Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

1981. DECEMBER 13., VASÄRNAP Királyi engedéllyel Nagykőrös város a márciu­si tavaszi vásárra, a júniusi László napi vásárra és az ok­tóberi Dömötör napi országos vásár tartására, 1697-ben Leo­pold királytól nyert szabadal­mat, és az áprilisi Szent György napi vásárt Mária Te­rézia királynő engedélyezte 1749-ben. Az ötödik nagykőrö­si vásár tartását pedig au­gusztus utolsó hétfőjére ad­ták meg. Ezekhez jött azután a júliusi és a szeptemberi vá­sár, melyet Kocséron meg­szüntettek és a felszabadulás után Nagykőrösre hoztak. Az országos vásárokat ré­gen a városháza előtt levő, akkori piactéren tartották. Va­sárnap volt az állatvásár, me­lyet hétfőn a kirakodó vásár követett. A háború után meg­szűnt a hétfői vásártartás, de a kirakodóvásár akkor estig tartott és a vásáron gabonát, szalonnát és mindenféle ipar­cikket is árultak. A nagyobb kereskedők, amikor a refor­mátus temető mellé került ki a vásártér, állandó deszkabódé­kat építettek az árusításra, s voltak olyan telek, hogy az árusok hóból készítettek asz­talokat. Ha az időjárás kedvezett, a legnagyobb, a júniusi László napi nyári vásár és az októ­beri Dömötör napi vásár volt, melyeken a legtöbb jószágot és portékát árulták, s melyek­re gyorsfényképészek, mutat­ványosok és forgó komédiások jöttek el. A régi vásárok a gyerme­keknek különösen nagy örö­met szereztek, mert ajándék krajcárokat, s kisebb-nagyobb „vásárfiát” hoztak. Mindez régen volt... Lás­suk inkább azt, hogy jövőre mikor lesznek állat- és kirako­dó vásárok Nagykőrösön. Március első vasárnapján, 7-én a tavaszi vásár. Április negyedik vasárnapján, 25-én a tavaszi vásár: Június harma­dik vasárnapja, 20-án a László napi vásár, Július negyedik vasárnapján, 25-én a nyári Vásár. Szeptember negyedik vasárnapján, 24-én a Szent György napi vásár. Október negyedik vasárnapján, 24-én az őszi vásár. és december második vasárnapján, 12-én a téli vásár. Az autóvásárokat pedig ja­nuár második vasárnapján, 10- én, február második vasár­napján 14-én, március máso­dik vasárnapján 14-én, április második vasárnapján 11-én, május második vasárnapján 9-én, június második vasár­napján 13-án, július második vasárnapján 11-én, augusztus második vasárnapján 8-án. szeptember második vasárnap­ján 12-én, október második vasárnapján 10-én, november második vasárnapján 14-én és december első vasárnapján, 5- én tartják. K. L. Lakás, bölcsőde, óvoda Mines a fizetési borítékban... Bari Béla, a Csepel Autógyár négygyermekes, fiatal munkása októberben új lakást kapott. Hazánkban nyolc év alatt ötven­hétezer munkásscsalád költözött új otthonba. Lengyel János, a Csepel Autógyár szerszám javító műhelyé­nek csoportvezetője, önerőből épített családi házat. Keveset se­gített a gyár, még Cé-menetlevelet is csak nagy nehezen kapott. Ennek azonban már jó néhány éve, 1955 óta nünden megválto­zott. Ma már bizony másképpen startolnak a fiatalok. A szo­ciálpolitikai bizottság tagja­ként jól tudom, mennyit se­gítünk, segítettünk már az embereken — mondja Len­gyel János. — Az építkezők fillérekért, majdhogynem in­gyen megkapják a gyárban le­selejtezett, üres hordókat, téglákat, hulladék fát, pvc- padlót... — Bizottság dönti el, hogy ki milyen arányban részesül az ingyenes juttatásokból. Egyszer voltunk csak részre­hajlók. Ha elmondom, talán megérti — magyarázza Len­gyel János. — Az egyik nagycsaládos édesapát szo­kásunk ellenére többször is kisegítettük. 0 ugyanis épít­kezni akart. Hat gyermek mellett nem várt arra, hogy adjanak, hanem maga kezdett hozzá. Hát ezért. Fülöp István a Járműgyár szerelőüzemében dolgozik, két gyermek apjá. Vele nem tet­tek kivételt, de jogosan ke­rült fel a lakást kapók név­sorára. Hat évig élt negyedma­gával egy tizenkét négyzetmé­teres albérleti szobában. Most ősszel új lakáshoz jutott a család. — Nem titkolom, madarat lehetett volna fogatni velem örömömben — mondja. Mind­össze 38 ezer 600 forintot kel­lett befizetni a Íjét szoba összkomfortért. A gyár vi­szont a dupláját fizette, s még 80 ezer forint szociális támogatást is kaptunk, amit nem kell visszaadni. Varga Ferencet éppen most segítették minőségi cseréhez. Még 1969-ben költözött a családjával vállalati KISZ-la- kásba, de időközben kinőtték a négyzetmétereket. Varga Fe­renc segítséget kért, s kapott. November elején már magu­kénak tudhatták a sziget- szentmiklósi két és fél szobás lakást. Bajnok Ferencéknél ugyan­csak meg kellett fogni a fo­rintot, hiszen a fiatalasszony már négy éve gyes-en volt. A gyermekek most három-, illet­ve ötévesek, s a Csepel Autó­gyár óvodájában játszhatnak önfeledten. — Két éve lesz, hogy lakást kaptunk — mondja a fiatal- asszony. — Az előzőre jobb nem is gondolni, oly^n rogz- szak voltak a körülményeink. Persze az ember mind igénye­sebb lesz, szeretné kényelme­sen berendezni a szép lakást. Ezért jöttem vissza előbb, mint ahogy lejárt a gyes. Tehettem, hiszen a gyerekeket felvették a gyári bölcsődébe, illetve óvodába, jó helyen tu­dom őket. — Tudjuk jól, mit jelent egy anyának, ha nem kell nyugtalankodnia a gyerme­keiért — egészíti ki a hallot­takat Völgy esi Jánosné, a Csepel Autógyár szociálpoliti­kai osztályának vezetője —, ezért is tartjuk alapvetőnek, hogy valamennyi gyereknek helye legyen az óvodában. Van is. Ma már senkit sem utasítunk el. Igaz, csak össze­fogással, közös munkával ju­tottunk el idáig. Az 1979-ben átadott óvodánál a 150 szocia­lista brigád 2ö50 társadalmi- munka-órát dolgozott. S ami­kor az az óvoda is szűknek bizonyult, nekifogtunk a má­siknak; az idén már birtokba is vették a gyerekek. A szociálpolitikai osztály- vezetőtől még néhány igen fontos számadat jutott tudo­másomra: a vállalat évente 19 milliót fordít egyéni védő­eszközökre, munka-, forma- és védőruhákra. Segélyekre évi 1 millió 100 ezer jut. A dol­gozók lakásgondjainak eny­hítésére az ötödik ötéves terv­ben a tervezett 10 millió 600 ezer helyett 24 millió 277 ez­ret költöttek. A napokban 11 újabb mun­káslakást adnak át. S hogy még van mit tenni, bizonyítja: ezért a 11 lakásért 120 igénylő nyújtja a kezét.' Szalai Mária Javul Érd és környéke vízellátása Jövőre kezdik a munkát Érd — különösen a nyáron — komoly vízellátási gondok­kal küzd. A hálózatot kiszol­gáló kutak nem képesek ki­elégíteni az egyre terebélyese­dő város, és a növekvő számú lakosság igényeit. A nehézségek felszámolását szolgálja a Víziterv rendezési tanulmánya, amely részben a legsürgősebb, részben az ez­redfordulóig megvalósítandó feladatokat tartalmazza. A terv »kiterjed újabb víznyerő helyek felkutatására, a szük­séges tárolórendszer kialakí­tására, valamint a hálózatfej­lesztési feladatokra. A tervek nyomán tavaly gyorsfejlesztési programot hajtottak végre, amelynek ke­retében a Duna-parton több újabb kutat létesítettek, napi- ötezer köbméterrel növelve a vízhozamot, megépítettek to­vábbá két nagy átmérőjű cső­vezetéket és elvégezték a nyo­másfokozó berendezés rekonst­rukcióját. A 16 millió forintos beruhá­zás — ami szervesen illesz­kedik a vízellátás hosszú távú programjába — csak a legége­tőbb feladatok megoldását szolgálta. Lényeges változás csak a teljes program megva­lósítása után várható.. A 650 millió forint értékű beruházás, amely a térségi rendszer teljes kialakítását szolgálja, jövőre kezdődik. A közelmúltban létesített Duna- parti kutakról új nyomvona­lon nagy átmérőjű tápvezeté­ket építenek a kétszer 1000 köb­méteres régi tárolóhoz. Ugyancsak ebben a tervidő­szakban Törökbálinton két — egyenként ezer köbméteres — új víztárolót is létesítenek. Mindezekkel a munkálatokkal a hatodik ötéves terv végéig egyfelől felszámolják Érden az időszakos víznyomáscsök- kenéseket, másfelől hozzájá­rulnak Törökbálint, puszta- zámor, Sóskút, valamint az úgynevezett törökugratói terü­letek zavartalan vízellátásá­hoz. E. Z. Pézerkorszak ufóit az ácsai fsz-ben Bértehenészet a háztájiban Vége a dózerkorszaknak, nem adják át többé az enyészetnek a nagyüzemek kiszolgált istál­lóit. állattartó épületeit. E meg­állapítások a közelmúltban egy szakmai tanácskozáson hangzot­tak el. Nem annyira óhajként, mint jelenlegi gazdasági életünk parancsoló szükségszerűsége­ként. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy a nagy­üzemiig már nem hasznosítha­tó ólakat, hodályokat sorra le­rombolták, holott azok egy-egy ügyes kisvállalkozó kezében pénzt fialhattak volna, minde­nekelőtt több húst. tejet, gyap­jút adva a népgazdaságnak. Vendégh Ferenc mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, mint jó példát említette az ócsai Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezetet, bátor kezdeményezéséért, azaz egy a szűkebb fejlesztési lehe­tőségeket áthidaló állattartási módszer vezetéséért. Az or­szágban elsőként helyezték ki a tsz tulajdonában levő tehe­neket kistermelőkhöz, ponto­sabban tsz-tagokhoz. Magya­rán, úgy fejlesztették az állo­mányt, hogy közben az istál­lók építésére egy fillért sem költöttek. Beszámít a nyugdíjba Béky László, az ócsai Vö­rös Október Tsz ágazatvezető­je mondja: — A háztájiba eddig kihelye­zett tehenek száma eléri a „Baldog vagyök és elégedett" A kislány neve: Mária Az egész Várszegi család 1944. december nyolcadikén leköltözött az egyik Csányi úti (ma Lenin út) ház pincéjébe. Az apa, aki a katonai szolgá­lat megtagadása miatt bujkált, a fiúgyerekek és az anya, aki az utolsó időszakban volt, várta a szülés pillanatát. A pints mélyén A fájdalmak gyakoribbak lettek, a férj Kisvácra szaladt és ágyúmoraj közepette hozta magjvai a szülésznőt. Éppen a megfelelő időben, mert nem telt bele fél óra és a pince csöndjében felhangzott az újszülött kislány sírása. Kis idő múlva hatalmas de­tonáció remegtette meg a szükségóvóhslyet. Később lát­ták. hogy a kert végébe bom­ba esett. Azután megjelent egy katona, ismeretlen egyen­ruhában, csillagos sapkával a fején. Látta az eseményt, ba­rátságosan mosolygott s a kislány nevét kérdezte. — Mária — mondta az édes­anyja. A váci anyakönyvi hivatal vezetőjének a segítségével ta­láltuk meg Szatmári Béláné Várszegi Máriát, aki Vác fel- szabadulásának a napján szü­letett. A fellobogózott város ünnepel, s minden évben ezen a napon köszöntik őt is hoz­zátartozói, munkatársai. A Földvári téri új lakótelep egyik otthonában él s a vá­rosi-járási rendőrkapitánysá­gon dolgozik mint rendőr­tiszt és a szabálysértési ügyek előadója. Kérem, hogy beszél­jen életéről. Tiszti rangban — Nagyon boldog, elégedett ember vagyok — mondja. — Csak felnőtten tudtam igazán átérezni, hogy milyen törté­nelmi esemény napján szület­tem. Édesapám és édesanyám is a Fonógyárban dolgozott (ma mindketten nyugdíjasok), s tudom, milyen nehéz volt a nagy családot nevelni, eltarta­ni az infláció, az újjáépítés idején. — A Hámán Kató Általános Iskolában tanultam, majd utána elvégeztem a gyors- és gépírótanfolyamot' és fiatalon a rendőrkapitányság dolgozója lettem. Megkaptam már a 20 éves szolgálati emlékérmet. Felnőtt fejjel azután tovább­tanultam, elvégeztem a tiszti főiskolát s idén szeptember elsején alhadnagy lettem. A májusban elhunyt Gaál Irén munkakörét vettem át, s igyekszem jól végezni a rám­bízott feladatot. A szülői ház helyén — Férjem szintén felnőtten szerzett két diplomát. Jelenleg gépészmérnökként Líbiában teljesít szolgálatot. Én is kint tölthettem nála három hóna­pot. Hazajöttem, dolgozom. Szüleim mindketten 1945-ös párttagok. Édesapám munkás­őr volt nyugdíjazásáig. Én is pártvezetőségi tagként, mint nőfelelős végzek társadalmi és pártmunkát. A szülői ház? Lebontották s a helyén maga­sodik a munkásőrség impo­záns épülete. Papp Rezső 350-et, év végére pedig már a 450-et is. Ami nagyon lénye­ges, a gondozásért és a kifejt tejért a tsz-tag munkadíjat kap, ami nyugdíjalapot képez. — Hogyan látják el takar­mánnyal a vállalkozókat? — Ennek kétféle módja van. Az egyik az, hogy a fél­hektárnyi háztájin kívül, újabb területet, legelőt, kaszálót, gye­pet bocsátunk rendelkezésük­re. Ezt vagy a tsz-tag, vagy a nagyüzem gépei művelik. Ter­mészetesen az utóbbiért fizet­ni kell, bár csak az önköltségi árat. A másik módszer az, hogy a tsz házhoz szállítja az abra­kot és a tömegtakarmányt, a tag pedig a tejpénzből fizeti ki a bért. Nem lényegtelen az sem, hogy a fuvarozás díjmen­tes. Köldökzsinóron — Mi történik a tejjel? — A tejipar járművei napon­ta egyszer — téli időszakban kétszer — keresik fel a gazdá­kat, az áru minősítésére pedig havonta háromszor kerül sor. — A Vörös Október tsz ál­tal bevezetett módszer haszna abban mérhető leginkább, hogy a közös gazdaságnak nem kell nagyobb összegeket for­dítania új istállók építésére. — Akármilyen szerényen is számítjuk, egy tehén férőhely építési költsége a nagyüze­mekben körülbelül 60 ezer fo­rint, a háztájiban viszont lé­nyegében ingyenes. Ami a tsz számára kiadást jelent; a jó­szág és a fejőgép. S még vala­mi: a gondosabb és egyedi ke­zelés eredményeképpen keve­sebbszer kell lecserélni az ál­lományt. A termelőszövetkezet köz­pontjából az egyik mintfigaz- eja, a 35 éves Ducseff Simon portájára vezet útunk. Mint kiderült, minden percét — a feleségét is lefoglalja a 16 tehén gondozása. — Persze nem csak ez. A napokban telepítem be új, 50 férőhelyes istállómat, aminek felépítéséhez én adtam a se­gédmunkát. — Hány órát dolgozik na­ponta? — Legalább tizennégyet Hogy győzi majd, ha már nem 16, de 50 lábasjószág lesz? — Természetesen csak úgy, ha a család minden tagja, te­hát a szüleim is segítenek. így már öten leszünk. — Miként szerzi be a takar­mányt? — összesen 13 hektár föl­det bérelek, de nem én dolgo­zom meg, hanem a szövetke­zet gépei, amiért természetesen fizetek. — Hol tanulta a szakmát? — Tanyán nevelkedtem, de a szövetkezet szakemberei is sok mindenre megtanítottak. Így például a gépi fejésre, a tej kezelésre, az elletésre és elláttak takarmányreceptekkel is. Az sem mellékes, hogy az istálló építéséhez kész tervet kaptam. Lesz-e utánpótlás? — Egészen bizonyos. Három gyermekem van, a legkisebb, a 3 éves Pisti a legügyesebb és legbátrabb, folyton itt sü- rög-forog a mázsás bikák kö­zött, egy cseppet sem fél tő­lük. Az elmondottakból is kitű­nik, a háztáji gazdaság csak a tsz köldökzsinórján képes fönntartani magát, sok és szo­ros szállal kötődik a nagy­üzemhez. Tímár Gyulától, a Vörös Október Tsz főkönyvelőjétől azt kérdezzük, vajon meddig fokozható még e tevékenység? Jelenleg ugyanis 23 udvarral vannak ilyen jellegű kapcso­latban, s amióta hozzákezd­tek a tehenek kihelyezéséhez, — Megfordítottam a szokásos sorrendet. A pénzemet először az állattartó épületbe fektettem. Ha majd megtérülnek a költségek, akkor viszont szebb lakást építhe­tek, mint eredetileg elképzeltem — mondja Ducseff Simon. Erdőst Agnes felvételei a kistermelők 2,5 millió liter tejet fejtek ki. — Gazdaságos-e a tsz-nek ez a megoldás? Másokkal társulva Betelepítés előtt Ducseff Simon új istállója. Elmondása szerint egy fé­rőhely mindössze 10 ezer forintba került, leszámítva természetesen a saját munkáját — A kérdés jogos, bennün­ket is foglalkoztat. Szakem­bereink most végzik a számí­tásokat, milyen mértékig ér­demes e módszer határait ki­terjeszteni. Előbb-utóbb ugyan­is elérünk egy szintet, amikor a kihelyezési alap túlszárnyal­ja az elérhető nyereséget, s a befektetés már nem térül meg. — Van-e elképzelésük arra az esetre, ha ez bekövetkezik? — Igen. Gazdasági társasá­got szeretnénk létrehozni, az alacsonyabb jövedelmezőségű tsz-ekkel, azokkal, amelyeknek nincs megfelelő tőkéjük, van viszont takarmányuk. Ráadá­sul ezekben a gazdaságokban számos kihasználatlan épület is található, amelyeket feltétle­nül érdemes lenne hasznosíta­ni. Az ócsai Vörös Október Tsz. az országban elsőként hirdette meg tehénkihelyezési akcióját — nem kis bátorság keltett hoz­zá! —. remélhetőleg hamarosan követőik is akadnak. A szövet­kezet azonban már a jövőre gondol, arra. miként léDhet elő­rébb a kistermelők, a szövetke­zet és a népgazdaság számára. Valkó Béla 4

Next

/
Thumbnails
Contents