Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-02 / 282. szám
1981. DECEMBER 2., SZERDA Pándi pillanatok, szekercével Apám öröksége ez Állunk a dombtetőn, csodáljuk a déli napot, a telihold- színűt, s a falut, mely alattunk lüktet, Pándot, hol Gábor József él és dolgozik. A férfi egy völgyszerű katlan felé mutat: az az utca a tanácstagi körzetem. Csupa öreg és még öregebb emberek lakják, sok-sok gonddal. Lakásuktól minden messze van: a faluközpont, a tanácsháza, a vízvezeték közkifolyója... Gábor József, a tápióbics- kei Április 4. Termelőszövetkezet bognár szakmunkása. Itt, a tsz pándi kerületében, a fűrészüzem udvarán beszélgetünk a faluról, családról, munkáról, a rátestált vagy inkább önként vállalt kötelességről. Gábor József tanácstag, tűzoltóparancsnok, bognár, ács, gyalogmunkás, s hirtelen nem is jut eszembe, mi van még a vállain. — Apám öröksége ez a nyüzsgő életmód — mondja a negyvenegy éves férfi. — Mint bognárnak, értenie kellett minden famunkához, s mint ilyen, szót váltott minden falubelivel. Famunkás volt, tudta, milyen veszélyes a tűz, hát önkéntes tűzoltó lett. S azt is tudta, a pándi ember nem szószátyár, hát tanácstagként képviselte körzetét. Én tőle tanultam a tisztességet — már fiatalon bekapcsolódtam a közéletbe. A nyolcadik osztály elvégzése után kitanulta a bognár mesterséget, közben DISZ-tag lett, aztán — megalakulását követően — a KISZ-ben vállalt munkát. Leszerelése után hazajött a völgyes-dombos faluba, azóta is itt él családjával. — Pándon kétezer ember él, minden harmadik lakos Pesten dolgozik, tehát bejárók faluja a miénk. Az ingázók késő este érnek haza, akkor tudok velük szót érteni. S csak akkor jöhetnek el hozzám panaszra ... Nem is panaszra talán — mifelénk kevés a tyúkper —, inkább, mert érdekli őket a falu, az utca, a játda sorsa. Mert hiába kétla- kiak, a szülőföld, a szűkebb pátria iránti szeretetük mindennél erősebb. Gábor Józsefnek bognár a mestersége, de alig akad a műhelyben olyan szerszám, melyet ne tudna forgatni... Most gyalul, holnap fűrészei, s aztán? Ki tudja? Talán valamelyik pándi otthon tető- szerkezetét ácsolja. — A fiam most nyolcadikos Jó tanuló, tisztelettudó gyerek. — Választott már szakmát, hivatást? — Hát persze. Már apró gyermekként itt téblábolt a műhelyben. Beleivódott a fa illata, bognár szeretne lenni. Kezébe veszi a szekercét, s a gerendarakás felé indul. Megvillan a szerszám éle, s mintha zsinór mellett húznák, úgy szalad a hasítás nyomán ékelt repedés a fában. — Jó szerszám ez ■*- mondja a férfi. — A fiam is ismeri, megkért, vigyázzak rá, kell ez fnég neki. Hát átadom ezt is... Besze Imre Folyamatos haladást biztosít Világító számok jeleznek Rövidesen a budapesti autósok is találkoznak majd olyan, külföldön már jól ismert készülékekkel, amelyek a nagyvárosok főútvonalain elhelyezve mutatják: milyen sebességgel kell az adott szakaszon haladni ahhoz, hogy a forgalom folyamatos legyen. A fővárosi tanács közlekedési főigazgatóságának tájékoztatása szerint kísérletképpen a Szentendrei útnak a Raktár utca—Munkácsy Mihály utca közötti, mintegy öt kilométeres szakaszán jövő év tavaszán kezdenek fényleni a srbességjelzők. Csaknem harminc berendezést szerelnek föl, amelyekhez már fektetik a kábeleket. Az út fölött világító számok jelzik majd: 30, 40 vagy 60 kilométeres sebesség kell ahhoz, hogy a következő forgalomirányító zöld jelzés várja a gépkocsit. A folyamatos haladás előnyei jelentősek: csökkenti a balesetveszélyt, és — mert nem kell állandóan kapcsolni, gyakran megállni — kevesebb lehet a benzinfogyasztás. Egy plurz egy az...? Két tsz közös útra lépett 1981. november 12. Jeles és emlékezetes nap a budai járás két termelőszövetkezete — a nagykovácsi Rozmaring és a solymári Piliisvölgye Magyar—Bolgár Barátság Tsz — életében. A Sportcsarnokban megtartott közgyűlésen ellen- szavazat nélkül hagyta jóvá a két gazdaság tagsága az egyesülést. Így 1982. január elsejétől közös útra lép, összekapcsolja gazdálkodósát, további fejlődését a két szövetkezet, Gyakran élünk a hasonlattal gazdasági egységek egyesülésekor — hisz önkéntelenül kínálkozik — házasságot kötöttek. S ha már a hasonlatnál tartunk: tudjuk, léteznek szerelemből, érdekből, no meg kényszerből kötött házasságok is. A most már solymári Rozmaringként továbbélő szövetkezetben az egyesülés hátterét kutatva elöljáróban az összefogást motiváló okokat kutattuk Murvai László elnökkel és Manhertz Márton elnökhelyettessel az egykori Pilisvölgye Magyar—Bolgár Barátság Tsz volt elnökével. Az élet diktálta — A közös érdek volt a legfőbb mozgatója a két szövetkezet egyesülésének — magyarázza Murvai László —, s nem is először került napirendre. Az elmúlt évtizedben többször foglalkoztunk a gondolattal, aztán az adott helyzetekben mégsem került rá sor. Ügy érezzük, most érett meg az idő arra, hogy a körzet mezőgazdaságának fejlesztésére, az alaptevékenységben és a kiegészítő ágazatokban rejlő lehetőségek jobb kihasználására, valamint a gazdálkodás jövedelmezőségének javítására összefogjunk, anyagi, szellemi tőkénket egyesítsük. Az élet diktálta feltételek közepette — ismerve mindkét gazdaság termesztési adottságait, az alig háromezer hektáros szántóterületet — már négy esztendeje is a nyílt titkok sorába tartozott, hogy a még jobb eredményekért ösz- sze kell fogni. Bármennyire is kézenfekvő, logikus lépés volt a két gazdaság elhatározása, több hónapos szervezett előkészítő munka előzte meg az alakuló közgyűlést Jóllehet közel azonos 'nagyságrendű szövetkezetek egybekeléséről volt szó, a tagokkal folytatott többszöri beszélgetések során a kételyek is hangot kaptak. A Rozmaring kertészeti telepén dolgozók bizony feltették a kérdést, miért jó ez nekünk? Januártól nem jut-e majd kevesebb pénz a borítékba? — Végül is a közgyűlésen az egyhangú szavazás bizonyított ta, a többség elfogadta, megértette az egyesülés jogosságát, bizalmat szavazott a most már egy cél érdekében munkálkodó vezetőségnek. Mi sem támasztja alá ezt jobban, mint az, senki sem ment el a gazdaságból, velünk együtt vállalják e fontos döntés következményét — fejtegeti Manhertz Márton, majd hozzáteszi: — Biztosan akadnak még, akiket nem tudtunk kellően meggyőzni, számukra a legfőbb érv a közösség jó munkája lesz. Segítenek az ellentétek A legtöbb gondot az egyesülés utáni közös munkában a párhuzamosan futó tevékenységek összehangolása okozza. A solymári Rozmaringban e témában a szabályt erősítő kivételit fedezhettük fel. Ha nem is konfliktus nélkül, de viszonylag békésen tudják kialakítani a közös gazdaság szerkezetét. S a személyi kérdéseket is úgy rendezhették, hogy senkinek nem okozott törést, legfeljebb gyorsan múló keserű szájízt. — Furcsán hangzik talán... de az ellentétek segítették a tevékenységi körök összehangolását — adja magyarázatát a helyzetnek Murvai László. — Két ellentétes irányban fejlődő gazdaságról van szó, amelyek jól kiegészítik egymást. Ami az alaptevékenységet illeti, a Rozmaring a dísznövénytermesztést fejlesztette, a Pilisvölgye erőssége az állattenyésztés. S mindkét gazdaság jól szervezett, jövedelmező ipari vállalkozást visz a közösbe. Így aztán alapvető változás nem lesz a termékszerkezetben, de az sem kis feladat, hogy technikailag, műszakilag fejlesszük az alap- tevékenységet. a munka, a termelés, a gazdálkodás színvonalát javítsuk. így aztán érthető, hogy az ágazatvezetők, személyét illetően alig akadt vitás helyzet; az üzemvezetők, üzemegységvezetők maradtak posztjukon. Manhertz Márton már szinte várja az ilyenkor kötelező kérdést: — Hogyan érintette, hogy egy kis gazdaság elnökéből egy nagy szövetkezet elnökhelyettesévé „lépett elő”? — Semmi problémát nem okozott. Végül is nem a megnevezés a fontos, aztán meg kertész vagyok, így módomban lesz eredeti szakmámban tevékenykedni, nem kell olyan A KOFFER. A jegenyefiú a gödöllői Szabadság téren szállt le a HÉV-ről. Termetére lettem figyelmes, fejjel magasodott ki a tömegből. Lépésben haladt, majd még jobban lelassult mozgása, mivel a szerelvény ismét nekilódult. Idei kellemes őszünk egyik meleg napjának dél- előttje volt. A szép szál legény fehér ingben gyalogolt, valami olyan mag a biztossággal, ami királyoknak lehetett tulajdonsága. Kissé felszegett fejjel ballagott, egy-egy szót vetve társának aki válláig sem ért. Ahogy ritkultak a sorok, tekintetem a kezére tévedt. Elállt a lélegzetem. Vaskos karjával egy kis koffsrt lóbált. Egy vulkánfiber koffert Olyar, koffert, amivel két nemzedéknyi idővel korábban azok meneteltek városi munkahelyükre, akik mögött már nem következett senki, a társadalmi ranglétra legalján levők. Apámnak volt kofferja. Én arról álmodoztam, ha maid nagy leszek s dolgozni járok, aktatáskám legyen. Kevéssé hittem benne hogy lesz, lehet de hát a? ember nem olyasmiről ábrándozik, aminek megvalósulásában biztos. A dolgok másképp alakultak, több aktatáskát is elnyúztam. Manapság ritkán látni az emberek kezében aktatáskát, jóMindennapi apróságok szerivel az óvodások is diplomatatáskában viszik holmijukat. A divat folyton változik. Mindenki különbözni akar a tegnaptól. S ez gyakran úgy jelenik meg, hogy a tegnap- előttit részesíti előnyben. Az apa, anya holmijaitól undorodva fordul el a gyerek, de a nagyapa vagy a dédi cuccai- val lehet feszíteni. Azóta más ifjú kezében is láttam koffert. A BALÁZSOK. Sokszor hallom, hogy csak a nagy dolgok érdekesek, azokat kell figyelni, tanulmányozni: így érhetjük tetten a törvényszerűségeket, a lényeges összefüggéseket. De melyek a nagy dolgok? A tenger hatalmas, ha azonban közelhajolunk a csermelyhez, az is szélesnek, nagynak tűnik fel. arról nem is beszélve, hogy ekkor vesszük észre a nyüzsgést, kavargás:, mely vizének gazdag élővilágáról árulkodik. Azt mondja a helytörténész, hogy a Balázs névvel már az 1500-as években találkozhatni az okmányokban. S ami feltűnő, már akkor közéleti emberek. Így van ez a későbbi századokban, s napjainkban is. A Balázsok mindig hallatták szavukat, a Balázsok szavára nyilván hallgattak a falubeliek. Ismerem egy-két képviselőjüket. Hogy nekik Bag a világ közepe, azt talán nem is kellene mondanom. Ha nem ezt éreznék, aligha szerepelnek évszázadokon át a falu közéletében, viselnek hivatalt a koronként változó községi vezető szervekben. Az igazi kérdés persze az. miért a Balázsok. s miért nem mások. Mi munkál benr>ük, mi készteti őket a közszereplésre? Ki felel erre? Őket hiába faggatnánk, közhelyszerű válasznál többet aligha kapnánk. Nekik ez a természetes. Talán, ha tudnánk, hogyan lett az első Balázs szószóló közszereplő. Kutakodni persze szükséges, kiváltképp, ha minél többeket akarunk bevonni a közéletbe. A KÖZSÉG ARCULATA. Veres Pétertől tudom a nagy igazságot: az ember a szomszédjától akar különbözni, ezért legkönyebben a szomszédjával különbözik össze. Vonatkozik ez az egyes emberre. utcányi közösségre, fa- lunyi társadalomra egyaránt. Ha valamire kitartóan törekszünk. arra nagy az eséiv, hogy el is érjük Hogyha elég idő áll rendelkezésünkre, bizonyosan. A sokáig létező közösségek, akár egy ország, akár egy falu, idővel bőven bíiták. S ami évszázadokon keresztül alakulgatott, fejlődött, olyan mély nyomokat hagy a tudatban, hogy kitörölni onnan, vagy akár csaj? megváltoztatni szinte lehetetlen. Most is Bag a példa, valamint a szomszédja, Hévíz- györk. A két településnek ma közös a tanácsa, vagyis társközségek. Annyira egybeépültek, hogy a falu vígét jelző tábla a másik kezdetét jelzi. Igazgatási szemmel teljesen logikus az egybevonás. De hogy a két község mikor lesz, lehet-e egységes arculatú, senki sem tudja megmondani Inkább arról hallani, hogy vannak ellentétek közöttük Nem zord haragról van itt szó, nem mennek egymásnak, kisebb-nagyobb súrlódások, mondjuk, a közpénzek elosztásakor, egy-egy létesítmény helyének kijelölésekor. No és? Kisebb-nagyobb súrlódások mindenütt előfordulnak. Ezért csak nem szabad visszariadni a szükségesnek látszó lépések megtételétől Persze hogy nem. Csak legyen eszünkben, hogy évszázadok rögzülnek a tudatban, s a szomszédunkkal vethetjük magunkat egybe a legkönnyebben. Kör Pál kérdésekkel foglalkoznom, amelyekben kevés a gyakorlatom, a tapasztalatom. Nem tegnaptól ismerjük egymást Murvai Lászlóval, jól tudjuk, mit akarunk, hogyan érhetünk célba. Az elvi nézetazonosság és a gyakorlati egyetértés csak a legfontosabb kritériumát jelentik a közös gazdálkodásnak. Vannak azonban ojyan, olykor apróságnak tűnő szervezési problémák, amelyek megoldása nélkülözhetetlen a jó munkához. A megnövekedett tsz kilenc települést fog át Érthető, mennyire fontos az üzemszervezés, az egyes ágazatok közötti információ- csere, a Rozmaringban már sikerrel alkalmazott gépesített ügyvitel korszerűsítése... Az ügyvitel bázisa továbbra is Pesthidegkút, a mezőgazda- sági tevékenység központja Pilisvötrösvár. Nem akkorák ezek a távolságok, hogy ez a kapcsolat ne lehetne élő. Van telex, telefon, s szeretnék ellátni a telepek vezetőit CB- telefonnal... Az információk feldolgozását, az ügyvitelt pedig egy új VT 20-as számítógép segíti majd. Óvatos prognózis Természetesen a VI. ötéves terv hátralevő éveire közös gazdálkodási programot dolgoztak ki. Óvatos prognózist tartalmaznak az elképzelések: a melléktevékenységek olyan irányú korszerűsítését, olyan vállalkozásokat, amelyek a fejlesztési alapot növelhetik, s az így nyert forintokat a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeinek növelésére fordíthatják. Nem titkolják, hogy 1985-ig szeretnének a milliárdos gazdaságok sorába lépni. Gáspár Mária A szauna lelke a kályha Mozgatható, konténeres Nyelvrokonsággai nem elégszik meg a magyar, ígv köny- nyen lehet, hogy hamarosan „szauna-rokonságoa” is keveredhetünk finn barátainkkal. Történt ugyanis vagy két esztendeje, hogy egy fiatal mérnök turistaútján betévedt egy szaunabemutatóra, s azt gondolta magában: hisz ilyent én is tudnék fabrikálni. Hazatérve. munkahelyén néhány társával együtt munkához is látott. A mérnök, Bóna János, a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet export főosztályvezetője. Hamarosan elkészült az első, nem is akármilyen — mozgatható, konténeres — szauna. Aztán valahogyan abbamaradt a dolog. Átmenetileg, hiszen a közelmúltban megépítették a szauna lelkét, a kályhát. Mert a többi kelléket könnyű megcsinálni, de a kályhát! Speciális fűtőbetétek, automatikus vezérlés, különleges fémötvözet kell hozzá. Ez utóbbi krómlemez, amely igen drága alapanyag. A kályha 20—25 ezer forintba kerül majd, de még mindig olcsóbb, mint a külföldi, hiszen az 30 ezer és valutát kell érte fizetni. Talán más anyagból is el lehet készíteni — legalábbis ezt sejtetik a' most folyó kísérletek —, s akkor már 10 ezer forint alá esik az ára. így elképzelhető, hogy néhány éven belül hazánkban is elszaporodnak a házi szaunák a pincékben, a padlásokon, a családi házakhoz biggyesztve, ahogy a finneknél szokás. A kályha iránt óriási az érdeklődés, főleg sportkörök, egyesületek ostromolják a szövetkezetét. A jövő év első negyedévében kapható lesz a Skála-Coop hálózat üzleteiben. K. L. A TAT-tal kötött szerződés alapján kibővítettük a 312. sz. szaküzletünk áruválasztékát, ezentúl tüzeléstechnikai, hőfiechnikai és klímatechnikai berendezések alkatrészei és autemaSikaelemei is kaphatók a Budapest Kill, Mauthner Sánder utca és Kisgömb utca sarkán levő üzletünkben, televon: 431-754. Felvilágosítással szolgál a TAT, címe: Budapest XIII., Reitter Ferenc u. 17., telelőn: 200-914, 293-410. Hermes Áiész és Tüzeléstechnikai Berendezés és Mkatrészeliátó Társasági. $ Tudja-e, 1 V mi a teendője. N ^ ha igénybe kívánja venni a ^ N QSEH szolgáltatásait? V Munkahelyének ^ ^ bizto#ítósi V megbízottja § Sahhoz az ígyiís ÁB fiókhoz • vjK v^TM^IlP^^g 1^^ irányítja Önt. A amelynél a biztosítását kezelik!5^*lj!$®^^ S itt megkapja a szükséges \ 1k7k : SS ^V nyomtatványokat |^| és részletes tájékoztatást nyújtanak a további tennivalóiról. ^ Kérjük, ne feledje el magával vinni CSÉB tagsági könyvét. § Az Állami Biztosító szakemberei JÜfflFL mindig készségesen rendelkezésére állnak ( n^' £j$í BIZTOSÍTÁS - NYUGALOM
