Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-19 / 297. szám
LÓI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1981. DECEMBER 19., SZOMBAT Termelőssovet!kese! és élsfforma Változó szokás, növekvő igény •9 Üléses©!! is járási pártbizottság Ülést tartott tegnap a járási pártbizottság. Először Balia János első titkár előterjesztésében megtárgyalták a járási agitációs és propagandamunka-bizottság jelentését a termelőszövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, majd dr. Szabó Gyulának, ’a párt- bizottság titkárának előadásában a gazdasági egységekben folyó munkaverseny helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól készült jelentést. A testület mindkét előterjesztést elfogadta. Visszaáramlás A járásunkban működő termelőszövetkezetek parasztságának élet- és munkakörülményeiről készült jelentős bevezetőben néhány jellemző adatot emel ki. Ma a járásban, mintegy 54 ezer az aktív keresők száma, közülük körülbelül tízezer dolgozik a mező- gazdaságban, pontosabban a termelőszövetkezetekben. Ez a két szám tükrözi azt a folyamatot, mely a termelőszövetkezetek szervezése idején kezdődött, s hosszú ideig tartott, a faluból való elvándorlást. Másfelől a fejlődésre is utal, hiszen a munkáskezeket a korszerű technika és technológia megjelenése és térhódítása tette nélkülözhetővé. A hetvenes évek elejéről ellentétes irányzat vált megfi- gyelhetővé, mind többen jöttek vissza a mezőgazdaságba, de — s ez is jellemző — nem az alaptevékenységben találtak munkát, hanem a különböző ipari üzemekben, amelyek ma szintén nélkülözhetetlenek a termelőszövetkezetekben. Az új technika és technológia óriási hatással volt a parasztság életberendezésére a mi vidékünkön is, állapítja meg a pártbizottság által elfogadott jelentés. Űjabb réta- geződési folyamat kezdődött. Voltak, akik tudomásul vették, hogy tanulniuk kell, lépést akartak tartani az újjal, ők az iparszerűen termelő, esetleg komplex módon gépesített ágazatokba kerültek. Sokan maradtak azonban a hagyományos területeken is — elsősorban nők. Maguk a gazdaságok is differenciálódtak, területi adottságaik, vezetési feltételeik és más okok miatt. Egy idő után szükségszerűen felvetődött a gazdaságok működésének felülvizsgálata. A nagy teljesítményű gépek, gépsorok gazdaságos üzemeltetése elképzelhetetlen bizonyos területnagyságok alatt. Járásunkban ennek az lett a következménye, hogy a hetvenes évek végére a termelő- szövetkezetek 6—7 ezer hektáron gazdálkodnak, több falu határát átfogva. Milyen változásokat hozott mindez a családok életében? Továbbra is jellemző rájuk a kettős jövedelműség, de míg korábban szinte csak a nők és az idősek dolgoztak' a tsz-ben, napjainkban a derékhad és a fiatalság képviselői is szép számmal megtalálhatók a gazdaságokban. Különösen 1975. óta nőtt a 30—50 közöttiek száma, illetve a még fiatalabbaké. Nagyobb arányban képviseltetik magukat a szakmunkások, a tecnikusok és a •mérnökök. Igaz, az iparból visszatértek nem éppen a mezőgazdaságban legjobban hasznosítható képzettséggel rendelkeznek, de mint a yác- szentlászlói példa is bizonyítja, tudásuk jó alapul szolgálhat az átképzéshez. S nem utolsó szempont, hogy az ilyen embereket könnyebb rávenni a tanulásra. Korszerű gazdaságok A technikai, gazdasági változások velejárója a másfajta és nagyobb igények kibontakozása a közösségben és az egyénben egyaránt. A szövetkezetek parasztsága igényli a jó, szakemberek berkeiben korszerűnek mondott munka- körülményeket, elvárja, hogy lakóhelyén legyen megfelelő ivóvíz, járda, út, kereskedelmi. ellátás, ipari szolgáltatás. Amint a munkabizottság felmérése tanúsítja, a termelő- szövetkezetek vezetői idejében felismerték ezeket a jogos igényeket, s intézkedtek. Minden tsz-ben megoldották a dolgozók étkeztetését, megszervezték a koszt távoli munkahelyre való szállítását. Ami azelőtt ismeretlen fogalom volt falun, egyre inkább megszokottá válik: a gazdaságok támogatásával évről évre több termelőszövetkezeti tag üdül itthon és külföldön. Vagy önálló, vagy bérelt üdülővel rendelkeznek gazdaságaink. Nagy fordulat következett be a lakáshelyzetben. A legutóbbi esztendőkben minden községben élénk házépítkezés folyt. Szaporodik a többszintes, tetőtérbeépítéses épületek száma, s javul az otthonok Szeretnénk megnyerni vevőnknek, ön pedig vásárlási utalványt nyerhet, ha a Gödöllői Áruházban vásárláskor átadja az alábbi szelvényt. felszereltsége. Mosógép, hűtő- szekrény, gáztűzhely, modern bútor úgyszólván mindenütt található. A lakások zöme vízvezetékes, bár ezek nagyobb része házi kútból kapja a vizet. Tűnőben az évszázados szokás, a tisztaszoba- szemlélet, a ház egészét használják. Kölcsön és Lelek Az új házak építése többnyire ÖTP-kölcsönaol történik, de segítenek a termelő- szövetkezetek is. A Szilas menti Tsz például kamatmentes kölcsönt és kedvezményes telket ad. Megvizsgálandó ellentmondás, hogy más gazdaságok nem adnak ilyen támogatást. Főleg az értelmiségiek részéről, akik szerint az OTP-kölcsön kevés, a gazdaság viszont nem segít. Kíváncsi volt a bizottság az életmód alakulására is. Azt tapasztalták, hogy az anyagi gyarapodás, a munka, a munkakörülmények változása, a lakóhelyi környezet átalakulása sem vezetett a kisparaszti szokásokkal, gondolkodás- móddal való teljes szakításhoz. Tapasztalhatni kulturális igénytelenséget, amit gyakran a sok munkával magyaráznak. Nagy eltérések mutatkoznak a televíziónézésben, a rádiózásban, az olvasásban. Eltérő az érdeklődés a tanulás iránt. Talán nem meglepő, hogy a tanulás iránti készség és kulturálódás igénye együttjár. A pártbizottság határozata összegezve a tapasztalatokat, és a legfontosabb tanulságot, megállapítja: a szövetkezeti parasztság fejlődése meggyorsult, tudatos és szilárd szövetségese lett a munkásosztálynak, becsülettel helytáll az építőmunkában. A mezőgazdasági termelés, a munkában és az elosztás jellegében bekövetkezett változások is nagymértékben közelítik a parasztságot a munkásosztályhoz. De továbbra is vannak különbségek, amelyeket a mindennapi munkában, a politikai irányításban nem szabad figyelmen kívül hagyni. K. P. Természetjárók kluhdéSufánJa Klubdélutánt tart a GSC természetjáró szakosztálya hétfőn, december 21-én délután 5 órai kezdettel a városi művelődési központban. Az összejövetelen színes diaképekkel mutatják be a mohácsi busójárást és a debreceni virágkarnevált. Szívesen látnak nem szakosztályi tagokat is. ¥órosi moziműsor Manhattan. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. Munkájuk nélkülözhetetlen Kor és a felelősségtudat A kartali Petőfi Termelő-’ szövetkezet ifjúsági parlamentje nem kavart vihart a szövetkezet életében. Nem voltak látványosságra törekvő felszólalások, amint a beszámoló sem szépítette az eredményeket és nem kendőzte el a gondokat. Munkaértekezlet volt. A demokratikus jogok gyakorlására adott lehetőséget ez a fórum, s arra, hogy a jelenlevők — fiatalok és vezetők — együtt gondolkodjanak a további fejlődés lehetőségeiről. Kovács László termelőszövetkezeti elnök beszámolója a szövetkezet egészéért érzett felelősséget és tisztességes munkát nem a nemzedéki hovatartozás alapján kérte számon. Együttes gondolkodásra, közös felelősségtudatra, tisztességes munkára ösztönzött fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Tartós folyamat Igaz, az utóbbi években nőtt a fiatalok felelőssége, s ez összefügg azzal a változással, amely alapvető jellegű és az elmúlt egy, másfél évtizedben zajlott a szövetkezetek zömében, így a kartaliban is. A ' szövetkezetek tömeges alakulásának időszakában a tagok átlagéletkora igen magas volt. Az azt követő néhány évben ez a korösszetétel még tovább romlott. Az elmúlt 15 évben azonban a párt agrár- és szövetkezetpolitikája, a gazdaságok megerősödése, a gépesítés, a kemizálás és a munkafeltételek javulása eredményeként a fiatalok aránya kedvezően alakult. A jelenleg foglalkoztatottak száma Kar talon 511 fő, s ebből 155 a 30 éven aluli, akik közül tízen rendelkeznek egyetemi, főiskolai, huszonötén pedig középfokú végzettséggel. Nyolcvanegy fiatalnak van mezőgazdasági vagy ipari jellegű szakképzettsége. Ez a fiatalodási folyamat megállíthatatlan, hiszen az idősebb korosztály kiöregszik, ezért szólt a beszámoló is a generációváltozásról. Deme János állattenyésztési telepvezető felszólalásában a jogok és lehetőségék összefüggésében vizsgálta a fiatalok kérésének a megvalósítását. — Nincs feszültség a bérezésben, — hangoztatta —, a fiatalok is megkapják munkájuk után az anyagi és erkölcsi elismerést. Nem hátrány a kartali tsz-ben fiatalnak lenni! De az évék száma nem jelent előnyt sem. Rendszeres tájékoztató Paulin István, a termelőszövetkezet KlSZ-bizottságának titkára, Pintér László gépszerelő, Barabás Sándor villany- szerelő gondolatai azonos tőről fakadtak. Valamennyien a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének módjait és lehetőségeit kutatták. Javasolták, hogy a gazdasági vezetők KISZ-taggyűléseken, vezetőségi üléseken rendszeresen informálják a fiatalokat a szövetkezet helyzetéről, feladatairól, a demokratikus fórumok döntését igénylő kérdésekről. A KISZ-szervezet ezek ismeretében adhat megbízatást tagjainak arra, hogy a szövetkezeti demokrácia fórumain képviseljék az ifjúság érdekeit. A felnőttként való kezelés egyrészt segíti a szövetkezeti demokrácia fejlődését, másrészt növeli a fiatalok jártasságát a közügyekben, így fokozatosan alkalmassá teszi őket a különböző tisztségek viselésére. Hogy erre a jártasságra mekkora szükség van, az a beszámoló adataiból is kiderül. A szövetkezet 15 fős vezetőségében 26.6 százalék, a szak- szervezeti és közművelődési bizottságban egyaránt 60, a A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési központ Az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusának hangversenye. Vezényel: Ugrin Gábor Liszt-díjas karnagy, este 7 órakor. Veresegyház, művelődési központ Karácsonyi muzsika. A Can- temus vegyeskar ünnepi műsora. Közreműködik: Ella Péter csembaló. Ella Beatrix fuvola, 19 órakor. Galgahévíz, művelődési ház Az Ifjúsági Magazin élő magazin műsora: a BP újhullámos zenekar koncertje: Schuster Lóránt bemutatja a P-mo- bil együttes új nagylemezét; Arató András Videó-diszkója, 20 órakor. nőbizottságban 18 százalék a 30 éven aluliak aránya. Erre a megbízásra a fiatalok jelentős része rászolgált. Hűségüket, ragaszkodásukat, felelősségtudatukat ezúttal is igazolták. Anyagi számítások Masznyik Sándorné kérte a szövetkezet vezetőségét a községekkel való szorosabb kapcsolat kiépítésére. Legyünk ott az iskolákban, a művelődési házakban, a könyvtárakban, járjunk élen a település- fejlesztési versenyekben, hangoztatta. Turóczy László gépszerelő felszólalása sem nélkülözte a felelősségtudatot: —■ Mi, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok napról napra a munkánkkal bizonyítjuk, mennyire nélkülözhetetlen tagjai vagyunk a szövetkezetnek s ezáltal a szocialista társadalomnak. Miért van hát - — vetette fel panaszát —, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó fiatal kevesebb OTP-köl- csönt leap családi házának építéséhez, mint az, aki gyárban dolgozik. Tudom, a törvényt ki lehet játszani. Amíg a kölcsönt megkapom, üzemi munkás leszek, aztán visszajöhetek a szövetkezetbe, mert a törlesztésből senki nem tudja, hol keresem a forintokat. De kinek jó ez? Sok mindenről esett még szó. Üdültetés, közös kirándulások, beiskolázás, továbbtanulás. Többen is igyekeztek körülhatárolni azokat a feltételeket, amelyek a jó munkahelyi légkör kialakításához szükségesek: anyagi számítások megtalálása, képességeknek megfelelő feladatok, kielégítő szociális juttatások, beleszólás a dolgokba és így tovább. — Lehet, nem minden igényt tudunk kielégíteni, de az elfogadott ifjúságpolitikai intézkedési terv segíti a rangsorolt kívánságok megvalósítását, mondotta a vitát összefoglaló zárszavában Kovács László. F. M. Véradóknak Oklevél, plakett A Vöröskereszt fennállásának századik évfordulója alkalmából a vérségi szervezet vezetője, Kovács Júlia ünnepi nagygyűlést szervezett a helyi csoportok részére, amelyen csaknem hetven tag jelent meg. Az iskolások tánccsoportjának és énekkarának műsorával kezdődőt a rendezvény, majd dr. Sárospataki György körzeti orvos, a helyi vöröskeresztes szervezet elnöke tartott előadást a mozgalom fejlődéséről. Utána okleveleket, plaketteket adott át az önkéntes véradóknak, elsőként Szénást Józsefnének, aki tizenötször adott vért az elmúlt két évtizedben. Tízszeres véradók: Berze László, Kalmár Istvánná, Kalmár János (Rákóczi út 28.), Kiss József né, Marton József, Molnár Zsigmond, Papp József, Rádóczki Mihályné és Szűcs József. nyersen tárolt kukorica Sikeres kutatások folytak korábban, s folynak idén is a kukorica energiatakarékos, fólia alatti tárolásával. A módszerrel szárítás nélkül prizmázzák a kombájnról lekerült értékes takarmányt, majd légmentesen zárva tartják a felhasználásig. Járásunk nagyüzemei közül eddig csupán a túrái Galga- menti Magyar—Kubai Barát-, ság Tsz alkalmazta jelentősebb mértékben a tárolás eme formáját, az idén ősszel aztán még egy partnere akadt: a kartali Petőfi Tsz-ben nem kevesebb, mint háromszáz tonna nyers szemes kukoricát tettek el szárítás nélkül télire. Eisnarad Elmarad a KISZ járási bizottsága által december 20-ára meghirdetett asztaliteniszverseny! Mint a bizottság munkatársától megtudtuk, az új időpont január 23-a. Szombati jegyzet Szemléletváltozás Szemléletváltozás: az utóbbi esztendőkben agyoncsépelt, kilúgozott, elkoptatott kifejezés. Mindenki használja, mindenki mást ért rajta. Egyáltalán nem ritka, hogy a szemléletváltozást sürgető se többet, se kevesebbet nem akar, mint azt, hogy mások is hozzá hasonlóan vélekedjenek bizonyos dolgokban. Jegyzetünkben mi a következőképpen értelmezzük a kifejezést: rugalmas alkalmazkodás a változó körülményekhez. Vagyis akkor szükséges szemléletet váltanunk, amikor o korábbihoz képest új közegben másképpen kell cselekednünk, hogy legalább ugyanazt az eredményt érhessük el. Meglepő-e, hogy a szemléletváltozást sürgető szavak többnyire vezetők szájából hangzanak el? Nyilván nem, hiszen az ő egyik feladatuk felismerni és felismertetni az újat, az ahhoz való alkalmazkodás sürgetése, beosztottjaik, munkatársaik megnyerése ehhez, a kollektíva javára, üdvére. Biztosra vehetjük, az a két vezető, aki nemrég két gödöllői üzlet árusítandó cikkskálájáról megegyezett, szintén sokszor hangoztatja címadó szavunkat. Arról van szó, hogy nemrég megnyílt Gödöllőn a régen beharangozott, a sokadik határidőre elkészült ruházati bolt, s az illetékesek megegyeztek, bizonyos termékeket csak itt, másokat kizárólag az áfész áruházakban tartanak majd. Nehogy szegény vásárlónak töprengeni kelljen, melyik boltból vegye a kívánt holmit. Véletlenül se fordul- hassan elő, hogy egy vevő, aki teszem azt morcosán ébredt, s a mosolygós eladó magatartását félremagyarázva, így kiálthasson fel: nem veszek maguktól semmit, majd a másik üzletben! Csöppnyi példánkban korszaknyi idő gazdasági felfogása, kereskedelmi magatartása és még sok más sűrűsödik. Egyebek között az a tévhit, hogy ki lehet számítani, megtervezni, mekkora területre milyen és milyen nagyságú üzlet telepítendő, az ottani lakosság igényeinek kielégítése céljából. Annyi mindentől függ a kereslet alakulása, változása, hogy azt a legokosabb számítógép se képes követni. Egyetlen módszer van: a gyakorlat. Tanácsi emberek szájából mostanában gyakran hallom, akkor is ki kell adniuk a működési engedélyt, ha egymás mellett akarnak nyitni ugyanolyan boltot. Az egyik majd tönkremegy, tehetnénk hozzá, az ő bajuk. Az állami, szövetkezeti kereskedelem ezt nem engedheti meg magának. Korántsem biztos, hogy ne virágozhatna két hasonló bolt egymás mellett, az állami, szövetkezeti üzlethálózat azonban tényleg nem fejleszthet ésszerűtlenül. Még ha a gyakorlatra esküszünk is, tudjuk, sokféle módszerrel tárható fel a majdani igény, kereslet, nem kell tehát sötétbn tapogatóznia a tervezőnek, arról döntve, hová milyen üzletet építsenek. Föltehetően így történt ez a ruházati bolt esetében is. Az áruház akkor már szilárdan állt, bárki megtudhatta, milyen cikkeket árusít. Hogyha ez igaz. még kevésbé értjük a kereskedők félelmét az esetleges versenytől. A vevőnek a békés megegyezés aligha jó. így kevesebb a reménye, hogy megkapja a nehezebben elérhető termékeket, a boltok nem kényszerülnek rá az érte való harcra. Jobb, a másiknál nem kapható árucikkel. Esélye persze marad. A Sugár. HÉV-vel negyvenöt perc. Azzal nem állapodtak meg a gödöllői boltok. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
