Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1981. DECEMBER 20., VASÁRNAP Agrártudományi Egyetem Brigádértékelés és taggyűlés • bekapcsolódtak a munkába, fejlődött a propaganda. A fia­talok helytállnak a tanulás­ban, a mostani oktatási évben kilenc csoportban százhatva- nan tanulnak különböző poli­tikai tanfolyamokon. Korsze­rűsítették a bölcsődét, tavasz- szal annak udvarát teszik rendbe. A gondok között említette meg Morvái Attila alapszerve­zeti titkár, hogy gyenge a munkaruha minősége és van tennivaló az anyagmozgatás megkönnyítésében is. A beszá­molási időszakban a legtöbb panasz a munkaruha kihordá­sával kapcsolatban hangzott el. Az időt csökkenteni kéne hangoztatják, mert két-há- romszori mosás után ronggyá válik a munkaruha. . A munka és a gyerekek 1 Az őszön járásunk számos Iskolájának tanulói vettek részt termelőszö vetkezeteink, gazdaságaink különféle ter­méseinek betakarításában, ör­vendetes volt az a tény, hogy a gazdaságok vezetőd azonos módon értékelték a felnőttek és a diákok tevékenységét, ugyanazon teljesítményért egyformán fizettek. Ez így is van rendjén, hi­szen hogyan is lehetett volina megmaigyaráznd azit, hogy pél­dául tíz kiló almáért egy fel­nőtt néhány forinttal többet kap, mint egy általános isko­lás? Csak azért, miért felnőtt dobta bele a vödrébe? Az ösztönzés alkalmazott gyakorlati rendszere tehát he­lyes volt, eltűnt a múltból kí­sértő árny, hogy a gyermek­munkáért kevesebbet adtak, ami által az adott szövetkezet, gazdaság is jobban járt. A munka reális értékelése legalább olyan fontos a gye­rekeknek, mint maga a vég­zett munka. A becsületes mun­kára nevelés alapvető felté­tele. Sajnos, nem mindenütt érvényesül ez az elv, így nem sokat adnak rá a MÉH-válla- latnál sem. Az ismételten hasznosítható anyagok összegyűjtése és új­bóli feldolgozása népgazdasá­gi érdek. Ezen anyagok be­gyűjtése még akkor is kívá­natos lenne, ha dúskálhatnánk a különféle ipari nyersanya­gokban, s mivelhogy nem tar­tozunk e téren a leggazdagabb országok közé, a hujladék- anyagokikal való gazdálkodás nemcsak kívánatos, szükséges is. De vajon reális-e, igaz­ságos-e a gyűjtés értékelése? Kötegekbe rendezett Mindenki által közismert, hogy a hasznos anyagok gyűj­tésében fontos szerepet _ ját­szanak az iskolások, mé epe­dig kétszeresen, hiszen háza­lásaik során összeszedik azo­kat az anyagokat, amelyek a gyakorlat szerint leginkább il­legális szemétlerakó helyekre kerülnének. Az viszont már kevésbé ért­hető, hogy miért kapnak ugyanannyi mennyiségű vasért kevesebb pénzt, mint például bármelyik termelőszövetkezet KISZ-esei. Ez is ócskavas, az is ócskavas, bárki is gyűjtötte. Netán növplné a hulladék mi­nőségi értékét az. hogy nem gyerekek szedegetnék össze? Ha még alakosabban szem- ügyre vesszük e jelenséget. épp°n a fordított helyzet, len­ne igazságos. mert ami« a teszek KISZ-eseinek csak a gépműhelyek és a gépparkok környékén kell szétnézniük, az iskolásoknak házról házra kei? tárntok. A hulladékpapírnak is sza­bott ára van, külön a színe­sek, külön a fekete-fehérek. Ha viszont ezt nem alkal­mazzák, kedvét szegik a gyűj­tőknek. Az elmúlt hetekben például a vérségi úttörők kö­tegekbe rendezett, összezsine- gelt újságjait vegyesként vet­ték át, noha az újságok külön voltak válogatva. Ismét a gyermekek csapódtak be, vagy mondjuk ki kereken: becsap­ták őket. Tenni kell érte A tőkések annak idején ki­használták a gyermekmunkát, így kívánta az érdekük, ne­künk ellenben becsületesen dolgozó embereket kell nevel­nünk, s a munkára nevelés nem képzelhető el a végzett munka reális értékelése nél­kül. A munka mindig tiszte­letet érdemel, akkor is, ha azt éppen gyerekek végzik, vagy talán annál inkább. Te­vékenységük lebecsülése, eset­leg a rajtuk való nyerészke­dés távol áll a mi munkaer- kölcsünktől. s ha szükséges, tenni is kell érte, hogy való­ban távol álljon! — e — ly Népszerű az egyetemi kony­ha, amelynek szolgáltatásait igen sokan veszik igénybe, ma már százan a vacsorát is in­nen viszik családjuknak. Jó a főztjük minősége és az adagokkal is elégedettek a dolgozók. Sokféle lehetőség kínálkozik a sportolásra. Kondicionálóte­rem áll a dolgozók rendelke­zésére, ezenkívül asztaliteni­szezhetnek, sakkozhatnak és aki ehhez érez kedvet, csatla­kozhat valamelyik kispályás focicsapathoz. A jövő évben el­készül a szabadtéri fürdő, amjt a főigazgatóság dolgozói is nyilván örömmel fogadnak. Az összejövetel második ré­szében a brigádmozgalom idei tevékenységét értékelték. Csi­kós László versenyfelelős el­mondta, hogy húsz brigád 217 taggal vett részt vállalásaival a versenyben. Az értékelés után tizennyolc közösség nyerte el, illetve tartotta meg a szocia­lista címet. Egy kollektíva a kiváló munkabrigád címet, egy a brigádzászlót, három a bronz-, nyolc az ezüst- és öt az aranyjelvényt érdemelte ki. Aranyjelvényt kapott a ker­tészet Páter Károly, a kárpi­tosok és lakatosok ifjúsági, a műszerészek Puskás Tivadar, a villanyszerelők Bláthy Ottó és az A-kollégium Zrínyi Ilo­na szocialista brigádja. Az utóbbi 1967 óta meg­szakítás nélkül minden év­ben kiérdemelte a szocia­lista címet. Gazdasági munkáját vala­mennyi brigád jól vagy kivá­lóan végezte el. Elismerés il­leti őket azért is, mert jelentő­sebb baleset nélkül dolgozták végig az évet. Nagy jelentő­séget tulajdonítanak a társa­dalmi munkának. Több mint ötezer órát dolgoztak bölcső­dékben, óvodákban, iskolák­ban és az egyetemi üdülőkben. A gépkocsivezetők szabad szombatokon és vasárnapokon szintén társadalmi munkában szállították a brigádokat ki­rándulásra. Több brigád vett részt sike­resen különböző vetélkedőn. Cs. J. *• Örvendjen a világ Világhírű kórus Gödöllőn Már a múlt héten sokan ol­vashatták Gödöllőn és a köz­ségekben a városi-járási mű­velődési központ sokszorosított meghívóját, amely hírül adja, hogy. Kodály Zoltán születésé­nek 100. évfordulójára emlé­kezve kórushangversenyt ren­deznek a színházteremben, amelyen az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusát Ugrin Gá­bor Liszt-díjas karnagy ve­zényli. Szinte egy időben értesül­tem a kórus gödöllői és fran­ciaországi vendégszereplésé­nek híréről. Ez az azonosság érthető, hiszen a kórus de­cember 14-én érkezett haza Párizsból és december 19-én már Gödöllőn vendégszerepeit. Gödöllői bemutatkozásuk elő­készítője Hintalan László, a művelődési központ előadója, aki alakulásakor tagja volt az énekkarnak. Az ének szeretete — Tulajdonképpen egy ba­ráti társaság tagjaiból kezdte szervezni Ugrin Gábor a ma már világhírrel dicsekedhető kórust. Valamennyiünket a zene, a közös éneklés szeretete hozott össze. Kezdetben éppen annak a lakásán énekeltünk, aki soros volt a vendéglátás­ban, s ha meguntuk a ház­gyári lakás 'kicsiny területét, levonultunk a közeli parkba, vagy éppen az utcára és ott énekeltünk tovább. — Sokszor voltak hangosak dalainktól a fővárost körül­ölelő erdők, mert a közös éneklés mellett szerettük a kö­zös kirándulásokat is. Ma is úgy érzem, hogy tíz-tizenöt fiatal önfeledt éneklése az er­dei tisztáson nem zavarja an­nak csendjét, hanem még meghittebbé teszi azt. — A dalban rejtőző és a dalból fakadó tisztaság őszinte barátságokat és kamaszosan rajongó szerelmeket szült. Ug­rin Gábor nagyon értett ahhoz, hogy amikor egy-egy dal vilá­gát elfogadtatta, akkor tulaj­donképpen valami nemeset, nagyszerűt, kristályosán ragyo­gót adjon. ■ > Miközben Hintalan László az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusának dokumentumait rakta az asztalra, nekem a hallottak alapján Kodály Zol­tán megállapítása jutott az eszembe. — Minden az óvodában kez­dődik s azzal, hogy mit hoz onnan tarsolyában az iskolába, az emberformálás különböző intézményeibe, végül is az életbe. A zene nemcsak zené­re nevel, hanem a teljesebb ember jellemalakításához is hozzájárul. Előkerül egy fénykép, ame­lyen Ugrin Gábor átveszi az angol rádió és televízió, a BBC, 1970-es Énekeljenek a népek című nemzetközi kórus­fesztiváljának első díját. De eddig hosszú volt az út! — Az utcai, folyosói, meg a lakásokon tartott közös ének­lés ott folytatódott, hogy Ug­rin Gábor a budapesti Veres Pálné Gimnázium tanára lett. Itteni kórusa fogalommá vált. Volt eset, hogy egyszerre 300 —400 gimnazista énekelte Ko­dály Psalmus Hungaricusát — folytatta Hintalan László. Utcán, folyosón — Embersége, szakmai tudá­sa, a zene iránt érzett alázata, szenvedélye és igényessége vonzotta köré a fiatalokat. És itt megint Kodály gondolatá­hoz kell visszatérni. Ugrin Gá­bor és kórusának sikersoroza­ta igazolja, hogy kezdeményez­ni, építkezni csak jó alapokon lehet. Az 1932-ben született Ugrin Gábor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán vé­gezte tanulmányait. A magyar zeneoktatás nagyköveteként tanított Belgiumban, Portugá­liában, Kanadában, az Ameri­kai Egyesült Államokban, Ja­pánban. Szerény öntudattal — Az általa vezetett kórus is hasonló nemzetközi sikersoro­zattal dicsekedhet. 1972-ben az arezzói kórusversenyen a második díjat, az 1977-es neerpelti fesztiválon az első díjat, 1978-ban Debrecenben a második, 1979-ben Várnában a harmadik díjat szerezték meg. Örvendjen az egész világ! — zengi Kodály egyik gyönyörű kórusműve. Valószínű messze vagyunk még attól, hogy az egész világ a zene örömében és szeretetében egyesülve együtt mondhassa el ezt a himnikus szárnyalású éneket. De legalább annyit elmondha­tunk, szerényen, ám öntudato­san: igyekszünk minél többet tenni, hogy hozzájáruljunk szűkebb hazánknak ehhez az öröméhez. F. M. OTP-fiók Megalakult a tanácsadó Gödöllőn megalakult az OTP társadalmi tanácsadó tes­tületé. Az új szerv célja, in­formációkkal és javaslatokkal segíteni a pénzintézet városi kirendeltségének munkáját. Jelentőségét növeli, hogy a párt-, a KISZ és a tanácsi szervek, valamint a társadalmi szervezetek, az üzemek, intéz­mények és hivatalok képvise­lői is helyet kapnak benne. Az alakuló gyűlésen Megy- gyes József, az OTP gödöllői fiókjának igazgatója ismertet­te tevékenységüket és idei eredményeiket. A fiók műkö­dési területe o városra és a környék tizenöt községére terjed ki. November végéig csaknem hétszázötvenmillió forint volt a betétek összege. A legkedveltebb forma a ka­matozó betétkönyv, a gépko­csi nyeremény-betétkönyv, a takaréklevél, a gépkocsifede­zeti, az ifjúsági és takarékossá­gi cselek. Üj szolgáltatás a szeptem­ber elsején bevezetett átuta­lási rendszer, amelynek előnyét azonban még viszonylag keve­sen ismerték fel. Részletesen hallottunk a kölcsönök visszafizetéséről is. Sajnos akadnak olyanok, akik erről gyakran megfeledkez­nek. Az év elején például 2 millió 378 ezer forint volt a vissza nem fizetett összeg. Az OTP gödöllői fiókja 126 millió forint összegben 946 építési kölcsönszerződést kö­tött. Hőkirály rendesen megrázta a szakállát a héten. Megrázta? Apránként lassan egy hónapja hozzászoktatott minket az ef­féléhez. Odakünn, a határban persze szükség van a vetések­nek a hótakaróra, hogy a tu­catnyi mínuszok ne tegyenek kárt a vetésekben, ki ne fagy­janak. A közlekedést azonban a hózivatar idején, de általában még két-három napig hátrál­tatja. Nemcsak az autókét, vonatokét, hanem a gyalogjá­ró emberekét is. Vagyis min­denkiét, mert ki az, aki ne közlekedne ezzel az ősi mód­szerrel? Ahhoz pedig, hogy ká­ra, baja legyen a jeges, latya­kos út miatt bárkinek a saját­ja lehet. Elnéztem a minap, még a múltkori havas esős reggelen, .saszegsn az egyik forgalma* élelmiszerüzletbe igyekvőket, s az onnan kijövőket, milyen tornamutatványt voltak kény­telenek produkálni a bejárat előtti négy lépcsőn. Igen. az a kétcentis, alul jeges, felül la­tyakos hóréteg okozta bosszú­ságukat, majdhogynem bal­esetüket. Vajon szólt-e közülük vala­ki az üzletben ezért? Alig hi­szem. Két oka lehet a bátor­talanságuknak. Az egyik, hogy ha szóvá teszik, hiába a régi ismeretség, talán meporrolnak rájuk odabenn, ahol ilyen esetre nézve biztos azt tart­Úton, szélvédő sncgiil ják: a vevő megkapja a ke­nyeret, lisztet, sót, húst, s a karácsonyfára valót, mit tö­rődnének az ilyen piciny dolog­gal ők. A vevő pedig, mond­jon bármit, ilyen apróság mi­att nem megy máshová vásá­rolni, noha mindössze egy ki­lométerrel arrébb van másik üzlet. Aztán az is felmerülhet, hi­szen a bolt gyakorlata ezt mu­tatja, a lépcső az odakinn van, jószerivel az utcán, nem a mi dolgunk takarítani. Pedig az, Hiszen, ha baj, baleset van a dologból, perre vihető. De ki­nek hiányzik ez? Meg aztán, akkor már majdnem mindegy. Ne legyen így: bolt, irodaház, hivatal és más forgalmas he­lyiség bejáratát, az utcákat ta­karítsa el inkább mindenütt az. aki tartozik ennyivel a vendégeinek, vásárlóinak, vagy egyszerűen szólva: a többieknek! A közlekedés akár télen, akár nyáron különben is elég bosszúságot okoz, pedig so­kaknak öröme telik áldásában. Legfőképpen a rohanás, szó­val: a sebességhajszolás. Nem kell ehhez ugyan versenyző típusú autóvezetőkre gondol­ni, a kevésbé bátrakat is el­kapja néha a hév. Legyen szabad elmondanom azt a tapasztalatomat, élmény­számba menő kioktatásomat ezzel kapcsolatban, ami velem, közlekedésügyben megtörtént. Sok-sok éve annak, amikor az első kerékpárt gyerekként megkaptam. Öröm volt az el­ső körök megtétele: azután a többi, s már jól tudtam brin­gázni, amikor egyszer atyám jóbarátjával, aki kovács és ezermester, meg ezüstkalászos gazda volt, együtt kerekeztünk a határba kukoricát kapálni. Mint afféle siheder, soha­sem tartottam az öreggel a lé­pést: hol elhajtottam mellette szélvészsebesen, hol lemarad­tam, hogy újra nekilendülhes­sek. s élvezzem a méterek mú­lását ... Olykor leizzadtam a bolondos tempómban, dehát mit számított akkor. Te fiú, szólt rám egyszer csak az öreg, mty rohangálsz, s mutatta, hogy ő milyen kényelmes tem­póban halad százszor javított, századeleji. jól olajozott bi­ciklijével. Nem kell úgy siet­ni, tette még hozzá a tanulsá­got, noha biztosan értette, mi­ért voltam olyan hajtós. Szó­val, ide figyelj! A bicikli, ez már gép. te pedig szereted a gépeket: hidd el. ha nem ro­hansz. előbb célba érsz vele. mint aki lovas kocsin baktat, vagy gyalog megy a mezőre. Tetszik különben az a mos­tanában hangoztatott jelszó, hogy partnerek vagyunk az utakon. Ez minden közleke­dőre, a gyalogosokra éppúgy vonatkozik, mint a járműve­zetőkre, hiszen, ahogy már említettem, egy másik gyako­ri mondást: mindenki közle­kedő. Ám, legyen szó ezúttal a járművezetőkről. Milyen is a kapcsolatuk? Nem szeretem, de gyakran látom, hogy a vé­dett útvonalon haladók bizo­nyos helyzetekben előnyt ad­nak partnerüknek. Minden ilyen esetben meg­kap, hogy ezekben a helyze­tekben bizonyos fajta törődés látszik a másikkal, a közleke­désben átmenetileg hátrány­ban lévővel. Bárcsak mindig, minden tekintetben ilyen em­berbaráti lenne a szélvédők mögül egymásnak jó szándék­kal intők viszonya. Furcsa, hirtelen barátság szövődik néha egy-egy kisebb koccanásnál, súrlódásnál, be- lecsúszásnál, különösen, ha a pilóták amolyan egyívásúak, pláne, ha fiatalok. A minap lettem arra figyelmes az egyik gödöllői kereszteződésben, hogy egy Wartburgos, a csú­szós úton, úgymond megtolta a bekanyarodásban lévő autó­busz hátsó lökhárítóját. Be­szélgetésükből kitűnt ugyan hogy tán sohase látták egy­mást, de szépen, tegeződve tisztázták, ki miben lehetett hibás. Megegyeztek, betétlapot cseréltek, s mentek tovább. Fehér István A tanácsok részére csaknem kétszáz számlát vezetnek, ilyen tekintetben ugyancsak idetar­tozik Aszód és a környező köz­ségek is. Jó a kapcsolatuk a tanácsokkal. A KST-re több mint 12 millió forintot fizet­tek ki december elején, a ta­karékbetétek kamatára pedig mintegy 22 millió forintot ír­nak a lakosság javára. A tanácsadó testület felada­tait Kovács Gyula, az OTP Pest megyei Igazgatóságának vezetője elemezte. Szólt a január elsején életbe lépő öt­napos munkahétre való átté­résről. Városunkban a jövő év első hat hónapja alatt szombatonként szűkített szol­gáltatást léptetnek életbe. Az új munkarendről a lakos­ságod még külön is tájékoztat­ják. Szűcs István, az I-es pos­tahivatal vezetője itt azt kö­zölte, hogy január 1-től szom­batonként 8-tól 12 óráig tar­tanak nyitva. Köő Sándorné, az OTP dol­gozója azt mondta, hogy szí­vesen vállalják az üzemekben és az intézményekben az át­utalási szerződések megkötését. Az OTP társadalmi tanács­adó testületének ülésén meg­választották a vezetőséget is: elnöke Bamberger Károly, a városi tanács elnökhelyettese, titkára Meggyes József, az OTP gödöllői fiókjának veze­tője lett. ___________ Cs. J. Vá rosi moziműsor Vasárnap: Manhattan. Színes, szinkro­nizált amerikai fümvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Vük. Színes magyar rajz­film, 12, 14 és 16 órakor. A zsarnok szíve, avagy Boc­caccio Magyarországon. Színes magyar—olasz film, 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont, vasárnap. Idesüss! Fenyőünnepély kis­dobosoknak 10 és 11.30 óra­kor. , Délutáni játszó. Fenyőün­nepély úttörőknek, táncház, filmvetítés, tombola, diszkó, játék, cserebere, 15 órakor. Veresegyház, művelődési központ, vasárnap. Klubdiszkó. Belépés csak igazolvánnyal. 19 órától. Aszód, hétíő. Külpolitikai tájékoztató dél­után öt órai kezdettel a hely­őrségi klubban. Meghívott vendég: Pálfy József, a Ma­gyarország főszerkesztője. Galgahévíz, művelődési ház, vasárnap. A helyi művelődési ház ze­neiskolásainak karácsonyi hangversenye, 16 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Évek óta mindig december első felében tartják meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a szocialista bri­gádok számadási ünnepségét. A gazdasági főigazgatósághoz tartozó szervezett dolgozók üyenkor taggyűlést is tarta­nak. Ebben az évben az 1-es számú előadóteremben gyüle­keztek a szakszervezeti tagok, az alapszarvezet népes tábora. Az 510 szakszervezeti tagból egy híján háromszázan voltak jelen, a többiek ebben az idő­ben is dolgoztak a különböző munkahelyeken. Először a szakszervezeti v tevékenységet értékelték. Kiemelték, hogy sokat ja­vultak a munkahelyi körül­mények, a szakszervezeti bi­zalmiak mindenütt aktívan

Next

/
Thumbnails
Contents