Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

MQNORI *z/cMa Háromeszfendős határozat Minden ember és hektár fontos A népgozdaság szükségleteinek megfelelően A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIlí. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1981. DECEMBER 12., SZOMBAT A fellőttek felelőssége A legfiatalabbak egészségéért Gyomron az anya- és cse­csemővédelem 1925 óta mű­ködik .rendszeresen, régen egy körzettel, ma öt védőnői kör­zetre osztva. A munka egybe­fogja a terhesek, csecsemők és 15 éves korig a gyermekek gondozását. A kismamákat a körzeti orvosok havonta egy­szer fogadják, tanácsokkal lát­ják el őket, s rendszeresek a védőnői ellenőrzések és láto­gatások is. Erőfeszítések A 12 és fél ezer lélekszámú településen évente 220—240 születést jegyeznek be a nagy­községi tanács anyakönyvébe. A rendelő azonban elég kicsi, anyagiak gátolják a jobb mun­kafeltételek kialakítását. Jelenleg dr. Török Gábor körzeti orvos végzi a csecse­mőtanácsadást, mivel a gyer­mekorvos gyesen van. Az új­szülötteket gondosan megvizs­gálják, ha szükséges, igénybe veszik a mozgó szakorvosi szolgálatot is. A védőnők folyamatosan, a lakásukon ellenőrzik a terhe­seket, a csecsemőket és külön gondot fordítanak a veszé­lyeztetett terhesekre, illetve gyermekekre. Az orvosok és védőnők a tanács gyámügyi előadójával közösen ellenőrzik és segítik a veszélyeztetett cse­csemők és kisgyermekek sor­sát. Hetenként több alkalom­mal is találkoznak egymássál, és indokolt esetben azonnal elkészítik a környezettanul­mányt. Szerencsére — egyre kevesebb gyermeket kell álla­mi gondozásba venni. A védőnők ellenőrzik a gyermekintézményekben a tisz­taságot, a rendet. Ötvenöt gyermek ellátásá­ról gondoskodnak a község egyetlen bölcsődéjében. Há­rom csoport működik az intéz­ményben: csecsemő, tipegő és nagycsoport. A gyermekek törzslapokkal, egészségügyi könyvekkel vannak ellátva, amit a bölcsőde orvosa, dr. Al- torjai Károly körzeti orvos el­lenőriz. A héti étlap összeállí­tásában is segít az orvos, tö­rekedve arra, hogy változatos, vitaminokban gazdag táplá­lékhoz jussanak a gyerekek. Gyömrőn négy óvodába jár­hatnak a kicsinyek. Az utóbbi esztendőkben a helyi párt- és tanácsi vezetők, valamint a gazdasági egységek nagy erő­feszítéseket tettek az intéz­mények bővítése érdekében. Ma már minden jogos igénylő gyermeke igénybe veheti az óvodákat, az új tanévben sen­kit sem utasítottak el. Szűrővizsgálatok A legrosszabb helyzetben a falusi óvoda van, az épület nem felel meg a mai követel­ményeknek, a fal vizes, kevés az illemhely, kopott a padló, szűk a konyha. Az óvodák egészségügyi el­látása kielégítő. A védőnők hetente látogatnak el a gyer­mekintézményekbe, s az óvó­nőkkel közösen beszélik meg a gyermekek egészségügyi és szociális körülményeit. Az or­vosok is gyakori látogatói az óvodáknak, évenként elvégzik a szűrővizsgálatokat, kiállítják a gyermekek egészségügyi szű­rőkönyvét és az iskolaalkal­massági vizsgálatokat is elvég­zik. Egyre magasabb színvonalú Gyömrőn az iskolák egészség- ügyi ellátása is. Az iskolaor­vosi teendők legfontosabb fel­adata, hogy egyes betegsége­ket még idejében felismerje­nek. különösen vonatkozik ez a hormonális és ortopédiai el­változásokra. Ugyanez áll a szív- és keringési rendszerre. Ha valakinél rendellenességet tapasztalnak, azonnal szakor­voshoz küldik a beteget. A kö­telező védőoltásokat alkalmaz­zák az iskolákban, egyetlen gyerek sem marad ki. Az iskolákban meghonoso­dott a fogászati szűrővizsgálat rendszere. A végzős növendé­kek alkalmassági vizsgálatát is ellátják a körzeti orvosok. r Áldozatkészen A fentiekből is kitűnik, hogy a felnőtt lakosság egész­ségügyi ellátása mellett mi­lyen fontos és sokrétű a gyer­mekek egészségügyi helyzeté­nek figyelemmel kísérése. A körzeti orvosok áldozatkész munkája nélkül elképzelhetet­len lenne a gyermekek egész­ségének védelme. G. J. Nyugdíjasok ünnepe A KIOSZ gyömröi csoport­ja előkarácsonyt rendez nyug­díjas tagjai részére december 15-én, kedden délután 4 óra­kor a kisiparosok helyi szék­házában. Az ünnepségre sze­retettel várják minden idős tagjukat. Az MSZMP KB 1978. már­cius 15-i határozatának meg­jelenését követően országosan és természetesen járásunkban is a szokásosnál fokozottabb figyelemmel fordult a párt- és állami vezetés, de a közvé­lemény is a mezőgazdaság fe­lé. Szövetkezetünkben két alap­vető vélemény hangzott el: — Az MSZMP KB 1978. március 15-i határozata a mezőgazdaság rangjához méltó, amely reálisan elemezte a népgazdaságban kialakult helyzetet, értékelte a mezőgaz­daság pozícióját és meghatá­rozta hosszabb távra a főbb feladatokat. Az alapító termelőszövetke­zeti tagok — akik ez idő tájt, de azóta is nagyobb számban mentek és mennek nyugdíjba — a legnagyobb elismeréssel és köszönetként fogadták a határozat megszületését, amely a közel két évtizedes áldoza­tos fáradságos munkát méltó módon elismeri. Módosítás nélkül Dolgozóink előtt széles kör­ben ismertettük a benne fog­laltakat, elemeztük szövetke­zetünkre vonatkozóan. A fel­adatokat intézkedési tervbe foglaltuk, melyek realitása több év távlatában is megál­lapítható. A határozat tükré­ben évente egy-egy kampány- munka előtt intézkedési tervet készítünk. Az elkészített fel­adattervek általában nem ke­rültek módosításra, bár ha a megváltozott körülmények ezt indokolták mindig megtettük. Szövetkezetünk vetésszerke­zetében alapvető változásra nem került sor. Fő növényeink a búza, kukorica, naprafoigó és takarmánynövények. Ez szinkronban van a népgaz­dasági elvárásokkal, szövetke­zetünk adottságaival és az egy­re dráguló gép-, illetve alkat­részellátással. Hárem évvel korábban ipari növényként a mustárt termeltük, de a jö­vedelmezőség hiánya miatt megszüntettük. Azóta a nap­raforgó került be helyébe, je­lenleg 614 hektáron termel­tük. 1978. évtől általánossá vált a repülőgépes növény- védelem, lombtrágyázással egybekötve. Ez évben először Ép testben ép lélek. Egy régi, nagy igazságot hordozó és kifejező mondás még ma is. Mert egészen pontosan ar­ról van szó, hogy ma már országszerte látnivaló, baj van a mozgással, sőt, ha úgy tet­szik, magával a mozgásigény­nyel is. Iskolába járunk, vagy végezzük a munkánkat, aztán rohanunk haza, tanulunk, ol­vasunk, ellátjuk a ház körül, a lakásban adódó tennivaló­kat. Olykor színházba, mozi­ba. netán discóba megyünk, csak éppen nem mozgunk rendszeresen, szervezett ke­retek között. Szükséges rossz... Még élénken élnek emléke­zetemben gyermek- és siheder korom különféle, igen nagy tömegeket megmozgató kirán­dulásai, spartakiádjai, emlék­szem azokra a falusi, körzeti, járási úttörő négytusaverse- nyekre, amelyekre boldog izgalommal készültünk, s va­lójában nem is annyira a mindenáron való győzelme­ket, az előkelő helyezéseket tartottuk szem előtt — bár magukon a versenyeken már minden erőnket beleadva haj­tottunk —, hanem inkább a részvételnek örültünk, annak a szabadságnak, hogy kisza­badulhattunk — sokszor egy egész napra —, az iskolák meglehetősen zárt világából, hogy a közös sportolás barát­ságokat teremtett, barátságo­kat szőtt, netán éppen ifjonti diákszerelmek is születtek, örültünk a szabad levegőnek, egymásnak, társainknak, örül­tünk annak, hogy sportolhat­tunk. Tisztesség ne essék szólván, de a mai tizenévesek életé­ből mintha kiveszett volna mindaz a szépség, boldogság, öröm, melyeket az igazi tö­megsport jelent, jelenthet. Pe­dig a keretek, lehetőségek megvannak, adottak. Hiszen Közös üdéink Tömegsport-e a tömegek sportja? A lehetőségek mindenütt megvannak éppen a napokban, egészen pontosan a november 20-án megtartott monori tanácsko­zásukon határoztak járásunk iskolaigazgatói az országos sportnapok tavaszi—nyári he­lyi teendőiről, a helyszínekről, s a különféle sportágakról, sportbemutatókról. Csak az a gond, hogy hovatovább mi, felnőttek — sportvezetők, is­kolaigazgatók, úttörő-csapat­vezetők, testnevelő tanárok — már sokkal inkább szív­ügyünknek tekintjük a gyer­mek, az ifjúsági tömegsport kérdéseit, mint maguk az érintettek, akikért a szóban forgó rendezvények vannak — tehát a tanuló ifjúság. Sokfe­lé jártam már az országban, így Pest megyében, s Monor környékén is. És mindenütt azt láttam, tapasztalhattam, hogy ezeket a sportrendezvé­nyeket gyermekeink afféle „ezen is részt kell venni” — majdhogynem szükséges rossz­nak tekintik. Mintha nem ér­dekelné őket a mozgás, a já­ték, a sport. Részt venni részt vesznek ugyan a különféle is­kolai, kerületi járási sportve­télkedőkön, de nem csinálnak egyáltalán szívügyet abból, hogy legalább képességeiket megközelítő, tisztes módon szerepeljenek. Járási seregszemle Jó volna, ha ifjúságunk túlnyomó részének ilyen irá­nyú szemlélete sürgősen meg­változna. Mert a tunyaság, lustaság és renyheség min­denre vezethet, csak jóra nem. Azt hiszem, pontosan az imént leírt gondolat fogalma­zódhatott meg a járási' műve­lődési. testnevelési és sport­osztály munkatársaiban, ami­kor összehívták a fentebb már említett, november 20-i igaz­gatói értekezletet és a külön­féle érvek, ellenérvek reális összegzése után döntés szüle­tett: az eddigieknél nagyobb tömegeket kell megmozgatni az országos sportnapok jövő évi, járási rendezvényein. A járás falvainak spartakiádjain az is­kolák tanulói ifjúsága és a különféle helybeli sportegye­sületek tagsága vesz majd részt. Az országos sportna­pok rendezvényeire a járás községeiben 1982. május 22- én került sor. Ezekkel egyide­jűleg Vecsés lesz a színhelye a járási seregszemlének. Az úgynevezett FIM-sportnapot Is a jövő esztendőben, június 26-án, Üllőn rendezik meg. A vízisportok kedvelői és műve­lői pedig augusztus 22-én Gyömrőn mérhetik össze tu­dásukat. A tervek szerint a következő sportágakban indul­hatnak majd a résztvevők: magasugrás, kézilabda, labda­rúgás, kosárlabda. Az utób­biakban, nemcsak a gyerkek, felnőttek is részt vehetnek. A szóban forgó rendezvényeket a járási művelődési, testneve­lési és sportosztály szervezi, karöltve az MHSZ, a KISZ és a HNF községi, járási szervei­vel. vezetőségeivel. A kiadott és az érdekel­teknek eljuttatott felhívásban szerepel egy nagyon figyelem­re méltó mondat: „a sport- rendezvényeket a községi, is­kolai pályákon, vagy ha ilye­nek nem állnak rendelkezésre, az iskolák udvarain, illetve bármely, a célnak megfelelő, alkalmas helyen kell lebonyo­lítani.” Örvendetes, hogy már idáig jutottunk: nem feltétle­nül a hely számít, nem a tö­kéletesen felszerelt pályák és sportkombinátok, hiszen nem is olyan régen még hasonló „szuper” felszereltséget rek­lamáltak egyes csapatok, részt­vevők, mondván, hogy spor­tolni csakis ideális körülmé­nyek között lehet, hanem rá­jöttünk: minden alkalmas te­ret, területet ki kell használ­ni, igénybe kell venni, hogy a járásban a tömegsport reá­lis, folyamatos napi valósággá váljon. Feltétlenül le kell jegyeznünk még azt is, hogy a szervezés, előkészítés nagy figyelmet kívánó munkálatai­nál a rendező szervek nagyon is odafigyelnek az összehan­golt tevékenységre. Ennek bi­zonyítására idézzünk egy újabb mondatot, a szóban for­gó felhívásból: „ha egy köz­ségben több iskola, egyesület van, az összehangolást a helyi sportbizottság végzi, egyeztet­ve a tennivalókat az illetékes tanácsi szervekkel.” Segítséget nyújtanak Az országos sportnapok já­rási versenyei előkészítéséhez, majdani lebonyolításához, a cél eléréséhez, hogy mind na­gyobb tömegek kapcsolódja­nak be a tömegsportba, a mű­velődési, testnevelési és sport­osztály minden lehető segít­ségét megad. Molnár Lóránt alkalmaztuk napraforgónál a Neviról nevű fejlődés serken­tő szert, melynek eredménye pozitívnak értékelhető. A 2 ezer 700 hektáros szán­tóterületből 600 hektár bevo­nása gondot jelent a vetés­váltásban a Triazin hatása miatt. A vegyszer használatá­ra a 70-es évek elején került sor, melynek hatása múlóban van — a terület 1982-től be­vonható a vetésforgóba. Okul­va ebből gazdaságunkban 3 éve csak 1 éves hatású szere­ket használunk fel. A racionális termőföld hasz­nosítására szövetkezetünk mindenkor kiemelt figyelmet fordított, illetve fordít. E te­kintetben szoros kapcsolatot tartunk a közös tanáccsal — a tanácsi kezelésben lévő ál­lami tulajdonú földek nagy­üzemi hasznosítását közösen segítjük elő. Tavaly mintegy 43 hektár terület került a tsz kezelésébe. Ez nagyrészt ki­öregedett szőlő, illetve kert, a tsz szőlőjének szomszédsá­gában. Jelenleg e területet is beleértve 100 hektáron melio­rációt végzünk, ahol az elkö­vetkező években gyümölcs, il­letve szőlőültetvényt telepí­tünk. Az elmúlt években szán­tóterületünkön nagyobb üte­mű táblásítást végeztünk, en­nek eredményeképpen 100 hektárnál kisebb területünk csak a természeti határok ál­tal indokolt részben van, de rendelkezünk három 500 hek­tárnál nagyobb tömbbel is. Az 1980. január elsejével életbelépett szabályozó rend­szer több olyan intézkedést váltott ki, mely nélkül nem lett volna lehetséges talpon- maradni. Ugyanis a begyűrűző ipari árak, a nagy arányú köz­ponti elvonás — az átlag alat­ti termelési színvonalon az alaptevékenység ágazatainál nettó jövedelmet nem biztosít. Ennek értelmében nagyobb tempóban fokoztuk a közgaz­dasági, számviteli elemző munkát, a gyors adatszolgál­tatást, valamint a naprakész információt. Magasabb színvonalon Ezeken a területeken az elért eredmények mellett is sok még a tennivalónk. Az alap- tevékenység gyorsabb fejlesz­tése érdekében — a jogszabá­lyok adta lehetőségek szerint — melléküzemági tevékenysé­get szerveztünk. A többlet-jö­vedelem biztosítását felül a meglévő épületek hasznosítá­sa mellett több mint 100 sze­mélynek helyi munkalehető­séget biztosítottunk, (édesipari csomagolás, bedolgozó tevé­kenység). A VI. ötéves terv időszakában termelőszövetke­zetünkben lényeges szerkezeti változást nem tervezünk. A meglévő adottságainkat kí­vánjuk mind magasabb szin­ten kihasználni. Célunk nö­vénytermesztésben a már em­lített növények hozamainak ésszerűség határáig történő növelése. A rét-, legelőgazdál­kodásra alapozott — ágazati nagyságrendben folytatott szarvasmarha, illetve juhneve- lés. A meglévő szőlő- gyümölcs­területünket olyan mértékig kívánjuk bővíteni, hogy a gé­pi betakarítás igénye, illetve a jövedelmezőség biztosított legyen. Az egyre növekvő fel­tételek mellett feladatainkat a magasfokú szervezésen túl úgy tudjuk ellátni, ha minden területen a megfelelő képzett­ségű személyek vannak. A szakmai továbbképzések mellett nagy hangsúlyt fordí­tunk a politikai oktatásokra. Meggyőződéssel valljuk a ket­tő elválaszthatatlan egymástól. A korszerű gozdálkodás komp­lex ismereteket igényel a gyakorlati szakemberektől. Itt kívánjuk megjegyezni, a hatá­rozat végrehajtása maga után vonja más fontosabb határoza­tok, végrehajtását is (például: ifjúságpolitikai — nőpolitikái határozat). Az együttműködés­ben, társulásokban lévő elő­nyöket még nem mindig is­merik fel és hasznosítják meg­felelően a gazdaságok. Ügy vél­jük nincs megfelelő ütemű elő­rehaladás ezen a a területen. Ennek szubjektív, illetve ob­jektív okai vannak, az utób­binál például a fejlesztési for­rások beszűkültek. Intézkedési terv Feladataink végzésében — a határozatok megvalósításá­ban — komoly szerepet tölte­nek be a szövetkezetünk tö­megszervezetei, szocialista bri­gádjai. A szakszervezeti bi­zottság 1978-ban a határozatot megtárgyalta és az adottságok figyelembevételével intézkedé­si tervet készített! Az útkere­sés és megoldás folyamatában mindig éreztük a járási, me­gyei párt- és állami szervek iránymutatását és hathatós se­gítségét. Pozitiven értékeljük a járási pártbizottság által kezdeményezett és bevezetett — negyedéves — elnökök, párttitkárok értekezletét, mely az egynyelven beszólást se­gíti elő. A Területi Szövetség­től az általános feladatmegha­tározáson túl több, konkrétabb segítséget kérünk. A járási mezőgazdasági osztályok meg­szüntetése óta nagyobb távol­ságot érzünk, amely gátolja az információk oda-vissza áram­lását. összességében a határo­zat végrehajtását úgy értékel­hetjük, a felsőbb pártszervek feladatmeghatározásait, az ál­talunk készített intézkedési tervek hasznosak voltak,, me­lyek az előrelépést szolgál­ták. Racskó Károly a gombai Fáy András Tsz pártvezetőségének titkára A nap kulturális programja Gyomron, 13.30-tól: balett-; 15-től: szabás-varrás tanfo­lyam, 14-től: Fazekas Judit és Tölgyes Tamás, a Szakma if­jú mestere címmel kitüntetett fazekasok ünnepi ajándékvá­sárlással egybekötött bemuta­tója, 19-től: magr.ós táncest. Az úttörőházban, 10-től: kez­dő őrsvezetők képzése, 15-től: a modellszőszakkör foglalko­zása. Monoron, 13-tól 18-ig: a Nagy István-csoport képző­művészeti kiállítása (a Vigadó feletti kiállítóteremben). Pilisen, 15-től: Bakó József pedagógus-költő életéről, mun­kásságáról tart előadást Beck Zoltán irodalomtörténész, a cigánygyermekklub összejöve­tele, 16-tól: a járás irodalmi színpadainak találkozója, 19- től: táncest gépzenére. A moziban, 17-től: Szágul­dás gyilkosságokkal. Vecsésen, 19-től: Kutyaszo­rító — zenés vígjáték három felvonásban. Hétvégi orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12, telefon: 26.), Monoron. Mo- nori-erdőn, Csévharaszton, Va­sadon és Péteriben; központi ügyelet (Monoron, az egész­ségházban), Maglódon és Ecse- ren; dr. Gáspár Pál (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: köz­ponti ügyelet (Pilis, Rákóczi u 40.); Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Úri), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Tury István tart ügyeletet va­sárnap. ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos; dr. Zi­monyi Károly Gomba, Lenin u. 25. Beteg állatok bejelentése a járás területén; szombaton 14 órától 16-ig és vasárnap reg­gel 8-tól 13-ig Monoron a fő­téri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos címén. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents