Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-02 / 282. szám
198L DECEMBER 2., SZERDA xÁU «m Heti jogi tanácsok Az adósnak vissza kell adnia, amit kölcsönkért Mi a teendő, ha továbbra is CSÉB-tag óhajt maradni? A A kölcsönkért méhkaptárt ellenkező kikötés hiányában az adós köteles visszaadni, ha azt a másik fái visszakéri. Természetesen nemcsak a méhkaptárral van ez így, hanem minden kölcsönszerződé- si ügyben. Sz. L. szobi olvasónk, 5 évvel ezelőtt méhkaptárát kölcsönadta ingyenesen, felmondási idő kikötése nélkül. Hónapok óta kéri vissza, de az adós válaszra sem érdemesíti olvasónk felszólítását. Bírósághoz fordult, az ügyében — rokkant nyugdíjas —, személyesen eljárni nem képes. Olvasónk írásbeli bejelentésére a bíróság fizetési meghagyás elnevezésű nyomtatványt küldött részére. A nyomtatványt levélírónk töltse ki, az első példányon a méhkaptár értékének megfelelő összeg 3 százalékát illetékbélyegben mellékelje, illetve ragassza rá, majd küldje vissza a járásbíróságnak. Ha az adós ellentmondással nem él a kibocsátott fizetési meghagyás ellen, akkor az jogerőre emelkedik. Ezután végrehajtási eljárást kell kérni ugyanott a bíróságon, szintén nyomtatványon. A Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis nem szükséges peres eljárás lefolytatása a pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés esetén. Az ilyen követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. Perre csak akkor alakul át az eljárás, ha az adós ellentmondással él. Ha betegségére tekintettel olvasónk nem tud megjelenni a tárgyaláson, meghatalmazással felesége is képviselheti. Olvasónknak azért sincs oka méltatlankodnia, mert a pertárgy értékének megjelölésére is felhívták, ugyanis anélkül hiányos a fizetési meghagyás és az illeték sem állapítható meg. Per esetén, vagyis ha az adós ellentmondással él, az ügy körülményeit bizonyítani kell. 0 A CSÉB-biztosításróI. Olvasónk férje rokkant nyugállományba került, ezt követően 4 hónappal később meghalt. Amikor a férje CSÉB-biztosítását bemutatta az Állami Biztosítónál, közölték vele, hogy CSÉB-tagsága megszűnt, mivel rokkant nyugállományba helyezése után, nem fizette a tagsági díjat, 3 hónapon túl. Méltányos- sági alapon 3 ezer forintot kapott. Olvasónk szerint az Állami Biztosító felelős a mulasztásért, és ebből eredő kánért, még további 6 ezer forintért. Per esetén, mire számíthatok? — kérdezi levélírónk. A CSÉB szervezeti szabályzata szerint, a tagság megszűnik, ha a tag összesen 3 havi díjjal hátralékba kerül. Ha olvasónk férje baleset, és nem szívinfarktus következtében vált volna rokkanttá, akkor jogos lenne a követelése, ellenkező esetben, azonban az Állami Biztosítóval szemben eredményesen pert nem indíthat a már említett tagdíjfizetés beszüntetése miatt. Abban az esetben, ha férje rokkant nyugállományba helyezése után, tagságát továbbra is fenntartotta volna, akkor rendszeresen fizetnie kellett volna a tagdíjat, a lakóhelye szerinti ÁB Igazgatóságnál, illetve annak kirendeltségén. A munkáltató csak arra volt köteles, hogy amíg olvasónk férje bért kapott, abból a tagdíjat levonta. A biztosítottnak kell gondoskodni, hogy tagsága, a murüzaviszony megszűnése után is fennmaradjon. A vállalattól esetleg elvárható lett volna, hogy felhívja a kilépett dolgozó figyelmét CSÉB-tagságának lakóhelye szerint történő átírására, de jogilag ennek elmulasztása neki nem róható fel. Mindenesetre ez az ügy is tanulság arra, hogy a munkaviszony megszűnése esetén gondoskodni kell a biztosított átjelentkezéséről, a munkáltató pedig jó, ha jogi kötelezettségén túlmenően közli ezt volt dolgozójával. A munkáltató részéről ennek elmulasztása nem alap ellene kártérítési felelősség megállapítására. Jó lenne CSÉB-biztosítással rendelkezők figyelmét a kilépés, illetve a munkaviszony megszüntetésével egyidejűleg felhívni — és különösen indokolt olyan esetben, ha a munkaviszony megszűnésére a dolgozó rokkant nyugállományba helyezése miatt került sor —, hogy mi a teendője, ha a CSÉB-tagságát fenn kívánja tartani. Az pedig, hogy olvasónk férje után mint kedvezményezett, méltányosságból 3 ezer forintot kapott, feltételezhetően a kerületi igazgatóságtól, szinte nem jelent jogalapot arra, hogy a további 6 ezer forintot követelje. A fentiek szerint tehát sem a munkáltató, sem a biztosítási szerv kártérítési felelőssége per esetén, nem lenne megállapítható. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Baleset a csúszós járdán Egy vidéki asszony reggel fél 5-kor munkába indult. Előző nap jeges eső esett, hó szállingózott, ami azonban hajnalra elállt. A hőmérséklet mínusz 3 fok volt. Az asz- szony alig tett néhány lépest, amikor a hó alatti jégrétegen megcsúszott, bal kezére esett, s a csuklója eltörött. Több mint két hónapig táppénzes állományban volt. Keresete és a táppénz közötti különbözőt megtérítéséért a tanács városgazdálkodási üzeme ellen pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A Polgári Törvénykönyv értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, azt megtéríteni köteles. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja: úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben az elvárható volt. Tehát az alsófokú bíróságoknak be kellett volna szerezniük a balesetet megelőző napokra vonatkozó meteorológiai adatokat, s ezek alapján meg- állaoPani, milyen csaoadék hullott és milyen hőmérsékleti viszonyok alakultak ki. Mindezekből ugyanis megállapítható, hogy — az adott körülmények figyelembevételével — elvárható volt-e a kár elhárítása. — Amennyiben a csapadékmennyiség, illetve egyéb időjárási adottságok folytán a városgazdálkodási üzem által felhasználható anyagi és technikai lehetőségek a folyamatos és rendszeres járdatisztítást, s ezáltal a károsodás megelőzését, illetve elhárítását lehetővé tették, az üzem kártérítési felelőssége megállapítható — mondta ki a határozat. Unokatartási pert indítottak Az anya fiatalon elhunyt és három kiskorú gyermeke az anyai nagyszülőkhöz került. A nagyanya az apa ellen gyermektartásdíj fizetéséért pert indított. A járásbírósági tárgyaláson azonban egyezséget kötöttek, amely szerint az apa gyermekenként 350— 350 forint tartásdíj fizetését vállalta. A bíróságnak az egyezséget jóváhagyó végzése ellen a legfőbb ügyész törvénysértés és megalapozatlanság címén óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság he'yt adott, a végzést hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indoklása szerint az apa az elmúlt évben havi 2900 forintot keresett, továbbá illetményföldből is jövedelme volt. Mivel a gyermektartásdíj megállapításánál a munkabérhez hozzá kell számítani minden bérjellegű juttatást és minden egyéb, rendszeres jövedelmet (részesedést, prémiumot, jutalmat, stb.) és a tartásdíjnak gyermekenként el kell érnie az apa munkabérének legalább 20 százalékát, de legfeljebb összesen 50 szá- zalélcát, és mivel ebben aZ esetben az apának három kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia: erre a célra munkabérének és egyéb jövedelmének 50 százaléka igénybe vehető. — A járásbíróság a felek anyagi körülményeit nein» vizsgálta — hangzik tovább a határozat. — A jogi képviselő nélkül eljárt nagyanyát ki kellett volna oktatni, hogy az apa által elismert összegnél nagyobbra tarthat igényt. Az új eljárásban tisztázni kell, hogy a gyermekek elhunyt anyjuk után részesülnek-« árvajáradékban és a nagyszülők kapnak-e családi pótlékot. s Tíz nap rendeletéiből A gépjárművek tüzelő- és kenőanyaga mennyiségi és minőségi normájának megállapításáról szóló, 17/197.5- KPM. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről inAJANBEK* CENTRUM KARÁCSONYI ÁRUHÁZ DECEMBER 1-TÖL23ÍG Vili, RÁKÓCZI ÚT 57 4z Mén ismét mm eSkmstuk Önöknek, amit óVéin adni és kapni... ... gyermekjátékokat, népművészeti dísztárgyakat, kozmetikumokat, testápoló készítményeket, divatcikkeket, hanglemezeket, magnetolonkazettákat, elektromos és mechanikus háztartási gépeket, üvegárukat, edényeket és még sok-sok ajándékozási ötletet. Ingyenes szolgáltatások:díszcsomagolás, ruhatár. Nyitvatartási hétköznapokon 11-től 19 óráig, szombaton 9-től 17 óráig, ezüst- és aranyvasárnap 10-től 18 óráig. tézkedő 12/1981. (X. 8.) KPM. számú rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveg a Közlekedésügyi Értesítő 14, számában jelent meg. A vállalati bérszabályozás rendszeréről, a részesedési alap felhasználásáról, a kisvállalatok és kis szövetkezetek bérszabályozásáról, valamint a dolgozóik anyagi érdekeltségi rendszerérő] a Munkaügyi Közlöny 13. számából ismerhetik meg az érdekeltek az 1/1981. ÁBMH., a 2/1981. ÁBMH., és 3/1981. ÁBMH. rendelkezéseket. A művészeti alap tagjainak segélyezésére vonatkozó rendelkezések módosításáról a 12/1981. (IX. 1.) MM. sz. rendelet rendelkezik. A külföldi állampolgárok betegellátásáról az egészség- ügyi miniszter 25/1981. (Eü. K. 16.) Eü. M. sz. utasítása rendelkezik. (Egészségügyi Közlöny 16. szám, és a Társadalombiztosítási Közlöny 10. sz.). Elment egy bíró Mint azt hírül adtuk: dr. Korpássy Gyula nyugalmazott bíró 73 éves korában elhunyt. A Pest megyei Bíróság bí- ráját az elmúlt hét csütörtökjén, jogi oldalunk megjelenése után egy nappal temették cl a czegedi temetőben. Dr. Korpássy Gyula nekünk, újságíróknak is mindenkor segítője volt, ezért is emlékezünk meg róla ezen az oldalon, ahol arról szólunk, amelyért ő is dolgozott egész életén át: az emberek torsáról. Elment egy bíró. Úgy, ahogy élt, csöndben, s úgy ahogy akarta: elhunyt rokonaihoz megtérve, a szegedi temetőben. Onnan hozta, a Tisza-par- ti városból tisztességét; keresztjét is: származását, Tiszlesség-hűséggei viselte a neki jutott terhet, akkor is, amikor kétessipszilonos neve a bírói pulpitus helyett a vasgyárban juttatott neki munkát. Ott lett sztahanovista, négy éven át a gyárban, nehéz fizikai munkát végző. Sose bánta ezeket az éveket, így mesélte később, akkor tanulta meg, hogy a vádlott* nem bűnös: megtévedt, hibázó ember csupán. Arcának sápadtsága, kezének megremegő mozdulata árulta csak el. árat fizetett ezért a tudásért. Büntetőbiró volt, emberek sorsa felett döntő. Nem szerette ezt a szót: ítélkezés. A bíró nevel, mondta. Vallotta, hogy az ember formálható és ennek az átalakításnak, még ha a büntetés szigorú eszközével is, a bírák is részesei. Nem voltak látványos ügyei, ahogy életéből, személyiségéből is hiányzott a csillogás. Mi volt a munkám? — kérdezett vissza, amikor két esztendeje, hetvenéves kitüntetettként életéről faggattam. Kerestem az igazságot. Harminc éven át bíráskodott, ebből huszonegyet egyvégtében Pest megyében. Nyugdíjas napjaira a Balaton mellé vágyott, csöndes kertészkedésre. De hittel választott hivatása élete utolsó percéig fogva tartotta: hetente bejárt a bíróságra vagy éjszakánként álmodta vissza döntéseit. Mert egy bíró, így mondta, nem tudja levetkőzni ügyeit. Igaz, már csak álmában kísértették, de nem volt rossz álma. Mindig lelkiismerete és legjobb tudása szerint ítélkezett. M. A. Lornyonlánc, karperec, fülbevaló, gyűrűk Hova tűntek az ékszerek? Míg a két halottöltöztető ásszony dolgozott, a szekrényből eltűntek az ékszerek. Régi, „békebeli” családi ereklyék. Egy kétméteres női lornyonlánc, egy pókháilószerűen átszőtt mintás fülbevaló, karperec, óralánc, nyaklánc, karikagyűrűk. Kivétel nélkül arany relikviák. A gyászoló tápiószelei házban a lopás idején csak a rokonság, a család egyik régi ismerőse, egy tanárnő és a két öltöztető asszony tartózkodott Ki volt a tettes? Cegléden a bíróság több, mint egy évvel az ékszerlopás után hirdetett ítéletet. A büntetőtanács döntése kronoló- giailag fordított sorrendet követ, a későbbi események irányából halad a korábbiak felé. Az események logikája magyarázza ezt < Tolvaj a kórteremben Tavaly tavasszal csaknem egy hónapon keresztül a ceglédi városi kórházban feküdt egy 37 éves asszony, Kiss Jd- nosné. A tápiószelei beteg kórtermében május első napjaiban lopások történtek. Először eltűnt egy papucs, majd az egyik éjjeliszekrényből ezer forint. A papucsot később Kiss Jánosáénál találták meg, fél párat egy törül-, közőbe csavarva, a másikat egy nylon zacskóba rejtve. A kórháziak a tárgyaláson elmondták, hogy az asszony többször volt egyedül a szobában, máskor pedig olyan betegekkel feküdt együtt, akik operáció után voltak vagy gyógyszerezés miatt aludtak. Így nem figyelhették, hogy Kissné mit csinál a kórteremben. Első világháborús adatok A tápiószelei halott körül 1980. április 6-án a család barátjaként segédkező tanárnő nem volt más, mint Kiss Já- nosné, a kórtermi tolvaj. Miközben a háziak az öltöztető asszonyokról egy pillanatra sem vették le szemüket. Kissné többször volt egyedül abban a szobában, ahol az ékszereket tartották. Később kiment a vécére, az ítélet szerint ekkor rejthette ruháiéba az aranytárgyakat és a pénzt. Merthogy egy borítékból és egy levéltáréiból 4 ezer 500 forint is eltűnt. A tanárnő, akit időközben elbocsátottak állásából, a büntetőeljárás során mindvégig tagadott. A járásbírósági verdikt szerint bűnösségét azonban az is alátámasztja, hogy a haláleset utón néhány nappal egy falubeli asszonynak elújságolta, hogy felmegy Pestre, mert át akarja alakít-, tatni ékszereit. Az aranytárgyak mindmáig nem kerültek elő, de azok értékét (58 ezer forint) az igazságügyi ékszerész szakértő közvetett úton megállapította. A családi fotók és a rokonok vallomása alapján tisztázható volt, hogy az arany tárgyak az első világháború előtti időkből származnak, ezek a láncok, gyűrűk, fülbevalók az 1900-as évek elején típusékszereknek számítottak. így minőségük és áruk ma is meghatározható. Az 58 ezer forintos érték kiszámításakor egyébként a szakértő az ékszerek tört arany árából indult ki, mivel ezek az arany tárgyak ma már nem divatos fazonúak. Felfüggesztett börtön A Ceglédi Járásbíróság a vádlottat egyévi börtönre ítélte. A büntetés végrehajtását a Pest megyei Bíróság, ’ figyelembe véve Kissné büntetlen előéletét, 4 év próbaidőire felfüggesztette. Az ítélet jogerős. B. E.
