Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

KÖRÖSI ísia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV- ÉVFOLYAM, 2S0. SZÄM 1931. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Szabályozott kapcsolat Oktatás és közművelődés Szöveg, táblázatok negyed­száz gépelt oldalon. A kisded tanulmány borítója is egy­szerű: kettéhajtott negyedíves papír, gépelt címzéssel. Az összetűzést leplező ragasztó- szalag hátul már foszladozik. Kívülről is látszik, hogy ami belül van, az gyakori olvasmá­nya valakiknek. Gondolom, a városi tanács vb művelődési osztálya munkátársainak, merthogy ezt a példányt tőlük kaptam kölcsön. Néhány napra, de már egy hete ülök rajta, s most már menthetetlenül vissza kell ad­nom. Ámbár, még tartanám itthon, napi olvasmányaim kö­zé sorolva. Mert érdekes, mert az eltelt hétszer huszonnégy óra alatt nagyon felemás vi­szonyba kerültem ezzel a dol­gozattal. Egyszer értetlenked­ve lapozgattam, másszor lel­kesedve. S idő kellene ahhoz, hogy ezt a viszonyt tisztázzam. A pályázat kedvéért Lássuk a tényeket. Az elő­zőekben emlegetett írásmű cí­me: Az ifjúság művelődéséért 1981—82. Nagykőrösi munka- közösség készítette a címmel azonos elnevezésű megyei pá­lyázatra. A kiírás szerint nem elégséges a dolgozatot elkészí­teni, hanem meg is kell csi­nálni, ami benne foglaltatik. Minthogy a dolgozat a közmű­velődési és az oktatási intéz­mények együttműködéséről szól, csak akkor lehet nyerni vele — nem a szerzők, hahem az intézmények javára —, ha ebből az együttműködésből tényleg lesz valami. Ez idő szerint tehát ez a tanulmány nemcsak az én íróasztalomon lelhető fel, ha­nem valamennyi nagykőrösi iskolaigazgatóén, s a közmű­velődési intézmények vezetői­nek asztalán is. Afféle vezér­fonal tehát, melyet érdemes rongyossá olvasni. Szerencsére nemcsak a pályázat kedvéért, hanem mert tartalmának megszívleléséből mindenkép­pen okos dolgok származhat­nak. Sok haszna lehet Az érdekeltek tehát tudják miről van szó. Ismerik a dol­gozatot. Nekünk, kívülállók­nak, ebbe a kategóriába tar­tozom én is, bőségesen elegen­dő annyit tudnunk, hogy, ami­kor a tanító néni múzeumba, könyvtárba, levéltárba vagy moziba küldi gyerekeinket, ak­kor nem bolondjában cselek­szik. A szóban forgó tanul­mány ugyanis megteremtette annak lehetőségét, hogy a gye­rek valóban arról kapjon bő­vebb tájékoztatást a felsorolt helyeken, amit éppen tanul az iskolában. Ehhez persze komolyan kell venni ezt a vezérfonalat, mely szinte dátum szerint meg­mondja, hogy kinek mivel kell foglalkoznia. Nehéz lehe­tett összeállítani ezt a prog­ramot. Persze, a nagyszerűség dacára, nincsenek eget verő újdonságok ebben a pályamun­kában. Rendhagyónak mondott könyvtári, múzeumi, levéltári órákról, kiállításokról és elő­adásokról tudósítanak a so­rok. Ilyenek már eddig is voltak városunk közművelődé­si intézményeiben. Az újdon­ság mindössze annyi, s ez volt a nagy munka, hogy most né- hányan nekiültek, s egyeztet­ték a lehetőségeket és a kí­vánságokat. Nagyon örülnék, ha e tanul­mánynak, programtervezetnek minden szava valósággá vál­na. Teljesen magától értetődik ugyanis, hogy a gyerek jobban megtanulja azt. amit több-zör hall, több helyen lát. S az sem elképzelhetetlen, hogy ugyan­az a vers sokkal szebben hang­zik, mondjuk egy Jászai-dí- jas színművész, mint a peda­gógus előadásában. Szóval az együttműködésnek sok hasz­na lehet. Az együttműködés­hez pedig szükséges az a» összhangolás, melynek az alaphangját ez a pályamunka adta meg. Jó jegyet kapjon Ennyit a dolgozat feletti örvendezésemről... Kétségeimet sok-sok olda­lon írtam meg az elmúlt hét során. Ám, azokat a monda­tokat többnyire szelíden mér­gelődve írtam, jobb helyük van a papírkosárban, mint az újságban. S különben is nem teljesen bizonyos, hogy igazam volt, amikor leültem az író­gép mellé. Ugyanis mindig az járt a fejemben, hogy a világ legtermészetesebb dolga a közművelődési és az oktatási intézmények közös munkálko­dása. Arról, hogy Nagykőrö­sön van ilyen, tudok is né­hány jó példát. Miért kell hát ezt a kapcsolatot, hogy úgy mondjam „túladminisztrálni”? Később rájöttem, hogy az egyeztetés még jó kapcsolatok esetén is hasznos lehet. De arra is rá kellett döbbennem, hogy az érintett felek érde­keltségi rendszere nem szol­gálta egyértelműen ezt az együttműködést. S itt jön a bukfenc a dologban. Tudniil­lik az, hogy ebben az ügyben három érintett fél van. A har­madik, melyről eddig nem volt szó, az a diákság. Nos, a közművelődési intéz­mény nem kap piros pontot, ha a diákok jobban tudják az irodalmat, vagy a történelmet, de kap, ha sok a látogatója. Az iskola akkor dicsekedhet, ha tanítványai elsajátították a tananyagot és részt vettek is­kolán kívüli programokon is, függetlenül attól, hogy azok hasznosak voltak-e vagy sem. A diák pedig akkor kap ötöst, ha tudja a tananyagot. Igaz, akkor is ötöst kap, ha többet tud, de ez az ötös ugyanolyan mint a másik. Végeredményben oda lyu­kadtam ki, hogy á tanulmány- írók hiába izzadtak vért is ne­tán, mégis egy statisztikus szemléletű érdekeltségi rend­szert szolgáltak. Azt ugyanis nem írták meg, hogy a tanuló- ifjúság, milyen megfontolás­ból jelenti ki holnap: igenis én művelődési központba, mú­zeumba, moziba, levéltárba, könyvtárba és színházba aka­rok járni, mert SZÜKSÉGEM VAN RÁ! Valamennyien tudjuk, hogy gyerekeinknek látogatnia kell ezeket az intézményeket. Ta­lán a gyerek is tudja ezt. Ám nem törődik vele, mert neki egyelőre az az érdeke, hogy jó jegyet kapjon. Farkas Péter Műsoros est a KlOSZ-ban A KIOSZ helyi csoportjá­nak vezetősége az idei köz- művelődési programja kere­tében szórakoztató műsoros estet rendez november 7-én, szombaton este fél 9 órakor a csoport székházában. A mű­sorban fellép Latabár Kál­mán, Csuka Mónika, Kősze­gi Erika, Pál Gyöngyi, Bara- csi György és Csonka Mi­hály. A műsorvezető Horto­bágyi Judit. A zenét Kertész János és Parragh Tamás szol­gáltatja. Jegyek a KlOSZ-irodában válthatók. A napokban meglátogattuk a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat 101. sz. Arany János utcai üzemét, ahol Fehér Sán­dor telepvezető elégedetten szólt munkájukról. Az üzem 43 munkása szorgalmasan dol­gozik, nincs panasz a kenyérre és süteményre, s a termelés­sel jól ki tudják az igénye­ket elégíteni. Azért, hogy minél jobb ke­nyeret és péksüteményt ké­szíthessenek és a dolgozók munkáját könnyítsék, nemré­giben korszerű, új nyújtó- és vágógépeket szereztek be. Bő­vítették a választékot is, a múlt hónapban bevezették a kilós rozsláng kenyér sütését. Állatorvosi ügyelet A járási-városi főállatorvos értesíti az állattartókat, hogy novemberben az állatorvosok a következő rend szerint tar­tanak hét végi ügyeletet. November 6-án délután 2 órától 7-én reggel 8 óráig Nagykőrösön és Kocséron az ügyeletes dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös, Encsi utca 25. Te­lefon: 523. Nyársapáton az ügyeletes dr. József András, Albertirsa, Pesti út 65. Tele­fon: 36. November 7-én reggel 8 órá­tól 8-án reggel 8 óráig Nagy­kőrösön és Kocséron ügyele­tet tart dr. Kassay József, Nagykőrös, Kalocsa Balázs ut­ca 10. Telefon: 378. A nyárs­apáti ügyeletes dr. Csapó Ist­ván, Cegléd, Alkotmány utca 21. Telefon: 11 920. Csemőben dr. Tóth Sándor áll készen­létben. Címe: Csemő, Fő utca 44. Telefon: 9. November 14-én délután 2 órától 16-án reggel 8 óráig Nagykőrösön és Kocséron ügyeletes dr. Modor Péter, Nagykőrös, állatorvosi rende­lő. Telefon: 466. A nyársapá­ti ügyeletes dr. Heim Lajos, Cegléd, Jászberényi úti állat­kórház. Telefon: 10 893. A cse­I vitától a cselekvésig Az ókori görög bölcs és tör­vényhozó, Szolon törvényei között van egy különös cik­kely, amely eleselméjűségével két és fél ezer év óta több íz­ben kiváltotta az utókor cso­dálatát. A cikkely kimondta, hogy azt a szabad athéni pol­gárt, aki vitás kérdésekben nem foglal állást, nem nyil­vánít véleményt, meg kell fosztani állampolgárságától. Aki nem él jogaival, az nem érdemli meg, hogy jogai le­gyenek. „Ezzel nyilván azt akarta elérni, hogy senki ne legyen közönyös és érzéket­len a közügyek iránt... Min­denkitől megkövetelte, hogy csatlakozzék a jobb és igazabb ügyhöz” — tudósít róla a fél évezreddel későbbi történetíró, Plutarkhosz. Ez a nagyon távoli és tán nem is egészen ideillő példá­zat ötlik fel az emberben azt tapasztalva, hogy pártéletünk elsővonalbeli fórumain, az egyes alapszervezetek taggyű­lésein olykor kérdés, vita, vé­leménynyilvánítás nélkül, gé­piesen fogadják el a határo­zati javaslatokat. Félreértés ne essék: bármi­féle frakciózás szerencsére is­meretlen fogalom a mi pár­tunk életében; összeférhetet­len az eszmei, politikai, szer­vezeti és cselekvési egységgel. Vitás, eldönthető kérdéseket, bonyolult problémákat azon­ban százszámra „tűz napi­rendre” az élet, a valóság, minden üzemben és intéz­ményben, minden munka- és lakóhelyen. A demokrácia antik mintá­jából kiindulva persze túlzás volna például törölni a párt tagjainak sorából azt, aki nem él jogaival, aki passzív a tag­gyűléseken, nem nyilvánít vé­leményt. Erről. azért nyilván szó sincs. De természetesen aki nem is látogatja a tag­gyűléseket, aki elfogadható in­dok nélkül nem vesz részt a szervezeti életben, annak azért előbb-utóbb számolnia kell ezzel a lehetőséggel. Min­denesetre a jogoknak köteles­ségként való felfogása ameny­nyire ősi, annyira időszerű és racionális gondolat. Egység és demokrácia a le­nini típusú párt elveiben és gyakorlatában egymással szo­rosan összefüggő, csak együtt értelmezhető és érvényesít­hető követelmények. Érdemes emlékezetünkbe idézni, ho­gyan fogalmazza újra a mai körülményeknek megfelelően, hogy ötvözi elválaszthatatlan- ná a pártegység és pártde­mokrácia követelményét a XII. kongresszus határozatának er­ről szóló része: „A párt egységét a követel­ményekhez igazodóan folya­matosan meg kell újítani. En­nek útja a párton belüli nyílt eszmecsere, a különböző véle­mények szembesítése, a hibás nézetek bírálata, a párt állás­pontjának kifejtése és érvé­nyesítése ... A pártdemokrá­cia fejlesztése nélkülözhetet­len feltétele a megalapozott, jó határozatoknak, növeli a párttagság felelősségét, segíti a döntések végrehajtását. Le­hetővé teszi a különböző néze­tek kifejtését pártszerű kere­tek között... A döntések min­den párttagra kötelezőek, a végrehajtásban érvényesíteni keli a személyes felelősséget. Minden tisztségviselő, minden párttag álljon ki a demok­ratikusan hozott határozatok mellett, hajtsa végre őket, és munkahelyén, környezetében mindent tegyen meg valóra váltásukért.” Pártszervezeteink többségé­ben a felsőbb pártszervek irányításával és segítségével helyesen fogják fel és érvé­nyesítik a pártdemokráciának és a pártegységnek ezt a szo­ros, dialektikus összefüggését. Ahol már a napirendi témák kiválasztásába és rangsorolá­sába bevonják a pártszerve­zet tagságát, ott nagyobb a garancia arra, hogy valóban az üzem, az intézmény, a la­kóhely legfontosabb problé­máit sikerül megragadni jó politikai érzékkel, nem pedig az élet fő sodrásától távolabb eső dolgokkal foglalkoznak. míg az igazi, döntő fontossá­gú történések esetleg a párt- szervezet befolyása nélkül zaj­lanak le. Ahol mindezek után nem­csak a titkár vagy a vezetőség, hanem az egész tagság alapo­san, körültekintően készül fel a napirendre tűzött kérdés megvitatására, ahol a közösség teljes szellemi kapacitását mozgásba hozva tárgyalják meg annak minden összetevő­jét és következményét, ott nagyobb a biztosíték arra, hogy helyes álláspontot ala­kítsanak ki, helyes döntést, jó határozatot hozzanak. Az ilyen módon, demokra­tikuson, minden párttag leg­jobb szellemi képességének és aktivitásának igénybevéte­lével kialakított álláspont, az ígv hozott döntés vagy határo­zat alkalmas arra, hogy azt sajátjának tudja, érezze min­den párttag, kiálljon mellette saját környezetében és érvé­nyesítse mindennapi munká­jában. Különös időszerűséget ad-' nak a pártegység és a pártde­mokrácia együttes fejlesztésé­nek, magasabb színvonalra emelésének jelenlegi körül­ményeink, a szocialista építés mai, bonyolult szakaszának feladatai, a gazdaságban épp­úgy mint a társadalmi élet minden más szférájában. A vállalatok és szövetkezetek, ipari üzemek és gazdaságok, a tudományos-kulturális műhe­lyek és a különféle intézmé­nyek, a helyi államhatalmi szervek és a tömegszervezetek egyaránt nagyfokú önállóságot élveznek. Ezzel együtt persze megnö­vekedett felelősséget is visel­nek gazdálkodásukért, munká­juk eredményességéért. Ennek a felelősségteljes önállóságnak az a célja és értelme, hogy minél több kezdeményező­készség és alkotóerő bonta­kozzék ki, s álljon a fejlődés szolgálatába. Nyilvánvaló, hogy helyes döntést ott lehet hozni, ahol a legtöbb infor­mációval rendelkeznek. K. I. mői ügyeletes dr. Ádám Ta­más, Albertirsa, Dózsa György út 25. Telefon: 50. \ November 21-én délután 2 órától 23-án reggel 8 óráig Nagykőrösön és Kocséron az ügyeletes dr. Zsoldos Zoltán, Nagykőrös, Kecskeméti út 16. Telefon: 703. Nyársapáton az ügyeletes dr. Nyúzó József, Cegléd, Bercsényi út 45. Tele­fon: 11710. A csemői ügye­letes dr. József András, Al­bertirsa, Pesti út 65. Telefon: 36. November 28-án délután 2 órától 30-án reggel 8 óráig Nagykőrösön és Kocséron az ügyeletes dr. Balogh József, Nagykőrös, Nádor utca 1. Te­lefon : 402. Nyársapáton az ügyeletes dr. Kiss Mihály, Cegléd, Szolnoki út 18/a. Tele­fon: 10 724. Csemőben az ügyeletes dr. Tóth Sándor, Csemő, Fő utca 44. Telefon: 9. — Mennyi kenyeret sütnek laponta? — Átlagosan 40—50 mázsát és szombatonként 70 mázsát. Segítünk Cegléd'és Albertirsa kenyérellátásában is. A múlt hónapban, amikor a Petőfi Tsz sütödéje leállt, Kocsért is mi láttuk el kenyérrel. Most az ünnepre, november 4., 5. és 6-ára, 240 mázsa kenyeret sü­tünk. — Péksüteményből mennyi készül? — összesen 26-féle péksüte­ményt készítünk, naponta át­lagban 40 ezer darabot. Ebből 15 ezer a kifli és hatezer a zsemle. A finom sütemények közül, a legkeresettebb az al­máspite, melyből minden nap 3500-at sütünk. Péksütemény­nyel Kocsért is mi látjuk el, s fonottkalácsbc.1 és almás pi­téből Ceglédre is küldünk. — Naponta mennyi nyers­anyagot használnak fel? — Lisztből mindennap 50— 60 mázsát, almából 130—150 kilogrammot, margarinból 110 és cukorból szintén 110 kilo­grammot. Szombatonként min­dennek a kétszeresét — Dolgozóink komoly áldo­zatokat is hoznak a zavarta­lan ellátásért. Most például 10—12 órai munkát is vállal­tak, hogy az ünnepi kenyér- és péksüteményigényeket ki­elégítsük. Az ősz eleje óta munkánkhoz jó segítséget nyújt Fodor Katalin, aki az adminisztratív munkákat vég­zi. A sok munka mellett fia­taljaink készülnek az ifjúsági parlamentre, melyet november 28-án Cegléden tartanak a vállalat üzemeiben dolgozó fiataloknak. A vezetők és a dolgozók között megkezdődtek a megbeszélések az ötnapos munkahét bevezetéséről is. Kopa László SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT A birkózó NB ll-ben Kiegyensúlyozott mezőny Tizenegy egyesület indult az idei felnőtt kötöttfogású II. osztályú birkózó csapatbajnok­ságban. A nagykőrösiek a deb­receni selejtező csoportba nyertek beosztást A múlt évekhez viszonyítva erősen megfiatalított csapattal, de tartalékosán és nehézsúlyú versenyző nélkül (ami minden összecsapáson eleve 1 egyéni győzelem előny volt ellenfe­leinknek!, sérülésekkel küsz­ködve versenyeztek. Több súlycsoportban ne­ves, élvonalbeli birkózóval is kellett küzdeniük. Kiegyensúlyozott volt a me­zőny, 4 csapat egyenlő képes­ségű volt, még az NB I-et megjárt egriekkel is szoros ta­lálkozójuk volt a kinizsisek- nek. A dorogiak jobbak voltak a körösieknél, a többi győztes­nek szerencséje volt. Az 1—3. helyezettek jutottak a döntő­be. Nk. Kinizsi—Mezőhegyesi MEDOSZ 6-4, biztató rajt. Eger SE—Nk. Kinizsi 6-4, bal- szerencsés találkozón. Eddig jól birkóztak a körösiek, ez­után összeroppantak. Dorogi AC—Nk. Kinizsi 7-3, túlzott eredmény. Nk. Kinizsi—Lehel SC (Jászberény) 7-3, mindenki nagyon figyelt. Honvéd Bocs­kai SE (Debrecen)—Nk. Kini­zsi 6-4, győzni is lehetett vol­na. Az Nk. Kinizsi csoportjában 4. helyezett csapatának tag­jai: Babicz György, Varga Gyula, Mécs István, Strázsi Pál, Szécsény Dénes (sérülé­séig jól birkózott), Strázsi Ti­bor, Faragó Sándor, Strázsi Gyula, Apró Balázs, Molnár Balázs, Aram Markoszjan (ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tott), Szuda Zoltán és Szabó Attila (jól birkózott) voltak. A többiek, Apró kivételével, át­lagteljesítményükkel szere­peltek. Középiskolás leányatléták Cegléden rendezték az 1981-r- 82-es tanévi megyei középisko­lás II. korcsoportos atlétikai csapatbajnokság második for­dulóját. A körösi lánysporto­lók közül a gimnazisták 2, az élelmiszeripariak több szám­ban is javítottak előző ered­ményeiken. 100 méteres gátfutásban: Nk. Toldi DSK 20,7 másod­perc átlaggal (Pál Gizella 20,5; Nagy Ágnes 20,6; Szebeni Ka­talin 20,9; Fekete Rózsa 21 mp.) 4x800 m-es váltófutás: Nk. Gimnázium (Erdélyi Zsuzsa, Havasi Mária, Kerepeczki Má­ria, Kecskés Andrea) 11:24,9 perc. Távolugrás: Nk. Gimnázium 417,2 om átlag (Papp Éva 435, Czagány Erika 414, Valkó Zsu­zsa 410, Tarjányi Ágnes 410 cm). Nk. Toldi 410 cm átlag (Vezér Zsuzsa 435, Nagy 400, Szűcs Ágnes 396, Virág Gyön­gyi 39S cm). Súlylökés: Nk. Gimnázium 762 (Kerepeczki 823. Havasi 781, Boza Mariann 765, Papp 682 cm). Nk. Toldi 749 (Pán- tya Zsuzsa 794, Szűcs 783, Ve­zér 711, Etlényi Mónika 710 cm). Gerelyhajításban Nk. Toldi most indult először: 23 méte­res átlag (Szűcs 26,90; Pántya 26,62; Etlényi 19,84; Vezér 18,58 méter). Mai sportprogram Atlétika Múzeumkert, 14.15: Novem­ber 7 Kupa városi úttörő me­zei futóverseny. Kézilabda Gimnáziumi pálya, 13 óra: Nk. Gimnázium—Fóti Gyer­mekvárosi DSK, középiskolás női megyei kupadöntő vissza­vágó mérkőzés. S. Z. Hálás szívvel mondunk köszöne­tét mindazon rokonoknak, bará­toknak, jó szomszédoknak, kedves ismerősöknek, valamint a munka­társaknak, a Mészáros J. Tsz. ve­zetőségének, gyermekeim osztály­főnökeinek, akik drága jó férjein és édesapánk Tóth Dezső temeté­sén személyesen megjelentek, vagy más formában nyilvánították ki részvétüket, mély gyászunkba* velünk osztoztak. Felesége és gyer­mekei. Köszönetnyilvánítás. I,zűtor> mondunk köszönetét mindazoknál., akik drága édesanyám Gyulai Lászlóné szül. Tóth Jolán temeté­sén megjelentek, utolsó útjára el­kísérték, ravatalára koszorút, virá­got helyeztek, gyászunkat enyhí­teni igyekeztek, szóban és írás­ban őszinte részvétüket nyilvání­tották. Andó Jánosné és a gyá­szoló család. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, szomszédoknak és munkatársaimnak, akik szere­tett drága édesanyám temetésén megjelentek, sírjára koszorút és virágot helyeztek. Külön is kö­szönjük Noniusz elvtás és Torma Sándorné együttérző segítségét, va­lamint a temetés körül végzett munkájukat. Nagy László és a gyászoló család. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) Új gépek a sütödében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents