Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-10 / 263. szám
A Nagy Október 64. évfordulójára emlékeztek Színpompás felvonulás Moszkvaiján Méltóságteljes katonai dísz- P'""'” * szemlével, az esős időben is lelkes hangulatú, színpompás felvonulással köszöntötte Moszkva november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 64. évfordulóját. A Vörös téren és a környező útvonalakon felsorakoztak a díszszemlén részt vevő alakulatok. A lelátókat zsúfolásig megtöltő közönség, amelynek soraiban számos külföldi vendég, köztük a magyar dolgozók küldöttei is ott voltak, lelkes tapssal köszöntötte az SZKP és a szovjet állam vezetőit, akik röviddel a szemle kezdete előtt foglalták el helyüket a mauzóleum mellvédjén. Ugyancsak a mellvédről tekintették meg a díszszemlét és a felvonulást a szovjet hadsereg magas rangú parancsnokai. Pontban tíz órakor harsonaszó jelezte a díszszemlét fogadó Dmitrij Vsztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere érkezéSzovjet vezetők Moszkvában, a r-enin-mauzóieum mellvédjéről tekintik meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfór- dulója tiszteletére rendezett katonai díszszemlét. sét. Usztyinov marsall üdvözölte a szemlén részt vevő tiszteket és katonákat, majd a Lenin-mauzóleum mellvédjéről beszédet intézett a jelenlevőkhöz. A Szovjetunió honvédelmi minisztere ünnepi beszédében az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány nevében köszöntötte a jelenlevőket, a szovjet népet. Hangsúlyozta: a forradalom évfordulóját a szovjet nép alkotó lendülettel, az SZKP történelmi jelentőségű XXVI. kongresz- szusa határozatának ^megvalósításával köszönti. A Szovjetunió az új élet építésének útján együtt halad a szocialista közösség minden országával — mondotta Usztyinov marsall. Állandóan tovább mélyül sokoldalú együtt- (Folytatás a 2. oldalon) Ma: 3. oldal: Csoda ez vagy szemfényvesztés? 4. oldal: FaSu Tamás egykori házában 6. oldal: Ajándék már minden nap ' ?. oldal: A Duna mentén: szerencsés tizenharmadik 8. oldal: Országúti tragédiák Zászlőlevonás Vasárnap délelőtt a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját, amely a Nagy Októ béri Szocialista Forradalom 64. évfordulójának tisztele téré lengett az árbocon. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXV- ÉVFOLYAM, 263. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. NOVEMBER 10., KEDD Készül a korányi hajójavító üzem Olcsóbb vízen, mint Sokan nem tudják, hogy a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat — a Duna 130 kilométeres szakaszán — a hazai dunai révátkelések mintegy 75 százalékát bonyolítja. Vagyis, alaptevékenységüknek megfelelően hídpótló feladatokat lát el Szobtól — napjainkig már — egészen Dunaújvárosig. (Idén január elsejétől vették át üzemeltetésre a Dunaújvárosi révállomást is.) S hogy a viszonylag kis vállalatnak valóban mekkora a jelentősége, számokkal illusztrálja Lakatos Barnabás igazgató: évente 3 és félmillió utast, 300 ezer személy- és 75 ezer tehergépkocsit, valamint több mint 1 millió tonna árut szállítanak át a Dunán. Természetesen ebben olyan körülmények játszanak közre, mint Budapest közelsége — hiszen ezáltal működési területük környékén él az ország lakosságának csaknem egy- harmada — ^és a fővárosra koncentrálódik a magyar ipar nagy része. Nem mellékes azonban az sem, hogy kiemelt üdülőkörzet a Dunakanyar és a Ráckevei-Duna-ág. Vonzó hatásuk jól érzékeltethető az év nagy részében. Harmincnégy települést kötnek össze a vállalat kishajói közvetlenül a Duna két partján. S csaknem kizárólag a révállomások által kapcsolódhat a közúti vérkeringésbe a szentendrei és a csepeli sziget. A teherkompok napkeltétől napnyugtáig közlekednek, az igényekhez igazodva különböző teherbírásúak. Például a Vác—Tahitótfalu átkelésen hatvantonnás önjáró komp üzemel, Dunakeszinél pedig ötven tonna a hordere- je. Igények bejelentése alapján a PKV éjszakai teherszállításra is vállalkozna, ám ezzel a lehetőséggel, még nem élnek a vállalatok. Jelenlegi forgalmukra jellemző így is, hogy 32 céggel állnak szerződéses viszonyban. Szeretnének . a kishajózók a hosszirányú dunai szállításba is fokozottabban bekapcsolódni. Alkalmasak ehhez meglevő vontatóhajóik és a közel 200 négyzetméter rakfelületű kompjaik. Révállomásaik többsége pedig átalakítás nélkül használható kikötőként — a teheráru be- és kirakásához. Miután ma már nem szorul bizonygatásra, hogy a vízi szállítás mennyivel olcsóbb a vasútinál és a közútinál, feltehetően a fokozott energiatakarékossági kényszer majd több vállalatot késztet a vízi út igénybevételére. Foglalkozik a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat — nevéhez méltón — javítással és hajóépítéssel is. Idén azonban várhatóan csak 13 és fél millió forintot könyvelhetnek el. Horányban most épül ugyanis közúton az új, korszerű hajójavító üzemük a hozzá tartozó sólyatérrel és szociális helyiségekkel. A 36 millió forintos beruházás költségeihez a Pest megyei Tanácstól és az Országos Tervhivataltól kaptak anyagi támogatást. A horá- nyi kis hajógyár elkészültével nemcsak nagymértékben javulnak az ott dolgozók munkakörülményei, ami már önmagában is jelentős, hanem lehetőség lesz a folyamátos termelés megszervezésére,- azaz függetleníthetik magukat a dolgozók az időjárástól és a vízállástól. D. Gy. Budapestre látogat dr. Bruno Kreisky Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökéljek meghívására a közeljövőben hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. Együtt ünnepellek Omszkban Hazaérkezett a Pest megyei pártmunkásküldöttség Tegnap hazaérkezett Omszk- ból az a pártmunkásküldöttség, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségén az MSZMP Pest megyei Bizottságát képviselte testvérmegyénkben. A küldöttséget dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára vezette és tagja volt Adori Károly, a dabasi járási párt- bizottság első titkára. Az Omszk testvérmegyénkben járt delegációt hazatér- 8 tekor a Ferihegyi repülőtéren Gservenka ' Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint dr. Adám Mihály és Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetői fogadták. Ünnepnapokon is műszak Emberek és gépek a határban Mottó: Jóllehet, a mezőgazdasági nagyüzemek a jó szervezés, no meg a kedvező időjárás miatt már letudták az őszi munkák nagy részét — földbe került a jövő évi ke-, nyérnekvaló, jól halad a taA Nyomógombos telefonok A Mechanikai Művek alionyi gyárában a posta rendelésére ezer darab utcai nyomógombos nyilvános távbeszélő-állomást készítenek, amelyeket Budapesten és vidéken szerelnek fel. - t Koppány György felvétele laj-előkészítés a tavasziak alá — kihasználva a napsütéses időt, az ünnepek alatt is szorgoskodtak a határban a gépek, az emberek. Nem úgy indult a szombat, hogy különösebben kedvező idő járja majd a mezőgazdákra. Törökbálinton fehérbe öltözött a vidék, mintha porcukorral hintette volna be a földet a játékos kedvű természet ... A főváros déli határában, Gubacs-pusztán viszont ezerágra sütött a Nap, bár a csípős szél miatt fázósan ült az MTZ-k nyergében Máté Lajos és Gábor József. A gyáli Szabadság Tsz 2. számú kertészetében az ünnepen is tízórás műszaknak nézett elébe a szűkkörű stáb. Patay László telepvezető gyors számvetést készített az irodaház kis szobájában: — Az őszi betakarítást befejeztük, 4—5 hektárnyi fejes káposzta vár még vágásra, de ezzel a jövő hét végére megleszünk. Szombaton tízórá- zunk, vasárnap csak keltőig dolgoznak a gépek. Két traktor szánt, három pedig a szerves trágyát szórja a földekre. A 145 hektárból 90 van kész. Nemcsak a kertészetben dolgozók szorgoskodnak a pihenőnapokon, ügyeletet tartanak a műhelyben is, hogy a meg- hibásodó masinákat azonnal javítani tudják, haladhasson a munka, ne ácsorgással teljen az idő. A tavalyinál óhatatlanul nyugodtabban telnek november első napjai a kettes telepen. Igaz, év közben nagyon kellett igyekezniük, hogy a tervezettnél rosszabban sikerült szamócaszezont ne érezze meg a tervteljesités. Másodvetésként aztán a tervezettnél több karalábé, tök, cékla és fejes káposzta került a földbe, s így összességében kikerekedik majd a telep éves tervében szereplő 11 millió. A kettes telep vezetője a négy kertészet, s a növénytermesztés egész gazdaságot érintő, időszerű dolgairól szólván nem kis elégedettséggel említi a 130 hektáros almáskertet. Tavaly 37 hektárt telepítettek, az idén november 10-ig újabb 46 hektáron ültetik el a fácskákat... Gubacs-puszta. Jószerével még a főváros. Csak egy macskaugrás az Ecseri piac, a Délpesti Kórház, s a XIX. kerület tízemeletes házai szolgáltatják a panorámát. Máté Lajos és Góbor József masinája nyomán koromfeketén csillan a frissen szántott föld. Patay László megjegyzi: — Ugyan mire mennénk itt a nagy Rába-Steigerekkel, ezeken a kis táblákon! De ió és priss zöldkövet terem a Gubacs- pusztai föld. G. M. vehetők afányát, számát illeti, ám a tárgyi feltételek sokkal inkább változtak, mint az óvodai nevelés személyi adottságai. Még mindig sok ugyanis a kényszerűen alkalmazott képesítés nélküli óvónő, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevőket szinte kizárólag ilyenekkel sikerül helyettesíteni, aminek minden jó szándék, igyekezet ellenére is érezhető a hatása a nevelőtestületek egységének formálásában, az egységes nevelési módszerek, szokások kialakításában. Az egyik oldalon tehát az óvónőnek tanulók biztatóan népes csoportja, a másikon az ismétlődő hiány, a nehéz fejtörést okozó helyettesítések. Rejtvény? Az, de csak addig, míg be nem látjuk; a közhiedelemmel ellentétben a társadalom sokkal gyorsabban megold anyagi természetű feladatokat, így az adott esetben az óvodai hálózat bővítését, mint amilyen tempóban képes gondolkodásbeli, magatartásbeli jegyeket, jellemzőket, hatásokat átformálni. Mivel évtizedeken át minden a főváros súlyát emelte ki, aligha véletlen, sokak szemében ma is a pálya kezdésének fél sikere, ha Budapestem dolgozik, függetlenül attól, hogy közben lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyek korábban „a vidéki” munkahelyekkel fonódtak össze. Gyanítjuk: a fiatalok a szükségesnél sokkal kevesebbet tudnak lakóhelyük, járásuk haladásáról, változó körülményeiről, ráadásul a családok egy részében ezt az ismerethiányt tetézi a megszokás is, ha a szülők bejárók, akkor a gyermek sem sokat töpreng azon, válassza-e ezt az életformát. T ermészetesen parányi ez okok, hatások hegyéből, de mégis az a meggyőződésünk, a rejtvény — és a hasonló rejtvények — megoldásának lehetőségeit itt. a korábbi tárgyi világ máig élő gondolkodásbeli vetületeiben és nem a mai tárgyi világban kell kutatni. Éppen ezért ugyan nagy szükség van a tárgyi feltételek további javítására is — nevezetesen új óvodai helyek teremtésére —, ám még égetőbb a szükség annak meggyőző elhírelésére, hogy a falu ma nem olyan falu, mint évtizede, hogy szép pályát, jövőt lelni egy „csak” községben is. Ha azután ezt alátámasztja a tapasztalat — így a járások adottságaihoz rugalmasan igazodó bérpolitikával, szolgálati lakásépítéssel és ezernyi mással —, akkor bizonyosan nőni fog azok száma, akik nemcsak lakni, hanem dolgozni is ott akarnak, ahol felnövekedtek. Mészáros Ottó F ekete és fehér kockák hatalmas hálóját teríti elénk az élet, ám a szokványos keresztrejtvényektől eltérően gyakran a kérdéseket is magunknak kell kitalálnunk, nemcsak a feleleteket. Ezért azután megtörténik, értetlenül állunk a vízszintes és a függőleges kockák, sorok üresen ásítozó rendje előtt, tudván tudva, ez a különleges rejtvény nem a szabad idős foglalatosságok egyike, hanem olyan kötelesség a megfejtés, ahol felelni kell, mert a választól sok minden függhet a jövőben. Rejtvénnyel ér föl az a több évre terjedő tapasztalat, hogy bár viszonylag nagy számban jelentkeznek továbbtanulásra a budai járásból leányok a budapesti óvónői szakközépiskolába, a végzősöknek csak a töredéke vállal munkát lakóhelyén vagy a járás más községében, a többség marad a fővárosban. Miért, miért, miért? Az-e a kérdés, hogy bevezető hasonlatunknál, a keresztrejtvénynél maradjunk, miért a fővárosban vállalnak munkát a frissen végzett óvónők, avagy azt kell feleletként kutatnunk, miért nem térnek vissza a járásba, mi tartja távol őket, mi az, amit nem vélnek megfelelőnek? Sokféle feleletet megfogalmazhatunk, ám nem lehetünk biztosak abban, jó a válasz. Mert hiszen igaz, vannak, akiket a jobb kereset lehetőségé tart a fővárosban, ám honnét tudják, milyenek lennének la- , kóhelyükön ugyanezek a lehetőségek, amikor nem jártak utána, nem kérdezték, semmiféle információjuk nincsen róla. Továbbá: igaz ugyan, hogy a meghirdetett állások pályázat útján történő betöltésekor egy-két települést kivéve, sehol sem tudnak szolgálati lakást, szolgálati szobát fölkínálni, ám annak, aki a járásból járt be tanulni, vélhetjük, nincsenek lakásgondjai, hiszen ott élhet végzettként, ahol tanulóként volt. Egy évtized alatt a budai járásban megkétszereződött az óvodai helyek száma, olyan új intézmények is fölépültek, amelyek minden tekintetben megfelelnek a nevelési követelményeknek, Solymáron, Pilisvörösvá- rott, Budakeszin például külön tornaterem is a csöppségek rendelkezésére áll. A nagy társadalmi ösz- szefogás — mert a helyek ilyen mérvű növekedése a gazdálkodó szervek, a lakosság segítségének volt köszönhető — természetesen csak a tárgyi feltételeket gazdagíthatta. Igaz, feszültségek ma is vannak több helyen — így Török-, bálinton. Budaörsön, Pilis- vörösvárott. Budakeszin —, ami a jelentkezők és a fölRejtvény
