést ösztönöz­ni. Változatlanul kell a tej, a sertéshús is. Erre is időben oda kell figyelni. A szövetkezetek komolyan veszik, hogy feladatuk a me­zőgazdasági export fokozása. Mi is! Ám próbálkozásainkat a monopol helyzetben lévő külkereskedelmi vállalatok nem jó szemmel nézik. Na­gyobb érdekvédelmet kell e téren is kapnunk. Közismert, hogy a legkorszerűbb, speciá­lis módszerek, technológiák cseréje, fogadása megfelelő szintű anyagi és szellemi kon­centrációt igényel. Ezért a fejlesztő tevékenységet a fo­gadóképes üzemek irányába kell hatékonyabbá tenni, míg a gyengébbeket előbb fogadó­képessé kell tenni. Ez utóbbi­val kapcsolatos tennivalók már régen egyértelműek, de az intézkedések nem elég haté­konyak. Az erős segítse az erőset is Sok, szó esik a gyenge szö­vetkezetek segítéséről, de ar­ról se feledkezzünk meg, hogy az erős is segítse az erőset. Ezek a szövetkezetek együtt­működéseikkel sokat tehetnek ti bevált eljárások áramlásá­nak felgyorsításában. A tudo­mányos eredmények alkalma­zásának feltétele a képzés, képzettség. A szellemi erő és az új iránti fogadóképesség között szoros az összefüggés. A jövőben a figyelmet a to­vábbképzésre kellene irányí­tani. A rendszeres, rövid, de célratörő továbbképzés tény­legesen új dolgokat, új mód­szereket adjon át a szakem-.i bereknek. Az agrártudomá­nyoknak tehát egy időben kell gazdagítani a szövetkezetek termelési gyakorlatát és a tu­domány fejlesztését. Az agrártermelés bármelyik feltételét, összetevőjét vizsgál­juk, tény, hogy a gyakorlat minden eddiginél türelmetle­nebbül várja a fejlődés irá­nyait jelző, előremutató tudo­mányos következtetéseket. Az eredményeket hasznosítva, Pest megye szövetkezeti dol­gozói nevében elmondhatom, hogy a jövőben is mindent megteszünk a kiegyensúlyo­zott hazai ellátás biztosítá­sáért, az élelmiszer-gazdaság versenyképességének növelé­séért. » Egy emberöltő és gyártörténet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents