Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-22 / 299. szám

Kádár János hazaérkezett Kádár János, a Magyar Szó- | a Szovjetunió 'Kommunista cialista Munkáspárt Központi Pártja Központi Bizottsága, a Bizottságának első titkára, aki 1 Szovjetunió Legfelsőbb Taná­r Változatlan céllal E rős túlzással ugyan, de a lényeget illetően a valóságnak megfele­lőéin azt állíthatjuk: a nép­gazdaság 1982. évi terve nem hozott újat, már ami o célokra vonatkozik. Sok új követelményt fogalmaz meg azonban a hogyanra, a célok elérésére, a cselekvés módszertanára. A Minisz­tertanács által elfogadott jövő évi program — ame­lyet lapunk vasárnapi szá­mában közöltünk — válto­zatlanul fenntartja azt a gazdaságpolitikai irányt, amelyet a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. decemberi ülése határozott meg, amelynek lényege a gazda­sági — azon belül elsősor­ban a külkereskedelmi — egyensúly javítása, az elért életszínvonal megtartása. A hatodik ötéves terv második esztendejét kezd­jük. meg január elsején, az első év tapasztalatainak birtokában. Ezek a tapasz­talatok arra figyelmeztet­nek, hogy Ugyan a terme­lő ágazatokban megkez­dőditek a szükséges válto­zások, ezek tempója azon­ban lassú, eredményei ép­pen ezért kisebbek a vár­hatónál, a tervezettnél. A megye iparvállalatainak le nem becsülhető csoportja idén nem tudta elérni ere­dendően tervezett céljait, az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban viszont erősen hatott a kedvezőtlen időjárás — például a ga­bonatermésnél, illetve a zöldborsó- és a zöldbab- termesztés szerény ered­ményed miatt —, a kisebb árualap. Vétek lenne hall­gatod arról, milyen sokfé­le irányban tettek erőfe­szítéseket a termelőhelyek a tervezett és a tényleges bevételek közötti különb­ség mérséklésére — így a fajlagos anyag- és ener­giafel használás csökkenté­sével, az élőmunka-ráfor­dítások ésszerűbbé tételé­vel, a fejlesztési tevékeny­ség meggyorsításával —, ám, ha keserves is a való­ság, le kell írnunk: ezek az erőfeszítések a memzeit- közi követelmények tükré­ben nem bizonyultak ele- gendőekmek, kellően hatá­sosnak. B otorság lenne tagadni: a jövő évben a megye termelőüzemeire ■min­den tekintetben nehezebb feladatok várnak, mint amilyeneket az idén meg­oldottak, ráadásul a nehe­zebb feladatok végrehajtá­sának közege is kedvezőt­lenebb, mint volt az idén a cselekvés környezete. Így például a mezőgazdasági termékek termelésének négy, négy és fél százalé­kos bővítése elválaszthatat­lan attól, hogy az üzemek számára jelentősen meg­emelkedtek a költségek, az­az szigorú költséggazdálko­dás közepette szükséges fo­kozni a termelést, ami — gyakorlati tapasztalat — új szemléletet és módszer­tant követel. Szándékosan a mezőgaz­daság példáját említettük, mivel az 1982. évi felada­tok teljesítésében döntő szerep jut annak, mi tör­ténik a földeken, az állat­tartó telepeken és nem ke­vésbé a fölvásárlásban. A megye mezőgazdasági üze­meinek eddig sem keltett a szomszédba menniük ru­galmasságért, ésszerű iga­zodást jelző kezdeményezé­sekért, azaz a még többet, még jobban kövételménye nem új a számukra. Üj azonban a szabályozó rend­szer sokféle eleme, az ösz­tönzések és az elvonások bizonyos részelnek módosí­tása, ám ne feledjük: van mire támaszkodnia a kol­lektíváknak! Amint a me­gye iparában is egyre nö­vekszik azoknak a termelői közösségeknek a száma» amelyek már nem hajto­gatják mentségként, ma­gyarázatként a mostoha külpiaci viszonyokat, ha­nem — elég itt utalni a műszeripari, a híradás- és vákuumtechnikai üzemek­re, továbbá a könnyűipar lépést váltó egységeire — kapun belül keresik a vá­laszt a kihívásra. A válasz a meggyorsított gyártmány­fejlesztés, a termékek mi­nőségének számottevő ja­vítása, a szervezettség fo­kozása és ami teljesen új: az ésszerű munkaerő-gaz­dálkodás. Amint a népgaz­daság változatlan célok fe­lé tart, úgy ezekben az üzemeikben szintén válto­zatlan a cél. ám hozzátéve a megállapításhoz azt is, hogy a már helyes irányba mozgó közösségek mellé újabbaknak kell felsorakoz­niuk. L ehetőséget kínálnak > jövő esztendei teendők a kiugrásra, az átlag fölötti vállálatá fejlődésre, de természetesen ott rejlik annak lehetősége is, hogy a cég leül, nem tudja valóra váltani reményeit. Ehhez nem okvetlen hibák soro­zata kell, elég az is, ha úgy vélik az adott helyen az érintettek: elég annyi erőfeszítés, amennyi az idén eredményt hozott. A legjobb termelőhelyen sin­csenek irigylésre méltó helyzetben a vezetők, a ve­zető testületek, hát még akkor mi vár azokra, akik­nek eddig megfelelt a kö­zépszer, az átlag?! Mégis, a vezetésnek ezt a teherpró- bát viselnie kell, mert egész egyszerűen nincs más út, Termelői magatartásunk­kal és eredményeinkkel döntjük el, képesek le­szünk-e őrizni az elért életszínvonalat! A jövő évi terv étetszínvonalpolitikai céljait nem szabad sze­rénynek tartani. A vissza­lépés elkerülése a cél, ezt nyíltan meg kell mondani mindenütt, de ugyanakkor ott, ahol a munka társa­dalmi hatékonysága azt fe­dezi, mód van a személyi jövedelmek emelésére. „Csak” meg kell dolgozni érte, s napjainkban ennek a képletes csak-nak meg­határozó a jelentősége a termelőhelyeken. A fog­lalkoztatottak nagyobb cso­portjával ugyanis még el kell fogadtatni azt a gya­korlatot, hogy a jövedelem- többletnek teljesítmény­többletre szükséges alapo­zódnia. Megoldották a munkaerő-utánpótlást Nyereséges a váci Fésűsfonó Nemcsak afféle év végi szó­lam: valóban eredményes esz­tendőt zár az elkövetkezendő napokban, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár váci egysége. Esetükben az eredményeket nem kizárólag a számok fém­jelzik — bár ezekről se feled­kezzünk meg: 8 millió forint körüli nyereséget könyvelhet­nek el az idén —, a minden­napi kötelezettségek teljesíté­sén túl, 1981-ben talán hosz- szú időre megalapozták a munkaerő-utánpótlást is. Mint minden fonó- és szö­vőüzemben, Vácott is komoly gondot jelentett a szakképzett utánpótlás odacsalogatása. Az idei évtől megoldottnak lát­szik az új nemzedék megtartá­sa: elkészült a húsz gyerek­nek helyet adó iparitanuló-in- tézet. Ami a tonnatervet illeti, a mutató 99,6 százalékos telje­sítményt jelez. De, hogy a 4 tized százalékos lemaradás nem a termelékenységet mi­nősíti, arra bizonyíték a kö­vetkező adat: a gyárban 1981- ben 67 újítási javaslatot nyúj­tottak be, melyből 36-ot el is fogadtak. csának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására részt- vett Leonyid Brezsnyev 75. születésnapja alkalmából ren­dezett ünnepségeken, hétfőn hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Keleti pálya­udvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Miniszterta­nács elhöke, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly és Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője, Horváth István belügy-. Púja Frigyes külügy-, Pullai Árpád közlekedés- és posta- ügyi miniszter, a Központi Bi­zottság tagjai. Jeten volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­te. Ma: lapunkban egy ingyenes 1982. évre szóló falinaptárt talál kedves olvasónk. KGST-együttmüködés Közös felügyelet A KGST-országok együttmű­ködése a vízi erőforrások ész­szerű népgazdasági felhaszná­lása terén sokrétű. Az együtt­működés újabb és újabb irá­nyai alakulnak ki. Ezek egyi­ke— a több állam szempont­jából jelentőséggel bíró me­dencék egészségesebbé tétele. Az együttműködés jelenlegi szakaszát komplex problémák megoldásával kapcsolatos munkák jellemzik. Ebből a szempontból a legpéldamuta­tóbb a Duna és a Tisza vízgaz­dálkodásának megközelítése. A Tisza vonatkozásában magyar, román, csehszlovák és jugo­szláv szakemberek közösen komplex sémát dolgoztak ki a folyó vizének hasznosítására, a szennyeződésektől való meg­óvására és a medence ármen­tesítésére vonatkozóan. Az ér­dekelt országok anyagokat ké­szítenek a Duna vízgazdálko­dási problémáival kapcsolato­san is. • . PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 299. SZÄM Ára: 1,40 forint 1981. DECEMBER 22., KEDD Három tsz év vége előtt Mellékpénzből szőlőskert A megye három termelőszö­vetkezetében érdeklődtünk, hogy .mekkora árbevétellel és nyereséggel járult hozzá az ipari és szolgáltatási ágazat a jövedelemhez. — Milyen karácsonyi aján­dékkal lepi meg a szövetkeze­tei a melléküzem a Rákosvöl­gyében — tudakoltuk Kiss Atti- lanétól, a tsz főkönyvelőjétől. — A közös gazdaság árbe­vételének 60—65 százaléka az idén sem az alaptevékenység­ből származik. Mivel decem­ber végén még sok számla ér­kezik be, a pontos nyereséget, illetve termelési értéket még nem ismerjük, de számítá­saink szerint a tavalyinál 10 százalékkal jobbak a kilátá­sok. Nagy szükség is van erre, mert a gabonatermés-kiesés miatt és egyéb okok következ­tében 25 százalékkal kevesebb árbevételt hozott, mint egy évvel korábban. — Mire fordítják az ipari tevékenység jövedelmeit? — Csak a legfontosabbakat említve: az idén 100 hektár szőlőt telepítettünk és 50 hek­tár területen készítettük elő a talajt az ültetvények alá. Jö­vőre megépítünk egy borfel­dolgozót és fejlesztjük édes­ipari feldolgozó részlegünket. — Kilátások a jövőre? — Nehezebb évünk lesz, ha­tékonyabban kell dolgozni, egy-két üzemnél bevezetjük a bértömeg-gazdálkodást, ami véleményünk szerint jobban ösztönöz. A budaörsi Sasad Tsz-ben még óvatosabban nyilatkoztak. Mint elmondták, jövedelem- szerzésükben a gazdasági tár­saságoknak van nagyobb sze­repe és ezek csak jövőre ad­nak végleges eredményeket. A másfél milliárdos óriás szö­vetkezet a tervek- szerint 60 millió forint nyereséghez jut mint alapító a 29 gazdasági társaság révén. E pénzfialó együttműködések száma az idén tovább gyarapodott, át­vették a szigetszentmiklósi tsz-től a Szigetkert társaságot, ami egymaga 8 millió forint nyereséghez juttatta a Sasa- dot. Míg az előbbi két szövetke­zetben a melléküzem terme­lési struktúrája változatlan maradt a szentmártonkáta i Kosstuh Tsz-ben, 1981-et a megújúlás jellemezte. Átszer­vezték az egész főágazatot: megszűnt például a parképítő tevékenység. Felkerült viszont a listára az elektroozmotikai üzem. Ez a különleges hang­zású vállalkozás műemléki épületek víztelenítésével fog­lalkozik. A rugalmasság, a gyors alkalmazkodás eredmé­nyeként a termelőszövetkezet ipari ágazatának árbevétele az idén 100 millió, nyeresége 15 millió forint lesz. Vagyis* 40 százalékkal több az 1980- asnál. Hogy ez mit jelent, arra csak egy mondatban hadd utaljunk. A térségben vi­szonylag későn — kisebb ta­pasztalattal — kezdtek hozzá a mezőgazdaságban kívüli te­vékenységekhez. Ma már ott tartanak a szentmártonká- taiak, hogy nemcsak az alap- tevékenység fejlesztéséhez képződik tőke az iparban, de három varrodájukban kedve­ző munkaalkalmat találnak a helybeli és a környéken la­kó asszonyok. V. B. Aranyvasárnap a boltokban Sokszínű volt a választék A nagy hideg, a helyenként korocsolyapályának beillő út sem tudta elriasztani a vá­sárlókat december 20-án, aranyvasárnap attól, hogy ne keressék fel a gödöllői ÁFÉSZ áruházat. Már a nyitást meg­előző félórában sokszonyás né­ni toporgott keményszárú csizmájában a bejárat előtt. — Miért most vásárolnak? —- kérdezem a nénitől. — Hétköznap a tsz-ben dol­gozunk, meg aztán az ünne­pek miatt az iskolában is át­tették a szabad szombatot. Teg­nap egész nap azt hallgattam, hogy jöjjünk be Gödöllőre. Nem tudtam ellentmondani. Már csak azért sem, mert a gyerekek is nézik a tv-t, a reklámot. Aranyvasárnap. Igaz, a ka­rácsonyi ajándékok zömét már Havas tájak, jeges utak' Mindenhová eljut az élelmiszer A rendkívüli időjárás sze­rencsére nem bénította meg, csak kissé lelassította Pest megye élelmiszer-ellátását. Dr. Fekete Lajostól, a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályvezető-helyettesétől meg­tudtuk, hogy nem érkezett hi­ánybejelentés vagy reklamá­ció. Mindenhová eljutott a tej és a kenyér — alapvető élel­miszerekből nem szenvedett hiányt a lakosság. Körkérdésünkre Oláh And­rás, az Észak-Pest megyei Sü­tőipari Vállalat igazgatója el­mondta, hogy a pékáru, ha némi késéssel is, de a boltok­ba került. A késedelem oka, hogy a vállalat dolgozóinak egy része — főként a bejárók — elakadtak munkába menet, így megfogyatkozott létszám­mal kellett helytállniuk. A dí­zelkocsik Is nehezen birkóztak meg az utakkal. Ami a jövőt illeti, nincs ok az aggodalom­ra, mert ha tovább romlanak az útviszonyok, a sütőipar a határőrség és a honvédség te­repjáróinak segítségét kérhe­ti. Élő telefonvonal köti ösz- sze a vállalatot a legnehezebb terep katonai egységével. Sticzay Jenő, a Pest—Komá­rom—Nógrád megyei FŰ­SZERT igazgatója sem közölt rossz híreket. Napi operatív jelentése szerint nincs különö­sebb baj a szállítással. A hét végén mindössze egy-két köz­ségben nem volt elegendő ét­olaj, de tegnap már megérke­zett az igényelt mennyiség, jut minden üzletbe. • Pest megye áfészei — bár néhol csak a délutáni órák­ban — megkapták a szokásos tejmennyiséget is. Az építőipar munkáját in­kább csak nehezíti a fagy, de nem parancsol álljt. Czetl István, a PÁÉV főmérnöke ar­ról számolt* be, hogy zavarta­lanul haladnak a váci, duna­keszi, szigetszentmiklósi, ke- repestarc&ai, monori, érdi és szentendrei építkezések, egye­dül a gödöllői építésvezetőség jelentette be: nem érkezett meg több munkásszállító já­rat. Héthalomról, Erdőtarcsá- ról, Kartalról a bejárók ífem jutottak el munkahelyükre. A hét végén és hétfőn sze­rencsére nem csengtek a tele­fonok Vácott, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat központjában. Sem ivóvíz-el­látási, sem pedig csőtörésről, fagyásról szóló panasz nem érkezett, (Folytatás a 3. oldalon.) megvették, de aranyvasárnap éppen jó alkalomnak bizonyult az idén is arra, hogy a tény­leges vagy vélt hiányokat pó­tolják. Alkalmi ismerőseink Kerepestarcsáról utaztak Gö­döllőre, bízva abban, hogy itt kevesebb lesz a vevő, mint a pesti üzletekben. Nem is csa­latkoztak, mert míg a fővárosi üzletek, áruházak tömve vol­tak, a Pest megyében lévők­ben viszonylag nyugodt kö* rülmények közölt lehetett vá­logatni, vásárolni. Pest megye üzleteiben, áru­házaiban, az idei aranyvasár­napi forgalom, játék-, ipar- és kultúrcikkiből kiugró volt. Ru­házati termékekből, lábbelik­ből, átlagos, hétköznapi meny- nyiség talált gazdára. Szent­endrén az iparcikkek decem­ber 20-i forgalma, a gyors számítások szerint 190 ezer fo­rint volt, míg egy évvel ez­előtt, ugyanezen a napon mindössze 80 ezer. A szám­szerűség. az áru választékát is jelzi, melyre most nem pa­naszkodhatunk. Vác öt nyitva- tartó üzletében 320 ezer fo­rintos bevételre tettek szert ami a tavalyival összehason­lítva 20 százalékkal több. Jól jártak azok, akik hűek maradtak Pest megye üzletei­hez, mert ezek kínálata a mennyiséget és a választékot nézve most vetélkedett a fő­városiakéval. Tavaly bosszúsá­got okozott nemegy szülőnek, s jó néhány gyereket ríkatott meg, hogy a boltokban pilla­natok alatt elfogyott a szán­kó. Az áruellátás jobb szerve­zésére világít rá: több helyen szánkóvásár, híradástechnikai kiállítás jelentette! az arany- vasárnap színfoltját.' A ruhá­zati boltok közül kiugró bevé­telt ért el a ráckevei, és a vá­ci méteráruüzlet. Az utóbbi­ban, főként ágyneműgarnitú­rákat, háztartási darabárukat vásároltak. Kapósak voltak az ajándéknak mindig jó sapkák, kesztyűk is. A gödöllői vasútállomás 56 váltóját rendszere sen* tisztítják a mínusz IS Vasárnapról hétfőre virradó éjjel a KPM dolgozói a jégbordáktól tisz­tokos hidegben títják meg az M3-as autópályát í * a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents