Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-17 / 295. szám
NAGYKŐRÖSI Több hangszer Muzsikálni tanulnak Kocséron A FEST MEGYE5 HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxv. Ívfolyam, 395. szám 1981. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Hiányos tájéfcczfatás Gyümölcsösök a zártkertekben Igazán nem szép dolog egy rókáról több bőrt lenyúzni. Ámde a helyzet az, hogy a kistermelők, felvásárlók és feldolgozók minapi nagykőrösi tanácskozásán oly sok min- j denről esett szó, hogy a feléről is hónapokig lehetni cikkezni. Remélhetőletg erre nem kerül sor, de arra igen, hogy a tanácskozás következményeiről tájékoztathatjuk olvasóinkat. Egyelőre azonban még csak az első megbeszélésnél tartunk. Abból is ragadjuk ki azokat a mondatokat, melyek" a gyümölcstelepítés gondjai körül forogtak. Képtelenek kiszámítani A vita kiinduló pontja *az volt, sok egyéb tényező mellett, hogy az idén nagyon sok meggy termett. Az égen az értékesítés nehézségeinek sötét felhői gyülekeztek fenyegetően. Ugyanakkor évek hosszú sora óta minden körülmény arra serkentette a kistermelőket, hogy meggyet telepítsenek. A jó termés kivételes esemény, de azért a vak is láthatja — mondták a kistermelők, hogy itt valami nem stimmel. Pedig a meggy jó portéka. A magozott meggybefőtt szépen hozta eddig a pénzt a határokon túlról is. A kérdés, miszerint kel'l-e még több meggy, mégis felmerült, s válaszolni kell rá. Sajnos, ezt a feleletet roppant nehéz megfogalmazni. Különösen keserves meglelni az igazságot egy nagykőrösi tanácskozáson, meiyen egy konzervgyár és négy Pest megyei járás és két város kistermelői töprengenek a jövőn. Olyan emberek tehát, akik saját érdekeik és helyzetük ismeretében, némiképp tehát elfogultan igyekeznek választ adni az egész népgazdaságot érintő kérdésekre. Nehéz eset. Az igazság mégis elhangzott ezen a megbeszélésen, mégpedig Görbe Ferencnek, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatójának szájából. Nos, ő azt mondta, hogy a jó minőségű portékát mindig el lehet adni. De csak a jót. A meggy esetében ez a jó minőség, ha hinni lehet a világpiaci jelenségeknek, akkor leginkább a kézzel szedett, gyönyörű, gusztusos Pándy meggyet jelenti. Szükség van persze másféle meggyre is, de úgy néz ki, hogy azt előbb vagy utóbb tálcán kínálják majd a termőre forduló nagyüzemi ültetvények. Mindazonáltal ez az előbbi néhány mondat sem szentírás. Még többet kellene tudni a meggypiacról, de mint kiderült a tanácskozáson, a kistermelők meglehetősen tájékozatlanok. Az országos elképzeléseket és igényeket természetesen, legalábbis nagy vonásokban, feltétlenül ismerik. Am ezekből, további információk híján, képtelenek kiszámítani, hogy mármost az ő néhány száz négyszögöles kertjükben telepítsenek-e megy- gyet. S ha igen, akkor milyen fajtát. Nem mondták ki a tanácskozók, de teljesen nyilvánvalóvá vált ezen a nagykőrösi megbeszélésen, hogy szükség <van valamiféle információs forrásra, mely éppen ennek a tájegységnek szól. Mi határozza meg ezt a tájegységet? Példának okáért a földrajzi adottságok. A talaj, az időjárás, a domborzati viszonyok egysége vagy hasonlósága. Azután gazdasági, piaci tényezők. Hogy mást ne mondjunk, az a tény, mely szerint a dabasi, a monori, a nagykátai és a ceglédi járás, valamint Cegléd és Nagykőrös kistermelői valamiképp kivétel nélkül kapcsolatban állnak a Nagykőrösi Konzervgyárral, s majd érdekeltek lesznek a szövetkezeti közösség által megteremtett albertirsai hűtőház működésében is. Meghatározza továbbá a tájegység határait a ceglédi gyümölcskísérleti állomás, az ugyanott levő agrokémiai laboratórium hatósugara éppúgy, mint a termelő vagy éppen a fogyasztási szövetkezetek kapcsolatrendszere, s végül a Bosnyák téri piac vonzása is. Lényeg az, hogy a helyi tájékoztatás fejlesztésére van szükség. Megbízható információkra. Mert például ezen a most vizsgálj; tanácskozáson elhangzott, hogy ezentúl inkább kajszibarackot, fekete szedret, málnát és szamócát kell telepíteni a kiskertekben, de ez csak szó volt, ha mégoly komoly is. Miként szerez tudomást Mindenesetre a Nagykőrösi Konzervgyár ígéretet tett arra, hogy írásban is eljuttatja a kistermelőkhöz kívánságait. Ez nagyon tisztességes, gazdasági szempontból nézve pedig kiváló szándék. Csak az a kérdés, hogy ennek a feldolgozó vállalatnak vannak-e olyan kiépített információs csatornái, melyeken ezek a kívánságok mindenkihez eljutnak. S ha igen, mert segítenek a fogyasztási szövetkezetek és a HNF-bizottságok, akkor is kérdés marad az, hogy miként szerez tudomást mondjuk a nagykátai kistermelő arról, hogy a szükséges mennyiségű szamócát mondjuk Dabason vagy Nagykőrösön már eltelepítették. A pénz hozza a pénzt Szóval ez a nagykőrösi tanácskozás, minden túlzás nélkül mondhatjuk, zseniális találmány volt. Mert hiányt pótolt. Dicséret jár érte a Hazafias Népfrontnak, a MESZÖV- nek és a Nagykőrösi Konzervgyárnak. Ámde egyetlen tanácskozás nem több egyetlen pillanatnál. A következményei sokkal fontosabbak. Ezekről, a már említett konzervgyári gyümölcstelepítési tájékoztató kiadvány majdani megjelenésétől eltekintve, nem sokat tudunk. S nem is fogunk többet tudni, ha nem születik meg a tájegységi információs rendszer. Erre a feladatra, tehát a tájékoztatás megszervezésére ,nam vállalkozhatnak a már meglevő kiadványok. Sem a Pest megyei Hírlap, sem a Kertészet és Szőlészet, sem a többi újság vagy folyóirat. Mást kell kitalálni. Esetleg anyagi áldozatok árán is a termelés és az értékesítés biztonsága és gazdaságossága érdekében. Régen tudjuk; pénz hozza a pénzt. Farkas Péter SzísiEiázi előadás A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor, Skaóulyácska király kisasszony. Ifjúsági „D” bérlet. A zene szépség és öröm. A teljes életre törekvő, a szépségre érzékeny embernek szüksége van esztétikai élményre, örömre, így a különös élményvilágot nyújtó zenére is. Az 1953-ban alakult nagykőrösi zeneiskola tantestülete természetesnek és fontosnak tartja ezt, hiszen választott élethivatásuk megtanítani az iskola növendékeinek a hangszeres játék titkait, és hangversenyeiken megismertetni a hallgatókkal a zene szépségét. Játék közben Az eltelt közel három évtized alatt, a hagyományokkal rendelkező zeneiskola több ezer diákot nevelt a zene sze- retetére. Közülük jó néhányan egész életükre elkötelezték magukat e sajátos világgal, művészként, pedagógusként járva azt az utat, amelyen mestereik elindították őket. A nagy többségből azonban nem lett sem művész, sem zenetanár, de életük szebbé, tartalmasabbá vált a zene által. — Mennyire könnyen tanítható a zene? — kérdeztem Barna Eleknét, a zeneiskola igazgatóhelyettesét. — A zene, a hangszereken való játék ugyanúgy tanítható, mint az írás vagy az olvasás és semmivel sem nehezebb. Természetesen az elsajátítás annál könnyebb, minél fiatalabb korban kezdünk a tanításhoz, például az öt—hat éves gyerekek játék közben szinte észrevétlenül képesek a zenei tanulmányok elsajátítására. Kihelyezett iskola — A jól felszerelt iskolában a zenetanulás mindenki számára elérhető? — Igen, aki élni akar ezzel a lehetőséggel, az előtt nyitva áll a zeneiskola. A helyi lehetőségeinken túl az utóbbi években a kocséri' művelődési házban működtetünk eredményesen -egy kihelyezett tagiskolát. — Beszélne erről bővebben? — Zongorázni, furulyázni és hegedülni tanulhatnaik helyben a kocséri gyerekek, és a hangszertanulással párhuzamosan a tizennyolc iskolás részére a szolfézsoktatást is megszerveztük szaktanáraink közreműködésével. A zongorát tanulóknak két zongorát adott a zeneiskola Kocséron, amelyeken gyakorolhatnak is. — A vizsgákat a szaktanárok vezetésével Kocséron tartjuk meg, nyilvános házihangversennyel egybekötve. Ha a zeneiskolának valamilyen rendezvénye van, azokon általában lehetővé tesszük a kihelyezett tagiskola növendékeinek a részvételét. A házi hangversenyeinken a jó tanulmányi előmenetelűeknek alkalmuk nyílik a bemutatkozásra. Tervezzük, hogy bővítjük a hangszeres zenetanulás lehetőségeit. Gyakran szerepeltek Azt, hogy mennyire működik eredményesen a kihelyezett tagiskola, az is bizonyítja, hogy például Molnár Zsuzsanna, aki a zenei alapokat Kocséron sajátította el, jelenleg a kecskeméti zeneiskola tanára. A kikerült nővén-, dékek továbbtanuláskor hasznosíthatják ismereteiket. Többen hangverserwbérlet-tulaj- donosok. Az anyaiskola házi hangversenyén gyakran szerepeltek kiemelkedő eredménynyel a tagiskola tanulói. Surányi János HNF-bizdtfsági ülés A Hazafias Népfront városi bizottsága december 18-án, pénteken délután 3 órakor tartja soron következő rendes ülését az Arany János Művelődési Központban. A megbeszélésen Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke tart előadást a város idei gazdálkodási tervének végrehajtásáról, és a jövő évi feladatokról. Serdülő szabadfogású bajnokság Remekeltek birkózóink A Tatabányai Bányász SC szép, új sportcsarnokában rendezték a serdülő szabadfogású birkózók országos egyéni bajnokságát, mintegy 200 indulóval. A Nk. Kinizsiből Marsa István volt érdekelt; 45 kg- ban (19 induló volt) az erősebb csoportba került. Az első napon három győzelemmel hibapont nélkül állt, másnap 2 pontozásos vereség után végül 7. lett. A körösi fiú még úttörő korú, jól helytállt, s nála 2 évvel idősebbekkel szemben vesztett csupán. Két fogásnemben 130 pajtás (közöttük 26 nagykőrösi) küzdött Szigetszentmiklóson a XVII. téli úttörő-olimpia megyei birkózóviadalán. Az indulók közül a körösiek szerepeltek a legjobban: kötöttfogásban kiemelkedően, szabadfogásban néhány kivétellel első versenyesek indultak városunkból. Eredményeik a következők voltak. Kötöttfogás. 35 kg (7 induló); 1. Török Béla (Nk. Kossuth isk.) hibapont nélkül, 3. Farkas Zoltán (Nk. Petőfi isk.), jó formában birkózott. 38 kg (6): 1. Farkas Tamás (Nk. KosŐrimsk meg a máltai Um műemlékek, de szépek épület derűs színfoltja a főtérnek. Sajnos a régi lámpaoszlopokból már nem találtam, egyet sem, pedig akik emlékeznek rá, tudják, hogy szépek voltak, főleg a főiének. Viszont néhány öreg középületünkben remek vas lépcsőkorlátokat láttam, érdemes rájuk figyelni. A Hősök terén kétségtelenül az Arany János Gimnázium impozáns épülete a szemet gyönyörködtető látnivaló. Kár, hogy a renoválás alkalmával leszedték a tetőgerinc sarokcsúcsait díszítő buzogányokat és a csúcsos tetőablakok száma is egyre fogy. Ma már nem tudunk ilyeneket csinálni? Sajnos a posta épülete is típusspriccelést kapott, ezzel teljesen elvesztette jel-. legét, reméljük a bíróság épületét majd másként újítják fel. Visszatérve a Széchenyi-térre, megállapíthatjuk, hogy a Központi Szálloda és Étterem szerény díszítésű homlokzata feltétlenül védelmet érdemel. > Nem messze hozzá az Eszperantó utcában a volt szikvíz- - üzem épületének homlokzata még elhanyagolt állapotában is elődeink formagazdag építészetéről tanúskodik. Védeni és használni Kicsit távolabb a városközponttól is jócskán akad a tekintetet megragadó érték. A Ceglédi út 1. klasszicizáló stílusban, a Ceglédi út 10. a „Unokáink sem fogják látni” — hívja fel a figyelmet pusztuló értékekre, népszerű műsorában Ráday Mihály a televízió képernyőjén keresztül. A cím tulajdonképpen lemondó, de a féltés hangja szól belőle. Díszíti a főteret Mi nagykőrösiek kevesebb megőrzött értékkel rendelkezünk ugyan, de úgy érzem van mit féltenünk. Ezért igyekszem felhívni a figyelmet néhány, a városképet meghatározó értékre, amit jó lenne megóvni, vagy helyreállítani. Hiszen Nagykőrös attól Nagykőrös, amiben különbözik más városoktól és attól szép, amit megóvott, vagy amit ízlésesen megépített. A város műemlékeit, parkjait mindenki ismeri. Ezek megóvása már elintézett ügy, vagy legalábbis remélhető. A városképet azonban olvan épületek is meghatározzák, melyek önmagukban nem műemlékek. Városunk nem tartozik a híres kirándulóhelyek közé, de aki már járt itt, általában elismeréssel nyilatkozik a történelmi főtérről. Ez az egykori piactér az elmúlt 30 év alatt alanosan megváltozott, azonban mindig megőrizte sajátos hangulatát. A tér Kecskeméti út felőli oldalát sajnos típusházak szegélyezik, azonban épült ennél sikeresebb épület is a déli oldalon és most épül egy a Feldmayer féle ház, a Nádor u. 1. jellegében Nagykőrösön egyedülálló. Továbbmenve a Kossuth Lajos úton szembe- ötlik a Rákóczi út torkolatában a „Szellő ház” neorene- szánsz épülete. A Szolnoki út 53. szám alatt klasszicista épület. Figyelemre méltó a Gubodi kúria a Kölcsey u. 8. szám alatt. Csodálatosan szép a Rákóczi u. 2. szám alatt a városunkra oly jellemző kosáríves kapu. Sajnos egyre kevesebb van belőle. Szép régi épület a Kálvin téren a Kopa László féle ház. Nem akarjuk a felsorolással fárasztani az olvasót, de nem lennénk tárgyilagosak, ha kihagynánk ebből a sorból a pálfájai és cifrakerti arénát. Ez a két gyönyörű fából ácsolt épület csak Nagykőrösön kaphatta meg a sokat sejtető „aréna” nevet. Nemcsak védeni kell mindkettőt, hanem használni is. Kevés az összeírás hagyegyetnyugati részén. Sajnos az úgynevezett „régi postapalota” az 50-es évek elején leégett. Helyreállítása az eredetinél egyszerűbb kivitelben történt. Ma már a legjobb indulattal sem érdemli ki a „palota” nevet. Talán jó lenne helyreállítani. A jelenlegi állapota úgyis azt sugallja, hogy néhány éven belül renoválásra szorul. Megérdemelné, hiszen régi pompájában nemcsak uralta, hanem szemet gyönyönködtetően díszítette főterünket. Sajnos kevés ilyen épületünk van. Elhanyagolt állapot A teret nyugatról bezáró két épület — Széchenyi tér 1. és 2. szám — már magán viseli a felújítás sajnálatos nyomait. Mindkét épületről leverték a homlokzatot díszítő gipszfigurákat és típus „ne- mas”-vakolatot kaptak, így aztán teljesen elvesztették jellegüket. Különösen nem nevezhető esztétikusnak a húsbolt épülete, lehangoló színű spriccelt falával. A vasbolt (Patai u. 2.) épületének renoválása még nem fejeződött be. azonban a gondos helyreállítás eredménye egyre jobban kirajzolódik. Ha nem kap típusspriccelést eredeti pompájában díszeleg majd. Látszólag jelentéktelenek, de feltétlenül védelemre érdemes a városközpont két pavilonja, az egyikben újságárus a másikban dohánybolt működik. A két kis „kacsalábon forgó” Talán nem véletlen tam utoljára a város len üzletportálját a Kossuth Lajos út 13. szám alatt. A szép eredeti, faragott faportál siralmas állapotban van, lehet, hogy a következő szélvihar elviszi, vagy legalábbis felismerhetetlenné teszi. Az Arany János Múzeum az Ybl Miklós Műszaki Főiskola diákjainak segítségével már megkezdte városunk régi. nem műemlék jellegű, de megóvásra érdemes épületeinek felmérését. Az összeírás azonban önmagában kevés eredményt hozhat. Arra is szükség van, hogy a város lakossága hatósági beavatkozás nélkül is szeresse, védje a múltból ittmaradt kincseit. Gulyás Sándor suth isk.) okos, taktikus birkózással. 41 kg (6); 2. Hunyadi Mihály (Nk. Petőfi isk.), ja- vulóan szerepelt. 49 kg (6); 1. Tóthpál László (Nk. Petőfi isk.), magabiztos versenyzéssel, 3. Nagy Tibor (Nk. Petőfi isk.) 53 kg (4): 1. Kása Ambrus (Nk. Petőfi isk.) kiemelkedett mezőnyéből. 58 kg (4): 2. Gulyás László (Nk. Petőfi isk.), 3. Oláh György (Nk. Kossuth isk.). 63 kg (5): 1. Szőke Zoltán (Nk. Rákóczi isk.), kirobbanó erőben birkózott. 68 kg (6): 2. Nagy Attila (Nk. Kossuth isk.). Szabadfogás, 35 kg (12): 4. Ézsiás János (Nk. Rákóczi isk.), öt győzelem után a végére elfáradt, de így is jól birkózott. 63 kg (5): 1. Kopa Zsolt (Nk. Arany isk.) kellemes meglepetés. 68 kg (5): 3. Pusztai Imre (Nk. Arany isk.). A Kinizsi edzői nagyszerűen felkészítették a pajtásokat a viadalra, s közülük tizenhármán végeztek a továbbjutást jelentő 1—3. helyen. Asztalitenisz-hírek Az NB III-as csapatbajnokságban: Magyar Posztó (Bp.)— NkrKinizsi 11:5. Nk.: Erdey (3), Varga (2), Papp, Szakács. A fontos találkozón sokkal kisebb volt a különbség a két csapat között, mint amit a számok kifejeznek. A megyei bajnokságban. Gödi Tsz SK—Nk. Kinizsi II. 11:9; győztesek: Ruzsányi (3), Iván Cs. (3) és Iván Z. (3). Gödi Tsz SK ifi—Nk. Kinizsi ifi 7:3; az élcsoportba tartozó ellenféllel szemben fiatalított, serdülő korú csapattal szerepeltek a körösiek; Kis Z., Kis J. és Nagy 1—1 egyéni játékot nyert. Cegléden megyei serdülő csapatbajnoki mérkőzéseket játszottak. Ceglédi VSE I.— Nk. Kinizsi I. 4:1; CVSE II.— Nk. Kinizsi I. 4:1, CVSE HL— Nk. Kinizsi I. 4:1. CVSE I.— Nk. Kinizsi II. 5:0, CVSE II.— Nk. Kinizsi II. 5:0, CVSE III. —Nk. Kinizsi II. 5:0. Iván Csaba 3 egyéni játékot nyert. Tököl helyett Szentendrén rendezték a megyei serdülő és újonc asztalitenisz vándorku- pa-viadal negyedik és egyben befejező fordulóját, de ezen nem vettek részt a kinizsisek. December 11 -i számunkban hírt adtunk az úttörő-olimpia városi fiú vetélkedőjéről. Akkor kimaradt, hogy a III. kor- csoportos fiúknál Péli László (Kossuth isk.) végzett a második helyen. S. Z. Moziműsor Mesés férfiak kurblival. Színes, csehszlovák filmszatíra. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Valahol Európában. Magyar film, fél 4-kor. Benzinkutasok az aranypatkónál. Színes, szinkronizált csehszlovák bűnügyi film, fél 6-kor és fél 8-kor. SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi i 1
