Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-22 / 299. szám
1 A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1981. DECEMBER 22., KEDD Ifjúsági törvényünk lehetőségeket, jogokat és természetesen kötelezettségeket is tartalmaz. Azt, hogy miképpen élnek ezzel fiataljaink, jórészt rajtuk, körülményeiken, nem különben a munkahelyek, intézmények irányító testületéin múlik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a fiatalok becsületesen teljesítik a rájuk háru/ló feladatokat, ott a törődés sem marad el, s az idősebb korosztályhoz tartozók odafigyelnek rá: miképpen alakul sorsuk. Ezt bizonyítja a gödöllői tangazdaságban dolgozó fiatalok helyzete, amelyet a nemrégiben tartott ifjúsági parlamentjük hangulata, eredményessége is bizonyít. Dcrékhsd A nagy kiterjedésű gazdaságban, ahol 386 fiatal, harminc év alatti dolgozóik, valóban derékhadat képviselnek, hiszen az összlétszám több mint egyharmadát alkotják. A gazdaságban három részparlamentet hívtak össze az elmúlt hetekben, ahol nagyobb egységenként vitatták meg a közvetlen gondokat, mondták el eredményeiket, majd az ezeken megválasztott küldöttekkel került sor a vállalati szintű ifjúsági parlament megtartására. Mind a kerületi, mind a központi parlamenten beszámolók hangzottak el az előző ifjúsági parlamenten elfogadott intézkedési terv végrehajtásáról. Dr. Puskás Attila igazgató ezzel kapcsolatban egyebek közt arról adott tájékoztatást, hogy gazdaságukban az eilmúlt három év alatt tovább javult a belső információs rendszer, amelynek az ifjúságot is érintő alapeleme, hogy a fiatalok is szinte naprakészen ismerjék a gazdasági folyamatokat, benne a saját konkrét tennivalóikat is. Az állattenyésztésben különösen jótékony hatással volt az, hogy a feladatok mellett a bérezés új formáit is kidolgozták: a hozamok emelésében a végtermék mennyisége és minősége szerint ösztönöznek a jobb munkára. Azt azonban hozzátette, hogy tapasztalata szerint a kerületekben még nem. mindenütt élnek jó! a minőségi prémium lehetőségével. Oktatás A tangazdaságban jelenleg két helyen, Kartalon és Nagy- gömboson folyik szakmunkás- tanulók képzése. A melléküzemágak fejlesztése is indokolja, hogy jövő évtől a gödöllői kerületben is megindítsák. A szakmunkástanulók besorolásánál mindenkor figyelembe veszik szakmai felkészültségüket, s tanulmányi eredményeiket. A fiatalok helybeli oktatására egyébként megvannak a sajátos lehetőségeik, hiszen minden kerületben több olyan idősebb szakmunkás dolgozik, aki szívesen foglalkozik a fiatalokkal, ha erre felkérik. Szóba került a parlamenten a gyesről, illetve a tényleges katonai szolgálat teljesítéséből visszatért fiatalok helyzete is. Az csak kivételes esetben fordult elő a tangazdaságban, hogy béremelésükről nem gondoskodtak, a legtöbben eredeti munkahelyükre kerültek vissza, s ekkor figyelembe vették azt is, hogy alapfizetésük annyi legyen, mintha nem lettek volna távol munkahelyüktől. A fiatalokat is nagyban érinti, hogy a tangazdaság évente három és fél millió forintot költ átlagosan a munkahelyekre történő utaztatásra, amely ma már minden kerületben autóbuszokkal zajlik. Űjabb szociális létesítményeket hoztak létre, Nagygomboson saját óvodát alakítottak ki, s csupán a hatvani városi óvodák és bölcsődék fenntartására évente, mintegy 200 ezer forintos támogatást nyújtanak, mivel a fiatal dolgozók gyermekeinek napközbeni elhelyezését biztosítják számukra. Az ifjúsági parlamenten természetesen külön is szóltak a gazdaság KISZ-bizottságának, ezen belül három alapszervezetének munkájáról, a fiatalok érdekképviseletének működéséről. A KISZ-fiatalok képviselői minden kerületben, s a központi irányítás apparátusában is minden jelentős döntés meghozatalában részt vesznek. Így például a 30 éven aluli vezetők kinevezésekor is kikérik a véleményüket. Pályakezdők A gazdaság tanulmányi szerződések kötésével biztosítja, hogy tovább javuljon a felsőfokú végzettségűek aránya a munkák közvetlen irányításában. Három év alatt tizenöt pályakezdő szakembert vettek föl, s tervet készítettek foglalkoztatásuk első félévére. Jellemző, hogy a tizenötből mindössze egy távozott el. A gimnázium esti vagy levelező tagozatát egyébként tizenkét fiatal végezte el ezen időszak alatt. Évente 20—25 betanított munkást képeztek ki. összesen hetven fiatallal kötöttek tanulmányi szerződést három év alatt F. I. Asszonyok a kertészetben Arról gyakran esik szó e hasábokon, hogy a szövetkezetek ipari részlegeiben dolgozók részt vesznek a nagyobb létszámot, a több munkáskezet igénylő szántóföldi vagy kertészeti munkákban. Most is egy ilyenről kaptunk hírt, amely szerint a péceli Rákosvölgye Tsz hűtőházában, illetve malmában foglalkoztatott lányok és asszonyok az idén összesen 14 ezer órát töltöttek a kertészeti kultúrák művelésében, burgonyaválogatásban és egyéb fontos munkákban. Autó-, motorsport Megbeszélés a jövőről Régóta vajúdik Gödöllőn a motor- és autósport ügye, pedig sokan vannak, akik szívesen űzik és űznék ezt a technikai sportot. Járásunk, városunk versenyzői eddig igencsak mostoha körülmények között tevékenykedtek, ezért is örvendetes az a hír, hogy a jövőben a GSC fogja össze a társaságot, s hogy a sportág helyzetét a sportkör és a város vezetése felülvizsgálja. Az már biztos, hogy a jövőben a GSC tömegsportszakosztályaként működnek majd, szakmai függetlenségük megőrzésével. December 28- án, délután 5 órakor a GSC irodájában (Gödöllő, Szabadság tér 1., a HÉV-állomás melletti klubhelyiségben), az autó- és motorszakosztály kérdéseit beszélik meg az illetékesek. / Fiatalok résiére A Pécel—Isaszeg Áfész-nél két év alatt húszezer forintos KISZ- és ifjúsági alapot képeztek, amelyből a fiatalok kirándulásait, a szövetkezetpolitikai vetélkedőket és az utóbbival kapcsolatos ajándékok vásárlását finanszírozták. Az elkövetkező években ugyancsak tíz-tízezer forintot terveztek ifjúságpolitikai célokra félretenni. Olvasóink fóruma Alakuljon városszépítő egyesület Egy jól előkészített fórum serkentheti. a közéletben való részvételre. A társadalmi tevékenység szervezett intézménye egy városszépítö egyesület lehetne, amelynek hazánkban is már ösztönző múltja van. Fél évszázaddal ezelőtt, soproni kisdiák koromban találkoztam már kirándulások, városnézések keretében kis márványtáblácskákkal, amelyek a városszépítő egyesület által épített vagy kezdeményezett létesítményekre emlékeztettek. Mély benyomást keltettek a nagy elődeinktől származó rávésett idézetek, amelyek a természet szeretetére, a művészi alkotások megbecsülésére, a szépre és nemes cselekedetekre intettek. Nem véletlen tehát, hogy Sopron a maga természeti adottságai mellett éppen eme lelkes tevékenység hozzájárulásával lett az ország egyik legvonzóbb üdülővárosa. Az élet minősége Szombathelyen a múlt században is tevékenykedett ilyen egyesület, a közelmúltban újjáéledve, létrehozta a szabadidőközpontot. A Hazafias Népfront pártfogásával városunkban is célszerű lenne ilyen társadalmi közösséget megszervezni. Ez a városkép formálásában, otthonosabbá tételében segítené a városi vezetést. Az egyesületet önkéntességi alapon kellene megalakítani, hivatalos jelleg mellőzésével, tevékenységét célszerűen a kezdeményezés jellemezhetné. Tevékenysége társadalmi alapon állna, de felkarolna minden olyan elképzelést vagy ötletet, amely az élet minőségét, szépségét szolgálná A társadalmi munkát szervezett előkészítéssel és irányítással hatékonyabbá tenni, az önkéntességgel pedig annak megbecsülést szerezne. Az ilyen tevékenységre, ma inkább mint valaha, szükség van, hisz a gazdasági nehézségek következtében az állami támogatás a járulékos beruházások terén csökken. A tanácstagi körzetekben általában a helyi problémákat vitatják meg, és helyi érdekű társadalmi munkára 'mozgósítják a választókat (utcarendezés, járdaépítés) a városszépítő egylet a lakosság egyetemes érdekeit szolgálná, mentesen minden csopörtér- érdektől. Mindenkire számítva A megalakítást jól megszervezett fórumon kellene kimondani, úgy, hogy a megalakuláshoz szükséges tagság eleve biztosítva legyen. A továbbiakban is fórumokon kellene az egyesületi munkát a lakosság széles körű rétegeinek meghallgatásával élénkíteni, új elképzelésekkel, ötletekkel, javaslatokkal gazdagítani. Az önként jelentkezett tagok a város szeretetét illetően elkötelezettek legyenek. A tagság fogja át a város minden társadalmi rétegét, beosztásra, képzettségre, foglalkozásra való tekintet nélkül; a művészre, az értelmiségre és a kétkezi dolgozóra, nőre és ifjúra egyaránt szükség van az egyesületben. Nem szabad megfeledkezni a nyugdíjasokról sem, akik között még nagyon sok tevékeny, lelkes ember akad, akiknek az egyesület keretében értékes lehet a munkája. Elképzelhető az is, hogy pártfogó tagok legyenek, olyanok is, akik már fizikai munkát végezni nem tudnak, de készséggel megváltják azt pénzbeni adománnyal. Szervezésnél alapozni kellene az üzemi, munkahelyi közösségekre éppen úgy, mint az üzemek, intézetek vezetőinek pártfogása és az azok által irányított szervek anyagi támogatására. A városszépítő egyesület tevékenységi köre kiterjedhetne a város képének alakítására, szépítésére, minden olyan tevékenységre, amely a város szeretetére ösztönözze, életünk minőségét emelné, a város vonzását növelné. Virágkultusz Részt vehetne a szabadidő- központ létesítésében, a meglevő parkok felújításában és berendezésében, újabb zöldte- rülíek és foltok, fasorok telepítésében, füvesítésekben, közterek kialakításában és köztéri szobrok gondozásában. Támogathatná közérdekű gyermekintézmények, bölcsődék, óvodák, játszóterek, úttörőtábor létrehozását, az ifjúság • részére sportterek megépítését, idővel talán egy strandét is. Felkarolná a virágkultuszt mind a közterületen, mind magánterületeken, épületek előkertjeiben és ablakaiban. Óvná a természetet és a köztisztaságot, pártfogolná a környezetvédelmi törekvéseket. Együttműködne a helyi szellemi és művészeti élettel, szoros kapcsolatot teremtene a művelődési központtal és annak rendezvényeit látogatottá tenné, támogatná a helytörténeti gyűjtemény bővülését. Városunk épül, bővül, jó lenne, ha kedvünkre formálódna, színesedne. Ebben egy tevékeny városszépítő egyesület működése előrelépést jelentene. Szakonyi Dezső Gödöllői Áfész Elismerés a legjobbaknak Rendkívül fontos mindenütt, hogy a fiatalokat megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesítsék a vállalatok, szövetkezetek, intézmények. A gödöllői Áfész ifjúsági parlamentjén, illetve az 1981—84-es évekre szóló ifjúságpolitikai intézkedési tervben úgy határoztak, hogy a szocialista munkaverseny értékelésekor legalább négy fiatalt részesítenek a Kiváló ifjú szakmunkás cím kitüntetésben, s ezt a jó munkát anyagiakban is kifejezésre juttatják. Állategészségügyi központ Tií letetett jészégok Tulajdonképpen nem újdonság az, hogy a takarmányozás szempontjából minden állatfajnak más-más a biológiai igénye. Miért érdemes ezt ismételni? Mert a tapasztalatok szerint egyes haszonállatokat túletetnek, holott csak any- nyit érdemes számára nyújtani, amennyit a jószág az adott termelési cél érdekében megérdemel. A megyei állategészségügyi központ szakemberei ’ szerint például nem egy gazdaságban viszonylagosan túletetik a Holstein Friz teheneket, azaz abrakból mindig' többet adnak nekik, mint kellene, szálasokból viszont nem kapnak megfelelő mennyiségűt. Ilyen esetftlarx nevét viselték Újfajta ifjúsági mozgalom. Úttörők Szentjakub-pusztán 1919-ben Ifjúsági szervezetek a Tanácsköztársaság előtt is működtek, de ezeket az egyesületeket, szövetségeket, amelyeknek céljai merőben eltértek az úttörőmozgalom céljaitól, elsöpörték a forradalmak, vagy saját maguk szüntették be működésüket. A proletárdiktatúra kikiáltása után új ifjúsági mozgalom kezdett kibontakozni, az úttörőké. A szervezkedés a fővárosban, a Rottenbiller utcai polgári iskolában kezdődött, ahol a gyerekek őrsökbe, rajokba, szakaszokba tömörültek, s csapatuk névadójául Marx Károlyt választották. Az ünnepélyes fogadalomtételre április húszadikán került sor, amikoris hűséget ígértek az első úttörők, hűséget a dolgozók államához. Mozgalmi életük sok rokon vonást mutat a maival. Sokat kirándultak, egy ízben pedig hosszabb ideig tartó táborozást is szerveztek. Foglalkozásaikat a vezetők tervezték meg — ma a tervezés közös —, s tagságukat igazolvánnyal is tudták bizonyítani, csak éppen a külseje piros színű volt, nem kék. ■ A Marx Károly úttörőcsapat vezetői május végén, június elején bejárták a főváros környékét, táborozásra alkalmas helyet kerestek, végül a Gödöllő melletti Szentjakab- pusztára esett a'választásuk. A több mint egy hétre tervezett táborozás legnehezebben megoldható feladatának az élelmezés tűnt. Túl nagy akadályt a valóságban ez mégsem jelentett, mert a környező gazdaságok vezetői megértéssel fogadták a csapat ez ügyében ténykedő Halácsy Endre parancsnokot, s nemcsak megígérték, maradéktalanul teljesítették is önként vállalt élelmezési felajánlásukat. Az állami gazdaságok jobbára ingyen, illetve igen csekély összegért adták az élelmezéshez a nyersanyagokat. A táborozásnak szintén fontos kelléke volt a sátor. E gondot a Tanácsköztársaság hadseregének parancsnoka, Stromfeld Aurél oldotta meg oly módon, hogy két- és négyszemélyes sátrakat utalt ki a csapatnak. Az első feladat természetesen ezek felállítása volt a megérkezés után, körülöttük pedig kis kerteket alakítottak ki. Milyen volt 1919-ben a tábori úttörőélet? A szentjakab-pusztai tábor életének mindennapjait zászló- felvonás és -levonás fogta keretbe. Reggel hét órakor kellett a zászló előtt felsorakozni, kivéve azoknak, akik az éjszaka őrszolgálatot teljesítettek. Ezt a reggeli követte, majd a délelőtti órákat elméleti és gyakorlati foglalkozások töltötték ki Az elméleti munka javát, a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb vonásainak és a Tanácsköztársaság intézkedéseinek ismertetése, a változások elemzése képezte. A délelőtti foglalkozásokat a nap főétkezése, az ebéd követte, ami két fogásból, levesből és főzelékből állt. Az utóbbihoz kétszer-háromszor húst is kaptak. Ebéd után csend borult a táborra, az úttörők behúzódtak a sátrukba, vagy egy közeli árnyas fa alá heveredtek. Pihenés után fociztak, játszottak, megfüröd- tek a segély vizű tóbanj sőt jó néhányuk pecázni is megpróbált, nem is eredménytelenül. A délutáni szabadidő-töltésnek hat órakor vetett véget a zászlólevonásra hívó kürtszó. Ilyenkor ismertették a következő nap rendjét, programját, értékelték az őrsök aznapi tevékenységét, majd leengedték a zászlót. Vacsora után a tábortűz köré gyűltek össze, tréfálkoztak, énekeltek, s tíz órakor tértek nyugovóra. A sátortáborozás romantikája ma már letűnőfélben van, többnyire faházak vagy más, szilárd anyagból épített kis házikók várják a táborozni vágyókat. Nem kell szembenézniük egy sor oly gonddal, mint a főzés, mosogatás, ami talán életszerűbbé tette az 1919-es úttörők táborozását. B. M. ben következik be az állatok májának elzsírosodása, amely így az képtelen a feladatait jól ellátni. Erről is szó esett azon az előadáson, amelyet a gödöllői székhelyű állategészségügyi központ most zajló szabadegyetemi sorozata •kere- ben tartottak meg. Tízmilliós export Ötből egy A Péceli Vegyesipari Szövetkezet budapesti filmnyomóüzeme révén több mint tízmillió forintos szocialista export teljesítését tűzte ki célul erre az évre. A divattáskákat, bevásárló szatyrokat, csempematricákat, asztalterítőket, kulcscímkéket és még tucatnyi divatterméket gyártó részlegük előreláthatóan túl is teljesíti tervét annak ellenére, hogy az idén a régi ötről egy központi telephelyre költözött. A szövetkezet kétmillió forintot költött az új telephely kialakítására. Városi moziműsor A korona elrablása, avagy újia a bosszúállók. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor. A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon. Színes magyar—olasz film, 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési ház. Táncház, 18 órakor. ISSN 0133—1937 (Gödöllői Hírlap) Tongozdaság / Kikérik a fiatalok vél^rííényét
