Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-18 / 296. szám
1981. DECEMBER 18., PÉNTEK 3 xAtmm TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalrólJ Őrizzük társadalompolitikai vívmányainkat és szerény mértékben tovább javítsuk az életkörülményeket. Az életkörülmények javításában továbbra is nagy szerepe van a kórházfejlesztésnek, az általános iskolai tanteremépítésnek, 1982-ben 1300 új általános iskolai tanterem létesül. Az egészségügyi kiadások jövőre 7,2, a kulturális kiadások 5 százalékkal haladják meg az idei várható ráfordításokat. Tovább folytatjuk a lakásépítési program megvalósítását. 1982-ben 77 000 lakás — ezen belül 19—20 ezer állami lakás — fog épülni, ezzel megvalósulnak az ötéves terv időarányos feladatai. A gazdálkodás mai feltételei — hangsúlyozta Hetényi István — a közkiadásokban észszerűbb, takarékosabb gazdálkodást követelnek. A takarékosságot úgy kell gyakorolni, -hogy az nem keresztezheti társadalompolitikai céljainkat. Hetényi István kifejtette: a jövő évi költségvetés akkor válhat reálissá, ha a fejlődést jövőre is intézkedésekkel alapozzuk meg. A kormány ezért korszerűsítette a valós feltételekhez és a gazdaságpolitikai célokhoz igazította az árképzést. A jövedelemszabályozás módosítására hozott intézkedések reálisak, a vállalatokat ugyan rövid távon esetleg kedvezőtlenül érintik, de a népgazdasági egyensúly javítása végső soron minden vállalat tartós érdeke. A miniszter szólt valutapolitikánkról, nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi kapcsolataink fejlesztéséről. Az expozé következő részében emelékeztetett azokra az intézkedésekre, amelyeket a mezőgazdaságban hoztak, egyebek között arra a programra utalt, amelyet kidolgoztak az alacsony hatékonyságú, kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelésének fellendítésére. Befejezésül a miniszter utalt arra, hogy mozgósítható energiáinkat a nagyobb teljesítményekre való felkészülésre kell fordítani. Ezt tükrözi a Magyar Népköztársaság 1982. évre összeállított költségvetése is. A miniszter kérte az országgyűlést, hegy mindezeket mérlegelve vitassa meg és fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. év tapasztalatai egyértelműen igazolják a hatodik ötéves «terv tör vény új vonását, a nyitottságot, a rugalmasságot, amely a gyakorlatban jöl bevált A költségvetési bizottság nevében javasolta: átfogó elemzés után szülessen intézkedés a nagyiparban a korszerűbb bérszabályozási formák kialakítására és bevezetésére. A NAPIREND VITÁJA A NYITOTTSÁG, RUGALMASSÁG JÓL BEVÁLT GYAKORLAT Ezután Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója, (Pest m. 16. vk., Ráckeve), a törvényjavaslat bizottsági elő-' adója kapott szót. Kiemelte: a költségvetési tervezetről az országgyűlés bizottságaiban 96 képviselő mondott véleményt. Alkotó vitában elemezték a kialakult helyzetet, s a továbblépés feladatait, eszközeit. Az írásos dokumentumokból az is kitűnik, hogy államunk az elkövetkező évben is gondoskodik polgárairól. Nagy és növekvő összegeket fordít egészségügyi, szociális és kulturális ellátásra, a fogyasztói árak védelmére. Fenntartja a jog- és rendibiztonságot, az ország védelmi erejét, emellett részt vállal a gazdaság- fejlesztő munkából a beruházások egy részének finanszírozásával. Az állam e feladatokat akkor is vállalja, amikor a fejlődés külgazdasági feltételei romlanak, ■ s számos egyéb belső ok miatt nem bővül megfelelően népgazdaságunk jövedelme. A terv- és költségvetési bizottság szükségesnek és helyesnek tartja a gazdaságpolitikai célok eléréséhez a gazdasági szabályozó- rendszer egyes elemeinek a jövő év január elsején életbe lépő változását. A jövedelmek mérsékeltebb növekedése a tanácsoktól, az Intézményektől mindinkább sürgetően igényli, hogy a rendelkezésükre álló pénzügyi forrásokat a kiemelt feladatokra összpontosítva vegyék figyelembe. A közpénzekből, az állami költségvetésből finanszírozott feladatoknál a hatékony, takarékos felhasználás legyen mindannyiuhk száméra egyaránt- kötelező — hangsúlyozta. A bizottsági vitában számos felszólaló sürgette, a jövőben arra is gondosabban ügyeljünk, hogy ne fukarkodjunk az erkölcsi és anyagi elismeréssel azon alkotó emberek esetében, akiknek szorgalmas, fáradságot nem ismerő munkája nyomán a nehéz körülmények között is előbbre lépünk. Sok szó esik arról, hogy hazánkban egyelőre magasabb a technikai fejlettség szintje, mint kihasználásának hatékonysága. Fejlődésünk kulcskérdése tehát nem egyszerűen a technikai fejlesztés, hanem annak hatékonyabb, szervezettebb kihasználása. Ez viszont már nem a technikán, hanem a*vele kapcsolatos társadalmi és emberi tényezőkön is múlik. Az előadó aláhúzta: az idei Peják Emil (Budapest, 56. vk.), az MSZMP XVIII. kerületi Bizottságának első titkára nyitotta meg a felszólalók sorát: szólt az idei terv teljesítésének fővárosi jellemzőiről, majd elmondotta, hogy Budapest jövő évi terve is természetszerűen összhangban lesz a népgazdaságéval. A takarékosság, a célszerűség jegyében. Skaliczki Károlyné (Békés m. 2. vk.), a Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat csoportvezetője elismerően szólt megyéje mezőgazdaságának termelési eredményeiről, de mint mondotta, a megtermelt értékek óvása nem mindig megoldott. Rámutatott arra is, hogy az ipar és a mező- gazdaság között, nem mindig megfelelő az együttműködés. Dobi Ferenc (Csongrád m. 5. vk.), a MEDOSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a jövő évi népgazdasági terv és állami költség-vetés céljaival a szak- szervezetek egyetértenek. A társadalom, a tervfeladatok végrehajtásában is számíthat a szervezett dolgozókra. Karakas László (Hajdú-Bi- har m. 12. vk.), az MSZMP KB j)ártgazdasági és ügykezelési osztály vezetője, az idei év gazdasági fejlődéseinek eredményeit summázta, majd szólt Hajdú-Bihar megye jövő évi beruházási terveiről. Vastagh Ottilia (Nógrád m. 8. vk.), Finomkerámiaipari Művek romhányi gyárának csoportvezetője, .jelentette, hogy ' üzeme, a beruházások eredményeként csaknem ötszörösére növelte falicsempe- termelését. A piac igényeihez igazítva termékszerkezetét; törekedve a minőség folyamatos javítására; építve a szocialista brigádok cselekvőkészségére. Boza József (Bács-Kiskun m. 18. vk.) az állampusztai célgazdaság igazgatója kiemelte, hogy véleménye szerint a jövő évi költségvetés jól számol az objektív valósággal és a lehetséges célok közül á legoptimá- lisabbat tükrözi. Hornyák Tiborné (SzabolcsSzatmár m. 9. vk.) az MSZMP nyírbélteki nagyközségi bizottságának titkára ugyancsak kifejezte meggyőződését, hogy a törvénytervezet reális célokat tartalmaz. Szigethy Dezső (Győr-Sopron m. 14. vk.) a Soproni Vasöntöde műszaki osztályvezetője a műveltség fokozásának fontosságát hangsúlyozva, felhívta a kulturális kormányzat figyelmét arra, hogy a kultúrád lis ágazatban is érdemes volna lehetővé tenni a tanácsok számára a pénzügyi keretekkel történő rugalmasabb gazdálkodást. Ezt követően Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese' emelkedett szólásra. nap alatt készül el), ugyanitt a betegellátás sürgős megoldása (erre a megye nyújt külön pénzeszközöket, hiszen 23 ezer emberről van szó), Mende központi konyhát kap, ezzel helyére kerül a napközi otthon ügye, megkezdődik Mo- noron a lakótelep emelése (összesen 400 lakás a VI. ötéves tervben). A kisebb beruházások között említést érdemel a közutak felújítása, különös tekintettel a gyalogosokra. S itt ismét visszakanyarodhatunk a társadalmi munkához, melynek segítségével a tervezett járdahosszúságnak két és félszeresét csinálhatják meg a járás településein. Pest megyében nagyon kevesen szolgáltak rá arra, hogy magukra vehessék a pénzügyminiszter tréfásnak tűnő, ám nagyon komoly megjegyzését: „El kell ítélni azokat, akik — az ellenőrzés tanúsága szerint — alacsony jövedelmezőség, visszaesés, vagy veszteséges voltuk ellenére nem törekednek tevékenységük megújítására, akiknek magatartására a sült galamb vá- rása a jellemző. Az államtól azonban verebet is csak a termelés korszerűsítéséhez lehet várni, azt is csak a saját erőfeszítés kiegészítéseként.” Kisebb derültséget keltett az ülésteremben e hasonlat, ám azt senki sem vitatta el, hogy nagyon helyénvaló volt, s nagyon jókor hangzott el. Nem kell messzire mennünk, hogy megtudjuk, menynyire fontos ahhoz az ominózus verébhez a saját erőforrások előteremtése, elmondta ezt helyben Koltai Imre, a Cement- és Mészművek vezérigazgatója, Pest megye 28. számú választókerületének országgyűlési képviselője. De elmondta ennek az előteremtésnek egynéhány mikéntjét is, a cementipar vállalatainak gyakorlatából. Különösen igyekezett eloszlatni azt a tévhitet, hogy a rugalmasság csakis kis- és középüzemek velejárója. Attól függ. mit értünk ezen — magyarázta —, ez pedig attól, milyen vállalatra értjük. A piac igényei szerint gyors termékváltás? Az építőanyag-ipar ezen ágában ezt nem forgathatjuk a fejünkben, de azt igen, hogy miképpen alkalmazkodjunk a piac szállítási kívánalmaihoz, hogy meglegyen bennünk a készség esetleg a határidők módosításához, vagy az azonnali terméktovábbításhoz, ha éppen arra van szükség. Az iparág sajátosságait tekintetbe véve — mint említette — a minőségre is lehet érteni a rugalmasságot. Én úgy hiszem, ezen más iparágak is elgondolkodhatnak ... A beruházásokról szólva ugyancsak megfontolandó mindaz, amit Koltai Imre a cementipar berkedből citált. Ami ilyen címen egyáltalán szóba jöhet, az mind ésszerű célokat szolgál. Milyeneket? Például azt, hogy, a lehető legolcsóbban. beszerezhető energiahordozóval lehessen működtetni egyes üzemeket. Vagy módot teremteni a téli tárolásra, olyan csomagolási metódus kimunkálásával, ami ehhez megfelel. Egészen biztos, hogy mindenütt csak az energiafelhasználás racionalizálását sikerülne megoldani, nem mondhatnánk, hogy hiába gondolkodtunk. De rugalmasságra van szükség az egyéni, a személyes érdekeltség rendszerének megteremtésében is, például nem kell félni attól, hogy a céljutalmak közt esetleg 10—20 százalékos eltérés lesz, ha a munka teljesítményértéke tükrözi ugyanezt az arányt. A kulcsszó mindig és mindenütt a teljesítmény. A valóságos teljesítmény. Mert ahogy mondtuk az elején: okos ember nem épít légvárakat. Márpedig ha biztos alapokat akarunk, akkor magunknak kell azokat meg is teremteni. Bálint Ibolya MARJAI JÓZSEF: POLITIKÁNK BECSÜLETES, EGYENES ÉS KISZÁMÍTHATÓ — Gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjén — és természeti adottságaink adott —, előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb feltételévé vált széles körű, növekvő és minőségileg is fejlődő bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba, a lehető legszélesebb gazdasági kapcsolatok kiépítése, a kölcsönösség alapján együttműködésre kész országokkal — mondotta. — Természetes közegünk és minden ilyen jellegű tevékenységünk alapja a szocialista integráció és ezen belül együttmunkálkodás mindenekelőtt a Szovjetunióval, amely meghatározó tényező a ma és a jövő szempontjából is. A világ minden más részével erre az alapra támaszkodva folytatjuk gazdasági kapcsolataink fejlesztését. Az ország politikai és gazdasági stabilitása, teljesítő képessége, népünk jó közérzete annak a politikának köszönhető, amelyet már több mint negyed százada követ a Magyar Szocialista Munkáspárt, és amely nemcsak idehaza, de határainkon kívül is tiszteletet és'elismerést vált ki. Különösen nagy nemzeti, politikai és gazdasági érték, hogy történelmünkben soha ilyen jó hírünk, tekintélyünk és megbecsülésünk nem volt, mint most. Joggal állapíthatjuk meg, hogy olyan nagy erőfeszítések, mint amilyeneket 1978 óta ez az ország, ez a gazdaság kifejtett a korábban megszokott kedvezőbb körülmények között rendkívül látványos számokat produkáltak volna. Nem rajtunk múlik és nem rajtunk múlott, hogy ez most nem így van. Politikánk és politikai gyakorlatunk helyességét — beleértve gazdaságpolitikánknak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített irányvonalát —; az ország stabilitását, szocialista társadalmunk és gazdaságunk teljesítőképességét igazolták a tények és a nagy megpróbáltatások mércéjével' értékelték fel az elmúlt évek. Most nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a szocialista Magyarország minden összehasonlításban erősítette helyzetét, pozícióit, megbecsülését ás hitelét az iránta érzett, tanúsított bizalmat, hanem saját magához mérten is -fejlődött, előrelépett. Mindezt olyan időszakban, amikor a külső feltételek számottevően romlottak, az igénybe vehető források jelentősen mérséklődtek. Ezek a tények gazdaságpolitikánk helyességét igazolják. Igazolják ugyanakkor, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megőrizte és erősítette a forradalmi erényét: az alapkérdések, a fő célok stabilitásának és változatlanságának megőrzése mellett a gyakorlatban rugalmasan alkalmazkodik a változó feltételekhez, képes a megújulásra. A költségvetés 1982. évi tervünk ezt a gazdaságpolitikát, ezt a gyakorlatot folytatja és fejleszti tovább. Folytatjuk az egész társadalom és ezen belül mindenekelőtt a gazdaság ösztönzését, ha úgy tetszik: kényszerítését nagyobb teljesítmények elérésére. Folytatjuk az alkotó erők lehetőségeinek szélesítését, ennek érdekében minden gát és korlát folyamatos és fokozatos felszabadítását. Folytatjuk társadalmunk és gazdaságunk szocialista jellegének erősítését a szocialista termelési viszonyokból adódó előnyök gyakorlatias, jobb kihasználását. A világon mindenki tudja, kik vagyunk és tudja, hogy mi ezék is maradunk. Szocialista ország, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagja, megbízható, szilárd szövetségese barátainknak, korrekt partnere mindenkinek a világon, aki velünk kapcsolatban áll és együttműködni kész. Ez mind a szocialista fejlődés kérdéseiben, mind a nemzetközi viszonyokban a helyünket és magatartásunkat meghatározó, megváltoztathatatlan elkötelezettség. A Minisztertanács elnökhelyettese beszédének befejező részében szólt a nemzetközi munkamegosztásban való fokozott és számunkra nélkülözhetetlen bekapcsolódásunk folyamatáról, s mint mondotta: alapkérdés számunkra a szocialista integráció erősítése, fejlesztése, a KGST-tagorszá- gokkal ' eddig kialakított együttműködés megszilárdítása és megőrzése. Mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a közös feladatokra a szocialista integrációban új, közös megoldásokat alakítsunk ki. A nem szocialista világgal gazdaságunk versenyképességének növelése alapvető feltétele a kapcsolatok fejlesztésének. Alapelvként alá kell húznunk, hogy gazdaságunk működtetésének mechanizmusa már most, továbbfejlesztése pedig még inkább lehetővé teszi, hogy a világon mindert piacon, annak szabályai szerint versenyezzünk, helytáll- junk, vállalva az ezzel járó kötelezettségeket. Ennek megfelelően meg kell követelnünk és biztosítani kell érdekeink tiszteletben tartását, jogaink maradéktalap és csorbítatlan érvényesítését. Reidl János (Somogy m. 5. vk.) a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője, arról szólt, hogy mennyire fontos a népgazdaság érdekében is, az aprófalvak népesség- megtartó képességének fokozása. Szalai Géza (Budapest 20. vk.) a Ganz-MÁVAG Szerszámgépgyárának vésnöke elismerően nyilatkozott a VI. ötéves terv lakásfelújítási prog* ramjáról, különös tekintettel választókerületére, a Józsefvárosra, ahol igen sok idős ember él elavult épületekben. Jávorkai István (Komárom m. 2. vk.) a Tatabányai Szénbányák Vállalat főaknásza rámutatott, hogy a gazdaság irányításában, a határozatokban mindig egység tapasztalható, ám a helyi végrehajtásban gyakran elkerüli figyelmünket, ha valamely vállalati tevékenység nem az ország egészének érdekét szolgálja. Szabó Lajosné (Szolnok m. 5. vk.) a Tisza Cipőgyár tűzőnője munkahelyi eredményeiről, gondjairól szólva elmondotta, hogy nem mindig kiegyensúlyozott náluk sem az anyagellátás, akadályozza a folyamatos termelést gyakran a szállítási késedelem is. A gyár kollektívája azonban, a kitűzött célokat, elhatározása szerint jobb munkával, takarékosabb gazdálkodással, el fogja érni. Gázsity Milutinné (Baranya m. 12. vk.), a drávasztárai általános iskola tanára ugyancsak az aprófalvas települések gondjairól beszélt, érintve azt, hogy a lakóhelyi közösségekben rendezett fórumok, a településfejlesztés kérdéseiről tartott párbeszédek, egyre fontosabbak feladataink társadalmi méretű tudatosításában. Novák János (Budapest 54. vk.), az Egyesült Vegyiművek főcsoportvezetője kiemelte, hogy munkahelye is törekszik a gazdaságos export növelésére, ugyanakkor kerületének másik két nagyüzeme, a Hun- garocamion és a Budapesti Tejipari Vállalat szintén hozzájárult a külgazdasági egyensúly, illetve az egész ország lakossága ellátásának javításához. Bata János (Pest, 12. vk.), a Gyöimröi Ruhaipari Szövetkezet elnöke rámutatott: a hatékonyabb gazdálkodásra, gazdasági életünk élénkítésére a jövő évi terv több lehetőséget, felelős vállalkozási formákat nyújt. Szigorúbb, de rugalmasabban késztet a központi elhatározások végrehajtására. A választópolgárokkal folytatott beszélgetésekben is mind gyakrabban kapnak hangot gazdasági természetű kérdések — hangsúlyozta a továbbiakban a képviselő. A választókerületi munkából fakad az a tapasztalat, hogy — miközben jobb a boldogulás lehetősége — az emberekben mindinkább erősödik a társadalomért vállalt felelősség tudata is. Bata János felszólalásának befejező részében a téli ülésszak előkészítésének jegyében lezajlott Pest megyei képviselőcsoport tanácskozásáról szólt. A képviselők egyebek között hangsúlyozták, hogy a továbbtanulásnál nagyon fontos lenne a szakmunkásképzés lehetőségeinek bővítése és javítása. Több hozzászóló nem jelentkezett, ezért az országgyűlés elnöke a vitát lezárta. Szalai Géza képviselő kérdésére Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter adott érdemi választ, majd Hetényi István zárszava következett. Elmondotta: a kormány részletesen megvizsgálja a képviselők által tett javaslatoka* észrevételeket, s amelyek indokoltak, azokat a napirenden szereplő törvényjavaslat végrehajtása során érvényesítik. Az országgyűlés első napja — amelyen Apró Antal, Cser- venka Ferencné és Péter János felváltva elnököltek —ezzel véget ért. ERŐSÖDŐ FELELŐSSÉGTUDAT
