Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-09 / 288. szám
Triton ipari Szövetkezet Ezek másfajta gondok Száz kilométeres körzetben A péceli Triton Háziipari Szövetkezetben már a három évvel ezelőtt tartott ifjúsági parlamenten sürgették a fiatalok a KISZ-alapszervezet megalakítását Ennek nyomán előbb ifjúsági csoport jött létre, majd a KISZ-szervezetet is megalakították 1979 februárjában. Annak idején azt is sürgették a fiatalok, hogy át kell szervezni a szocialista munkaversenyt, s dönteni kell az ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásáról. Ifjúsági szervezetük ma mér húsz tagot számlál. Nem könnyű a szervezés, hiszen fiataljaik, a bedolgozókkal együtt hetvennégyen vannak, ennyi a 30 év alatti, ám ha valamilyen rendezvény van, száz kilométeres körzetből kell mozgósítani. Mostani ifjúsági parlamentjükön, illetve ezt megelőzően Hódosi János szövetkezeti elnök írásos beszámolójában azt olvashatták az érdekeltek, hogy fiataljaik 99 százaléka elvégezte az általános iskolát, sokan rendelkeznek ennél magasabb végzettséggel. Hogyne számítanának a fiatalokra, hiszen közülük 28-an a szocialista brigádmozgalmat erősítik, három szocialista brigádot fiatal dolgozójuk vezet. Nem volt az elmúlt években, s persze ma sem köny- nyű a fiatalok helyzete a Tri- tonbam A szövetkezet 1979-ben gazdasági mélypontra került, s ebből csak tavaly, a második félévtől emelkedett feljebb, amikor a gazdasági vezetésben változások történtek. Ekkor választották Hódosi Jánost elnöknek, s ugyancsak fiatal ember, Sztrizs Árpád került a műszaki vezetői posztra is. Miért érdemes ezt újra fölidézni, függetlenül az elhangzott, illetve írásban kiadott beszámolótól. Ha másért nem, azért, mivel az elmúlt mintegy másfél év alatt bebizonyosodott, hogy a fiatalok — és persze az idősebbek is — bíznak a Tritonban, s amint ifjúsági parlamentjükön Juhász János, a nagyközségi pártbizottság, titkára mondta: elismeréssel adózhatunk azoknak, akik itt maradtak a szövetkezetnél, illetve vállalták a nehézségekből való kilábalás rögös útját. Egyszóval: másfajta gondok már azok, amelyekkel meg kell birkózniuk. A termelést a legtöbb helyen jó körülmények között folytatják, de — ezt a fiatalok az előre benyújtott kérdéseik között tették szóvá — egyes részlegeik épülete elavult, nehezen fűthető. Elnökük válaszában elmondotta, hogy például a konfekciósműhelyt 120 —140 négyzetméterrel bővítik, s sort kerítenek az ablakok, ajtók felújítására is. Az elektronikában, ahol eddig bérmunkában dolgoztak, hamarosan áttérnek a saját anyagos árutermelésre, amelynek révén mintegy hatmillió forintos árbevételnövekedést szeretnének elérni. Szó esett arról is a fiatalok révén, hogy vajon reális-e, hogy a jelenlegi mintegy 40 milliós termelési értéket 1985 végére 60 millióra akarják emelni. A válasz, a lehetőségeket látva egyértelmű igen lehet csak. Márcsak azért is, mert a bérfejlesztések alapja a többtermelés. A tennivalók sorát gyarapítja, hogy további profiltisztításra is szükség ván. F. L Városi moziműsor A tizedes meg a többiek. Magyar íilmvígjáték. Csak 4 órakor. Emberek és farkasok. Szinkronizált olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. Verseg Ady-évfordulón versmondó verseny A vérségi általános iskola úttörői Ady Endre születésének 104. évfordulója tiszteletére szavalóversenyt rendeztek a művelődési házban, amelyen - huszonnégy döntőbe jutott tanuló adta elő a nagy költő egy-egy versét. A felnőtteket is vonzó rendezvény győztese Farkas Dorottya lett, aki a Párizsban járt az ősz című költeményt adta elő. A második helyen Kalmár Mária és Vido- vics Ilona osztozott, a harmadik helyet pedig Tóth Máriának, Farkas Timeának és Hegedűs Máriának ítélte oda pontozásos értékelés alapján a zsűri. A helyezettek könyvjutalomban részesültek. LUOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM. 288- SZÁM 1981. DECEMBER 9., SZERDA Vendéglátás CsSdSBlőn Bisztrót építenek Besnyőn Több egységet felújítanak Gödöllő még ezekben az években is éli várossá alakulásának dolgos hétköznapjait. Legfontosabb intézményei helyükre kerültek, szolgálják az itt élőket, persze van kivétel: különösen a közlekedés és a városi, járási hírközlés az, amely a fejlesztésben a mostaninál sürgetőbb iramot diktál. Van természetesen más is, amiben szintén mutatkozik, hogy a városi rang kiteljesedéséhez még nagyobb előbbre- lépés szükséges. Ilyen a vendéglátás. Ennek gazdája elsősorban a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat, kisebb mértékben pedig a Gödöllő és Vidéke Áfész. Ebben a tekintetben a jelentősebb kétségtelenül a megyei vállalat, noha a város arculatának változása eddig számunkra azt is jelentette, hogy jó néhány egységet áthelyeztek, megszüntettek, s ezeket megpróbálták pótolni. Ä forgalom — Valóban így van, a város- rendezés következménye volt, hogy vállalatunk megszüntette egyebek közt a Pálma presszót, a Halászkert vendéglőt, egyéb indokok miatt négy italboltot és egy büfét zártunk be, illetve alakítottunk át — tájékoztat Kántor Sándor, a megyei Vendéglátó vállalat vezérigazgatója. — Beruházásaink tehát eddig sem maradtak el, tekintve, hogy a város ellátását kiemelten kezeljük. Évekkel ezelőtt épült a Gödöllő étterem, s a múlt évben adtuk át az Alsóparkban lévő ételbárt. — Hogyan alakult gödöllői vendéglátóhelyeik forgalma? — Jelenleg nyolc üzletünk, illetve egységünk van a városban, ezek együttes forgalma egy év alatt csaknem elérte a 38 millió forintot, s ezt az a száztizenhárcm emberünk produkálta tavaly, akik ott dolgoztak. A létszámunk hozzávetőleg napjainkban is e körül van a gödöllői részlegekben. — Milyen fejlesztéseket, bővítéseket hajtanak végre a közeljövőben? — A hatodik ötéves tervre lényegében négy programot dolgoztunk ki a vállalat egészére — mondja a vezérigazgató,1 Kántor Sándor. — A mozgó vendéglátás fejlesztését, a cukrászati termelő egységek rekonstrukcióját, ez utóbbi révén a viszonteladói forgalom növelését, valamint a gyermek- és diákélelmezés nagyobb mértékű vállalását tűztük ki célul. ModuSrendszer — A mozgó vendéglátást már most tizenegy modulrendszerű, áttelepíthető kocsinkban valósítjuk meg, ezeknek főként nyáron az üdülőterületeken van nagy szerepük, nem különben ott, ahol tatarozás, átalakítás, bővítés miatt átmenetileg zárva tartjük valamelyik üzletünket. Ezekben a kocsikban meleg ételeket, büféárukat, üdítő, illetve egyéb italokat, valamint cukrásztermékeket árusítunk. — Ami a gödöllői szolgáltatásainkat illeti, arról elmondhatom, hogy a jövő évben hozzálátunk a máriabesnyői részen egy bisztró építéséhez, amelyben harmadosztályú áron az italok mellett egytálételeket is árusítunk. Már megrendeltük a soproniaktól a betonyp-elemeket, amelyeket az első negyedévben szállítanak le, ily módon még az első félévben megnyitjuk ezt az egységet. — Az építéshez a tanács adott megfelelő területet. Ugyancsak megkezdjük januárban a Gödöllő étterem bisztrójának átalakítását, ahol szintén kultúráltabbá tesszük a kiszolgálást. Kicseréljük a részleg bútorzatát, berendezéseit, s megszüntetjük az álló kiszolgálást, s itt ugyancsak kaphatóak lesznek egytálételek is. Arról is döntés született a vállalatnál, hogy a blahai strandnál levő házban évek óta kényszermegoldásként műA múltról a mának Pótolhatatlan értékek tára Meg kell vallanom, hogy bár a kiállítást beharangozó írásunkban, magam is egyetértettem a főszervezővel, s készségesen továbbítottam üzenetét, hogy minél többen ajánlják fel a birtokukban lévő fotótörténeti emlékeket, régi gépeket, berendezéseket, könyveket és fotókat, igazából nem éreztem át az ügy jelentőségét. Lelkes gyűjtők Most őszintén bánijm kishitűségemet, s tévedésemről maga a hét elején megnyitott kiállítás, győzött meg. De ha továbbra sem ragadta volna meg képzeletemet az a sok látnivaló, amit a művelődési központ emeleti galériájába zsúfoltak, akkor is el kellene gondolkodnom, hiszen az első két napon százhatvanan látták a fotótörténeti tárlatot. A szorgos gyűjtőmunka, a lelkes szervezők és a készséges adományozók — az Országos Műszaki Múzeum, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény, és negyvenhat magán- személy —, felajánlása révén, végül hétezer tárgy gyűlt ösz- sze, ezek közül állítottak ki ízlésesen és könnyen áttekinthetően háromezret. A látogatót már az első tárló messzire repíti vissza az időbe: Jedlik Ányos 1842-ből való fényképezőgépét, s alig fiatalabb társait láthatjuk itt, s mellettük néhány fotóőstörténeti emléket. Például, három olyan különösen értékes dagerrotypiát, amiből az egész országban csak háromszáz van, s értékük 3 és 6 ezer forint között mozog. A kiállítást megtekintő Karlovits Károly, az Országos Műszaki Múzeum munkatársa az egyiket — egy régi fényképezőgép társaságában —, rögtön védetté is nyilvánította, aminek az a jelentősége, hogy ez a fotó- történeti emlék is magánkézben van, mint annyi társa. Felvétel a hegycsúcson A tárlat, a gyűjtőmunka egyik célja éppen ez volt: felhívni a figyelmet arra a gyorsan pusztuló és semmi mással nem helyettesíthető kincsre, amit máig nem mértek fel szisztematikusan. A kiállított régi fényképezőgépek, fotók, kézikönyvek, mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a fotótörténeti emlékeket gyűjtők személyes szenvedélye valóban a köz értékeit gyarapítja. Emellett nem lebecsülendő a tárgyak kultúrtörténeti értéke sem, hiszen ki gondolná, hogy már a múlt században olyan tökéletes fényképeket készítettek, amelyek bármelyik maival felveszik a versenyt. Csak egy példa, amely egyben az emberi .teljesítőképesség emlékműve is. A tárlaton több Eötvös Lorónd-felvétel látható. A híres fizikus egyik kinagyított képén két lányát örökítette meg egy hatalmas hegycsúcs tetején, miközben magának is egy hasonlóra kellett felmásznia a legalább huszonöt kilót nyomó egykori apparáttal. A plexitárlókban megtalálhatjuk szinte valamennyi honi gyártmányú fényképezőgépünket, s egy-két különleges csemege is akad az öreg masinák között szakértők és műkedvelők számára egyaránt. Például egy parányi, tenyérben elférő gyermekek számára készült gépecske, amely azonban fél kilót nyom, mert egybe öntötték ki — ólomból. Újdonsága a kiállításnak az is, hogy magnós visszaemlékezéseket hallgathatnak a látogatók, s hogy felkutatta a gödöllői fotósokat. Kezdve az udvari fényképészekkel, Csonkával, akinek teljes nevét nem is sikerült kinyomozni, és Forchet Románnal, folytatva Kalántai-Klummer Gézával, Rétfalvi Ferenc-József fel és a ma is dolgozó Czangár Gyulával. Az első kézikönyv A fotóskönyvek, albumok között is több érdekességre bukkanhatunk. Az első, Tö- mösváry László által, magyarul írott kézikönyv megjelenési dátuma: 1863. Ez is bizonyítja, hogy a honi fotózás nem maradt el külföldi társaitól, hiszen az első igazán fotónak nevezhető eljárást 1839- ben dolgozták ki, s 1840- ben már ismert volt Magyarországon is. Egy megjegyzést még engedjenek meg a szervezők: az egyébként hiánytalan ismertetők mellett minden bizonnyal tovább emelné a kiállítás értékét egy állandó szakszerű tárlatvezetés. Olyan, mint amiben nekem volt részem: Kincses Károly, a ház igazgatóhelyettese, a fotótörténeti kiállítás főszervezőjének szavai nyomán megelevenedtek az amúgy is beszédes tárgyak, emlékek. A. Z. ködő cukrásztermelő üzemet megszüntetik, illetve a helyén a besnyőihez hasonló rendeltetésű bisztrót alakítanak ki. A cukrásztermelő átkerül a Gödöllő étterem gazdasági helyiségeibe, az ottani raktárak kétharmadát szabadítják fel erre a célra. Viszonteladóknak Miután berendezték az üzemet, nemcsak a saját vendéglőiket, büféiket láthatják el a mostaninál még jobban, hanem mint azt a vezérigazgató említette: több jut a viszonteladóknak is. Mert annak ellenére, hogy, mint mondotta, bizonyos átfedés van a területükön más, cukrászati termékeket termelő és árusító cégekkel, tapasztalatuk szerint igen' erőteljes a kereslete ezeknek az áruknak. Ugyancsak tájékoztatott Kántor Sándor vezérigazgató arról is. hogy 1982 második felében felújítják a Gödöllő Éttermet is, amelynek padozata, falai és a világítása is elhasználódott az évek során. F. I. A nap kulturális programja Gödöllő. Stúdiómozi. Tanév kezdetén. Rendezte: Vitézy László, a művelődési központban, 18 órakor. Aszód. A Biblia helye és szerepe az egyetemes kűltúrtörténetben címmel előadást tart dr. Szabó András irodalomtörténész, 17 órakor a művelődési ház nyugdíjasklubjában. Bag. A pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának vendégjátéka. Csorba Piroska: A virágfejű ember, mesejáték a Dózsa György művelődési központban 17 órakor. Galgahévíz. A pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának vendégjátéka. Csorba Piroska: A virágfejű ember című mesejáték, a Kodály Zoltán művelődési házban 14.30 órakor. Mogyoród. A pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának vendégjátéka. Csorba Piroska: A virágfejű ember című mesejáték a művelődési házban, 10 órakor. Dcmonyvölgy Részletes terv Az 1985-ig elkészülő középtávú terület- és településfejlesztési tervek között szerepel a Domonyvölgyé is, amely fekvésénél, jó levegőjénél fogva a járás egyik legszebb üdülőterülete lehet. Sokan vásárolnának itt szívesen hétvégi telket, különösen nagy az érdeklődés az ikladi Ipari Mű- s^ergyár dolgozói körében. Ahhoz azonban, hogy további parcellázásokat végezhessenek, részletes tervre van szükség. Amint a járási hivatal műszaki osztályán elmondták, a tanulmányterv már elkészült s remélik, hogy az igénylőknek már nem kell sokáig várni s hamarosan folytatódhat az üdülőterület kiépítése. A fáradhatatlanok Panasz és derűlátás A régi gödöllőiek, különö- ^ sen azok, akik valamilyen formában részt vettek a közéletben, jól tudják, milyen nehéz és hosszú utat kellett bejárni, míg az elképzelésekből valóságos művelődési háza lett a városnak. Ugyanezt mondhatjuk a helytörténeti gyűjteményről, a könyvtár és a mozi tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséről. Ezek a hosszú és göröngyös utak mégis rövidnek és simának tűnnek fel azoknak, akik a megépült, felújított, bővített. szebbé varázsolt falak között tevékenykednek, valamint az ő munkájukat irányítóknak, ellenőrzőknek. Bármily nehézkesen, hosszadal- masan készül is egy-egy köz- művelődési intézmény, a falak felhúzása, a berendezések beszerzése, egyszóval a tárgyi feltételek kialakítása még mindig könnyebb, mint ami utána következik, a művészetnek, az irodalomnak, a tudománynak a terjesztése. Manapság vonzó látvány a helytörténeti gyűjtemény. Külső falai kijavítva, szépen lefestve, amiként a belsők is. Tere megnagyobbodott, újabb termei is csinosak, melyekben országos jelentőségű művészeti anyagot tettek láthatóvá. Ki emlékszik már, mennyi lótás- futásba, tárgyalásba, egyeztetésbe, kérésbe, levelezésbe, idegeskedésbe, álmatlan éjszakába került mindez. Folytathatnánk a sort a többi intézménnyel. A legfontosabb kérdésre, élvezik-e fáradhatatlan munka gyümölcsét azok, akikért néhány tucat ember reggeltől- estig szorgoskodik, válaszunk bizonytalan. Az első időkben a helytörténeti gyűjtemény látogatói között ugyanannyi volt a külföldi, mint a hazai. Amiből világos, hogy kisebb arányt képviseltek a helybeliek, hiszen jöttek a fővárosból és más városokból is. A járási-városi könyvtár egyre színvonalasabb szolgáltatásokat nyújt az utóbbi esztendőkben. látogatói azonban, kölcsönzők és helyben olvasók, korántsem gyarapodtak ilyen arányban. A művelődési háznak akadnak programjai. amelyekre nem mindenki jut be, akí'szeretne. Máskor azonban fél ház előtt zajlanak az előadások. Közművelődési bizottságok alakultak néhány éve legjelentősebb üzemeinkben. Eme bizottságok, hangoztatják a város művelődéséért felelős emberek, nem töltik be feladatukat. Céljaikat helyesen fogalmazták meg, de tevékenységük normális maradt, a legtöbb helyen a társadalmi szervek kultúrfelelősei által végzett munkát adminisztrálták. A közművelődésben fárado- zók szívós és derűlátó emberek. Ha nem ilyenek volnának, aligha forgolódnának ezen a terepen. A fentieken kívül még száz panaszt hallani tőlük, de minden esetben következik a de... A de után pedig az elképzelések, a tervek, az ötletek. Egyikük az iskolákat említi, feltéve a/kérdést, miért nem szerveznek több látogatást a helytörténeti gyűjtemény állandó és időszaki kiállítására. Aszódon ugyanezt kérdezi a másik, az ottani múzeumra vonatkoztatva. Szorosabb, élőbb, lüktetőbb kapcsolatot sürget a következő a járás falvai és a gödöllői művelődési központ között. Negyedévenként bemutatkozhatna egy-egy, mind többeknek megmutatva azt, amiről annyit hallhat, olvashat, a Galga mente művészetét és hagyományvilágát. S mire mindenki sorra került, valakinek a fejéből újabb szikra pattanhat ki... IV apestig folytathatnánk az L ötleteket, melyek nemigen apadnak el. Olyanok, mint a közművelődési feladatok, bármennyit oldanak meg belőle, újabbak keletkeznek. Nyugodt lelkiismerettel megjósolhatjuk, egy-két-négy év múlva legalább annyi panasszal lesznek teli az ezen a területen munkálkodók, s ugyanannyi elképzeléssel is szolgálhatnak, mint ma. K. P. ÍSSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
